Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-13 / 36. szám

N 3 P L A P 1952 február 13, szerda A nyírbátori áj term el őcsopor tok hasznosítják a Vörös Csillag: tapasztalatait! Hét esztendeje szabad Budapest A nyírbátori dolgozó parasztok amikor még egyes típusd termelő' csoportok tagjai voltak, már ak­kor is el-elmentek a Vörös Csillag­hoz „■vendégségbe”. Különösen a Lenin-csoport tagjai jártak gyak ran a régi tszcs-be. A volt egyes típusé Kossuth azonban nem ta­nulmányozta ilyen szorgalommal a hármas alapszabályt s csak nem­rég alakult át III. típusú cso­porttá. Ennek oka is volt, ami ké­sőbb mutatkozott meg. Ahol a volt Kossuth tagjai lak­nak, a Rózsa Ferene-utca környé­kén, ott laknak Nyírbátor „leghí­resebb” kulákjal, élükön „vitéz” Kovács Dániel volt íőbíróval. Ami­kor először szóba került az átala­kulás, még kevesen értették a tsz. tagok közül, hogy miről van szó. A kulákok aztán néhány tszcs-tagot megkörnyékeztek, hogy őket is ja­vasolják a csoportba. Nyíltan, köz­vetlenül nem merték kérni felvéte­lüket, hanem Harcsa Lajos közép­parasztot bízták meg, hogy Járjon el a bátor! Pártbizottságnál, mert ők „garantálják”, hogy abból , jó” csoport lesz, amibe ők belépnek. A Pártbizottságon megmagya­rázták Harcsa Lajosnak, hogy a csoportjukat hova „fejlesztenék” Bánki meg a Kovács-féle kulákok, s kérésükre azt Is elmondták ho­gyan dolgozik a III. típusú tszcs. Az átalakulás azóta már megtör­tént és azóta van kapcsolatuk a többi csoportokkal Is, hogy a Má­koknak háta tfordítottak. Szilágyi Gyula, a Vörös Csillag elnöke így beszél erről: — Hozzánk, mint a legöregebb csoporthoz, szívesen jönnek el az elnökök. A Petőfi elnökével vala­melyik nap, amikor itt volt, elbe­szélgettünk a multévi hiányossá­gainkról is. Nyolc hold borsónk, egy tábla szöszösbiikkönyünk eíper- gett, mert rossz volt a munkafe­gyelem, a tagok egy része idegenbe járt dolgozni és ml ezt annyival intéztük el, hogy „kevés a tag, sok a föld”. Rossz volt a tervezés is, mert olyan növényeket termeltünk amiknek a főbb munkálatai egy- időre estek és persze, hogy nem győztünk mindent elvégezni. — De nemcsak rossz volt ebben a csoportban — szólt közbe Sallal Gyula könyvelő és igaza van. Sok Jónak is lenni kellett, amiért az 580 hold terület most 2123 holdra emelkedett, s a taglétszám is meg­háromszorozódott — Persze, hogy volt jó Is •— folytatja Szilágyi elvtárs — az egyéniek közül kevesen kóstolták meg, hogy milyen a sajáttermésü boruk, mert rosszad gondozták sző­lőiket, mi pedig lő—1G hektólitert szűrtünk holdanként és egy-egy munkagységre egy liter három di­óit osztottunk. És azt sem minden csoport mondhatja el, mint ml, hogy 150 mázsa kukoricánk van, most február közepén. (Tartalékol­ták a növekvő állatállomány szil mára.) Most pedig a Lettin iszcs. párttltkára és elnöke kereste fel Szilágyi elvtársékat. Ök is láttak, hallottak, tapasztaltak. Hibát is vettek észre: azt, bogy a Vörös Csillagban gyenge a pártszervezet munkája, ennek következtében a DISZ sem működik jól. Az idei „óbb munka érdekében ezen is ja­vítani kell. — MI nemcsak a Vörös Csillag­hoz jövünk tapasztalatcserére — mondja Demény elvtárs, a Lenin elnöke, — de valamelyik nap el­megyünk a nyírlugosi állami gaz­daságba is megnézni az építkezése­ket, mert mi nem akarunk akár­milyen baromfi vagy sertésélat épí­teni, csak korszerűt. így terveznek a lenln tszcs, tag­jai, s készülnek a tavaszi munkák­ra Is. A pártszervezet jó munkájá­nak köszönhető, hogy a tavaszi ve- lőmagvak nagyrészét begyűjtötték már a tagságtól. Az 12LW hold földhöz a tagság összeadott 38 lovat, 92 darab szarvasmarhát és több mint 250 mázsa szálastakarmányt is. Úgy hozták az állatokat, hogy szinte egymást értét. „Még ilyen eladás, sem láttunk — mondták az új tagok, — megkapjuk az árát és mégis a miénk marad, eladjuk sa ját magunknak.” Jól jön a sok iga, mert