Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

1952 MAÄCIU6 23, VASiBNAF NÉPLAP 5 \ jé termés „titka44! Mindent megadni a földnek, amit kíván Amiért a turistvándi tss. nem ssersődött gépi munkára Aratás volt: Deák György Is ki­ment megnézni búzáját, lehet-e már vágni. Szeme büszke örömtől csillogott, ahogy végignézett a kö­vér szemektől lehajlö kalászokon. ..Bő termés mutatkozik, biztos fe­lül fog fizetni 10 múzsán”. De lát­ják ám ezt mások is és talán irigy­kedve nézik, hogy az ő földjükön miért nincs olyan szép termés. így van ezzel Palatitz Lajos is, aki szintén a földjére igyekezett ki­felé. Már régen fúrta az oldalát, megkérdi hát: nála miért jobb á formás, hisz egymás mellett van a földjük. — Nincs abban semmi ördöngös­ség — felelte Deák bácsi. I/«telepedtek. —- Hát ide figyelj. A jő termés­nek csak egy a „titka”: mindent meg kell adni a földnek, amit ki. Yán.-Sokat jelent a jő ialajelőkészítés* Az én búzámat négyszer! keverés­be tetettem, mert az előveteménj lednek Volt és annak Is kétszer szántottam, meg a búzának is vi­tás előtt. így puli a ágyba került«.? a búzaszemek. Mert azt az egyet uc feledd el soha, hogy a magnak s ö’.ynn gondosan kell az ágyat meg­vetni, mint a kisgyereknek. Na meg nagyon fontos a korai vetés. Én ezt a búzát is október másodi­kéra elvetettem. Jól emiékezhetel még te is rá, sokan kinevettek. — Porba veti el a magot, ki se kél. Ha nem vetne, legalább a zsákban maradna.” Később bánkódtak, mi­kor az én földemben már zöldalt a búza és a másoké akkor bújt ki­felé a földből. Kinyújtotta kezét és fölvett a földből egy marókra valót. Látod <>zt a zsíros földet? Nem semmi­től ilyen. Minden három évben visszakapja a táperőt, trágyában. Hát így csinálom én. Szóval jó gazda Deák bácsi Meglátszik ez nemcsak a búzater­mésénél, hanem, a kukoricánál is. A jó talajmunka és a háromszori kapálás eredménye, hogy 30—35 mázsát fizetett, egy hold. Tellett miből a beadást többszörösen telje­síteni. Nem kis büszkeséget érzett -ám, amikor látta, hogy a vorseny- tábla előtt állók az ő nevét is ol­vassák az élenjáró beadók közt. Na meg a dicsérő oklevél, egyene­sen a miniszterelnök aláírásával Nem kicsi dolog ám, ha valakit a dolgozó nép állama dicséretben ré­szesít. Gyakran kérnek is (öle tanácsot a községbeliek. Nem fél elárulni a ,ió termés „titkát” a nagykőnél dolgozó parasztoknak, hisz az' lenne már az igazi büszkeség, ha mindenki úgy termelne és olyan jól teljesítené a beadást, min: ő. Vágó Antal is ei-el jön tanácsot kérni, mit, hogy csináljon? Deák bácsi elmondja sok jó tapasztalatát. Sokat jelent a fajtiszta vetőmag. A mi kis parcelláinknak az az át­ka, hogy elfajzik a vetőmag. Én azért úgy osztom be, hegy lebe ő- eg kalászosok mellé vetek burgo­nyát, vagy kukoricát, mert még a szél is áthordja a virágport és már kész Is a keresztezés. De még ez sem biztos megoldás. < 'serélni kell a vetőmagot. Búzá­ból minden három évben cserélek, fajtiszta vetőmagot szerzek. •Tó termést . ért el tavaly Deák liftes!,, de ügy tervezi, most meg többet fog a földből kihozni. A le­hetőség megvan és ő nem olyan ember, alti ne' élte a' lehetőségek­kel. 8orra veszi magában, mit kell elvégezni, mert a nap egyre mele­gebben süt, kicsalja a szántóvetőt ,-] határba. A trágyát kihordta. a vetőmag is tiszta (ezt még az ősz­szel elrendezte). A szerszámok is szépen, fényesen várnak a mun­kákra. Ezeket is még az ősszel ki­javította. így -szokta mec. «oha nem tesz el egyetlen darabot sem hibásan. Mint mindig, most sem feledke­zik meg a korai Tetősről Este, mikor a napi munka után le­ülnek, pihenni, kezébe veszi a bro­súrát, melyben a vetések határide­jét szabja meg a minisztertanács. Hangosan olvas, hadd hallja a fe­lesége is, meg Erzsiké, a lánya, hisz közösen végzik a munkát — is­merjék, mit