Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-25 / 71. szám

NÉPLAP 1952 MÁRCIUS 25, KEDD 2 Teljes ütemben folyik a szántás’vetés a büdsxentmihályi állami gazdaságban Reggelre az égboltot teljesen el­takarták a szürke esőfellegek. A fagy, amely mostanáig minden vir­radatra szilárd kérget vont a föld felszínére, e reggelre, elköltözött északibb vidékekre. Az égalja még alig szürkült kele­ten, amikor Kiss János növényter­mesztési brigádvezető felébredt Még ugyan ráért volna, mert Idáig minden nap csak tíz <5ra felé tud- ák megkezdeni a munkát a fagy miatt. Igaz, kimentek korábban, s ott álltak a föl végénél, lesve azt n pillanatot, amikor elkezdődhet a szántás, a vetés. Szinte percenként nézegették a földet, hol az egyik, hol a másik, hogy megindulhat-e a munka. S Kiss János, amint kitö­rölte az álmot szeméből, azon gon dolkozott: vájjon ma mikor kezd­hetnek? • Odakint bakancsa orrával bele­rúgott a földbe. — Hisz ez nagyszerű, — kiáltott fel, — nincs fagy! Aztán a hangja öblösen áradt szét az épületek közt: — Gyerünk, fiúk! Munkára! Nincs fagy! Sorra megnézte, rssfóeii vannak-e a veííjgépek, van-e elegendő vetőmag, majd a traktorosok szobájába ment. Min­denütt lehetett sürgető hangját hallani. Bár erre nem nagyon volt szükség, mert az emberek, a büd- szentmihályl állami gazdaság dankópusztal növénytermesztő bri­gádjának tagjai s a melléjük beosz­tott traktorosok is. alig várták azt a napot, amelyen teljes erővel meg- -D dúlhat a munka. így aztán már fél hétkor pezs- gett az élet a mezőkön, A kis nadrágszíj-parcellák mellől élesen elütnek a gazdaság hatal­mas, 50—100 holdas táblái, ame­lyeket egymástői csak a fasorral szegélyezett dülőüt választ el. Az egyik tábláról lovakat bíztató kiál­tás hallatszik, ott a növényter­mesztő-brigád fogatos munkacsapa­ta veti a borsót. Szétszóródva dol­goznak a hatalmas földdarabon, mindenkinek megvan a maga terü­lete. így felelősségteljesebben lehet dolgozni, no meg aztán, a kocsisok is tettek felajánlásokat április 4. tiszteletére. Mind azé vállalták, hogy n tavaszi munliáfcbsn •116 százalékot lógnak elérni. Szóval versenyeznek. Munkacsapa­tuk a brigád másik két munkacsa­patával, meg egymás közt Is. Ezért Is kell külün-külön dolgozni, hogy meg lehessen állapítani, ki teljesíti vál­lalását, jár elől a versenyben. Tegnap az üzemegység központjá­ban lévő versenytáblára legfeliilre a kocsisok közül Békés János neve }terült. A rövidke nap alatt 11 és fél holdat vetett be fogatával. Ma is az első szeretne lenni. Az igaz, hogy mostanáig ő áll a legjobban, de erősen szorongatja Kiss Sándor, oki tegnap Is csak egy holddal ma­radt le mögötte. Heggel amint be- j fogtak, meg is Ígérte neki: — Ne legyen Sándor a nevem, ha ma nem én leszek az első! De látszik, iparkodnak a többiek is. Senki sem akar utolsó lenni. Mögöttük a borona jár. Itt dolgo­zik Varga Ferenc, aki az egész brigádban tegnap a legmagasabb százalékot elérte. Pár óra alatt 16 holdat boronáit meg. Nem messze ettől a helytől, két egymás melletti tábláról traktorok zúgása üti meg az ember fülét, I-Iol erősen, hol pedig csak légyzümmögésnek hallatszik, attól függően, melyik végén van a földnek a gép. mert olyan nagy tagok ezek, mire az egyik dűlőtől a másikig ér, nem­csak a hang enyészik el, hanem a nemnek is nehéz felfedezni a tá­vol} apró fekete pontocskákat. Az egyik gép nyergében Suskó Mária úi. 6 veti a tavaszbúzát. A másik traktor vezetője Munkácsi Béla, az ő. vetőgépe az árpát teszi n föld­it. A traktorosok vállalása az v ' t: elősegítik a növényt-ermesztő­t’fádét hogy öt napon' batáridő előtt befejezze a vetést. Versenyez­nek Is egymással. A tegnapi nap Suskó Mária lett az első 10 hold bevetésével, míg Munkácsi csalt 14 és fél holdat vetett be. Sűrűn át járogatnak egymáshoz, nézik, hogy halad a másik. Munkácsi Béla szé­gyell, hogy egy lány lehagyta őt, s most erősen dolgozik, nehogy meg­ismétlődjék az eset. A vetőgépben a magot menetközben öntik fel, hogy ezzel is időt nyerjenek, így tudnak minden percet kihasználni, Suskó Mária gépe nem állítat De most hirtelen megáll a gép. A segédvezető odaszaladt,' — Mi történt? — Elfogyott a vetőmag, — veti oda Mária, s maga megy körül­nézni, tényleg igaz e a vetőgép ke­zelőjének állítása. Igaz. Mária egy pillanatig tanácstalanul áll. A hó, amely már az előbb elkezdett szál­lingózni, egyre sűrűbben esik. — Álljunk le? — kérdi a segéd­vezető. —- Ugyan, hogy gondolsz ilyet! — csattan fel Mária. — Hát a vetés? Már így is késtünk vele. Meg a vállalás? Ezt nem! No, de majd adok én nekik, hogy nem tudják idejében hozni a vetőmagot, Mert még ha a másik üzemegység­ből is kell liozni, ami harminc kilőméterre van, akor Is ide lehet érni idejében. — De mi 1-esz, mit csinálunk? — térítette vissza a segédvezető, — Miért ne állnánk le? Nincs vető­mag, ez az Idő Is. — Az idő, — legyintett bosszú­san Mária, — mit számit ez a kis hó, úgyis eláll, ami meg leesik, az kell a földre, mert a szél a tetejét nagyon felszárította. Meg aztán nézd csak a másik gép megy. amoda a kocsisok vetnek, minde­nütt folyik a munka, s mink áll­nánk meg? Nem! — Jó, jó, hát vess, ha nincs vető­mag! — csattant fel mostmár a segédvezető is. Mária sem sokáig gondolkozott: — Gyorsan kitisztítjuk a vető­gépet és megyünk a másik táblába árpát vetni. Néhány perc múlva már megin­dultak a másik kábla felé. Még az út felénél jártak, amikor a dülö- úton megpillantották a vontatót,! amely a vetőmagot hozta. Nem te-| hettek mást, mint visszafordultak .1 Hanem aztán a brigádvezetőtől kezdve a vontatásig csakugyan megkapta mindenki a magáét Má­riáról. Rövid idő múlva ismét rendben ment minden. Azzal a táblával szemben, ame­lyen a traktorok dolgoznak, a símí- tózás folyik. Odébb néhá’nyan mű­trágyát szórnak az ősziekre. Szóval, a biidszentmihályi állami gazdaságban teljes ütemben folyik a tavaszi munka, nem gátolja a dolgozókat ebben még az Időjárás sem. Elsők akarnak lenni. De nemcsak a tavaszi munkákkal van nak elfoglalva. Azoktól a földektől nem messze, ahol a vetés folyik, hosszú földhányások púposodnak Nemsokára valóságos kis tégla­gyár lesz ott. Egymillió téglát esi nálnak szénporból az építkezések számára. Arrébb egy negyvenkét méteres épület tetejének váza emelkedik a magasba. S mellette az új S0 férő­helyes munkásszálló alapjait ássák. A büdszentmlhályi állam! gazda­ság mindenben példát akar. mu­tatni ! (Afra. István) Örülnek oz iskolával kezdődő új életüknek a jövő női traktoristái Most, hogy megkezdődött a ta­vaszi munka, máris érkeznek hírek a traktoristanök kivált} munkájá­ról. Milyen büszke a nyírtóti gép- áUomás Kaszás Máriára, Kaptur Margitra, Juhász Júliára, Poór Máriára, akik minden idővel da­colva máris túlteljesítik a normát, pedig még csak most kerültek ki az újfehértói traktorosiskoláról! Megállják a helyüket a nők a trak­toron. S vetélkednek a férfiakkal, légyre többen lesznek, akik élnek os egyenjogúság adta hatalmas le­hetősége’ kel s a termelés kiváló harcosaivá lesznek. — Számos le­vél érkezik szerkesztőségünkhöz az új traktora snő-képző iskoláiéról, amelyek mind azt mondják el, hogy örülnek uz iskolával kezdődő új életüknek a jövő új női trakto­ristái. Rédi Jdnosné a biidszentmihályi traktorosiskoláról azt írja: „Hú­rom gyermekem van. Sokan cso­dálkoznak, hogy én mégis trak­torra ülök. -ízt mondom erre én: gyermekeim boldog jövőjéért a traktoron tudok majd legjobban harcolni!” Kalmár Erzsi ugyancsak a büd- szentmihályi iskoláról ezt írja: „A szegényember gyereke nem tanulha­tott a múltban. Kém úgy van ez most. Miénk a széles, boldog jövő. Milyen szép is lesz majd a nagy gépekkel szántani apám, s a többi dolgozó paraszt földjén, dolgozni a jobb termésért!” Csókást Júlia azt írja: a mun­kában megmutatjuk majd a fér­fiaknak, az egyenjogúság abban is Ü.U, hogy végzünk olyan jó mun­kát. mint. Ok, Vagy még jobbat is.” Erdődi Irén és Simon Piroska valamennyiük nevében írják: „Kö­szönjük. a Pártnak, köszönjük Rá­kosi elvtársnak, Hogy szélesre tárta előttünk a nagy lehetőségek útját. Köszönjük, hogy tanulhatunk, hogy a férfiakkal egy sorban dolgozha­tunk a boldog életért!” Megkezdődött a Szovjet Könyv Hete Jelentős kulturális esemény a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja alatt a tegrap megkezdődött Szovjet Könyv Hete Ez­alatt az idő alatt földművesszővetkezeti boltjaink az Állami Könyvterjesztő Vállalat üzletei a megye minden községében, könyvkiállítást és könyvvásárt rendeznek, ünnepi könyvsátrsk- ban s dolgozó parasztságunk hozzájuthat a legjobb szovjet szép­irodalmi könyvekhez, szakmai művekhez Máris nagy érdeklődési nyilvánul meg megyeszerte, különösen a szovíet agrotechnikát ismertető művek iránt. A könvvkiállításon kívül a megye több községében, mint Apagyon, Szatmárökörítón s még több köz­ségben könyvankétot is rendez a Könyvterjesztő Vállalat. A könyvankétok előadója egy-egv budapesti író lesz minden helyen Békebizoífságaink feladata? a tavaszi munkák során Megyei gumipitypangtermelési értekezlet volt Nyíregyházán A napokban guinipitypangterme- lésl értekezletet tartott 06 termelő­szövetkezet küldötte, az igazgatási apparátus és a termeltető vállalat szakemberei. A szakelőadást a Gurnicö vény ter­meltető Vállalat részéről Kövesd! János tartotta. A hozzászólások során elmondot­ták a termelőszövetkezetek küldöt­tel, hogy ennél a növénynél a nők munkaerejére számítanak főként. Az újfehértói Vörös Csillag teljesen önálló női munkacsapatra bízza a gumipitypangot. A tiszarádiak pá­dig azt javasolták, hogy a termelő­csoportok látogassanak el a kö­zeli állami gazdaságokba, amelyek már a múlt évben is termeltek guminövényt. Ezek a gazdaságok értékes tapasztalatokkal tudják se­gíteni a csoportokat, A kocsordi Vörös Csillag részéről Erdei Károly brigádvezető az aláb­bi pontok szerint versenyre hívta! április 4. tiszteleté«: valamennyi exportot-: 1. Március 25-re elkészítjük 12 hold gumipitypang tavaszi palántá- iásához szükséges hidegágyakat, holdanként 100 négyzetmétert — a szovjet agrotechnikai utasítások szerint. 2. A tavaszi fészkes komposzfül- des vetést április másodikára befe­jezzük. 3. Április 30-ra 12 hold terüle­tünket bepalántáljuk. 4. A növényápolást szovjet mód­szerrel végezzük, a talajt állan­dóan gyommentesen és morzsalókos állapotban tartjuk. 5. 12 hold területünkről okszerű mütrágyahasználattal az előírt hol­danként! 2 és fél kg mag helyett hat kg-ot szedünk és a 8 mázsás gyökértermés helyett mi 18 mázsát fogunk szedni. •‘ A résztvevő termelöesoportok csatlakoztak a kocsordiak felhívá­sához. Az értekezletet Juhász. Sándor, a megyei tanács főagronómnsa zár­ót lv\ Rákosi elvtárs Pártunk If. Kon­gresszusán mondotta: „A béke meg­védése a legközelebbi esztendők központi kérdése és a magyar békemozgalomnak —, mint a béke hívei világmozgalmának magyar osztagára — ezen a téren rendkí­vül fontos és felelős munka vár”. Ezek a szavak vezérelték béke- bizottságainkat eddig végzett mun­kájukban. amikor ezer és ezer kis­«. tavaszi mun Hozzá kell járulniok ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkát sikeresen befejezzük. A Párt útmutatása alapján segítsék a tanácsokat, a dolgozó parasztokat ahhoz, hogy minden mag időben a földbe kerül­jön. Ellenőrizzék békebizottságaink a vetőmag csávázasát, tisztítását. Ismertessék meg a dolgozó pa­rasztsággal az • új agrotechnikát, a szovjet módszerek alkalmazásának előnyeit. Beszélgetések alkalmával kisgyüléseken mondják el: mennyi­vel magasabb terméseredményeket lebet elérni a négyzetes kukorica­vetéssel, a pótbeporzússal, a fészek- trágyázással. Nem egyszer kérdezik meg béke- bizottsági tagjainktól dolgozóink, hogy ők mit. tehetnek a békéért. Most adják meg a választ. Itt az alkalom: u tavaszi vetési munkák, a símítózás és más mezőgazdasági munkák végzése, amellyel elősegí­tik a béke megvédését. A klsgyfllé- sekeu béke-bizottságaink leplezzék le azokat, akik Pa tó Pál módjára olyan húrokat pengetnek, hogy nem érdemes megkezdeni a tavaszi mun­kát, korán van még, kifagy a mag. Az ilyen patópálok mögött rendsze­rint megtaláljuk a kulákok és a klerikális reakció mesterkedéseit, akik az amerikai imperialisták sze­kértolói hazánkban. Keményen és következtésen fel kell, hogy vegyük a harcot ezek ellen a háborúra spekuláló gazemberek ellen, akik­nek minden vágyuk az, hogy ha­zánkból második Koreát csinálja­nak, hogy a mi gyermekeinket és bennünket Is pusztítsanak az ame­rikai banditák által ledobott bom­bák, a betegséget terjesztő baktériu­mok. . Éppen ezért fokoznunk kell a »cinzeiliözi ugítációt. Meg kell ismertetnünk dolgozó pa­rasztságunkkal a koreai nép sorsát, az indiai nép függetlenségi harcát, az amerikai' imperialisták gaztet­teit, amit Kínával szemben követ­nek el., ügy dolgozzanak a békebi­zottságok tagjai, ahogyan dolgo­zik Nagyhalász községben Mád! Lajosué. Az ő Irányításával helye­sen foglalkoznak a kisgyüléselő- adók a nemzetközi eseményekkel. A legutóbbi klsgyíilésen a koreai kérdést vitatták meg, ugyanakkor a „Koreai gyermekekért’’ c. filmet vetítették le.- Ezen a kisgyűlésen Szalkó Ivárolyné középparaszt- asszoDy hozzászólásában elítélte az amerikai Imperialisták gaztetteit. Felhívta a többi résztvevők figyel­mét, hogy a béke megvédésének ér­dekében tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek, s Idejében vé­gezzék el a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Békebizottságaink feladata az is. hogy megismertesse dolgozó paraszt­jainkkal a Szovjetunió hatalmas természetátalakító munkáját. Ma­gyarázzák meg, hogy ez a terűié- s/etálalakftó terv is egyik bizonyí­téka annak, hogy — addig míg az amerikai imperialisták az emberi­ség elpusztításán ..dolgoznak’’ gyűlésen vitatták meg a nemzet­közi események mellett azokat a. feladatokat, amelyek elvégzése még szilárdabbá teszi dolgozó népünk egységét a békéért folytatott harc­ban. Rákosi elvtárs szavai kell, hogy kísérjék békebizottságaink a további munkájukban is. Különösen nagy feladat vár iá kobizotl súgóinkra kák kezdetén. a Szovjetunió a sivatagokat termő­földdé alakítja át, s ezzel • is nap- ról-napra emeli a dolgozók életszín vonalát. Békebizottságaink munkája olyan, legyen, hogy még jobb munkára serkentsük dolgozóinkat azzal, hogy alaposan foglalkozunk a nemzet­közi eseményekkel., a világméretek­ben folyó békeharc megismerteté­sével. Úgy, ahogyan azt a sényői Kossuth tsz, békebizottsága teszi. A békehizottság ismertette a tuniszi nép harcát, amely a legutóbbi ,.Bé kehareós” kiadványunkban jelent meg. Ezen a kisgyűlésen javasolta a békebizottság: csatlakozzanak Berkesz község versenykihívásához, javítsák ki a vetőgépeket' és egyéb munkaeszközöket, végezzék el a gyümölcsfák ápolását, hogy idejé- 'ben el tudják végezni a tavaszi munkálatokat. Ezzel is segítik j világ népeinek békeharcát. Tisztaberek községben á békekis- gvülésen Fórizs Jenő munkacsapata vállalta, bogy a kukoricát fészekbe veti el és a tavaszi mezőgazdasági munkát 10‘nappal á határidő előtt befejezi. Vállalásához csatlakozott még Maros Gáborné, Bodo Á-riád- né, akik vállalták, hogy a vetőma­got a legrövidebb időn belül ve­tésre kész állapotba hozzák. Ezzel akarják bebizonyítani 'békeakara­tukat. V felajánlások ezrei érkeznek be. a kisgyülésekről. Békebizottsácaink feladata, hogy azok teljesítését mindig ismerjék, felvilágosító munkát fejtsenek ki azok felé, akik nem tettek eleget vállalásuknak. Nyírtass község leg­utóbbi békegyűlésén szó volt a Rákosi elvtárs születésnapjára teli vállalások teljesítéséről. A békegyü lés résztvevői elhatározták, hogy a versenyt ezzel nem zárják le, sőt fokozottabb mértékben folytatja! április 4. tiszteletére. Szélesítsük ki ezt a versenymoz­galmat. Békebizottságaink adjanak segítséget a község dolgozóinak ah hoz, hogy a lehetőséghez mérten teljesítsék április 4-re a haza Iránti kötelezettségüket. Azon igyekezze­nek, hogy minél előbb földbe kerül­jön minden mag. Legyen békebizottságaink jelsza­va: korai vetéssel, a jó termés­eredmények biztosításával harco­lunk a békéért! Zsurakovszki János. a megyei békehizottság titkára. Az őri Petőíi tsz, munkaegy­ségk-mutatást csinált, melyet a falra függesztenek ki, hogy minden tag lássa. Erre havonként vezetik rá a munkaegységet. »Ugyanerről n tábláról le lehet, olvasni,, hogy' egy egy tag hetenként, havonként el­egy gazdasági évben hány száza lékra teljesített. De a tábla kimu - tatja azt is,, hogy. melyik tue hány napot hiányzott igazolatlanul. (■Tóni Cbjuláné)

Next

/
Thumbnails
Contents