Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

14X52 ÁPRILIS 13. VtkSXjftNAJP NÉPLAP 3 A minisztertanács határozatot hozott 8 A szabolcs-szatmóri üzemek csatlakoztak a takarékossági munka továbbfejlesztéséről o Győri Vagongyár kezdeményezéséhez A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A minisztertanács az ÁEK je­lentése alapján megvizsgálta az 1950. december 31-én hozott ta­karékosságról szóló miniszterta­nácsi határozat végrehajtását és határozatot hozott a takarékos- sági munka továbbfejlesztéséről. A minisztertanács megállapí­totta, hogy 1951-ben a takaré­kosság terén jelentős eredmé nyék születtek. Különösen komoly előrehala­dás mutatkozott az anyagtakaré­kosságban. A Gazda-mozgalom kibontakozása, a hulladékok egyre fokozódó gyűjtése, a szí­nesfémeik helyettesítése, az anyagkihozatal megjavítása nagymértékben hozzájárult,. a termelési terv teljesítéséhez szükséges nyersanyag biztosítá­sához. A gyáriparban az elő­irányzott anyagfelhasználással szemben elért megtakarítás 370 millió forintott tett ki. A mi­nisztertanács megállapította hogy a fokozódó takarékosság döntő szerepet játszott abban, hogy az 1951. évi tervet a ma­gyar népgazdaság túlteljesítette. A takarékosság azonban az elmúlt évben még a népgazdaság több ágában, számos üzemben nem volt kielégítő. A béralapok túllépése felemésztette az anyag­takarékossággal elért eredmé­nyek egy részét. Igen kevés fi­gyelmet fordítottak 1951-ben a beruházási kiadások megtakarí­tására és nem mutatkozott elő­rehaladás az építőipari költsé­gek csökkentésében sem. Az üzemek többségében a gépek kihasználása nem volt megfelelő. Nem sikerült az elmúlt év során teljesen felszámolni a takaré­kossági munka kampányszerű­ségét, a takarékosság nem vált a munka állandó módszerévé, A minisztertanács megállapí­totta, hogy a takarékosság nép­gazdaságunk fejlődésének to­vábbra is egyik legfontosabb tartaléka és kitűzte a takaré­kosság továbbfejlesztésének főbb feladatait. Az 1952. évben — amikor a termelés kibővítését szolgáló nagy létesítményekbe a legna­gyobb összegeket fektetjük be anélkül, hogy ezek a nagy üze­mek ebben az évben már szá­mottevően termelnének — külö­nösen nagy súlyt kell helyezni a beruházások terén elérendő megtakarításokra. A megtakarí­tott anyagot, gépet, munkaerőt legnagyobb beruházásaink, min­denekelőtt a Sztálin Vasmű, a Földalatti Vasút, az új gépipari, aluminiumipari, vegyészeti üze­mek építésének meggyorsítására kell fordítani. A beruházások negtakarítása érdekében lénye­ges javulást kell elérni a gépek kihasználása terén. A meglévő gyárépületek területének jobb kihasználásával kell a termelés növeléséhez szükséges új gépek egy részét elhelyezni, hogy ez­által az építkezések egy részét megtakaríthassuk. Az eddiginél jóval nagyobb gondot kell for­dítani a gazdaságos tervezésre, az épületek túlzott méretezésé­nek kiküszöbölésére. 1952-ben fordulatot kell elérni az építési költségek tekintetében, az épí­tési költségeket 1952. folyamán három százalékkal kell csökken­teni. Ebben az évben még több szí­nesfémet, rezet, acélt, vasat, szenet, fát, bőrt és más fontos alap-és importanyagot kell meg­takarítani, mint 1951-ben. 1951- hez képest átlagosan két száza­lékkal kell csökkenteni a hen­gerelt acél fajlagos felhasználá­sát, a gyáriparban 230 ezer ton­na, a villamoserőműveknél 160 ezer tonna, a vasútnál 28 ezer tonna szenet kell megtakarítani. Növelni kell a hulladékok be­gyűjtését. Meg kell javítani az anyagok raktározását, kezelését és nyilvántartását, különösen az építőiparban, de egyebütt is és nem utolsó sorban az élelmi­szeriparban, A széntakarékos­ság érdekében meg kell javítani a szén minőségét. A gyárakban nagy mennyiségben elfekvő készleteket, elsősorban az el­fekvő hengerelt acélt, fel kell használni a termelésben. A minisztertanács határozata kiemelte, hogy az anyagtakaré­kosság nem járhat a minőség rontásával, mert a rossz minő­ségű áru hamarabb megy tönk­re, gyorsabban romlik és így végső soron nem takarékosság­ra, hanem az értékes nyersanya­gok pazarlására vezet. A minisztertanács határozata értelmében a takarékossági fel­adatok a terv, elsősorban az önköltségcsökkentési terv szer­ves részét képezik, A megtaka­rításokat tehát azon kell mérni, hogy egy üzem teljesíti-e, illetve túlteljesíti-e termelési és önkölt­ségcsökkentési tervét, j A minisztertanács határozata j alapján meg kell szüntetni a ‘ különféle takarékossági felelősi és más hasonló funkciókat, mi­vel a takarékosságért az üzem, műhely intézmény vezetője fele­lős. A minisztertanács által egy évvel ezelőtt megbízott takaré­kossági bizottság megszűnik és a takarékosság fokozására irá- j nyúló munka irányítását a mi- ; nisztertanács a Népgazdasági Tanácsra, a Tervhivatalra és az egyes szakminisztériumokra bízza. A minisztertanács határozatá­ban végül megállapította, hogy az 1952. évi terv minden téren, így a takarékosság terén is, az elmúlt évinél nagyobb feladatok elé állítja a dolgozókat, mérnö­köket, technikusokat, igazgató­kat, gazdasági vezetőket. Az 1952-es terv teljesítése nemcsak fokozott takarékosságot követel meg minden téren, hanem azt is megköveteli, hogy a takarékos­ság a mindennapi munka állandó módszerévé váljék. Ikuo Ojama professzor nyílt levele Sztálin elvtárshoz A nemzetközi Sztálin-díjjal ki­tüntetett Ikuo Ojarrui japán pror fesszor nyílt levelet intézett Sztálin elvtársihoz. A levél vázolja a japán néptömegeknek az elnyomás ellen, a tartós békéért folytatott harcát és a többi között ezeket mondja : „A nemzetközi Sztálin-díj ré­szemre való odaítélése azt jelenti, hogy a japán antlimperialista tö­megek kitartó, 30 éves harca elis­merést kapott. Ebben az értelem­ben a díj odaítélése jelentős a tö­megek számára és különösen ■ ki kell emelni a japán felszabadító mozgalom történetében.” A levél a továbbiakban Sztálin elvtársnak a japán néphez intézett újévi üzenetével foglalkozik és hangsúlyozza, hogy az üzenet nagy szerepet játszott a japán nép ön­tudatra ébresztésében. A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlettel kapcsolatban a levél kifejti: napról napra több japán kezdi megérteni, hogy a gaz­dasági függetlenség szempontjából feltétlenül fontosak a kereskedel­mi kapcsolatok az egész ázsiai szárazföld országaival, különösen Kínával és a Szovjetunióval. A békéért küzdő japán nép tud- ja, — hangsúlyozza a továbbiak­ban a levél, — hogy nincs egyedül és szerves része a közös óéira tö­rekvő békevilágfrontnak : — Ma ellenségünk nemzetközi méretekben megszervezett monopo- iisztikus tőke formáját öltötte. De nemzetközi méretekben együttmű­ködő erővé váltak a felszabadulásu­kért harcoló tömegek is és ez az erő napról-napra növekszik. A ja­pán nép világosan megérti ezt az üdvözlő táviratokból és üzenetek­ből, amelyeket a világ munkásszer­vezetei és különböző más demokra­tikus szervezetek küldenek a nem­zetközi Sztálin-díjjal és az ön új­évi üzenetével kapcsolatban. Ez a tény lehetőséget ad a japán töme­geknek, hogy úgy véljék, győzel­mük napja közeledik. Ilyenmódon harcukat boldog érzéssel folytat­hatják. Ikuo Ojama professzor ezután ar­ról ír, hogy az úgynevezett „béke- szerződés” rendelkezéseitől • sújtott haladó japáu tömegek számára az egyik legfontosabb kérdéssé válik az újrafelfegyverzés elleni küz­delem. Ugyanakkor lelkesen támo­gatják a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményére vonatkozó javaslatát. Úgy vélik, hogy a háborús provokátorok meg­büntetése, az atombomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a világméretű leszerelés és fegyver­zet korlátozás kérdésének megoldá­sát ennek megfelelően kell elérni. A japán nép tudatában van, hogy Japán újrafelfegyverzése az ázsiai népek ellen irányul. Mi, japánok — hangzik tovább a levél — ma a legkisebb ellenszen­vet sem érezzük a szomszéd népek iránt. Nem is szólva arról a meg­bánásról, amelyeket ezen népek el­len a múltban elkövetett bűneink miatt érzünk, határtalan mély ba­rátságot táplálunk irántuk. Ebben az esetben légi Hőbb válasz, amelyet a japán népnek adni a kellene az uralkodó osztályok által jogtalanul rákényszerített újrafelfegyverzésre, annak határozott kijelentése, hogy sohasem fogunk újból az ázsiai né­pek iegyilkolásának esztelen útjára lépni. Ez az eszme ma már egyre mélyebben behatol a japán néptö­megek közzé. Esküszünk — meg­akadályozzuk a háborút Ázsiában' Szilárdan hisszük annak a lehe­tőségét, hogy minden ázsiai nép tesz ilyen esküt, mert tanúi va­gyunk napjaink egyik legszembetű­nőbb tényének — az ázsiai népek öntudatos szolidaritása erősödésé, nek. Természetesen az az ígéret, hogy az ázsiaiak nem fogják legyilkolni egymást, nem azt jelenti, hogy az ázsiaiak csak azért egyesülnek, hogy a világ többi részei ellen -har­coljanak. Nem, éppen ellenkezőleg. Ez azt jelenti, hogy az összes ázsiai népek szorosan együtt fog­nak működni a világ minden bé- keszerető népével és ilymódon el­érik a tartós békét az egész vilá­gon. Üzemeink, gyáraink, vállalataink vezetőire, minden egyes dolgozójá­ra nagy felelősséget ró a helyes, takarékos gazdálkodás a dolgozó nép pénzével akkor, amikor a Sztáliavárost, a November 7., a Tiszalöki Erőmüvet és még sok hatalmas létesítményt építünk. — Ezeknek a hatalmas építkezések­nek meggyorsítását segíti elő a Győri Vagóngyár az egész ország üzemeit megmozgató felhívásához való csatlakozás. Megyénk üzemei­nek nagyrésze „Takarékoskodjunk a beruházásokkal” jelszóval vizs­gálja át beruházási tételeit. így történt a Tiszamenti Vízműépítő Vállalatnál is. A beruházások ter­vének átvizsgálása után úgy hatá­roztak a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat vezetői, dolgozói, hogy az ezévben tervezett kisvasúti mozdo­nyok beruházási számát eggyel csökkentik és ezzel 90.000 forintot takarítanak meg. A műhelykocsik összeállításánál a szerszámok cél­szerűbb elosztásával 300.000 forin­tot jelent a szerszámok többségé­nek a következő évre való beruhá­zásának elhalasztása. Ugyancsak lemondanak ezévben a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat dolgozói egy darab teher-pótkocsi vásárlásáról 30.000 forint értékben. Ezenkívül a betonkeverőgépek jobb, tervsze­rűbb kihasználásával elérik, hogy két 500 literes betonkeverőgép be­szerzéséről lemondanak, ami 73.000 forintot jelent, összesen 490.000 fo­rint megtakarítással segíti elő a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat tervünk legnagyobb alkotásainak mielőbbi felépítését. A megtakarí­táson belül megfogadták a vállalat dolgozói, bogy évi tervüket túltel­jesítik. A nyíregyházi Dohányfermentáló dolgozói részletesen megvizsgálták ezévi beruházási tervüket és úgy találták, hogy azokat részben meg­takarítják ezévben, évi tervük túl­teljesítése mellett is. A garázs épí­tésénél két kocsiállás kihagyásával 63.800 forint megtakarítást érnek el. A dohánybeváltói iroda tervbe­vett építése helyett a romépületet hozatják rendbe, ami 134.000 fo­rintos megtakarítás. Különféle be­rendezési beszerzések csökkentésé, vei 48.000 forint a megtakarítás. Ez, a többi megtakarítással együt­tesen 491.800 forintot jelent. Nemcsak nagyobb vállalataink, hanem kisebb üzemeink is csatla­koztak a Győri Vagóngyár felhí­vásához. A nyíregyházi Tejüzem egy motorkerékpár beszerzését fe­leslegesnek találta. Ez 12.000 fo­rintot jelent. A Teherfuvarozó vállalat 30.000 forintot lakarít meg azzal, hogy a garázshoz épí­tendő 8 méteres makadámút he­lyett 6 méterest építtet. A nyír­egyházi nyomda megtakarítása 13.300 forint. Ezt gépeik generál- javításainak házilag való elvégző, sével érik el. Népi demokráciák életéből Egyszerre 100 önműködő szövőszék melleit Március 8-án, — a Nemzetközi Nőnapon —, a Bucuresti-i ,.B. Gya. potipari Vállalat”-nál dolgozó is­mert sztahanovisták, név szerint Maria Cinca, Maria Andrei, Para- sehiva Mátéi és Ana Boghina egyenként megkezdték 100—100 ön­működő szövőszék kezelését. A négy sztahánovista a szovjet tapasztalatok kiapadhatatlan kin­csét elsajátítva, s munkájukat ál­landóan tökéletesítve, ezzel nagy­szerű győzelmet vívtak ki a terme­lés és a termelékenység emeléséért folytatott harcban, a pénzreform és az árcsökkentés megerősítéséért folytatott küzdelemben. A négy sztahánovista új sikeré­nek híre villámgyorsan terjedt el a többi műhelyekben is és hatal­mas visszhangot váltott ki a mun­kások és technikusok körében. A íonódától a szövődéig, kezdve í tépő- és fonóműhelyektől egészen a „Gyapotipari Vállalat” mindkét gyárának valamennyi műhelyéig, számos fonó- és szövőnő fejezte ki azt a kívánságát, hogy tanulmá­nyozza és követi a sztahánovista szövőnők példáját. A „B. Gyapotlpari vállalat” négy sztahánovista nője, amint hozzákezdett a 100—100 szövőszék­nek egyidőben való kezeléséhez, új versenyvállalást tettek. így például Ana Boghina vállalta, hogy na­ponta- minden szövőszékével egy méter minőségi vásznat fog a ren­des mennyiségien felül termelni. A négy sztahánovista már a 100 önműködő szövőszéken való munka első napjától kezdve, érezhetően túlteljesítette tervfeladatát. A béke építésének költségvetése A csehszlovák nemzetgyűlés meg­kezdte az 1952. évi költségvetési javaslat tárgyalását. A költségve­tés plenáris megvitatása olyan esemény, mely felkelti a becsületes csehszlovák dolgozók érdeklődését és megvitatják azt az üzemekben, különböző nyilvános üléseken, vá- rosokban-falvakban egyaránt. Nagy lesz az érdeklődés azért is, mert az ötéves terv negyedik évé­nek feladatai megnövekedtek és ezzel megnövekedtek a csehszlovák dolgozók feladatai a békéért foly­tatott harcban. Az idei állami költségvetés fontossága abban van, hogy előteremti a szükséges pénz­ügyi eszközöket, meghatározza azok elosztását, továbbá abban, hogy a dolgozókat a következetes gazdál­kodásra, az állami fegyelem betar­tására és arra szoktatja, hogy na­ponta harcot folytassanak a rej­tett tartalékok feltárásáért és a takarékosságért. Eszszerűsítők, feltalálók, újítók A Bolgár Népköztársaságban minden újabb és újabb munkaered­mény a szocializmus gyorsabb fel­építését eredményezi. 1950-ben 5.214 újítást nyújtottak be, amelyek közül eddig már 2.229-et alkalmaztak is, amivel kö­rülbelül 1 milliárd 650 millió levát takarítottak meg eddig. Sok mun­kás látszólag csak apró, kis vál­toztatást vezet be, de mégis a leg­kisebb észszerüsltés, a legkisebb változtatás, a legapróbb újítás is tetemes megtakarítást eredményez, a termelést pedig hatalmas lendü­lettel viszi előre. Iván Georgier Angelov elviárs. a 12-ss autójavító üzem kovácsa pl. kidolgozott egy tengelykészítési módszert, amivel 32 munkaóra he­lyett 14 munkaóra alatt lettet el­készíteni egy gépkocsitengelyt, sőt még tetemes anyagmegtakaritást is el lehet érni. Módszerével 200 db. hasonló tengely gyártása esetén 2.560 kg. acélt takarítanak meg.- A „Vaszil Kolarov” erőműnél löbb mint 120 újító van, akik | 1950—51-ben 459 újítást nyújtot­tak be, amelyek közül már 147 újí­tást alkalmaztak is és az újítá­sokkal 31,561.000 leva megtakarí­tást értek el. Eisenhuwert kérésére június Hot kezdődően fölmentették az atlanti erők föparancsnokl tisztétől Mint az AFP és a londoni rádió közli, a Fehér Ház beje­lentette, hogy Eisenhower tá­bornokot június 1-től kezdődően felmentették az úgynevezett at lanti erők főparancsnoki tiszté­től. Eisenhower — aki mint isme­retes, az USA elnökségére pá­lyázik — levélben kérte Tru- mantól felmentését.

Next

/
Thumbnails
Contents