tavasz­tól aztán sok lesz a munka Is. Eh hez azonban még kell a pontos ter­melési terv. — Mielőtt a tervkészítésbe bele­fognánk, összeül valamennyi cso­port intézőbizottsága, hogy ehhez a fontos munkához kicseréljük a tapasztalatokat — mondja Szilá­gyi elvtárs. Nyírbátorban az új csoportok nincsenek magukra hagyva. Nem­csak a Vörös Csillag mutat példát és adja át tapasztalatait, hanem a bátor! Pártbizottságtól is megkap­nak minden támogatást a jobb munkához. Sándor elrtárs, a Pártbizottság titkára minden héten összehívja a párttitkárokat és az elnököket ér­tekezletre, ahol megbeszélik a múlt héten elvégzett munkát és a legközelebbi teendőket. A városi bizottság minden termelőesoport- hoz 4—5 tagú patronázsbrigádot osztott be, ezek egyenként egy-egy reszortot patronálnak a csoporton belül. Egyik a politikai munkában segít, a másik az állattenyésztés­ben, a harmadik a könyvelés terén ad segítséget az új csoportoknak. A régebben alakult csoportok vegyenek példát a nyírbátori Vörös Csillagtól, segítsék a most alakult új csoportokat. A szovjet módszerek bevezetésével egyre emel kedik a tej hozam a balkányi állami gazdaságban Állami gazdaságunkban a dolgozók vállalást, tettek Rákosi elv­társ születésnapjának tiszteletére a tejhozam növelése terén. Veres Károly állattenyésztési munkacsapat-vezető vállalta, hogy 14 literrel fogja növelni a tehenek napi tejhozamát. A tehenészet dolgozói összeültek és megbeszélték, miképpen is emelhetnék minél magasabbra a tejhozamot, ügy látták, hogy ezt csak a szovjet módszerek bevezetésével tudják megvalósítani. A napi háromszori fejés, az egyedi takarmányozás bevezetése, az állatok etetésénél, itatásánál és tisztántartásánál az idő pontos betartása —- csak ez hozhat nagyobb eredményt a fejhozam emelkedésében. Dől- j gozóink előtt be is igazolódott ez, mert Veres Károly, Lelesz Ml- j hály, Rósz József munkacsapatokban elérték, hogy az eddigi 2 deci? emelkedés ma mär 1 literre emelkedett. A 09 darab tehén után a 8.5 liter fejésl átlagot 9.5 literre emelték. Komoly jövedelmet jelent ez gazdaságunkban, hisz csak eg,y hó­nap alatt az emelkedés több, mint 2000 liter tejet jelent. Komoly eredményeket értünk el ennek következtében a tejbeaűús terén is: 122 százalékosan teljesítettük tervünket. Gazdaságunk a legjobb eredményt elért dolgozókat prémiumban részesítette. Tóth Györgyöt 548, I,elesz Mihályt 467, Kosz Józse­fet 242, Hamzel Sándort pedig 202 forinttal jutalmaztuk jó munká­jukért. A mesterséges borjúnevelést is igen megkedvelik dolgozóink. Ve­res Mihály például, aki 2 hetes állattenyésztő iskolát is végzett, a borjúk 50 százalékát mesterséges úton nevelte és ezzel kiküszöbölte a borjúk elhullását. De elősegítette ezen keresztül a borjúk nagyobb súlygyarapodását is. Dolgozóink a tapasztalt példa nyomán még jobban megszerették a szovjet agrotechnikát és elhatározták, hogy ezt tnég tökéleteseb­ben fogják alkalmazni gazdaságunkban a magasabb tejhozam, a gaz­daság nagyobb jövedelmű *■ .kében. Varjú Márton, áll. gazd. igazgató. 1945 február 13-án este 324 ágyú 24 össztüzével ünnepelte Moszkva Budapest felszabadítá­sát, amellyel megnyílt az élt Ausztria és Csehszlovákia felé s közelhozta a náci bitangok vég­ső vereségét! A Szovjet Hadse­reg elhozta hazánk fővárosa számára a szabadságot. Másfél- hónapos szörnyű harc folyt, a felszabadító csapatok utcáről- utcára, pincéről-plncére vívo.tt nagy csaták után tűzhették ki a győzelem zászlaját. A náci barbárok nem kímélték Buda­pestet — mindenáron „tartani” akarták. Ártatlan asszonyok, gyermekek vére, pusztulása szá­rad kezükön. Gyalázatos gaztet­teket követtek el, meggyilkolták a szovjet parlamentereket. S Budapest mégsem dőlt rom­ba. Nem a nácikon múlott, ha­nem az ostromló szovjet kato­nákon, akik Sztálin elvtárs pa­rancsara védték, őrizték a vá­rost a pusztulástól: nem lőtték nehéztüzérséggel. Azóta hét esztendő telt el. Budapest szebb, mint valaha volt. Az új gyárak, üzemek mel­lett pompás lakóházak épültei: a dolgozók számára, új Iskolák tárták ki kapuikat a munká­sok, parasztok gyermekei előtt. Budapest a nép országának fő­városa, a nép városa lett. 8 ezért nevezte el a nép a leg­szebb hidat Sztálin-hídnak, leg­szebb útját Sztálln-útnak. Ezért emelt gyönyörű szobrot a nép Sztálin elvtársnak — nemcsak Budapest népe, hanem az or­szág minden dolgozója, akinek számára drága a szabadság és a béke. Budapest egy békét akard nép, ország fővárosa. S most, amikor gyönyörű Budapestünkre gondolunk — gondolunk Phen- jan romjaira is. Gondolunk az elhamvadt koreai városokra és falvakra és szent fogadalom születik újra: nem engedjük meg, hogy imperialista gyilko­sok és rablók újra rombadönt- sék mindazt, amit a szabad nép megalkotott. Ezekben a. napokban meg­újult lelkesedéssel, megsokszoro­zódott forró szeretettel gondol hazánk egész népe Budapestre ahol Ráljosl elvtárs lakik éj dolgozik. Az alkotó, építő nép megfogadta, hogy még jobb munkával ünnepli nagy veze­tőnk, Rákosi elvtárs 60. szüle tésnapját. Ezzel is fényes bizo­nyítékát adják dolgozóink, hogy minden erejükkel megőrzik a ltokét Budapest, az egész or­szág számira. A városi tanács népművelési osztálya támaszkodjék munkájában a dolgozókra Városi kultúrvezetők ankétja a Néplap szerkesztőségében A nyíregyháza városi tanács nép- s folyik, pedig a mezőgazdaság szo- müvelési előadója, a József Attilav-clallsta átépítésének feladata meg­Kedden sztrájkba léptek a párizsi és Párizs környéki dolgozók Párizsban és környékén nagy­arányokat ölt a tiltakozó sztrájk. Párizsban a hatóságok a kora reg­geli órákban letartóztatták a köz­lekedési dolgozók satrájkőrségelneu többszáz tagját, hogy biztosítsák a közlekedést. A sztrájkmozgalom ennek ellenére nagy torlódásokat és késéseket idézett elő a főváros for­galmában. A vasúti dolgozók sztrájkja miatt nagy késésekkel bo­nyolódik a távolsági forgalom is, néhány járat egyáltalán nem közle­kedik. Párizsban a gázellátást csak tar­talékokkal tudják biztosítani, az uteákon közlekedő néhány kistaxlt maga a tulajdonos vezeti. A sztrájkmozgalom különösen nagyarányú a vas- és fémiparban, az építőiparban, valamint a Párizs- környéki közüzemi dolgozók körében. Párizs egyes részeiből, valaminl több peremvárosból a sztrájkoló)! és a rendőrség között lezajlott ki- sebb-nngyobb összetűzéseket jelen­tenek. Moselle megyében a CGT-bez éj a keresztény szakszervezethez tar :ozó bányászok elhatározták, hogy kedden szintén sztrájkba lépnek. A Force Ouriere bányászainak kül, jöttsége a szakszervezet központi vezetőségénél kérte, hogy a sztrájk mozgalomhoz szervezetük is csali lakozzék. Számos vidéki városbai, Is nagyarányú előkészületek foly jak a sztrájkmozgalom kiszélesítő sere. Orleansban a vasárnap rendezeti tömeggyűlésen nyolcezer főnyi tö­meg vonult fel. kultúrotthon vezetője, színjátszó szakkörének vezetője, az üzemi kul-. .túrfelelősök ankétra jöttek össze a Néplap szerkesztőségében. A vita középpontjában az állott: hogyan lehetne megjavítani a tanács nép­művelési osztályának munkáját. Pásztor elvtárs, a kultúrotthon igazgatója elmondotta: a tanács nem tudja kézbentartani a város kultúréletének irányítását, elvész az apró-cseprő kultúrfeladatok meg­oldásában. Nem ad kellő segítsé­get az üzemek számára. Számos ismeretterjesztő előadást hirdetnek meg, amelyek fontos természettudo­mányos, irodalmi, történelmi stb. kérdésekkel foglalkoznak. Ezeknek az előadásoknak azonban kevés a hallgatója. Az iskolák kulturális tevékenységét sem ellenőrzi kellő­képpen a tanács s nem egyszer for­dul elő, hogy egyes iskolai kultúr-1 csoportok haszontalanul pazarolják idejüket sekélyes műsor betanulá­sára. Az ankéton megjelent üzem! kul- túraktivisták arról beszéltek, hogy nagy szükségük lenne a szakmai1 továbbképzésre. Ezzel nagymérték­ben megjavulna a kultúragltácló, a kultúrmunka színvonala. A dolgo­zók igényei hatalmas mértékben megnövekedtek — mondották — s ez minden kultúrmunkást arra köte­lez, hogy a munkaterületén a leg­jobbat, a legszebbet adja. A vita egy Igen font33 kérdésre is rávilágított: a tanács elhanya­golta a tanyabokrokat. A tanyavl- iáéban igen csekély kultúrmunka Tovább folynak a megtorló intézkedések Tuniszban követeli, hogy őzen a téreu Is gyö­keres változás álljon be. Elmondta véleményét Hankovszki elvtársnő is, a városi tanács nép­művelési előadója. Arra hivatko­zott,hogy egyedül van, nem képes a sok feladatot elvégezni, i Ennek nyomán egy súlyos hibúr hívta fel a figyelmet az anké Arra, hogy a tanács népművelés előadója nem támaszkodik munkí jában a dolgozókra. Megalakul annakidején a népművelési alblzoti ság, amelynek számos tagja van, azonban az albizottság még egyet­len ülést sem tartott. Keeskovszkl József elvtárs, az albizottság el­nöke Is igen elhanyagolja feladatát ezen a téren. Az aDkét résztvevői tanácsolták Hankovszki elvtársnő­nek, hogy munkája megjavítása érdekében hívja segítségül az albi­zottság tagjait s mindemellett szer­vezzen aktívákat. Csak a dolgozó tömegekre támaszkodva tudja jól feladatát ellátni. Ugyanakkor dol­gozzon helyesen elkészített munka­terv szerint. Van ugyan munka­terve, azonban ez a terv egyáltalán nem foglalkozik például a kultúr­otthon feladataival. A tanácsnak is, a kultűrotthonnalc is külön-külön munkaterve van s ebből zavarok adódnak, amelyek gátolják a mun­kát. Hankovszki elvtársnő helyesnek találta a tanácsokat s megfogadta: ezek szellemében lát hozzá Nyíregy­háza kulturális-népművelési mnnká-( jónak megjavításához. X tuniszi kormány egészségügyi minisztere, akt két napot töltött ,Cap Bon körzetében, kijelentette, hogy azok a közlemények, amelyek beszámoltak a körzetben elkövetett atrocitásokról, „nagyrészt megfelel­nek a valóságnak”. A tuniszi bíróság három hónap­tól öt évig terjedő börtönbüntetésre | ítélt 15 tuniszlt, akit Tuniszban és a Cap Bon körzetben megtartott razziák során tartóztattak le Sousse városában a hét végén 30(1 tuniszit fogtak el. üdzsában hat marokkóit 15 napi fogházra ítéltek „tiltott szakszer vezet létesítése miatt”, mert ezer ötszáz munkanélküliből álló szak szervezetet hoztak létre munkaalka lom követelése céljából. Külpolitikai jegyzetek A VÉRES PROFIT Az imperialisták zsoldjában álló „Welt am Sonntag” című cyú gatnémet lap cinikus hangú cikket közölt a koreai háborúról. Az( mondja a többi között: „Az az állítás, hogy egy háború haszonnal járhat, furcsán hang zik, de a koreai háború esetében mégis ezt kell mondanunk, bár ez a háború másfél éve éhínségbe és nyomorba döntötte Korea lakosságát. Ha azonban a másik oldalt nézzük, meg kell állapítanunk, hogy s koreai háború a nyugati világ számára olyan hadsereget eredménye zett, amely a legújabb, a legkorszerűbb harci tapasztalatokkal ren­delkezik.” Ezzel büszkélkednek az imperialista agresszorok, amikor megejtik számadásukat, s eredményként kihozzák a véres profitot: a gátlás­nélküli beismerést, hogy sokat fejlődtek a gyilkolás technikájában.., Igen, valóban sokat fejlődtek a gyermekek, az asszonyok és az öregek embertelen legyilkolásában, a falvak lerombolásában, felperzselésé- ben, a napalm-bomba alkalmazásában, a békés nép ellen Intézett ke- gyetteu légitámadásokban. Mindezzel cinikusan hivalkodnak, elfelejtik azonban megemlíteni az Egyesült Államok „tapasztalatai” közül azt a leckét, amelyben a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek részesítették az amerikai imperialistákat... Ami pedig szintén tanulsággal szolgálhat, s talán így fogalmazható meg a legvilágosabban: minden agresszomak be­törik a feje, ha egy békés nép szabadságát akarja elrabolni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents