Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-02 / 52. szám
Ülj- MARCH; Sí VASABNAP XíPL AP 7 A Faluszínház művészeinek látogatása Bujon A Búj felé vezető országúton autó szaladt, kerekei alól sárral ievert háló freccsent széjjel. Bent az autóban lelkes emberek ültek. A kultúra hordozói, az Állami Fa- íuszínház tagjai. Hat óra körül, amikor megérkezett a mozihelyiség elé az ouló, már sokan álltak ott és várták az előadás kezdetét. Ab autóból vidáman szálltak ki a művészcsoport tagjai s azonnal nekiláttak a színpad berendezéséhez. Míg a színészek, színésznők színfalat rendezve, vagy éppen kalapácosal a kezükben, dolgozva, igyekeztek szebbé tenni a színpadot, ezalatt megteltek a széksorok a nagy esemény iránt érdeklődőkkel. Beszélgetés moraja töltötte be a helyiséget. —- Vájjon milyen lesz az előadás'.- — kérdezte egy asszonyka.' — Csak jó lehet, hiszen Pestről jöttek hozzánk, — felelte egy lány, —- egyenesen onnan, ahol Rákosi elvűi re lakik! Ez megnyugtatta a körülötte ülőket — Ma már gondoskodik rólunk az államunk, Rákosi olvtúrs. Szórakozhatunk, tanulhatunk, — mondta szomszédjának Sárost elvtárs. — A múltban is szerettem volna elmenni a színházba, vagy látni egy szép előadást, komoly művészekkel, de nem tellett rá sohasem. Közben a színészek elkészültek a színprtdrendezéssel, felöl tűzkődtek, megkezdődött az előadás. A művészcsoport vezetője kilépett a függöny elé, szeretet csendült ki a hangjából, amikor köszöntötte a közönséget. Az első számot: „Az öreg biros'' című cgyMvo-násoSt a bujt Táncsics tszcs. 1 altjainak ajánlotta jó munkájuk jutalmául. A színen kulák portája volt látható. öreg, agyondolgozott cseléd beszélgetett a rongyos kle telién- pásztorlánnyal. A múlt sok-sok szenvedése jelent meg a színpadon. — így igaz ez, m£ is így néztünk ki, velünk is így bánt a kulák, izzadtunk, verejtékeztünk napestig, korahajnaitól Mégis ő élt jól, mi meg éheztünk, rongyos- kcdtuök, — hallatszott innen is, onnan is felhangom A színpadi kulik rémhíreket sugdosott a viasszá jövő csendőrökről, aztán a szövetkezetét gywlüzto. Sorosinszki Józsefné nem tudta tovább magában tartani gyűlöletét, a felháborodástól ökölbeszorított kezét felennél te. Aztán mégsem szólott, csak aa előadás végén. De akkor aztán kitört: — így akarták rólunk is lenyúzni a bőrt a kulákok. Kislányomat is dolgoztatták, aki már sokszor alig-aüg bírta a renge.eg munkát, A férjemet nem hagyták tanulni. Én tanítottam meg írni, amikor összekerültünk... A kislányom ma mär a Szovjetunióban' tanul, mezőgazdasági főiskolára jár■•. Hatalmas tapsvihar tört ki, amikor a színpadon az öregbéres szembeszállr. « kulákkal, nem hallgatott a feny-egetésére és a pásztorlátmyal együtt belépett a tszc«.4>a Az előadás befejeBéwe mán még sokon otünaradtak a teremben, megvárták a színészeket, Sárosi Ferenc elvtárs odament Molnár János fsacs.-taghoz, aki még most is nevetett. — Hát engem csak jól Meneteltek a csnsztuskában! — mcmdjn Molnár János. — Ügy a jó, hiszen megérdemeltétek te ts, meg a többiek is! Be- csülates munkát végeztetek. Megérdemelte Illcn Miklós is azt a csasztuskát, amit kapott: „Azért a legényért nem adnék egy hagymát !” Nem bizony, mert a munka előtt összehúzta magát. Közben bejött a terembe a művészeti csoport vezetője és egy-két művész. Nagy örvendezőss-el üdvözölték őket a dolgozó parasztok, pnr.iszbisszonyok. — Nagyon megszerettünk benneteket! Jól kifíguráatatok Dome Mihály bo,1i kulákot is, a gyalázatost. Köszönjük nektek, nagyon köszönjük az egész estét! Búcsúddá® köziben a dolgozóik számtalanszor megieférbették a művészekkel, hogy máskor is meglátogatják őket. Aztán elindult a1 Faluszíaház autója, hogy más falu dolgozóinak vigye el a, kultúrát. Hyikolaj Vasziljevics Gogoly hafáíának századik évfordulójára <RÓ3vilct P. D. Krajevszkij, a budapesti Egyetemi Orosz, Intézet igazgatójának cikkéből) Xyikotaj Vastiljevios Gogoly, a nagy orosz realista író, a széppróza felülmúlhatatlan mestere, epés, leleplező szatirikus volt. AJr Itatásaiban kíméletlen tzókimon- ii ássál feltárta a-Iotidáli-'.-iohbágifi, örjcényiiraimi Oroszország minden rákfenéjét, bűnét és megsemmisítő csapást mért rá. Ezzel hathatósan elősegítette az orosz nép társadalmi öntudatának felébredését és >— Gereon szerint — megmutatta „a szennyes kigőzölgésele ködén ét a jövőbe vezető utat”. „... Már rég nem- volt a világon olyan ivó, aki annyira fontos lett volna népe számára, mint Gogoly Oroszországnak” —- mondta Csemisevszkij. Es ez valóban így van, Gogoly rendkívül fontos és szükséges volt Oroszország számára. Oroszország várta Qogolyt, Oroszországnak éppen olyan művészre volt szüksége, mint Gogoly, aki választ ad a korszak legégetőbb kérdéseire. Az oroszok száméra, ezért volt több, mint író. Tvrgenycv azt mondta, hogy Go- tjoly fedezett fel bennünket — önmagunknak: fíelinszbij — jóllehe: híres levelében, leleplezte Gogoly re- aJcciős publicisztikáját — mégis az öntudatosítás, a fejlődés és haladás vezérének nevezte. Szörnyű kort élt Oroszország, amikor Gogoly fellépett az irodalomban. A dekabristákkal való leszámolás után bekövetkezett kegyetlen reakció azt a célt szolgálta^ hogy visszaállítsa „a dicsőséges századok szentesítette rendet” és, a jövőben minden tegrásicódta- tustól megóvja a- feudális-jobbágyi rendszert. De bárhogy iparkodott is. I, Miklós, a belülről élkorhadt rendszer szétomlását csak nem tudta meggátolni. A jobbágyság intézménye fékezte az ország fejlődését és szemlátomást bovúado- solt. Minden beasülotes és haladó ember küzdött e rabszolgarendszer ellen. Gogoly — Puskin, kortársa, baráttá, és örököse, az akkori leghaladóbb emberek szellemi kiizdötár- sá, „kegyetlen koránok” minden szomorú gondját, izgalmát és nyugtalanságát magában hordozta. A nagy író legtitkosabb, legféltettebb gondja Oroszország jelenének és jövőjének gondja volt. Valóság és ábrává — ebben, rejlik a nagy író életének és művészetének, legfontosabb drámai összeütközése. A korabeli, valóságban, abban, a jelenben, amely körülvette és amelyet lépten-nyomon megfigyelj, a kálmárügyeslzedtssel, a kapitalista vá Ualkozó szellemmel és ha rácsolással párosuló korlátolt, sötét feudális középkort látta. E valóság nyomasztó galádságáxml szemben igen elszántan küzdött. Marci eszközéül a legélesebb fegyvert: a leleplező kacajt, a szatírát ós a Vígjátékot választotta. Gogoly halála óta száz ív telt U. Hatalmas hazánk azóta teljesen megváltozott. A nagy orosz trip, mérhetetlen hazánk többi testvéri sry. v. GOGOLY ARCKÉPE népéi'el együtt, Lenin és Sztálin pártjának bölcs vezetésével véglegesen szétroppantotta a rabláncot, megszüntette a kizsákmányolást, felépítette az új, szocialista társadalmat és á szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet korszakába lépett. Országunk népei, amelyek büszkék erejükre. és hatalmukra,, büszkék világtörténelmi jelentőségű győzelmeikre, nmn feledkeznek meg múltjukról sem. És ebben a múltban meghallják a nagy (txulirikusl hangját is, aki óriási, leleplező ere-j jv. flfrurdkot rajzolt. Gogoly rumosa*, a feudális-jobbágyi rendszert leplezte le, hanem a pénz végzetes hatalmát, a, pénzosztók uralmát, a burzsoá-világ tör- vényeinek embertelenségét és aljasságát is. lAmin, és Sztálin, a népek nagy vezérei, többizbev felhasználták Gogoly szatirikus képeit a proletariátus ellenségeinek leleplezésére. Az emberi társadalom, egyes erkölcsi fogyatélmsségainak leleplező ereje, amely a gogolyi képekben, rejlilc, ma tt szovjet társadalomban, is hat és érvényesül, mert mi is elszánt harcot vívunk azok ellen a bűnök ellen, amelyeket még a múlt szilit és amelyeket * hlesztakovismus, mámyitoviz- mus, csicsikovizmus stb. közkeletű elv evezésekkel, jelölünk. De BsszehasonUthatatlmul nagyobb jelentősége ran a gogolyi szatírának vdágpoUtikai viszonylatban. Azok a figurák, amelyeket Gogoly több, mint száz éve alkotóit, ma is élnél: és most a mai kapitalista országok vezető osztályait ültetik « vádlottak padjára. Be- Unszhij többször rámutatott a, go- go/i/i szatíra óriási nemzetközi jelentőségére; megjegyezte, hogy Franciaországnak és Angliánáli is megvannak a maga Csiosikovjai, akik — ha nem is vásárolnak élő lelkeket, a „szabad” parlamenti választásokra,, Csemieevszkij „Vázlatok az orosz irodalom, gogolyi időszakából” című, munkájában ugyancsak arról beszélt, hogy a nyugat- európai országoknak is megvárnák a maguk Ma nyílon jal és Csicsikov- jgi; az angol Csicsikwok például „tőzsdei és gyári üzelmeket joly- tatnak”. Gogoly a nép szemével nézte a feudális rendszert és a, kapitalista harúcsolás „hőseit” s megbélyegezte őket alkotásaiban. Most, amikor haldiának századik évfordulóját ünnepeljük, ezért becsüljük benne a nép nagy íróját, a hazafit, az emberi gyarlóságok bírálóját és kora társadalmi rá7c- fenéjének leleplezöjét. a hitványság, a mindenféle aljasság, napló- pds, élösdiség és elnyomás ellen, a szabad, dolgos és kiteljesedett, alkotó, teremtő életért küzdő har- cost, Termelőszc»vetkezeti, élet Nyírcsászári termelőszövetkezeti községben Tárná« Tibor kilenoholdas dolgozó paraszt a Haladás termelőszövetkezetbe lépett be. Bevitte a szövetkezetbe két szép lovát, amelyeket a bizottság 11.000 for.ntra be átült. S bevitte összes gazdasági felszerelését, Ezzel Jár«» a közöl va gyón megnöveléséhez. Széftőly tormalöszöveikezeti községben Hagy András ír hoiuas kó zépparaszt két kancát, egy tsikót, két üszőt, lószerszámot és mis gazdasági felszerelést vitt b* a termelő szövet Keretbe. A kénen az értek*!!» bizottság Nagy András jószágát vizsgálja. A kemécsel járás leggazdagabb termélőszűvetkezete a telskianyaí Vörös Csillag. F. szövetkezet tagja Fekete Miklós is. Feleségével egyu't dolgozott a szövetkezeiben az elmúlt évben, esti munkaegységre 1B mázsa búzát, 15« kiló cukrot, 8 mázsa kiikonoát, 5 mázsa krump.it, osv mázsa árpát, egy mázsa szilvát, 3C/J litsr tejet, 10 kiló Juhliírót óv 9.000 forint készpénzt kapott. 100 darab esirkéje *an, a háztáji gazda. Ságban egy tehene, kerti földje, kétmázsás disznót vágott a család, Ennivalóra. ruhára nincs gond, mo3t ezt a szép házat építették. 17-coo forintot ér. A dolgozók állama Hozzásegítette Fekete Miklóst a házépítés hez. A kölcsönt 20 év alatt kell visstaiizetniSk. a ie,ektanyai boros Csillag termelőszövetkezetben nemcsak rákötő Miklós épített világos, egészséges hajlékot családjának. De Bor János, Tóth Mihály, Llppai Antal, O.áh Béla, Bíró Tamás, Uppai Károly <*. Justyán Cyőrgyne is. A házak egymás mellett sorakoznak a szavalta,, gáti földek szélén, hirdetve a szövet kezet! lavok jómódját, ogyr* .«»bűé váló életéi.
