Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

1952 február 7, csütörtök a NÉPLAP Munkához láttak és javaslatot tesznek a pőcspetri Uj barázda tsz. újbelépő tagjai Sűrű hópelyheket sodort a hi­deg téli szól hétfőn délután, A pőcspetri Uj barázda tsz. udvarán azonban cseppet sem hagy alább a tagok munkalendülete. Építke­zéshez készülnek. Éppen a mész indításihoz szükséges hatalmas meszesgödrüt ássák. B. Litku Fe­renc, Linzenbold Márton, Mezei András, linzenbold József, Májer Ferenc és még többen mások vesznek részt a munkában. Vala­mennyien üjbelépők. — Egyre növekszik jószúgállo- mányunk. A tagok felesleges jó­szágaikat behozzák és így szüksé­ges Istállót építeni — magyarázza a tagoknak Pásztor Sándor brigád- vezető. Ha enged az idő egy kicsit, azon­nal hozzálátunk egy 100 férőhe­lyes sertésfiaztató és egy 300 férő­helyes sertéshizlalda építéséhez. — Az újbelépők nem kevesebb, mint 14 lovat, 6 darab csikót és 200 darab tehenet hoztak be eddig. Ez a szám növekedni fog. Igen sok a tehén. Úgy látják jónak, ha minél előbb felépítik a tehénistállót is. A teheneket csak így tudják rendesen gondozni, úgy tudják bevezetni az egyedi takar­mányozást és a háromszori fejőst. Májer elvtárs javasolta így és még számosat tartogat a csoportérte­kezletre. . — Nagy hibának láttam az el­múlt évben, hogy nem létesítettek baromfiállományt az Uj barázda tsz.-ben és ennek következtében nem is tudták teljesíteni baromfi és tojásbeadásukaf — bírálja a tavalyi munkát Májer elvtárs. . — Tedig tavaly is akart az ál­lam naposcsibét adni, de mi nem vállaltuk, arra hivatkozva, hogy kevés a tagunk — ismeri be hibá­jukat Kovács Györgyné. Jutott volna fórén idő erre is, különösen, ha mindenki fegyelmezetten dolgozik. „De ezen a téren is volt hiba bő- yen az elmúlt évben — mondja Májer elvtárs. — Lenesés Ferenc .is sokat lógott a nyáron. Úgy hal­lom, csak akkor ment dolgozni, ha bőven kereshetett munkaegységet, Császár Gyula meg akkor, ha elő­legosztásról volt szó. De Császáró­kon kívül voltak még lógósok szép számmal a szövetkezetben. Ezért fs volt maguknak kevés a munka­erő.” Most a termelési terv elkészí­tése után azonnal felosztják a te­stületet. — Sok szóesik még szö­vetkezetünknél arról is — mondja Májer elvtárs, hogy mi lesz azok­kal az asszonyokkal, akiknek kicsi gyermekeik vannak. Én is sokat töprengtem már ezen és úgy gon­dolom, javasolni fogom a tsz. tagsága felé: saját erőnkből épít­sünk napközi otthont. Duplán meghozza ez a kiadási költsége­ket, mert ha többen leszünk, több­ször kapálhatjuk meg a növénye­két, nagyobb lesz a termésünk. Nagy segítségét jelent az Uj barázra tsz. számára az újbelépő tagok egész­séges bírálata, a munkafegye­lem lazaságainak felszámolása során. Elérik azt, hogy ebben pz évben a tavalyinál is jéval ma­gasabb termésátlagot hoznak ki a földből. Nem volt rossz a termé­sük az elmúlt évben a hiányossá­gok ellenére sem. Búzából elérték u 18, rozsból a 11, burgonyából fjedig a 120 mázsás termést hol- dankint. Megvan a lehetősége a szövetkezetnek arra, hogy ebben az évben dupláját hozza ki a földből, i Ehhez döntően járni hozzá, hogy az 1200 hold földhöz megfe­lelően létesítsenek jószúgtörzseket is. A jószágtartás igen jövedelme­ző és a föld is jóval többet terem, ha istállótrágyát is kap a műtrá­gya mellett. Igyekezni kell azon, hogy minél jövedelmezőbben ter­meljenek. — Javasolni fogom még, hogy fordítsunk nagy gondot az eddig ismeretlen, újfajta növények meghonosítására — jegyzi fel ma­gának a többi javaslat mellé ezt is Májer elvtárs, •— A gyapot és a gumipitypang, úgy gondolom megteremne a mi vidékünkön. A legközelebbi esoportértekezleten javasolni fogom: termelési tervün­ket úgy készítsük el, hogy no hiá­nyozzanak belőle ezek a növények sem. Igyekezni kell az Uj barázda tsz. tagjainak, hogy az 3952-es évben valóban példamutatóan végezzék munkájukat. Versenyben fog a község négy csoportja dolgozni. — Versenyezzenek azon: kinek lesz magasabb az átlagtermése, hol lesz a tagoknak nagyobb jövedel­me és hol fog a közös vagyon na­gyobb mértékben növekedni. Az Uj barázda tsz. tagjainak megvan a lehetőségük, hogy elsők legyenek a versenyben. Antatóazi Klára. Szélesedik a gépkarbantartási mozgalom A esaholct I.etiin tsz. által elindított gépkarbantartás! mozgalom a gépállomásunk körzetében lévő valamennyi termelőcsoportra kiterjedt. A termelőcsoportok okultak a tavalyi hanyag gépkarbantartásból szár­mazó hibákból, mert nemcsak a csahold csoport hanyagolta ezt el, hanem valamennyi. A napokban a nagyhódost termelőcsoportban jártam és ott megkér­deztem az elnöktől, Bagó elvtárstól: csatlakoztak-e ehhez a mozga­lomhoz. Bagó elvtárs erre azt felelte: menjek csak beljebb, majd ott meglátom. Amint bementünk láttam, hogy az eketapák ott állnak sorban kijavítva, lezsírozva. Ezt a munkát Szilágyi Bálint csoporitag végezte el, aki éppen az irodában tartózkodott, ahol Bakkos Károly és Sárkány Lajos a lószerszám javítását végezte. A kijavítás után( ezt is lezsírozták. ,;Mi kijavítjuk az otthoni szerszámokat, meg is' zsírozzuk, hogy a rozsda meg ne egye — mondja Szilágyi Bálint —, hát akkor hogyne csinálnánk meg ezt a közös vagyonhoz tartozó gé­pekkel, amelyek hatalmas összegeket érnek?!” Urr János brigádvezető pedig ezt mondja: úgy válaszoltak a csa­hold „Lenin’’ kihívására, hogy már befejezték a lószerszámjavítását is. A többi csoportban is teljes erővel folyik a szerszámkarbantartás. A gacsályi termelőszövetkezet már befejezte a gépkarbantartási mun­kákat. Tavasszal nem lesz fennakadás a rossz gépek miatt. Muha\ András Csaholc. A pártiskolán tanultak hozzásegítenek a szilárd munkafegyelem megteremtéséhez A tyukodi gépállomáson dolgoz­tam, mint traktorista. Jó munká­mat látra, a Párt megadta a lehe­tőséget arra, hogy brigádvezető le­hessek. Nagy dolog ez elvtársak, hogy nő vezető lehet! Ezt köszön­hetem a hős szovjet katonáknak és szeretett Rákosi elvtársunknak. De ez még nem minden. Ma már a tiszaszalkai gépállomás vezetője vagyok. Eleinte szokatlan volt a munka, mert nem volt meg a veze­téshez szükséges politikai képzett­ségem. Nem tudtam eléggé a dolgo­zókat meggyőzni arról, hogy a fe­gyelmezett. becsületes munka nem­csak népünk, szocializmust építő ál­lamunk érdeke, hanem minden egyes dolgozó érdeke is. Az én gyenge politikai képzettségem következmé­nyeképpen történhetett az meg, hogy például Szabó Gusztáv trak toros, mivel elromlott a gépe, ott­hagyott mindent a határban. Annyi fegyelem sem volt benne, hogy ér tesített volna bennünket. A gépet, szerszámokat a határban találtuk meg vezető nélkül, Szabó Gusztáv ípedlg elment a tennelőcsoportba juhot őrizni. A másik eset Bracu Jánossal esett meg, aki jobban szeretett a korcsmában iszogatni, mint dolgozni. Egyik alkalommal Vásárosnaményban voltak vontató­val. Bracu János szokása szerint, megint leitta magút. Gergelyiugor- nyún le akarta szállítani a vonta­tóról a vezetőt és minden áron ő akart vezetni. A vontatós persze nem szállott le, mert látta, hogy a vontató — ami 35 ezer forint ér­téket képvisel a nép vagyonából - nincs biztonságban a kezében. Bracu János párttaghoz méltatlan módon viselkedett a gépállomásra érkezé­sük után is. Ezeknek a hibáknak a kijavításához is hozzásegített a Párt azzal, hogy eljöhettem ide a háromhóuapos pártiskolára. A párt- iskola eredményeképpen megtudom majd javítani a tszcs-vel való kap­csolatot, fejleszteni a traktoros­brigádokat ós legfőképpen megszi­lárdítom a munkafegyelmet. Szuromi Mária gépállomásvezető, a 3 hónapos pártiskola hallgatója. Körzeti kultúr verseny Napkoron Napkoron 5 falu kultúrcsoportja a napokban mérte össze erejét a já­rási döntőbe való bekerülésért. Oros, Nyírpazony, Nagyszállás és Kálmánháza kultúrcsoportjai sok kilómétert megtéve, a hideg idővel dacolva, lovasszekereken érkeztek meg a versenyre. Megérkezésük után a kultúrterem zsúfolásig meg­telt a község kultúra iránt érdek­lődő dolgozóival. Domokos elvtárs. népművelési ügyvezető nyitotta meg a kultúr versenyt. A jól felké­szült csoportok szebbnél-szebb mű­sorszámokkal szerepeltek, amit a hálás közönség hatalmas tapssal ju­talmazott. A napkoriak „inártoga- tós’’ táncával ért véget az előadás, A bírálóbizottság összeült, hogy megvizsgálja: mely csoportok ke­rülnek be a járási döntőbe. Nehéz volt a választás, mert a résztvevők mindnyájan igen komolyan vették ki részüket a munkából. Végül is az eredmény: színjátszással Oros, Nyírpazony és Kálmánháza, ének­karral Napkor és Nagyszállás, népi tánccal Napkor került be a döntőbe. Szakács Balázs, Megjavult a munkafegyelem a mátészalkai állami gazdaságbau Amikor gazdaságunk önállóvá lett, bizony elég sok hiányosság volt. Mint legtöbb helyen, nálunk is a munkafegyelemmel volt baj. Párttagságunk kérte a Járási Bi­zottságot, hogy ml is alapszerveze­tet alakíthassunk. Ehhez hozzájá­rult a Járási Bizottság. Ettől kezdve megjavult a munkafegyelem. Elég, ha annyit írok, hogy a jó munkáért gazdaságunk 39.000 fo­rint prémiumot fizetett ki. Termő- faegységanként 120 kg almát szü­reteltünk. Biri Júlia. A városi tanács begyűjtési osztálya kéri a eertésvágási engedélj-t ltérő la­kosságot. hogy a vágási engedélyeit kiállításához szükséges járlatlevelen is hozza magával esaládtaglétízám meg- kívül rendőrségi nyilvántartó könyvét állapítása végett. Kendőreégi lafcónyil- vántartó-könyv Hiányában vágási en­gedélyt a vágatok részére az osztály nem adhat ki. Két taggyűlés tanulságai meggyei tanács A januárhavi taggyűlésen új ,,szervezeti szabályzatot” igyeke­zett a, taggyűlést irányító Kollár elvtárs a tagsággal elfogadtatni s ez ellen a pártvezetöség jelen­levő többi tagja sem emelt szót. Tag- és tagjelölt felvételről roll szó. A felvételre ajánlóit tag­jelöltek ajánlói nem jelentek meg. Erre a felvételüket körök körül néztek s ott javasoltad: rögtönzött új ajánlókat. Kollár elvtárs ■mindezt helyesnek találta, a tag­gyűléssel megszavaztatta, as új­donsült ajánlókat, sőt az egyik tagjelöltet ilyen ajánlók ajánlása alapján fel is vették párttagnak. Az eset másodszori megismétlő­dése után néhány párttag felszó­lalt és helytelenítette est az eljá­rást és idézte a Szervezeti Sza­bályzatot ... A felelősség elsősorban a párt- vezetőséget terheli. Kollár elv- társnála pártvezetőség vala­mennyi togjánalc jól kell tudnia: ,,A Magyar Dolgozók Tártja Szer­vezeti Szabályzata a Tárt alkot­mánya, törvény minden párttag és pártszervezet szúrnám". Törvény, amelyet megszegni nem lehet! Mentő körülmény e az, hogy a, pártvezetőség nem ismeri a Szer­vezeti Szabályzatot ? Semmikép­pen nem —- <z pártvezetőségnek kell a legjobban ismerni a Tárt alkotmányát, s annak betartása felett őrködni kell tüzön-vizen ke­resztül, Kollár elvtárs, a, pártve­zetőség nem volt tisztában a párttagság jelentőségével. Fele­lőtlen módon járt cl akkor, omilcor nem gondoskodott arról, hogy a felvételre javasoltak ajánlói je­len legyenek a taggyűlésen. Fele­lőtlenül!, felháborító módon járt cl akkor, amikor valóságos alku­dozást folytatott új ajánlókért a taggyűlésen, súlyosan megsértette a, Tárt törvényét, megsértette a felvételüket kérőket, amikor Szervezeti Szabályzat-ellenesen járt el felvételüknél. Mire. figyelmeztet ez az esett Arra, hogy azon túl, hogy a párt- vezetőségnek tisztában kell len­nie a, Szervezeti Szabályzattal, a pártcsoportvezetőknek rendszere­sen, állandóan ismertetniük kell a párttagok között a, Szervezeti Szabályzatot, meg kell magya­rázni azok pontjait. Különös gonddal törődjenek a, taggyűlések előtt a, felvételre kerülő tagjelöl­tekkel és pártonklviiliekkel, a, pártcsoportvezetők hívják fel az ajánlók figyelmét is nagy felelős­ségükre. Ebbrn aZ esetben nem fog előfordulni a, megyei tanács­nál sem, hogy az ajánlók minden »l el kiismeret f« rd alá s -nélkül távol­maradnak. Meg kell szilárdítani a pártfe­gyelmet’. Erre figyelmeztet a megyei tanács taggyűlésének ta­nulsága, s ehhez először a párt- vezetőség lásson hozzá saját, ma­gánál. A nyírtéti gépállomáson a faggyú lést alapos előkészítő felvilágosító munka előzte meg. Ennek eredményekén pen a tag- és tagjelöltfelvétel is eredményesen zajlott le. Négy tag- és 4 tagjelöltfelvételi kérelmet tárgyalt ezen a tag­gyűlésen a párttagság s vala­mennyi felvételt alaposan, megvitattak, nem mulasztot­ták el a kötelező éberséget. Az ajánlók valamennyien je­len voltak s rámutattak aján- lottaik eredményei mellett, azok hibáira is, amelyeket ki kell javítaniuk a továbbiak­ban Szappanos elvtárs tag­jelöltté való felvételéhez pél­dául hatan szólották hozzá. Megdicsérték: „jó munkát végzett, ezért tanulhatott legutóbb iskolán is“. De nem feledték megmondani a fel­szólalók azt sem, hogy; „Jó szakember Szappanos elvtárs, de éppen ezért kötelessége, hogy tudását minél *öbb dol­gozónak átadja Ismertesse meg tapasztalataival társait is.“ Az egyik traktorístalány felvételénél tizenegy dolgozó szólalt fel a taggyűlésen. Dicsérték erényeit, de feltár­ták hibáit is. Jó népnevelő ez az elvtársnö számos lányt hozott traktoristának a gép­állomásra, azonban népne velőmódszereiről nem szokott beszélni. Arra figyelmeztet- ték a taggyűlésen, hogy az agitációs tapasztalatait is adja át másoknak, népnevelő- társainak. Nem feledkeztek el a tagok a köteles éberségről sem. Az egyik felvételét kérő em­lítette, hogy katona volt- Többet azonban nem mon­dott, A felszólalók kérdé seket intéztek hozzá: hol, mikor, milyen rangban stb ,.. A jól előkészített taggyűlés jó határozatokat hozott. Kü­lönösen kiemelkedő a határoza­tok közül az egyik, amely a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomás közötti kap­csolatok megszilárdítását szolgálja, A taggyűlés határo zatot hozott arra, hogy a gépállomás körzetében levő valamennyi termelőszövetkc zeti községbe kiküld három kommunista traktorístát, (A gépjavítási munkálatok már befejeződtek.) Ezek a trakto risták támogatják a tavaszi munkákra való előkészülete­ket, tervkészítést, támogat­ják a pártszervezetet politikai íelvilágosító munkájában, A községfelelős traktoristák minden pártvezetőségi ülésen beszámolnak a gondjaikra b! zott községek fejlődéséről­íme, így tölti be igazi fel adtát a kommunisták taggyu lése, ha a pártvezetöség jól végzi munkáját, alaposan fel­készíti a párttagságot a tag­gyűlésre. Ä „Kincses-láda" A megyei tanács Bessenyei-téri épületénél a falon egy láda függ. Ennek a ládának már maga a nőve is felhívja a figyelmet: ,,Kincses­láda”, Milyen célt szolgál ez a láda? A Megyei Tanács csak abbai. az esetben tudja feladatát betölteni, ha a dolgozók tevékenyen részt- vesznek munkájában javaslataikkal, tanácsaikkal, bírálataikkal. Ta­nácsüléseken. az állandó bizottságok munkáján keresztül, a rendszeres fogadónapokon tett javaslatokban és még számtalan formában nyilvánul meg a dolgozók részvétele az államigaz­gatás munkájúban. Ilyen összekötőkapocs a dolgozók és a tanács között ez a láda is. Azok a dolgozók, akiknek ja­vaslataik, tanácsaik, bíráló mondanivalóik vannak, dobják be leve­leiket ebbe a ládába. Minden javaslattal, tanáccsal, bírálattal érdemé­nek megfelelően foglalkozik a megyei tauács végrehajtó bizottsága. S éppen ezért nevezzük Azt a ládát „Kincses ládá”-nak, mert a dolgozói- tanácsai és bírálatai kincset érnek — nélkülük nem tudjuk meg oldani azokat a feladatokat, amelyeket ötéves tervünk végrehajtás:, állít elénk. Soltész Istvánná MT sajtéesoportvezető^

Next

/
Thumbnails
Contents