tervez el. A kukoricát és burgonyát április 30-ig kell el­vetni. Mi ennél jóval hamarabb meg tudjuk csinálni. A burgonyát április 2 re, a kukoricát ped'g 15 re földbe tesszük. „Emlékeztek rá, milyen jó érzés volt hallani: na, még ilyen tenge­ritermést egyéni gazdák nem ér­tek el a nagykállói határban. Ezt mondták tavaly a mi tengerinkre. De ügye lehetne még több te? Na, majd meglátjátok... Négyzeteden vetek és megcsináljuk a'pótbepor- zást is. LTgy olvastam, ezzel meg­duplázódik a termés. A szovjet kolhozok is azért tudnak olyan so kát termelni a földeken, mer: eze­ket a módszereket alkalmazzák. — Nálunk is sok helyen megpróbál­ták már és eredménnyel — igaz, ekünk nehezebb, mert kicsi dara­bon gazdálkodunk, mégis megnéz :ük. Fontos még nagyon az te, hogy idejében kapáljunk Különösen a tengeri igen furcsa Tiltakozunk az amerikai- agresz- szorok és cinkosaik aljas és .ember­telen bűncselekményei ellen, me lyet Koreában követnek el és köve­teljük, hogy azonnal szüntessék be a bakteriológiai fegyverek alkal­mazását. Mi, a balkányi gépállomás dol­gozói, erre az aljas bűncselekmény re azzal válaszolunk, hogy tavaszi tervünket 120, százalékra teljesít­jük és a körzetünkhöz tartozó tér meiőcsoportokban határidő előtt elvégezzük a tavaszi mezőgazda sági munkákat. Még kíméletleneb­ből harcolunk az imperialisták belső csatlósai ellen, hogy ezzri is kifejezzük az imperialisták iránt érzett gyűlöletünket. A balkányi gépállomás dolgosai. * Mi, Beszterce község dolgozó pa rasztjai egyemberkéut tiltakozunk az amerikaiak által Koreában használt baktériumfegyverek ellen A sajtón keresztül olvastuk ezt az aljas tőin "dúst és együttérzőnk a koreai dolgozó parasztokkal. Jó tavaszi munkával válaszolunk az amerikaiaknak. Úgy válaszolunk az imperialistáknak, hogy tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarha- bead isi kötelezettségünket 100 szá­zalékra teljesítjük. Lippai Sándor, Pethö Gusztáv, Itatta. András, .Juhász Káról”, Kántor András, Gyarmati Gábor, Gönczi József, özv. Wubáu And rdsne. * Mi, a demecscri gépállomás dol­gozói a legnagyobb megvetéssel ítéljük el az amerikai imperialis­ták aljas tevékenységét, azt, .hegy aljas eszközökkel az emberiség ki­irtására törnek. Felhívjuk az or­szág valamennyi gépállomását, hogy juttassák cl tiltakozó szavu­kat az Egyesült. Nemzetek Szerve­zetéhez. Akadályozzuk meg a gyil kosok további gará-d \) kedárivt.! A demecscri gépállomás dolgozói. Mi, a balkányi állami gazdasár dolgozói, tiltakozunk az amerikai Imperialisták aljas és embertelen bűncselekményei ellen és követel jut, hogy azonnal szüntessék be a baktéríumfegyver alkalma zását. Erre az aljas Celekedetre úgy vá laszolnnk. hogy a mezőgazdasági pát, azonnal megsárgul. Azért ve­tés után negyedik hétre először, másfél hét után másodjára és utána 3 hétre harmadszor is meg­kapáljuk. így tervezgeti Deák bácsi a gaz­dagabb termés elérését, hogy ebben az évben még többet adhasson a nép államának. Hogyne igyekezne, hisz tanácstag. Mit mondanának a faluban, ba éppen ő maradna lel? Igyekezett a tojást, baromfit is legelőbb beadni. Baromfiból már a félévit is teljesítette. De rendezte a hízottsertés és szarvasmarha be­adását is. Hogyne igyekezne, hisz vállalást tettek, hegy április ne­gyedikére mindenből teljesítik félévi beadásukat, csatlakoztak a győrtelekiek felhívásához. Csak még nem mutatja ezt a versenytábla. — Egy élenjáró’ neve sincs rajta. Pedig mi­lyen büszkék voltak tavaly, akik nevüket a legjobbak közt látták! De igyekeztek ám az elmaradók is, hogy minél előbb lekerüljön nevük a szégyentáblftrél. Ezt kellene me­gint elevenné tenni, segítene abban, hogy teljesítsék is adott szavukat a nagykállólak. És úgy határozott Deák bácsi, hogy a legközelebbi tanácsülésen megmondja: Ne csak ígérgessék már a