Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-16 / 39. szám
s NÉP!AP 1952 FEBRUAR 16. SZOMBAT A jó műszaki vezetés eredménye: Teljesen befejezték a gépjavítást a mátészalkai gépállomáson A mátészalkai gépállomás át'gozói munkafelajdnlást tettek Rákosi Mátyás elvtárs hatvanadik születésnapjának tiszteletére. E felajánlásukban vállalták, hogy az erő- és munkagépeket határidő előtt, február 15-re kijavítják. A gépállomás dolgozói e vállalást teljesítették. A 15 darab erőgép, amit saját műhelyében javított a gép állomás, már rendben van. Ugyancsak készen vannak a munkagépek, az ekék, a tárcsák, a boronák a vetögépek, a kultivdtorok javításával, A cséplőgépek közül négy már majdnem kijavított. A javítás határidő előtti befejezésében nem kis része van a jó műszaki vezetésnek. guk készítették el a dngattyúcsap- szeg-perselyt. Bevezették a porlasztó-újítást, sőt még maguk is javítottak rajta. A hollahderbe még egy szelepet iktattak és ezáltal teljesen megszűnt a csepegés. Ez újítás bevezetése gépenként egy év alatt 7600 forint megtakarítást jelent. Az egész műszaki Irányítást a A gépjavítás! munkákat későn kezdték a mátészalkai gépállomáson, csak ez év elején és akkor is vontatottan haladtak. Ebben hibásnak érezte magát Juhász Ernő főgépész is, mert mint műszaki vezető, nem tartott kemény fegyelmet, s a műszaki vezetés sem volt hiánytalan. Akkoriban érkezett haza a gépállomás politikai vezetője, Zsiga elvtárs, fellendült a gépállomás politikai élete. Zsiga elvtárs és a főgépész sokat elbeszélgettek, hogyan kellene kijavítani a hibákat. így született meg a főgépész elvtársban az az elhatározás, hogy maga is elfogadja a karcagi gépállomás főgépészének kihívását és csatlakozik a Deák-mozgalomhoz. Ezután gyökeres változás következett be a gépállomáson. A főgépész elvtárs a pártszervezet segítségére támaszkodva, megkezdte a hibák felszámolását, amelyek akadályozták a gépjavítás előrehaladását. Első és legfontosabb teendője a munkafegyelem megszilárdítása volt, amely még igen gyengelábon állt a gépállomáson, s amely legjobban akadályozta a gépállomás munkáját, úgy az Őszi szántásban, mint a gépjavításban. A dolgozók egyrésze sokszor késve jött be munkahelyére és nem volt ritka eset az sem, ha Valaki egy-két napig be sem nézett a gépállomásra. Ezt az állapotot feltétlenül meg kellett szüntetni. A gépállomás dolgozói hoztak egy határozatot, hogy a későnjövőkkel elbeszélgetnek, ha pedig ez nem használ, megbírságolják. Azokat pedig, akik javíthatatlanoknak bizonyulnak, eltávolítják a gépállomásról. E határozat megszületése után megváltozott a helyzet. Kretmájer Sándort, aki a figyelmeztetés dacára későn járt be, s a munkaidő alatt nem végezte el a rábízott feladatot, eltávolították a gépállomásról. A késések és az igazolatlan mulasztások megszűntek. Azok, akik előbb az állandó kéíőnjárással „tűntek ki”, mint Tárkányi, Ambrus és Biró András, reggelenként elsők közt vannak bent a műhelyben. A gépjavítást is megszervezte a főgépész elvtárs. Két erőgépja- vító-brigád és egy munkagépjavítóbrigád dolgozott a gépek javításán. A két erőgépjavító-brigád külön- külön gépen dolgozott A munka- gépjavító-brigád több csoportra bomlott, amelyeknek külön csoport- vezetőjük vezette a munkát és az egész munkagépj'avító-brlgddnak van egy vezetője. A brigádokban egyformán vannak elosztva a szakemberek és a kevésbbé hozzáértők. A brigádvezetők minden gépről egy fejlapot vezetnek, amire fel van jegyezve, a géphez milyen anyagot vételeztek a raktárban, ki. mit javított, milyen alkatrészt szerelt be. így felelősségteljes munkát kell végezni, mert ha valami hiba van, azonnal meg lehet állapítani, ki végzett hanyag munkát. Amikor új gépet állítanak be a műhelybe, már mindenki tudja, melyik részéhez álljon. A kényesebb részek javítását, mint például a szabályozóét, a legjobb szakemberek és a brigádvezetők végzik. És a szakemberek mindegyikéhez beosztottak egy-egy gyengébb tudású traktorost akiket tanítanak. A javításhoz szükséges anyagok csaknem száz százalékát saját maguk készítették el hulladékanyag* bői. Igen sok újítást, észszerüsítést vezettek be, ami lényegesen megkönnyítette a munkát. Például ma. főgépész elvtárs végzi a brigádve- zetőkön keresztül A brigádvezetők mindig már az előző nap megkapják a másnapi feladatokat, de maguk is ismerik a tervet, Így hát fennakadás nem lehet a munkában. Napközben a javítás minőségét a minőségi ellenőr vizsgálja, mert a főgépész a gépállomáson lévő szakiskolát is vezeti. A kész gépek átvételét egy bizottság végzi, amelyben résztvesz más gépállomás szakembere is. A brigádok munkaversenyben vannak egymással A verseny eredményeit hetenként értékelik. A mostani első a munkagépjavító-brigád, melynek vezetője Török Endre. A munkagépjavító-brigád tervét 160 százalékra teljesítette. Itt a munkát előrelendítette a ekejavítást végző DISZ-brigád, Ez a brigád kiadta a jelszót, hogy ,.minden nap egy ekét javítunk ki!” Az Ifik be is tartották szavukat. A verseny másodikja a Zibók gépjavító-brigád 140 százalékkal és harmadik a Szarka-brigád 128 százalékkal Most, hogy a gépállomás befejezte a gépjavítást, nekifogtak a melegitőlámpák, zsirzók és a kü.ön- böző apróbb szerszámok javításához és újítások bevezetéséhez. A zsirzókat például átszerelik dugattyúsra, mert az eddig használt nyomós zsirzóval rengeteg zsír ment kárba. A vetőgépekre felszerelik a lábkapcsolót, ezzel megelőzik a fogaskerék törését, s egy emberrel kevesebb kell a vetésnél. Egyszóval a mátészalkai gépállomáson komoly változás történt. A műszaki vezetés megszilárdult, megjavult a munka is. Az szükséges, hogy ez a lendület ne csökkenjen, hanem még fokozódjon a tavaszi munkák megkezdésével, A, [. \ tervező irodánál is számolják fel a bürokráciát, ne akadályozzák a tanműhely Szinte naponta olvassuk az újságokban, hogy az ötéves terv végrehajtása során hol befejeződött, hol megindult egy-egy új létesítmény építése. Nyíregyházán a múlt év novemberében megkezdtük építeni a Ganz villamossági gyár egy javító- műhelyét, mely mintegy alapköve lesz a Nyíregyházára kerülő elektromos gyárnak. Ez a műhely fogja kinevelni a száz és száz szakmunkást. Az építkezést a Tatarozó Vállalat bonyolítja le. Sok nehézség és akadály legyőzésével sikerült az építkezést fal- egyenbe hozni. Ezután megkezdődött a csarnok pilléreinek építése. Eddig is sok vita akadályozta, és húzta az építkezést, da a pillérek falazása most már egészen bürokratikus útra terelődött, s csupán egyes szakemberek veszekszenek szélés után, még mindig arra az álláspontra helyezkedik: „nem biztos, hogy az épület összedől, de le- hét egy olyan külső behatás, nagyobb vihar és — nyilván, mivel gépműhely lesz — a gépek rezgése stb., aminek folytán előfordulhat, hogy mégis Összedől”. Nem félek a felelősségtől, de most már szeretnék tisztán látni. Nem közömbös megtudnunk azt, hogy ml a való helyzet a tervezésnél. Meg keli állapítani, hogyha a tervezés már új, szocialista tervezés is, de a rajzok elkészítése abszolút hiányos és mértéknélküíi. Elismerem, hogy a kivitelező vállalatnak nem volt ideje a terveket átnézni, mert a tervek átvétele után azonnal meg kellett kezdeni a munkát, de ez még novemberben történt! építését Az időjárás nem a legkedvezőbb, de azért hetek óta hallom a műszaki vezetéstől, hogy a víz- és homokmelegítéssel — melyek megoldása egészen egyszerű — lehet folytatni az építkezést. Hiszen ha szétnézünk az országban, ezer és ezerszámra készülnek hasonló körülmények között építkezések. Mivel most az építkezés technikailag nehezebb részéhez értünk, feltétlenül szükséges, hogy a fentiekhez hasonló vitái elkerülése végett a műszaki vezetés és a tervezőiroda közös munkával hasson oda, hogy a létesít meny minél előbb megvalósuljon. Varga András, a Ganz villamossági gyár megbízottja. Kádióműsor rajta. Az építő vállalat az építési naplóban leállította a további építkezést, mivel „túlkarcsúnak” találta a pilléreket és felszólította a tervező irodát, hogy a statikai számításokat küldje meg és csak ennek felülvizsgálata után fogja a pillérek építését folytatni. Ez történt személyes kapcsolat felvételével, telefon útján, végül írásban is. Közben a tervező iroda az építési naplóba bevezette, hogy a szabványszerinti pillérek karcsúsága megfelelő, az építést folytatni lehet. Az építés folytatása azonban nem történt meg., Én nem kételkedem, hogy többszöri levélváltás eredményeként az építést folytatni fogjuk, de nem hagyhatom szó nélkül ezt az ügyet. Mindig eszembe jut. hogy az építővállalat műszaki vezetősége a tervező irodával való többszöri rnegbeFEBRUÁR 10. SZOMBAT KOSSUTH-KÁDIÓ: 5.00—5.30-ig: Reggeli zenés műsor 3 munkába induló dolgozóknak. 5.50: Hírek. Lapszemle. 600: Falurádió. 6.45: Hírek. 7.45: Üzemi tudósítóink jelentik. — 11.50: Csendország csendjében. Hideg Sándor elbeszélése. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.50: A Bádió népi zenekara játszik. 15.16: Népszerű zenekari művek. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Népdalfeldolgozások. .—- 14.50: A második sátorban. Méray Ti. bor irodalmi riportja. 14.50: Részletek Sárközy: Szeéistyoi asszonyok c. operettjéből 15.15: Hírek szerbül. 15.50; Beszélő atlasz. 15 45: Állami váilalaj tok hírei. 15.50: Könyv, muzsika, szín- I ház. 16.10: Szovjet napok — szovjet | emberek. 16.20: A Kádió tánczenek ara játszik. 17.00 Hírek. 17.10: Szovjet zenekari muzsika. 17.50: Falurádió. 18.25: Tréfás népdalok. 18.4Q: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 19.50: Hírek szerbül. 20.00: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. . 20.45: A Magyar Rádió ajándékműsora. 21.50: Németország. (Téli me- * se). Heinrich Heine verses útirajza. — 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Tánc éj félig. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek 6.45: Jó reggelt, gyerekek! 7 05: Hanglemezek. 7.15: Hírek szlovénül. 7.55: Részletek Ljepin: Halló Moszkva c. filmjéből. 8.00: Régi magyar operettréjietek. 8.40: Mi az új faluért küzdünk., 9.45: dörög gyermekek műsora. 10.00: Hírek. 10.10: Kei esz- tesey Hédi énekei. 10.50: Hanglemezek. 15.00: Szabad népek dalai. 15.40: Az első adag. Gergely Mihály, elbeszélése. 16.00: Zenei Újság. 16.55: Ipari szaktanfolyam. 16.50: Szív küldi szívnek Szívesen. 17J0: Tanuljunk énekszóra oroszul! 17.50: Hírek. 17.40: A Rádió népi zenekara játszik. 18.15: Hanglemez. 18.25: Hírek szlovénül. — 18.40: Tánczene. 19.15: Sportnegyed, óra. 19.50: Mindenki operája. Rossini; Sevillai borbély. 21.00: Hírek franciául. 21.50: Új magyar és szovjet filmekből. 22.50: A fővárosi népi zenekar játszik. MJ ÚJSÁG A MEGYEBEN? Állami gazdaságaink befejeztek a favaszi vetőmag tisztításai Megyénk állami gazdaságai a tavaszi vetőmagvak tisztítása után megkezdték a megyén belül a vetőmagvak cseréjét, hogy minden darab földbe nemesített vetőmag kerüljön. Emellett próbacsiráztatássuI biztosítják a tavaszi vetés sikerét. — Az erőgépek 80, a munkagépek 90 százalékát már kijavították, mégpedig jobbára használt anyagból. A csahold, biidszentmihályi, újfehértói és balkányi állami gazdaságokban a vetőgépek és traktorekék kerekeihez szükséges perselyeket, eke tengelyeket, kultivátorokhoz kapafelszorító lakatokat, boronafogakat használt anyagból készítették el. Az újiebértói iilmpropaf>an- disták versenyre hívták ki egymást a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából. Most a szombat esti kultúrműsorral egybekapcsolt ünnepélyes megnyitóra készülnek. Elhatározták azt is, hogy minden előadáson egy-egy műsor- számot ajánlanak fel az élenjáró dolgozóknak — írja Hován József Pál levelezőnk. Az elmúlt esztendőben a nyíregyházi Dózsa tsz. tagjai S4 hold kertészetükből csak 21 holdat .öntöztek. Az idén már mind a 84 holdra kiterjesztik az öntözést. A hasznos vadakat pusztító kártevők irtására hívja jel le. veiében a figyelmet Gönczű János elvtárs, a nyírlugosi állami gazdaság dolgozója. Ilyen kártevő a róka, szarka. A kártevők irtására nem fordít kellő gondot pl a nyír- gelsei vadászbrigád. A nyírvasvári kultúrcsoport színjátszói sikeresen szerepeltek több alkalommal az utóbbi időben. Legutóbb 10-én a Nyírcsászáriban rendezett körzeti kultúrversenyen léptek fel és bejutottak a járási döntőbe. Az eddiginél sokkal több gondot keii fordítón! legelőink gondozáséra A minisztertanács kétéves állat- tenyésztési határozata az állatlétszám növelésén túl a minőség javítását'Is előírja. Mind a két téDy nagyobb takarmánybázist követel. Nem lehet jelentéktelennek venni a legelők hasznát még a jelenlegi minőségük és kihasználásuk mellett sem, azonban ha legelőinken a legalapvetőbb munkálatokat végezzük el és ha szakszerűbben legeltetünk, már is hatalmas meny- nyiségü rejtett takarmánytartalékhoz jutunk. (Ezirányban pedig tájékozódni, a tapasztalatokat megbeszélni téiidőn, most van alkalom.) SZAKASZOS LEGELTETÉS folytán az állat nem tapossa le a félig lelegelt füvet, mert kis területre van szorítva, ahol kénytelen frissében a talajig legelni a füvet, ezentúl rá van kényszerítve a kisebb értékű füvek, sőt a gyomok lelegelésére is, aminek ugyan a jól kezelt legelőn nem szabad volna lenni. Az értéktelen gyom nem magzik fel s nem' tud úgy szaporodni, az értékesebb füfélék pedig, míg a másik szakaszon legel az állat megpihennek, illetve újra fejlődnek. Az állatok elhullatott trágyáját gereblyével a legelő, vagy a szakasz meglegeltetése után a delelőhelyekkel együtt szétboronáljuk. így sokkal jobb a visszamaradt trágya értékesítése, illetve elosztása, nem maradnak buja foltok, ahol sokszor az értékes fű kipusztul és a buja talajt kedvelő gyomok lépnék föl. Szakaszonként is változtatni kell a delelőhelyet, tehát nem állandóan egy helyen ■ • I. Fétisé 200 kg Szuperfoszfát 100 kg Kálisó. 160 kg Egy kaszálás széna szárazon 24.70 q A II., IV. trágyanélkiili parcel- ák hozama 13.40 q volt. Ha a. kiszórási és mütrágyakölt- séget figyelembevesszük a terniés- .öbblet csak a lekaszúlt mennyiségben bőven fedezi a kiadást, a sarjut legeltettük, de még a minőség is jobb volt. A részletes kiértékelésemet nem ismertetem, mert • célom nem az volt a fenti számokkal, hogy ezt mint követendő példát ebben az összeállításban javasoljam. De, nem is .lehet, mert ahány Jegelő, annyi talaj és annyi fii féleség — inkább csak a műtrágya hasznossá- gát próbáltam bemutatni. Azonban azt tapasztaltam, hogy a szuperfoszfátot ritkábban és nagyobb mennyiségben, á pétisót pedig kisebb. mennyiségben és- többször adjuk. deleltetiink, mint azt sok helyen csinálják. A LEGELŐT KŐ LÖKŐ SER ÖSSZE i jó éles boronával járatjuk meg, hogy az őszi és téli csapadéknak megnyissuk az utat. Szintén boronát alkalmazunk a műtrágyák bedolgozására is. A boronálás egyik döntő haszna abban van, hogy íég- járhatóvá teszi a talajt. Á talajban élő levegőigényes aeróbakté- riumok nem tudják hatásukat kifejteni az évtizedek óta háborítatlan, tömódött talajban és így a, lerakódott növényi korhadékot sem, tudják a füvek gyökerei számára felvehetővé tenni. A fükeverékek pillangósvirágú növényeinek gyökerein a jól levegőző talajban sokkal eredményesebb a nitrogéngyüj- tés Is. Az egyszerű, mindenütt végrehajtható boronálással hatal más eredményeket érhetünk el, ami a többtermelést szolgálja. Állataink nem minden fellegelt takarmányt hagynak vissza trágyaként a legelőn és az elhullatott trágya sem trágyázza eltérítés esetén sem olyan arányosan a rétét, hogy annak trágyára * ne volna szüksége. Istállótrágyát á szántón jobban tudjuk hasznosítani. így marad a műtrágya, amivel igen jó termőerőbe hozhatók legelőink. Én 1951 nyarán a nagykállóí közlegelőn végeztem egy egyszerű niűtrágyázási kísérletet. A fű 1950 évi vetésű, a talajunknak megfelelő összeállítású keverékből. A ta laj kissé lejtős, a felsőbb rész enyhén savanyú, az alcsonyabb rész közömbös kémhatású. AZ EGYES PARCELLÁKRA kiszórt műtrágya egy holdra van átszámítva, a kiszórási idő 1951 április 0. III. V. VI. számú parcella 100 kg 150 kg 50 kg 80 kg 100 kg 20.50 q 1S.40 q 15.10 q A legelők javítása terén legnaI gyobb feladat a termelőszövetkezc- I tekre, állatni gazdaságokra vár, mert a szervezés, kísérletezés ná luk valósítható meg legjobban. — Most, a tervezés idején vegyék számításba a legelők javítását is termelőszövetkezeteink, hogy területnövelés nélkül, több állatnak jobb takarmányt biztosítsanak. liarek László, agronómus, Nagykálló. SZABOLCS-SZATMÄRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyőre József Szerkesztőség: Nyiregynáza, Dózsa György-u. 5. Fel.: 13-70 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa György-n. 5. .
