Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

3862 FEBRUAR 3*. VASAR/'tA* NÉPLAP Szovjet emberek mutatták az utat .4 boldog jövő terve készül Nyírgelse termelőszövetkezeti községben Régen volt, már három évtizede Sí* elmúlt, de D. Tóth György nyírgelsei Icözépparszt, Csapó jev se­regének egykori harcosa tisztán em­lékszik mindenre. Magyar hadifo­goly volt, úgy jelentkezett sok tár­sával a fiatal szovjet hatalom Vö­rös Hadseregébe. S ezer küzdelem, sok győztes csata után 1921 szep­tember 21-én búcsút vettek a volt hadifoglyok a Szovjetunió népeinek szabad hazájától. Oroszok, ukránok, s más népek fiai, a volt harcostár­saik kemény kézfogással, öleléssel búcsúztak egymástól. Vezetőjük rö- md beszédet mondott: Köszönjük, hogy segítettetek nekünk. Emlékez­zetek rá, hogy nem leszünk hálátla­nok... Erre emlékeztek Nyírgelse lakói akkor, amikor a mihálydi ország­úton feltűnt az első vöröscsillagos sapka negyvennégy novemberében. Kern tudták biztosan, de sejtették már, hogy a Dessewffy, Mezössy, Szilágyi „méltóságosék" uralkodása végétért, s valami új kezdődik. S akkor kezdték ízlelni az újat, amis­kor a kommunisták megkezdték a föld szélmérését, * 1951 ŐSZÉN már harmadszor hasított barázdát a kislétai gépállomás traktorekéje a gelsei Dózsa termelőcsoport földjén. — Amióta Sztálinyeccel szántanak, azóta nem gond a legesúnyúbb ho­mokhegyek megművelése sem, már­pedig ezekből van bőséggel a gelsei 'határban. Banka József, a tszcs, elnöke gyönyörködve figyelte, hogy dolgozik a szovjet elvtársak aján­déka. Gondolatban ott járt Sztálin­grádban, ahol a traktor készült, ahol a háborúban miértünk is oly sok szovjet ember hullatta vérét. Gondolataiban megzavarták. Meghí­vót hoztak utána: elvárják a nyír­bátori kultúrotthonban rendezett nagygyűlésre, ahol Burenkov elv társ, a Bugyonnij kolhoz elnöke tart előadást. A szovjet mezőgazdasági kül­döttség tagja — magyarázták neki — arról fog beszélni, hogyan kell gazdálkodni, hogyan csinálják ők a Szovjetunióban. Bizonyára ért hoz­zá, ha' évtizede vezeti a nagy szö­vetkezeti gazdaságot... MÉM HOSSZÚ AZ VT Nyír- ’ gelsétöl Nyírbátorig, de elég arra, hogy futtában átgondolja az ember: milyen is volt a múlt, hogy kezdték az újat, utána felírja fl füzetbe, amit Burenkov elvtárs mond majd. Mert ilyen lesz a jö tő. Egy bogara sem volt egyiküknek sem — emlékszik vissza. így kezd­ték a szövetkezést. Mintha csak ki­válogatták volna, a szövetkezeti ta­gok a leggyengébb földeket mond halták tulajdonuknak, ünnepnek számított a múltban az aratás, ha egy hold három múzsa gabonát adott, némelyik még annyit sem. — A fekete földön hanyattfekve is lehet gazdálkodni — intette ak­kor az új termelőcsoport tagjait, itt azonban meg keM fogni a mmlM végét, mert másképp üres lesz a kamra. És akkor mit mond a falut Jpenám, de nines vetőmag, nines fogat, nincs szerszám. Hogy lehet így földet művelnif Voltak kinn a járástól, hát el­mondták panaszukat. Utána levele­ket kaptak. „Megérkezett a vető­mag. Jöjjenek átvenni.'’ — Meg­érkezett két vemhes kanca, két pár szerszám.” — üzentek a gépállo másról: jönnek szántani. El is telt lassan az első év, a legnehezebb. 9 var szovjet könnyben — nem emlékszik már rá. hogy melyikben — olvasta Banka elvtárs, hogy milyen jövedelmező az állattenyésztés, lm jól gondozzák az állatokat. A könyv tanácsokat is adott. Amikor már szép sertéstör­zsük volt, Banka elvtárs megemlí­tette Bolcor bácsi sertésgondozó előtt: ideje volna hasznát venni an­nak a könyvnek. Bokor bácsi csak pusmogott: Türelmes jószág a pa­pír, hagyja, akármit is írnak rá. Ki hallott már olyat, egymásután kétszer bugatni a sertést T Egyszer mangalicával, egyszer meg fekete kannal? De azért nem mert ellentmon­dani. Akkor csodálkozott, aztán legjob ban, amikor a kocák 4—5 helyett 12—13-at szaporítottak. Lassan gyarapodott a termelő­csoport. Sertésfiaztatót építettek. A két kanca azóta hatodmagával van. Szépen pénzelnek a sertéstörzsből. A 0 mázsa 20 kilós gabonatermés is jelentett már valamit. Szépen le- törlesztelték az állami adósságot és ezen felül még jutott elég szét­osztásra is: 22 forint 80 fillér ér­tékű volt minden munkaegység. Az elnök családja 2289-el szorozta ezt az összeget, de Rinyu József egymaga is megkereste a 489 mun­kaegységet. Nem is henyélt a must- ka idején. Amikor más kocsis ket­tőt fordul, v legalább hármat. És a lovat se hajszolta agyon! Hiába na, ért az állathoz. Csak az a baj, hogy az 50—60 munkaegységes tag sem volt ritka a tszcs ben. Amikor szükség lett volna rájuk, másutt dolgoztak. A zsákot azért tartották, (és meg is töltötték, amikar elosztották a fej­adagot. A zárszámadáskor pedig ók voltak megsértve, hogy „keveset’’ kaptak, pedig még a fejadagért sem dolgoztak meg. Úgy tervezte Banka elvtárs, majd csak megtudja: a Szovjetunióban mit csináltak ilyen esetben? * h/lEGTUDTA. Mert Burenkov ■L'-*- elvtárs, amikor elmondta milyen gazdag termést takarítottak be, mi minden jut egy-egy munka­Újai kedvezmények a dohánytermelők részére A dohánytermelés! szerződés ed- difii kedvezményein túl újabb ked­vezményeket kapnak azok a dol­gozó parasztok, akik 1952. évben doihányt termelnek. A termelési szerződésben eddig lefektetett több­termelési prémiumon felül az aláb­bi minőségi prémiumokat kapják mázsánként azok a termelők, akik a pénzügyőrség által előirányzott mennyiségű dohányt hiánytalanul átadják: Szabolcsi szlvaranyag 70 — Ft világos I. osztály 60 — Ft világos II. osztály 45.— Ft világos III. osztály 30.— Ft barna simított I, o. 35.— Ft barna I. o. 20 — Ft barna simított II. o. 25 — Ft barna 11. o. 15.— Ft barna III o. 10.— Ft Debreceni szivaranyag 60.— Ft világos I. o. 50 — Ft világos II. o. 40.— Ft világos III. o. 30.— Ft barna simított I. ja 3a,— Ft barna I. o. 20.— Ft barna simított II. o. 25.— Ft barna II o. 15.— Ft barna III. o. 10.— Ft Hevesi I. osztály 10.— Ft II. osztály 5.— Ft Másik kedvezmény a fakiterme­lési engedély olyan termelők ré­szére, akik legalább 400 négyszögöl területen termelnek. Egy holdig fél köbméter, egy holdra vagy egy holdon felül egy köbméter fa kiter­melésére kaphatnak engedélyt paj- taépítéshez. A kérelmet a tanácsnál kell benyújtani. Bővebb felvilágosí túst a dohánytermelési felügyelők, dohánybeváltó üzemek adnak. Megyénk a dohány hazája Is, Kormányzatunk Nyíregyházára azért építtette Középeuröpa legna­gyobb és legmodernebb dohányfer­mentálóját, mert a legjobb és leg­szebb dohány itt terem. A sza- bolcs-szatmúri dolgozó parasztok termeljenek minél több és jobb do­hányt! egységre o Bugyonnij kolhozban, s már 14 kolhoztagnak személygépko­csija is van — ugyanakkor arra is figyelmeztette a megjelent 1 siva­tagokat: fegyelmezetten kell dm dolgozni. megbüntetni a hanyago kát, mert azok megkárosítják nem­csak sajútmagukat, hanem a ter­melőcsoport mindenegyes tagját. — Intette a tszes-vezetőket: ott dolgo­zik csak fegyelmezetten a tagság, ahol jó a munkaszervezés, ahol minden brigád, munkacsapat tudja, melyik területet kell megmunkálni. Banka elvtárs szinte szégyenke­zett amikor arra. gondolt, hogyan beszélték le egy éve a brigádszer nézésről. „Nekünk nem kell ispán” — így mondták, aztán a kukorica gazos maradt es nem volt kit fele­lősségre vonni a rossz munkáért. — Sokat bíbelődtek a dohánnyal, el­maradtak aztán más munkákkal. • * fíTTHON CSOPORTGYÜLÉ- SEN beszélték meg, mit hal­lott Banka József Nyírbátorban. Igen sok egyéni gazda is eljárt alc- koriban a csoport gyűlésekre hozzá­juk is, meg az I. típusú Békébe is, ahol D. Tóth György számolt be szintén Burenkov, élvtárs előadásá­ról. Tulajdonképpen akkor kezdte meg a tervkészítést a Dózsa. Mert nem­csak azt javasolta az elnök, hogy munkaegységet kell levonni a fe­gyelmezetlen tszcs-tagtól, meg hogy l>c kell osztani állandó területre a brigádokat, a munkacsapatokat, — hanem arról 'is beszélt, hogy a Bu­gyonnij kolhoz munkájához hason­lóan 1952-ben Nyirgelsén is meg­próbálják a pótbeporzást, a négyze­tes vetést, mert nem akarnak me­gint 6—7 múzsa tengerit szedni egy holdról. A gabonának pedig (124 hold egy tagban) 100 kiló szuper- foszfátot, 50 kiló pétisót adnak lwldankint. 'T'ELT AZ IDŐ, s a hosszú-*■ téli estéken alkalmuk volt a tszcs, tagoknak még sokszor meg­tárgyalni: hogy is kezdjenek ta­vasszal. De sokat gondolkoztak ám az egyéni gazdák is. A gondolkozás­nak aztán az lett a vége, hogy most pár hete minden dolgozó pa­raszt felvételre jelentkezett. Ki a Békében, ki a Búzakalászban (a két utóbbi I. típusú volt, s III. típusúvá egyesült). Uj csoportok is alakultak s mindenütt munkához is láttak azonnal. A Dózsában van kőműves, ács, kovács és gépész is. Saját erejükből, saját munkájukkal fognak építkezni. Bakó László, Ig­nác Sándor, meg a többi dolgos új tag a régiekkel együtt dolgozik. Ki a trágyahordásnál, ki a szerszámja­vításnál, ki a melegágykészítésnél. Mert 80 hold dohány lesz ebben az évben, külön brigád fogja gondozni. 25 hold kertészetet is létesítenek. Ez is kap egy brigádot. A -barma dik az állatokat gondozza, másik kettő pedig növénytermelő brigád lesz. Gyümölcsöst is telepítenek. — Van itt munka, s mennyi lesz, ha enged az idő! Azért ülnek össze az elnökök most már a kislétai mezőgazdász­ig zal, hogy terveilcet pontosan pa­pírra is vessék. Úgy, hogy egész évre tudják a brigádok, a munka­csapatok, minden egyes tag, hogy mi a tennivaló. És a tszcs-k tagjai sok évre megtanulják: hogyan kell közösen dolgozni. A Néplap portájából Kijavított g-épek várják a tavasat a nyírtéti gépállomáson Gépállomásunk a muH évben csak 67 százalékra teljesítette tervét. Ennek egyik oka az volt, hogy ke­veset foglalkoztunk a téli Időszak­ban az erőgépek és traktorok ja­vításával. A multévl hibából okul­va új munkamódszert dolgoztunk ki és ennek már meg is van az eredménye. A gépjavítási munkákat február 2ő-re vállaltuk és már feb­ruár 1-re befejeztük. A gépjavítási munkánál nyolcezer forintot taka­rítottak meg a dolgozók. Dolgozóink lelkesen készülnek a tavaszi munkákra. Minden trakto­ros tudja már. hogy melyik bri­gádban, melyik földterületen fog dolgozni, azonkívül azt is, hogy melyik géppel. A női brigád tagjai, de a többi traktorosok is, alig vár­ják. hogy kiinduljanak a földekre, hogy előkészítsék a talajt a vetés­nek, a gazdag aratásnak. A traktorosok, brigádok verseny­re hívták ki egymást, hogy minél jobb és minél több munkát tudja­nak elvégezni. A versenyhez csatla koztak a műhely dolgozói is. Fe­hér Tibor mOhelykovács Tállalta hogy az ekéidhez az ekevaauit úgy fogja élezni, hogy a gép állandóan éles vassal dolgozzon, ezáltal mi­nőségi munkát tudjanak végezni a traktorosok és a gépek sem fejte­nek ki feleslegesen erőt. Vass Imre azzal Indul a tavaszi Idénynek, hogy tervét április 20-ra befejezi, az Uzcmanyagfogyasztásc 90 százalékra csökkenti. A női traktorosok sem akarnak lemarad­ni, Duleba Jánosné vezetésével pá­rosversenyre hívták a sényői Bé­kéért Harcoló brigádot, vállalták, hogy a mennyiségi munka mellett minőségi munkát fognak végezni. Tervüket 120 százalékra teljesítik S0 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett. De nemcsak a felsoroltak, hanem valamennyi traktoros pá- rosversenyben van egymással. Mi, a nyírtéti gépállomás dolgozói fel- készülten várjuk a tavaszi mun­kákat és ígérjük, nem fog előfor­dulni többet az, hogy 67 százalékra teljesítsük tervünket. Nyírtét, gépállomás. Tóth János. Már elterveztem, hogy miitől mennyit vetek Á tavasz rohamosan közeledik. Ez arra serkent bennünket, egyé­nileg dolgozó parasztokat is, — hogy évi tervünket elkészítsük. Azt szeretném most ismertetni, ho­gyan készítettem el a tervemet Tavaly 300 százalékban teljesí­tettem a beadást és az idén sem adom ezen alul —. bár egy hold saját és öt hold bérelt föl­dön gazdálkodom. Már beadtam az első negyedévre előirányzott tojást. Az adót szintén rendeztem. A vetési tervein alapjául az ál­lammal szembeni kötelezettségemet állítottam. Persze a fejadagról sem feledkeztem meg. Ezért vetet* tem két hold búzát és fél íhold ro­zsot. Ha az idő enged .elvetem a fél hold árpát és fél hold zabot az abraktakarmány biztosítására Hisz két ló, egy tehén és három süldő várja minden nap az ennivalót. S még veszek Is két malacot hízónak és a beadás teljesítésére. Ezeknek viszont burgonya is kell. Úgy hatá­roztam, hatszáz négyszögöl burgo­nyát ültetek, amelyből négyszázat már leszerződtem. A fennmaradt területbe kukoricát vetek. Nem fe­ledkezem meg a baromfiakról sem. A földet jól megtrágyázom. Leg­alább március 6-ra ki akarom hor­dani a trágyát. Már több éve hasz­nálok műtrágyát s így tudom, mennyire jót tesz a növénynek, Az őszi vetésre pétisót szórók. De a tavaszi vetésekhez is adok. A kapásnövényeknél a sorvetést alkalmazom. Úgy számítok, hogy a kukoricát az első kapáláskor meg- ritkltom s így keresztben is megka­pálhatom. Ezzel megkönnyíteni ké­sőbbi munkámat. így tervezek és dolgozom, mert tudom, a saját és családom jövő­jét építem országunkat erősítem, Tomasovszky András, Nyírcserkesz. Felkészültem a tavaszi munkákra Pártbír Kedden reggel 9 órakor a fel­sőfokú káderképző hallgatóinak mindkét szakon tancsoport érte­kezletet tartunk. Megyei ágit, prop, osztály. A keddi Néplapban olvastam Szappanos Mihály besztercei dol­gozó paraszt levelét, amiben csatla­kozik a „termelj ma többet, mint tegnap” mozgalomhoz. Csatlakozva Szappanos Mihály dolgozó paraszt társamhoz én is többet akarok ter­melni ma, mint tegnap, többet az idén. mint tavaly. 7 klj. földön gazdálkodom Nyír­egyházán, a Szélsőbokorban. Be­adási kötelezettségemet az elmúlt évben 300 százalékra teljesítettem. Ez évben sertésből és vágómarhából első félévi kötelezettségemet, ba­romfiból a negyedévit 100 száza­lékra teljesítettem. Az adót is túl­fizettem. Felkészültem a tavaszi munkák elvégzésére is. Ekém, vetőgépem teljesen rendben van már, a trágya Is el van készítve a leszórásra. — Szakkönyveket olvasok, hogy én Is többet és jobbat tudjak termelni. Búzából és rozsból eddig 7—8 má­zsás átlagot értem el, az Idén 10—12 mázsa holdanként! átlagot akarok elérni. Kukoricából eddig 20 mázsa termett, de ebben az év­ben 25 mázsára akarom a termést növelni. Mindezt úgy akarom el­érni, hogy korán vetek, műtrágyát használok, gondosan ápolom a nö­vényeket, a kukoricát Is többször megkapálom, mint eddig, j Úgy érzem, hogy államunkat, a dolgozó nép államát az állatállo­mány növelésével Is segítenünk kell. Baromfitenyésztéssel is többet kell foglalkoznunk. A legutóbbi te­nyészállatkiállításon a fehér-ma­gyar fajta baromfival első díjat nyertem a megyében. Az elmúlt évben 150 darab baromfijai yolt összesen. Ebben az évben a duplá­jára akarom felfejleszteni a ba­romfiállományt. Ehhez azonban szükséges, hogy a Tenyészállatfor­galmi Vállalat gondoskodjon a ba­romfi és a tojások átvételéről, hogy a kitenyésztett fajtákat és tojásaikat tovúbbteoyó-sztésre hasz­nálják fel. Az állatállományomat más terü­leten is növeltem. 2 anyakocám, 3 süldőm, 1 lovam, 1 csikóm és 2 tehenem van. Eaoket 1» tovább aka­rom szaporítani, és a szükséges ta­karmányt azzal akarom pótolni, hogy aratás után közvetlenül el­végzem a tarlóhántást, s másodnö­vényként tarlórépát és csalamádéfc vetek. A teheneknél levezettem á napi háromszori fejést és ezzel a tejhozamot is növeltem. Az idén még Inkább túl fogom teljesíteni beadási kötelezettsége­met, s így akarom megköszönni a Pártnak, Eákosi elvtársnak mind­azt a sok jót, amit országunknak, városunknak adott. Kerekréti József, hétholdas dolgozó paraszt, Szélsőbokor. Ügyeletes orvosi szolgálat feb­ruár 3-án: A) körzet (Nyíregy* háza északi fele) dr. Szilvási Imre (Egyház-u, 8.), B) körzet: (a város déli fele, a Bűdszent- mihályi-út, Zsdánov-utca, Bocs- kai-utca, Orosi-tít, és ettől dél, re) dr. Nagy Mihály (Ady Endre« utca 36.).

Next

/
Thumbnails
Contents