Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

NÉPLAP A burgonyatermés fokozásának lehetőségei a laza homoktalajokon Irta: Wcstsik Vilmos, Kossuth-díjas tudományos kutató Mindazt, amit eddig leírtam, év­tizedekre kiterjedő kísérletek iga­zolják. amelyek helyességéről a gyakorlati életben számtalan gaz­dasági üzemegység is meggyőző­dött. Azonban jelen soraim fő célja az, hogy útbaigazítást adjak, hogy a jelen pillanatban, vagyis a mos­tani tavaszi idényben miként volna megalapozható a jó burgonyater­més. Ugyanis a gyakorlati üzem­egységek nagy részénél még nin­csen bevezetve rendszeres vetés­forgó és így a mostani tavaszon a burgonyák nagyrésze olyan talajba kerül, amely szervestrágyázásban nem részesült, legkevésbbé pedig zöldtrágyázásban. Ilyen talajokon úgy segítünk a burgonya termésén, hogy most, te­hát legkésőbb április első felében a tavaszi vetöszántás előtt kiszórunk kát. holdankint 100 kg pétisót és legalább 100 kg szuperfoszfátot, va­lamint 40—50 kg kálisót. Mind a három műtrágyát pedig a burgonya alá adandó vetőszántással leforgat­juk. — Laza homokon a jelzett bárom műtrágyát feltétlenül alá kell szántani, mert csakis így érvényesülnek jól. Tehát laza ho­mokon még a pétisőt is alá keil szántanunk. Még ez a könnyen ol­dódó műtrágya, a pétisó is így ér­vényesül a legjobban. Ugyanis ie- szántással biztosítjuk azt, hogy a pétisót a szélvihar cl ne sodorja másfelé, mert a le- szántással a mélyebb nyirkos ré­tegbe juttatjuk, de a szuperfoszfá­tot és a kálisót is és ily módon ér­vényesülnek a legjobban a nyári idényben a tartós szárazságban. A műtrágyák leszántása semmi több­letmunkát nem okoz, mert hiszen szélhord t a homokon ősszel nem sza­bad szántanunk és így burgonya alá minden esetben tavasszal keil megadnunk a vetőszántást, amely­nél leforgatjuk a kiszórt műtrá­gyákat is. A nyíregyházi Homokkísérleti Telepen 1D3S. évben egy laza ho­moktalajé táblán, amely régóta céltudatosan nem kapott szerves- trágyázást, sokoldalú műtrágyázást végeztünk burgonya alá. Rövidség kedvéért csak azt sorolom elő, hogy az egyik parcellasorozatban kapott a burgonya kát. holdankint 160 kg szuperfoszfátot, 64 kg kénsavas ká­lit és 100 kg pétisőt. Mind a három műtrágyát ieszántottuk. A másik parcellasorozatban ad­tunk kát. holdankint 160 kg szu­perfoszfátot és 04 kg kénsavas ká­lit, mindkettőt leszántva és ezenkí­vül 100 kg pétisót, de ezt a szán­tás tetejére szórtuk ki és utána be- fogasoltuk. A burgonya terméseredménye kát. holdankint a következő: az el­lenőrző trágyázatlan parcellasoro­zatba n 51.28 q. A három műtrágya alászántva 64.56 q termést adott. Abban a parcellasorozatban pedig, ahol a szuperfoszfátot és kénsavas kálit leszántottuk, de a pétisót a szántás tetejére szórtuk és befoga- soltuk, a burgonya 61.76 q-t ter­mett. így tehát a leszántott pétisó kát. holdankint 2.S0 q-val több ter­mést adott, mint a felülszórt. Ez a kísérlet' igen jó példa azok szá­mára, akik a pétisót laza homokon a burgonya alá nem merik leszán­tani, hanem csak a szántás tete­jére felülszórják. Régebben én is a burgonya alá a pétisőt a szántás tetejére felül­szórtam, de az 193S. évi kísérletem és azóta több éven át lefolytatott kísérleteim avról győztek meg, hogy a tavasszal a burgonya alá adan­dó pétisót jobb leszántani, semmint felülszórni a szántás tetejére és befogasolni. Ha tehát olyan a mostani adott­ságunk, hogy burgonyánknak nem juthat olyan hely, amely kellő szer­vestrágyázásban részesülne, akkor adjunk a burgonya alá már most kai. holdankint 100 kg pétisót és legalább 100 kg szuper-foszfátot és 40 kg kálisót. Mind a három mű­trágyát okvetlenül szántsuk le mindazokon a szélhordta laza ho­moktalajokon, melyeken rendszeres őszi mélyszántást nem szabad, de nem is indokolt elvégezni. Ha pedig költségvetésünk vagy pénzkészletünk nem engedi, hogy mind a három műtrágyára áldoz­zunk, akkor legalább is annyit kell megtennünk, hogy a burgonya alá adunk kát. holdankint 100 kg pr- tisőt mindazokon a talajokon, ame­lyek soványak és már több év óta nem kaptak szervestrágyázást. De ebben az esetben is a pétisót a burgonya alá adandó szántással kell leforgatnunk, őszi gabonafé­lék és egyéb őszi veteimények alá a pétisót ősszel a szántás tetejére szórjuk és a vetési munkálatokkal bedolgozzuk a talajba. Most ta­vasszal fejtrágyázás gyanánt - az őszi vetések tetejére szórjuk a pé­tisót. Ez így van rendjén. De ta­vasszal kapás növények alá a vető­szántással kell leforgatnunk a péti­sót mindazokon a laza homoktala­jokon, amelyeken szélviharok miatt őszi mélyszántást nem szabad vé­gezni. Természetesen köíüttebb ta­lajokon, melyeket a szélvihar nem mozgat meg és amelyeken célszerű őszi mélyszántást végezni, ezeken kapás és bármely más tavaszi ve- temény alá a pétisőt az őszi szán­tás tetejére szórjuk és - azt a tava­szi vetési munkálatokkal bedolgoz­zuk. Ha pedig sormütrágyázó vető­gépiink van, akkor ezzel juttatjuk a pétisót a vetőmag alá. Burgonya alá azonban a legtöbb helyen csak­is. kiszórással juttatjuk a pétisót a talajba és pedig laza homokon tavaszi szántással. « A szenes- és műtrágyázáson kí­vül nem lekiesinylendő mértékben fokozhatjuk a burgonya termését azáltal, ha azt helyes mértékű sor­es növénytávolságra ültetjük el. VILLÁM Különösen az Alföldön általános tapasztalat az, hogy a dolgozó pa­rasztság ritkára,ülteti el a burgo­nyát és ennek következtében sok esetben nem éri el, azt a burgonya- termést, amit adott viszonyok kö­zött elérhetett volna. Számtalan utánméréseim alapján kitűnt, hogy az alföldi dolgozó parasztság a bur­gonyát SO cm sor- és 60 cm nö­vénytávolságra, sőt sokszor 90 cm sor és 70 cm növénytávolságra ül­teti. A nyíregyházi- Homokkísérleti Telep, sok éven, ét -végzett sor- és növény távolsági-, kísérleteket burgo­nyával. Ezek szerint a sík fekvésű, jobb összetételű és jó víztartó ké­pességgel rendelkező talajokon leg­helyesebb a burgonyát 60 cm sor- és 40 cm növénytávolságra ültetni. Slilevényesebb természetű talajo­kon, valamint futóhomokokon azon. ban legjobbnak bizonyult a 70 cm sor- és 50 cm növénytávolság. En­nél ritkább ültetés a legtöbb eset­ben nem indokolt. Ritka kivételes esetben, nagyon sülevényes, magas és gyenge, sivár futóliomokdombo- kon megengedhetőnek bizonyult a SO cin sor- és 60 cm növénytávol­ság. A nyíregyházi Homokkísérleti Telepen 1948—1950. években vég­zett kísérletek szerint „Ella'1 fajta burgonya termése kát. holdankint síkfekvésű, laza barna homokon: 60 cm sor- és 40 cm növénytávol­sággal 77.58 q. 70 cm sor- és 50 cm niivétiy távolsággal 74.04 q, 80 cm sor- és 60 cm növénytávolsággal pedig 65.71 q és 90 cm sor- és 70 cm növénytávolsággal pedig 49.18 q volt. iSíkfekvésű, homokos, barna vá- lyogtaiajon pedig ugyancsak „Ella” fajta burgonya termése kát. hol­dankint a következően alakult: 00 cm sor- és 46 cm növény távolság­gal 111.78 q, 70 cm sor- és 50 cm növén.ytávolsággal 101.45 q, 80 cm sor- és 60 cm növénytávolsággal 80.80 q és 90 cm sor- és 70 cm nö­vénytávolsággal 66.64 q. Mindkét kísérlet intő példa ar­ra, hogy a burgonya ültetési sűrű­ségével célszerű a helyes mértéket betartani. Csakis nagyon kivétele­sen sülerényes természetű talajo­kon engedhető meg a 80 cm ser- és 60 cm növénytávolság. Ezenkívül a középnagy, legalább tyúktojásnagy- ságú vetőgumó ültetése a kívána­tos. A helyes szerves- és műtrágyá­zás, a helyes mértékű ültetési sűrű­ség és a kellő nagyságú és egészsé­ges vetőgumó, ezek azok a kellé­kek. amelyek a mostani tavaszi munkálatok megindítása alkalmá­val megalapozzák a jó burgonya- termést. Ezeken kívül a későbbi időkben szükséges a helyes nö­vényápolás. (Megjelent a ..Magyar Mező­gazdaság ápr. 1-i számában.) Spvríkör alaknU Tiszadobon Szabolcs-Szatmármegye falusi sport­köreinek száma innét szaporodott egyel, Tiszadobon alakult meg a sportkör. A vez etos ég v ál a s z tó gyűlé­sen a jelenlévők’ nagy lelkesedéssel fogadták meg, hogy az elkövetkezen­dő időkben komoly sportéletet fog­nak teremteni Tiszadobon. 80 pportköri tag fogott hozzá, hogy ígéretüket valóra is váltsák. Április 4-én. felszabadulásunk ünne­pén a fiatal' sportkör már versenyt rendezett. Az asztalitenisz bajnok­ságban 18-an indultak el. Az isko­lások versenyében 14 úttörő vett részt. Röplabda versenyt is rendez­tek, melyben első lett a Gyermekott­hon, második helyen a pedagógusok csapata, harmadik helyen a KTSZ válogatott végzett. Ezeken a ver?e- nyeken kívül sakkbajnokságot és az atlétikai számokból a súlydobó ver. seoyt rendezték meg. Ezek az ered­mények azt bizonj'ítják. hogy a ti- fczadobi sportkör vezetősége jói fog­lalkozik a, sporttal. Nem feledkeznek meg a,z LMHK és az MHK próbázá- sokról sem. LMHK jelentkezési ter­vüket eddig 153 százalékra teljesítet­ték és azt határozták el. hogy a Munka'- Ünnepére, május 1-re előre­haladnak a próbálásokban is. Ex igen! A 15. FOCADÁSI HÉTEN 11 találatra 41.450.— forint 10 találatra 585.— forint 0 taiálatra 75.— forint NYEREMÉNY ESETT. TOTÓZZON ÖN IS — NYERHET ÖN IS! HASZNÁLT lényképező gépeket UJ FELEMELT ÁRON VÁSÁROL AZ OFOTÉRT BOLT, 33. SZ BOLT NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH-TÉR 14. A FROHIU DETKS özvegy vagy nyugdíjas asszonyt családtagként fogadnék a gyermek melle. Cím a kiadóban. íróasztalokat, székeket, iratszek­rényt azonnali megvételre keresünk, valamint perfekt gép- és gyorsirónöt azonnali belépésre felveszünk: Gyógynövény Vállalat, Vasvári Púl- utca 3. Telefon: 32—53. Prima 7 fiókos íróasztal eladó. — Vöröshadsereg-u. 54. Nyíregyházán a legközelebbi orszá. gos állat- és kirakodó vásár április hó 20-án lesz megtartva. Megvételre keresünk korcsma pul- dot sörappáráttal felszerelve. — Cím; Föld m üvesszö vet kezet, Guides. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a vármegye dolgozóit, hogy a tüzelő-hitelakció jegyzését áp­rilis 20-án lezárjuk, ezért mindazok, akik a hitelakció keretében kívánják tüzelőjüket beszerezni, forduljanak a legsürgősebben jegyzésükkel illetmény számfejtő helyükhöz. ÉPÍTŐIPARI MUNKÁSOK, üzemi DOLGOZOK! Kövessétek Németh János kubikosbrigádjának példáját, amelynek tagjai a TiszaUiki Vízie/őmü építésénél 110 száza­lékról 210 'százalékra emelték teljesítményüket. Jól harcol­nak a „Termelj ma többet, mint tegnaiV’-inozgalomban a bé­kéért ! A ZÁHONYI ÁTRAKÓ II. MŰSZAKJA! A legutóbbi napokban 15 dolgozó hiányzott: tőletek igazo­latlanul. Ne feledjétek, az igazolatlanul hiányzók kárt okoz­nak a népnek, ellenségeinket támogatják. Legyen példátok a III. műszak, ahonnan senki sem hiányzott! GÁVA, VENCSELLÖ. BÚJ DOLGOZÓ PARASZTJAI! Még kedden, szerdán is igen „ünnepi” hangulatban vol­tatok, alig haladt előre nálatok a vetés! Pedig most már az időjárásra sem lehet hivatkozni! Megkárosítjátok magatokat, az államot, ha még mindig késlekedtek! GESZTERÉD, ÓPÁLYI TANÁCSAI! Egy szőnyegre mentek árulni a kulákokkal. ha elnézitek, hogy azok még mindig nem vetettek semmit. Szemetek láttára szabotálnak, s tt ebbe belenyugodtok?! A SŐREKUTI GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI! Az egész megye előtt szégyelltetek kell magatokat az olyan traktorisíák miatt, akik a traktor hűvösében, alusznak az annyira fontos munka végzése helyett! Miért tűritek az ilyen súlyos fegyelembont-ást?! SZÉCHENYI-UTCAI DOLGOZÓK! Nyíregyháza egyik legszebb utcáján laktok. Mégsem be­csülitek eléggé az utca parkját, naponta a fűre söpritek a járdák szemetjét. Őrizzétek a parkot, amely a ti egészsége­tek. gyermekeitek egészségének védelmezője! Megkezdődött a Magyar Filmhét Nyíregyházán is j rv A sikerrel folyó budapesti magyar filmhetek után, most vidéken kerül sor a filmhetek megrendezésére. Tegnap . ünnepélyes keretek között kezdődött meg Nyíregyházán is a Filmhét. Kulturális fejlődésünk újabb állomásához érkeztünk el azzal, hogy elsőízben tartunk országszerte Magyar Filmhetet, a magyar- filmművészet alkotásainak hatalmas seregszemléjét. A magyar filmek hazai és külföldi sikere bebizonyította, hogy fiatal filmgyártásunk méitó megtisztelő feladatára — művészi alkotásaival hívén visszatük­rözi azt a fejlődést, melyet dolgozó népünk a felszabadulás óta elért. Népi demokráciánk, szocializmust építő hazánk felszabadult, bol­dog életünk új hősöket szült, mindennapi életünk hőseit, akiknek ne­velése, könnye, új életünkért vívott harca valamennyiünkhöz szól, va­lamennyiünket megragad. A Góz Jóskák, Szabónék. Kis Katák és Köröm Sándorok Magyarországát megszerette a világ minden dolgo­zója. Filmjeink ma már nemcsak 8,millió ember számára készülnek, Szovjetuniótól Indiáig. Olaszországtól a Kínai Népköztársaságig mil­liók és milliók tapsolják meg a magyar filmeket. „Joggal vagyunk büszkék filmjeink nemzetközi sikerére” — mondotta Révai József elvíárs népművelési miniszter. És ez a siker újabb eredmények eléré­sére kötelez. A magyar filmhetek felsorakoztatják majd filmgyártá­sunk legkiválóbb alkotásait, elmélyítik a művészek és a közönség kö­zötti kapcsolatot és további eredményekre buzdítják filmművészeinket. FILM Vadvízország A Vadvízország a szegedi üjfehértó vízalatti és vízi'eletti állatvilágát mutatja be. Messze északról a sark­kör táján fészkelő madarak tömegei gyűlnek öss'ze a Szeged melletti vad­vizekre. Az ébredő tavasz és az közötti időben mutatja be a film a madársziget népét. Uj életek szület­nek a nedves zsombékok között. A szigetek rétjein virágerdő illatozik. Alkalmas fészkelőhelyet keresnek ma­guknak a gulipánok, cankók, godák. megindul a, költés. A puszta sziget benépesül védtelen madárotthonokkal. Kivirágzik az élet a sokféle madár­tojásokból, de hirtelen veszély fenye­geti a madársziget népét. Megjelenik a félelmetes görény, amely már he­tek óta pusztítja a madarakat. — Egyik madár a másikat riasztja. — Egyedüli védekezés most a gyors me­nekülés. A görény prédára les. Szi­matol a madártojások után. A kiha­rapott tojásokban egymásután pusz­tulnak cl a most éledező madárfió­kák. A nádi sűrűben kikeltek a kis ví­zicsibék. A kicsiket hívogatja a lan­gyos viz. a nádas mélye. A nádszálak közé szőtte fészkét u nádirigó. Húr méterrel odább szorgalmasan költ szomszédja is. Feszülten lesi őket a ka kuk. a hírhedt tojáscsempész. — Míg a nádirigó élelem után néz. a kakuk villámgyors mozdulattal ellop egy tojást. Helyébe sajátját csempé­szi. Hetek múlva a fészekben kikel a kakukporonty és vízbelöki fészektest. véreit. Ilyen életképek hozzák közel a nézőkhöz ezt a sajátságos világot. Amikor a film utolsó jeleneteiben a. szárnyas vándorok elhagyják az őszülő tájat, sajnáljuk, hogy meg kell' válnunk VacJvizország-lól. A magyar filmgyártás új alkotása jelentős lépés a természettudományok széleskörű el terjesztésiéhez. A film al­kotója művéért 1952-ben Kossutli- díjat kapott. A Vadvizország c. filmmel egy mű­sorban szerepel Kis kakas gyémánt félkrajcárja, kisfilmgyártásunk első színes rajzfilmje. Kis filmünk megta­nít arra, hogyan kell hál-öőlnf igazságért .amely mindig ' gyöztMinér yiat. • Hogyan szerezte vissza a gonosz királytól jogos tulajdonát, a gyémánt félkrajcárt furfangos ki? kakas, erről szól a film. A filmet a nyíregyházi Dózsa mozi mutatja be. ­Rádióműsor ÁPRILIS 18. PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 6.00: Falurádió. 6.45: Hu, rek. 7.45: Reggeli lapszemle. 11.30*. Ady Endre élete és művei. III. Ady hazafisága. 12.00: Hírek. Hango? Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.15: ifj. Veres Károly és zenekara ját­szik. 14.00: Időjárás- és vízállásje­lentés 14.15: A Rádió szórakoztató ze­nekara játszik. 15.00: Úttörő-híradó. 15.30: Az előadóművészét mesterei. 15.50: Jahn Antal haimonika-együt- tese játszik. 16.20: A Cyermekrádió műsora. 16.40: Orosz nyelvlecke n gimnáziumi tankönyv alapján. 17.00; Hírek. 17.15: Vörös nap kél a Volga felett. Dalok folyókról. 17.40: Hang­lemezek. 17.55: Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.10: A Magyar Rádió ajándékmű ;ira. 19.00: Rádió Politi­kai Kör. (Falusi). A klerikális reak­ció — népi demokráciánk ellensége. III. rész. 20.00: Hangos Újság. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: A Rádió népi zenekara játszik. 23.10: Szórakoztató zenp. — 24.00: Hírek. SZABOLCS SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyőre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa György-tj. S. Tel.: 13-70 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Nyíregyházi.nyomda. Nyíregyháza, Dózsa György-ta 0, 1952 ÁPRILIS 18. PÉNTEK »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents