Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

VITl. ÉVFOLYAM, SO. SZÁM. ARA 5« FILLER 1.052 Al’KILIS 4 PÉTTEK LEGNAGYOBB NEMZETI ÜNNEPÜNK Legnagyobb nemzeti ürmepün- (ket üljük ma, mi magyar dolgo­zók. Ezelőtt hét esztendővel, április 4-én űzték ki sokat szen­vedett hazánk földjéről a szov­jet csapatok a nácik utolsó hor­dáit. Évszázados idegen elnyo­matástól. német függőségtől «szabadították meg népünket Sztálin elvtárs katonái s a náci Irodákkal együtt kisöpörték az országból Hitler magyarországi taJpnyalóit is, a horthysta bi­tangokat. « A Szovjet Hadsereg fényes győzelme megadta népünk szá­mára azt a lehetőséget, hogy végleg megszabaduljon elnyo­móitól s felépítse a kizsákmá- nyolásmentes társadalom bol­dog, szocialista hajlékát. Éppen ezért népünk ajkán magasan szárnyal ma a kiáltás: örök di­csőség a Szovjet Hősöknek, akik vérük hullatásával hozták «el számunkra a szabadságot! Harc folyt országunkban. Ma­gát Budapestet másfélhónapi kemény ostrom után szabadí­tották fel Malinovszkij marsall és Tolbuchin marsall ukrán had- seregcsoport.jainak harcosai ímert Pfeffer Wildenbruch ve­zérezredes SS-banditái, nyilasok és egyéb bűnözők nem kímélték a várost, a sarokbaszorítottpat­kányok dühével romboltak, öl­etek, pusztítottak, Örök példa dolgozó népünk előtt a szovjet harcosok hősiessége, áldozat- készség?, kemény helytállása, S nagy tanulság számunkra az is: az osztályellenség olyan, mint a vadállat önként nem adja meg ■magát. Milyen nagy szükség volt erre a tanulságra! A felszabadulás után az angol-amerikai imperia­listáknak nem tetszett az, hogy a magyar munkások szabadon lélegzer.ek, nem tetszett az, hogy 700.000 parasztcsaládnak juttattunk földet, nem tetszett az, hogy a kultúrát is a nép ve­szi birtokába. Még fel sem épül­tek a romok, be sem gyógyul tak a háború ütötte sebek, az imperialista gonosztevők népünk szabadságára próbáltak törni s a dolgozó nép legsötétebb ellen­ségeivel szövetkeztek. S a Nagy Ferencek, a Rajkok, Mindszen- tyk, Gröszök, a jobboldali szó ciáldemokraták hajlandók vol­tak külföldi megbízóik és saja! érdekeik szerint gálád összees­küvéseket szőni a szabadság és béke ellen. Minden reménységü két egy új világháborúba vetet­ték, amelynek borzalmai árár újra a nép nyakára ülhetnek mint a,z amerikai imperializmus helytartói. Próbálkoztak százfélt , csalárd eszközzel. Igyekezte! zavart, kelteni az inflációs idők­ben, álnok szavakkal próbálták beugratni a népet az amerika ..dollársegítségbe“, amely neu jelentett volna mást, mint szol gaságot, nyomort és háborút : aztán, amikor látták, hogy i nép ökle acélos, orvgyilkosok gengszterek módjára földalatt összeesküvéssel próbáltak tőr döfni hátunkba. Tervük nem si került! Nem sikerült azért, mert mellettünk állott hatalmas fel­szabadítónk, a Szovjetunió s mert van egy olyan pártunk, mint a magyar kommunisták j pártja s van egy olyan veze-1 tőnk, mint a mi szeretett Rákosi; elvtársunk! A Szovjetunió szakadatlan tá-j mogatása közepette nagy Pár ! tunk vezetésével újjáépítettük az országot. A Párt a felemelke-1 dés, a hároméves terv és az öt­éves terv útjára vezete népűn­ket! Ma már más emberek mun­kásaink, akik többé nem a tő­kés kizsákmányolás terhét cipe­lik, hanem a szabad munka lel­kesedését. örömét és gyümölcsét élvezik. Más emberek dolgozó parasztjaink s egyre többen lép­ne a nagyüzemi gazdálkodás út­jára, amely a föld igazi uraivá, a természet parancsolóivá teszi őket. Komoly változás követke­zett be az értelmiségünk össze­tételében és magatartásában. Kialakulóban van az ríj, népi értelmiség, amelynek méltó se­gítője a népet szerető régi értel­miség. S micsoda jövő bontako­zik ki népünk előtt! Pártunk II. Kongreszusa elhatározta, hogy az ötéves népgazdasági terv elő­irányzatait jelentősen felemel­jük, mert erre megvannak adott­ságaink, mert erre biztosíték né­pünk lelkes akarata, munkaver­senye. Az eredetileg előirány­zott 51 milliárd forint beruhá­zást a Pártkongresszus kezde­ményezése 80—85 milliárdra emelte. Hazánk a vas és acél országa lesz! Az a haza, ame­lyet már ma is így nevezünk nagy büszkeséggel: ipari ország! Bármerre nézel, látod a törté­nelmi változást. Az ember nem tudja, hogy nevessen vagy bosz- szankodjon, amikor a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1937-es számá­ban olvassa az egyik hivalkodó, ostoba Nyíregyházáról szóló cik­ket. „Iparunk büszkesége Papp László vegyiüzeme'' — azaz ru­hatisztítója — írja a fasiszta lap szeptember 12-i száma. S nézzünk most az ötemeletes do­hányfermentáló csillogó ezüstös homlokára, gondoljunk a közép­motorgyárra, a téglagyárra, üze­mek hosszú sorára amelyek ez­után épülnek. És Sztálinváros, a jTiszalökí Erőmű országának dől- j gozó parasztsága egyre nagyobb I területen dolgozik közösen t | gépi technika és tudomány alkal- ! mazásával. Egy pillanatra sem feledi el | dolgozó népünk azt, hogy ered I ményeink első biztosítéka s I Szovjetunió. A szovjet nép ál- Mandó segítségadása, önzetler barátsága, tapasztalatainak át­adása — ennek köszönhető né­pünk felemelkedése elsősorban A szovjet emberek kézenfogva vezettek bennüket nehéz har cainkban, küzdelmeinkben s idő­seb testvérként mutatták a he lyes utat. Nem legyőzöttkéni bántak velünk, nem alázták me; nemzetünket, hanem éppen el­lenkezőleg, a Szovjetunió sztá­lini külpolitikájához híven fel Sztálin elvtárs üdvözlő távirata Dobi Istvánhoz Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Budapest. Kérem a Magyar Népköztársaság kormányát és önt, elnök elvtárs, fogadja szívélyes sze- rencsekívánataimat a nemzeti ünnep alkalmából. Kívánok a magyar népnek további sikereket az új, szabad Magyarország építésében. J. SZTÁLIN. • • Ünnepi díszelőadás az Operaházban hazánk felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, a Magyar Kép­köztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Buda­pesti Pártbizottsága és a budapesti városi tanács csütörtökön este az Állami Operaházban ünnepi dísz­előadást rendezett hazánk felszaba­dulásának 7. évfordulója alkalmá­ból. Az elnökségben ült Pártunk és népünk szeretett vezér», ítákosl Má­tyás elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága. Köz­ponti Vezetősége, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és a miniszter­tanács számos tagja, tömegszerve- zeteink vezetői, a legkiválóbb dol­gozók, művészek, tudósok, írók. Az elnökségben foglalt helyet a felszabadulási ünnepségekre ha­zánkba érkezett szovjet küldöttség, élén Kliment Jefremovics Yorosilov marsallal, a Szovjetunió miniszter­tanácsa elnökhelyettesével, a szőr­ijét kormányküldöttség vezetőjével i és a többi külföldi küldöttség ve- j zetője. A magyar és a szovjet Himnusz (elhangzása Után Dobi István, a j minisztertanács elnöke nyitotta I meg a díszelőadást. Dobi István beszéde Dobi István beszéde bevezetője-* 1 ben köszöntötte népünk szeretett vezérét, Bákosi Mátyás elvtársat. Üdvözölte a hazánkba érkezett kül­döttségek vezetőit és tagjait, élü­kön Ktlme.it Jvfrertibvics Vórostlov távtársat, a Szovjetunió .marsatlját. a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét, a • Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Po­litikai Bizottságának tagját, a küldöttség vezetőjét. Hét esztendővel ezelőtt — foly­tatta -—* 1945 április 4-én a dicső­séges és legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg a fasiszta hordák utolsó katonai egyeseit is kiűzte hazánk területéről. A nagy Sztálin kato­nái, a szocializmus neveltjei, a szovjet haza hősei ezen a napon megfordították a magyar történe­lem kerekét. Szovjet hősök drága vére árán; négy évszázados elnyo­matás után, szabaddá lett Magyar- ország és a magyar nép.. Történel­münk új korszaka kezdődött el 1945 április 4-ével. A magyar dolgozó nép' felszaba­dulásának nagy ünnepén a szeretet és hála érzésével eltelve fordul fel­szabadítónk, a Szovjetunió és né­pünk igaz barátja, a békéért har­coló emberiség lángeszű vezére, a nagy Sztálin felé. A megnyitóbeszéd elhangzása után Kiss Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminiszter mondotta el ünnepi beszédét. Kiss Károly elvtárs beszéde Kedves vendégeink! Kedves elv­társak ! Hetedik évfordulóját ünnepeljük ma hazánk felszabadításának, né­pünk újjászületésének. Hét esz­tendővel ezelőtt a Szovjetunió hősi hadserege véget vetett a német fa­siszták és nyilas csatlósaik gyilkos uralmának, szabaddá tette a ma­gyar népet és megnyitotta előtte a haladás és a demokrácia útját. Az évszázados elnyomás alatt szenve­dő magyar nép a Szovjetuniótól nyerte, vissza szabadságát, nemzeti függetlenségét, amelyért történel­münk során annyiszor sikertelenül hullatta vérét Ezért vált 1045. április 4-e ha­zánk történelmének legjelentősebb fordulópontjává. Ezért ünnepeljük ezt a napot legnagyobb nemzeti ünnepünkként, amelyen a, magyar dolgozók milliói, minden hazáját szerető magyar, forró szeretettel, I a hála mély érzésével köszönti fel- | szabadítónkat, a hatalmas Szov- j jetuniót, a népünk szabadságáért I oly nagy véráldozatot hozó hős | szovjet népet és lánglelkű vezérét: i a nagy Sztálint. A felszabadulás óta eltelt hét i esztendő folyamán hazánkban ha- j talmas, tényleg korszakot alkotó változások mentek végbe. A ma­gyar nép gyors és szilárd léitekkel halad előre a népi demokrácia és a szocializmus útján, amelyet a felszabadítás nyitott meg előtte. A felszabadulás előtt Magyaror­szág idegen imperialista hatalmak függvénye, majd Hitler utolsó csatlósa, évszázadokon át Európá­nak egyik legelmaradottabb és egyik Icgreakeiósabb állama volt. A félfeduális latifundiumok és tő­kés monopóliumok árnyékában mil­lióknak nyomor, munkanélküliség, kolüússors jutott osztályrészül. A fasiszta rendszer úri vérebei ti­porták a szabadságot és vérbefoj- | tolták a dolgozók bátor megmozdít- I lásalt. Hét esztendővel ezelőtt a I felszabadulás adta lehetőségeknek a magyar nép olyan körülmények között jutott birtokába, amelyekre minden túlzás nélkül illettek a Himnusz költőjének utolsó szavai: „V-'rözön lábainál s lángtengcr felette.” Horthy rendszerétől, Szá­las! bfinbandájától romokat kap­tunk örökségbe. A saját sorsának urává vált ma­gyar nép azonban nem riadt vissza sem a romoktól, sem a tengernyi nehézségektől. Nem riadt vissza az ellenség nyílt és alattomos fe­nyegetéseitől. törhetetlenül követte a magyar dolgozók nagy pártjának, a Kommunista Pártnak és a fejlő­dés menetét messzire előrelátó ve- (zűrének, a mi szeretett Bákosi Má- : tyás elvtársunknak országépítő munkára és a nép ellenségei elleni ; kérlelhetetlen harcra hívó szavát ; és a felszabadulás óta eltelt hét | esztendő során hatalmas alkotó | erőről, megrendíthetetlen szilárd- j Ságról tett bizonyságot. így vált j lehetővé, hogy az urak korhadt és i elmaradt Magyarországának rom­jain megalkossuk az új, életerős, független, rohamosan fejlődő és gazdagodó Magyar Népköztársasá- • got, a magyar nép valóban detno- | kraíikus államát. i Az arisztokrata mágnások és a tőkés milliomosok uralma évszá­zadokon át félgyarmati tengödésre (kárhoztatta hazánkat ős ólmos tes- ! pedésben tartotta vissza termelő I erőit. A dolgozó nép hatalma a népi demokrácia, amelv a nagy­j emelték népünket, emberséget, j adlak az embereknek, függet- <lenséget a nemzetnek! Ez . a ba- | rútság arra kötelez bennünket, | hogy még nagyobb erővel küzd- j jünk a haladó emberiség nemes i célkitűzéseiért. Trumanék geng- | szterei a történelem legunderí- ! több fegyverének használatától, a baktériumfegyver alkalmazd j sától sem 'riadnak vissza egy uj világháború kirobbantása érde­kében. Sztálin elvtárs azonban így válaszolt az amerikai lap- szerkesztők ezen kérdésére: „Közelebb van-e most a harma­dik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt?“ „Nem, nincs közelebb." Vagyis a né­pek jól harcoltak a békéért. De egyben azt is jelenti Sztálin elvtárs megállapítása, hogy ah­hoz, hogy a továbbiak során is távoltartsuk az otthonainktól a háborút, ahhoz fokozott munka, ja népek fokozot békeharca szükséges. Üzemeink kimagasló eredményeket értek el a tervtel- jesités területén. Egész megyénk dolgozó parasztsága határtalan I örömmel vette a hírt, hogy Sza- | bolcs-Szatmár elnyerte az orszá- J gos vándorzás.zlót, első helyre került a begvüjtési versenyben. Azonban egy pillanatra sem sza­bad megtorpannunk. Népünk (szabadsága, amely drágább éle- j tünknél, népünk növekvő jóléte , s a világ valamennyi népének (létérdeke: a béke — arra köte- llez minden becsületes magyar i hazafit, hogy megsokszorozza ( erőfeszítéseit a szocializmus fei- i építéséért és a békéért vívott küzdelemben. Ezt fogadjuk meg i ma, április 4-én, legnagyobb ; nemzeti ünnepünkön. S fogada! I munkát kövesse a tervek túltel- ijesítése, a tavaszi munkák sike- 1 rés elvégzése! Mai számunkból: Sztálin nyilatkozata újabb erőt ad munkánkhoz, a békeharc­hoz (5. old.) — Szabolcs-Szatmár első lett a begyűjtési versenyben (7. old.) — Dolgozóink április 4-ről (7 oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents