Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-26 / 97. szám

N É P t A P 1952 'ÁPRILIS 2(1, SZOMBAT ...i* értekezlet ereilinéuyei siHjos (‘ssijulsí jelentenek a népek l>éi«éN egyAiítimík««Iésíének elk^nségjeire*' A magyar delegáció beszámolója a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet eredményeiről A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezleten résztvett magyar delegáció tagjai pénteken délután számoltak be a moszkvai értekez­let eredményeiről. A gyűlést Olt Károly pénzügy- miniszter nyitotta meg. Ezután Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára, a magyar delegáció veze­tője mondott beszámolót. A moszkvai világgazdasági érte­kezlet — mondotta többek között — beváltotta a hozzáfűzött várako­zásokat. Ismételten, a gyakorlat­ban bizonyította be. bogy a kü­lönböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti áru­csere szükséges és lehetséges. Az értekezlet eredményei súlyos csa­pást jelentenek a népek békés együttműködésének ellenségeire. Ez az értekezlet volt a történe­lem folyamán az első', legátfogóbb, valóban világgazdasági értekezlet. 4 konferencián résztvett negyven­kilenc ország 471 küldötte között o::t voltak a nyugati és tengeren­túli tőkesorazágok képviselőt, né­pes küldöttségek a gyarmati és függő országokból és ott volt a nyolcszázmilliós béketábor minden országának képviselője. Különböző gazdasági érdekekből vezetett, kü­lönböző politikai felfogású, külön­böző életszokásokat követő embe­rek egyöntetűen foglaltak állást amellett, hogy a fegyverkezési ver­seny semmiesetre .sem alkalmas út a nyugati/ a tengerentúli és a gaz­daságilag elmaradott országok gaz­dasági nehézségeinek csökkentésére. Egyetértettek abban is, hogy van egy másik út, amely a, nemzetközi kereskedelem széleskörű, békés fej­lesztéséhez vezet anélkül, hogy az abban részt verő országok bárme­lyikét függő helyzetbe hozná. A konferencia egyöntetűen szem- befordult a fegyverkezési verseny­ben érdekelt monopolkapitalista körök által diktált diszkriminációs politikával Az értekezlet kérésié azokat az eszközöket és módokat, amelyek a „nyugat’’ és „kelet”, másként pe­dig az iparilag fejlett és a gazda­ságilag elmaradott országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kifejlesz­téséhez vezetnek. A nemzetközi ke­reskedelem helyzetének elemzésén keresztül •— anélkül hogy a konfe­rencia tárgyalásain ideológiai vi­ták folytak volna — megmutatko­zott a nemzetközi kereskedelem zsugorodó tendenciája és ezzel összefüggésben a tőkés piacok vál­ságos állapota, A Szovjetunió, a Kínai -Népköztársaság, az európai népi demokráciák és a Német De­mokratikus Köztársaság képviselői­nek a konferencián tett nyilatkoza­tai meggyőzően igazolták, hogy , a nemzetközi kereskedelem kiszélesítésének konkrét lehetőségei adva vannak. E bejelentések rávilágítottak arra, hogy a világkereskedelem normális fejlődését feltételezve, a tőkés országok és a béketábor or­szágai közötti . árucsere-forgalom a következő két-hávom év^ folyamán a jelenleginek közel tí& romszoro- fcára volna fokozható, A konferencián világosabban megmutatkozott, mint bármikor, hogy a Szovjetunió és a többi sza­bad ország szakadatlanul bővülő és erősödő gazdasága a világkeres­kedelemnek ú,i központját terem­tette meg, ugyanakkor o tőkős világpiacot ellentétek emésztik és válságok gyötrik. , Nyugateurópa külkereskedelmi mérlegének hiánya -194«—1950. években meghaladta a 54 milliard dollárt, 1951-ben pedig tovább nö­vekedett, Az európai fizetési unió­nak a nemzetközi kereskedelem ki­építésével foglalkozó, jelentése nyo­matékosan rámutatott arra, hogy a fizetési mérlegek válságának a behozatali korlátozások útján való kiküszöbölése hiábavaló kísérlet. A nyugati országok fizetési nehézsé­geinek enyhítését nagymértékben megköuyíthetl a béketábor országai­val folytatott kereskedelem kiszé­lesítése, miután ezek az országok szállításaikért hajlandók az egyes országok nemzeti valutájában való fizetést is elfogadni, amennyiben azért az importáló országban szá­mukra szükséges árukat vásárol­hatnak. Egyedül a Szovjetunió megren­delései legkevesebb másfél-két mil­lió embernek bárom évre adnának munkát, ami a családtagokat is beszámítva, hatmillió ember meg­élhetését biztosítaná, A konferencián bebizonyosodott, hogy a fegyverkezési verseny növeli a dolgozók nyomorát és a vállalkozók jelentős részének sem előnyös. A tőkés országok delegátusainak a konferencián elhangzóit állás­foglalásai a legszélesebb rétegek­nek a békés nemzetközi kapcsola-í tok fejlesztésére irányuló erőtel­jes kívánságát bizonyítják. A konferencia egyik llegjeleníő- g»bb pozitívuma a gyarmati és függő országok képviselőinek nagy számban való részvétele és nagy­fokéi aktivitása volt. Ezek az or­szágok főleg" azért vannak rendkí­vül válságos helyzetben, mert ter­mészeti kincseik nagyrésze és a legfontosabb iparágak, a külkeres­kedelem és a vele kapcsolatos pénz. intézetek majdnem kizárólag a kíiföldt érdekeltségek kezében ossz. pontosulnak és a közlekedést is, különösen a hajózást, néhány or­szág és nemzetközi kartell ellen­őrzi. Joggal állapította meg a pa ki'sztáni küldött, hogy a növekvő haditermelés és ennek nyomán az ipari termékék árainak nagyarányú emelkedése megakadályozza a gaz­daságilag elmaradott országok ipari árukkai, felszerelésekkel, gépekkel való ellátását. A gyarmati és függő országok k'1 pviselőtne k állásfoglalásaiba n megmutatkozott ezen országok dől. gőzé tömegeinek, haladó közgazdá­szainak és uemzeii burzsoáziájá­nak a gazdasági függetlenségre irá­nyuló törekvése. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az euró­pai népi demokratikus országok •küldöttei építő javaslatokat tét-' ,tek a gazdaságilag elmaradott or­szágok s a béketábor országai 'kö­zötti árucsere fejlesztésére, E ja­vaslatok megvalósítása hatalmas mértékben fellendítené a gyarmati és függő országok gazdaságát. A Szovjetunió és a népi Ueiuo- kniiikus országok nemcsak perspek­tívát adtak a világkereskedelem fejlesztésére, hanem azonnali üzle­tekre tettek javaslatot és ilyen üz­leteket kötöttek is a konferencia során. Számos- tőkésország vezető üzle­ti körei, akik hallgatva a termé­keny nemzetközi gazdasági kapcso­latok ellenségeinek hírverésére, tá­volmaradtak a konferenciától. — Amikor értesültek arról-, hogy az értekezlet valóban konkrét gazda­sági kérdésekről tárgyal és jelen­tős üzletkötésekre nyújt lehetősé­get, kormányaiknak súlyos szem­rehányást tettek és táviratilag adtak - megbízást a konferencián résztvevő Üzletembereknek, hogy részükre is kössenek üzletekéi. — 1 .vonódon a konferencia befejezté­vel összehasonlíthatatlanul na­gyobb volt azoknak a tőkés érde­keltségeknek a köre, amelyek a béketábor országaival kapcsolatba r kerültek, mint a konferencia ele- u jón. / c A magyar delegáció tevékenyen kivette részét a koherencia munkájából A világkereskedelem fejlesztésé­re vonatkozó álláspontját kifeje­zésre juttatta a konferencia során létesült mindhárom munkabizott­ságban. A tőkés országok küldöttei." elsősorban a velünk már régebben gazdasági kapcsolatban álló orszá­gok képviselői, a nemzetközi áru­csereforgalom növelése terén szá­mottevő tényezőként értékelték azt a két és félrnilliárd svájci frank értékű forgalmat, amelyet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődése esetén úgy a kivitel, mint a behozatal vonalán a következő három évben lebonyo­líthatnánk. Az értekezlet során 2(1 ország 3Ö résztvevöjérél folytatott a magyar küldöttség közvetlen tár­gyalásokat. E megbeszélések meg­mutatták, hogy milyen széles lehe­tőségek állnak fenn külkereskedel­mi kapcsolataink kiszélesítésére. Nemcsak a nyugateurópai és ten­gerentúli, hanem a közép és dél­keletázsiai országokkal Is. A moszkvai értekezlet elé a ma­gyar dolgozó nép legszélesebb réte­gei bizalommal és a konferencia célkitűzéseinek sikerébe vetett szi­láid meggyőződéssel tekintettek. 1 konferencia eredményei messze me­nően igazoltálc ezt a várakozást. Az. a körülmény, hogy Mosz­kvában rendezték a Konferenciát, tette 'lehetővé, hogy az értekezlet valóban nemzetközi legyen és azon valamennyi üzletember, közgaz­dász. szakszervezeti és szövetkezeti funkcionárius, politikai felfogásra való tekintet nélkül résztvehessen. A konferencia résztvevőire, köz- lük a tőkés országok képviselőire is, mély benyomást tett a szovjet emberek szemmel látható magas életszínvonala, nagy vásárló ereje, ami éppen a konferenciát közvet­lenül megelőző időben elrendelt — immár ötödször! árleszállítással méginkább fokozódott, A konferencia gyakorlatában megelevenedtek és időszerűvé vál­tak Lenin szavai, amelyeket a gé­műit nemzetközi konferencia al­kui inából mondott: „Isméden: Ge-| nuába. mint kereskedők megyünk azért, hóiig a legelőnyösebb forrná- kát érjük <1 a. kereskedelem lejtő­dé se számára, amely megindult, amely folyik és amiig, ha sikerül­ne is valakinek hosszabb-röridebb időre erőszakosan megszakítania, mégis e megszakítás alán elkerül­het el len ül tovább fog fejlődi." A konferencia újabb tények bi­zonyítéka volt a következetes Sztá­lini békepolitikának, amelyrői Sztá­lin elvtárs a következőket mondta: „4 mi külpolitikánk világos, a béke megöl zésének és a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésénél,: ■ politikája ez valamennyi országi felé... Aki békét akar és keres­kedelmi kapcsolatokat igyekszik retünk létesíteni, az mindenkor tá­mogatásra talál, nálunk.'' Ez a nyi­latkozat 1984-ben hangzott el. Országunk a második világhábo­rú óta eltelt években szakadatla­nul arra törekedett, hogy Magyar- ország nemzetközi gazdasági kap­csolatait helyreállítsa és tovább fejlessze. Külkereskedelmi forgal­munk ma jóval túlhaladja a hábo­rú előtti színvonalat. Országunk­nak 29 országgal van kereskedelmi egyezménye és a világnak több mint SO országával tartunk fenn rendszeres kereskedelmi kapcsola­tot. Népgazdaságunk erőteljesen fej­lődik — gyors léptekkel haladunk előre ötéves tervünk végrehajtásá­ban. Hazánk az egykori mezőgaz­dasági országból ipari . országgá Jeti. Most (íz nap alatt emelkedik annyira az ipari termelés, mint a régi Magyarországon egy egész esz. tedő alatt s mezőgazdaságunk ter­melési színvonala is évről-évre nil Ezek a tényezők biztosítják azt is, hogy országunk a nemzetközi áru­cserében egyre növekvő mértékben vegye ki részéi. Ezúton hozzájárul­jon a népek közötti békés együtt­működés fejlesztéséhez, szervesen kiegészítse és elősegítse népgazda­ságuk további rohamos fejleszté­sét. A nemzetközi gazdasági értekez­let számunkra azt a tanulságot jelenti, hogy még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket gazdasági építő munkánk sikereinek növelésére. — Tegyük gazdaságilag és politikai­lag még erősebbé hazánkat, a bé­ketábor magyarországi frontszaka, szót.- A moszkvai nemzetközi gaz­dasági értekezlet is arra figyelmez­tetett bennünket, hogy minél inkább növekszik a béketábor országainak gazdasági ereje, annál szilárdabb alapokon áll a népek közötti békés egyiittmüködés ügye — mondotta befejezésül Dégen Imre elvtárs. I» A R T t I» ITÉS _____ jr Megerősítik a g»árteso|>ortokat a pátroliai Boldogulás ttja tszcs-ben Május elsejéig befejezik a ■ tava­szi vetést is — így számítanak a pá írohai Boldogulás Ltja tszcs, tagjai. A titkár elvtárs elhatározta : en­nek érdekében megjavítja a párt­csoportok munkáját. Van bőven ja­vítanivaló ezen a téren. Három pártcsoportja vau a pátroliai tszcs-nek. Amióta hit rejöttek ezek a pú Besöpör lük, értek el eredményeket. Azelőtt nagy volt a száma azoknak, akik nem tartották kötelességüknek mun­kaegységeik növelését, a munkában való becsiilereS részvételt. Ezen a téren nagy javulás mutatkozik- n pártcsoportok megalakulása óta. — Helyes ez, mert a pártesopoBok- nak az a feladatuk, hogy tagjai­kat az állampolgárt fegyelemre, munkafegyelemre neveljék. A párt­csoportnak nem szabad figyelmen kívül hagynia a fegyelem megsér­tésének egyetlen esetét sem. Nem szabad megtűrni például az olyan fegyelmezetlenségeket, amiket Kis- Jenő még mindig elkövet, Kiss Jenő bítronifigondozónál sokszor megtörténik az, hogy ittas állapot­ban jelenik meg munkahelyén, sőt ilyen állapi ibíin megy el taggyű­lésre is! A múltkor a Baromfite­nyésztő Vállalattól voltak kinnt. de a részeg gondozóval nem tudtak düllőre jutni, eredménytelenül kel­lett elmenmük. Ilyen fegyelmezet­lenségek csak ott történhetnek meg, ahol maga a pártcsoportvezetősem Ielég fegyelmezett, mint Pásztor ! Mihály eivíárs. Kiss Jenő baromfi gondozó pá rí csoport vezetőj e. Pász- í ior elvtárs lebecsüli a tanulás je- I lenlőségét. nem olvassa a sajtőr. | Ennek következménye az, hogy nem tud fegyelmet tartani páriesoport- iában, nem mutat példát. A lain csoportoknak gondoskodni j kell arról is, hogy a dolgozók ái- j j indóan tisztában legyenek a párt­lés a kormányhatározatokkal. De ez tehetetlen úgy, ha a pártcsoport tagjai nem olvassák a napi sajtót, így van ez a pálrohai tszes-nél is. Nemcsak, hogy a tagok nem olvas­sák a sajtót, de még a pártcsopor­tok vezetői sem, sőt maga a páti- titkár elv társ sem vette még e hé­ten kezébe az újságot. Ezért fele­lős Bail a Nándor könyvelő I-, aki átveszi az újságokat s azokat a kiosztás helyett elsüllyeszti az író­asztal fiókjában. Hetek óta hever­nek' olt kiöl vasat latiul az újságok. Verseny toiyik az egyes munkacsapatok között. De lehet-e ott egészséges, állandó verseny szellem kibontakozásáról, verseny nyilvánossá gröl beszélni, ahol az értékelő tábla az istálló­ban. az egyik .jászolban fekszik ki­használatlanul?! A tagok nem lát­ják minden nap a verseny eredmé­nyeit s így nem igyekeznek azon, hogy minden percet kihasználjanak a munkában, Polcsák Jánosné, Mo/.ga Andrásáé, Pázmány Elvira apró-cseprő kis személyes nézetel­térésüket munka közben vitatják meg, amiből veszekedések keletkez­nek és ezek a veszekedések a mun­ka rovására menuek, rontják a versenyszellemet, rontják a mun­kafegyelmét, Ennek oka a párt- csoportvezetőjük, C'-s. Nagy Péter elvtárs is. Nem neveli fegyelemre párlcsoportjn tagjait. Maga sem mutat jó példát. A krumplivetés­nél, amikor az egyik munkacsa­pat na k elfogyott a keze alatt lévő veíőkrtimpH és az ő területére le­pakolt krumpliból akartak elvinni, hogy tovább folytathassák a .ve­tést, Vs. Nagy pártcsoporl vezető nem engedte,, Nem cselekedett he­lyesen < s. Nagy elvtárs. mert hát­ráltatta a közös munkát. Cs. Nagy Péter' és még néhány pártcsoportvezető a tanulást is el­hanyagolja. Róluk: Pólyák Bélá­tól, Négyest Jánosról. Vas Ilonáról csak rossz példát vcdietDek a ts/c.-v tagok. Elhanyagolja a tanulást Botosak Melánia is, annak ellené­re, hogy munkacsapatvezető. A ta­nulás hiánya megmutatkozik az­tán a csapatán. Csapata a leggyen­gébb, leghátul kullog a versenyben Az a legnagyobb hiba, hogy a ta utiUisi fegyelem lazasága ellen nem harcolnak kellő eréllyel a párlcsoportvezetők és maguk a pártcsoport tagjai sem. A pártcsoportok ,ió munkájának elengedhetetlen fel tétele a pártbizalmi segítsége, példamutatása. A pártbizaimiaknak rendszeresen össze kell hívni a pártcsoport tag jait megbeszélésre, értekezletre, úgy. mint K. Nagy Imre elvtárs, aki ezeket a megbeszéléseket ös­szeköti politikai nevel önt u n k á v al, a ..Pártépítésből" való felolvasással A pá Besöpörtek jó munkájának elengedhetetlen kelléke még az is. hogy a pártszervezet vezetőség- megfelelően irányítsa a pártcso, portokat és ezeknek vezetőit rend­szeresen értekezletre hívja össze. Ezen a téren alapvetően meg kel: javítani a munkáját B-aráth Lajos elvtársira!;, a Boldogulás Útja tszcs. pártszervezet titkárának, A tszcs, pártszervezetének vezető­sége komoly ígéretet tett arra, hogy ezeket a hiányosságokat a legrövidebb időn belül kijavítja és most taggyűlésre készülve meg­tárgyalják azokat a feladatokat, amelyek előttük állanak, hogy minél jobban végezzék munkájukat a fszcs-beu lévő pártc-soportok. — Lénáit — *>

Next

/
Thumbnails
Contents