Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-27 / 98. szám
1952 ÁPRILIS 27. VASÁRNAP NÉPLAP Munkások, munkásnők! Harcoljatok a második negyedévi terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért! A termelés újabb győzelmeivel ünnepeljétek május elsejét! Alakítsák ki a szilárd minikaszervezetet az apagyi Rákosi Mátyás termelőszövetkezetben is Az apagyi Rákosi Mátyás termelőszövetkezetben bizony nem a legjobb munkaszervezéssel dicsekedhettek az elmúlt éviben. A rossz vezetés következtében a tagokban sem .volt meg a felelősség végzett munkájukért. Többezer forint kárt jelentett ez a szövetkezetnek és a tagoknak is. Hiába követelték a becsületesen dolgozó tagok a földterület felosztását, a vezetőség inkább hallgatott az egyenlőiül híveire, akik meg nem dolgozott munkaegységhez akartak jutni. * — Most aztán felosztjuk a területet még a tavaszi munkák megkezdése előtt, — mondta a télen László Sándor a vezetőségnek. Kiég volt már abból, ami tavaly volt nálunk. Mindig 0 óra felé mentünk ki dolgozni, mert solui nem tudtuk este, ml lesz másnap a munka. Helyeselték ezt a szövetkezet többi tagjai is. Hiába várták azonban egész télen a terület feloszlását, bizony ez nem törtéut meg. A legnagyobb hangadó a terület felosztása ellen Gönczi János volt, a tsz. elnöke. — Mi lesz akkor azzal a taggal, aki egyedül van, bogy tud az a vetéssel boldogulni? — hozta fel „érvnek” az elnök. — Többen is vannak olyanok, Ükik egyedül dolgoznak a családból. Hát majd ketten-ketten összefognak és segítik egymást. Mégis jobban meg tudjuk, ki milyen munkát végzett már a vetésnél és megszűnik az egyenlősdi is. Nem írhatnak be maguknak érdemtelenül munkaegységet egyesek, míg másoknak elmulasztják beírni, amiért megdolgoztak. De van ennek egy másik előnye is. Nekem nagy segítségemre lennének a gyerekek is, mert szabadidejükben eldolgoznának velem. De ezt csak akkor tehetném meg, ha meglenne a saját területem, — tartott ki követelése mellett László Sándor. Hasztalan volt azonban mindeddig László Sándor és a többi szorgalmas tag követelése. Pedig a munkafegyelem is szilárdabb lenne, lia mindenkinek külön értékelnék a területén végzett munkáját. Nem fordulna akkor elő, hogy naponta 4—5 tagtól kell levonni munkaegységet igazolatlan mulasztásért. Amikor az új agrotechnikai módszerek bevezetéséről volt sző, megint csak a lusták hangoskodtak. „Minek az a négyzetes vetés, eddig se csinálták, mégis termett a föld!” — -A mezőgazdász alig tudta a számos gyakorlati tapasztalat említése után elérni. hogy 10 hold kukoricát négyzetesen vessenek. Ez is abból adódik, hogy a tagok nem harcolnak a nagyobb termésért, hisz eddig még csak nem is beszéltek arról, hogy prémiumot kapnak a terven felüli termés- eredményért. A minisztertanács legújabb határozata, — amit a tagok még nem is ismernék — részletesen foglalkozik a jutalmazással. A szövetkezeti demokrácia betartásánál is van hiányosság a Rákosi Mátyás tsz.-ben. toppén a napokban zajlott le egy vita az elnök és a tagok közt. Az elnök ugyanis azt tette, hogy Péter Józsefet indokolás nélkül „leváltotta” a lovak mellől. Amikor ezt Szabó Márton szóvá- tette, a felelet az volt, mint általában szokott lenni: „Én azt csinálok, amit akarok.” Nem ritkaság a Rákosi Mátyás tsz.-beu, hogy munka közben elvonnak tagokai a munkából és máshova küldik dolgozni. Ha emiatt szólnak a tagok, egyáltalán nem kell megsértődnie az elnöknek. Igazuk van. Tavaly is igen sok terményük ment kárba a szervezetlenség és kapkodás miatt. A munkaszervezetek kialakítását kapálásra Ígéri a vezetőség. A tagság most inár ne engedjen igazából, nehogy kapáláskor meg őszre halasszák el az állandó munkaterületek kijelölését. A tavaszi munkák elmaradásához nagyban hozzájárul még a uyírtéti gépállomás hanyag munkája is. Közel 120 hold föld vár még fel-szántásra az apagyi tsz.-ben. A gépállomásnak komoly munkát kellene végezni, hogy az igencsak elmaradt tavaszi munkát minél előbb befejezze a szövetkezet. Három gép van kint a Rákosi Mátyás tsz.-ben és bizony a napi ö hold szántás még jó teljesítménynek számít. Fél, sőt egész napokat ott pöfög a gép a szövetkezet udvarán és az is megesik, hogy nem tudnak mit dolgozni a traktorosok, mert az a föld, amit kijelöltek nekik tárcsázni vagy szántani, nedves és nem lehet rámenni. így volt ez péntek délután is. Más területet pedig már nem adtak a traktoristáknak. A szövetkezet vezetőségének sokat kell javítania munkáján. Meg kell alakítania a legrövidebb időn belül a szilárd munkaszervezeteket. Pontosan kell jegyezni a teljesített munkaegységeket. Ne hagyja figyelmen kivid a vezetőség a tagok követelését az egyenlősdi megszüntetésére és akkor elérhetik, hogy a járásban a legjobb csoportok közé kerülnek. í zenii tudósilók jelentik : A Sxob©s*lai-l>rigád tori előre a íiafjjy halászi A nagy halászi kendergyár Zoja műszakjának tagjai pénteken 057 kiló tervenfeltili kócot és szálat készítettek. Ez az eredmény ugyan kisebb, mint például a keddi ter- venfeliili termelésük, de több benne a szál és ugyanakkor több a ráfordított idő is. A brigádok közti páros verseny- l*t‘ii pénteken Szoboszlai Jolán brigádja megelőzte Simkó Iréneket 37 kiló tervenfeltili kenderszál készítéssel. A lentiiósoknál az eddigi második Kozma Juliánná brigádja lett az első, megelőzve Kayy I. Erzsébeteket 10 kilóval. A harmadik versenypárból Borbély Vilmáik szálat készítettek, míg Kme-z Mar- yitók kócot. Itt Kmetz Marni ék lettek elsők, mivel 275 kilós előkendergyárban irányzatukkal szemben 400 kilót gyártottak. Borbély Vilmáik az előirányzott 12Ö kiló szál helyett 108 kilót készítettek. De nemcsak a tilósok között találni meg a május 1-re való lelkes készülődést, hanem a gyár minden dolgozójánál. Majkó József vasesztergályos egy elromlott porszívó tömítőjének hétfőre való megjavítását vállalta terven felül, hulladékanyagból. Majkó Béla, szerelő brigádja vállalásához híven már üzemképessé tett egy Tő lóerős stabilgépet. A munkához csupán ócska anyagot használlak fel. Molnár Péter kovács napi Oö—70 darab rázó géptüt készít tisztán eldobott kaparógépek villáiból. (ORESKó MÁRIA) rőnvl « illek a Ie«cleki, .ipa« j i és bcscii.yődi házakba a Tilász dolgozói V TITÁSZ.-nál a Borsi és Séra hálózati szerelőbrigádok május 1. tiszteletére vállalták, hogy Levelek, Apagy, Besenyőd községekben a dolgozó parasztok házaiban a villamos csatlakozásukat elkészítik és ezzel a brigád minden tagja 7 munkanap megtakarítást ér el. — Vállalásukat idő előtt teljesítették.! Tegnap a dolgozó parasztok házaiban kigyúlt a villanyfény mindliá-j rom községben. Idő előtt teljesítette vállalásál j a központi raktárban Monzák Jéi-\ nos brigádja is, A raktárudvart a Vorosin-inozgaloui keretében tel- I jesen rendbehozták és a vállalt 1000 kiló vashulladék és 100 kiló ! színesfém gyűjtése helyett 1400 ! kiló vashulladékot és 122 kiló szí- ! r.esféinet gyűjtöttek össze és adtak át a Hulladékgyűjtő Vállalatnak. A központi raktár példáját követte Mohácsi Sándor, a trafójavító üzem raktárnoka is. aki 090 kiló vasat és 109 kiló vöiösrézt gyűjtött össze, 15 százalékkal több i, mint május 1-re vállalt. Zsurakovszki Anna a Sztálin Vasmű építői közé áll Hallott, olvasott ö már sokat az ötéves terv hatalmas alkotásáról, Sztáliné árosról cs a Sztálin Vasműről. Kern cyyszer vágyott is, hogy megláthassa büszkeségünket. Csak arra nem gondolt soha Zsurakovszki Anna, hogy neki is ott lenne a helye a nagy város, a vasmű égi tői között. És ma mégis Sztálinváiosba készülődik Zsurakovszki Anna. Lnnék története ott