Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-23 / 70. szám
H É F L' A F 1952’ MARCICS 2SÍ -.VMABNAF CLMÉLETI T IWA € SAD6 ^ 1 - " “ ....11 ™ " - -■ * I Az Önkéntesség és fokoz» tossag elve termelőszövetkezeti mozgalmunk fej5esztésében : Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében az eddigi eredmív nyeket a szövetkezeti mozgalom egyik sarkalatos tétele: az önkéntesség elve alapján értük el. Az Önkéntesség elvének messzemenő betartása a termelőszövetkezetek további kiszélesítésének egyik legdöntőbb előfeltétele. Nagy tanítómestereink mindig hangsúlyozták, hogy a munkásosztály nem alkalmazhat erőszakot a dolgozó parasztokkal szemben, nem viheti őket kényszerrel a társas nagyüzemi, szocialista gazdálkodás útjára. J Már Engels figyelmeztetett ben■ lünket : ,.A kispairasztságra vonatkozólag a mi feladatunk mindenekelőtt abban fog állni, hogy magán- termelésünket és magánbirtokunkat társas alapra helyezzük át, de vem erőszakos úton, hanem az erre a célra irányuló példamutatás .és társadalmi támogatás révén”. Ez a politika természetszerűen ifcövetlkezik a munkásosztály és a dolgozó parasztság között lévő baráti, szövetséges viszonyból. A proli rtáriö-tus diktatúrája a munkások és parasztok szövetsége alapján jött létre. A munkás-paraszt szövetség a proletárhataiom első és Hegiúélyöbb alapja. Az önkéntesség elvének megszegői tebát durván vétenek a prole- t)rhatalom alapja: a munkás-paraszt szövetség ellen. , A munkás-paraszt szövetség nem li ármilyen szövetség. Célja: a munkásosztály vezetésével a szóda- ista társadalom megteremtése. A fizoclalistá társadalom pedig eikép- •-.élhetetlen szocialista mezőgazda- íság nélkül. Nemhogy időtlen időkig, da még csak hosszabb ideig sem állhat fenn az a felemás állapot, melyben a népgazdaság két' különböző alapon áll: egyik lábával a szocialista nagyipar, másik lábával pedig a kisárutermelő, szétszórt, egyéni parasztgazdaság alapján. Mi is érezzük ennek hátrányát, ...de szerencsére nem vagyunk úgy megszorulva, hogy erőltetnünk kelljen a szövetkezetei”, —• mondja tlúkoH elvtárs,- A szocialista mezőgazdaságot úgy teremthetjük meg, ha a mil- iiónyi szétszórt parasztgazdaságot iözös, nagyüzemü, szocialista gazdaságba egyesítjük: de nem erőszakkal, hanem a dolgozó parasztok önkéntes összefogása, szöret- ezése útján, A szövetkezetek erőszakos szervezése — egyet jelentene a szövetség aláásásával. ,,ltt erőszakot alkalmazni annyit, jelent, mint az ■ iész ügyet tönkretenni” — mon- •lotta Lenin elvtárs. Á kollektív gazdaság erőszakos -létrehozásáról azt mondja Sztálin elvtárs, hogy ,.ostoba és reakciós -7olog”. Azok a dolgozó parasztok, akidet akaratuk és meggyőződésük ellenére erőltetnek a szövetkezetbe való belépésre, nem fognak teljes- értékű munkát végezni, legtöbb esetben ezek a fegyelem megbontó!. Nem érzik magukénak a szövetkezet. tulajdonát, lelki ismeretle- tjüI, hanyagul dolgoznak. Azok, akik megsértik az önkéntesség élvét, u dolgozó parasztokat n munkásosztály hatalma ellen fordítják, az ellenségnek, a kulákságnak Segítenék. A tulákság nyilván felhasználja-az ajkaimat és ahol csak nödjdban , áll; igyekszik szembeál- : liánt a' munkásosztályt a parasztsággal;. . : A' mezőgazdasági nagyüzemek megteremt ésónek előfeltétele: jó nölltikai felvilágosító munka a kolgozó parasztok .közön,- ugyankkor a kulákságnak kíméletlen . 'leplezése, u Tárt szívós nevelő munkája. A m A jó politikai munka mellett el- őd’.eges a szövetkezetek példamn- <atö munkája'. Az egyéni paraszto- ■ktif -saját tapasztalatuk alapján kell meggyőzni a nagyüzem előnyéről. A leninizmus arra tanít, hogy- a parasztokat az önkéntesség elv.; •lapján kell. » kollektív gazdaság vágányára átvezetni, meggyőzve őket arról, hogy a kollektív társadalmi gazdaság előnyösebb az egyérilgaz- daságnál. Nagy tanítóink hangsúlyozzák, hogy a dolgozó parasztságot csak a példa és 'meggyőzés erejével vezetheti a munkásosztály a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A mi szövetkezeti mozgalmunk térén ezért legdöntőbb feladat, hogy a meglévő szövetkezeteket olyan erőssé, szilárddá tegyük, ami vonzza a parasztságot a szövetkezet faié. A mi Pártunk — a lenini sztálini tanításokat követve — első pillanattól kezdve ügyelt árra, hogy a dolgozó parasztok önként és meggyőződésből lépjenek bo a termelőszövetkezetekbe s őket erre semmiféle eiőszakkal, ígérgetéssel vagy furfanggal senki nekénysze- ríthesse. Pártunk példás büntetésben részesítette azokat, akik megszegték az önkéntesség elvét és egyes esetekben erőszakosan léptek fel a termelőszövetkezetek szervezésénél. Mindenütt tapasztathattuk, ahol túlzásba vitt rábeszélésekkel, nyomással, fenyegetéssel kényszerítettek, vagy éppen ígérgetéssel csábítottak dolgozó parasztokat a termelőiszövetkezetbe, ott sokáig rosz- szul megy a munka. — Szaboles- Szatmárban is számos helyen előfordult, hogy erőszakkal próbálták beszervezni a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezeti csoportokba. A Belegrád-tanyán azzal fenyegették meg. a dolgozó parasztokat, hogy ha öem lépnek be, akkor házaikból kiköltöztetik őket. Mándo- kon hasonló ,,módszereket” alkalmazott á tanácselnök. Magosligeten azt mondta a tanácselnök: „ha néni lépnek be, nem adok sertés- vágási engedélyt’’. Nyilvánvaló, hogy az ilyen magatartás súlyosan árt a szövetkezeti mozgalomnak s a kulákofc, az ellenség malmára hajtja a vizet. Az Önkéntesség elvének megszegői nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének ártanak, hanem közvetlenül a mär meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításának is.' ■ Az önkéntesség elvével szorosan összefügg a fokozatosság elve. „Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg. -— mondotta Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán, — ott ne javasoljuk a legmagasabb, a III. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, I. számú típussal, melynek előnye, az, hogy módot ad az egyénileg gazdálkodó, még' ingadozó parasztoknak arra. hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldalait, akkor, amikor még félnek a fejlettebb, számukra túlságosan kollektív, magasabb formától.” Termelőszövetkezeti mozgalmunk kezdeti szakaszán felütötte a fejét: a fokozatosság elvének elhanyagolása. Pártunk idejében figyelmeztetett bennünket erre a hibára. Azóta elért eredményeink bizonyítják, hogy helyes volt Pártunk útmutatása: közel 2.000 I. típusú termelőcsoport alakult és az Idái gazdasági évben már ezeknek a nagyrésze—csaknem 1000 — tagosított nagyüzemi táblákon kezdi a gazdálkodást az országban. S szép számmal láttunk olyan eseteket is, hogy a dolgozó parasztok az I .típusú csoportban végleg meggyőződtek a szövetkezés helyességéről és önként, meggyőződésből átléptek a magasabb típusúba. Termelőszövetkezeti mozgalmunk oddigi. eredményei bizonyítják, hogy egyáltalán nincs szükségünk, semmiféle' erőltetett agitációra, semmiféle nyomásra. Az elmúlt két esztendő alatt termelőszövetkezeteink száma több, mint háromszorosára, taglétszámuk pedig ötszörösére emelkedett. Ezidoig negyedmillió dolgozó parasztcsalád tért út a szövetkezeti gazdálkodásra s ma már hazánknak szinte minden egyes községében van termelőszövetkezet, a községek egész sorában pedig több, is: számuk megközelíti a 4.700-at. A számbeli növekedéssel együtt gazdaságilag is nagymértékben erősödtek termelőszövetkezeteink: vagyonuk két év alatt tizenegyszeresére, szövetkezeti alapjaik értéke huszonhétszeresére növekedett. Százával vannak ma már hazánkban is milliomos termelőszövetkezetek! Mindezek az eredmények -azt bizonyítják, hogy Pártunk politikája helyes: a meggyőzés, a jó példa erejével rá lehet vezetni a dolgozó parasztok tömegéit a, szövetkezeti gazdálkodás útjára. Meggyőző érvekre és beszédes eredményekre van hát szükségünk! Tartsuk mindig szemünk előtt Rákosi elvtárs bölcs tanácsát: „A legjobb agitáció, elvtársak, a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt' világos, hogy ez a legjobb termelési forma.” Felvilágosító munkánkban pedig állandóan gondoskodjunk róla, hogy termelőszövetkezeteink beszédes eredményei tudomására jussanak minden dolgozó parasztnak. pártszervezeteink, a tanácsok, a termelőszövetkezetek tagjai lépjenek fel szigorúan az önkéntesség elvének mindenfajta megszegése1 ellen és mindennapi szorgalmas munkával, kimagasló terméseredmények elérésével, meggyőző, fel. világosító szóval segítsék termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését SIPOS gyula J tavaszi munkák sikeres elvégzésével válaszolunk az Imperialisták gonosztettére: a baktéríumhábcrűra!" Izzóhangulat« ncpnevelőértekezletek toltak megyeszerte Az, elmúlt héten megyeszerto népneveíőértekezletekct tartottak pártszervezeteink. Az amerikai imperialisták " gbriosztettével foglalkoztak : a Koreában megindított baktériumháborúval. Mélységes . felháborodással ítélték el a népnevelők ezt az embertelen cselekedetet s megfogadták: a tavaszi munkák sikeres elvégzésével válaszolnak az i amerikai imperialisták gonosztettére. A *' gégényi népnevelöériekezteten többek között felszólalt ilatári István 15 holdas dolgozó paraszt is. Tiltakozását fejezte ki a bak- tériumháborúVal szemben,- vhiajd így fejezte be felszólalását: ,Y'öbb- termelésáel, a beadási kötelezettségek maradéktalan teljesítésével válaszolunk s erre serkentjük a falu népét. Én április 10-ig hatvan szekér trágyát kihordok a földemre s eiső leszek a tavaszi, munkák befejezésében. 'Félévi adómat kifizetem, sertébbeadásl köreigzefctségémet teljesítem!” PálH János termelőszövetkezeti • csoporttag a háztáji-gazdaság után-járó félévi- beadási kötelezettségét teljesíti, — erre tett ígéretet. Balázs István dolgozó paraszt szintén elhatározta, hogy félévi tojás- és vágómarhabeadási kötelezettségét teljesíti ’s olyan népnevelő munkát fejt ki, hogy a Szegedi-utca lakói valamennyien teljesítsék a félévi beadási kötelezettséget, A nagykáüói népnevelők értekezleté alaposan értékelte a község beadási. tervének, teljesítését. Megállapították: nagy a. lemaradás.—. ÉlőáUatbeadáiSi tervüket 55 százalékban, sertésbeadási tervüket 20 százalékban, tojásbeadási tervüket 60, baroanfibeadási tervüket 70 százalékra teljesítették mindössze. A. népnevelők felajánlásokat tettek s elhatározták: őik .is azzal válaszolnak az amerikai gyilkosoknak, hogy elősegítik a begyűjtési tervek április d-ie yaió túlteljesítését? F .1 H T f; 1* I 1 fe S ir Hogyan segíti a tavaszi munkák sikerét a tiszalöki egységes pártvezetőség A tiszuiüki egységes pártvezetőség helyesen ismerte fel, hogy csak az agitácíós munka kiszélesítésével, csak a tömegekre támaszkodva lehet a soronlévő feladatokat időben és jól végrehajtani. Ugyanakkor szükséges a tanács gazdasági irányító és szervezőmunkájának megjavítása is. Ezért tanácsolta az egységes pártvezetőség a tanácsnak: hívja össze a község (élenjáró dolgozó parasztjait a tavaszi munkák megkezdése előtt. Ezen az értekezleten fölszólalt többek között Tóth István, egyénileg dolgozó paraszt és elmondotta: ,.Én magam az elmúlt évben inár foglalkoztam a négyzetes kukoricavetéssel, ami nagyban növelté terméseredményeimet.” Tornán Eászló dolgozó paraszt a tanács munkáját bírálta: „Nem elég papíron hirdetni a gyümölcstermelés fontosságát. Intézkedjen a tanács a perinetezSszeiék mielőbbi beszerzéséről, hogy megkezdhessük a gyümölcsfák permetezését.” Ezután az egységes pártvezető- ség értekezletre hívta össze a kisgy ülések előadóit, akik nagyrészt termelésben élenjáró dolgozó parasztok. Tóth elvtárs, az egységes pártszervezet titkára, arról beszélt, hogy minden pártvezetőségi tagnak, kis- gyülés-előadónak és népnevelőnek támogatni kell az új agrotechnika! módszereket, el kell terjeszteni az élenjáró tapasztalatokat. Róka elvtárs . —• a járási tanács agronó- tmisa — szakelőadást tartott a tavaszi munkáknál alkalmazható szovjet agrotechnikai módszerekről. Hogy mennyire helyes volt ennek az értekezletnek a megtartása, bizonyítja az, hogy Itt mondotta el Tóth István dolgozó paraszt: ,.A pótbepoázás jelentőségével most ismerkedtem meg. Az idén azt is: fogom alkalmazni, hogy még több termést takarítsak be a főidről.” Ezután az alapszervezetek népnevelői hozzákezdtek a kisgyülések szervezéséhez. Az egységes pártvezetőség már jó előre felhívta a tanács figyelmét, a verseny-mozgalom kiszélesítésére is, — „Nem elég egyszerűen tudomásul venni és a népnevelőkön keresztül tudatosítani., hogy Tisza- eszlárral versenyben vagyunk —‘ mondotta Tóth párttitkár elvtárs. — Csak úgy nyerhetjük meg a versenyt, ha minden dolgozó paraszt versenyezni fog egymással a tavaszi munkálatok időbeni elvégzésé- ért.’’ Javasolta a tanácsnak, hogy minden utcán versenytáblát állítsanak fel, s ezeken ismertessék a beadásban és á tavaszi munkák végzésében élenjárók nevét. Például már elsőnek kiírhatják Csikós Miklós dolgozó parasztot, aki egy hold földet bevetett. Ezzel a módszerrel — az élenjáró dolgozók bevonásával — eléri a pártvezetőség, bogy a Tiszaesz lárral folyó .versenyt'- megnyerik, a tavaszi munkákat batáridőre befejezi a község. . Helyes a szakmai ismertetés lievezetése az előadói értekezlet* - ken, a kisgyüléssken. Arra kell törekedni hogy, minden dolgozó' paraszt megismerje az új agrotechnika bevezetésének előnyét és fontosságát. A pártvezetőségnek úgy kell dolgozni, ahogyan ä szovjet unióbeli usztomszki-kerltiet ..Vörosö lov” kolhoz párttitkára, pártvozV- tősége dolgozik. Itt a népnevelők felvilágosító munkáját segítik -ftz agronúmüsok és tanítók, akik a vetés Idején a brigádoknál és munka csapatoknál előadásokat tártának a korszerű agrotechnikáról. A „Yorosilov” kolhoz tapaszin lata arra is felhívja n figyelműi' két, hogy a népnevelőrattnkn sikerének előfeltétele az egyéni példamutatás Az a népnevelő tudja magáraira • gadni'társait, aki nemcsak szavakban de tettekkel' is méltó a mező gazdasági dolgözók elé tűzött- nagy feladtokhoz. Amilyen Csikós Miit lós dolgozó paraszt, népnevelő, aki a korai vetés fontosságát azzal i- bebizonyítotía a tiszalöki dolgozó parasztok előtt, hogy maga mát* megkezdte a vetést. Az egységes párt vezetőségnek feladata, hogy híz - íosítsa: mindsn népnevelő péida- mu’atóan dolgozzon. Szükséges, hogy a szóbeli, agitáció mellet t as. írásos agitáeiót is alkalmazzák. ErrűJ így ír Gc£a- szimova elvtárs, a „Vorosllov" kol hoz párttitkára: „A koliiozbati a felvilágosítás szóbeli eszközein kívül, széles körben alkalmazzák, au írásos szemléltető agitáeiót . is. Rendszeresen megjelenik a faliújság. harci röplap, a villám, ' Az egyik röplap szövege a kővetkező volt: „A kolhözparaszíok sok munkát fektettek a gyümölcsösbe, llöséges termést várnak. Ennek feltétele azonban a még hátralévő elég sok munka elvégzése. Jekaíye. rína Kjueskova otthon üldögél'és) gyönyörködik st virágzó kertben. Ez megengedhetetlen. Ideje, hogy ő is kimenjen munkára.” A rövid közlés alatt kis rajz volt látható: néhány virágzó fa, oldalt 1 pedig ablak, melyen égy nő néz ki. A rajz alatt magyarázó szöveg: „Kjueskova nézi a gyümölcsöst”. Ezeknek a tapasztalatoknak , a, felhasználása is segítséget ad as egységes párt vezetőségnek abban, hogy elősegítse a tavaszi munkálatok Időbeni elvégzését, a- Tlsza- eszlárral folyó verseny rnzenyfrését. »Járási kul 1 íirvcrbcnye 1* le^iirk ma ii megye területén Megyénk kuíiúrcsoportjal lelkes munkával készülnek már hónapok óta a ma megtartásra kerülő járási kultűrversenyekre. Ezek a járási kultúrversenyek egyben hatalmas tapasztalatcsere lehetőséget biztosítanak a kultúrcsoportok számára, lehetőség nyílik ezeken a versenyeken a gyengébb kultúrcsoportoknak arra, hogy átvegyék a fejlettebb együttesek munkamódszerét, tapasztalatokat szerezzenek, Nyfregj - házán a Városi Színházban kerül megrendezésre V a járási' kúltürver- sény ma reggel kilenc Órakor. Ma 17 kuitúresoport mutatja Ite városunkban . legszebb . műsorszámait, többek között- az úJfehértöí, .itji'ú- nyl, nyírszőlős! és napkori kultúrcsoportok vesznek részt a váró sunkban megtartandó versenyen, Á Magyar-Szovjet Barátsági Hónap programja Ma délelőtt 10 órakor a Szovjetunió sixu'tjáról tart előadást Bacsóka Péter az MSZT-ben, utána vívóbemutató lesz. Délután három órakor a felsősimái iskolában Suszta Sándor elvtárs. a Dózsa tsz. elnöke tart előadást a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól „A Szovjetunió szocialista mező- gazdasága” címmel. Az előadást képkiállítással kapcsolják össze. A Salaij'óE-tíOkQrüau astp S &akor. előadást, üirínunk 0 Szovjetunió szocialista ' mezőgazdaságáról kép kiállítással, kultúrműsorral egybekötve. A kultúrműsort a helyi szervezetek kultűrcsoportjai adják. Este 6 órakor a nyíregyházi városi szék házban Székely Zoltán központ: előadó tart beszámolót:' a Szovjet unióban szerzett képzőművészet t tapasztalatairól. Ezt az előadást ä £e!r? köTCti,
