Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-09 / 83. szám
1952 ÁPRILIS 9. SZERDA NÉPLAP 9 moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten résztvevő magyar küldöttség tőül) ország képviselőivel folytat tárgyalásokat A moszkvai nemzetközi gazda- sági értekezleten már második naiv ja folynak a szekció-ülések, amelyeken a küldöttek konkrét javaslatokat terjesztenek be a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kaiv csőlátók fejlesztésére. Az értekezleten résztvevő magyar küldöttséggel is több küldöttség keresett szorosabb kapcsolatot, hogy kétoldalú megbeszélés útján vizsgálják mega Magyarországgal folytatott kereskedelmük fejlesztésének gyakorlati lehetőségeit. A többi között az osztrák küldöttekkel folytat a magyar küldöttség ilyen természetű megbeszéléseket. Dégen Imre elvlárs magyar küldött felszólalása A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a nemzetközi kereskedelem fejlesztésével foglalkozó szekcióban április 7-én délelőtt felszólalt Dégen Imre elvtárs, a magyar küldöttség vezetője. — A magyar gazdasági körök a második világháború befejezése óta eltelt években szakadatlanul arra törekedtek, hogy Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatait, amelyeket a háború szétrombolt — helyreállítsák és tovább fejlesszék — mondotta Dégen elvtárs. — Mindennél jobban bizonyítja ezt a törekvést az a tény, hogy országunknak 29 országgal van kereskedelmi egyezménye, de ennél jóval nagyobb azoknak az országoknak a száma, ahonnan Magyar- ország árukat importál és ahová árukat exportál. Képi! demokráciánk megnövekedett exportlehetőségeire rávilágít az a tény, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma 1949-ben elérte a második világháború előtti színvonalat. Ez u színvonal azóta is évröl-évre emelkedik és 1951-ben mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1988. évit. A továbbiakban elmondotta, hogy Magyarország a második világba, ború befejezése óta szoros gazdasági kapcsolatokat épített ,ki a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és ami a kivitelre rendelkezésre állt. az egyenjogúság és a kölcsönös gazdasági előnyök figyelembevételével bármely országnak rendelkezésére bocsátotta. Ez utóbbi az is bizonyítja, hogy a nyugati országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmunk értéke — amely 1946-ban alig haladta meg a háromszázmillió forintot — évröl-évre emelkedve 1949-ben elérte a három milliárd forint értéket. A nemzetközi gazdasági élet háború utáni egészséges kibontako. zását azonban megzavarták azok a körök, amelyek fegyverkezési versenyre építenek. — A magyar kormány —> folytatta Dégen Imre — nagy türelmet tanúsít egyes országok diszkriminációs rendelkezéseivel. szem-ben, amelyek már odáig mentek, hogy gyógyszereket és tudományos könyveket is az úgynevezett „stratégiai árucikkek” tilalmi listájára helyeztek. A nemzetközi kapcsolatok történetében példa nélkül álló megkülönböztető gazdasági politikával szemben nem nyúltunk megtorló intézkedésekhez, nem szakítottuk meg a kereskedelmi kapcsolatokat, bár ez nem egy esetben indokolt lett volna. Országunk azért cselekedett, így. mert abból a meggyőződésből indult ki, hogy ez a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészségtelen alakulásához vezető, és elsősor, ban a gazdasági elzárkózás politikájától érintett nyugati államok gazdasági életére hátrányos következményekkel járó kísérlet nem lehet tartós, mert a kereskedelmet zavaró mesterséges akadályoknál erősebbek a tényleges gazdasági érdekek. — Magyarország népgazdaságának virágzó fejlődése is bizonyítja: a vele szemben alkalmazott gazdasági korlátozások nem tudták meggátolni gazdasági fejlődését. — Delegációnk e történelmi jelentőségű nemzetközi értekezlet ‘előtt le kívánja szögezni Magyar- országnak azt az őszinte szándékát, hogy továbbra is következetesen alkalmazza a külföldi gazdasági kap. c-solatok tekintetében eddig követett politikáját, amely arra, irányul hogy külkereskedelmét fejlessze; minél több országgal tartsa, fenn s mélyítse el gazdasági kapcsolatéit. Ezután bejelentette Dégen elvtárs, hogy Magyarország a következő három évben 2.5 milliárd svájci frank értékű árut vásárolhatna a nyugati és tengerentúli országok- ból és ugyanilyen értékű árut lenne képes oda kivinni. — A nemzetközi árucsereforgalom kiszélesítése terén — folytatta — különösképpen gondot fordítunk arra, hogy továbbfejlesszük kereskedelmi összeköttetéseinket azok- kal az országokkal — így például Ausztriával, Olaszországgal, Svájccal, Finnországgal, Németországgal — amelyekkel tradicionális kereskedelmi kapcsolataink vannak. Dégen elvtárs hangsúlyozta: a magyar küldöttség örömmel ragad, ja meg az alkalmat arra, hogy az értekezleten résztvevő köze!-, távol- és. középkeleti országokkal, valamint a tengerentúli országokkal helyreállítsa, illetve kiszélesítse a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Gépek és ipari berendezések szállítása útján hozzájárulhatnánk a gazdaságilag elmaradt országok iparának fejlődéséhez és megerősíthetnénk velük békés gazdasági kapcsolatainkat. — Az a körülmény, hogy Magyarországon ma töb!) mint négyszer annyi gépet gyártunk, mint 1938-ban, lehetővé teszi egy sor kiváló minőségű nehézipari termék, gépek és berendezések, közöttük élelmiszeripari gyári berendezések, hidraulikus erőgépek, szerszámgépek, stb. kivitelét. A magyar ipar által gyártott és a legtávolabbi tengerentúli piacokon is elismert minőségű közlekedési és szállítási eszközüket is exportálhatnánk jelentős mennyiségben. — De nemcsak eladni kívánunk többet a külföldi piacokon, mint bármikor, hanem mint jelentős vá. sárlók is felléphetünk a nyugati országokban. A kölcsönös gazdasági érdekeket figyelembe vevő gazdasági kapcsolatok esetén különböző szerszámgépeket, építőipari gépeket, műszereket vásárolhatnánk a nyugati piacokon. Megnövelhetnénk pamut-, gyapjú-, müfonal, bőr- és fa behozatalunkat ezen országokból. Az életszínvonal emelkedésével növekszik országunk szükséglete olyan cikkekben is mint kávé, kakaó, fűszer és ennek megfelelően ezen a téren is jelentkeznek behozatali igényeink. — Delegációnk úgy véli — mondotta ezután — amennyiben országunk megfelelő biztosítékot kap az egyezmények megtartására — fennállna a lehetősége annak is, hogy hosszúlejáratú egyezményedet kössünk a nyugati országokkal. Meg kell ragadnunk azt a pártatlan lehetőséget — jelentette ki befejezésül, — hogy a konferencián valamennyi földrész számos országának a legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz tartozó, különböző politikai felfogású küldöttei közvetlen tárgyalások útján ismerhessék meg egymás elgondolásait. kérdésével foglalkozó szekció ülésén felszólalt - még többek közt ('avanaile belga gyáriparos. Hangsúlyozta, hogy milyen káros a .nyugateurópai országok számára a jelenleg folytatott ,,megkiilönbözU*társaság) emlékeztetett arra, hogy Kína régóta élénk kereskedelmet folytatott a nyugateürópai országokkal. Most a mesterséges korlátozások következtében nagymértékben csökkentek ezek a kapcsolatok A továbbiakban ismertette azokat az árucikkeket, amelyeket a Kínai Népköztársaság exportálhat és im portálhat. Bet fel heim professzor (Francia- ország) rámutatott, hogy sok nyugateurópai ország fizetési mérlege súlyos egyensúlyhiánnyal küzd. A megoldást a nyugat és kelet közötti csere kiszélesítésében látja. Célravezetőnek tartja, hogy alakítsák meg a nemzetközi gazdasági együttműködés állandó bizottságát. Az indítványhoz csatlakozott Mas- hadi pakisztáni küldött Is. D. Perry, egy angol ruhakereskedelmi cég igazgatója javasolta az értekezlet résztvevői járuljanak hozzá, hogy az értekezlet munkájáról szóló beszámoló eljusson hazájuk legszélesebb kereskedelmi köreihez. A szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit megvitató szekció ülésén a francia, olasz, finn, mexieói, valamint a szakszervezeti világszövetséget képviselő küldöttek hangsúlyozták, hogy a ,, megkülönböztetési politika” súlyosbította sok nyugat-európai, délamerikai. közelkeleti és délkeletázsiai állam lakosságának helyzetét. Ezekben az országokban sok- millió munkanélküli van. Carlos Rojas Juaneo mexikói szakszervezeti funkcionárius az USA latinamerikai politikájáról beszélt, amely ezeket az oi'szágokat gazdaságilag tönkreteszi. H. W. Wynne angol szakszervezeti vezető! javasolla: az értekezlet ajánlja minden ország kormányának, hogy függesszék fel a külkereskedelem politikai korlátozását. Bierut elvtárs lengyel köztársasági elnök levele Sztálin clvlárslioz Boleslaw Bierut elvtárs, a Len-‘. társhoz, a Szovjetunió Miuiszterta- gyel Köztársaság elnöke a követ-1 nácsának elnökéhez; k?ző levelet intézte Sztálin elv„•7. V. Sztálin elvtársnak, a- Szovjetunió Minisztertanácsa, elnökénekt Moszkva. A lengyel kormány és az egész lengyel nép nevében kérem, fogadja forró köszönetiinket a Szovjetunió kormányának baráti és nemes ajándékáért: a kultúr* és tudomány monumentális .varsói palotájának felépítéséért. Az a nagyszerű felhőkarcoló, amelyet a szovjet emberek — munkások, technikusok, mérnökök és építészek a fasiszta vandálok által lerombolt Varsó szívében építenek fel, örök időkre szóló emlék lesz a más népekről vaió gondoskodásról, amelyet az emberiség történetében elsőnek a Szovjetunió népei valósítanak meg. Jelképe lesz a lengyel és szovjet nép megbonthatatlan, örökre összekovácsolódott barátsága, nak, emlékműve lesz a nagy sztálini korszaknak, e korszak kiapadhatatlan erőinek és legyőzhetetlen eszméinek. A kultúra és tudomány varsói palotájának felépítése beszédes bizonyítéka a Szovjetunió alkotó munkájának és béketörekvésének s még jobban fokozza az egész lengyel nép lelkesedését a békés építés és a béke megvédése érdekében végzett további önfeláldozó munkájában. Éljen a nagy Szovjetunió! , BOLESLAW BIERUT." Íz imperialista hatalmak meg’akarják hiúsítani a* atomfegyver eltiltását és a fegyverzet csökkentését A leszerelési bizottság 1. sz. munkabizottságának első ülésén a valamennyi fegyverfajta és minden fegyveres erű szabályozásáról” című határozatlanul megfogalmazott francia munkatervvel foglalkozott. Moch francia küldött terjengős beszédben igyekezett bizonyítani a bizottság előtt fekvő szovjet javaslatok „elfogadhatatlanságát”, az amerikai javaslatok mellett szélit síkra. Cohen USA-delegátus általános jellegű nyilatkozata utáu Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy az USA és az azt támogató országok el akarják terelni a munkabizottság figyelmét a főfeladatról: az atomfegyver eltiltásáról és a. fegyverzet csökkentéséről. Ezután rámutatott, hogy az amerikai, angol és francia küldöttségek makacs ellenállása a szovjet javaslatokkal szemben nyugtalanságot keltett több ország küldöttségében. Ezek a küldött-, ségek kijelentették, hogy az atomfegyver eltiltása és a fegyverzet csökkentésé ügyében csak az öt nagyhatalom egyetértése alapján, lehet sikert elérni. Beszéde további során leleplezte az USA terveit, amelyekkel azt akarja elérni, hogy adatokat kapjon más országok fegyverzetéről. A fegyverzetek és fegyveres erőls összeírásáról szóló amerikai javaslattal szemben kifejtette Malik elvtárs, ezt a javaslatot kizárólag arra szánták, hogy meghiúsítsák az atomfegyver eltiltását és a fegyverzet csökkentését. Ezzel a javaslattal félre akarják vezetni a világ népeit, elsősorban az amerikai népet. — A Szovjetunió küldöttsége —* mondta végül Malik — szorgalmazza a javaslatok megtárgyalását és egyúttal indítványozza, hogy m munkabizottság tárgyalja meg a baktériumháborúra és a baktériumfegyver alkalmazására vonatkozó tilalom megsértésének kérdését. Korán reggel van még, csak éppen megvirradt. Szántó Józsefné azonban már talpon van, a gyerekeknek készíti a reggelit, na meg a ház körül is rendet csinál, mielőtt kimegy dolgozni. Korán indul a munkacsapat a szőlőbe nyitni. Az este úgy beszélték meg, hogy még napfelkelte előtt kimennek. Nem akar hát ő sem elkésni a munka megkezdéséről. Kint a szőlőben szaporán haladnak végig a sorokon mindkét munkacsapat tagjai. Szántóné tréfásan szól oda Kocsisáénak: „Gyorsabban dolgozz, ha nem -akarsz lemaradni”. „Nem hinném, hogy lemaradok” — felelte Kocsisné nyugodtan de azért csak megszaporázta a kapavágásokat. Nemigen marad le a két asz- szony. Szorgalmasan dolgoznak. Szántóné, már ^tavaly is dolgozott és bizony lói jött, mikor a férje, meg a fia munkaegységéhez hozzáadták az ő 160 munkaegységét is. Ruha, cipő jutott belőle a hét gyereknek. Nem maradnak le a versengésijén a munkacsapat fiatalabb tagjai sem. Bessenyei Erzsébet egyre azon igyekszik, hogy lehagyja a nyitásban Mikó Erzsébetet. Eddig még nem sikerült neki, hisz ő sem hagyja ám magát. 1.5—2 munkaegységet is teljesít naponta. De az egész gyümölcstermelő-brigád közel másfél munkaegységet teljesít naponta és különösen A munkafegyelem is szilárd, különösen Szántó Gusztávnééknál, az 1. számú munkacsapatban. Nem fordul elő náluk, hogy szó nélkül elmaradoznának a tagok a munkából. Annál gyakoribb ez a 2. számú munkacsapatnál. Bihari Gusztáv, az 1. számú munkacsapat tagja át is szól néha Gorzó Sándornak a 2. csapat vezetőjének. „Lemaradnak ám a versenyben, ha nem jár minden tag rendszeresen dolgozni. Vonják csak le azt az 1-2 munkaegységet Mikó Lajostól és a többi elmaradozótói is. Majd eljárnak akkor pontosan. Mert ha maguk elmaradnak a munkával — ami már megtörtént, nemcsak a maguk, hanem az egész brigád szégyene. Most is a kertészeti brigádnak kell elsőnek lenni a munkában. mint az elmúlt évben.” Számos asszony igen értékes munkát végez a tsz-ben. Viszont néhány olyan asszony marad, el a munkából, akitől elvárja az egész csoport, hogy példár mutasson. Manyák Antalné is el tudna úgy járni dolgozni, mint Nagy Lajosné, Szántó Lajosné és a többi gyermekes anya. Az ö férje pedig igazgatósági tag. Ha ezeket a hibákat is kijavítják, minden tag és családtag kiveszi részét a munkából, még jobban fog menni a munka. A növénytermelők már gyengébb eredményt tudnak felmutatni a tavaszi munkában. Eddig mindössze 10 hold csillagfürtöt és 7 hold mákot vetettek el. Már itt lenne az ideje a napraforgó és burgonya vetésének és még más korai vetésű növényeket sem tudtak elvetni. — Persze ez nemr egészen az ő hibájuk. A gépállomás gépei- még március húszadikán kivonultak és a 3 gép eddig mindössze 105 hold földet szántott fel. 3 jól dolgoznak az asszonyok. Helytállnak a munkában a kisltMai Rákóczi IcrinclőszoYdkczcl asszonyai A családtagok bevonásával hozzák I>c lemaradásukat a tavaszi munkában Van olyan gép, amelyik csak 18 holdon végzett, mert a kivonulás után pár nappal elromlott a traktor és a szerelő még nem javította ki. Vájjon el szokták-e olvasni a kislétai gépállomás vezetői a kapuban lévő táblán azt a feliratot : „Harcolunk a magasabb terméshozamért”?' Hogyan akarnak harcolni a terméshozam emelésért, ha egyenesen gátolják a termelő- csoportokat munkájukban? Mert nemcsak a kislétai Rákóczi tsz.-ben állnak a gépek a határban, hanem más községekben is. Ugyan miért van a körzeti szerelő, a mezőgazdász a gépállomáson, ha hetekig ki sem néznek a fiatal traktoristákra, vájjon milyen problémájuk van, miben kellene segítségükre lenni? A gyakorlatiban mutassa ba a gépállomás, hogy valóban harcolnak a magasabb terméshozamért. Közel 1000 hold föld vár még fel. szántásra csupán a Rákóczi tsz.- ben és ha elkésnek a szántással, majd fél termést érnek el a szövetkezetiek. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a gépek állnak, a munkák pedig késnek” — vetette fel legutóbb a isz, vezetősége a tagoknak. A háztáji gazdaságban lévő teheneket kell befogni és azzal szántani könnyebb talajon. Dani József igazgatósági tag járt elől jól példával s a tagok meggyőződtek róla: helyes a kezdeményezés. Korábban vethetnek és az elősegíti a nagyobb termést. A gépállomás is haladéktalanul javítsa ki a gépeket hogy minél előbb vetésre készen álljanak a tsz. földjei. A szövetkezet pedig a növénytermelésben is .úgy mint. a! gyümölcsösben vonja be a családfa, gokat a munkába mert csak így tudják behozni lemaradásukat u tavaszi munkában. A nemzetközi kereskedtem fejlesztésének tési politika’’ a kereskedelmi kapcsolatok terén. Megállapította, hogy Belgiumban kedvező vissz-' hangra talált az értekezlet összehívásának’ eszméje. Tej Zsen Miiig (Kínai Népköz-