kezdődik, hogy olvasta az újságokban: a. győri vagóngyár igazgatójának kezdeményezésére az ország üzemei „Takarékoskodj a beruházásokkal” mozgalmat indítottak, aminek célja, hogy a megtakarított pénzzel az ország üzemei Sztálinvúros, a Ti- szalöki t'römfí. meg a többi hatalmax alkotások mielőbbi befejezését segítsék elő. Ez a kezdeményezés jutott eszébe, mikor egy felhívást olvasott el, amiben munkásokat toboroznak Sztálin vdros- | ha. Abban is az van, hogy a nagy mű mielőbbi befejezésének érdekében jelentkezzenek a dolgozók Sztálinvúros építéséhez, és Zsurakovszki Anna jelentkezett. Mindjárt, megtudta, hogy jól választott, ő is jól jár. A jelentkezésnél meg- 1 mondták, hogy mit kgpnak a jelentkezői; és hogy mit a város épí lésénél dolgozók. Ingyenes szállásról, mosásról, fűtésről, világításról gondoskodnak az építkezésen. És hogy napi 7 forint SO fillérért háromszori bőséges étkezést kapnak. Reggel fél liter káré, sajt vagy raj. Délben két tát étel, hússal. Átképeztél hetik magukat szakmunkássá. I lost már lázasan csomagol Zsurakovszki Anna, izgatottan várja a kedd ilélt, amikor indul a csoporttal a nyíregyházi állomásról. Takarékoskodjunk a beruházásokkal A szocializmus építése során, nap ! mint nap értékes kezdeményezések születnek hazánkban. Ezek új lehetőségeket nyitnak meg szocialista termelésünk fejlődése számára. Ezek közé a mozgalmak közé tartozik az is, amelyet pár hete kezdeményezett a Győri Vagongyár igazgatója. Lakatos Albert elvtárs. „Takarékoskodjunk a beruházásokkal” ez a mozgalom célja, amely néhány nap alatt szinte az egész országot megmozgatta. Ez a mozgalom megyénkben is nagy visszhangra talált. A Tisza- menti Vízmüépitő Vállalat vezetői és dolgozói 490.000 forintot takarítanak meg beruházásaikból. A ! nyíregyházi dohányfermentáló 491.800 forint beruházási megtakarítást tud elérni. De a megye többi üzemei és vállalatai is sorra jelentik be csatlakozásaikat a mozgalomhoz. Az ötéves tervünk harmadik esztendeje a terv végrehajtásának döntő éve. Ebben az évben minden eddigiuél többet kell adni nagy alkotásaink felépítéséhez. Az egész szocialista építőmunkánk érdeke, hogy ötéves tervünk legnagyobb, legfontosabb alkotásai minél hamarabb belépjenek a termelő üzemek sorába, mely hatalmas lépésekkel viszi előre népgazdaságunkat a fejlődés útján. Egész szocialista építőmunkánk érdebe, hogy minél rövidebb Idő alatt befejezzük nagy alkotásaink építését. Ezért olyan nagyjelentőségű a Győri Vagongyár igazgatójának kezdeményezése. A mi nagy alkotásaink építése, egész nemzetünk ügye és a beruházásokkal való takarékoskodás olyan mozgalom, amely 100 és 100 millió felajánlott forinttal közvetlenül segíti nagy alkotásaink mielőbbi elkészülését. Éppen ezért ne legyen megyénkben egyetlen üzem vagy vállalat sem. akár nagy, vagy kicsi, amely ne vizsgálná felül: mit takáríthat meg beruházásaiból. A megye minden gazdasági vezetőjének és dolgozójának érezni kell az országos jelentőségű beruházások megtakarításának fontosságát, hiszen megyénkben épül a Tiszátok! Vízilépcső, amely hatalmas területen fog fejlett mezőgazdasági kultúrát teremteni. Megyénk minden üzemének, vállalatának, minden dolgozójának hozzá kell járulni a Tisza- löki Vízilépcső mielőbbi elkészítéséhez. Tiszalöknél duzzasztóművel kényszerítjük a Tiszát, hogy ne- csak öntözzön, hanem energiát, fényt adjon. A felduzzasztott Tiszából másodpercenként 00 köbméter víz ömlik majd át a főcsatornába, amely észak-déli Irányban 97 kilométer hosszúságban szeli át az Alföldet és éltető vizével dúsan termő kerteket varázsol a Hortobágyiba. A vízierőmű három hatalmas turbinája évente átlag 55 millió kilowatt óra energiát termel. E nagy művünk hajózhatóvá teszi a Tiszát egészen Záhonyig. Ez a mű a ter- mészetátalakitó munkánkhoz tartozik. Ennek a felépítését rövidítjük meg, ha feltárjuk termelésünk rejtet tartalékait, amelyek közé tartozik a beruházások terén elérhető megtakarítás is. Igyekezzünk a beruházásoknál minél nagyobb megtakarítást elérni. Ez nem elérhetetlen, mert a beruházások tervezésénél és kivitelezésénél távolról sem járunk el a legnagyobb körültekintéssel. Nem elérhetetlen azért sem, mert meglévő gépparkunk, eszközeink jobb kihasználásával számos beruházást tehetünk feleslegessé. Egyes üzemeink, vállalataink i túlzott beruházási igényeket támasztanak, sokszor Indokolatlanul, sokszor fontosabb beruházások rovására. Meg kell vizsgálni, hogy nincs-e olyan beruházás, ami teljesen felesleges, amelyre csak később1 évek múlva lenue szükség. Nem-e' .lehet egyszerűbb módon megváló-! sítani a beruházásokat. ügy kell terveznünk és dolgoznunk, hogy feleslegesen egy napra se kössünk le pénzt és anyagot. A beruházások felülvizsgálásánál azonban figyelnünk kell arra, nehogy a ..takarékosság’’ tervtoljesí- tésünk rovására, vagy akár a munkavédelmi. szociális rendszabályok megvonására történjék, mert ez nem takarékosság, hanem nagyfokú pazarlás: fejlődésünk meggát- lása volna. Ebben a mozgalomban úgy végzünk jó munkát, lia a tömegek kezdeményező készségére, gazdag tapasztalatára, leleményességére támaszkodunk. A mi dolgozóink büszkén beszélnek hatalmas alkotásainkról. s örömmel kapcsolódnak bele ebije a mozgalomba, hogy alkotásaink mielőbb felépüljenek. Az Útfenntartó Vállalatnál a műszaki dolgozók röpgyülésen vitatták meg a Győri Vagongyár kezdeményezését. S ezen a röpgyülésen megfogadták a műszaki dolgozóink, hogy a beruházásoknál a felajánlást oly módon valósítják meg, hogy a kivitelezés, használhatóság és minőség szempontjából nem fog kifogás alá esni, és nem fog a. tervteljesítés rovására menni. Megvizsgáltuk a már meglévő beruházások tervét s elhatároztuk, hogy 333. számú Polgár—nyíregyházi főközlekedési út nyíregyházi átkelési szakaszánál, korszerűsítési, munkálataival kapcs'olatosan ai liengerlési munkáknál előirányzott 192 normálvagon liengerlési zúzottkő mennyiséget 50 százalékban megtakarítjuk a régi anyag felhasználásúval s az ezzci járó hengerlés! munkát is. Az előiráuyzott 522 méter hasított szegélykő helyett a szegélyt kiskockával építjük meg, mely aDyagot részben a vállalat, részbeu Nyíregyháza város meglévő készletéből biztosítjuk. Ugyanennél az építkezésnél csatornázási munkáknál újításokat vezetünk be és így a zsaluzó anyagból 7 köbméter helyett 3 köbmétert használunk fel. A meglévő Írógépek megjavításával és észszerűbb kihasználásával két írógép vásárlását tesszük feleslegessé. Az így elért megtakarítás összesen: 242.0<XJ forint. Ez a mozgalom vállalatunkon belül is komoly mozgalommá vált. A pártszervezet és az üzemi bizottság jelentős segítséget ad a dolgozók felvilágosításával, hogy dolgozóink minél több javaslatot tegyenek a berendezések, gépek, épületek jobb kihasználására, a beruházásokkal való takarékosságra, A beruházásokkal való takarékoskodás ott fog eredményre vezetni, és ott tudnak valóban jelentős összegekkel hozzájárulni nagy alkotásaink gyorsabb megvalósításához, ahol keményen fellépnek a rövidlátás ellen. Nekünk gazdasági vezetőknek, műszakiaknak, de minden dolgozónak túl kell látnunk üzemünk kerítésén. Meg kell látnunk azt, hogy ennek az országnak mi vagyunk a gazdái és világosabban kell látni a szocialista építőmunka feladatait. Ebben a mozgalomban a dolgozók tízezres tömegeinek kell bekapcsolódul. Fel kell ismerni a mozgalom jelentőségét, mert minél több százmillió forintot tudunk megtakarítani, annyival többet tudunk beruházni az ötéves terv nagy alkotásaiba és ezzel a béke táborát erősítjük. Yalkovics István, az Útfenntartó Vállalat igazgatója. &
