Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-10 / 34. szám
NÉPI AP 1952 február 10. vasárnao Álig egy hete alakult meg Csapdán a* új III. típusú Bástya tszcs. Első feladatuk volt a eső-' port tagjainak, hogy megválás isszák az Intézőbizottságot, hisz sok munka vár elvégzésre a fiatal kezdő csoportban. Az istállók rend- behozása, trágyahordás és még egyéb olyan munka, amit még a tél folyamán el kell végezni. Most legdöntőbb feladatuk, hogy meg szervezzék a brigádokat és munkacsapatokat a tervszerű munka érdekében. A vezetőség megválasztásánál Ügyeltek arra a csoport tagjai, hogy jó’.dolgoző parasztokat, köztük a munkát jól ismerő közép parasztokat is válasszanak a vezetőségbe. Meg is választották elnöknek Király Elemér középparasztot, mert Igen jól bánik a földdel, kétéves gazdasági iskolája van. Bíznak benne: nem lesz hiba a munkában, a vezetésben. A brigád- és munkacsapatvezetök megválasztása sem kisebb feladat, hiszen egy-egy brigádvezetőre 300 hold föld megművelését bízzák, öt növénytermelő brigádot szerveznek, mert a földterületük 1500—1700 hold körül lesz. A termelési tervet felbontják brigádokra, munkacsapatokra, a jószágokat, gazdasági felszereléseket átadják minden brigádnak és azért felelni is fog egész évben. A földterületet egyénekre is felosztják, hogy mindig meg lehessen látni : ki végez jő és ki rossz munkát, hogy év végén prémiumot is lehessen adni a jó terméseredményt elért tagoknak. vei Az építő brigádot már meg }s szervezték a Bástya tagjai, Brigádvezetönek Kokas Sándor ácsot választották meg. Igen sok építkezést terveznek a tszcs, tagjai, hiszen munkadíjért nem kell pénzt kiadni, van szakember bőven a szövetkezetben. — Must elsőnek 23 méter hosszú, 13 méí** széles kultúrház felépítését tervezik saját erőből. Ugyancsak saját erőből építenek fel egy napközi-otthont, hogy a kisgyermekes anyák is mehessenek dolgozni. Maguk gondoskodnak a napközi otthon ellátásáról is, mert tudják: duplán meghozza az a kiadás a hasznot, hisz jobban megművelik a földet, ha a családtagok is dolgoznak. A legutóbb megtartott csoportértekezleten számos javaslatot (ettek a csoport tagjai a termáiési terv elkészítésére. a brigádok és munkacsapatok beosztására. Cserepes elvtárs javasolta, hogy a brigádok és munkacsapatok beosztásánál ügyeljenek arra, hogy lehetőleg egy utcából valók legyenek a tagok. Kulcsár István felvetette: igen szépen van jószágálloraányunk, szarvasmarhát is 230—300 körül hoztunk be. Jónak látnám, ha a t; kéneknél bevezetnénk a háromszori fejést és az egyedi takarmányozást. Az építő brigádnak sürgősén munkához kell látni és az Istáitokat korszerűbbre átalakítani, hogy az alkalmas legyen az egyedi takarmányozásra. — Minél több naposcsibét kell vásárolni a tavaszon, hogy idejében tudjak teljesíteni beadásunkat és azon felül maradjon egy nagyobb baromfitörzg is a csoportnak, hogy ne kelljen minden évben újra vásárolni a csibéket, — javasolta még Cserepes elvtárs. Király Arpddné üj növények termelését javasolja. Igen jövedelrue- ő lenne a gumipitypang, korian- der és a len termelése és ezzel ’.versanyagot adunk az ipar számára. — A brigádok megszervezése után versenyezni fogunk egymáson), hogy melyik brigád végzi el Mbt> munkáját Már meg is kezd •ejtik a munkát, hisz Itt az ideje vetőmagtisztításnak, — veti fel í Ko as Sándor..— Minden hiúidnak érdeke az is, hogy a gazdasági íe!s zseléseket, gépeket reudbehorza, mielőtt megkezdődnek a tavaszi munkák. Rendbe keli hozni a lószerszámokat is, hiszen abból is van 70 pár. Helyesnek látnám, ha a brigádvezetők hetenként tartanának majd értekezleteket, ahol beszámolnának a brigád eredményeiről, hibáiról és értékelnék, melyik brigád látta el jobban feladatát. Kulcsár István párttitkár a munkafegyelemről szól. — Nem fogjuk megtűrni azt, hogy fegyelmezetlenek, lógósok legyenek csoportunknál. De a szilárd munkafegyelemnek az alapja ,a terv-szerű munka. A régi tsz.-ben, a Béké-ben is az volt a hiba, hogy- nem az elkészített termelési terv szerint dolgoztak és nem volt meg a brigádok állandó területe sem. Ezért fordulhatott elő, hogy Kecs- kéméit Gábor, Horváth. János és még több tag is, hol elmentek a szövetkezetből, hol visszajöttek. — Ezért tudták csak idegen segítséggel idejében elvégezni a növény- ápolást. Nem is vonták felelősségre azokat, akik igazolatlanul elmaradtak a munkából. A Béke tsz. hibáiból tanulnunk kell. Minden egyes tagot felelőssé teszünk a területén végzett munkáért és szigorúan megbüntetjük a fegyelmezetlen tagokat. Azt akarjuk, hogy a járás valamennyi termelő- csoportja előtt példamutatóan végezzük munkánkat. A csarodal Bástya, tszcs, helyesen foglalkozott a szövetkezeti tagok feladataival. Számos kedvezményt kapnak az ipari burgonya szerződéses termelői Sraboles-Szatmár a burgonya hazája, az ország sokat vár megyénk burgunyatermels dolgozó parasztjai, tói. Fejlődő keményítő- és szempárunk egyre több nyersanyagot kíván. A dolgozók állama termelési szerződéseket kőt a dolgozó parasztokkal azért, hogy a szükségleteket terv szerint biztosítsuk. Nagy burgonyater- mó területeink ellenére igen gyengén halad azonban az ipari burgonya tér. melésére való szerződéskötés, A szer. ződéskötés február 15-i határidejéig meg kell sokszorozni a szerződéskötési eredményeket. A községi pártszerveze. iek, községi tanácsok olyképpen segíthetik ezt elő, ha részletesen ismertetik a szerződéses termelők számára biztosított számos kedvezményt- Minden szerződéses termelő az «I. múlt esztendeihez hasonlóan, a szerződött területek arányában kap termelési előleget. Azok a szerződéses termelők, akik saját vetögumót vetnek, az ipari burgonya termelői ára é3 a vető. burgonya tavaszi átadás esetére msg- allanltott ára közötti különbséget is megkapják. Ez az ipari fajtáknál (Woltmann, Kurier, Krüger stb.) száz kilónként 9 forint, Ellánál 14.80 forint. Tehát eszerint * termelő egy hold Ellával bevetett terület után 148 torint, mig egy hold egyéb ipari fajtájú burgonyával bevetett terület után 90 forintot kap. Az ipari burgonyát szerződésesen termelő dolgozó parasz. tok mindén mázsa átadott burgonya után két tíeoi rumot kapnak gyári áron. A rum egyharmadrészét a szerződé« megkötésekor, kótbarmadrészét pedig a termés átadásakor kapják. — A szerződéses termelők ugyanolyan fuvardljtérltést kapnak, mint azok, akik étkezési burgonyát adnak be. Csak abban az esetben nem jár fuvardíj, ha ai átvevő gyár telepe nincs messzebb a termelőhelytől, mint az étkezési burgonyát átvevő földműves- szövetkezet átvevöhelye. — Egyébként a dolgozó parasztok által leszerződött ipari burgonyát termő terület mentes a termény- és állatbeadásí kötelezett, ség alól. Termelőszövetkezeti levelezők írják: A tavaszi munkákra készülnek a tunyogmatolcsi tszcs-ben A Néplapban megjelent cikk nagy. övben S egészséges borjút nevel lendületet adott munkánknak, fellendítette csoportunkban a munkaversenyt is. Most már minden munkacsapat és azon belül az egyének is versenyre hívták ki egymást. Nálunk is tettek felajánlásokat Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapjának tiszteletére. A fogatos munkacsapat vállalta, hogy a trágyát kihordja a szántóföldekre és a gyümölcsösbe. Kiss János tehéngondozó vállalta, hogy bevezeti a napi háromszori fejést és ezáltal a napi fejési átlagot egy literrel növeli. Ezenkívül vállalta még, hogy tíz tehéntől ebben az fel. A csoport vezetősége vállalta,! hogy minden egyes tagot megtanít- a munkaegység számolásra, valamint politikai és mezőgazdaság! szaktanfolyamot indít. Jakó István munkacsapata Tál—, lalta, hogy a raktárban lévő műtrágyát szétszórja a földeken. Alcsoport egész tagsága vállalta, hogy a multévi hibákat kijavítva, ebben az esztendőben 80 százalékkal magasabb termésátlagot ér ek- mint az egyénileg dolgozó parasz-; tok. Somogyi Béla, Tunyogmatolcs, Szabadság Hajnala, termelöcsoport. Munkafelajánlással készülünk Rákosi elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére A nyírbátori iöldmuvesszövet- kezet igen szép eredményekkel zárta le az elmúlt esztendőt. A1 szövetkezet tiszta jövedelme a múlt évben megközelítette a fél millió forintot A szövetke zet most két úi üzletet nvit meé. hogy ezzel is elősegítse a község áruellátását. ÍZsukk Mihály, Nyírbátori MI, a porcsalmai Dózsa tsz. tagjai igen sokat köszönhetünk Rákosi elvtársnak és úgy tudjuk hálánkat és szeretetünket legméltóbban kifejezni, ha munkafelajánlásokkal, jobb és több munkával készülünk ennek a napnak megünneplésére. Az elmúlt évben igen szépen jövedelmezett 12 hold gyümölcsösünk. Több, mint 10 vagon almát adtunk el és ezért nem kevesebb, mint 130 ezer forintot kaptunk. Ezt az eredményt ebben az évben még fokozni akarjuk. Idejében végezzük el gyümölcsösünkben az előkészítő munkákat, mely alapja a minőségi gyümölcstermésnek. Az elmúlt esztendőben nagy kárt okozott az almamoly, mert nem fordítottunk kellő gondot a kártevők pusztítására. Ezt a hibát később a leggondosabb permetezéssel sem tudtuk kijavítani. Most vállaltuk, hogy a gyümolcsfatörzseket a kártevő rovaroktól megtisztítjuk, A száraz gallyakat levágjuk, a sűrű koronákat kiritkítjuk, a liszt- harmatos hajtásokat visszavágjuk Duleba Jánosné traktoros segít a nyírtét) Petőfi tszcs-nek A nyírtéti gépállomás pártszervezete elhatározta, még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a gépállomás és a termelőcsoportok közt A legutóbbi taggyűlés úgy határozott, hogy a gépállomáson dolgozó legjobb kommunisták egy-egy termelőcsoportot patronálnak. így valóban szorosabbá lesz a kapcsolat, mert a traktorista, aki a szövetkezetbe eljár, megismeri az ott felmerülő problémákat, hibákat és segítséget tud adni a megoldáshoz, a kijavításhoz. A taggyűlést követő napon Gábor elvtárs párttitkár meg is csinálta a beosztást. így lett Duleba Jánosné, a gépállomás traktoros-nője a nemrég alakult nyírtét! Petőfi termelöcsoport pat- ronáléja. Dl'LÉDÁKÉ J.945-IŐ1 tagja a Tártnak, 1040-től pedig a Vas Zoltán temelőcso- portnak is. A gépállomásra traktorosnak a Fárt hívó szavára ment. Megértette, hogy a gépé, a technikáé a jövő és az országnak ezer és ezer szakemberre van szüksége. Ezért tilt traktorra. Nem bánta meg. Amint kezdte megismerni a gépek bonyolult szerkezetét, mindjobban megszerette őket. Igaz, a tanulás egy kicsit nehezen megy. Annakidején mindössze két osztályt végzett. A múlt bűne, hogy iskolábajárás helyett libát kellett őriznie a knláknál. De ez nem keseríti el Dulebánét. Sőt arra készteti, hogy még fokozottabban tanuljon. A helytállásra, a kemény akarásra, a nehézségek vállalására és legyőzésére, a Párt, Rák st elvtárs tanította meg Dulebánét. Amikor nehezen megy valami, amikor már-már el akarja dobni a könyvet, mert nehéz a tanulás, mindig eszébe ötlik: Rákosi elvtárs meghátrált valamikor? Nem! Még akkor sem, amikor a nép ellenségei kivégzésére készültek. — „Én meg ilyen kicsiségektől is meghátrálnék? Nem is lennék kommunista!” 1 Dulebáné az egyik délután, a munkaidő letelte után, a gépállomásról nem hazafelé indult, hanem ki a székelyi útra, a Petőfi elnökének lakásához. Bár még kora este volt csak, de az elnök lakásán már gyülekeztek a csoporttagok. Minden nap össze szoktak Ittál, hol az egyik házban, hol a másikban, hogy megbeszéljék a tennivalókat, meg tervezgetnék. A Petőfi tagjai majdnem mind középparasztok, s most kóstolgatják az új életet, próbálgatják, milyen is a nagyüzemi gazdálkodás. Dulebáné, amint egy kis időt töltött a csoporttagok közt, máris felfedezett egy-két hibát, ami akadályozná a csoport fejlődését, ha nem javítanák ki. Dulebáné mint régi csoporttag, igen sok és keserű tapasztalatokat szerzett. Az ember először el som hinné, hogy azok a kicsinek látszó hibák milyen nagy károkat tudnak okozni a csoportnak, ez különösen a zárszámadáskor mutatkozik meg. JÖVEDELMEZŐ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS így hát azonnal hozzászólt, amint meghallotta, hogy némelyik csoporttag, mint Nagy András is, eladták a tehenüket. Ez nem jé, — mondta Dulebáné, — mert a csoport egyik erőssége az állattenyésztés és ennek fejlesztését a minisztertanács határozata is el. rendeli. Aztán még beszélt nekik, hogy milyen hasznos és jövedelmező a csoport számára az állat- tenyésztés. A mi csoportunkban sem 18.50 forint lett volna az egy munkaegységre eső jövedelem, ha az állattenyésztést nem hanyagoljuk el. Bedig ez is szép. Maguk tudják, hogy nekünk nyolc hold földünk volt és ennek a jövedelméből nem tudtunk egy házat építeni. Most, amióta a csoportban vagyok, ez is van. De hiszen nem is erről akarok én beszélni, mert ezt tudják, ezért léptek he. Aztán elhatározták, hogy minden esoporttag egy tyúkot bead, a közösbe, megbeszélték, hogy ki mennyi vetőmagot tud beadni a tavaszi vetéshez. Majd a munkák ra fordult a sző. Számba vették, hány munkaerőre számíthatnak s hogyan osszák be azokat. Dulebáné elmagyarázta, MIKÉNT KELL MEGSZERVEZNI A MUNKÁT, hogyan kell beosztani a tagokat. — Nem szabad úgy csinálni, hogy majd ahol munka lesz, oda mennek a tagok, meg csoportosan dolgozzanak. Ez nem vezetne jó eredményre, mint ahogy a mi csoportunkban sem vezetett. Először nálunk is így gondolkoztak sokan. Ezért maradt aztán kapálatlan a cukorrépa és ezért termett kevesebb vagy 300 mázsával. 8000 forint meg azért esett ki a csoporttagok zsebéből, mert a kendert nem tudták behordani. Fontos tehát, hogy előre tervezzünk, boosz- szuk a munkát. Az meg nem lenne igazságos, hogy az a tag is annyi munkaegységet kapna, aki többet dolgozik, mint aki kevesebbet, S ha úgy lenne a munkaegység-írás, mint ahogy itt eltervezték, akkor ez sülne ki belőle. — Szükséges a vezetőségnek is, meg a tagságnak is, hogy tanulják meg a munkaegység-számítást, meg szakmailag is képezzék- magukat, hogy minél nagyobb terméseredményeket tudjanak elérni. A csoporttagok helyeslőén fogadták Dulebáné tanácsait és elhatározták, hogy á munkát így fogják megszervezni. Késő este volt már, amikor Du- lebánó hazafelé ment, keresztül a havas, alvó falun. Hideg volt, de nem sietett, nem fázott. Belülről jó érzés melegítette: előbbre segített egy csoportot a boldogulás Útján, S elhatározta, hogy 4 lég sokszor meglátogatja őket. j ‘ í J adási toébejj és a sebkezelést szakszerűen elvé* gezzük. A fákon található gyü- mölcsmúmiúkat és hernyóíészkeket leszedjük és elégetjük. A trágya -, hordást, a terítést és a faaljak, ásását is elvégezzük. Ezeknek, alapján versenyre hívjuk a megye, valamennyi tszcs, gyümölcstermelő brigádját. A tyukodl termelőszövetkezet gyümölcstermelő brigádját pedig egészévi párosversenyre hív juk. Horváth Miklós, üzemi párttitkár h„ 20 hold erdőt telepít az újfehértói Vörös Csillag Termelőszövetkezetünk, az üjfé- hértól Vörös Csillag az elmúlt évben igen szép terméseredményeket ért el. A jó termésátlagok eléréséhez nagyban hozzájárult az, hogy szövetkezetünk versenyben dolgozott a nyíregyházi Járás valamennyi termelőszövetkezetével. Búzából 14.75 mázsát termeltünk holdanként, rozsból 13.00, cukorrépából 180 mázsa volt az átlagtermés. Tengeriből a holdanként! átlag elérte a 85 mázsát, mert négyzetesen vetettük és pótbeporzásl alkalmaztunk. Ebben áz évben azonban mégna«* gyobb termést akarunk elérni, bogy bebizonyítsuk a kívülállóknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Nagy súlyt fektetünk az idén az állattenyésztés fejlesztésére. Tenyészetünkben bevezetjük a: fejlett szovjet módszereket, az egyedi takarmányozást és a napi háromszori fejést. A tehenészetben a szövetkezet nőtagjai fognak dolgozni. A borjúkat mesterségesens fogjuk nevelni. Rákosi elvtársnak a n. országú.-* tanácskozáson elmondott emlékezetes beszéde óta nagyon sokat javult szövetkezetünkben a munkafegyelem. Amióta a büntető rendszabályokat bevezettük, alig van egykét tag. aki igazolatlanul nem jön dolgozni. Termelőszövetkezetünk Rákosi elvtárs születésnapjára vállalásokat tett. A tagság vállalta, hogy március 9-ig húsz hold j erdőt telepít, 3 ezer mázsa trágyát kihord a földekre és megtanuljuk a munkaegység-számolást. A termelőszövetkezet DlSZ-szer- vezete meglátogatja a kótajl Vörös Október termelőszövetkezet DISZ-szervezetét és kicserélik tapasztalataikat, ezen kívül kultúrműsort is tartanak. ifí. -Nyíri Islvánx levelező. Terveinek a tiszakórúdi tszcs-tagok Tiszakóród szövetkezeti községben négy termelőcsoport alakult, mind a négy hármas típusú. Az újonnan alakult Petőfi és Kossuth vezetősége már a munkaszervezést készíti, hogy a munkában fennakadás ne legyen. Már tervezik, hogy egy teherautót fognak vásárolni, mert a csoportnak nagy gyümölcsöse van és a gyümölcsszállításhoz szűk séges a teherautó. Szóval megindult az élet a termelőszövetkezeti községben, a szövetkezeti tagok már nekikezdtek a munkának, hogy minél szebb eredményeket tudjanak elérni. Parkos Bálintné, vb. elnök. A brigádok és munkacsapatok megszervezésére készülnek a csarodal Bástya tszcs, tagjai
