Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-04 / 103. szám

néplap 1052 MÁJUS 4, VASÁRNAP <3 P A R T É I» I T K $ * ......... .... Hogyan harcoljanak falusi népnevelőink a termelékenység emeléséért A nagy Szovjetunió élenjáró szó­A párttagsági díj fizetéséről cialista mezőgazdasasa a mi példa­képünk. Dolgozó parasztságunk is ezen az úton. J.enin és Sztálin útmutatása alapján juthat el a felemelkedéshez. Azok a dolgozó parasztok, akik a termelőszövetke­zeti csoportokban tömörültek, már elindultak ezen az úton. A szo­cialista nagyüzemit mezőgazdaság útján. A szocializmus építéséhez szoro­san hozzátartozik, hogy a terme­lést a mezőgazdaságban eddig még soha nem látott magas fokra eme!, jük. Rákosi elvtárs a járási titká­rok értekezletén mondotta: „...Hitei­kül, hogy új gépeire, rogy volánt t jelentékeny befektetésre volna szükségünk, a magyar mezőgazda­ság termelékenységét 50 százalék­tól meg lehetne emelni egészen közönséges, már ismert agrotechni­kait eljárásokkal, amelyeket rész­ien már kezdenek is használni... A szocialista mezőgazdaságnak ugyanúgy nincs felső határa■, mint az ipari termelésnek.” A mezőgazdasági termelésnek ez a magas fokra való emelkedése csak úgy lehetséges, ha a dolgozók ezrei egymással versenyre kelve harcolnak a magasabb termelésért. Falusi népnevelőink egyik legdön­tőbb feladata, hogy megmagyaráz­zák ezt a dolgozó parasztságunk tömegeinek. Az a feladata a falusi népnevelőknek, hogy a versenyt elősegítse, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozóit munkahőstettre lelkesítse, a termelésben mutatkozó hibákat felfedje és személyes jó példával, szaktudással, meggyőződéssel ele­ven mozgatóereje legyen a szo­cialista munkaverseuynek. A népnevelő a tömegek politikai oktatója, lelkesítője és szervezője. Arra kell törekedni, hogy az agi­táció hatása a. dolgozókra napról- napra erősödjék, hogy az agitáció öntudatra ébressze, hazaszeretetre nevelje és lelkesítse a dolgozókat. Ráoz Lajos a öüdszentmihályi mezőgazdasági állandó bizottság elnöke 7 holdas dolgozó paraszt a politikai felvilágosító munka hatá­sára félévi begyűjtési előirányza­tát mindenben 100 százalékig telje, sitette, a tavaszi szántást és vetest időben elvégezte. Rakaruazon Var-; kunii dános 5 holdas dolgozó pa­raszt hívta ki az egész községet versenyre, s személyesen mutatott jó példát: már egészévi beadási kötelezettségének eleget tett. A népnevelők legfontosabb fel­adata az bizottsága és oktatási osztálya ver­senyt indított a tavaszi iskolai hiányzások megszüntetése érdeké­ben. A versenyjelentések igen szép eredményekről tanúskodnak. Ér­deklődnek iránta nemcsak a tanu­lók, a nevelők, hanem a szülők és a tömegszervezetek, is. Ködig soha nem tapasztalt lelkesedéssel kap­csolódnak be a versenymozga 1 cni­hil. Ennek bizonysága a lelkeshan- gú táviratok tömege, amely napról napra beérkezik a megye területé­ről. kapósról örömmel jelentik, hogy az iskola minden osztálya ..csillagos ’ nappal indult a versenyben. ..így megyünk az év végéig” — fogadják a paposiak. Or oson is igen jól szervezték meg a versenyt. Amint értesült az igaz­gató a verseny megindulásáról, azonnal röpgyülést javasolt, ame­lyen megjelentek az oktatási ál­landó bizottság tagjai, a párt- és a tömegszervezetek képviselői. llz- u:án megbeszéléseket tartottak a tantestületen belül is. Ezt követte a csapattanács értekezlete. Fel­osztották a községet, utcafelelősü­ket állítottak be és a csapattanács élenjárók fa puszi a lain inak népszerűsítése. Meg kell győzni az embereket, hogy bármely mun- kaérdemrendes, vagy kitüntetett tszcs, tag, állami gazdaságban és gépállomáson dolgozó sikere nem véletlen, nem szerencse, hanem a nagyobb tudás eredménye és liogy mindenki, aki csak akarja, elérhet ilyen eredményeket. Az élenjárók tapasztalatairól szóló előadás vagy agitáció mindig nagy érdeklődést vált ki a hallgatók körében. Arra készteti őket, hogy elemezzék saját munkájukat, hogy összehasonlítás: tegyenek munkájuk és az élenjárók munkája között. Meggondjdásra készteti őket, nem lehetne e nekik is ilyen nagy sikereket elérni. Ami­kor ilyen gondolatok kezdenek a hallgatókban felmerülni, akkor a népnevelők feladata, hogy lelkesí:- sék, munkaverseny szervezésére hív­ják fel és segítsék őket. A rakamazi tszea-ben Lukács András, a Munkaérdemrend arany- fokozatával kitiiuteieri varjulaposi tsz. elnök munkamódszerét és az általa elért eredményeket pártes­tén, a népnevelők pedig a tagok között megbeszélték. El is határoz­ták. hogy példáját követve, az idén ők is négyzetes kukorieavetést al­kalmaznak. A szocialista in ii ii ka versen}' hatalmas erejét mindenki ismeri. A munkaverseny lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozó parasztok gyorsabban feltárják és alkalmaz­zák a nagyüzemi gaz.dálkodás kime­ríthetetlen tartalékait, szélesebb körben alkalmazzák az élenjárók tapasztalatait, magukkal ragadják az elmaradottabbakat. Ezért fontos, hogy a népnevelők szervezzék a muukaversenyeket és lankadatlan buzgalommal ma­gyarázzák, milyen nagy a munka- verseny jelentősége a mezőgazda­ság újabb fellendüléséért folyó harcban. Ez azonban még nem elég. A m unka.versenyn.ek nyíl váltósnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy mindenki tudja, hogyan folyik a verseny, miért versenyeznek az emberek, ki az, aki. kötelezettségeit teljesíti, ki maradt el, mit kell ten­niük, hogy utolérjék az élenjáró­kat, J Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, gépállomáson, minden faluban az egyénileg dol­gozó parasztok között találhatunk példát a lelkes munkára, a terme-* olyan határozatot hozott, hogy fe­lelősségre vonják a hiányzókat. — Ennek érdekében a faliújság cik­keit naponta cserélik, azon keresz­tül dicsérnek, vagy bírálnak. De maguk a szülők is igen tevéke­nyen résztvesznek a versenyben, a lemorzsolódás elleni harcban. Irán- csík Istvánná orosi dolgozó pa­rasztasszony nap mint nap saját maga kíséri fel az utcabeli hiány­zó gyermekeket az iskolába. Szív­ügyének tartja a mozgalmat az orosi tanácselnök is. (Hlambvát i dános tanácselnök reggelenként ha­tárjárását összeköti a hiányzó ta­nulók ellenőrzésével. Beszól a szü lökhöz s megkérdezi, elment-e a gyerek az iskolába? Ha nem, azon nal küldjék. A nevelők reggel fél nyolckor már az iskolában vannak, s gondoskodnak arról, hogy a hiányzókat valaki felkisérje az is kólába. A nevelők, rajok között párosverseny alakult ki. így pél­dául párosversenyben vannak az V—VI. és az 1—ül. osztály tanu­lói, illetve nevelői, A jó szervezés eredményeként a verseny megindí­tása óta már hiányzásmentes Se­tét ért el a VIT. és a VIII. osz­tály, a III. osztálynak 4 hiányzás lesi és begyűjtési feladatok teljesí­tésében tanúsított kitartásra. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorá­nak dolgozói és az egyénileg dol­gozó parasztok is úgy tekintenek munkájukra, mint az egész nép munkájának egy részére, mert . megértették, hogy az egész ország eredményei az egyének munkájától függenek. Ezért kell az élenjárók munká­ját széles körben példaképül alkal­mazni, ezért’ kell sikereiket és mun­kamódszereiket népszerűsíteni. Ön­bizalmat és hitet kell ébreszteni az elmaradottakban, hogy ők is képesek nagy tettek elvégzésére. Az agitáció nemcsak meggyőzést, hanem leleplezést is jelent. A népnevelő nem tűrheti nyugodtan a hiányosságokat, ellen, séges cselekedeteket. Ha ilyen té­nyekkel találkozik a népnevelő, azokat fel kell tárni, a. I>nj oko­zóit pellengérre kell állítani, rá kell mutatni, hogy mekkora kárt okoztak a népgazdaságnak. Biidszentmihályon Puskás Mik­lós kulák a mezőgazdasági munkát nem végezte el. A népnevelők igen Uefyésen megmagyarázták a köz­ségben, hogy a kulák szabotálásá- val népi demokráciánkat akarja gyengíteni s az imperialisták mal­mára hajtja a vizel. Puskás szabo- tálásál kisgyüléseken. egyéni agi- Láción és a hírszolgálaton keresztül magyarázták. Pártunk ereje a néppel való szoros kapcsolatban rejlik. A Párt mindig megmondja az igazat a népnek és ugyanerre tanítja a nép­nevelőket is. Nem az a népszeiíí, aki elbújik az 'égető kérdések elől, s kikerüli, azt. hogy az embereknek szemébe mondja hibáikat, aki a tö­megek uszályában kullog. Az a jó népnevelő, aki magával ragadja a tömegeket, határozottan leleplezi a gyengeségeket, feltárja a rossz munka okait, rámutat a fogyaté­kosságok kiküszöbölésének mód­jára, A falusi népnevelők kötelessége, hogy szilárdan álljanak ki mindig Pártunk és államunk érdeket mel­lett és ebben a szellemben neveljék a tömegeket, úgy vigyék az agitú- ciót, hogy az a termelőszövetkeze­tek, állami gazdasagok, gépállomá­sok megszilárdulását és felvirágzá­sát elősegítse. A politikai felvilágo­sító munkának a falu összes dol­gozóit harcra kell mozgósítania a mezőgazdaság újabb sikeréért, a termelékenység emeléséért. Hart ha Sándor. mentes napja van, az I. osztály vi­szont csak egy hiányzásmentes nappal dicsekedhetik. Nyíregyháza iskolái között is ke­mény harc folyik a győzelemért. A pajtások nagyon komolyan veszik a versenyt, ennek, jellemzője az alábbi eset is: A VI. osztályos Ba­lári Marika az V. számú iskola tanulója, hiányzott az egyik reg­jei fél 8 órakor. A pajtások erre felkerekedtek és értementek. Bá­lái i Marikának kisebbik testvéré­re kellett vigyáznia, míg édesanyja fontos családi ügyben távol volt. V pajtások nem nyugodtak bele, hogy a raj egyik tagja hiányoz­zék és ezáltal elveszítsék a hiány­zásmentes napot. Ezért megbeszél­ték Marikával, hogy hozza fel test­vérkéjét az iskolába. A gyereknek gondját viselték a nevelők. Van még azonban magas hiány­éi különösen a nagykunéi, nyír­bátori, eseugeri járásokban és a negye más járásában is több köz­ségben, de ezek száma egyre kisebb és a mozgalom lendülete magával ragadja a még elmaradt községek iskoláit is. Párttagjaink példamutatásának az élet sok területén és állan­dóan meg kell nyilvánulnia Üze­meinkben a kommunistáknak kell példamutatóan élenjárni a munkában, a tervteljesítésben. Falusi párttagjainkat az kell, hogy jellemezze: első a beadási kötelezettség teljesítésében, a magasabb terméshozamot ered­ményező új agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásában, a mezőgaz­dasági munkák végzésében. Ezen a területen főleg a járási titkárok országos értekezlete óta — mutatkozik is eredmény. Egyre inkább megértik párttag­jaink, milyen nagy tisztesség ah­hoz a párthoz tartozni, amely a legjobbakat, a legöntudatosab- bakat tömöríti soraiban. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a párttagság a dicsőség mellett kötelességet is jelent. És itt beszélnünk kell minden párttag alapvető kötelességéről: a tagdíjfizetésről. Helytelen nézetet vall az, aki a tagdíjfizetést egyszerű, szürke, nem nagyjelentőségű, csupán anyagi-adminisztratív ügynek tartja. Lenin elvtárs ezzel kap­csolatosan így határozta meg a párttagság fogalmát: „A párt tagjának tekinthető mindaz, aki a párt programját elismeri és a pártot mind anyagi eszközökkel, mind a pártszervezetek egyiké­ben való személyes részvétellel támogatja." Lenin elvtárs e meg­határozását évek hosszú során a gyakorlat igazolta. — A kommunista pártok szervezeti szabályzatában mindenütt szere­pel a tagdíj. A mi pártunk szer­vezeti szabályzata is kimondja, hogy a párt tagja köteles rend­szeresen fizetni tagsági járulé­kát. A tagjárulék-fizetés a párthoz való tartozás egyik fontos is­mérve. Annál is inkább az, mert a tagdíjfizetésről lehet követ­keztetni arra, hogv ki mennyire áll közel a párthoz, mennyire érzi azt magáénak. Aki nem fi­zet rendszeresen párttagdijat, akinek többhónapos hátraléka van, a legtöbb esetben ezzel azt árulja el, hogy nem sokat törő­dik a párttal, nem érzi milyen megtiszteltetés párttagnak lenni. A tagjárulék fizetése tehát nem egyszerű adminisztratív dolog, hanem politikai kérdés. A tag- díjfizetés a párttagok és tagje­löltek öntudatának és fegyel­mének, a párthoz való hűségük­nek és ragaszkodásuknak egyik fokmérője. A népnevelőknek, a pártcso- portvezetőknek egyik fontos fel­adata, hogy megmagyarázzák ezt a pártszervezet tagjainak. Ahol a pártcsoportvezetők, a népne­velők ezt elhanyagolják, ott alacsony is a tagdíjfizetés átlaga, így van ez megyénk számtalan pártszervezetében is. Gulács- községben, ahol az alapszerve­zet titkára, s így a pártbizal­miak és a népnevelők is kevés súlyt fektetnek a tagdíjfizetésre, mindössze 16 százalékos a tag- díjfizetés. De ide sorolhatjuk Ilk község tszcs, pártszervezetét? ahol 19 százalékos, a kótaji köz­ségi szervezetet, ahol 26.4 szá­zalékos, a pátyodi községi szer­vezetet, ahol évek óta mind­össze 28 százalékos a tagdíjfi­zetés. De a tagsági járulék el­hanyagolásáról beszélhetünk azokban a pártszervezetekben is, ahol egyébként a politikai pártmunka más területén ered­ményesen dolgoznak. Például az újfehértói állami gazdaság párt- szervezetében, ahol különös gonddal kezelik a párttagok . eszmei-politikai színvonalának emelését, kevés gondot, fordíta­nak a tagdíjak ügyére. Mindösz- sze 46.9 százalékos a tagdíjfize­tés. Ez arra figyelmezteti Csuha .elvtársat, az újfehértói állami gazdaság párttitkárát, de a me­gye többi pártvezetőségi tagjait is, hogy sokkal többet törődje­nek a tagsági járulék ügyével. Vezetőségi üléseken időnként tűzzék napirendre ezt a kérdést. A pártcsoportvezetök, a népne­velők felvilágosító munkával harcoljanak az ellen a közöm­bösség ellen, ami a tagsági já­rulék fizetésével kapcsolatban gyakran megnyilvánul. Mondják meg nyíltan és világosan, hogy a tagsági járulék rendszeres fize­tése a szervezeti szabályzat sze­rint minden párttagnak kötele?! sége, a szervezeti szabályzatban foglaltak minden párttagra néz­ve kötelezők. A pártcsoport- bizalmiak figyelmeztessék cső. portjuk tagjait arra, hogy a szer­vezeti szabályzat értelmében: .,A párttag, vagy tagjelölt aki három hónapig indokolatlanul” nem fizet tagsági díiat és ezen • idő elteltével felszólítás ellené­re sem tesz eleget kötelességé­nek, megszűnik a párt tagja, il- lletve taojelöltje lenni." Ez azonban nem szabad, hogy, azt jelentse, minden megkérde­zés, minden felvilágosító munka!» nélkül kizárjuk a párt soraiból' azokat, akik nem fizetnek rend­szeresen tagdíjat. Nem szabad, hogy megismétlődjék a vámosa atyai eset, hogy a hátralékban lévőket egyszerűen nem tekintik:1 párttagnak. A tagsági díj fiz.etc.- sének ilyen fajta kezelése hely- télén és nem megengedhető De jogos az a kizárás, amikor egv párttag a felszólítások után oló nélkül adós marad továbbra is. Az ilyen párttagtól nem várha­tunk példamutató tetteket, har­cos kiállást, ha a legelemibb kö­telességét sem teljesíti a párt- tál szemben. Azok a pártszervezetek, ahoí ezek a hiányosságok még fenn- állanak, vegyenek példát azok- ról a pártszervezetekről, ahol a pártvezetőségnek van gondja a tagdíjfizetésre is, ahol a párt- csoportbizalmiak, a népnevelők munkájuk közben nem feledkez­nek meg az ezzel kapcsola-tos: felvilágosító munkáról sem. Megállapíthatjuk, hogy a tág- díjfizetésben is a legszervezet­tebb, politikailag legfejlettebb munkásosztályunk mutat példát. A záhonyi MÁV. fűtőház párt­tagjai száz százalékban, vala­mennyien rendszeresen fizetik tagjárulékukat. A Nyírbodrogí Kisvasút pártszervezeténél szin­tén minden párttag rendezi tag. díját. Példát mutat a kisvárdaS Vulkán kommunistáinak többsé­ge is, ahol 98.3 százalékos al tagdíjfizetés és 7.41 forint azt egy főre eső átlag. Az élenjáró üzemek példáját követi a Tisza- eszlár-basahalmí alapszervezet, á biri pártszervezet, az ibrányf „Uj élet" tszcs, alapszervezeté, ahol szintén száz százalékos tag­díjfizetésről beszélhetünk, vagy a vajai alapszervezet, ahol 98 százalékos a tagdíjfizetés. A tagdíjfizetésben lemaradó pártszervezetek az élenjárók példáján javítsák meg munká­jukat. Tudníok kell, hogy pár­tunk ma nem szegény, de arra mindig szükség van, hogy tagjai hónapról-hónapra újra és újra bebizonyítsák, hogy hűek a párt­hoz, a párt tagjának vallják ma­gukat.-------------------------j--------------------------------------------------------------------------^ Szép eredmények születtek megyénkben az iskolai hiányzások megszüntetésére indított versenyben A megyei tanács oktatási állandó

Next

/
Thumbnails
Contents