Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-19 / 91. szám

NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 19. SZÓMBA! A tehergépkocsik áruszállítása fci.8 százalékkal múlta felül a múlt év hasonló időszakának teljesítraé- syét. A városi közúti vasutak sze­mélyszállítási tervüket az I. ne­gyedévben 103 százalékra teljesítet­téi. Az emelkedés 1951 I. negyedé­hez képest 8.7 százalék. A városi «autóbuszközlekedés személyforgal­ma 1952 I. negyedéhez 23.9 száza­lékkal, a távolsági autóbuszközle­kedésé pedig -12.5 százalékkal emel­kedett 1951 I. negyedéhez képest. » Araforgalom A Párt és a kormány 1951 de- 'cember 1-i határozatának sikere le­hetővé tette a jegyrendszer utolsó maradványainak a kitűzött határ­idő előtti megszüntetését és jelen­tősen megjavította a. lakosság ellá­tását. Az első negyedévben a kiskeres­kedelmi hálózaton keresztül a rizsből 23.5 százalékkal, cukorku- és csokoládékészítményekből 37.1 százalékkal, cigarettából 23.2 szá­zalékkal, kartonból 47.9 százalék­kal, flanellből 28 százalékkal, ci­pőből 53 százalékkal, rádióból S7.G százalékkal, bútorból 03 százalék­kal, motorkerékpárból 25.5 száza­lékkal többet, vásároltak, mint az előző év azonos időszakában. Lé­nyegesen emelkedett a hús és a zsír forgalma. A fokozódó árufelhozatal és áru­bőség következtében a fontosabb élelmiszerek szabadpiaci árai je­lentősen csökkentek. így pl. Buda­pesten a negyedév végén a zsír és zsírszalonna ára 38 százalékkal, a íüstölthás ára 35 százalékkal, a Táj ára 31 százalékkal, a tejfel ára. 25 százalékkal, a vöröshagyma ára 50 százalékkal volt alacsonyabb) mint novemberben. A Párt és a kormány december 3-1 határozata a begyűjtésre is ösz­tönző hatással volt. A fontosabb cikkekből az 1952 I. negyedévi be­gyűjtési tervet túlteljesítették. A túlteljesítés tejből 7.7 százalék, to­jásból 13,9 százalék, baromfiból 21.2 százalék, vágómarhából 14.4 «százalék, vágóborjúból 9.7 százalék. ^Vágósertésből bár többet gyűjtöttek be, mint a mult év I. negyedében, a teljesítés elmaradt a terv mö­gött. £ mankásolt és tiszíviseíök számának cmcilfiriése, a munkatermelékenység alakulása Az ér I, negyedében tovább nőtt % munkások ás a tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 95 ezer fővel emelke­dett, A gyáriparban és az építő­iparban foglalkoztatott nők számá­nak emelkedése a múlt év azonos időszakához képest 59 ezer. Az 1952 I. negyedévi inunkabér- filap a gyáriparban a múlt év ha­sonló Időszakához képest — leszá­mítva az 1951 december 1-i bér­emelést — 22,7 százalékkal nőtt. Tovább emelkedett a gyáriparban és építőiparban a munka termelé­kenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 17.7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év meg­felelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 8.5 százalék, a kohá szatban 14.9 százalék, a gépgyár­tásban 21.5 százalék, a textilipar­ban 10.7 százalék, a ruházati ipar­ban 11.6 százalék." A termelékeny­ség emelkedése a múlt év negyedik negyedéhez képest nem kielégítő, Az emelkedés a nehéziparban 1.9 százalék, a könnyűiparban 2.8 szá­zalék. Az építőiparban a termelékeny­ség egy év alatt 16.9 százalékkal emelkedett. I A negyedév folyamán a gyáripar­ban. a munkafegyelem általában javult. Ar, igazolatlanul mulasztók és az önkényesen kilépők száma csökkent. Ugyanakkor az ellenőr­zés lazaságára mutat hogy a .külön­féle más okokból mulasztók, illet­ve kilépők száma. emelkedett. Ma­gas az igazolatlanul mulasztók és) az önkényesen távozók száma az I építőiparban. . p i it t i; p I t !•: s Az ellenséggel szembeni kíméletlen harccal segítse az újfehértói pártszervezet a vetési terv teljesítését Beruházások 1952 I. negyedében a beruházá­sokra folyósított összeg 27.4 száza lékkai volt több, mint 1951 azonos időszakában. Az emelkedés a gyár­iparban 31,2 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 91.51 százalék, a könnyűiparra és élelmi-1 szeriparra 8.5 százalék jutott. A negyedév folyamán több új j üzemrészleg kezdte meg működé-1 sét. Átadták rendeltetésének az Oroszlányi Szénbányák új szénosz­tályozó berendezését, a Komlói Szénbányák javítóműhelyét, a Rá­kosi Mátyás Művek áj csőgyára második JMlger-hengersorát, az esz­tergomi szerszámgépgyár új három­hajós csarnokát, újabb szállítósza­lagok, fúró- és fejtőkalapácsok, ré­seié- és rakodógépek üzezutxhelye- zésével tovább fokozódott bányá­szatunk gépesítése. A negyedévben több ú.i jelentős beruházást kezdték meg: így Ma­kón új gépgyár, Soroksáron kor­szerű öntöde építkezése indult meg. A mezőgazdaság jelentős számú erő- és munkagépet kapott, köztük 515 traktort, 38 arató-cséplőgépet. 120 kévekötő-aratógépet, ezenkívül többezer kisebb gépet. Átadtak a mezőgazdaságnak több új állatte­nyésztést szolgáló épületet és rak­tárépületet. Számos falut, állami gazdaságot, termelőszövetkezetet és gépállomást villamosítottak. Sztálinvárosban, Pécsett, Vár­palotán. Salgótarjánban, Debrecen­ben, Petőfibányán, Szigetszentmlk- lóson közel 500 újonnan épült la­kást bocsátottak a dolgozók rendel­kezésére. KulturAli* és szociális eredi*» én vek 1952 X. negyedében a mozgókép­színházaknak 21.2 millió látogatója volt. Ez a múlt év I. negyedéhez képest 30.3 százalékos emelkedést jelent. A színházukat a negyedév folyamán 1,800.000 dolgozó láto­gatta. másfélszer annyian, mint a múlt év hasonló időszakában. A rádióelőfizetők száma 1 év alatt 124 ezerrel emelkedett. A vidéki, elsősorban a falusi la­kosság kulturális fejlődését jellem­zi, hogy 1952 I. negyedében 112 új népkönyvtár létesült, 74.400 kötet­tel. A falusi mozgóképszínházak száma egy év alatt 528-cal, a láto­gatók száma 32.2 százalékkal emel­kedett. A negyedév folyamán a vi déki színházak tájelőadásainak 207.700 látogatója volt, kétszer annyi, mint a múlt év hasonló idő­szakúban. 1952 március 15-én 86 tudóst, mérnököt, írét, művészt, élenjáró ipari és mezőgazdasági dolgozót tüntetett ki a Népköztársaság Mi­nisztertanácsa Kossnth-díjjal a tu douiány, az irodalom, a művészet és a termelés terén végzett kiváló munkájáért. Ez év első negyedében a kórba zak ágy létszáma közel 2 ezer ágy- gyal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Tovább bővült a rendelőintézeti hálózat, így töb- bek között Oroszlányban új rende­lőintézet kezdte meg működését. A szakszervezeti társadalombizto­sítási ellátásban részesülők számai egy év alatt 10.6 százalékkal emel-: kedett. A negyedév folyamán szá­mos új, főleg üzemi bölcsőd’ kezdte meg működését. Az új bölcsődék száma egyedül Budapesten eléri a 30-a t. barátjai), aki világéletében speku­láns volt. Meg kell magyarázni, hogy becsapja a nép államát, segí­ti az amerikai imperialisták alja- terveit. I.ehet-e hinni annak, aki nem írja alá a békeívet és nyíl­tan hitet tesz az amerikai agresz szórók háborús hisztériája mellet!. aki Molnár Erzsébetet — aki n háztartásában dolgozott, kegyetle­nül dolgoztatta, becsapta, csupán havi 80 forintot fizetett neki. lli- het-e a dolgozó paraszt Kárpáti Jó­zsefnek, aki lirdődlnek, a volt pesti nyilasszékház hirhedt házna­gyának lányával cimborái. Ilyen és ehhez hasonló érvekkel indítsa harcba a pártszervezet az újfehér- téi népnevelőket. Kíméletlenül le kell leplezni az ellenséget, a tava­sz! munkák hátráltatóit, feltárva ! aljas múltjukat és jelenlegi elleni- séges tevékenységüket. Ha így agi­tálnak az újfehértói népnevelők s : a tanács nagyobb lendületet, nu- i gyobb nyilvánosságot biztosít a versenynek, bizonyára nagyobb eredmények születnék a vetési terv teljesítésével elmaradt Ujfebértón is, — lénárt —­Magvar válasz a jugoszláv kormány k épmn ta t ó javaslatar a 4 magyar kormány a határ.sértések Az utóbbi napok kedvező időjá­rása nagyban elősegítette az újfe- nértól gépállomás traktorosainak gyekezetét a tavaszi munkák mi­előbbi befejezéséért. Jól jöttek -zeit a szép, napfényes napok, hisz hár-már úgy látszott, hogy nem tudnak győzelemmel kikerülni a íraktoristák ebből a harcból: a nyolcadik helyen "állottak a negyében a tavaszi tervek teljesí­tésének versenyében. De most újult írével láttak hozzá a győzelem ki­vívásához. Tóth János DISZ-tag traktorista büszkesége lett az újfe- tiértól gépállomásnak, ma már be­fejezi tavaszi tervét. 14-én, hétfőn a béke-műszak dicső zászlaja alatt indult harcba Tóth János éjszakai műszakra. Teljesítménye 345 szá­zalék volt. Baj azonban, hogy nem mondhatók el Ilyen tettek, a többi ifjú t rak turistáról, akik csak 45— 46 százalékkal kullognak, Így az­tán elrontják az élenjáró Tóth Já­nos szép eredményét is, mert az ifjúsági brigád a gépállomás bri­gádjai között indított verseny ér­tékelésénél csak 42 százalékkal sze­repelt a verseny táblán. Még rosz- szabb eredményeket találunk, ha az egész község munkáját vizsgál­juk meg. A tavaszi munkák’ idejében való elvégzéséért, a vetőmag mielőbbi földbekerüléséért vívott harc had­vezérének, irányítójának a községi pártszervezetnek kell lennie. Elő kell segítenie ai verseuymozgulom kiszélesítését és élénkké tételét a tavaszi munkák­nál. így kellene lenni ennek Ujfe- hérlén a községben is. De Ujfehér- ló idapszerv ezerében az utóbbi idő­ben három párttitkár váltotta egy­mást. Alig pár napja vette át a pártszervezet irányítását Teretesi elvtárs, mivel a régi titkár oda­van iskolán. Az egységes pártveze. tőség titkára sincs itthon, így az őt helyettesítő Koroza elvtárs két funkciót tölt be: a gépállomás po­litikai vezetője As a község egysé­ges pártvezetőségének titkára egy­szerre. Ennek az az eredménye, hogy az alapszervezet titkára nincs tisztában a tavaszi munkák állá­sával, de nincsenek tisztában ez­zel a vezetőségi tagok sem. Nincsen jó népnevelőhálózat kiépítve. Rossz munkát végez az éjféli ér­tői községi tanács Is. Makliándi elvtárs ,a tanács el­nöke nagyban, bizonygatja, hogy vannak versenytáblák a faluban. Ez így is van, azonban nincs fel­tüntetve rajta a , verseny állása, nem népszerűsítik az élenjárókat. Erre csak azt feleli Makhámli elvtár», hogy „hát az ünnepen el­maradt”. „ünnepi" hangulat van még a pártszervezetnél, meg a ta­nácsnál is. Ennek aztán meg is látszik az „eredménye” a tavasz terv teljesítésében. Meglátszik ab­ban, hogy az árpavetést 63 száza­lékra teljesítették, a zabvetést 28 százalékra. Meglátszik abban a szégyenteljes lemaradásban, ami a kukoricánál tapasztalható: csak 2 százalékot vetettek el. A naprafor­gót is 26 százalékra teljesítetté": mindössze, a burgonyát 37 száza­lékra, a cukorrépát 78 százalékra Ez a szégyenteljes lemaradás nem történt volna meg. ha a ta- nács nem siránkozna, nem hivat­kozna még mindig az Időjárásra hanem gondja lett volna a ver vényre*, ha a népnevelők megfeleli érveket kapnak a pártszervezettől Ha népszerűsítik például Polönka Józsefet, akinek már csak a kuko rleábél hiányzik egy kevés ahhoz hogy* száz százalékban teljesíts» tavaszi tervét. A „pihenés”, ami "tapasztalhat! úgy a pártszervezetnél, mint a ta mícsnál, nem jellemző a klerikális reakcióra Ujfebértón. Itt bizonj nem alszanak, éppen ellenkezőleg aktívan folytatják a .,népnevelést’ házrói-házra járva a „kispapok’ meg a volt apácák. beszüntetését követeli és elégtételt a provokációs támadásokért Fél árú utazás a budapesti Ten részfí II a teás árra Április 26. és május 4. között) AUctkiálliiá)s és Tenyészti/latvásárf lesz Budapesten. A vidéki látoga­tók számára a MÁV. 50 százaléké»! menetkedvezményt biztosít. A ked j vezményes jeggyel április 23-tvf május 4. déli 12 óráig lehel Budtf; pestre utazni, visszautazni peóij; i április 26-án déli 12 órától májas 7-ig. Adatkísérők 3 nappal koráb­ban kezdhetik é« 3 nappal későb­ben fejezhetik be az utazást. Bővebb felvilágosítást és félárú jegy váltásához szükséges igazoi- iványt az IBUSz. ad ("Nyíregyhá- .a. Takarétpénztá r). A külügyminisztérium tájékozta- j tási főosztálya közli: j A jugoszláv , külügyminisztérium i február hé 18-án jegyzéket jutta­tott eb a belgrádi magyar követ­séghez, amelyben egyrészt kísérle­tet tesz arra. hogy visszatérjen a magyar területet képező Mura- sziget már régebben lezárt kérdé­sére, másrészt, képmutató módon felveti a magyar-,jugoszláv határvo­nal rendezésének kérdését. Erre a jegyzékre ad választ a Magyar Népköztársaság kormányának aláb­bi jegyzéke, amelyet a belgrádi ma­gyar követség kormánya megbízá­sából április hő 18-án juttatott el a jugoszláv külügyminisztériumhoz. „A Magyar Népköztársaság kor­mánya megkapta a jugoszláv kor­mány 1952 február 18-án kelt 41.441. számú jegyzékét, amelyben a jugoszláv kormány — annak el­lenére, hogy a Magyar Népköztár­saság kormánya a Mura-sziget kérdésével kapcsolatos előző jegy­zékeiben már többízben félreérthe­tetlen módon leszögezte álláspont­ját és kijelentette, hogy a kérdést végleg tisztázottnak tekinti —• is­mét visszatér erre az ügyre. A jugoszláv kormány álláspontjá­nak alátámasztására átadta a belgrádi magyar követségnek a Ma­gyar Folyammérnöki Hivatal 1943- ban készített térképvázlatának fotó­kópiáját, amely a jugoszláv kor­mány véleménye szerint „leginkább megfelel a mai helyzetnek”, A Magyar Népköztársaság kor­mánya leszögezi, hogy a szób(tn- forgó térkép éppen a jugoszláv ál­láspont teljes tarthatatlanságát bi­zonyítja. A térkép ugyanis szám­szerű adatokat tartalmaz a Mura- folyó relatív mélységi viszonyairól, amelyekből minden kétséget kizáró­lag kitűnik, hogy a folyó főfolyása a. sziget és a jugoszláv part közötti ágban vonul. A beküldött. térkép Hymódon " nem bizonyít egyebet, mint a jugoszláv kormány lelkiis­meretlenségét és nyilvánvalóan pro­vokációs céljait. Ami a jugoszláv kormánynak azt a javaslatát illeti, hogy „egy jugo- sriáv-magyur vegyesbizottság, mi­előbb oldja meg valamennyi ledön­tött, vagy bármely más módon el­tűnt és megsérült határ jelzés hely­reállításának kérdését" és, hogy „mindkét kormány meghatalmazott delegációi mielőbb kezdjenek tár­gyalásokat a határjelzések megőr­zéséről és karbantartásáról széló konvenció aláírása érdekében”, — a magyar kormány leszögezi, hogy minden vitás kérdés békés Úton. való rendezésére törekszik és u ju­goszláv kormánynak ezt a javasla­tát is ebből a szempontból bírálja. A jugoszláv kormány fenti ja­vaslatával kapcsolatban a magyar kormány mindenekelőtt emlékez­teti "a jugoszláv kormányt: amikor 1949 februárjában Belgrádiban a magyar-jugoszláv határjelek meg újítására .és megőrzésére irányuló magyar-jugoszláv tárgyalások foly­tak, éppen a. magyar delegáció volt az, amely javasolta a határvonal megállapításával kapcsolatos ösz- szes kérdéseknek, köztük a folyó- medárváltozások kérdésének rende­zését, u jugoszláv delegáció azon­ban ezt elutasította azzal, hogy ilyen rendezésre nines szükség, mert, mint Skrovics l’esko alezre­des, u jugoszláv delegáció elnöke mondotta: „A folyó változtatja medrét, de a határvonal a helyéit marad” — amivel szemben ma a jugoszláv kormány pontosan az el­lenkezőjét állítja. Másrészt a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a jugoszláv kormány közegei rend­szeresen " a leghallatlanabb provo­kációkat követik el, amelyeknek kirívó példái: a belgrádi magyar ügyvivő ellen 1951 március 31-én elkövetett merénylet és az ügyvivő felségének túszként való visszatar­tása, valamint a magyar-jugoszláv határon rendszeresen végrehajtott súlyos határsértések, fegyveres tá átadások és jugoszláv katonai re­pülőgépek magyar területre valói egyre gyakoribb berepülései. A ju­goszláv kormány ezekkel a provo­kációkkal kapcsolatban a magyar kormány tiltakozását mindeddig teljesen figyelmen kívül hagyta, az elkövetett támadásokért és határ, sértésekért egyetlen esetben sem szolgáltatott elégtételt és semilyen intézkedést sem foganatosított a szakadatlanul és egyre nagyobb számban megismétlődő provoká­ciók megszüntetésére. Minderre vajé tekintettel a ma­gyar kormány, abban az esetben hajlandó a jugoszláv kormány ja­vaslatát megfontolás tárgyává ten­ni, ha a jugoszláv kormány jegy­zékében hangoztatott békés szán­dékainak komoly bizonyságát "adja azzal, hogy 1. beszünteti határszerveinek a magyar-jugoszláv határon rendsze­resen elkövetett határsértése'.t és provokációt és 2. az általa eddig elkövetett pro­vokációs támadásokért a magyar; kormány előbbi jegyzékeilten köv&j felt elégléiplt megadja. 3 !t),ggglg A pártszervezet nem látja az el-j Iensóges aknamunkát, a jé termés elleni merényletet. Még csak most gondolkoznak az agitác'és munka megjavításán a jpártszervezetben. Pedig sürgős a munka megjavítása. Elsősorban jó érveket kell adui a népnevelőknek. Mondják <1 a nép nevelők Kovács Antal közepparasz! esetét, aki tavaly csak „kiváacsi- ságból"’ végezte korán el a vetést és gyönyörű termés lett az ered­ménye, úgyhogy beadási kötelezett-j ségét 300 százalékra tudta teljesí-J tent. Vagy Méhész Istvánról beszél­jenek, aki szintén helyesen mü-j velte a földjét és szép eredménye j lett munkájának. Vagy ott van­nak a tszes-k szép er-dméayei, ami­ket annak köszönhettek, hogy fel­használták a szovjet agrotechnika! módszereket. Bl keil mondauiuk a klerikális reakció ellenséges megnyilvánulásait, le kell leplezni hazugságaikat. Azt. hogy vájjon lehet-e igaz barátja a népnek. Igazat mondhat-e Kárpáti József katolikus pap (na, meg ti

Next

/
Thumbnails
Contents