Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
1952 MÁRCIUS 2, VASÁRNAP NÉPLAP 3 A járási bizottságok és íálusx pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezleté Szombaton délután a parlament-1 Az értekezleten Kovács István elvben megkezdődött az MDP járási társ, a Központi Vezetőség titkára titkárainak országos értekezlete.! tartott beszámolót. Korács István elvtárs beszéde Beszéde elején ismertette az MDP II. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, majd Így folytatta : — Elvtársak’ A megnövekedett 1952 évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása parancsolőlag szükségessé teszi, hogy megerősítsük különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában és annak segítségével minden faluban a Párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a Iiártpolitiikal, a pártépitő munkát. Ennek érdekében a következő alap vető feladatokat kell megoldani. 1. A megyei és járási pártbizottságok és falusi alapszervezetek vezetőségei sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. 2. Javítsuk a pártépítő munka minőségét, építsük ki a rendszeresen működő pártaktívát. 8. Erősítsük a Fárt kapcsolatát a pártonkívtili tömegekkel. Építsük ki a Párt vezetésével a pártonkívüli falusi aktívát. 4. Biztosítsuk a tömegszervezetek pártvezetését mindennek érdekében. 5. Stabilizáljuk a pártszerveket, emeljük a pártvezetés színvonalát. I. Pártunk Szervezeti Szabályzata a termelésben 'lévő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbizottságok, a községi pártvezetősé- gek és párttitkárok feladata a gazdasági vezetés, az állami gaz daságok, gépállomások, term löszö vetkezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellenőrzése. Ennek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi pártvezetőségnek rendszeresen fog. lalkozniok kell a községeik, a szocialista szektor életének minden részletével es ehhez el kell sajátítani a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése falun nagyobb politikai cs szakmai tudást követel meg pártfunkcionáriusainktól. Megyei, járási funkcionáriusaink, nak, a falusi kommunistáknak jobban el kell sajátítani Pártunk parasztpolitikáját, I.enin-Sztálln erről szóló tanítását. Meg kell érteni, népszerűsíteni ős helyesen kell alkalmazni ezeket a tanításokat. Emellett konkréten ismerni kell a gazdasági terveket, n termelőszövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegység számítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajátítani és alkalmazni kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének űj módszereit, a szovjet agrotechnika, a fejlett talajművelő« legújabb vívmányait. A falusi kommunisták a falu szocialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztoka t. A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az í: történelmi feladat áll, hogy a fa hm is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemében az újtípusú, öntudatos szocialista em béreket. A gazdasági vezetés, kominu nista termelési kérdésekkel való foglalkozás körül Pártunkban még sok a zavar. Funkcionáriusaink aktivistáink közül sokan még nem .értik sem ennek, sem a pártépi lésnek a lényegét és a termelési feladatok megoldását szembeállítják a pártépítési feladatok megöl dósával. E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és az élettől, a termeléstől clszakaát öncélú .,pártépitő” munkát Végeznek. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és a falusi pártszervezetek a pártpolitikai, a pártépítő munkát háttérbe szorítják, nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket, az ÁGI, AMG, a tszcs-k vezetését és a tanácsokat, hanem gyámkodnak a szakvezetés felett, ismételten megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők feje felett, maguk hajtják végre a szakvezetés feladatait, helyettesítik a gazdasági és állami szerveket. Emiatt gyakran elmosódnak a ha- .