Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

59G2 FEBRUAR 17, VASÁRNAP NÉPLAP 7 GYARAPODIK A JOSZAGALLOMANY — állandó építöbrlgódot szervez a nyircsaholyi Vörös Csillag tsz. Sfirfl pelyhekben esett a hó, a hideg pirosra csípte az embe­rek arcát, ez a hideg azonban egy cseppet sem csökkentette a nyircsaholyi Vörös Csillag tsz. tagjainak munkakedvét. Igye­kezni kell a munkával, hisz szükség lesz az 52 férőhelyes serlésfiaztatóra, szépen gyara­podik a jószágállomány. Akadt azonban, akit elked­vetlenített a hideg idő. —- Van még időnk bőven az istállók felépítésére, hosszú még az esztendő, próbálkozott Vida Andrása Fecskó Mihály is sűrűn emle­gette: Nem is kellene nekünk ennyi sokat építkezni, meg mi­nek az a sok jószág. Csak a mi munkaegységünk értéke keve­sebb, ha sokat fordítunk beru­házásra. Az ilyen beszéd aztán fel­bosszantja Putinka Sándort és alaposan megmossa a fázósokat. — Az igaz, hogy sokat fek­tetünk mi be a közös vagyon­ba, de duplán meghozza a hasz­not 1949 óta, mióta megalakult a szövetkezet, minden évben azt hajtogatják, hogy „minek az"? Hát az udvaron tartsuk a jószágot? Az alakuláskor mind­össze í pár ökör és 2 pár ló volt az összes jószágállomány. Most meg van 16 darabból álló tehéntörzs, 24 növendék, 10 ló, 27 sőre, 39 anyakoca, 38 darab hizó, 140 anyajuh. Azt nem is mondja, hogy ezekből 76 darab megellett és báránynevelésben igen szép eredményt ért el a juhász. 116 bárányt nevelt fel. A baromfiál­lomány is szépen gyarapodik,. ) van 72 liba, 120 tyűk é* 26 ka­kas. Az összes jószágállomány közel 100 ezer forint értékű kö­zös vagyont jelent, szépen jövedelmezett már az elmúlt évben ia a jó­szág — magyarázza mostmár nyugodtabban Putinka Sándor. A maga jövedelme is több lett izzad, hogy csak tejből a múlt évben 25 ezer forint jövedelme lett a szövetkezetnek. A juhok is a gyapjúból és bárányszapo- rulatból 90 ezer forint körül hoztak a közös vagyonba, a ma­lacok pedig 30 ezer forintot, nem is számítva a hízókat. Az állami hitelre kapott jó- szágtőrzseket nagyrészt vissza is fizettük már, de a munka- egységnek mégis 3—4 forinttal növekedett az értéke, mert szép jószágállománya van a szö­vetkezetnek, és pénzt ér az a sok trágya is, amit a földre kihordtak. 250 holdat trágyáz­tak meg istállótrágyával az el­múlt évben. A jó növényápolás mellett ez is elősegítette a 230 mázsás cukorrépa-termést egy holdon. Kukoricából is megter­mett a 30 mázsás átlag, pedtg homokos a talaj. Azért is kell tehát sok jószágot tartani, mert a föld errefelé igen sok trágyát igényel. Mihálku Mihály tsz, elnökhe­lyettes veszi át a szót. Rákosi elvtárs beszédére emlékeztet, amelyben különösen a termelő­szövetkezetek figyelmét hívta fel az állattenyésztésre, \ ta­vaszon kezdjük meg a szénpo­ros téglaégetést, — ajánlotta Mihálku Mihály, erre kapunk is 7000 forint hitelt ez államtól, az építkezéseket pedig teljesen SAJAt ERŐNKBŐL csináljuk meg, — Mennyi téglát készíthetünk az idén? — érdeklődtek aztán Gagyu Mihálynéék. — 500 ezer darabot meg tud­nánk csinálni és meg is kell, hiszen még sokat akarunk épí­teni. Sok tégla kell az 50 férő­helyes hizlaldához, a 30 férőhe­lyes lóistállóhoz, a baromfiól­hoz. Csak ott ven még a hiba Nyírcsaholyon, hogy nem gon­doskodtak eddig állandó építő­brigádról. Pedig tavaly is egy- egy építkezés alkalmával fel kellett borítani a munkacsapa­toknál a rendet Most igyekezzenek ezt a hibát kijavítani és a termelési terv elkészítése után megszervezni az építőbrigádot is. ÉRDEMES Hát ÉPÍTKEZNI Szépen gyarapodik a Vörös Csillag jószágállománya, megnö­vekedik a közös szövetkezeti vagyon és növekedik a tagok munkaegységének értéke is. A tehéntörzsnél például az egyedi takarmányozás és a napi három­szori fejés meghozta az ered­ményt, mert az átlag tejhozam tehenenkint 8 literről 12 literre emelkedett. De úgy határoztak a jószággondozók, nem eléged­nek meg ezzel az eredménnyel, hanem egyre nagyobb fejési át­lag elérésére törekednek a pon­tos etetés és gondozás beveze­tésével. Igyekezzenek is azon a szövetkezet tagjai, hogy az ál­lattenyésztés terén példát mu­tassanak a járás valamennyi termelőcsoportjának, Lisóczki hívőnek megőrzik a szövetkezet tisztaságát A nyírbogdányi Dózsa termelő­szövetkezet földjén, hat és fél hol­don négyzetesen vetettek kukori­cát az elmúlt esztendőben s a fé­szekbe műtrágyát szórtak. A kuko­ricaföld többi részét régi módon művelték meg. A hat és fél hol­don 22 mázsás volt az átlagtermés, a többin 7 mázsás! A vak Is meg­láthatta, hogy mit jelent új mó­don gazdálkodni, — mit jelent a szövetkezetben dolgozni, ahol a tudomány, a technika az ember se­gítségére siet Uj agrotechnika, új gépek, műtrágya, könyv. Ezekből sarjad a paraszti jólét. S egyálta­lán nem csodálkozott Lisóczki Ist­ván szövetkezeti elnök, Juhász An­tal, meg a többi szövetkezetben, hogy egyre többen jelentkeztek a falu dolgozó parasztjai közül fel­vételre. Valóságos áradat indult meg. És jő szívvel, meleg családi szeretettel fogadtak minden dol­gozót De mit láttak egyszer? A ennyi Buczkó, a vén csendőrtiszthelyet­tes, meg a 85 holdas Sinlca Lajos- né fia, a fenekedő Józsi közeleg a szövetkezet télé. Nagy léptekkel, düllesztett mellel, mintha csak ki­sütött volna felettük a nap. Egye­nest a szövetkezet felé... Burián Ferenc tanácselnök, meg a tanács­titkár is erősen csodálkozott Hosz- ezú lajstromot kaptak, alatta a fain kulákjainak aláírása. Vala­mennyi földjüket felajánlották. Utána meg Vas István, Vajas Sán- damié, Kató Antal, a legszájasab- bak közöttük felkeresték a tanács- házat ... * A HÁBORÚS IDŐK egyik esz- tendejében történt, hogy Li- sóczld István felballagott a köz­ségházára. Nem szeretett még a környékén sem járni, de a szükség rávitte. Jelentkezni kellett a cu- kórjegyért, meg a többi céduláért Felballagott hát és megállt Király „nagyságos jegyző úr” előszobájá­ban. Várakozott. Leülni sem mert, hátha ráripakodik valaki, hogy: te rongyos, bepiszkítod a szé­ket 1” Mezítelen talpakkal topo­gott és várt, hogy mikor mehet már be a „nagyságos úrhoz”. Fu­rakalapos nagyságák érkeztek, be­libegtek az ajtón. Urak jöttek, azok is bementek. A módosgazdák sem topogtak félórákat az előszo­bában. Nyílott, csikorgott az ajtó, csak éppen nem Lisóczki Litván­nak, Megúnta már a várakozást, s elhatározta, hogy szól a jegyző­nek. S amikor az kipillantott az ajtón, hogy behívja látogatóit, Lisóczki előrelépett — Már engedelmet, nagyságos úr, de szeretném megkapni a je­gyem ... — Várjon! —» mordult rá a jegyző. Lisóczkit elfutotta a méreg. — Már mióta várok! Én Jöttem a legelőbb, aztán a legtovább vá­rok ,..! A jegyző felrántotta a «aemöldö­két — Ne pofázz, mert beléd rúgok I Lisóczki felcsattant — Nem kell a jegy! Kitalálok innen rúgás nélkül Is! A jegyző hozzáugrott és bele-' rúgott. Valaki felröhögött Az egyik ku-. Iák volt J UHÁSZ ANTAL ta jól visz­szaem lékszik egy esetre. Ez a harmincas időkben történt, amikor a falu szegényei, cselédei úgy érezték, hogy már tovább nem bírják a nélkülözést az éhezést A főbíró Bégányi Kálmán 75 holdas kulák volt A falu többi fejesei: Vas István, Kató Antal, meg a többi gyalázatos. A szegények ösz- szeálltak s elhatározták: felmen­nek a községházára és kikövetelik jussukat. Elindult a rongyos, éhes csapat s szószólójuknak Juhász Antalt választották meg. A község­háza előtt megálltak. Egy szót nem szóltak, csak álltak dacosan, elszántan, Bégányi kiüzent: „Jöj­jön be a vezetőjük.” Juhász Antal kiugrott a csapatból s nagy lép­tekkel befelé indult. Bevezették az egyik szobába. Demo, volt a tör­vén ybírő, meg két kakastollas, Kósa és Komáromi. Kása odaszólt Demeternek; „Jóska bácsi, hozzon egy pohár vizet.” Demeter kifor­dult az ajtón s ebben a pillanat­ban a két csendőr rárohant Ju­hászra. — Mit követeltek, ti, büdösök? Zuhogott az ütés, leverték a földre a szegények küldöttét, csat­togott a puskatus s utána Juhász Antalt összetörve, vértől borítva dobták ki az utcára... S rajta is röhögtek a gyalázato­sak, a kulákok, Vas István, Kató Antal, Dékmár, meg a . többiek. * Azok, akik most sunyin oda tola­kodtak a tszes-elnök, a tanács­elnök elé. VAS ISTVÁN, a gyalázatos, ' aki még mindig közel 500 liter tej beadásával tartozik ta­valyról. Kató Antal, aki 283 liter­rel tartozik, Vajas Antalné, aki 110 literrel tartozik. S most azt kérik, hegy beléphes­senek a termelőszövetkezeti cso­portba. — Nem vagyunk már kulákok, minden földünket felajánlottuk, — próbálkoznak ravaszkodnl. Cseppnyi becsület nincs bennük. Azt hiszik, hogy a falu olyan könnyen elfeledi gyalázatos mes­terkedéseiket! Azt hiszik, hogy si­kerül majd befurakodni a csoport­ba. Gyökerestől tépnék ki ott a négyzetesen vetett kukoricát, gyö­kerestől tépnék ki a hajdani cselé dek, nincstelenek, dolgozók sarjadó jólétét! Ott sunyimnak és kérik: — Fogadjatok be bennünket közétek... A feleletet megkapják. Lisóczki elvtársiéi, akit meg­rugdostak, Juhász elvtárstól, akit véresre verettek a csendőrökkel, a község minden egyes dolgozójától: — Nem mocskoljuk be veletek a szövetkezetét, — kiáltotta Lisócz­ki elvtárs és bevágta előttük az ajtót. Növekednek, gazdagodnak termelő szövet ke setéink ítiáb András szélcelyi dolgozó paraszt most lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Tudja, hogy a közös vagyoni gyarapítani annyit tesz, mint megnövelni saját maga jólétét. Egy tehenet és egy borját vitt a szövetkezetbe, gyarapítva a, szövetkezet jószágállományát. Oda­haza, a háztáji gazdaságban hagyott még egy tehenet. A család szükségletére ad majd tejet. A bizottság megvizsgálja Hr db András behozott tehenét. Vgy talál­ják, alkalmas arra, hogy a többi állattal együtt a szövetkezet istál­lójába kerüljön. Erdb András tehenét és a bevitt borját S.500 fo­rintra becsülik. — Eráb András és a többi újbelépö hozzájárni' althoz, hogy a székelyt termelőszövetkezetben nagy állattenyésztő munka folyjék, megsokszorozód jón majd a jövedelem. kezeibe beíéptekor. Szép két jószág, — vélekedtek az ökrök láttán a szövetkezeti parasztok. Gulyás János se, az ökrei se tétlenkedtek egy percet sem a szövetkezetben. Gulyás János is, mint a többi újbelépő, a régi tagoklcal együtt munkához látott. TakarmányszáUítds végezté­vel fogadják a szövetkezetiek fogatát, amint hazaérkezik r— vontatja ff k<fa . ... | : ! A'ágy Lajos két lóval, szekérrel, felsőéi eicsaei Uyeu u szekelyi ter­melőszövetkezetbe. Maga is dologhoz látott már az első napokban Szinte, a többiekkel versengve rakta szekérre ff trágyát és indult & szövetkezett földre. — Székely termelőszövetkezeti község lett, i ff szövetkezeti parasztok jól láttak munkához, újak a régiekké —« üt» ff biztosítéka, az idei esztendő sikereíntfh» , , ..

Next

/
Thumbnails
Contents