Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

1952 MÁRCIUS 2, VASÁRNAP NÉPLAP 3 A járási bizottságok és íálusx pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezleté Szombaton délután a parlament-1 Az értekezleten Kovács István elv­ben megkezdődött az MDP járási társ, a Központi Vezetőség titkára titkárainak országos értekezlete.! tartott beszámolót. Korács István elvtárs beszéde Beszéde elején ismertette az MDP II. Kongresszusa határoza­tainak végrehajtásában elért ered­ményeket, majd Így folytatta : — Elvtársak’ A megnövekedett 1952 évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása parancsolőlag szüksé­gessé teszi, hogy megerősítsük kü­lönösen a mezőgazdaság szocialista szektorában és annak segítségével minden faluban a Párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a Iiártpolitiikal, a pártépitő munkát. Ennek érdekében a következő alap vető feladatokat kell megoldani. 1. A megyei és járási pártbi­zottságok és falusi alapszerveze­tek vezetőségei sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunis­ta módszerét. 2. Javítsuk a pártépítő munka minőségét, építsük ki a rend­szeresen működő pártaktívát. 8. Erősítsük a Fárt kapcsola­tát a pártonkívtili tömegekkel. Építsük ki a Párt vezetésével a pártonkívüli falusi aktívát. 4. Biztosítsuk a tömegszerve­zetek pártvezetését mindennek érdekében. 5. Stabilizáljuk a pártszerve­ket, emeljük a pártvezetés szín­vonalát. I. Pártunk Szervezeti Szabályzata a termelésben 'lévő pártszerveze­teinket a termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbi­zottságok, a községi pártvezetősé- gek és párttitkárok feladata a gazdasági vezetés, az állami gaz daságok, gépállomások, term löszö vetkezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és el­lenőrzése. Ennek érdekében a já­rási pártbizottságnak, a községi pártvezetőségnek rendszeresen fog. lalkozniok kell a községeik, a szo­cialista szektor életének minden részletével es ehhez el kell sajátí­tani a gazdaság vezetésének kom­munista módszerét. A szocializmus építése, a ter­melés ellenőrzése falun na­gyobb politikai cs szakmai tu­dást követel meg pártfunkcio­náriusainktól. Megyei, járási funkcionáriusaink, nak, a falusi kommunistáknak jobban el kell sajátítani Pártunk parasztpolitikáját, I.enin-Sztálln erről szóló tanítását. Meg kell ér­teni, népszerűsíteni ős helyesen kell alkalmazni ezeket a tanításo­kat. Emellett konkréten ismerni kell a gazdasági terveket, n terme­lőszövetkezetek alapszabályát, a munkaszervezés, a munkaegység számítás kérdéseit. A falusi kom­munistáknak el kell sajátítani és alkalmazni kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének űj mód­szereit, a szovjet agrotechnika, a fejlett talajművelő« legújabb vív­mányait. A falusi kommunisták a falu szocialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztoka t. A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az í: történelmi feladat áll, hogy a fa hm is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemében az újtípusú, öntudatos szocialista em béreket. A gazdasági vezetés, kominu nista termelési kérdésekkel való foglalkozás körül Pártunkban még sok a zavar. Funkcionáriusaink aktivistáink közül sokan még nem .értik sem ennek, sem a pártépi lésnek a lényegét és a termelési feladatok megoldását szembeállít­ják a pártépítési feladatok megöl dósával. E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és az élettől, a termeléstől clszakaát öncélú .,pártépitő” munkát Végeznek. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és a falusi párt­szervezetek a pártpolitikai, a párt­építő munkát háttérbe szorítják, nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket, az ÁGI, AMG, a tszcs-k vezetését és a ta­nácsokat, hanem gyámkodnak a szakvezetés fe­lett, ismételten megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők feje fe­lett, maguk hajtják végre a szakvezetés feladatait, helyet­tesítik a gazdasági és állami szerveket. Emiatt gyakran elmosódnak a ha- .árok az állami, gazdasági és pártmunka között. Ha a pártszervek a tanácsok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszcs, vezetőségek helyett maguk hajtják végre az operatív gazda­sági feladatokat, akkor ott elkeiül- betetlenül visszaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a ter­meléstől, a másiknál a pártpoliti­kai munkától szakadnak el a párt- szervezetek és ezért mind a kettő helytelen. „A gazdasági sikerek, azok tar­tóssága és muradandósdga teljesen a pártsserveseti és pártpolitikai munka siketéitől függnek, cnélkiil a feltétel nélkül a gazdasági si­kerek homokra építetteknek bizo­nyulhatnak mondotta Sztálin elv­társ. — Amikor pártbeli elvtár­saink belefelejtkeztck a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politiká­tól, ez szélsőség volt, amelyekért drága árat fizettünk. Ha most egyes elvtársaink hozzáfogva a pártmunka fokozásához, azt. képze­lik, hogy eltávolodhatnak a gazda­ságtól, ez másik szélsőség lesz, amely nem kevesebb áldozatot fog követelni. Kern szabad csapongani a szélsőségek között. A po.itikát nem lehet elválasztani a gazdaság­tól. Nem távolodhatunk el a gaz­daságtól, mint ahogy nem távolod­hatunk el a politikától sem... Az életben, a gyakorlatban a politika és a gazdaság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkákban el akarja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági mun­kát politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán — az fel­tétlenül zsákutcába kerül. Követ­kezésképpen el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vezeté­sének módszerét, ez pedig abban áll, hogy rendszeresen segítjük eze­ket a szerveket, rendszeresen erő­sítjük őket és nem e szervek meg­kerülésével, hanem rajtuk keresz­tül vezetjük a gazdaságot.” Megyei, járási pártfunkcionáriu­saink közül még sokan nem értik Sztálin elvtársnak ezt a rendkívül fontos tanítását. Úgy állítják be: vagy a termeléssel, vagy a párt­építéssel foglalkoznak, mert a ket­tő együtt nem . megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már nevében fog­lalja tartalmát. Szakadatlanul épí­teni, erősíteni a Pártot és mind­jobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A párt építés nem öncél, ha­nem, fontos eszköz, biztosíték a szocializál us építésében, a Párt előtt- álló gazdasági politi­kai és kulturális feladatok sikere­sebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad kettéválasztani a ter­melési feladatok és n pártépítési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésé­nek színvonalát emelni azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munkát, a pártonbelüli életet. A pártépítő munka erősítésével és javításával erősítjük pártszerve­zeteinket, növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtá­sáért és túlteljesítéséért folytatott harcban. A pártépitő, a pártpoliti­kai munka szakadatlan javítása teszi csak igazán lehetővé, hogy a pártszervezet, a párttagság jobban megállja .a he'yét a termelésben. A pártépítő munka teszi Igazán le­hetővé, hogy a pártszervezet a párttagság minden napja a Párt politikájának, a Fárt és a kormány határozatának következetes vég­rehajtásáért folyó harcban teljen el. Mennél jobb lesz a falusi péirl- építő munka, annál crösebj) lesz a mezőgazdaság szocialis­ta szektora, annál jobb lesz az állampolgári fegyelem, a mun­kafegyelem, annál több élelem,' több mezőgazdasági, ipari nyersanyag lesz, annál gyor­sabban halad előre a falu szo­cialista átalakítása. Sok párttitkárt Inkább a tanács­nál lehet megtalálni. Horváth elv­társ, a fülöpszállósi függetlenített párttitkár a helytelen munkamód­szer következtében elveszi a ta­nács önállóságát, az idejének túl­nyomó részét a tanácsnál tölti, és a tanács előtt álló feladatok végre- j hajtására az esetek többségében ő mozgósít, 6 Intézkedik, emellett el­hanyagolja a pártmunkát, nem foglalkozik megfelelően ' a pártszer­vezet vezetőségi tagjainak nevelé­sé-vei, a tagság aktivizálásával. De tapasztalható ennek a fordí­tottja is. Bár egyre ritkábban, de előfordul még, hogy a falusi ta­nács, a, függetlenített elnök és ta­nácstitkár egyesíteni akarja a ke­zében nemcsak a tanács, liánéin a pártszervezet vezetését is, amikor a függetlenített tanácselnök és ta­nácstitkár háttérbe szorítja a nem függetlenített párttitkári, átveszi a pártszervezet vezetését és a párt- szervezetet a tanács segéd szer vévé, a párttagokat a tanács kisegítőjé­vé, végrehajtóvá teszi. Rossz pártfunkcionárius az, aki mindent maga akar csinálni és nem tudja jól foglalkoztatni a te­rületéhez tartozó funkcionáriuso­kat. -V tanács, a. mezőgazdasági szervek munkáját a vezető káde­rek döntik el. Az MB., a JB. és- a falusi pártvezetés fontos feladata, hogy segítsen kiválogatni a mező- gazdasági szerveket, a TSZCS-t, AGI-t, ÁMG-t és a tanácsokat vezetni, feladataikat jól megoldani képes kádereket. Erősíteni kell az egyszemélyi vezetést, segíteni, tü­relmesen nevelni és ellenőrizni keli őket, hagyni belejönni' a munkába, hogy önállóan, felelősen tudják megoldani a feladatokat. II. Ezeket a feladatokat csakis a pártépitő munka minőségének javításával oldhatjuk meg. Sokan még a párt­káderek között Is nagyon leszűkítik a pártépítés fogalmát. Nemrég megkérdeztem az egyik járási párt­titkárt, mit ért pártépítés alatt? .,Azt, hogy minél több tagjelöltet ás párttagot beszervezzek” — fe­lelte. A tag- és tagjelöltfelvétel' valóban igen fontos részét képezi a pártépítő munkának, de csak egy részét. Nem kisebb feladat ennél a káderek, a tagok és tagjelöltek kommunista nevelése, eszmei, po­litikai színvonala emelése, a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása, a tömegek közötti politi­kai nevelőmunka. A pártépités to­vábbi fontos feladata a pártcsopor­tok, a választott pártszervek mun­kájának tervszerű javítása, a párt­aktíva építése és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a Szervezeti Szabály­zat következetes betartása, a párton belüli demokrácia betartása, a kri­tika, önkritika elmélyítése, a kez­deményezés kifejlesztése, az élcsa­pat öntudatos fegyelmének megszi­lárdítása, egyszóval a belső párt­élet rendszeres javítása, a párttag­ság és a pártonkívüli tömegek moz­gósítása a Párt előtt álló feladatok végrehajtására, — mindez alapjába véve meríti csak ld a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes ezt csak a tag- és tagjelöltfel vételre leszű­kíteni. A Politikai Bizottság e héten fog­lalkozott Pártunk növekedésével és megállapította, hogy sok pártszer­vezetben nem elég gondosan válo­gatják ki a jelölteket, főleg csak a mennyiségre mennek és elhanyagol­ják a minőséget. Pártunk taglét­száma közeledik a millióhoz, ezért a P. B. a Párt további fejlődése szempontjából azt a rendkívül fon­tos határozatot hozta, hogy a Párt élcsapatjellegének fej­lesztése érdekében a jövőben a fő figyelmét nem a pártta­gok túlzott mennyiségi növelé­sére, hanem, a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalá­nak emelésére, marxista-le­ninista harcos szellemű neve­lésére, aktivizálására és a; párt­munkába való bevonására kell helyezni, s a Párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni. Felszínre kell hozni a párttagság­ban lévő óriási belső tartalékokat, eszmeileg és szervezetileg egysége­sebbé, fejlettebbé kell tenni Pár­tunkat. A P. B. továbbá úgy határozott, hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással Pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges tagjelölt utánpótlást, de szigorúbb. magasabb követelményeket kell szabni a felvétel előtt Az irányt arra kell venni, hogy a 14—24 év közötti fiatalok a Párt segédesapatában, a DISZ-ben legye­nek. Ezért a P. B. úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a Pártba tagjelöltet lehetőleg ne ve­gyünk fel. Soraink közé bérből és fizetés­ből élőket, elsősorban az ipari ter­melésben dolgozó, termelésben és társadalmi munkában példásan helytálló, öntudatos, elsősorban 2-1 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének a tisztika­rából a legjobb értelmiségieket, mű­szakiakat, tanítókat, valamint a dolgozó parasztok legjobb jaiból. tszes-tagok és olyan egyénileg dol­gozó parasztok közül kell tagjelöl­tet felvenni, akik a termelésben, beadásban, adófizetésben előljár­nak, helyeslik a Párt szövetkezeti i politikáját és hosszabb-rövidebb tá­von e kérdésben is készek a Pártot követni. Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogal­mát. El keli érnünk, hogy a Párt so­rai közé most már csak a legjob­bak kerülhessenek, akik kitüntetés­nek veszik a tagje'.öltfelvételt. A nártszervezet taciot munkaköziben jól megismerik, kiválasztják és po­litikailag nevelik a legjobb párton- kívülieket, bevonják őket, mint pártonkívüli aktívákat a társadal­mi munkába és később a Párt so­rai közé. Alapszervezeteinkben sok helyen az a helyzet, hogy amíg egyes ta­gok túl varrnak terhelve pártmun- kával, addig a tagság jelentékeny része még nem végez semmi­féle pártmunkát, ezzel elmulasztja a Szervezeti Szabályzatban előírt kötelességének teljesítését, A P. D. úgy határozott, hogy a párttagokkal és a tagjelöl­tekkel szemben fegyelem, ön­tudat, tanulás, pártmunka és a kommunista helytállás be­tartása terén fokozatosan ma­gasabb követelményeket kell állítani. A pártbizottságoknak, alapszer- j vezeti vezetőségeknek arra kell te-! hát törekedni, hogy fokozatosan, a | tagság túlnyomó nagy többsége s végül minden párttag teljesítse a: Párttal szembeni kötelességét és; méltón kivegye részét a közösségi érdekében kifejtett pártmunkftbói. ’ A pártépítés egyik legdöntőbb fel­adata a párttagok és tagjelöltek rendszeres eszmei, politikai kép­zése. Bár oktntáfő munkánknak komoly eredményei vannak, a fa­lusi káderek, a falusi párttagság politikai, eszmei színvonala még nem kielégítő. Tagjainknak még egyrésze nem ismeri és nem érti eléggé Pártunk politikáját és r.em trreM elég kö- vetkeze'espn annak végreha kásáért. A jövőben minden falus' nárt-s szervezet vezetősége nagyobb fi­gyelmet szenteljen a tagság poli­tikai képzésére és javítsa meg • az esti párt­szemináriumok színvonalát. Igyekezni keli arra, hogy a párt­tagság mind nagyobb részét része­sítsük politikai nevelésben. Különös gonddal törődjünk a leg­tehetségesebb elvtársak továbbkép­zésével. A párttagokkal való rendszeres törődés, a párttagok megismerése, nevelése, ellenőrzése és aktivizálása' terén dőulő szerepe van a páríesoporlok és párfbizalmiak munkájának Sok helyen még nem is működ­nek a pártcsoportok, ezen gyorson változtatni kell és m!nd°ntttt meg kell szervezni és m~g kell javítani a pártcsoportok munkáját. A most folyó pártbizalmi választásoknál biz­tosítani kell, hogy a legfejlettebb, legaktívabb párttagokat jelöljék és válasszák meg pártbiza’minak. A pártcsoportok munkájának ja­vulásával nőni fog minden párt- szervezetten az aktivisták s-ámn. A pártaktivisták állandó politikai nevelő és szervező munkájában von a pártszervezetek ereje, sikereinek titka. Pártszervezeteinkben vannak már szép számban aktivisták. A baj csak az. hogy nincsenek egysé­gesen összefogva. Vannak vezető­ségi tagok, népnevelők, pártblznl- . raiak, gazdasági, tömegszervezeM és kultúraktívák. Ezeket főleg kü­lön hívjuk össze, egyik srm ismeri és ezért nem is seg'ti e’éggé a má­sik munkáját. A pártvezetőség mel­lett működő pártaktívát minden pártszervezetben — ahol csak le­het — ki kel! építeni. A kü'ö"f.'io területen dolgozó pártaktlvls'ákaí. egy-két havonként — néha sűrűb­ben — rendszeresen össze kell hív­ni, ahol a pártvezetőség beszámol a munkáról, a feladatokról és kikéri az aktivisták véleményét és ezután közös erővel biztosítják a íelada* ; tok végrehajtását. Ill, A falusi pártszervezetek éreje a dolgozó parasztokkal való szoros kapcsolatban, azok aktív támoga­tásában rejlik. A falusi pártszer­vezetek, pártaktivisták csak ügy tudják feladatukat megoldani. c=nk úgy tudják kapcsolatukat szo-o- sabbra zárni a falusi dolgo-^k m'nden rétegével, felnőttekkel, fia­talokkal, nőkkel, érte'miségiekkel, csak úgy tudják megnyerni tám-ga- tásukat, ha a pártszervezet körül kiépítik — elsősorban a párton- kívült dolgozó parasztokból álló, jól működő aktívát. A kist ét számú pártszervezetek erejüknek megsokszorozását a pártonkívüli aktirák létesítésé­vel érik el. Ahol nincs pártszervezetünk, ott csakis a pártonkívüli aktívára tá­maszkodva oldhatjuk meg a felada­tunkat. A pártonkívüli falti«l aktíva ki­építésében a Párt és a tömeg-Ic kapcsointánnk szélesítésében, vita­mint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük van a tömesszervezetek- nek. elsősorban a DISZ-nek, a mező- és erdőgazdasági szakszerve­zeteknek. az MNDSZ-nek, valamint a föld mű vessző vetkezet éknek. Bár már jobban törődnek párt­szervezeteink a Párt elsőszámú se­gédcsapatával, a DISZ-szel, ez még mindig nem kielégítő, \ DISZ-nek igen komoly szerepe van falun. Rákosi elvtárs ismételten fel­hívta a figyelmet arra. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents