Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-02 / 27. szám
Mai számunkból: Ünnepélyes keretek között leplezték le Rózsa Ferenc elvtárs emléktábláját 12. old.) — Nemcsak terveznek -— máris munkához láttak az új pirícsei tszcs., a Táncsics. tagjai (3. oldj Segítse elő a 61/3. Építőipari Vállalat vezetősége a felajánld sok teljesítését (3. old.) — A februári termelési értekezletek elé (4 old 1 Vilii évfolyam, 27, szám. ARA 50 FILLER 1952 február 2, szombat Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődéséről Most, hogy eddig még soha nem látott érdeklődés nyilvánul meg falvalnkban a szövetkezeti gazdálkodás irányában, hogy egymás után jönnek hírek száz és száz dolgozó paraszt szövetkezetbelépéséről, új termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti községek alakulásáról — felvetődik a kérdés: vájjon miért van ez? Vájjon mi hozza olyan közel a szövetkezetekhez az egyénileg dolgozó parasztokat, mi érleli meg bennük az elhatározást, hogy maguktól, önszántukból, tömegével kérjék felvételüket? A Szabolcs-Szatmárban most zajló események, termelőszövetkezeti mozgalmunk mostani gyors fejlődése, Rákosi elvtárs, a Párt tanításait Igazolják. Rákosi elvtárs a másodig országos tanácskozáson ismételten hangsúlyozta: „A legjobb agitáció, a legjobb propaganda az, ha a, szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyént paraszténak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a jobb termelési forma". Kétségtelen, számos tennivaló van Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeteiben és csojjortjaiban, hogy még Inkább megnöveljék a példa erejét a jó munkaszervezetek kialakításával, a pontos terv szerinti munkával, szilárd munkafegyelem inéi; a szövetkezeti demokrácia szellemében még virágzóbbakká tegyék gazdaságaikat. — Kétségtelen, hogy sokminden hiba, hiányosság adódott még az elmúlt észtén dobén ezen a téren. — Azonban senki sem vitathatja el termelő- szövetkezeteinktől és termelőcsoportjainktól azokat a sikereket, azokat az eredményeket, amelyeket földművelésben, állattenyésztésben elértek, s amely eredmények megmutatkoznak a megnőtt közös vagyonban, meglátszanak a szövetkezeti parasztok jómódjában, teli kamráiban. Vegyünk csak néhány példát. Szövetkezeti gazdaságaink közös vagyona az elmúlt két esztendő folyamán több, mint ötszörösére emel kedett, negyedmilliárd forint körül van. S nem kevesebb, mint húsz olyan termelőszövetkezet van megyében, mint a ti-szadobi Tán estes, amelynek három és fél millió forintot meghaladó vagyona van. Mindez nem bizonyít mást, minthogy életrevaló a szövetkezeti gazdálkodás, hogy ez az út fölfelé visz, előreviszl a falut. Ugyaner röl beszél az a tény, hogy szövetkezeti gazdaságainkban 28 szá valókkal magasabb gabonatermést, 22 százalékkal magasabb kapdster- mést takarítottak be, mint két cs. tendeje. Ugyanerről beszél az lény, hogy amíg 19 jO-ben megyei viszonylatban 13.25 forintot ért egy egy munkaegység, amíg 1950-ben egy munkaegység értéke 15.00 volt, addig 1951 őszén a 10.13 forintos készpénz mellett megyei átlagot számítva 2.92 kiló búzát, 1.2:2 kiló . rozsot, 52 deka árpát, 1.18 kiló kukoricát, negyedkiló ssálastakar- inányt, 4 deci olajat,' 10 deka cukrot, majd három kiló burgonyát, szőlőt, bort, almát és még sok min- den mást is kaptak a Szövetkezeti parasztok. Nem beszélve arról, hogy’ számos termelőszövetkezetben ez átlagnál jóval többet ért egy-cgy munkaegység. A nyírkárász! Május 1. termelőszövetkezetben például Nagy István 413 munkaegysége után több, mint 11.000 forint kész pénzt, 12 múzsa kenyérgabonát, öt és fél mázsa kukoricát, S mázsa krumplit, 4 mázsa almát, 100 liternél több bort, 37 kiló cukrot, 31 mázsa szálastakarmányt és két süldőt kapott. 8000 forintért vásárolt ruhaneműt családjának. Egy rádióra sem sajnált 1350 forintot. Vájjon nem látták mindezt a községek egyénileg dolgozó parasztjai? De látták, hogyne látták volna! Hisz ott álltak mind figyelemmel a termelőszövetkezetek kerítésénél, a falu ezer szemével figyelték, mit is, hogyan is tesz a szövetkezet. És nemcsak a gelénesi, hanem sok más pőlda is bizonyítja, hogy nem csupán egyszerű szemlélők voltak a kívülállók, hanem eljártak Horváth Márton elvtárs ünnepi beszéde a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulóján, a magyar sajtó napján a gyűlésekre', eljártak a szövetkezeti parasztokhoz, sőt még javaslatokat is tettek, hogyan javíthatna egy-két hibáján a szövetkezet. — Azért tették mindezt, mert a szö- vetkezet-mutattu példa ereje magával ragadta őket, közel vitte a szövetkezetekhez. De vájjon nem volt-e szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének hatalmas lendítőjc a Szovjetunió baráti segítsége? Megyénk termelőszövetke zeti mozgalmának fejlődését el sem lehetne választani attól, hogy az elmúlt esztendőben is ott jártak, tapasztaltak a szovjet kolhozok virágzó földjén a szabolcsszatmárí falvak leövetei, Álmási János, L. Szász Simon, Dudiís llcna, Suszta Sándor és a többiek. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését el sem lehetne választani attól, hogy száz és ezer hasznos tanácsot adtak, megmutatták, merre is viszi a- ml falcainkat a termelőszövetkezeti út —, a megyénkben járt szox jet elvtdrSak, Szavcsenkó elvtárs, Brov- cseirko, Kcbcdjuk, Burenkov elv- társak, a szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak küldöttei. Rákosi elvtárs a második országos tanácskozáson elmondta, mi-, lyen hibák adódnak abból, ha nyomják, túlságosan erőltetik a szövetkezetbe való belépést az egyé ni gazdák közt. „Mert az olyan embernél, akit ilyen tizenöt-hús szoros agitáció után, úgyszólván kötéllel húzunk be a szövetkezetbe, azt fogjuk tapasztalni, hogy legnagyobb munkaidőben egyszer hiányzik, máskor nem találják és csak akkor jelentkezik, amikor a zárszámadásnál méltatlankodni kell, hegy kevés a reá jutó munkaegység.” Sokfelé tapasztalhatták termelőszövetkezeteinkben, hogy az így „megagitált” embereken nincs is áldás a szövetkezetben. — Most hogyan fejlődnek szövetkezeteink Úgy, hogy az egyéni dolgozó parasztok százai maguk, saját elhatározásukból kopogtatnak a termelő- szövetkezetek ajtaján, maguk jelentik be szándékukat új szövetkezetek alakítására. Anélkül hogy szervezett agltációs munka folyna bárhol is a termelőszövet kezeti mozgalom mennyiségi ’fejlesztése érdekében. Sőt olyan dolgozó parasztok is jönnek a termelőszövetkezetbe, akik egy esztendővel ezelőtt még azt mondták, hogy „míg élnek, elboldogulnak ők a szövetkezet nélkül is", sőt -— „senki se fogja tudni kivárni azt az időt, amikor ők aláírják a belépést”. S most Íme, jönnek. Hozzák a jószágot, hozzák a gazdasági felszerelést, szekérre rakják a ta- karmánykészletct, a vetőmagot, s jönnek a szövetkezetbe. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Dolgozók Pártja Köz. ponti Vezetősége és Budapesti Pártbizottsága a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója, alkalmából a magyar sajtó napján, tegnap este Budapesten a Városi Színházban ünnepi díszelőadást -endezett. A díszelőadáson megjelentek : Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József elvtársak ás a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja, köztük Rónai Sándor elvtárs, az elnöki tanács elnöke. Ott volt Dobi István a minisztertanács elnöke, az elnöki tanács és a minisztertanács számos tagja. Jelen voltak a díszelőadáson: J. D. Kiszeljov elvtárs, Szovjetunió nagykövete, a többi baráti ország külképviseleteinek vezetői és a magyar sajtó napja és a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója alkalmából Buda pestre érkezett külföldi vendégek, köztük a Lenini-Sztálini Pravda képviselője, Mihail Avarkievlcs Harlamov elvtárs. Az ünnepségen Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott UhP . ö'^sz-'Vb'f. A Szabad Nép születésének 10. évfordulóján életünk minden területén gyorsütemü fejlődést tapasztatunk. A mai évforduló, a mai eredmények láttán emlékezünk mindenekelőtt arra az Időre, amikor a mag még a föld alatt, csírázott, s a magyar föld felett a töke, a fasiszta háború volt látszólag a korlátlan úr. Pontosan 10 évvel ezelőtt, 1942 február 1-én a fasiszta áradat kellős közepén pártlapunk első vezércikkének első sorai így idtak programot: „Pártlapunk neve jelképezi azt a történelmi fel adatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét, a kommunistái: magyarországi pártját állították. Ezt a történelmi feladatot Sztálin cin társ ismerte fel és foglalta szavak ha elsőnek, amikor a német-szovjet háború kitörésekor bejelentette hogy most Európa elnyomott németéinek szabadságharca következik a Icözös elnyomók, a fasiszta rca-h ció ellen." Az illegális Szabad Nép, mely büszkén illesztette homlokára Pártunk vezérének, Rákosi elv társnak nevét, — az 5 szellemében utasításainak megfelelően a törne gek közé vitte a fasisztaellenes nagy nemzeti összefogás, a függet lenségl mozgalom egyedül helyes politikáját. — Illegális Pártunk, s a Szabad Nép tett erőfeszítéseket a fasiszta- ellenes front kiszélesítésére, tárgya-, lások előkészítésére, — de kik voltak, kik lehettek tárgyaló partnereink? A kevés meggyőződéses antifasiszta paraszti és értelmiségi politikus mellett ott settenkedtek Horthy környezetének tábornokai, n „kisgazda és polgár) párt’’ egyes kalandor politikusai, jobboldali és álbaloldali szociáldemokrata vezetők, legitimisták és a klérus emberei, —- mindazok, akiknél „jobbol- daliságoj.” és ..baloldaUságot” gyakran döntötte el, hogy melyik milyen maszkot kapott Keresztes-Fischer műhelyében? A tömegekhez, eljutó illegális Szabad Nép önfeláldozó munkája tette, hogy a Hortliy-kormányok műhelyében készült áruló úgynevezett munkásvezérek és parasztvezérek, és a Peyerek és Nagy Ferencek feje felett eljutott propagandánk, — mint a nép győzelmének hírnöke, a munkás és paraszt tömegekhez, értelmiségi rétegekhez. A pasz- szív és aktív, ellenállás, a kiürítési és nagyarányú országrablási parancsok megtagadása, a szabotázs és a fegyveres akciók jelszavai és módszerei elsősorban az illegális Szabad Nyp-c-n keresztül jutottak et a vezetést váró, ellenállásra kész tömegekhez. Kezdve azzal, hölgy az Illegális Szabad Nép fölhívása nyomán, a Népszava tilalma ellenére, 1942 március 15-én összesereglettek a Petőfi-szo- borhoz tüntetni becsületes szociáldemokrata szervezett munkások és funcionáriusok és az értelmiség tömegei Is — egészeit 1944 teléig a Szabad 'Nép a nemzeti ellenállás agitátora és szervezője volt. Az ideális Szabad Nép kitört abból a gyűrűből, melyet Pártunk köré próbáltak vonni Hortiiy-tárgyalásokkal manőverező politikusai és rendőr kopói. Hű követője és folytatója volt a három évtizedes hősi harcra visszatekintő magyar sajtó legjobb hagyományainak, a „Vörös Újságának, az „Uj Márclus”-nak, a „KomrmmistiV’-nak. Szilárdan ment tovább azon az úton, amelyen előtte a magyar munkásmozgalom kezdeti lépéseit támogató munkás sajtó, Táncsics, Frankel Leó lapjai, az első magyar munkás lapok jártak. Az illegális Szabad Nép agltációs és propagandamunkája nem változtathatta meg a háború menetét hazánkban, de emelte Pártunk befolyását és tekintélyét, ezrével szereit új híveket Pártunk politikájánál:, előkészítette a, talajt Pártunk felszabadulás utáni gyors növekedéséhez. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon bitófa, sortüz és börtön kísérte, de a másik oldalon a haláltól vissza nem rettenő kommunista önfeláldozó ezrek és tízezrek szeretete ragadta előre. Az illegális Szabad Nép útja újra csak azt bizonyítja, hogy az erő. az igazság, a győzelem a mi oldalunkon volt, lesz és marad! Horvátit elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás után a legális Szabad Nép Révai elvtárs irányításával elsősorban azzal vált a Párt és a nép nagy iskolájává, hogy százezrekhez vitte cl Rákosi elvtárs beszédeit és iránymutató cikkeit, a Központi Vezetőség hangját, a Párt politikáját. Az első években kétféle politika ütközött össze. Az angolszász itnpe rializmus szállásesjnálói, a bankó rok, gyárosok és nagybirtokosok ügyvédjei, fasiszta puccsisták és álradikális demagógok az egyik oldalon — a a nemzet minden dolgozójának érdekét képviselő Pártunk a másik oldalon. A különböző árnyalatú reakciósoknak azonban el kellett bukatok, mert ők a tömegek elmaradottságára, mi viszont az élenjárókra építettünk. Az ö programjuk a nyomor és éhség, a miénk az újjáépítés és termelés volt. A hatalomért vívott harc győzelmében jelentékeny része volt a Szabad Népnek, amely százezrekhez vitte el naponta a Párt politikáját. A fordulat évében ez a harc eldőlt de a Párt, tehát a Szabad Nép számára sem fejeződött be. Ahogy 1945-től kezdve helye volt Szabad Nép hasábjain a termelés nagy kérdéseinek, a széncsatá- nak, az „Arccal a vasút felé’’ s az újjáépítés más jelszavainak, — ügy ma a szocializmus építésének nagy korszakában a termelés feladatai harci feladatokat is jelölnek. Ma azt mondjuk, hogy a Szabad Nép föfelactaia a szocializmus építésének segítése, — de a mai világhelyzetben nincsen olyan- szocialista, építőmunka, amely ne harc közben folyna. Nincsen olyan béke, amelyet ne kellene állandóan és éberen védeni. Nincsen olyan fejlődés, amely ne az elmaradottság elleni harc szülötte lenne. Horváth elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy milyen szerepet lölt be a Szabad Nép a szocializmus építése terén, majd így folytatta: — A Párt politikája: a béka védelme. A Szabad, Ncp híven, tükrözi a világ népeinek Szovjet- uMó-rczctte békeharcát, öntudatosan, bátran, nagy Pártunkhoz és szabad, > független nemzetünkhöz méltóan utasítja vissza az imperialista provokációk hosszú sorát.’ A mai évfordulón gondoljunk :<r. ra, hogy egyetlen területen sem ad több tanulságot az illegális Szabad »Nép hősi harca, mint éppen az Imperializmus elleni küzdelem frontján. Emlékeztessen a Szabad Nép arra — folytatta —, hogy testvéri szövetségünk a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, a gyarmatok és a kapitalista országok szabadságért küzdő népeivel, nemzetünket legyőzhetet- lenné teszi. A béketábor tagjaiként a nagy Sztálin vezetésével olyan erősnek érezzük magunkat, mint amilyen erős, szép és legyőzhetetlen az emberiség jövője. Rákosi elvtárs erre az évfordulóra így üzent a Szabad Népnek: „Kívánom, bogy az első évtized győzelmes harcait a Szabad Nép a jöv őben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletár nemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért, felvirágoztatásáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban.” ígérjük a Szalvad Nép szerkesztősége nevében, hogy a Szabad Nép még odaaóóbbau, még eredményesebben fog küzdeni e mindennél nagyobb célokért. Munkánk sikerének legfőbb biztosítéka azaz állandó segítség, amelyet dicső Pártunk Központi Vezetősége és személy szerint Rákosi elv társ nyújt a Szabad Népnek. Munkánk sikerének biztosítéka az a támogatás, szeretet, elismerés és bírálat, amelyet a Szabad Népnek milliós olvasótábora nyújt. Munkánk sikerének biztosítéka az a segítség, amelyet tniDden. kommunista újság példaképe, a Lenini-Sztálini Pravda jelent a mi számunkra. Köszönet a Pravdának, a népi demokráciák és a kapitalista országok kommunista lapjainak testvéri, elvtársi és harcostárs! üdvözleteikért — fejezte be beszédét Horváth Márton elv társ. Horváth elvtárs lelkes tapssal fogadott beszéde után a külföldi tesívérlapok képviselői szólaltak fel. majd ünnepi műsor követke zott.