árok az állami, gazdasági és pártmunka között. Ha a pártszervek a tanácsok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszcs, vezetőségek helyett maguk hajtják végre az operatív gazdasági feladatokat, akkor ott elkeiül- betetlenül visszaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnak el a párt- szervezetek és ezért mind a kettő helytelen. „A gazdasági sikerek, azok tartóssága és muradandósdga teljesen a pártsserveseti és pártpolitikai munka siketéitől függnek, cnélkiil a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhatnak mondotta Sztálin elvtárs. — Amikor pártbeli elvtársaink belefelejtkeztck a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politikától, ez szélsőség volt, amelyekért drága árat fizettünk. Ha most egyes elvtársaink hozzáfogva a pártmunka fokozásához, azt. képzelik, hogy eltávolodhatnak a gazdaságtól, ez másik szélsőség lesz, amely nem kevesebb áldozatot fog követelni. Kern szabad csapongani a szélsőségek között. A po.itikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Nem távolodhatunk el a gazdaságtól, mint ahogy nem távolodhatunk el a politikától sem... Az életben, a gyakorlatban a politika és a gazdaság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkákban el akarja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági munkát politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán — az feltétlenül zsákutcába kerül. Következésképpen el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezetésének módszerét, ez pedig abban áll, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésével, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot.” Megyei, járási pártfunkcionáriusaink közül még sokan nem értik Sztálin elvtársnak ezt a rendkívül fontos tanítását. Úgy állítják be: vagy a termeléssel, vagy a pártépítéssel foglalkoznak, mert a kettő együtt nem . megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már nevében foglalja tartalmát. Szakadatlanul építeni, erősíteni a Pártot és mindjobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A párt építés nem öncél, hanem, fontos eszköz, biztosíték a szocializál us építésében, a Párt előtt- álló gazdasági politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad kettéválasztani a termelési feladatok és n pártépítési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésének színvonalát emelni azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munkát, a pártonbelüli életet. A pártépítő munka erősítésével és javításával erősítjük pártszervezeteinket, növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtásáért és túlteljesítéséért folytatott harcban. A pártépitő, a pártpolitikai munka szakadatlan javítása teszi csak igazán lehetővé, hogy a pártszervezet, a párttagság jobban megállja .a he'yét a termelésben. A pártépítő munka teszi Igazán lehetővé, hogy a pártszervezet a párttagság minden napja a Párt politikájának, a Fárt és a kormány határozatának következetes végrehajtásáért folyó harcban teljen el. Mennél jobb lesz a falusi péirl- építő munka, annál crösebj) lesz a mezőgazdaság szocialista szektora, annál jobb lesz az állampolgári fegyelem, a munkafegyelem, annál több élelem,' több mezőgazdasági, ipari nyersanyag lesz, annál gyorsabban halad előre a falu szocialista átalakítása. Sok párttitkárt Inkább a tanácsnál lehet megtalálni. Horváth elvtárs, a fülöpszállósi függetlenített párttitkár a helytelen munkamódszer következtében elveszi a tanács önállóságát, az idejének túlnyomó részét a tanácsnál tölti, és a tanács előtt álló feladatok végre- j hajtására az esetek többségében ő mozgósít, 6 Intézkedik, emellett elhanyagolja a pártmunkát, nem foglalkozik megfelelően ' a pártszervezet vezetőségi tagjainak nevelésé-vei, a tagság aktivizálásával. De tapasztalható ennek a fordítottja is. Bár egyre ritkábban, de előfordul még, hogy a falusi tanács, a, függetlenített elnök és tanácstitkár egyesíteni akarja a kezében nemcsak a tanács, liánéin a pártszervezet vezetését is, amikor a függetlenített tanácselnök és tanácstitkár háttérbe szorítja a nem függetlenített párttitkári, átveszi a pártszervezet vezetését és a párt- szervezetet a tanács segéd szer vévé, a párttagokat a tanács kisegítőjévé, végrehajtóvá teszi. Rossz pártfunkcionárius az, aki mindent maga akar csinálni és nem tudja jól foglalkoztatni a területéhez tartozó funkcionáriusokat. -V tanács, a. mezőgazdasági szervek munkáját a vezető káderek döntik el. Az MB., a JB. és- a falusi pártvezetés fontos feladata, hogy segítsen kiválogatni a mező- gazdasági szerveket, a TSZCS-t, AGI-t, ÁMG-t és a tanácsokat vezetni, feladataikat jól megoldani képes kádereket. Erősíteni kell az egyszemélyi vezetést, segíteni, türelmesen nevelni és ellenőrizni keli őket, hagyni belejönni' a munkába, hogy önállóan, felelősen tudják megoldani a feladatokat. II. Ezeket a feladatokat csakis a pártépitő munka minőségének javításával oldhatjuk meg. Sokan még a pártkáderek között Is nagyon leszűkítik a pártépítés fogalmát. Nemrég megkérdeztem az egyik járási párttitkárt, mit ért pártépítés alatt? .,Azt, hogy minél több tagjelöltet ás párttagot beszervezzek” — felelte. A tag- és tagjelöltfelvétel' valóban igen fontos részét képezi a pártépítő munkának, de csak egy részét. Nem kisebb feladat ennél a káderek, a tagok és tagjelöltek kommunista nevelése, eszmei, politikai színvonala emelése, a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása, a tömegek közötti politikai nevelőmunka. A pártépités további fontos feladata a pártcsoportok, a választott pártszervek munkájának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a Szervezeti Szabályzat következetes betartása, a párton belüli demokrácia betartása, a kritika, önkritika elmélyítése, a kezdeményezés kifejlesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárdítása, egyszóval a belső pártélet rendszeres javítása, a párttagság és a pártonkívüli tömegek mozgósítása a Párt előtt álló feladatok végrehajtására, — mindez alapjába véve meríti csak ld a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes ezt csak a tag- és tagjelöltfel vételre leszűkíteni. A Politikai Bizottság e héten foglalkozott Pártunk növekedésével és megállapította, hogy sok pártszervezetben nem elég gondosan válogatják ki a jelölteket, főleg csak a mennyiségre mennek és elhanyagolják a minőséget. Pártunk taglétszáma közeledik a millióhoz, ezért a P. B. a Párt további fejlődése szempontjából azt a rendkívül fontos határozatot hozta, hogy a Párt élcsapatjellegének fejlesztése érdekében a jövőben a fő figyelmét nem a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, hanem, a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, marxista-leninista harcos szellemű nevelésére, aktivizálására és a; pártmunkába való bevonására kell helyezni, s a Párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni. Felszínre kell hozni a párttagságban lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé kell tenni Pártunkat. A P. B. továbbá úgy határozott, hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással Pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges tagjelölt utánpótlást, de szigorúbb. magasabb követelményeket kell szabni a felvétel előtt Az irányt arra kell venni, hogy a 14—24 év közötti fiatalok a Párt segédesapatában, a DISZ-ben legyenek. Ezért a P. B. úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a Pártba tagjelöltet lehetőleg ne vegyünk fel. Soraink közé bérből és fizetésből élőket, elsősorban az ipari termelésben dolgozó, termelésben és társadalmi munkában példásan helytálló, öntudatos, elsősorban 2-1 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének a tisztikarából a legjobb értelmiségieket, műszakiakat, tanítókat, valamint a dolgozó parasztok legjobb jaiból. tszes-tagok és olyan egyénileg dolgozó parasztok közül kell tagjelöltet felvenni, akik a termelésben, beadásban, adófizetésben előljárnak, helyeslik a Párt szövetkezeti i politikáját és hosszabb-rövidebb távon e kérdésben is készek a Pártot követni. Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát. El keli érnünk, hogy a Párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik kitüntetésnek veszik a tagje'.öltfelvételt. A nártszervezet taciot munkaköziben jól megismerik, kiválasztják és politikailag nevelik a legjobb párton- kívülieket, bevonják őket, mint pártonkívüli aktívákat a társadalmi munkába és később a Párt sorai közé. Alapszervezeteinkben sok helyen az a helyzet, hogy amíg egyes tagok túl varrnak terhelve pártmun- kával, addig a tagság jelentékeny része még nem végez semmiféle pártmunkát, ezzel elmulasztja a Szervezeti Szabályzatban előírt kötelességének teljesítését, A P. D. úgy határozott, hogy a párttagokkal és a tagjelöltekkel szemben fegyelem, öntudat, tanulás, pártmunka és a kommunista helytállás betartása terén fokozatosan magasabb követelményeket kell állítani. A pártbizottságoknak, alapszer- j vezeti vezetőségeknek arra kell te-! hát törekedni, hogy fokozatosan, a | tagság túlnyomó nagy többsége s végül minden párttag teljesítse a: Párttal szembeni kötelességét és; méltón kivegye részét a közösségi érdekében kifejtett pártmunkftbói. ’ A pártépítés egyik legdöntőbb feladata a párttagok és tagjelöltek rendszeres eszmei, politikai képzése. Bár oktntáfő munkánknak komoly eredményei vannak, a falusi káderek, a falusi párttagság politikai, eszmei színvonala még nem kielégítő. Tagjainknak még egyrésze nem ismeri és nem érti eléggé Pártunk politikáját és r.em trreM elég kö- vetkeze'espn annak végreha kásáért. A jövőben minden falus' nárt-s szervezet vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tagság politikai képzésére és javítsa meg • az esti pártszemináriumok színvonalát. Igyekezni keli arra, hogy a párttagság mind nagyobb részét részesítsük politikai nevelésben. Különös gonddal törődjünk a legtehetségesebb elvtársak továbbképzésével. A párttagokkal való rendszeres törődés, a párttagok megismerése, nevelése, ellenőrzése és aktivizálása' terén dőulő szerepe van a páríesoporlok és párfbizalmiak munkájának Sok helyen még nem is működnek a pártcsoportok, ezen gyorson változtatni kell és m!nd°ntttt meg kell szervezni és m~g kell javítani a pártcsoportok munkáját. A most folyó pártbizalmi választásoknál biztosítani kell, hogy a legfejlettebb, legaktívabb párttagokat jelöljék és válasszák meg pártbiza’minak. A pártcsoportok munkájának javulásával nőni fog minden párt- szervezetten az aktivisták s-ámn. A pártaktivisták állandó politikai nevelő és szervező munkájában von a pártszervezetek ereje, sikereinek titka. Pártszervezeteinkben vannak már szép számban aktivisták. A baj csak az. hogy nincsenek egységesen összefogva. Vannak vezetőségi tagok, népnevelők, pártblznl- . raiak, gazdasági, tömegszervezeM és kultúraktívák. Ezeket főleg külön hívjuk össze, egyik srm ismeri és ezért nem is seg'ti e’éggé a másik munkáját. A pártvezetőség mellett működő pártaktívát minden pártszervezetben — ahol csak lehet — ki kel! építeni. A kü'ö"f.'io területen dolgozó pártaktlvls'ákaí. egy-két havonként — néha sűrűbben — rendszeresen össze kell hívni, ahol a pártvezetőség beszámol a munkáról, a feladatokról és kikéri az aktivisták véleményét és ezután közös erővel biztosítják a íelada* ; tok végrehajtását. Ill, A falusi pártszervezetek éreje a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támogatásában rejlik. A falusi pártszervezetek, pártaktivisták csak ügy tudják feladatukat megoldani. c=nk úgy tudják kapcsolatukat szo-o- sabbra zárni a falusi dolgo-^k m'nden rétegével, felnőttekkel, fiatalokkal, nőkkel, érte'miségiekkel, csak úgy tudják megnyerni tám-ga- tásukat, ha a pártszervezet körül kiépítik — elsősorban a párton- kívült dolgozó parasztokból álló, jól működő aktívát. A kist ét számú pártszervezetek erejüknek megsokszorozását a pártonkívüli aktirák létesítésével érik el. Ahol nincs pártszervezetünk, ott csakis a pártonkívüli aktívára támaszkodva oldhatjuk meg a feladatunkat. A pártonkívüli falti«l aktíva kiépítésében a Párt és a tömeg-Ic kapcsointánnk szélesítésében, vitamint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük van a tömesszervezetek- nek. elsősorban a DISZ-nek, a mező- és erdőgazdasági szakszervezeteknek. az MNDSZ-nek, valamint a föld mű vessző vetkezet éknek. Bár már jobban törődnek pártszervezeteink a Párt elsőszámú segédcsapatával, a DISZ-szel, ez még mindig nem kielégítő, \ DISZ-nek igen komoly szerepe van falun. Rákosi elvtárs ismételten felhívta a figyelmet arra. hogy
