Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-24 / 46. szám
1Ö52 FEBRUAR 24. Y AhARNAT NÉPLAP é —WH Ilii IB II WHHWBWWMBMBSUlff Wffffl Wl i ül 1111III ill HI 11WIIIII III III—BIi I IIIII Hl ’'9KT3JG3& IHHB Következetesen hajtsák végre pártunk parasztpolitikáját a dombrádi kommunisták Aki föl a víztől az nem eszik halat, — mondja egy szabolcsi közmondás. A , Domibrédi Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport tagjai nem főinek új módon dolgozni 3 bár az elmúlt esztendőben igen gyenge eredménnyel zárlók az évet, erős bizakodással kezdenek idén a munkához. Terveznek! Az évről évre szebb élet képe bontakozik ki a csoport tervének számadataiból, betütengeréből Négyzetesen vetik a kukoricát s egy holdról 6 szekérre valót számítanak letörni Ekekapát járatnak a kapások között s még a cukorrépa- sraedéei Is géppel végzik el. Ahogy a tágok beszélgetnek, tervezgetnek, úgy néz ki, mintha táltosok repülőének előre az úton a szövetkezet szekerével Sok derék, lelkes tagja van a csoportnak, akik szorgalmukkal, tüzes munkakedvükkel előre röpítik a csoport, a szövetkezeti mozgalom szekerét A falu becsületes dolgozói örömmel figyelik a termelőcsoport fejlődését, — de annál Uühödtefbben a ku'á- kok, fasiszták. Népünk ellenségei ravaszul, agyafúrtan igyekeznek akadályt gördíteni a község szövetkezeti mozgalmának szekere elé. Olyanok, mint Ff orvát hvé negyven- holdas kuláknsszony, aki vad gyűlölettel gondol arra, hogy Csom- bok János már nem az ő kiuzso- rássott harmadosa, hanem vidám- arcú csoporttag. De nemcsak a Vörös Csillag szekeréről van sző, hanem az egész község fejlődéséről, szövetkezeti mozgalmáról. Mire tanít bennünket a Párt? — Arra, hogy a lenini hármas jelszó közül, ha egyet is elfeledünk, akkor egyiket sem tudjuk végrehajtani. Ha a pártszervezet nem harcol a kulákok ellen, akkor nem tudja a« párt politikájának végrehajtására eredményesen mozgósítani a dolgozó parasztokat s a középparasztokkal kötött szövetségünk Is meglazul. S éppen erről feledkeztek meg Dombrádon a kommunisták. A feulákság, az osz- íályellenség elleni könyörtelen harcról. Ezért tudtak eddig büntetlenül garázdálkodni Dombrádon dolgozó népünk ellenséget A dombrádi teiákob gyalázatosén mesterkednek szemérmetlen hazugságokkal csapják be a dolgozó parasztokat. Az áriam iránti kötelezettség teljesí- vésében akadályozzák a dolgozókat „meséikkel”. Ezért van az, hogy a község aJig-allg teljesítette sertésbeadási kötelezettségét, hogy még hátralékban vannak a kukoricával, hogy általában begyűjtésnél Dombrádot az utolsók között szokták emlegetni Szabolcs-Szatmár. ban, •i,ltoA kutyából nem lesz szalonna”, r— mondja egy régi közmondás s a dombrádi kulákok újabb mesterkedései ezt bizonyítja. Egyre- másra „adogatják el” földjeiket a dolgozó parasztoknak törvénytelen úton. Egy hold földért 3—4 ezer forintot követelnek. Tutor Sándor, dolgozd paraszt is így „vett” néhány napja földet Révész Istvánodtól, Vajda L&szlfrnétál. őrt. Szántó Ilaldzsné dolgozó paraszt- asszony a lovát adta el 8000 forintért, hogy a hozzá „jó emberként” közeledő kuláktól, spekulánstól két hold földet megvehessen. A megállapodások szerint a földet megvásárló dolgozó paraszt műveli meg a földet s teljesíti a kulákföldek utáni beadási kötelezettséget. így akarják most a dombrádi kulákok újból a dolgozók vérét szívni, ók akarnak megint jól Járni, mert amellett, hogy holdanként 3—4 ezer forint üti a markukat, még a földjük Is megmarad, mert hiszen a fold adásvételét a kormányzatunk megszüntette, a földeket nem lehet átíratni a félrevezetett dolgozó parasztokra. E gyalázatos kuláilrmester- kedést a község kuláksága, fasiszta söpredéke készítette elő. Azt terjesztették: „rövidesen megváltozik minden”. Igen, ők erre várnak, a régi paradicsomukat akarják vissza, amikor büntetlenül lehettek a dolgo7ők farkasat. Igen, erre várnak és még ma Is felemelt karral, náci köszöntéssel tidvözllk a római katolikus dombrádi papot, Baranyait. Erre várnak és mint ahogy az éhes disznó makkal álmodik, arról hazudoznak a faluban: „üj rendszer jön, a megvett föld a tiétek lesz”. Mit tesz a dombrádi pártszervezet annak érdekében, hogy meggátolja a kulákok aljas aknamunkáját? Semmit: „tudtunk Is róla, meg nem is”-elv alapján. Éppen ügy elnézi ezt a pártszervezet vezetősége, mint ahogy megtűri a nép nyakára újból visszaülni akaró kulákokat, fasisztákat és barátaikat a tanácsházán, a földműves- szövetfeezetben, mint ahogy elnézi: a DISz-Szervezet gyűlésein háborítatlanul résztvesznek a trulák- fattyúk. Jogosan mondják a község, a Vörös Csillag tszcs, fiataljai : „Addig nem megyünk a DISz-be, amíg ott kulákok lesznek, olyanok, mint Harsányt Menyhért". Tétlenül nézik a dombrádi kommunisták a kulákok garázdálkodását, semmit sem tettek eddig, hogy a hazug meséket szövő spekuláns, „földein d ássál” ravaszkodő kulákok elnyerjék méltó büntetésüket! A dombrádi pártszervezetnek, mint ahogy a begyűjtési eredmények is matatják, szinte birkóznia kell egy-egy feladat megoldásával. S nem látják, hogy hol van a hiba. Nem gondolnak arra: nem mehet a begyűjtés, ha Hagy János tanácstitkár otthonának állandó vendéget a község kulákfattyül. Nem látják az összefüggést aködolgozó paraszt, hogy középparaszt egyetlen egy sincs a pártszervezetben, — pedig a község dolgozó parasztságának zöme középparaszt s a dolgozók nagyrésze becsülettel teljesítette, sőt túlteljesítette beadási kötelezettségét — s aközött, hogy a tanács levette a kólák! istáról Tónké Mártont, akinek jóme- netelű, nagy hentesüzlete, két nagy háza és három hold földje Volt, akit ennek ellenére a szövetkezet hentesének tettek meg. Nem látják az összefüggést aközött, hogy a község dolgozó parasztjai, ha a szövetkezet kerül szóba, zsírpana mákról s egyéb szennyes dolgokról beszélnek s aközött, hogy a tejfel- vásárló csarnok élén a község volt nyilas titkára. Hidas Sándor, volt textilkereskedő áll, akt még mindig durván, gorombán bánik a dolgozó parasztokkal, vagy hogy a földművesszövetkezet köziponti irodájában Kecskés volt horthysta őrmester dolgozik. Nagy feladatok előtt állunk, rohamosan közeledik a tavaszi munkák ideje Rákosi elvtárs születésnapját uz egész, ország még jobb munkával, emelkedő termelési eredményekkel akarja köszönten!. Az üzemek dolgozói, a falu felszabadult dolgozó parasztsága harci zászlajára írta: „Termelj ma többet, mint tegnap, — teljesítsd első negyedévi terved március 9-re”. — Szappanos Mihály besztereci dolgozó paraszt •rehaeityre hívta ki a megye dolgozó parasztjait e jelszó megvalósításáért. A dombrádi becsületes dolgozó parasztok is — az állam iránti kötelezettségük teljesítésével, a mezőgazdaság! munkák időbeni elvégzésével — együtt akarják március teét ünnepelni az egész országgal, S a pártszervezetnek e célkitűzés megvalósításához hathatós segítséget kell nyújtania, de ezt a segítséget a dombrádi pártszervezet csak úgy adhat, ja meg a község dolgozóinak, ha felszámolja az eddig megmutatkozott megalkuvást a dolgozók ellenségeivel, a kalákákkal,' fasisztákkal szemben. A község eddigi rossz eredményei, a kulákok aljas mesterkedései s aa a néhány, kulák- földet vásárló, félrevezetett dolgozó paraszt példája legyen intő figyelmeztetés a dombrádi kommunistáknak, dolgozóknak: ne fe’ed- jék el soha többé Lenin elvtárs tanítását: „egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulákok ellen” ! A dombrádi pártszervezet a politikai munka megjavításával, csoportos ági rációval, egyéni felvilágosító munkával mozgósítsa a község dolgozóit az élőttünk állő nagy feladatok végrehajtására. Keressék fel a kommunisták azokat a dolgozó parasztokat, akik a Fárt, az állam Iránti szeretetüket beadási kötelezettségeik túlteljesítésével, a mezőgazdasági munkák időelőtti elvégzésével bebizonyították és segítsék őket kézenfogva a Pártihoz zött, hogy a pártszervezet tagságának mindössze csak 15 százaléka ■ ■ ..............— Március* elején megkezdi működését az új nyíregyházi rádióállomás Balatonszabadiban épül az ország harmadik nagyadója As idén több rádióállomás építését fejezik be. Közülük a legjelentősebb a Balatonsaabadiban felépülő harmadik 135 kilowattos adóállomásunk ; az új adóállomás nagymértékben felerősíti majd a Petőfi- rádió műsorsugárzását. Az adóállomáshoz 150 méter magas antenna- torony felállítása szükséges. — A posta rádiómüszaki vezetői az új antennatornyot jelentősebb meny- nylségü új anyag felhasználása nélkül építik fel A lakihegyen ugyanis — a Kossuth-adó antennája mellett 1— jelenleg két 150 méter magas ántenmatorony tartja a Petöfi- adó antennáját. Ttájöttek arra, .hogy a Petőfl-rádiő adása megjavulhat, a sugárzás egyenletesebbé válhat, ha csak az egyik antenna- toronyról, Illetve az arra szerelt antennáról sugározzák jt, műsort. A másik antennatornyot így a bala- tonszabadi új adóállomás építésénél használhatják fel. A Lakihegyi egyik torony leszerelésével és Bala- tonszabadiban való felállításával rövidesen megkezdik harmadik 135 kw-os adóállomásunk építését. Március elején kezdi meg a működését a nyíregyházi 24 kilowattos adóállomásunk is. Ugyanilyen adóállomás épül Szombathelyen. Ez a nyugati országrészben biztosítja majd a zavartalan rádióvételt. A szombathelyi adóállomás még ebben az évben elkészül. Április elsején kezdi meg működését Győrött egy kis relé-állomás, amelynek üzembehelyezésével a postásdolgozók a Kossuth- és a Pe- tőfí-adók műsorának jobb vételét biztosítják Győr környékén, vezető útra. Erősítsék meg ezekkel az élenjáró dolgozókkal a dombrádi pártszervezetet. S az eddigi hibák kijavításával tegyék a dombrádi kommunisták a pártszervezetet a község dolgozóinak erős harci szervezetévé. Távolítsák el a községből, juttassák méltó helyükre, — ezt követelik a község becsületes dolgozói, — a dolgozó parasztokat „földeladással” megkárosító, rémhírterjesztő fasisztákat, lculákokat! Hirdetmény £rte*iti a Váróéi Tanáos Végrehajtó bizottsága a lakosságot, hogy a „Szépítsük házainkat“ mozgalom keretén belül május 1-e méltó megünneplésének előmozdítása érdekében esrzközlendő lakóépületek tatarozásához szükséges anyagokat február hó f oly rúnán a, TÜZÉP-nél beszerezheti, Segíti a verseny a malmok tervének teljesítését A 8zabol**-szármán Malomipari Egyesülés dolgozóinak legnagyobb része felajánlásokkal és azok teljesítésével készül Rákosi elvtárs 60. születésnapjának méltó megünneplésére. A vállalások nagyban hozzájárultak, hogy a balkányi motormalom dolgozói 106, a nyírbátori mümaiom lisztkiadói 104 és a nyíregyházi Ietván-malom dolgozói 114 százalékra teljesítették az elmúlt dekád tervét Egyre jobban fejlődnek ki malmainkban a szocialista mozgalmak. A zaj tat hengermalom molnára, Bchtoarczkopf János például a Gazda-mozgalom keretében ért el kiváló eredményt. Vezetőink közül a kisvárdai mümaiom főnnel nára ért el Jó eredményt az őrlés lielyos vezetésével és a helyes előkészítéssel. Tisztasági versenyünk legjobbjai: Meggyest István, a nyírbátori mümaiom llsztleszedője, Huszti Mihály és Qerzsenyi Albert. a kisvárdai mümaiom liszt’esze- dői. A Nazárova-mozgalom eredménye, hogy az üzemzavarok egyre csökkennek malmainkban. BRKSTYAKSZKV AKTA! igazgató. Jó burgonyatermést csak jó Te tógumó után Tárhatunk Ha országosan igaz az, hogy „második kenyér a burgonya”, — megyénkben még sokkal inkább igaz. A burgonya nemcsak mint közvetlen emberi táplálék hasznos, hanem fontos nyersanyaga fejlődő iparunknak ée mint takarmány is jelentős szerepet tölt be. A burgonya-vetőgumók jelenleg még prizmákban vannak. Még nem mindenütt számolták fel azt a nézetet, hogy „ősszel jól elvermeltük a burgonyát, az ültetésig kibírja, ha rá sem nézünk”. Az állami gazdaságok és termelőcsoportok viszont már állandó ellenőrzés alatt tartják, hőmérőzik prizmáikat A Szovjetunió nemcsak tapasztalatait adta át a burgonya termesztésre vonatkozóan, hanem az elmúlt év folyamán közel 2000 vágón vetőburgonyát is adott azokból a fajtákból, amikből holdanként négy-ötszáz mázsán termést felszednek. Ezt a vetőgumót mi továbbszaporítottnk 1951-ben, tehát ennek a mennyiségnek a többszöröse van most elvermelve. A. PRIZMÁK BLLBN................ in i — V ŐRZÉSÜKÜL ha azt tapasztalnánk, hogy romlás vagy erős csirásodás következett be, akkor azonnal válogassuk át és újra prlzmázzuk. Átválogatás után erősen lehűtjük a prizmát — ez az ősrt éltetésnél is alapvető, — mert a meleg prizma újból gyorsan cslrásodik és a rothadás is a. melegedéssel együtt jár. A szakiját nem szabad sajnálni a takarásnál, 40—50 centis réteg ■»— természetesen száraz szalmából — megvédi a külső hőingadozftsoktól és magába tudja venni a burgonya páráját anélkül, hogy rothadást idézne elő. A szalmaréteget 15—20 centis földdel befedjük. TAVASZI ÜLTETÉS ELŐTT * 40 a burgonyát átválogatjuk és a eér- nacsirás, kisburgonyás, romlott gumókat eltávolítjuk. A vetőgumót gondosan kezelve kosárban, ládában szállítjuk az ültetési helyre. Kocsiderékban, de még zsákban se szállítsuk, mert a le-, felrakásnál törődik a burgonyánk és a jól áttelelt gumót az utolsó munkálatnál ronthatjuk el. Az egészen laza talajok kivételével a burgonyát őszi szántásba vetjük, melyet vetésig simítóznnk, fogasolunk, vagyis a csapadékot tároljuk és gyomtalanul tartjuk. A burgonya szereti az istállótrágyázott talajt, de ezt is ősszel dolgozzuk bele a talajba. Istállótrá- gyázás mellett meghálálja a műtrágyát is. Az ültetés határidejét a talajfelmelegedés szabja meg. Amikor 7—8 fok körüli a talaj hőmérséklete, ültethető, de április végéig mindenképpen el kell ültetni. Hetven centiméter sor- és 35— 40 centis növény távolságra ültetjük a burgonyát, óvakodjunk a ritka ültetéstől, mert a sűrű állomány beárnyékolja a talajt és jobban felfogja a szárító szeleket, tehát több csapadékot tartalékol, mint a ritka vetés. Á Szovjet Burgonyagazdasági Intézet megfigyelése szerint egyegy horgonyató 60—70 liter vizet párologtat A. G. Lorch professzor 300 milliméterre számolja azt a csapadékot, amit a burgonya te- nyésziűeje alatt elpárologtat, ami egy holdra átszámítva, 20.000 bek toliter körűi van. A JA VETŐGUMÓ előállításának legjobb módját szintén a Szovjetuniótól tanultuk s ez a nyári ültetés. A múlt évben számos termelőcsoport termelt megyénkben is nyári vetésű burgonyát, mondhatjuk, nagy sikerrel. Az átlagos eredmény 50—60 mázsa körül volt, ami vetésre alkalmas. Ahol nem tartották be a szaktanácsokat, a cslráztatást nem végezték el a talajt rosszul készítették elő, mint az újfehértói Vörös Csillag, a demecseri Úttörő, vagy a kislétai Rákóczi tsz.-beu — ott nem értek el ilyen eredményeket, de ahol szakszerűen jaro- vizálták a vetőgumót, fekete ugarba vetettek, vagy korán lekerülő takarmányféle után volt idő a tH lajelőkészítésre, ott sokkal maga sabb eredmények voltak az átlagosnál is. A nyíregyházi szélsőbokori Szabadság tszcs, egy holdról 120 mázsa vetőgumót prizmézott el a nyírmeggyes! Petőfi szintén egy holdról 90 mázsát. A nyári ültetést! burgonya prtz makezelése ugyanaz, mint a tavaszi ültetésűé. Ahol az ősz folyamán nem külön prizmázták volna azt a vetőgumót, melyet a nyár folyamán fognak vetni, azt, ha átválogatásra kerülne sor, rakják külön prizmába, mert ba ültetéskor teszik külön, az föl fog mele gedni és könnyebben romlik. A nyári ültetést! gnmőt május második felében szedjük ki a prizmából. A vetőgmnónak nem alkalmasaikat külön válogatjuk, az al kai más mennyiséget pedig megfele lő helyen 30—35 népig jarovizál- jnk. Legtökéletesebb a ládákban, való esiráztatrts. Ha láda nem áll. rendelkezésünkre, úgy padlóé helyiségben elterítve t* végrehajtható a jnrovizálás. A csíráztató helynek világosnak szellőztet betűnek kell lenni és fon tos, hogy a hő szabályozható legyen, legmegfelelőbb a 16—18 fok, A burgonyát két burgonya vastagságban rétegezzük, ha ládában, ha padlón végezzük a csiráztatást. A csira rövid, vaskos, zöld színű legyen. Ültetésnél vigyázzunk a esf rára, nehogy letörjön, tehát nem dobjuk, hanem helyezzük a fészek be. Ültetési idő június második fele. A legjobb termést a fekete ugaron ültetett burgonyák adták. Sor és nővénytávolsága megegyezik # tavaszi ilítetésűvel. A nyíregyházi. Szabadság a 120 mázsás termést fekete ugaron érte el. Ha nálunk is elterjed * nyári ülteWsfl barge nyából előállított ve tőguraóterme lés, akkor saját tapasztalataink fogják igazolni, hogy a Szovjetunió „Kraszm.i Peréfeop” kolhozában 1942-bera hektáronként elért 1331 mázsa termése nálunk is megtermelhető, csak el kell sajátítanunk a szovjet termelési olt áré sokat,
