Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-21 / 43. szám

4 N e P ! A V 1952 FEBRUÁR 21, CSÜTÖRTÖK Si iköritőfüSpüsi új Iszcs-tagok az állattenyésztésről beszélgetnek Vidám beszélgetéssel igyekszik egy kis csapat ember a tanácsháza felé. Bent is élénken folyik még a beszélgetés. Farkas Zsigmond, az újonnan alakult ököritó-fülpösi »Szabad Föld tszcs, tagja mondja: „Soha nem voltunk még ilyen jóbedvűek, hisz most látjuk csak világosan, hogy a Jobb és köny- nyebb életet választottuk, amikor a tszcs.-be léptünk." — Ám lássunk munkához. Itt- ott, egy hete hogy megalakultunk, ideje lesz részletesen megbeszélni a feladatokat. A másik bárom cso­port sem fogja magát hagyni és mi valamennyien megfogadtuk: elsők leszünk a munkákban, a csoport vagyonának gyarapításában — te­reli a beszélgetést a cél felé Dá- uyádi György, a Szabad Föld el­nöke. — Arra adjatok felvilágosí­tást, miből vegyünk süldőket, hogy minél előbb megkezdhessük a be­adási sertések hizlalását, hisz tud­játok, egy fillérünk sincs? „Nekem van egy javaslatom. Most csaknem valamennyien ka­riunk pénzt a bevitt jószágok után. Mit szólnátok hozzá, ha minden család venne egy süldőt és amikor rx'nztink lesz megfizetjük az árát. f.n ezt látom a legjobb megoldás­nak — indítványozza Farkas Ig­nác. A csoporttagok jónak ;s látták Farkas Ignác javaslatát és mint 1‘ótor Dezső is kifejtette, a Sza­bad Föld első feladatának az ál­lam iránti kötelesség teljesítését tartja. — Mi lesz a baromfibeadással, hisz baromfitörzsüuk sincs még?: — vetődik fel egy másik komoly kérdés. — Mit szólnátok ahhoz, irtondja Farkas Zsigmond, ha az asszonyok ültetnének egy-egy kotlút a közös baromfitörzs létesítéséhez, ahhoz hozatnánk vagy 1000 darab napos­csibét. így nemcsak a beadásra fellene, de maradna is egy kisebb törzsrevaló. S az állattenyésztés fejlesztése növelt a tagok jövedel­mét. is. Gyügyei Sándor egészséges ja­vaslatot tett az abrakhiány meg­oldására, Mint ahogy ő mondotta: „nemcsak az a jószág a mienk, ami a háztáji gazdaságban van, hanem a közös vagyonban is a mi tulajdonunkat képezi. Igaz, hogy én nem vittem be járójószágot, de azért az olajpogácsa nagyrészét beadom az igás- és tenyészállatok részére. Mindegyikünk kap most. olajpogácsát és adjon mindén tag a jószágok részére.” A Szabad Föld a község négy termelőcsoportja közül a legkisebb. Mindössze 690 holdon fog gazdálkodni, de meg­van a lehetőség, hogy valóban a legjobb eredményeket érje el, 37 középparaszt segítheti jó tapaszta tataival a gazdálkodást, 37 közép­paraszt tagja van ennek a cso­portnak. Vaunak olyanok, akik mezőgazdasági szakiskolát végez­tek. „Jövő télen nem lesz már ilyen nagy gond a takarmányozás. Lesz 100 hold lóhere, lucerna, ezenfelül vetünk is. Gyarapítani kell a jó­szágállományt. A tavaszi kalászo­sokat is ügy fogjuk beosztani, hogy az őszi kalászosok közelében legye­nek. így tudjuk az évelő takarmá­nyokat egy táblába hozni" — mondja Farkas Ignác. Legsürgősebb feladata roost a Szabad Föld tagjainak, hogy a munkaszervezetet kialakítsák, meg­szervezzék a brigádokat, munka­csapatokat. Külön állattenyésztő­brigád megszervezését tervezik, hisz már a tagok által bevitt jószágók száma is: 38 darab ló, 2 csikó, 13 ökör és 27 darab tehén. És egyre növelni akarják még ebben az év­ben a jószágok számát. Sürgősen hozzá kell fogni az építkezésekhez is, hiszen sem a jó­szágoknak, sem a gazdasági felsze­reléseknek nincs megfelelő helyük. JLegközelebb istállókat számítanak rendbehozni és egy szekérszint fel­építeni, de rövidesen sor kerül egy sertéskecees, egy sertésfiaztató és baromfiól építésére. „Nagy feladatok állnak előttünk, de nem egészen ismeretlenek ezek már számunkra, mert 1919 óta működik községünkben a Vörös Csillag. Különösen az állattenyész- tés terén értek el igen szép ered­ményeket" — mondja Vótor De­zső. — Különösen jónak látom a sertéstörzsnél idős Kajus György munkáját, aki a mangalica serté­seknél kocánkint 6 malacot nevelt fel, 10 kilós választási súllyal. De jő még a Vörös Csillagnál a juhte nyészet és nekünk is igyekezni kell, hogy minél előbb létsítsünk j juhtörzset, mert ez nagy jövedel-' met biztosítana a csoportnak. A Szabad Föld tagjai igyekezze-1 nek azon, hogy tervüket megváló-1 Vísák, sőt sokkal nagyobb eredtné- j nyékét érjenek el. Erre meg is van | a lehetőségük, hiszen lelkes, szor­galmas tagjai vannak a csoport­nak, akiknek az a vágyuk, hogy jövedelmiik és a tszcs, vagyona fe-' lülmulja a község többi termelőerő í portjáét ’ 1 Istmét a Ganz javítóműhely „építéséről“ iionászólós a nyíregyházi Tatarozó Vállalatról szóié újságcikkhez .:r:sinninsH;!:sl::nnS!?Hs;Í5ÍHI;;ínssS2nUHi:r;siniffnUá:. Apró q ondók \ libahús két ára .1/7, nyíregyházi asszonyok nem egyszer járunk hetenként a piacra és nem egyszer keressük jel a földművesszövelkezet és a, Kiske­reskedelmi Vállalat holtjait, bevá­sárlás végett-. Az utóbbi napokban igen furcsa eset tapasztalható a két bolt közötti árakban, A Lé- nin-téri földrnűves'szövetlcezetet csak egy utca választja el a Dózsa György-utcai Kiskerüzlettől mégis hatalmas árdifereneia van a két üzlet között. A Földinüvessz&vét- kezet 32 forintos áron adja a so­vány liba, kilóját, a libahájat pe­dig 50 forintért. A Kiskereskedel­mi Vállalatnál a kövérliba kilója 23 forint és a tiszta libazsír 95 fo rint. Ez természetesen azt vonja maga után, hogy a háziasszonyok nem mentnek vásárolni a föld mü­ve sszövetkezetbe, a boltlcezelö nem tudja eladni az árut és napokig az. üzletben áll, Jó lenne, ha te MÉSZÖV vezetősége felülvizsgálná, az árakat és megállapítaná: a Kis kér. Vállalat miért tudja olcsóbban ~ adni a libahúst mint a földműves szövetkezet s követne a Klsket példáját. KISS JÓZSEFFÉ, Nyíregyháza, „A helytelen műszaki vezetés é* irányítás hátráltatja a tervteljesí- tést és növelt az önköltséget a Ta­tarozó Vállalatnál" — ilyen címmel olvastam a Néplap szombati szá­mában egy cikket, ugyanakkor az én levelem is megjele.nt az újság­ban arról, hogy „építi" a nyíregy­házi Tatarozó Vállalat a Ganz- javítóműhelyt városunkban. A Tatarozó Vállalatról szóló cikk után még Inkább látom, mennyire sürgős a vállalat műszaki irányítá­sában tapasztalt hiányosságok kija­vítása. Mert különben nem tudnak letérni arról a helytelen útról, amely tavaly is többmilliós deficit­hez vitte a vállalatot. Nem beszél­ve arról, hogy a Ganz-javítómühely e fontos építkezésével sem tudnak másképp előrehaladni. A mi építkezésünk vállalati ré­szének költsége mintegy 400,000 fo­rint. A Tatarozó Vállalat egyes szakemberei szerint „ez a legkifize- tőbb építkezése”. A történtek azon­ban máris megcáfolják ezt az állí­tást. Mert máris 147.000 forint ér­tékű különféle- pótmunka van fel számítva az építkezésnél. Senki sem hiheti el, hogy-az ilyen pótmunkák csökkentik az önköltséget és „ki­fizetővé teszik a vállalkozást’’. A minden felelősséget „elhárító” építési napló elmondja, milyenek is ezek a pótmunkák. Legtöbb a téli építkezéshez szükséges technikai feltételek megteremtésével van kap­csolatban. Helyes lett volna ezeket a teltételeket biztosítani már a tél kezdetén. Azonban a „feltételek biztosítása’’ most történik, még­pedig cseppet sem eredmónyt-hozó módon. Volt eset, például december 16-án, hogy beírták az építési naplóba: előkészületek a téli építkezéshez. Az „előkészület” olvan volt, hogy továbbra is hideg habarccsal folyt az építkezés 4—6 fokos hidegben, a betonozást is minden előmelegítés nélkül végezték. — Vagy a dolog másik oldaláról: a segódmunltáso­kat hólapátolásra rendelték, hogy a munkát folytatni lehessen. A ha­vat ellapátolták, csak ember nem volt aztán, aki az építkezésen dol­gozzék. Most, február lő-én megkezdték végre a téli munkához szükséges feltételek komoly „biztosítását”. Ácsok jelentek meg az építkezésen és egy hatalmas fabódét építettek, belliiről nádpadlózták, s oda hord­ták be az eddig szabadban tárolt kavicsot, hogy meg ne fagyjon. Most az történik, hogy a munká­sok a. fabódé egyik oldaláról a má­sikra rakják a kavicsot. Nem is volna ez már feltűnő, hiszen a tég­lát is átrakták vagy háromszor, havat is lapátoltak, most már a ka­vicson a sor. Az építkezés pedig nem halad, s a fabódé is csak arra lesz jó, hogy tavasszal majd ne tudjon felolvadni benne a jeges kavics. Egyszóval nem lehet tervszerűsé­get, műszaki előrelátás nyomát se ráfogni a Ganz-javítómflheiy épít­kezésére. Most ácsokra lenne sür­gős szükség, hogy az építkezés tető alá kerüljön, hogy az építkezés dolgozóinak vállalása március ki­lencedikére megvalósuljon. Azonban ácsok „nincsenek" — a vállalat szerint Ácsok azonban vaunak — mikor fabódét kell épí: ten! a kavicsnak. A Tatarozó Vállalat dolgozói már egyszer bebizonyították, hogy tud­nak jól dolgozni a mi építkezésünk­nél. Amíg másfél hónapig alig ha ladtak mások a falazással, addig egy öttagú kőművesbrigád öt nap alatt falegyenesbe hozta az épüle­tet. Ha a vezetés, a műszaki irá­nyítás is ugyanolyan jó lenne, min’ a vállalat élenjáró munkásainak teljesítményei, előrehaladnának a tervteljesítéssel. Varga András, ■ a Ganz villamossági gyár I megbízottja. Rádióműsor FEBRUÁR 21. CSÜTÖRTÖK KOtífcSU'X'H-KÁ-X: 5.00: Reggeli zenés műsor a inumiuua induló dolgozók­nak. 5.30: Hírek. Lapszemle. 6.00: .falurádió. 6.45: Hírek. 7.45: Üzemi tudósítóink jelentik. 11.30: BecsiueU M. Szabó Lajos elbeszélése. 12.00: Hírek. Hangot* XJjság. 12.30: Kóru­sok. Hanglemezek. 13.15: A Rádió szórakoztató zenekara játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásjex-ntés. 14.15: A Rádió Gyermekujaág műsora. —- 14.50: JVowa-Huta — a béke erődje 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Magyar Népdalok. 16.15: Rádió politikai Kör. (Üzemi). 16.50: Szabó Ferenc: Orosz lakodalmas. 17.00: .Rendeletis­mertetés. 17.10: A Néphadsereg Hír­adója. 17.30: Jó munkáért szép mu­zsikát! 18.00: Ifjúság Hangja. 18.20: Az Állami Népi Együttes ének- és zenekarának műsorából. 18.40: Hí­rek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hangos Ujeág. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Operaelőadás a stúdióban. Donizetti: L&mmermoori Lucia. Dalmű bárom felvonásban, hat képben. 22.10: Hírek. Sport. 22.35: Az operaközvetítés folytatása. 23.25: Népdalok és táncok. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: A Moszkvai Rádió műsorából. 6.30: Színházak és mozik műsora. 6.35: Hanglemez. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek 7.00: Mi­hály—Devecaeri: Védd a békét, ifjú- ság----kantáta. 7.45: Hírek szlové­nül. 7.35: Hanglemezek. 8.30: A Szov­jetunió a szocializmus országa. 8.40: A Rádió dal játékaiból. 9.20: Orosz nyelvlecke az általános iskola máso­dik orosz könyve alapján. 9.40: Ut- törő-s porthíradó. 10.00: Hírek. 10.10: Solt Ilonka zongorázik. 10.50: A Rá­dió népi zenekara játszik. 15.00: Fiatalok zenei újságja. 15.30: Ve­' re?s Antal hegedül. 15.50: Uttörő- j! mikrofonnal az országban. 16.10: Hanglemezek. 16.40: Tarimenes átté- 'i rése. Részlet Bessenyei György Tari- j| menes utazása c. regényéből. 17.00: [ Hanglemez. 17.30: Hírek. 17.40: A Falurádió előadása. 17.55: Bartók: I VI. vonósnégyes. 18.25: Hírek szlo­vénül. 18.40: Szív küldi szívnek szí­veden. 19.00: Az ötéves terv nyomá­ban! 19.15: Sportnegyedóra. 19 30:' A Rádió tán ezen ekara játszik. 21.00: Hírek franciául. 21.30: Zsák a folt­ját. Rádiójáték. 22.10: Magyar mű­vészek m uzsi k áfa ak. Sürgős intézkedést! Szerte a megyében hatalmas len­dülettel folynak a gépállomásokon a javító munkálatok. MiDden gép­állomás igyekszik minél hamarább rendbeszedni a gépeket, hogy a mezőgazdasági munkákat ne aka­dályozza a gépállomás. Ugylátszik azonban, hogy a nagyhalászi gép­állomás nem kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. A múlt évben Nyír- bogdány határában is dolgoztak a gépállomás gépei, a cséplés befeje­zése után a kiküldött traktoros kiníhagyott egy cséplőss&krényt,' mely azóta ott áll. Teljesen takaratlan, eső veri, hó lepi s nemsokára nap süti, de úgylátszik a gépállomásnak nem hiányzik a' eséplpszekrény. Egyízben már üzen :em Hidi olvtúrsnak a gépállomás vezetőjének, hogy csináljon a gép­pel valamit, vontassa be vagy ta kartussá le védőponyvával, de nem történt semmi intézkedés, habáraz üzemi értekezleten volt róla szó. A nagyhalászi gépállomás minél ba marabb vitesse fedél alá a cséplő szekrényt. Simon Sándor, nyírbogdányi üzemi levelező. Jßeqqen a farm.ua munka (Vaioáti rpú( ifjú idődautak erőpróbája AI'KOÍHUDFTIS FEBRUÁR 19-én Nyíregyháza-— Nyírpaaonyi országútou szekérről le­ugrott és elszaladt egy fekete-tarka süldő malac. Megtalálója jelentse a Rendőrségen. EGY szobás lakást mellékhelyiség­gel költséginegtórítéasd keresek, — Cím: Danku Sándor, Béke-szálló. FEBRUÁR 14-én elvesztettem pénz­tárcámat iratokkal együtt. Megtalá­lója jutalom ellenében juttassa visz­áz a Béres Balázs Pazonyi-tér 3. szám alatti lakos címére. JÁRNI nem tudó nő keres megbíz­ható, egészséges 35—45 év közötti nőt bentlakással, aki a háztartásban járatos. Nyugdíjas nőt ingyenes akótársul vennék. Érdeklődni d. u. 3-tól. Az utcai harmadik ablaknál kérem kopogni. Kos*suth-u. 58. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyőrs József Szerkesztőst: Nyíregyháza. Dózsa György-u. S. Tel.: 13-70 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Te'efon- 30-C0 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa György-u 5. A nyár folyamán még jól dolgoztak a nyírvasvári D1SZ- szervezet tagjai. Ara­tóbrigádot, tűzőrséget szerveztek. Rendsze­res népnevelőmunkát is végeztek. Szeptem­berben azonban nagy hanyatlás következett be. Dicskó József DISZ- titkár, aki jól irányí­totta a, munkát, beteg lett, Fálócsik Sándor, a helyettese nem tar­tatta szívügyének ezt a szép, megtisztelő, fe­lelősségteljes felada­tot. Hanyagsága foly­tán jóformán meg­szűnt a DISZ-munka Nyír vasváriban. Szep­tembertől kezdve egyet­len taggyűlést sem tar­tottak. Még a bclyege- et sem adták ki. Meg­történt az, hogy a DISZ-járási bizottság gyűlést tartott a falu­ban és ö maga, a tit­kár sem vett részt rajta. Ennek az lett a következménye, hogy a fiatalok: elidegenkedtek a DISZ-től. ■ Egy bits zik Pálöcsik Sándor nem ismeri an­nak a magyar szabad- sdgliösnek az életét, a'inek a szobra ott áll szülőfaluja főterén, akiről a falu első ter­melőszövetkezeti cso­portját elnevezték ! Vasvári Pál ez a hős, aki a szabadságért, a jobb életért, a legen- iáshírü Rákóczi parti­záné,sapat élén orosz­lánként harcolva, szer- ~ett sok-sok dicsősé­get az 1848-as szabad­ságharcnak. Vgy lát­szik, nem akar hozzá hasonló lenni K. Gaj- Mos József sem. a töb­bi régebbi DTSZ-fialal- al együtt, akik nem harcolnak a szervezet életre-keltéséért. Vajjón nincs-e most szebb élet, korlátlan tanulási le­hetőség? Ezért Vasvá­ri Pál a legdrágábbat, az életét adta! K. Gajdics Józsefeknek is dolgozni kell a Dísz­ben, hogy soha vissza ne jöjjön a kuláknk, földesurak ezerszer át­kozott világa, Ö. Nagy József sem gondolt jóidéig arra, amit Vasvári Pál, a nép hű fia csat­tanó korbácsként Vá­gott az elnyomók, a rabszolgatartók, a kle­rikális reakció szemé­be, vádolva őket a nép borzalmas szenvedé­seiért : .. Nálunk a nép a rabszolgaság egyik nemére van kár­hoztatva, nyomorban, elhagyatva él és csak kötelességeket ismer, jogokat nem! Azért volt e haza a sötét­ség hazája. Egy óriási börtönhöz hasonlított, melyben milliók csör­gették a rabláncokat...” Ilyen volt a múlt, Aj idősebbek sokat tud­nak mesélni mindezek­ről. Arról, hogy haj­naltól késő estig kel­lett várni: vájjon kap­nak-e egy kis munkát. Gergely fi Dezső a „bá­rónő” intézője ssijos- torral verte Gaddcsi Piroskát, mert, hogy útját megrövidítse, a kastély parkján ment, keresztül. ' Pénzes Fc- reno főjegyző fiatalko­rúakat kötelezett ar­ra, hogy jóformán in­gyen dolgozzanak az uraság birtokán, Ezek aztán Szabó László kezei alá kerültek, aki abban lelte gyönyörű­ségét, hogy az egész- napi robot, után lezárta őket. a szeszgyár pin­céjébe. Ebbe vizet en­gedett, hogy ne tudja­nak leülni. Igen ezek az „urak” annyiba sem becsülték a mun. kásemberf. mint egy kutyát. Ha az intéző „úr” kutyáját valaki bántotta, kegyetlenül megbosszulta, de nem átalotta vastag bottal yenii Földesek György fiát. Pólyák Györgyöt egyetlen szóért pofoz­ták meg a csendőrök. Ilyen volt az élet Ny ir­rasráriban! ö. Nagy József, ami­kor Pesten dolgozott jó munkát végzett. a DISZ-ben, de amikor hazajött Nyirvasvári ba. Megpihent a babé­rokon a többi aktivis­tával együtt. Hol van belőlük az a bátorság, hornossdg és . állhat a tossdg, amely Vasvári Pált jellemeztef .' Am i- kor a mariséit fttkö zetben tisztjel meghát­rálásra akarták bírni, azt felelte:' „...készebb vagyok az ellenség go lyózáporát egymagám felfogni, mintsem 6c szennyezzük azt a, zászlót, amelynek, di­csőséges lobogtatásdra eskünk kötelez.”. Nagy hibát követett cl a DISZ szervezet a nyáron — minden jó munkája m ellett azzal, hogy cl hanyagolta a Vasvári tszcs. fiataljainak munkákra való ser­kentését. Az történt a Vasvári Pál tszcs-bén. hogy a fiatalok, a szé­nát és a lucernát le vágták, de nem hord ták be, ott rothadt el a földön. Nem volt méltó a tszcs, fiatalsága sem ahhoz a hazafihoz, aki nek nevét a csoport viseli. Az ő emlék» lángoló tüzcsóvhként kell, hogy megvilágít sa az ifjúságnak a he lyes utat, amelyiken járnia kell, Most újra hazatért a régi titkár, Diczká elv társ s a DISZ-mun ka élére állott. Mutat­kozik javulás. Meg­szervezték a politikai köröket s többen jár­nál: szorgalmasan errtc. Segítsen a pártszerve­zet abban, hogy a fia­talokat forró hazasze­retetre, helytállásra ne véljék itt. Közeleg a tavaszi munka. Ennek sikeres, időbeni elvégzése te­gyen erőpróbája Vas­vári Pál szülőfaluja fiataljainak. Méltók tesznek-e emlékéhezf (Tj. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents