Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-22 / 93. szám
f “ Mai számunkból: Meg kell javítani gépállomásain kon az agilációs és propaganda- munkát (2. old.) — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának felhívása (3, old ) — Tanulnak a jövő szakmunkásai (4. old.) V __________________ vili. ÉVFOLYAM. 03. SZÁM, ARA 50 FILLER 1952 ÁPRILIS '.‘2, KEDD A VETÉS VERSENYÉRŐL A szabolcs-sz-atmúri falvakban megizmosodó verseny sok sikert hozott már. Ezekkel a sikerekkel a nép szerető édesanyját, a hazát gyarapították megyénk .dolgozó parasztjai. Legragyogóbb példa erre a begyűjtés első negyedévi versenye. aminek befejeztével április 4-én négy országos zászlót vett át egy^ szerre ünneplő örömmel megyénk falvainak népe. Nem dicsekedhetünk ugyan még most sem a vetés kiváló eredményeivel. De azt el mondhatjuk, hogy alapos részt pótoltunk a mulasztásból. Ez pedig legelsősorban annak köszönhető, hogy egészséges versenymozgalom fejlődött ki a Munka Ünnep« tiszteletére falvaiuk- ban, amelyet gondosan ápolgatnák falvaink pártszervezetei. Megyénk községei egyik napról a másikra tömegével sorakoztak a vajai dolgozó parasztok zászlaja alá, akik párosversenyre híva a pátrohaia- kat, az egész megyét a vetés gyors befejezésére szólították. Vaján az elmúlt hét végén több. mint kétszáz dolgozó paraszt leljesen befejezte már a vetést, [’átrohan szombaton estére a kukorica kivételével mindent elvetettek. Biictszentmihál von, Rakamazon és még egy sereg községben mint testvér a testvérnek, úgy segítenek •aj iffiDjOk a dolgozó parasztok fogattal, szerszámmal, jótanáccsal,— csakhogy idejébeu földire kerüljön a mag és jó termést hozzon. — Hány ilyen példát, hány apró kis epizódot lehetne elsorolni a falvak vetési versenyének szép napjaiból! Nagyon sokat, ame lyek mind azt bizonyítják, hogy Szaboies-Szat- márban a dolgozó parasztok ezrei és ezrei tanulják meg: a verseny számukra nem egyszerű virtus, hanem a szebb és jobb életet jelenti. .ló termést, gazdag aratást, az állam polgári kötelezettségek kiváló teljesítését hozza a vetés most folyó versenye. Az a kemény és lelkes csata, amely egyre több községben erősödik napról-napra a tavasziak vetésének mielőbbi befejezéséért. A jó termés, a gazdag aratás pedig nem más, mint a falvak népének, egész dolgozó népünkek szebb és jobb élete. A megvalósuló terv, az épülő tiszalöki. duzzasztógát és vízierőmű, a sok új gép, traktor, -kombájn, a falura kerülő iparcikkek. a felvirágzó kultúra. Sokan voltak olyanok a falun nem is olyan régen. akik azt bit- lék. hogy a jó eredményeket csak akkor lehet elérni, ha szakadásig dolgoznak. Igaz. a vajai, büdszentmásik, vagy nem, kinek is jutott volna eszébe, hogy fogatát, szerszámát, a maga erejét is elmaradt társának adja?! A knláknak, aki aljas uzsorás szándékkal adta kölcsön igáját, a gépét, hogy a ..kisegített" szegényembert egész esztendei ingyeurauukára kjj telezze. Az évszázados kapitalista hagyományok, az ósdi, rossz és káros szokások pusztulnak most el, amikor a falvak nemes versenyében kibontakozik, szépen kivirul az egymás megsegítésének elve, amikor a dolgozó parasztok szívesen, lelkesen segítik egymást a munkában. Kiss Kálmán vajai dolgozó paraszt például nemcsak a maga parcelláját, nemcsak a maga kamráját nézte, amikor elhatározta, hogy nemcsak a sógorát, de más társát is kisegíti fogatával. Had i legyen nekik is több termésük az idén végzett munka után. hadd legyen az egész falunak gazdag aratása — ezt vallja Kiss Kálmán és még sokszáz társa a megyében. Dolgozó társaik boldogulása számukra ‘ugyanolyan fontossá lesz, mint saját maguké. — Milyen szívesen hívták a pátrohai vet-I senytársak például Gábor Gyula vajai dolgozó, parasztot a verseny- szerződés megkötése napján ti Boldogulás lllja _lurmphVsnporthu : gyere'él. nézd"Illeg, milyen ügyes sorozógépet készítetlek a szövetkezetlek. Nézd meg, és készítsetek ilyet ti is, sok ember munkáját takarítja meg! A mi versenyünk, falvaink egyre izmosodó, terebélyesedő versenye fontos része a szocializmus építésének. Ezért tekintsék falusi párt- szervezeteink fontos feladatuknak azt, hogy ápolgassák, szélesítsék a falu versenyét, segítsenek azt megtölteni tartalommal. Ne feledjék el, hogy a nép ellenségei is tudják, mit jelent a verseny. Tudják a ku- lákok is. a klerikális reakció is, hogy a falvak versenye gyorsítja az egész ország előrehaladását a szebb, a jobb élet felé. Ezért követnek el mindent, hogy meggátolják a verseny kibontakozását. Ezért hangoztatják szél tében-liosszá bau, hogy „a jő termés nem a versenytől. hanem • az időjárásul! függ ’. Ilyen hazug „érvekkel" próbálnak győzni a kulákok, s hogy ..érveiket" alátámasszák, hogy még nagyobb kárt okozzanak a dolgozóknak,— maguk sem veinek. Mint Ancsán illés újfehértói és Bartini László orosi kulákok is. akiket a napokban ítéltek hosszabb börtönbüntetésre a velős szabni:!'A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami tervének eredményeiről az első évnegyedben Az ipar és mezőgazdaság fejlődését, valamint az áruforgalom alakulását 1952 első negyedében a következő adatok jellemzik : DJ Az ipari termelési terv teljesítése A teljes termelés negyedévi tervét az egész ipar 100.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok az ipar teljes termelési, tervét a. következőképpen teljesítették: (A számok százalékban tüntetik fel az 19521 első negyedévére szóló terv teljesítését.) Vaskohászati minisztérium 102 Fémkohászati minisztérium 102 Szénipari minisztérium 100.3 Kőolajipari minisztérium 99.3 Villamoserőmüvek minisztériuma 102 I Vegyipari minisztérium 102 Villamosipari minisztérium 101 Híradástechnikai ipari minisztérium 101 Nehézgépgyartásí minisztérium 98 Cépkccsi- és traktoripari minisztérium 101 Szerszamgépgyartási minisztérium 101 Gép- és müszergyartási minisztérium 104 Építőipari és útépítési gépgyártási minisztérium 103 Közlekedési-gépgyártási minisztérium 100 Mezőgazdasági-gépgyártási mi- nisztéríum 99 A Szovjetunió épitöanyagiparí mínísztériuiha 102 A Szovjetunió faipari minisztériuma • 86 Papír- és fafeldolgozóipari minisztérium 101 A Szovjetun ó könnyűipari minisztériumi ,100.7 A Szovjetunió halipari minisztériuma 97 A Szovjetunió* hús- és tejipari minisztériuma 102 A szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 101 A Szovjetunió gyapottermesz, tcsi minisztériumának ipari vállalatai 105 A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 97 A Szovjetunió egészségügyi nu- nisztériumank ipari vállalatai ,102 A Szovjetunió filmügyi minisztériumának ipari vállalatai 106 A Szövetséges Köztársaságok helyi ipari minisztériumai és helyi fütóanyagipari minisztériumai 101 Ipari szövetkezetek 102 A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952 első negyedében Ifi százalékkal nőtt 195.1. első negyedéhez viszony ítva. Az iparban a munkások munkájának termelékenysége 1.952 első negyedében 195.1 , első negyedéhez viszonyítva tíz százalékkal emelkedett. II. Mezőgazdaság A kolhozok, gép- és traktorállo- mások és szovhozok 1952-beu felkészültebben, technikával jobban felszerelten fogtak a tavaszi mező- gazdasági munkákhoz, mint a múlt években. Az elmúlt télen a gépesítési iskolában a gépállomások és a szovhozok .tanfolyamain több mint 500.000 traktoristát és traktorista brigádvezetőt, valamint a mezőgazdaság gépesítésének és villamos sít.i-ának sok más szakemberét képezték ki és képezték át. Az 1951 —52-es .-tanévben hároméves agro- zoofechnikai tanfolyamokon körülbelül hárommillió kolhozparaszt és szovhozdolgozó tanult. Az. ország déli részein sikeresen haladnak a tavaszi mezei munkák — a ta- I vaszi növények vetése, a fejt rá-, j gyázás, az őszi vetések és évelő I fiivek tavaszi boronálása. A múlt évinél gyorsabban folyik a gyapot ültetése a középázsiai területeken.. A kolhozokban és szovhozokban 1 tovább emelkedik a közösségi állatállomány. A kolhozokban az. állatállomány az 1952. év első negyedéve végére 1951 első negyede végéhez viszonyítva a következőképpen- növekedett: szarvasmarba 11 százalékkal, (ezen belül telién 14 százalékkal), sertés 23 százalékkal. juh és kecske 14 százalékkal, ló 8 százalékkal. A kolhozok baromfiállománya 35 százalékkal nőtt. A Szovjetunió szovlioziigyi minisztériumának szovliozaiban az állatállomány ezalatt az időszak: alatt a következőképpen növekedett: szarvasmarha 14 százalék (eZenbelül telién 14 százalék), sertés 20 százalék, juh és kecske- 10 százalék, ló 15 százalék. A szovhozok baromfiállománya 38 százalékkal nőtt. JIL Az áruforgalom fejlődése 1952 első negyedében fovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az első évnegyedre megállapított kiskereskedelmi áruforgalmi tervet túlteljesítették. Az állami és szövetkezeti kereskedelem útján a lakosságnak — összehasonlítható árakban kifejezve — 11 százalékkal több árat adtak el, mint 1951 első negyedében. Az egyes áruk el adása a következőképpen emelkedett: halászati termékek 24 százalék, tojás 28 százalék, vaj és más zsiradékok 10 százalék, lej- és tejtermékek 43 százalék, sajt 32 százalék, cukor 20 százalék, édesipari termékek 13 százalék, selyemszövetek 28 százalék, kötött-szövőit áruk 17 százalék, bűrlábbcll 9 szú" zalék, kerékpárok több mint 100 százalék, varrógépek 30 százalék, rádióvevő készülékek 32 százalék, fényiképezőgépek 29 százalék, órák 18 százalék, graimuofonok 23 százalék. 1952 első negyedében 1951 első negyedéhez viszonyítva több mezőgazdasági terméket adtak el a lakosságnak a kolhozpiacokon, különösen lisztet, baromfit, tojást, gyümölcsöt, zöldséget és mézet. Az ipari és mezőgazdasági termelés terén 1951-ben elért sikerek, a munka termelékenységének emelkedése és a termelési önköltség csökkentése megteremtette a feltételeket a közszükségleti élelmiszer- cikkek állami kiskereskedelmi árainak 1952 április 1-t új —immár ötödik — csökkentéséhez. Büdszenlmiliál.v dolgozó parasz-fjainak új kezdeményezése: ♦ónak május 1., a nemzetközi
