Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-19 / 41. szám

a NÉPLAP 1Ö52 FEBK'C AH 19, KBECLJ PÁRTÉPITÉS Az üzemi agitáció megjavításával uövelje a tervteljesítés eredményeit a nyíregyházi tejüzem Hasznosítjuk a Szovjetunióban szerzett tapasztalatokat Ssabolcs-Saabmár megyében as elmúlt évi lemaradás után döntő változás történt a tejbegyüjtés te­rén. Megmutatkozott ez a nyíregy­házi tejüzemben Is. A jannár havi tejbegyüjtési terv 108 százalékos teljesítésével megszűnt a legége­tőbb probléma, az anyaghiány, üj döntő feladat lépett a helyébe; a ( beérkező nyerstej minél gyorsabb,"! minőségi feldolgozása. Január havi termelési tervüket a béralap 98 százalékos felhasználásával 105 szá' zalékra teljesítették, január 29-én pedig Rákosi elvtárshoz írt leve- Ilikben vállalták az eredmények fo­kozását a teljesítmény, minőség, munkafegyelem és anyagtakarékos­ság terén. Emellet egyéni felaján­lást tett a dolgozék 75 százaléka. azt bizonyítja, hogy a vállalások nagyrésze nem maradt papíron, A kannamosóknál például Kovács Má- riá 138 százalékot teljesített, tár­sai 110—112 százalékot. A feiöntő- brigádból Riegel György és Ho- Jecskó Margit 116 százalékot és így tovább. Ha azonban Jobban meg­nézzük a feltüntetett dátumot, ki­tűnik, hogy az alaposan megcáfolja a feliratot, azt, hogy „napi kiérté­kelés” .A tábla tudniillik a január 25-től február 6-ig terjedő dekád eredményeit közli. Viszont ennél frissebb versenyeredményeket nem is találunk kiírva. Vájjon jobb munkára serkenti ez a tábla Riegel Györgyöt, aki 11« százalék helyett már 127 százalé­kot teljesített as elmúlt szomba­tig? Vagy nagyobb erőfeszítésre ösztönzi Kovács Máriát, aki 138 százalék helyett csak 113 százalé­kot, teljesített,? A pártszervezet két hét előtti vezetőségi ülésén igen helyesen foglalkoztak a ter­melés kérdésével. Az üzemvezetőség és az ÜB-titkár bevonásával tár­gyalták a Rákosi elvtárs születés­napjára tett felajánlások ügyét és akkor határozták el, hogy a versenyt minden nap műszakonként értéke­lik majd. Ugyanakkor elhatároz­ták, hogy műszakonként röpgyűlé- seken vitatják meg a dolgozókkal a felajánlások teljesítését. Ez a módszer igen eredményes­nek bizonyult ós több dolgozó en­nek eredményeként tett újabb fel­ajánlást Rákosi elvtárs születés­napjára. Ezenkívül Lendvai elv­társ és példájára Demeter elvtárs és más népnevelők az öltözőben, munka előtt és munka után keres­ték fel a dolgozókat. Lendvai elv- társ üzemvezető ilyenkor legtöbb esetben már ismertette a műszak­ban elért eredményeket is. Mindez természetesep nem pó­tolhatja a versenytáblát. Helyes határozatot hozott a pártszervezet de arról megfeledkezett, hogy a határozat végrehajtását számon- kérje az Ü. B.-től. Lendvai elvtárs íróasztalában minden nap bekerül, a végzett műszakok eredménye, de arról Igen kevés dolgozó szerzett tudomást. Csisztu János pasztőröző például Markovics Józseffel van párosversenyben, de fogalma sincs, hogy áll most a versenytárs. Pedig a vezetők tisztában vannak azzal, hogy mi­lyen nagy hajtóerője vau a verseny nyilvánosságának. Itt volt a múlt­kor Kovács Mária esete. Amikor n Néplap megemlékezett jó munkájá­ról, utána 138 százalékra emelte teljesítményét a következő héten nem ismert, semmi akadályt a munkában. Erre jól emlékszik De meter elvtárs' is, aki mellesleg r pártszervezet faliújság-felelőse. — Vájjon, hogy használja fel est a tapasztalatot Demeter elvtár- fontos munkájában? A versenytáblávul szemben szép nagy faliujságszekrény van a be­járatnál. Plakátok és Uivatalo közlemények mellett két faliújság cikket találunk itt Az egyike, ok iber végén írta Kovács elvtár a vezet.ösé gújjávülasztásról, a másik .szerzője maga Demeter elv­iára, aki január 3-1 cikkében ön- kritikázik a faliújság elhanyago­lása miatt. Pedig lenne miről beszámolni és nem egy esetben jöttek rá az elv-társak, hogy milyen eredménye­ket biztosit egy párszavas felirat. Decemberben még sok volt a mu­lasztó, a késő. Az üzemvezető ha­tározott fellépése melleit nem kis szeretve volt a pár jól alkalmazott „villám”-Dak, hogy ma már bizto­sították a munka Jegyei mc t. Szeke­res József és Szalka Imre nem egyszer érkeztek késve. Egyszer aztán kint találták nevüket a vil­lám-táblán. Egész nap nem lehe­tett hozzájuk szólni, de a termelési értekezleten már beismerték, hogy belyes ós jogos volt a bírálat. — Azóta nem is késnek egyszer sem. „Nem állnak meg úgysem az ud­varon elhelyezett táblák előtt a dolgozók'’ — tartja a vezetőség. Viszont az üzemrészekben, kultúr- házban is el lehetne helyezni az üresen álló „újítási híradó”-t (lenne hosszá anyag) a „legjobb­jaink” tábláját, amelyre most bát­ran felírhatnák Pauiik elvtárs ne­vét (168 százalékra teljesítette legutóbb Rákosi elvtársnak tett felajánlását), de nem dicsekedhet jobb írásbeli agitációval a DISK sem. Faliújságukon egy félig elté­pett kéthónapos cikk lóg .szégyen­szemre. A múltban pedig számos egész­séges kezdeményezés, hasznos öt­let született éppen a DlSZ-fiata- !ok között. Esztendővel ezelőtt si­keresen szerepelt a caasstuska bri­gádjuk és a jó eredmények dicsé­rete mellett csípősen énekelték meg a hanyagokat, lustákat, selejt- gyártőkat Színjátszóik komoly- eredményt értek el az üzem életé­ről szóló jelenetükkel. Jóhangű fiatalság, ötlfctesség, kezdeménye­zés most is lenne, csak a kultűr- iskolát végzett Késmárki György és Jővári elvtársnő ifjúsági felelős no tolják egymásra a feladatokat, hanem végezzék lelkiismeretesen társadalmi munkájukat. Az agitáció többi formája mel­lett nem szorulhat háttérbe nz egyént agitáció. Annál is fontosabb ez, mert sok az újonnan bekerült dolgozó, akiknek sok tanácsra, felvilágosí­tásra van szükségük. Demeter elvtárs elbeszélgetett a pár napja bekerült Bálint Erzsé bettel és Kós Júliával. Először nem akartak résztvenni sem ilyen okta ásban, tanfolyamon, Demeter elv társ megkérdezte tőlük: „Nen akarnak soha más munkakörbe be­ülni, a kannamosástói?” — „De bogynem’, — válaszolták. — ,Ah ioz fjedig tanulni kell” —. feleitr 'tt dolgozott Demeter Klári i? Tanult és úgy mehetett szakérett gire. Vagy Bodnár Ica, aki a rodaba került Aztán itt van a so'. Íj gép. Azoknak a kezelését i sak tanulással lehet eisajátítan' A lányok Kovács Máriával egvü. megígérték, hogy jelentkeznek „diószemináriumra és el is járna' zóta. Résztvesznek aztán Lendva: ’Ív-társ heti előadásain, amit „a: '.zöm problémáiról” címen tart. — legutóbb a gépek működésén?. zerkezetéről folyt az előadás. U iá­in mindketten jelentkeztek, hogy zeretnének a pasztőröző gép mel­lé kerülni. Eddig nem volt erre női jelentkező. A pártszervezet nem igazi gaz­dája még az agitáeiős munkának. Kovács elvtárs, aki most az isko­lán lévő titkárt helyettesíti, az üzemvezetőre utal, amikor népoe- velőmunkáról van szó. A népneve­lők instruálása, összefogása pedig a párttitkár elsőrendű kötelessége. Rajtuk keresztül tartja a kapcso­latot a pártonkívüli dolgozókkal, segítségükkel mozgósítja a dolgo­zókat az egyes feladatokra, rajtuk keresztül szerezhet tudomást nap. ról-napra a dolgozók kívánságairól ős erősítheti a pártszervezetet hó- napról-hónapra a dolgozók legjobb­jaival. A népnevelők rendszeres instruá- lásával, a faliújság, villám, kul­túr, stb. reszortfeielösök munkájá­nak megszilárdításával, az üzemi bizottság ellenőrzésével váljon a pártszervezet az üzemi agitáció gaz­dájává, lüktető motorjává. Ilyen­formán, a dolgozók vcrsenylendü- létének fokozásával, Rákosi elv­társ születésnapjára tett vállalá­sok túlteljesítésével méltóképpen várhatják március 9.-ét­Deíiánpjtát, baromfitelepet létesít a csahold Leóin tsz. Szövetkezetünk tagjai elhatá­rozták, bogy mnnkaielajánlással fogják megünnepelni Rákosi cIt- társ hatvanadik születésnapját. Vállalták azt, hogy saját erőből egy háromfiókos dohánypajtát és 1500 darab baromfi részére baromfitelepet építenek. A tsz. tagjainak ez a munkafelajánlésa tükrözi határtalan szeret etün­ket szeretett Rákosi elvtársnnk iránt. LIPPAI JÓZSEF elnök. Az elmúlt nyáron résztvettem a magyar parasztküldöttség szovjet­unióbeli útján. Ezer és ezer értékes tapasztalattal jöttem haza, mara­dandó emlékekkel, amiket soha nem fogok elfelejteni. Szovjet em­berekkel ismerkedtem meg, akik mindannyian a béko harcos kato­nái. Nagytudású művelt emberek; minden szavukból árad felénk a szeretet a lelkes segítenlakarás. Most arról szeretnék beszámolni, hogy mit hasznosítottam eddig a szerzett tapasztalatokból. Azzal kell kezdenem, hogy a szovjet gépállo­másokon vasöntödéket láttunk. En­nek alapján már megvalósítottuk gépállomásunkon a vasöntést. Az elhasznált csapágyakból újakat ön­tünk. A Vulkánban készített eke­alkatrészeket pedig idehaza eszter- gályozzuk. A szovjet tapasztalatok alapján próbáltuk megszervezni munkánkat a múlt nyáron. A szervezés meg­kezdésekor csak ötven százalékban teljesítettük a tervet. Az ezt kö­vető két hét alatt pedig mar száz­ötven százalékra emeltük fel a tel­jesítményt. Az inbiskl gépállomás és a kolhoz párttitkárát illeti ezért a köszönet, akik megmagyarázták, hogyan kell mozgósítanunk a nép­nevelők segítségével a dolgozókat a feladatok megoldására. Tanításuk alapján hangoltuk össze a gép­állomás traktorosbrlgádjaí és a termelöesoport növénytermelő bri­gádjainak működését. A brigádokat állandó területhez kötöttük s egy- egy brigád 3-4 gépet kap. A ter­mésért mind a gépállomás, mind pedig a termelőszövetkezet bz-igádja felelős. Ha a gépállomás nem vég­zi el időben a szerződésben vállalt munkákat, akkor a termelőcsoport a kikötött százalékot levonja. Vi­szont a termelőcsoport köteles Ide­jében gondoskodni a föld előkészí­téséről a szántáshoz vagy vetéshez, mert különben ő fizeti ki a „bírsá­got”. Most a népnevelőkre hárul az a feladat, hogy megértessék a dol­gozókkal a szerződés betartásának fontosságát. Odakinn a Szovjetunióban alkal­munk volt megcsodálni a négyzete­sen vetett kukorica gazdag termé­sét. Ez vezetett bennünket arra, hogy gépállomásunkon több olyan velőgépet szerkesszünk, amely al­kalmas a négyzetes kukoricavotés- re. Láttuk a pótbeporzás eredmé­nyét is és ez arra ösztönöz ben­nünket, hogy széles körben ismer­tessük ezt a módszert előadások tartásával, A Szovjetunióban szerzett tapasz­talataimat nemcsak községünkben ismertettem, hanem Kispaládon, Milotán, Szatmárcsekében, Fiilesden és Jánkmajtlson is. Ezekben a községekben a dolgozó parasztok mindannyian a nagyüzemi gazdál­kodást választották '— szövetkezeti tagok lettek, községük pedig szö­vetkezeti község. Fokozott felelősséget ró ránk, hogy termelőszövetkezeti községek­nek dolgozhatunk, éppen ezért kü­lönösen szükség volt nálunk a mun­kafegyelem megszilárdítására. Hoza­tunk két szigorú ítéletet Is: Szat­mári Ferenc és Szakács Endre fe­lett. Szatmári ittasan vezette a vontatót s ezért három hónapig nem ülhet vontatóra. Szakács vi­szont állandó lógósként lazította a munkafegyelmet. Ő nem dolgozhat nálunk. A tavasz! terv teljesítése elé bi­zakodva nézünk. Nem történhet meg mégegyszer, hogy gépállomá­sunk a rossz szervezés, egyéni fe­lelősség hiánya, vagy a munkafe­gyelem megbontó! miatt az utolsók között kullogjon. Fcrka Pét, a csahold gépállomás politikai vezetője. Ax újítók a tervteljesítés jó harcosai Megnyílt Nyíregyházán az újítók kiállítása Pár nappal ezelőtt inkább csak gyerekek járlak be « Lutherem ti. szám alatti IV. számú általános iskola kapuján. Ma pedig szinte egymás után mennek fel a.: iskola lépcsőin és jönnek le onnan a. fel­nőttek. Róes András, Bereegfalvi Zoltán ás Gérési József épp most fordul­nak be a, kapun, de már a lépcső aljánál megállnak szemlélni az ott kiállított tárgyakat. Mindjárt jobbkéz felől látható Kovács Barna, agronómus és Kiss Gyula lakatos újítása teljes nagy­ságban. Nem más az újítás, mint egy traktorvontatású duplatárcsds borona, ami a gyümölosfaltözök gépi megművelését teszi tehetővé. j Előbb R'ícz András, a Tatarozó Vállalat viz vezetékszerelője olvassa el az újítás leírását és rögtön ma­gyarázza, is két munkatárséinak, Bereegfalvi Zoltánnak és Géresi Józsefnek annak előnyét: Nem ki­sebbről mm szó, minthogy a fő­alatti munkára, szerkesztett borona GO ember napi munkáját végzi el egy nap alatt. Újabb és újabb munkaerők felszabadulását teszi ez lehetővé, egyre nagyobb ütemben fejlődő iparunk számára. Fent, a nagyterembe érve, Rácz 1 ndrásék az első pillanatban azt sem tudják, jobbra vagy balra in- lulva tekintsék meg a megye azé veinek újításait, hiszen annyi sok i látnivaló. így haladnak rl meg- skmtve a pálya fenntartás, dohiiny- crmentdló, meg a többi űzetnek i 'állított újításait. Több újítás j előtt a, szokottnál több időt tölte- j :ek, megbeszélve azok. előnyeit. j Különösen tetszettek Bercegfalvi', Zoli árnak, a khrárdui Ynlkán egyszerű, de nagyjelentőségű, úji-\ fásai. A „Kincsem" kályhára mű-> áositolt csőcsonk, ami azelőtt \ öntvénycsőre szegecselt vaslemez j volt, most pedig másfél milliméteres l hulladéklemezből készül el és mégis j olyan jóm:,hűségű, mint a régi volt, '• de évi 9000 forint megtakarítást jelent az üzemnek. Vagy a „Kin esem" kályhára való számtábla. Azelőtt, öntvényből készült, lwrom csavar felerősítésével. Most már a köpenybe dombornyomással préselik be a, kályha számát. Ez az újítás több, mint harmincezer forintot je­lent évente népgazdaságunk szá­méira az öntvény nyersanyagának, mutthadijának megtakaridsával. Aztán odébb a 61)2 Építőipari Vállalat egyik újítása,, kellette fel fígy elmü­ket. Egy vasbeton-gerendaszáUító kocsi kicsinyített mása volt az asz talon. A kocsival 2 ember nyugod­tan könnyen tud szállítani 5—6 má­zsás betongerendákat is, úgyhogy még a feltevésénél sem kell segít­ség, mivel a kocsi szerkezete alul­ról fogja, meg a, betongerendát Egy ilyen gerenda, elszállításához azelőtt 8—10 markos dolgozó Icel- Ictt, most meg az elmés kocsival kettő dolgozik. A 28/4 Építőipari. Vállalat kiállí­tott tárgyaihoz Rá az Andráséit ép­pen akkor érkeztek, mikor Martj- nooszki József újító saját újítását magyarázta a tőle érdeklődőnek. As újítás, amit Martinovszki József Semsci Lajos mérnökkel közösen készített, országos jelentőségű. Az elnevezése: „csuklós kábeldaru’’ és a toronydarunál olcsóbb és nagyobb területen használható. Először a dohányfermentáló építkezésén hasz-1 náltdk, ahol 48.000 forint, megtaka j ritást ériek el vele. Ma már késni- j tik Miskolcon, dolgoznak vele Pé­csett ós még másutt, A. teherbírása 1 tonna. Ilyen súlyú betont, téglát, gerendát könnyen szállít oldalra, ét felfelé is. Kezelése könnyű. Majd megcsodálták Rdcz Andrá- sek a Nyírbogdányi Ásványolajipar! Vállalat hordómosó szerkezetét, a mátészaf* ka i 61/3 Építőipari Vállald sztár hdnoviet ójának, Szabó Józsefnek talajbontó ásóját. És még sok min­dent. Szinte észre sem veszik, hogy kint már sötétedik, annyira, elmerül­nek a sok érdekes látnivaló szemlé­lésében, csak mikor Bercegfalvi. Zoltán megszólalt: — Talán már mehetnénk is, mi­vel ilt az ideje a. vonat indulásá­nak ... I De ezt Rácz András és Géresi Jó­zsef alig akarják megérteni és alig akarnak elszakadni a látnivalók­tól. Aztán mégis elindulnak. A lépcsőn lefelé menet ezt mondja Rácz András. — Ide nem egy pár éra kell — majd hozzáteszi: mégegyszer eljö­vök megnézni a kiállítást valame­lyik nap. Aztán lent már arról beszélnek, hogy az újítók mily nagy összeget takarítanak meg államunknak, ami­ből, újabb üzemek, újabb gépek készülhetnek. Géresi József meg­jegyzi: „elősegítöi az újítók ötéves tervünk mielőbbi megvalósításá­nak”. Majd később, mikor a töb­biektől elválva Rácz András haza­felé tart, már arról gondolkodik, hol, miként, találhatja- módját, hogy munkaterületén, újítson, észszerűi- sen. El is határozza, hogy más­nap munkahelyén jobban szétteijnt, Karafa Pál denjecserí dolgozó paraszt felajánlotta Rá.kost elv­társ 60. születésnapjának tisztele­tére, hogy március 9-ig teljesíti tojás- és állatbeadásí kötelezettsé­gének első negyedévi részét. A bejárainál elhelyezett nasv versenytábla

Next

/
Thumbnails
Contents