Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-17 / 40. szám
59G2 FEBRUAR 17, VASÁRNAP NÉPLAP 7 GYARAPODIK A JOSZAGALLOMANY — állandó építöbrlgódot szervez a nyircsaholyi Vörös Csillag tsz. Sfirfl pelyhekben esett a hó, a hideg pirosra csípte az emberek arcát, ez a hideg azonban egy cseppet sem csökkentette a nyircsaholyi Vörös Csillag tsz. tagjainak munkakedvét. Igyekezni kell a munkával, hisz szükség lesz az 52 férőhelyes serlésfiaztatóra, szépen gyarapodik a jószágállomány. Akadt azonban, akit elkedvetlenített a hideg idő. —- Van még időnk bőven az istállók felépítésére, hosszú még az esztendő, próbálkozott Vida Andrása Fecskó Mihály is sűrűn emlegette: Nem is kellene nekünk ennyi sokat építkezni, meg minek az a sok jószág. Csak a mi munkaegységünk értéke kevesebb, ha sokat fordítunk beruházásra. Az ilyen beszéd aztán felbosszantja Putinka Sándort és alaposan megmossa a fázósokat. — Az igaz, hogy sokat fektetünk mi be a közös vagyonba, de duplán meghozza a hasznot 1949 óta, mióta megalakult a szövetkezet, minden évben azt hajtogatják, hogy „minek az"? Hát az udvaron tartsuk a jószágot? Az alakuláskor mindössze í pár ökör és 2 pár ló volt az összes jószágállomány. Most meg van 16 darabból álló tehéntörzs, 24 növendék, 10 ló, 27 sőre, 39 anyakoca, 38 darab hizó, 140 anyajuh. Azt nem is mondja, hogy ezekből 76 darab megellett és báránynevelésben igen szép eredményt ért el a juhász. 116 bárányt nevelt fel. A baromfiállomány is szépen gyarapodik,. ) van 72 liba, 120 tyűk é* 26 kakas. Az összes jószágállomány közel 100 ezer forint értékű közös vagyont jelent, szépen jövedelmezett már az elmúlt évben ia a jószág — magyarázza mostmár nyugodtabban Putinka Sándor. A maga jövedelme is több lett izzad, hogy csak tejből a múlt évben 25 ezer forint jövedelme lett a szövetkezetnek. A juhok is a gyapjúból és bárányszapo- rulatból 90 ezer forint körül hoztak a közös vagyonba, a malacok pedig 30 ezer forintot, nem is számítva a hízókat. Az állami hitelre kapott jó- szágtőrzseket nagyrészt vissza is fizettük már, de a munka- egységnek mégis 3—4 forinttal növekedett az értéke, mert szép jószágállománya van a szövetkezetnek, és pénzt ér az a sok trágya is, amit a földre kihordtak. 250 holdat trágyáztak meg istállótrágyával az elmúlt évben. A jó növényápolás mellett ez is elősegítette a 230 mázsás cukorrépa-termést egy holdon. Kukoricából is megtermett a 30 mázsás átlag, pedtg homokos a talaj. Azért is kell tehát sok jószágot tartani, mert a föld errefelé igen sok trágyát igényel. Mihálku Mihály tsz, elnökhelyettes veszi át a szót. Rákosi elvtárs beszédére emlékeztet, amelyben különösen a termelőszövetkezetek figyelmét hívta fel az állattenyésztésre, \ tavaszon kezdjük meg a szénporos téglaégetést, — ajánlotta Mihálku Mihály, erre kapunk is 7000 forint hitelt ez államtól, az építkezéseket pedig teljesen SAJAt ERŐNKBŐL csináljuk meg, — Mennyi téglát készíthetünk az idén? — érdeklődtek aztán Gagyu Mihálynéék. — 500 ezer darabot meg tudnánk csinálni és meg is kell, hiszen még sokat akarunk építeni. Sok tégla kell az 50 férőhelyes hizlaldához, a 30 férőhelyes lóistállóhoz, a baromfiólhoz. Csak ott ven még a hiba Nyírcsaholyon, hogy nem gondoskodtak eddig állandó építőbrigádról. Pedig tavaly is egy- egy építkezés alkalmával fel kellett borítani a munkacsapatoknál a rendet Most igyekezzenek ezt a hibát kijavítani és a termelési terv elkészítése után megszervezni az építőbrigádot is. ÉRDEMES Hát ÉPÍTKEZNI Szépen gyarapodik a Vörös Csillag jószágállománya, megnövekedik a közös szövetkezeti vagyon és növekedik a tagok munkaegységének értéke is. A tehéntörzsnél például az egyedi takarmányozás és a napi háromszori fejés meghozta az eredményt, mert az átlag tejhozam tehenenkint 8 literről 12 literre emelkedett. De úgy határoztak a jószággondozók, nem elégednek meg ezzel az eredménnyel, hanem egyre nagyobb fejési átlag elérésére törekednek a pontos etetés és gondozás bevezetésével. Igyekezzenek is azon a szövetkezet tagjai, hogy az állattenyésztés terén példát mutassanak a járás valamennyi termelőcsoportjának, Lisóczki hívőnek megőrzik a szövetkezet tisztaságát A nyírbogdányi Dózsa termelőszövetkezet földjén, hat és fél holdon négyzetesen vetettek kukoricát az elmúlt esztendőben s a fészekbe műtrágyát szórtak. A kukoricaföld többi részét régi módon művelték meg. A hat és fél holdon 22 mázsás volt az átlagtermés, a többin 7 mázsás! A vak Is megláthatta, hogy mit jelent új módon gazdálkodni, — mit jelent a szövetkezetben dolgozni, ahol a tudomány, a technika az ember segítségére siet Uj agrotechnika, új gépek, műtrágya, könyv. Ezekből sarjad a paraszti jólét. S egyáltalán nem csodálkozott Lisóczki István szövetkezeti elnök, Juhász Antal, meg a többi szövetkezetben, hogy egyre többen jelentkeztek a falu dolgozó parasztjai közül felvételre. Valóságos áradat indult meg. És jő szívvel, meleg családi szeretettel fogadtak minden dolgozót De mit láttak egyszer? A ennyi Buczkó, a vén csendőrtiszthelyettes, meg a 85 holdas Sinlca Lajos- né fia, a fenekedő Józsi közeleg a szövetkezet télé. Nagy léptekkel, düllesztett mellel, mintha csak kisütött volna felettük a nap. Egyenest a szövetkezet felé... Burián Ferenc tanácselnök, meg a tanácstitkár is erősen csodálkozott Hosz- ezú lajstromot kaptak, alatta a fain kulákjainak aláírása. Valamennyi földjüket felajánlották. Utána meg Vas István, Vajas Sán- damié, Kató Antal, a legszájasab- bak közöttük felkeresték a tanács- házat ... * A HÁBORÚS IDŐK egyik esz- tendejében történt, hogy Li- sóczld István felballagott a községházára. Nem szeretett még a környékén sem járni, de a szükség rávitte. Jelentkezni kellett a cu- kórjegyért, meg a többi céduláért Felballagott hát és megállt Király „nagyságos jegyző úr” előszobájában. Várakozott. Leülni sem mert, hátha ráripakodik valaki, hogy: te rongyos, bepiszkítod a széket 1” Mezítelen talpakkal topogott és várt, hogy mikor mehet már be a „nagyságos úrhoz”. Furakalapos nagyságák érkeztek, belibegtek az ajtón. Urak jöttek, azok is bementek. A módosgazdák sem topogtak félórákat az előszobában. Nyílott, csikorgott az ajtó, csak éppen nem Lisóczki Litvánnak, Megúnta már a várakozást, s elhatározta, hogy szól a jegyzőnek. S amikor az kipillantott az ajtón, hogy behívja látogatóit, Lisóczki előrelépett — Már engedelmet, nagyságos úr, de szeretném megkapni a jegyem ... — Várjon! —» mordult rá a jegyző. Lisóczkit elfutotta a méreg. — Már mióta várok! Én Jöttem a legelőbb, aztán a legtovább várok ,..! A jegyző felrántotta a «aemöldökét — Ne pofázz, mert beléd rúgok I Lisóczki felcsattant — Nem kell a jegy! Kitalálok innen rúgás nélkül Is! A jegyző hozzáugrott és bele-' rúgott. Valaki felröhögött Az egyik ku-. Iák volt J UHÁSZ ANTAL ta jól viszszaem lékszik egy esetre. Ez a harmincas időkben történt, amikor a falu szegényei, cselédei úgy érezték, hogy már tovább nem bírják a nélkülözést az éhezést A főbíró Bégányi Kálmán 75 holdas kulák volt A falu többi fejesei: Vas István, Kató Antal, meg a többi gyalázatos. A szegények ösz- szeálltak s elhatározták: felmennek a községházára és kikövetelik jussukat. Elindult a rongyos, éhes csapat s szószólójuknak Juhász Antalt választották meg. A községháza előtt megálltak. Egy szót nem szóltak, csak álltak dacosan, elszántan, Bégányi kiüzent: „Jöjjön be a vezetőjük.” Juhász Antal kiugrott a csapatból s nagy léptekkel befelé indult. Bevezették az egyik szobába. Demo, volt a törvén ybírő, meg két kakastollas, Kósa és Komáromi. Kása odaszólt Demeternek; „Jóska bácsi, hozzon egy pohár vizet.” Demeter kifordult az ajtón s ebben a pillanatban a két csendőr rárohant Juhászra. — Mit követeltek, ti, büdösök? Zuhogott az ütés, leverték a földre a szegények küldöttét, csattogott a puskatus s utána Juhász Antalt összetörve, vértől borítva dobták ki az utcára... S rajta is röhögtek a gyalázatosak, a kulákok, Vas István, Kató Antal, Dékmár, meg a . többiek. * Azok, akik most sunyin oda tolakodtak a tszes-elnök, a tanácselnök elé. VAS ISTVÁN, a gyalázatos, ' aki még mindig közel 500 liter tej beadásával tartozik tavalyról. Kató Antal, aki 283 literrel tartozik, Vajas Antalné, aki 110 literrel tartozik. S most azt kérik, hegy beléphessenek a termelőszövetkezeti csoportba. — Nem vagyunk már kulákok, minden földünket felajánlottuk, — próbálkoznak ravaszkodnl. Cseppnyi becsület nincs bennük. Azt hiszik, hogy a falu olyan könnyen elfeledi gyalázatos mesterkedéseiket! Azt hiszik, hogy sikerül majd befurakodni a csoportba. Gyökerestől tépnék ki ott a négyzetesen vetett kukoricát, gyökerestől tépnék ki a hajdani cselé dek, nincstelenek, dolgozók sarjadó jólétét! Ott sunyimnak és kérik: — Fogadjatok be bennünket közétek... A feleletet megkapják. Lisóczki elvtársiéi, akit megrugdostak, Juhász elvtárstól, akit véresre verettek a csendőrökkel, a község minden egyes dolgozójától: — Nem mocskoljuk be veletek a szövetkezetét, — kiáltotta Lisóczki elvtárs és bevágta előttük az ajtót. Növekednek, gazdagodnak termelő szövet ke setéink ítiáb András szélcelyi dolgozó paraszt most lépett be a termelőszövetkezetbe. Tudja, hogy a közös vagyoni gyarapítani annyit tesz, mint megnövelni saját maga jólétét. Egy tehenet és egy borját vitt a szövetkezetbe, gyarapítva a, szövetkezet jószágállományát. Odahaza, a háztáji gazdaságban hagyott még egy tehenet. A család szükségletére ad majd tejet. A bizottság megvizsgálja Hr db András behozott tehenét. Vgy találják, alkalmas arra, hogy a többi állattal együtt a szövetkezet istállójába kerüljön. Erdb András tehenét és a bevitt borját S.500 forintra becsülik. — Eráb András és a többi újbelépö hozzájárni' althoz, hogy a székelyt termelőszövetkezetben nagy állattenyésztő munka folyjék, megsokszorozód jón majd a jövedelem. kezeibe beíéptekor. Szép két jószág, — vélekedtek az ökrök láttán a szövetkezeti parasztok. Gulyás János se, az ökrei se tétlenkedtek egy percet sem a szövetkezetben. Gulyás János is, mint a többi újbelépő, a régi tagoklcal együtt munkához látott. TakarmányszáUítds végeztével fogadják a szövetkezetiek fogatát, amint hazaérkezik r— vontatja ff k<fa . ... | : ! A'ágy Lajos két lóval, szekérrel, felsőéi eicsaei Uyeu u szekelyi termelőszövetkezetbe. Maga is dologhoz látott már az első napokban Szinte, a többiekkel versengve rakta szekérre ff trágyát és indult & szövetkezett földre. — Székely termelőszövetkezeti község lett, i ff szövetkezeti parasztok jól láttak munkához, újak a régiekké —« üt» ff biztosítéka, az idei esztendő sikereíntfh» , , ..