verseny nyilvánosságát, ha­nem valósítsák Is meg. (— Antalúczi —) munkákat jóval határidő előtt be­fejezzük és még fokozottabb mun­kával, még elszántabb helytállással erősítjük hazánkat. Még jobban el­mélyítjük szeretőiünket a hős szov­jet-nép és nagy vezére, Sztál'n elvtárs iránt. Még jobban elmé­lyítjük -dolgozó népünkben a Párt és Rákosi elvtárs iránti szőre tetet. ' á balkányi áll. gazd. dolgozói, A múlt nyáron sem ment min­den rendben a balkányi Kossuth termelőcsoportban: 30 hold széna­termés a mezőn penészedéit, a köz­tesbabot nem szedték ki a kukori­cából. Szóval volt hiányosság ép­pen elég. Az egyik esoportértekezlet a múlt nyáron úgy döntött, hogy a közös takannáuyaiapot nem oszt jftk szét a tagok, hanem van elég talpon, kaszáljon minden tag va­sárnaponként magának'. Ezt a ha­tározatot el is fogadta, a tagrág és kaszáltak maguknak. Egy ember azonban nem kaszált, de annál hangosabban követelte, -heg}7 toki adjanak szénát. Ez az ember: Molnár Mihály, volt csendőr, je­lenleg brígádvezető a Kossutl.btm. Ha valaki Molnár Mihály elgon­dolását bírálni meri, az így „vála­szol”: „Hallgass, az anyád istenit! Kitaposom a beled, beltdrúgok.” — Ilyoh és ehhez hasonló gyalázatos „esendőrszavalekal” intézi el vitáit — Amikor a dohányt csomóztuk — mondja Ranzel István brigád­vezető, — tettem egy javaslatot, hegy több dohányt készítsünk elő a kötözésre. A kötözéssel ráérünk, de a pajtából nyomni kell be a dohányt, mert kiszárad. Molnár megfenyegetett a csomózok élő t, amiért „az ő munkájába beleszó­lok”. A veszekedés óta állandóan fogy a csoport tagsága. Különösen a Molnár brigádban nem akar senki dolgozni. Nem is lehet csodálkozni rajta. Látja a tagság, hogy itt nem n vezetőség vezet, hanem cgv Termelőszövetkezeteink meg­kezdték a tavaszi vetést. A szö­vetkezeti brigádokat erős trak­torosbrigádok segítik, a fejlett, technika a szövetkezeti munká­val és a tudománnyal párosul­va a terméseredmények növeke­dését hozza meg. Termelőszövet­kezeteink tapasztalatból tudják már. mit eredményez a gépek segítsége. Legelsősorban a gé­peknek köszönhetik, hogy jóval magasabb terméseredményeket értek el, mint az egyéni gazdák, A varjúiaposi „Győzelem” föld­jein sohase teremhetett volna 60 mázsás kukorica, a vasmegyeri „Micsurin” sohase takaríthatott volna be 25 mázsán felüt árpát egy-egy holdról, ha nem segíte­nek a gépállomások traktorai. Jót tudják mindezt, ezért igyek­szenek most a szövetkezeti veze­tők is kiváló együttműködést te­remteni a traktorosbrigádokkal, ezért kötnek a szövetkezeti bri­gádok szocialista szerződéseket a traktoristákkal, közös ellenterve­ket készítve, mint a fcadőboko- riak és a dózsapusztaiak. Mindennek ellenére Turistván- dlban mégis előfordult, hogy a szövetkezetlek egyszerűén csak 32 holdnyi földterület megműve­lésére kötöttek szerződést a gép­állomással. A turistvándi terme­lőszövetkezet jó eredményekkel dolgozott eddig. A gépállomás se­gítségével magas terméseredmé­nyeket értek el, földterületben, taglétszámban Is szépen meg- gyarapodtab. Ekkor történt, hogy a megnövekedett szövetkezet Máté Ferenccel új mezőgazdászt ka­pott. A mezőgazdásznak lett volna a feladata, hogy tudásával a ter­méseredmények további növeke­dését segítse elő. Ehelyett mi volt csendőr. Ketten vannak bri­gádvezetők, az egyik állandóan a brigádja mellett van, dolgozik, se­gít, a másik pedig parancsolgat és fenyegetőzik. Az elnök gyengekezű, nem szo­kott még bele a vezetésbe, azért tud hangoskodni a volt csendőr a csoportban. ROSSZ A MUNKASZERVEZÉS a munkafegyelem is, úgyannyira, hogy a hét elején, amikor a melíg- ágyrakáshoz és a burgcnyaválogá- táshoz fogtak, a 60 tagból nem je­lentek meg csak 18—20 an. — Minek menjek „nekik” válo­gatni a krumplit, menjenek azok. akik fát kaptak másodszor is. — így intézi el Székely Jánosné. Eny- nylre rossz a munkafegyelem olyan helyen, ahol az ellenség be­fészkelte magát a csoportba. Nem tud az elnök fegyelmet tar­tani, saját maga sem tartja be a hozott határozatokat. Azt határoz­ták, hogy mindenki köteles háztáji állatait a tanya mellett szépen zöldülő angolperje vetéstől távol­tartani. Másnap az elnök disznója legelt először az angolporjéti. — Határozatot hoztunk, hogy a munkaegységek arányában osztjuk ki a kitermelt tűzifát, mondja P. Kiss Sándor üzemi párttitkár, — de mire én bejöttem az irodá­ba, hogy kiszámoljuk, kibek meny­nyi jár, addig kint nekifogtak és „szétosztották”. A PARTTITKAR elvtárs- feladata a rendet, a fegyel­mét. helyreállítani. Vannak a cso­történt Turistvdndtban? Maga a mezőgazdász verte meg a nagy­dobot, hogy ,,ne szerződjön a szö­vetkezet a gépállomással, mert az iga sokkai o’cióbb!” S minden erejével igyekezett bizonyítani „igazát”. Ebből adódott, hogy a gépállomás vezetőinek hosszas rábeszélésére végre 32 holdra szerződtek a turistvándiak. Honnan fuj vájjon a szél? Onnan, hogy Máté Ferenc mező­gazdász felesége egy volt kétszáz holdas újfehértói föjdhirtokos csemetéje. Az ilyen rokonság mindjárt megmutatja a mező­gazdász Igazi areát. Megmutatja az igazságot: hogy Máté Ferenc­nek és feleségének cseppet sem célja a szövetkezet előrelia'adá sa. Cseppet sem céljuk, hogy magas legyen a terméseredmény, gazdagabb az a szövetkezet, amelynek tagjai évtizedekig síny­lették a földbirtokosok, a ku’á- kok jármát, s most végre boldo­gulnak. Máté Ferenc nagyon is jól tudja, mi haszon van a g'-oi munkában. Éppen ezért beszél ellene. A turistvándi szövetkezeti parasztok bizonyára inkább a magas terméshozamot m«g?lapo- ző gépi munkát választják mint az olyan agronömust. aki az ellenükre van. — S hogy edd’g neiít így tettek, azért legelső­sorban a szövetkezet pártszerve­zete, a szövetkezet vezetői a fe­lelősek. de felelős a járási párt- bizottság, a járási tanács is! Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol egyesek á Máté Fe- rencéliez hasonló „érvekkel” be­szélnek a gépi szántás, a gép­állomásokkal való szerződéskötés érdekében, ne feledjék ei, hogy a Máté Ferenc-félékuek segítenek azzal, meggátolják, hogy felvi­rágozzanak, állandóan gazdagod­janak szövetkezeteink. portnak becsületes, igen lelkes tag­jai, akikre támaszkodni lehet, akik­nek segítségévei vissza lehet állí­tani a munkafegyelmet s' ki tudják űzni az ellenséget a csoportból. — Ezek az emberek a hét elején Is dolgoztak, pedig eléggé hideg volt az időjárás. Csongrádi Jánosné, hat gyermek édesanyja és most is szoptat, de azért ott ült hétfőn a burgonyaváiogatásnál. őréla és a hasonlókról van sző. Vájjon csak az üzemi pártszer­vezet felelős azokért, ami a Kos- suth-bim történik? Nem. A Járási Pártbizottság, a járási tanács é? ezen belül a mezőgazdasági osz­tály is, amelynek legalább a terv- készítés folyamán meg kellett voi na Ismernie a terme! őesoportokat. Nagy felelősség terheli a balká­nid gépállomást, amely a csoport­tól mindössze 50 méterre van, de információban legalább ötszáz ki­lométerre. ,.A szocializmus építésé­nek falusi bástyái”, „előőrsök”, — így szoktuk a gépállomásokat em­legetni. Vájjon nem mlntacsoport- nak kellene lenni egy olyan cso­portnak, amelyik egy udvarban van a gépállomással és 300 méterre van a megye legjobb állami gazdasá­gától?! De igen! De hogy az le­hessen, az állami gazdaságnak is támogatni kellene, a gépállomás vezetőinek pedig legalább ki kelle­ne nézni az ablakon, mert már onnan'!« sok mindent láthatnának. portéka. Ha egyszer megkési a ka­Hegyéni* dolgozói tiltakozna!* az amerikai imperialisták I>aktériumliál>orűJa ellen Ai Uizék ki maguk közűi a balkányi Kossuth tagjai a munkafegyelmet bomlasztó volt csendőrt

Next

/
Thumbnails
Contents