Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-27 / 73. szám

Itf&i MÁKCIL'S 27, CSÜXÜK'IÜK NÍFLA P. A nemzetközi vöröskereszt bizottság az amerikai imperialisták cinkosa — írj« ax Uj Kína liirngynökscg Az Uj Kinn hírügynökség külön- tudógítója arról ír, hogy Acheson amerikai külügyminiszter az ame­rikaiak Koreában és Északkelet- Ív inában folyó baktériumháborúja miatt keletkezett általános felhá­borodás elől Igyekszik kibúvókat keresni. Acheson március 4-i nyilatkoza­tában tagadta az amerikaiak bűn­cselekményét és kijelentette, hogy szfvesen venné a nemzetközi vö­röskereszt bizottság „pártatlan” vizsgálatát. Március 11-i üzeneté­ben fel is kérte az általa „érdek­telennek” nevezett bizottságot, kezdjen nyomozást annak a vád­nak ügyében, hogy az USA foly­tat-e baktériumháborút. ,.Kz a nyo­mozás bizonyítékát fogja szolgál­tatni a vád alaptalan voltának.” — jelentette ki Acheson. Az Egyesült Nemzetek leszerelési . bizottságának amerikai megbízott­ja március 19-én hasonló javasla­tot terjesztett elő. ,Az Uj 'Kína tudósítója ezekután felveti' a kérdést: vájjon miért ragaszkodnak az amerikai imperia­listák annyira az általuk javasolt bizottsághoz, miért bíznak benne annyira, miért dicsőítik „érdekek feletti állását” és „pártatlanságát”, miért kívánják, hogy szörnyű bűn­cselekményeik ügyében nyomozzon? Erre a kérdésre egyszerű a felelet: .világos, hogy ez a, bízott tó <j a vöröskereszt cégére atatt már régóta, az amerikai imperialistákat támo­gatja. Emlékeztet ezután arra, hogy az amerikaiak már jóval előbb Von- szan kikötőjének térségében egy hajó fedélzetén és Kocsedó szige­tén sok koreai-kínai hadifoglyon kísérleteket végeztek a bakl^rUnn- fegyverrel. Időről-időre hidegvérrel tömegesen gyilkolják a hadifoglyo­kat. tizek. a "borzalmas rém tét lek — átlagúja meg a tudósító ■— ■valósággal annak a nemzetközi vöröskereszt bizottságnak az inra előtt játszódtak le, ame­lyet most „z amerikaiak a hakt áriam háború ügyének ki­vizsgálására kérnek fel. Ez az „érdekek felett álló nem­zetközi szervezet” — amint Aclie- son nevezi — semmit sciu tett an­nak érdekében, hogy megakadá­lyozza az amerikaiak vadállatias rémtetteit, sőt elhallgatta azokat. Vájjon mindez nem arról tanús­kodik-e, hogy a nemzetközi vörös- kereszt bizottság az Egyesült Álla­mok bűntársa. Achesont és a nemzetközi vö­röskereszt bizottságot egyaránt erősen nyugtalanítja a hatás, ame­lyet a világ közvéleményében kel­tett az a hír, hogy az amerikaiak széleskörűen alkalmazzák Koreá­ban és Északkelet-Kínában a bak- térlumfegyvert — mutat rá azUj Kína hírügynökség kiilöntudósitója. Acheson ösztönzésére a bizottság üzenetet intézett Kim Ír Szen-hez, a koreai néphadsereg főparancs­nokához azzal a kéréssel, hogy en­gedélyezzék a bizottság •vizsgála­tát a koreai-kínai csapatok mögöt­tes területén. libben az üzenetben azonban — s ez jellemző — egy szó sem volt baktériumokról. A nemzetközi vöröskereszt bizott­ság, amely • gyorsan elegei! tett Acheson utasításának, elfeledke­zett az általa is elfogadott ama Szabályokról, hogy nincs joga sem­milyen vizsgálatot folytatni a két fél előzetes megállapodása nélkül. Ezzel szemben, amikor a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetségnek az amerikai és liszinulanista csa­patok koreai gaztetteit vizsgáló bi­zottsága megküldött* a nemzetközi vöröskereszt, bizottságának azt a beszámolóját, amely az amerikai csapatokat bűntettekkel vádolja, a nemzetközi vöröskereszt bizottság sietve szétküldött memorandumá­ban, minden módon igyekezett azt bizonyítani, hogy nincs joga nem zetközi jogellenes cselekmények ki- vizsgúlására. Tette ezt azért, mert félt. hogy egy ilyen vizsgálat kínos helyzetbe hozná. Ebben a kritikus helyzetben a nemzetközi vöröskereszt bizottság gyorsan elfelejtkezett mindazokról az érveiről és kifogásairól, ame­lyekhez régebben folyamodott, amikor nem volt hajlandó kivizs­gálni az amerikaiak különböző gaz­tetteit. „A bizottság cselekedeteivel az amerikai imperializmus cinkosa­ként és lakájaként bélyegezte meg magát — hangsúlyozza jelentésé­nek befejező részében a küiöntudú- sitó. Buzgalma, mögött szemmel lát­hatóan az a cél rejtőzik, hogy adatokat akar szerezni az ame­rikaiak példátlan és bestiális bűntettének hatásosságáról és ugyanakkor teherre akarja mosni a bűnöket „A koreai és kínai nép sohasem engemi be országába az amerikai imperializmusnak ezeket a cinko­sait és védelmezőit és nem en­gedi, hogy megvalósítsák aljas ter­veiket. A főid legtávolabbi sarkába is eljut a Ilire annak, hogy az amerikai Imperialisták Koreában és Kínában baktériumfegyvert alkal­maznak. Sújtsa a bűnösöket a vi­lág népeinek igazságos dühe! Sújt­sa a népek haragja az amerikai imperialista gonosztevőket!” Külpolitikái Jegyzetük ■ 11■ ■min iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiirafMrriniiii -----------­A jugoszláv dolgozók nyomora Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai „amerikai min­tára" rendezik be gazdasági életüket. Ez annyit jelent, hogy korlátlan kizsákmányolási lehetőségeket adnak mind a külföldi monopoltőke, mind pedig a „hazai" kapitalisták számára. A ke- reskedelmi vállalatok s hozzátehetjük, a kereskedelmi igaz­gatás is _-a burzsoá elemek kezében van s enuck következ­ménye a hatalmas méreteket öltött spekuláció, az árakat több­szörösükre ielverö — államilag engedélyezett —- feketekereske­delem. Ezt a nyugati sajtó sem hallgatja el. Az élelmiszerhiány­ról a drágaságról így ír a svájci Volksrecht: Még az anyagilag jól álló háziasszony sem tudja reggel, mit főz délben .,, Egy ing 3000 dinárba kerül, s egy levélhordó 3000 dinár havííizetést kap. A Svenska Dagbladet című reakciós svéd Jap pedig azt írja: „A mai Jugoszláviában gigantikus hivatalos árak vannak és szinte elképzelhetetlen, hogyan lehetne kielégítő módon egybe- hajngolni az árakat és a béreket." Ez csakugyan elképzelhetetlen, egyenesen lehetetlen addig, amíg a nép sötét árulóinak kezében a hatalom Jugoszláviában De a jugoszláv nép azért küzd, azért harcol, hogy ez minél ha­marabb megváltozzék. A demecseri keményítőgyár vezetői is felismerték: a bírálat és öiibírálat az előrehaladás legfontosabb fegyvere A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Kuren i Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága március 23-én. je­l-mii, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben n kínai népi önkéntesekkel, továbbra is vé­delmi harcokat folytatnak az ame­rikai-angol intervenciósok és a H- szinínanista csapatok ellen, Hlnnan térségében u népicsapa­tok tüzérsége tüzelt egy ellenséges hajóra, amely benyomult Szehodin vizeire és bombázta a partvidéket, Az ellenséges rombolót elsüllyesz­tették. Március 25-én a népicsapatok légelliárító egységei bárom ellensé­ges repülőgépet lelőttek és négyet megrongáltak. Száinontartjuk a baktériimibáború gonosztevőinek cselekedeteit (‘zeniünk dolgozói nap, mint nap tárgyalják az amerikai imperialis­ták legújabb gaztettét, amit. a szabadsagáért, függetlenségéért oly hősiesen harcoló, dicsőséges koreai nép és az őket segítő kínai önkén­tesek ellen a járványos baktérium­mal. fertőzött rovarok terjesztésé­vel elkövetnek. Mélységes felhábo­rodással, az izzásig heviilt gyűlölet hangján beszélgettünk erről és a munkában edzett kezek ökölbe qzo- ' nrlnak, a szemekben kinyúlnak a gyűlölet lángjai, — hát erre is ké­pesek ! Gyáva, hitvány, aljas eljá­rás a levegőből leszúrni a fertőzött rovarokat és járványos betegség terjesztésével puszftani az oly so­kat szenvedett koreai és kínai test­véreinket. Száinontartjuk a felbujtókat és a végrehajtókat is, felelni fognak al­jas tettükért és a világ dolgozói­nak, ff nemzetközi proletáriátusnak bírósága fog kíméletlen ítéletet mondani az embereknek sem ne­vezhető gyilkosok felett. Üzemünk dolgozói. fokozott, jobb munkával segítik elő, hogy a ha­talmas Szovjetunió vezette, béketá­bor megfékezze az emberi gonosz­ság, további garázdálkodását:-Simon Sándor a Néplap levelezője, Xyírbogdány. Ml, a szubolesbákai liúzsa Ferenc termelőszövetkezet tagjai egyhan­gúlag tiltakozunk az amerikai Im­perialisták barbár kegyetlenkedé­se ellen, amit koreában elkövetnék a ba k 10 riumfegy verőkkel. Téved­nek, ha azt gondolják, hogy ezzel m.gtántorítják a koreai néphad­sereg katonáit és a kínai népi ön­kénteseket. Úgy tévednek, mint-, ahogy nálunk tévedték a kulákok, mikor azt hitték, hogy !e tudunk téríteni a szocialista gazdálkodás útjáról. Úgy válaszolunk erre az aljas gaztettre, hogy még fokozot­tabb érövéi harcolunk a többter­mésért, a szocialista mezőgazda­ságért. Untai Vilmos . isz. tag, Szabole^báka. A demecseri keményítőgyárban a szennyeskeményítőt behordó mun­kások párosversenybe .léptek a többtermelésért, a szilárdabb mun­kafegyelem írt. A szitamesterek, la­katosok, esztergályosok és még so­kan a takarékossági mozgalomhoz csatlakoztak. A keményítő-üzem­rész dolgozói követelték a vállalat vezetőségétől, hegy távolítsák el az üzemből Oláh Mihályt, mert rend­szeresen elkésett a műnkéiről és többször igazolatlanul hiányzott. Ennek ellenére nem bontakozott ki még' a szocialista munka verseny, nem hajtottak ki, vagy ha kihaj­tottak is, .erőtlenek a szocialista munkaverseny új hajtásai: a Deák, Kőder, Gazda, Doy-mozgalmak. — Hiába léptek fel kezdeményezéssel a dolgozók, nem támogatta őket a vállalat vezetősége kellő mérték­ben. Az üzemi bizottság nem végzett jó munkát. Gyökér eivtárs, az üzemi bizottság titkára maga akart mindent elvégezni, ahe­lyett, hogy széles aktívahálózatot épített volna maga köré. Gyökér elvtárs nem tudta irányítani az üzemi bizottság munkáját. A szak- szervezeti bizalmiak nem sokat tö­rődtek a verseny szervezésével, a felvilágosító munkát is elhanya­golták. A raktári munkások pél­dául töl>b hónapon keresztül nem tudtak arról, hógy a vagonból da rabbérben rakják ki a szenet. Ha­lász Sándor munkatársával nem tudta, hogy február 28-án 2 óra alatt fejenként S forint 27 fillért kerestek, mart 210 q szenet kirak­lak. Másik alkalomkor Halász Sándor 'Molnár Antallal 3 óra alatt rakott ki 110 q szenet. Abban a tudatban voltak, hogy egyforma a keresetük akár 2 óra, akár 3 óra alatt pakolnak ki. Csadek Gyula, a raktári munká­sok csoportvezetője. s egyúttal n szakszervezeti bizalmi is, bár sej­tette. hogy nem időbérben folyhat a, szénkirakás, de a normával ma­ga sem volt tisztában. És vájjon miért van a verseny- tábla? Miért nem kerül ki arra Teremi Dezső bádogos neve, aki nap, mint nap egyre szebb ered menyeket ér el munkatársaival a takarékosság terén?! Nem beszél a veraenytábla a szennyeskeményí­tőt behordó munkások párosver se­nyéről sem. 204 dolgozó tett fel­ajánlást április* 4.-re, de sehol nem látható, hogy ki mit vállait és ltol tart annak teljesítésével. Vájjon mit csinált a verseny felelős?! Mérfindi József technikus a verse«;* felelős. Vau annyi munkája, hogy alig lát- I szik ki belőle. Hisz ő végzi a mun­kautalványozást is, mert a vállalat igazgatója jobbnak látta, ha Mező Béla, aki a normásiskoláról haza­tért, nem az irodán, hanem a rak­atban dolgozik. Varjas elvtársnak tudnia kell: nagyobb szükség van Mező Béla elvtársra a normaszá­molásnál, mint a raktárban. De térjünk vissza az üzemi bi­zottsághoz. Gyökér elvtárs nem tu­dott önállóan dolgozni. De vájjon kapott-e segítséget a vállalat veze­tőségétől? * Nagyon keveset, bár Varjas elv­társ szerint még sokat is. Vájjon segítség volt-e az? „Én végeztem a szülési segélytől a, gyereksegélyig mindent és megadtam, a szempon­tokat” — ezt könyvelte el segítség­képpen Varjas elvtárs igazgató. Gyökér elv társ nem ilyen segítsé­get várt. Építő bírálatot, amely megmutatja elkövetett hibáit és tanácsot, munkájához valódi se­gítséget, mely a szocialista nmnka- verseny fejlődését segíti elő. A vállalat igazgatójának önállóságra kellett volna nevelni Gyökér elv­társat. Ezzel szemben mit tett a vállalat vezetősége? Téldául a Rá­kosi elvtárs születésnapját meg-. előző 10 napra Gyökér elvtársat burgonyaszerződéskötésre küldte más községekbe, holott a helye az üzemben lett volna. így még attól a lehetőségtől is el volt zárva, hogy tanulmányozza a dolgozók lcdkes munkáját, versengését. A vállalat igazgatójának a verseny­ről is megvan ti véleménye: „Itt nem lehet versenyezni a több ter­melésért, mert akkor a dolgozók annyira adják a gépre az anyagot, hogy az nein bírja.” Megfeledkezik azonban arról, kevés a munkaerő és ha egy munkafolyamatnál pél­dául megfelel 8 ember, oda ne al­kalmazzon a vállalat vezetősége 10 embert. Igyekezzenek az időbért, darabbérrel- helyettesíteni és ak­kor valóban sok munkaerő szaba­dul fel az üzemrészekből, amelyet más munka végzésére irányíthat a vezetőség. A vezetőség munkájának hiá­nyosságáról beszél a kcsőnjővőkd és igazolatlanul hiáiivzőkuf kimutató füzet -is. Januárban és februárban 33—33 igazolatlan mu­lasztás történt. Ez a szám már­ciusban som csökkent, sőt emelke­dett. Március 19-ig 10 igazolatlan mulasztás és 20 elkésés volt. Mi­lyen büntetésben részesültek a mun­kafegyelem megsértői? A Minisz­tertanács joggal ruházta fel a mű-j, vezetőket, azonban - ezzel nem él­tek. Például id. Garbód Antal, a villanyszerelők csoportvezetője ez évben 8-szor késett átlagosan 10 percet a munkáról. A vállalat igaz­gatója a 8-ik- késés után írásban figyelmeztette. ' Azóta sonkáséin vonta felelősségre. Nem alkalmaz­zák a pénzbüntetést, liberálisan kezelik a munkafegyelem megbon­tott. De még a szégyentábla se „beszél” a munkafegyelem megbon- tóiról. Ki a felelős mindazért, ami a demecseri üzemben történik? Felelős legelsősorban a pártszer­vezet titkára. Azért szaporodhat­tak el ennyire a hibák a demecseri keményítőgyárban, mert a pártszervezet nem bírálta a vállalat vezetőségé­nek munkáját. Bár látta a helyte­len munkát, de nem volt elég erős ahhoz, hegy megmondja vélemé­nyét a vállalat igazgatójának. Perjés! elvtárs, az üzemi párt- szervezet titkára sokat tanult az Utóbbi időben. A dolgozók bírálata megmutatta Perjési elvtársnak, hogy tornyosulnak a hibák és a helyzeten változtatni kell. Megnéz­te az üzemi bizottság munkáját és tanácsot adott Gyökér elvtársnak. .Megmutatta a hibákat és azt is, hogyan lehet azt minél előbb meg­szüntetni. Gyökér elvtárs örömmel fogadta Perjés! elvtárs bírálatát, megfogadta tanácsait. Közösen be­szélték meg, hogy az üzemrészek dolgozói között versenyt Indítanak a szilárdabb munkafegyelemért és a későnjövőket a szégyentáblára írják. A szocialista munkaverseny ölére akar állni az üzemi bizott­ság. Széliek Gyökér -elvtárs meg­valósításra váró tervei! Valósítsa is meg azokat. Nagyot nézett Varjas elvtárs is. mikor betoppant hozzá a napokban Perjési elvtárs, az üzemi párttit- kár és bírálni kezdte munkáját. — Nem csoda, hisz addig a pártszer­vezetnél Is a vállalat igazgatója vitte az Irányító szerepet. A vállalat vezetősége belátta, hogy hibát követett el. Nem rágó­dott hetekig, nem igyekezett kibe szólni a hibákat, hanem hozzálá­tott azok kijavításához. Ennek eredménye máris meg vau. A cu­korcsomagolást a dolgozók már darabbérben végzik. A vállalat ve­zetőségének az a terve, hogy min­den üzemrészben a lehetőséghez képest bevezeti a darabbért, close giti a verseny kiszélesedését. Var­jas elvtárs is látja most már, hegy- bírálat és ünbírálat nélkül nem le hét jő munkát végezni.

Next

/
Thumbnails
Contents