Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-04 / 80. szám
VITl. ÉVFOLYAM, SO. SZÁM. ARA 5« FILLER 1.052 Al’KILIS 4 PÉTTEK LEGNAGYOBB NEMZETI ÜNNEPÜNK Legnagyobb nemzeti ürmepün- (ket üljük ma, mi magyar dolgozók. Ezelőtt hét esztendővel, április 4-én űzték ki sokat szenvedett hazánk földjéről a szovjet csapatok a nácik utolsó hordáit. Évszázados idegen elnyomatástól. német függőségtől «szabadították meg népünket Sztálin elvtárs katonái s a náci Irodákkal együtt kisöpörték az országból Hitler magyarországi taJpnyalóit is, a horthysta bitangokat. « A Szovjet Hadsereg fényes győzelme megadta népünk számára azt a lehetőséget, hogy végleg megszabaduljon elnyomóitól s felépítse a kizsákmá- nyolásmentes társadalom boldog, szocialista hajlékát. Éppen ezért népünk ajkán magasan szárnyal ma a kiáltás: örök dicsőség a Szovjet Hősöknek, akik vérük hullatásával hozták «el számunkra a szabadságot! Harc folyt országunkban. Magát Budapestet másfélhónapi kemény ostrom után szabadították fel Malinovszkij marsall és Tolbuchin marsall ukrán had- seregcsoport.jainak harcosai ímert Pfeffer Wildenbruch vezérezredes SS-banditái, nyilasok és egyéb bűnözők nem kímélték a várost, a sarokbaszorítottpatkányok dühével romboltak, öletek, pusztítottak, Örök példa dolgozó népünk előtt a szovjet harcosok hősiessége, áldozat- készség?, kemény helytállása, S nagy tanulság számunkra az is: az osztályellenség olyan, mint a vadállat önként nem adja meg ■magát. Milyen nagy szükség volt erre a tanulságra! A felszabadulás után az angol-amerikai imperialistáknak nem tetszett az, hogy a magyar munkások szabadon lélegzer.ek, nem tetszett az, hogy 700.000 parasztcsaládnak juttattunk földet, nem tetszett az, hogy a kultúrát is a nép veszi birtokába. Még fel sem épültek a romok, be sem gyógyul tak a háború ütötte sebek, az imperialista gonosztevők népünk szabadságára próbáltak törni s a dolgozó nép legsötétebb ellenségeivel szövetkeztek. S a Nagy Ferencek, a Rajkok, Mindszen- tyk, Gröszök, a jobboldali szó ciáldemokraták hajlandók voltak külföldi megbízóik és saja! érdekeik szerint gálád összeesküvéseket szőni a szabadság és béke ellen. Minden reménységü két egy új világháborúba vetették, amelynek borzalmai árár újra a nép nyakára ülhetnek mint a,z amerikai imperializmus helytartói. Próbálkoztak százfélt , csalárd eszközzel. Igyekezte! zavart, kelteni az inflációs időkben, álnok szavakkal próbálták beugratni a népet az amerika ..dollársegítségbe“, amely neu jelentett volna mást, mint szol gaságot, nyomort és háborút : aztán, amikor látták, hogy i nép ökle acélos, orvgyilkosok gengszterek módjára földalatt összeesküvéssel próbáltak tőr döfni hátunkba. Tervük nem si került! Nem sikerült azért, mert mellettünk állott hatalmas felszabadítónk, a Szovjetunió s mert van egy olyan pártunk, mint a magyar kommunisták j pártja s van egy olyan veze-1 tőnk, mint a mi szeretett Rákosi; elvtársunk! A Szovjetunió szakadatlan tá-j mogatása közepette nagy Pár ! tunk vezetésével újjáépítettük az országot. A Párt a felemelke-1 dés, a hároméves terv és az ötéves terv útjára vezete népűnket! Ma már más emberek munkásaink, akik többé nem a tőkés kizsákmányolás terhét cipelik, hanem a szabad munka lelkesedését. örömét és gyümölcsét élvezik. Más emberek dolgozó parasztjaink s egyre többen lépne a nagyüzemi gazdálkodás útjára, amely a föld igazi uraivá, a természet parancsolóivá teszi őket. Komoly változás következett be az értelmiségünk összetételében és magatartásában. Kialakulóban van az ríj, népi értelmiség, amelynek méltó segítője a népet szerető régi értelmiség. S micsoda jövő bontakozik ki népünk előtt! Pártunk II. Kongreszusa elhatározta, hogy az ötéves népgazdasági terv előirányzatait jelentősen felemeljük, mert erre megvannak adottságaink, mert erre biztosíték népünk lelkes akarata, munkaversenye. Az eredetileg előirányzott 51 milliárd forint beruházást a Pártkongresszus kezdeményezése 80—85 milliárdra emelte. Hazánk a vas és acél országa lesz! Az a haza, amelyet már ma is így nevezünk nagy büszkeséggel: ipari ország! Bármerre nézel, látod a történelmi változást. Az ember nem tudja, hogy nevessen vagy bosz- szankodjon, amikor a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1937-es számában olvassa az egyik hivalkodó, ostoba Nyíregyházáról szóló cikket. „Iparunk büszkesége Papp László vegyiüzeme'' — azaz ruhatisztítója — írja a fasiszta lap szeptember 12-i száma. S nézzünk most az ötemeletes dohányfermentáló csillogó ezüstös homlokára, gondoljunk a középmotorgyárra, a téglagyárra, üzemek hosszú sorára amelyek ezután épülnek. És Sztálinváros, a jTiszalökí Erőmű országának dől- j gozó parasztsága egyre nagyobb I területen dolgozik közösen t | gépi technika és tudomány alkal- ! mazásával. Egy pillanatra sem feledi el | dolgozó népünk azt, hogy ered I ményeink első biztosítéka s I Szovjetunió. A szovjet nép ál- Mandó segítségadása, önzetler barátsága, tapasztalatainak átadása — ennek köszönhető népünk felemelkedése elsősorban A szovjet emberek kézenfogva vezettek bennüket nehéz har cainkban, küzdelmeinkben s időseb testvérként mutatták a he lyes utat. Nem legyőzöttkéni bántak velünk, nem alázták me; nemzetünket, hanem éppen ellenkezőleg, a Szovjetunió sztálini külpolitikájához híven fel Sztálin elvtárs üdvözlő távirata Dobi Istvánhoz Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Budapest. Kérem a Magyar Népköztársaság kormányát és önt, elnök elvtárs, fogadja szívélyes sze- rencsekívánataimat a nemzeti ünnep alkalmából. Kívánok a magyar népnek további sikereket az új, szabad Magyarország építésében. J. SZTÁLIN. • • Ünnepi díszelőadás az Operaházban hazánk felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Képköztársaság minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága és a budapesti városi tanács csütörtökön este az Állami Operaházban ünnepi díszelőadást rendezett hazánk felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából. Az elnökségben ült Pártunk és népünk szeretett vezér», ítákosl Mátyás elvtárs és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága. Központi Vezetősége, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztertanács számos tagja, tömegszerve- zeteink vezetői, a legkiválóbb dolgozók, művészek, tudósok, írók. Az elnökségben foglalt helyet a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett szovjet küldöttség, élén Kliment Jefremovics Yorosilov marsallal, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökhelyettesével, a szőrijét kormányküldöttség vezetőjével i és a többi külföldi küldöttség ve- j zetője. A magyar és a szovjet Himnusz (elhangzása Után Dobi István, a j minisztertanács elnöke nyitotta I meg a díszelőadást. Dobi István beszéde Dobi István beszéde bevezetője-* 1 ben köszöntötte népünk szeretett vezérét, Bákosi Mátyás elvtársat. Üdvözölte a hazánkba érkezett küldöttségek vezetőit és tagjait, élükön Ktlme.it Jvfrertibvics Vórostlov távtársat, a Szovjetunió .marsatlját. a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét, a • Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Politikai Bizottságának tagját, a küldöttség vezetőjét. Hét esztendővel ezelőtt — folytatta -—* 1945 április 4-én a dicsőséges és legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg a fasiszta hordák utolsó katonai egyeseit is kiűzte hazánk területéről. A nagy Sztálin katonái, a szocializmus neveltjei, a szovjet haza hősei ezen a napon megfordították a magyar történelem kerekét. Szovjet hősök drága vére árán; négy évszázados elnyomatás után, szabaddá lett Magyar- ország és a magyar nép.. Történelmünk új korszaka kezdődött el 1945 április 4-ével. A magyar dolgozó nép' felszabadulásának nagy ünnepén a szeretet és hála érzésével eltelve fordul felszabadítónk, a Szovjetunió és népünk igaz barátja, a békéért harcoló emberiség lángeszű vezére, a nagy Sztálin felé. A megnyitóbeszéd elhangzása után Kiss Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter mondotta el ünnepi beszédét. Kiss Károly elvtárs beszéde Kedves vendégeink! Kedves elvtársak ! Hetedik évfordulóját ünnepeljük ma hazánk felszabadításának, népünk újjászületésének. Hét esztendővel ezelőtt a Szovjetunió hősi hadserege véget vetett a német fasiszták és nyilas csatlósaik gyilkos uralmának, szabaddá tette a magyar népet és megnyitotta előtte a haladás és a demokrácia útját. Az évszázados elnyomás alatt szenvedő magyar nép a Szovjetuniótól nyerte, vissza szabadságát, nemzeti függetlenségét, amelyért történelmünk során annyiszor sikertelenül hullatta vérét Ezért vált 1045. április 4-e hazánk történelmének legjelentősebb fordulópontjává. Ezért ünnepeljük ezt a napot legnagyobb nemzeti ünnepünkként, amelyen a, magyar dolgozók milliói, minden hazáját szerető magyar, forró szeretettel, I a hála mély érzésével köszönti fel- | szabadítónkat, a hatalmas Szov- j jetuniót, a népünk szabadságáért I oly nagy véráldozatot hozó hős | szovjet népet és lánglelkű vezérét: i a nagy Sztálint. A felszabadulás óta eltelt hét i esztendő folyamán hazánkban ha- j talmas, tényleg korszakot alkotó változások mentek végbe. A magyar nép gyors és szilárd léitekkel halad előre a népi demokrácia és a szocializmus útján, amelyet a felszabadítás nyitott meg előtte. A felszabadulás előtt Magyarország idegen imperialista hatalmak függvénye, majd Hitler utolsó csatlósa, évszázadokon át Európának egyik legelmaradottabb és egyik Icgreakeiósabb állama volt. A félfeduális latifundiumok és tőkés monopóliumok árnyékában millióknak nyomor, munkanélküliség, kolüússors jutott osztályrészül. A fasiszta rendszer úri vérebei tiporták a szabadságot és vérbefoj- | tolták a dolgozók bátor megmozdít- I lásalt. Hét esztendővel ezelőtt a I felszabadulás adta lehetőségeknek a magyar nép olyan körülmények között jutott birtokába, amelyekre minden túlzás nélkül illettek a Himnusz költőjének utolsó szavai: „V-'rözön lábainál s lángtengcr felette.” Horthy rendszerétől, Szálas! bfinbandájától romokat kaptunk örökségbe. A saját sorsának urává vált magyar nép azonban nem riadt vissza sem a romoktól, sem a tengernyi nehézségektől. Nem riadt vissza az ellenség nyílt és alattomos fenyegetéseitől. törhetetlenül követte a magyar dolgozók nagy pártjának, a Kommunista Pártnak és a fejlődés menetét messzire előrelátó ve- (zűrének, a mi szeretett Bákosi Má- : tyás elvtársunknak országépítő munkára és a nép ellenségei elleni ; kérlelhetetlen harcra hívó szavát ; és a felszabadulás óta eltelt hét | esztendő során hatalmas alkotó | erőről, megrendíthetetlen szilárd- j Ságról tett bizonyságot. így vált j lehetővé, hogy az urak korhadt és i elmaradt Magyarországának romjain megalkossuk az új, életerős, független, rohamosan fejlődő és gazdagodó Magyar Népköztársasá- • got, a magyar nép valóban detno- | kraíikus államát. i Az arisztokrata mágnások és a tőkés milliomosok uralma évszázadokon át félgyarmati tengödésre (kárhoztatta hazánkat ős ólmos tes- ! pedésben tartotta vissza termelő I erőit. A dolgozó nép hatalma a népi demokrácia, amelv a nagyj emelték népünket, emberséget, j adlak az embereknek, függet- <lenséget a nemzetnek! Ez . a ba- | rútság arra kötelez bennünket, | hogy még nagyobb erővel küzd- j jünk a haladó emberiség nemes i célkitűzéseiért. Trumanék geng- | szterei a történelem legunderí- ! több fegyverének használatától, a baktériumfegyver alkalmazd j sától sem 'riadnak vissza egy uj világháború kirobbantása érdekében. Sztálin elvtárs azonban így válaszolt az amerikai lap- szerkesztők ezen kérdésére: „Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt?“ „Nem, nincs közelebb." Vagyis a népek jól harcoltak a békéért. De egyben azt is jelenti Sztálin elvtárs megállapítása, hogy ahhoz, hogy a továbbiak során is távoltartsuk az otthonainktól a háborút, ahhoz fokozott munka, ja népek fokozot békeharca szükséges. Üzemeink kimagasló eredményeket értek el a tervtel- jesités területén. Egész megyénk dolgozó parasztsága határtalan I örömmel vette a hírt, hogy Sza- | bolcs-Szatmár elnyerte az orszá- J gos vándorzás.zlót, első helyre került a begvüjtési versenyben. Azonban egy pillanatra sem szabad megtorpannunk. Népünk (szabadsága, amely drágább éle- j tünknél, népünk növekvő jóléte , s a világ valamennyi népének (létérdeke: a béke — arra köte- llez minden becsületes magyar i hazafit, hogy megsokszorozza ( erőfeszítéseit a szocializmus fei- i építéséért és a békéért vívott küzdelemben. Ezt fogadjuk meg i ma, április 4-én, legnagyobb ; nemzeti ünnepünkön. S fogada! I munkát kövesse a tervek túltel- ijesítése, a tavaszi munkák sike- 1 rés elvégzése! Mai számunkból: Sztálin nyilatkozata újabb erőt ad munkánkhoz, a békeharchoz (5. old.) — Szabolcs-Szatmár első lett a begyűjtési versenyben (7. old.) — Dolgozóink április 4-ről (7 oldal)
