Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

4 NÉPLAP 1952 lebmáí ä. kedd Mit adott a terv Kisvárdának ? Hozzászólás egy hangversenyhez A Bákócri-szabadsájrharc idején & szabolcsi főnemesek a kisvárdai várba menekültek. Kisvárda a reakció fellegvára volt. A Horthy- l’asizmus éveiben sem volt különb a helyzet. Ott volt. Diener István, Diener Gyula, akik egyszemélybeu banká­rok. gyártulajdonosok és földbirto­kosok voltak. A szeszgyár az ő tulajdonuk volt, ezenkívül egy bank és 700 hold föld. Ezt még kevesel- íék Is Dienerék, béreltek a földhöz még 500 holdat. Volt miből gazda­godni: a földbirtokból, a gyárban számtalan dolgozó munkaerejét zsákmányolták ki, nem beszélve azokról az aljasságokról, amiket a bankban vittek véghez. Az Ameri­kából hazatérő visszavándorlókat Diener István felkereste, rábeszélte őket. hogy adják doháraikat a bankba. így bánt el Kozics István­nal. 3000 dollárt rabolt össze, amit koronaértékbe átszámítva vett át. «lőtt az Infláció — s egy doboz gyufa árával fizette ki Kozics Istvánt is. Mosanczlcy Jenő volt kórházigaz­gató sem volt különb. Piszkos ágyba fektette a betegeket, nem so­kat gondolt kezelésükkel, elvonta tőlük az élelmet. Ugyanakkor napi tizenöt pengőt követelt. A sok tizen­öt pengőből meggazdagodott az igazgató úr. Többek között szép telket vásárolt. A „Bessenyei’'-gimnáziumban kik tanulhattak? Tóth József gimná­ziumi igazgató Hódi György jeles tanulót elzavarta a gimnáziumból, mert szegény cipész gyermeke volt, nem bírt tandíjat fizetni, Kulák-, gyáros-, bankárcsemeték ültek a gimnázium padjaiban. A Horthy-korszak nyomorát tük­rözik vissza az 1043-as statisztikai adatok is: 2641 családból 1200 volt nincstelen. A csecsemőhalálozások száma meghaladta a 10 százalékot. Megváltozott Kisvárda dolgozóinak élete 1945-ben, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat a fasizmus járma alól. A munkásosztály első cselekedete volt k parasztság évszázados álmának megvalósítása. Felosztotta a földet. Eltűntek Klsvlrdáról a Dlenerek. Lett Helyettük munkáshatalom 3 éves tervvel. Mit adott a hároméves terv Kisváráénak? Az elhanyagolt tüdőgondozót rendbetették, ahol be­tegeink a legjobb ellátásban része­sülnek, — új Iiöntgen-készülék is van. óvodát, napközi otthont léte­sítettek. A két óvoda helyett ma már 5 van. Az óvodák udvara mun­kás-, parasztgyermekek nevetésétől hangos. 80-ról 350-re emelkedett az óvodába járó gyermekek száma. Az óvodákban szakképzett óvónők gon­doskodnak a gyermekek nevelésé­ről. Bátran mehet munkába az édesanya — nem kell attól félnie, hogy gyermekét baleset éri. Három­éves tervünk gondoskodott az öre­gekről is. A szociális otthont ké­nyelmes bútorokkal látta el. Szép fehér ágyakon, jő takarók alatt pi­henik ki az öregek fáradalmaikat. A szociális otthonban gondoskod­unk az ■ öregek szórakoztatásáról is. Újság, könyv áll rendelkezésükre. Sokminden mást is adott a terv Kisvárdának. Hat rosszvlzü köz- kútat javítottak meg. Ezeknek a kúttiknak nagyobbrésze a munkás­telepeken van. Megjavították, ki­egyengették a hepe-hupás kövesnta- kat is. A* ötéves terv első két éve még többet adott Kis­várdának. Mit adott? Két általános iskolát újjáépítettek. A sötét, egész­ségtelen odúból tágas, világos ta- nulótermet létesítettek, ahol vidám- arcú gyerekek köszönnek a belé­pőre: „Előre”!!! Gépipari techni­kumot kapott Kisvárda, ahol 160 gyerek tanul. Ennek 80 százaléka munkás-para sztgyerek. Itt tanul Csűrök Tibor Nagyecsedről, aki azt mondja: ,Amíg kiesi gyerek vol­' f r AP850 li II« iíETE S JÖHANGU zongorát vagy pianiuót vennék. Vöröshadeereg-u. 22. ALIG használt mélj- gyermekkocsi eladó. KfUlóí-d. 13. tam, mindig géplakatos akartam lenni, de. még gondolni sem mer­tem arra, hogy ilyen gyönyörű is­kolában tanulhatók.” Itt tanul Nagy Károly is, akinek az édesapja a múltban cseléd volt. Ma tszcs.-tag Nagyhalászon. Leg­kedvesebb barátja a könyv. Kigyult a fény a kisvárdai mun­kástelepeken is. Bevezették a vil­lanyt, a Kákosi-telepre. Kultűrliáz létesült. Kik a „művészek”? A nép fiai, a kultúresoportok tagjai, akik új, szocialista Isultúrát adnak a népnek. Ilyen nagyarányú építkezés, mint most, még nem volt Kisvárdán. 89 lakóház épült az ötéves terv két évében. A „Vulkán” vasöntöde egyik dol­gozója, Iváncsik elvtárs így beszél Kisvárda életéről: „Ahogy fejlődik a „Vulkán” úgy fejlődik a község, égy fejlődünk ml. A háború előtt milyen volt a gyár? Egyetlen épü­letből állott, amelyet inkább istál­lónak lehetett nevezni, mint öntö­dének. Esett az eső: befolyt a viz, 20—30 centiméteres mély vízből hordtuk ki a szekrényeket. Ungier és Kálmán: Sándor bankigazgató urak, Kovács bérlő csak azzal tö­rődtek, hogy a vagyonuk gyarapod­jon. 8 óra munkaidő volt papíron, de 14-et dolgoztunk. Ha más mun­kát nem tudott adni Kálmán, ak­kor küldött kavicsot szedni az út­ról, hogy míg ő a gyártól a lakásig ér. ki ne vágja a kő, az autókereket. Hogy élt ebben az időben Iván- esik elvtárs? 50 pengőt keresett ha­vonta, bérelt házban lakott, az öt gyermek rongyosan járt. Bútorja: asztal, ágy, dikó. Volt rá eset, hogy kenyér sem jutott a család­nak. 1945-ben Kovács Károly bérlő „úr” megkísérelte, hogy visszajön a Vulkánba. A dolgozók nagy fel­háborodással jelentették ki: „Ide ne tegye be a lábát, lia az élete kedves!” Később államosították is az üzemet. A hároméves tervben új öntöde épült. Az ötéves lerv első két évében öt esztergagépet! egy laboratóriumot kapott a gyúr. Az ötéves terv hátralévő éveiben kap : vasvegyü let vizsgáló laboratóriumot, fürdőt, esztergaműhelyt és kibővítik az öntödét is. 1954-ben már szalag­rendszerben dolgozunk. Iváncsik elvtárs maga is új la­kást épített, új bútorok kerültek az ríj lakásba. Szép kombinált háló, rádió. — Gyerekei szép ruhában járnak. Egy lánya már dolgozik: bérelszámoló a Vulkánban. Egy fia a néphadsereg hadnagya. S most, az ötéves terv harmadik évének elején Iváncsik elvtárssal együtt minden kisvárdai dolgozó megfogadta: teljes erővel küzd az ötéves terv győzelméért! A Pártoktatás Máza hírei A Bolsevik Párt történetét tanulmányozó középkáder-okta- tásban résztvevő elvtársak kon­ferenciája iolyó hó 10-én, va­sárnap délelőtt 9 órakor lesz á Pártoktatás Házában, az első 3 heti anyagból. Városi Pártbizottság. Néhány szóban el szeretném mon­dani, hogyan tanít, nevel minden művészeti ág, köztük a zeneművé­szet. Magamon tapasztaltam ezt csütörtök este, amikor hazamen­tem a jólsikerült AbacUjev-bangver- seny után. Az, hogy ..jólsikerült” nem tökéletes kifejezés, mert en­nél sokkal több volt: nagyszerű él­mény, amelyet sokáig nem lehet el­felejteni. Vaskó Abadijev nemcsak kitűnő technikával kezeli hangszerét, hanem egész müvészlelkével alkot. Újra al­kotja Paganini, Csajkovszkij. Beethoven müveit. Abadijev végte­lenül szerény’ fiatal művész. De araikor megszólaltatja hangszerét, pillanatok alatt hatalmassá nő mű­vészete által. De nemcsak ezt akartam mon­dani, hanem azt is, hogy mit tapasztaltam magamon a hangver­seny után, hogy hogyan fordul az ember az egész nemzet felé egyet­len ember művészi produkciójának hatására. Mikor hazamentem a hangversenyről, egyenest a köny­veimhez fordultam és Bulgária tör­ténetéről olvastam. Nemsokáig kel­lett olvasnom, már magam előtt láttam az egész bolgár népet a múlt sok-sok szenvedéseivel, elnyomatásá­val. Láttam a „nagy urakat” a káno­kat, a cárokat a királyokat, akik mind, mind a bolgár népen ural­kodtak, a bolgár népet sanyargat­ták. De láttam a baráti bolgár népet, amely már velünk együtt a szocializmust építi. Ebből is látható, hogyan hozza közelebb egymáshoz a népeket a zene, vagy a művészet bármelyik ága. Ebből láthatják kultúrcso- portjaink, ' hogy csak akkor érjük- el a kívánt eredményt, ha művé­szeti szempontból igazi értéket nyújtunk dolgozóinknak. Iványi István, Kérdezzük meg a dolgozó parasztokat: meg vannak-e elégedve munkánkkal Szeretném röviden elmondani, hogyan tartom én a kapcsolatot azokkal a dolgozó parasztokkal évek múlva is, akiknek "dolgoztam. Én a nagydobos! gépállomás bri­gádvezetője vagyok, jelenleg a nagykállói brigádvezető iskola hallgatója. Itt az Iskolán határoz­tam el, levelet írok egy kemecsei dolgozó parasztnak, akinek szán­tottam, amikor még a nagyhalászi gépállomáson mint traktoros dol­goztam. Igen gyengén művelt föld­je volt Kilibev Antalnak (úgy hív­ták a dolgozó parasztot), hisz két „Tanyázás“ Gulyáséknál Büdszentmihályon Messze világított a sötétben . a Gulyásék ablakából kiszűrődő fény. Jóval messzebb világított, mint más estéken, hiszen négy ese­mény történt ma. Bekapcsolták a villanyt. Ezt ünnepelték most az összegyűlt szomszédokkal. Egyéb­ként is gyakran összejönnék Gu­lyáséknál, hosszú idő óta megszok­ták az esti tanyázásokat. Elővesz­nek egy-egy újságot, könyvet sok­szor és azokból többnyire a szom­szédban lakó sógorasszony, Do- hosné olvas fel. Nem egyszer elő­fordul, hogy 11 óra felé. veszik észre magukat, mennyire elmúlt áz idő a nagy vitában. . 1 Most valahogy lassabban indult a beszélgetés. Talán azért, mert nemcsak a megszokott ismerősök ültek együtt, hanem más vendég is érkezett. De Kőtörő elvtárs, a pártszerve­zet népnevelője, aki most vesz részt itt először az esti tanyázá- son, gyorsan megtalálja a helyes hangot.. Nem is nehéz, hiszen jól i ismeri valamennyi tikét. Gulyás La­jost, a házigazdát, meg feleségét is már hosszú évek óta. Akkortól, amikor még Dessevvffy István „grófnál” húzta az igát. Ott ült még a körben az öreg, Fitos Gá­bor, aki szintén 1945 óta dolgozik a saját 6 holdján.. Kovács Lajos középparaszt felesége az asztal mellett játszó kislányok játékát figyelte Dohosnéval együtt. A kislányok kacagása a kemence, köré telepedett idősebbeket is föl­rázta. Kovácsné a. nagyobbik lá­nya levelét újságolta. Egerben végzi a pedagógiai főiskolát, most kollokvál és júniusban végez. — Orosz nyelvtauárnő lesz. Az asz­talnál játszó Irén is kitűnően vé­gezte tavaly a nyolcadikat, de — bár kedve lenne — nem tanulha­tott tovább. Sok munkát, ad a 12 hold, otthon ., kellett neki marad­ni. Dehát őszre majd meglátjuk... végzi Kovácsné. Gulyásáé is lányával büszkélke­dik. Kétéves tanfolyam után a községben lett védőnő, szeretik is a faluban, mert becsülettel végzi a munkáját. Most Nyíregyházán van tanfolyamon. Fitos bácsi a villanyt dicséri — Más, mint a petróleumlámpa, az biztos ■— válaszol a házigazda. De lehetne még fényesebb is. ■— Magyarázták a villanyszerelők, hogy még sokkal erősebb lesz a fénye, csak felépüljön A TISZALöKl ERŐMŰ. — Kell is a sok áram — kap­csolódik a beszélgetésbe Kőtörő elvtárs. Hiszen hány új üzemet, meg falut keli ellátni. Kákosi elv­társ úgy mondta, hogy az ötéves terv végére minden faluban vil­lanynak kell égni. Nagy dolog is lesz ez a szom­szédban épülő óriás — nyúl az asztalon fekvő könyv után Dohog­ná. Látták már a képét? „ötéves tervünk — béketerv” — ez a könyv címe. Dohos elvtársnő rövid keresés után kinyitva mu­tatja a- többieknek. Alint egy hatalmas tenyér, úgy fogja markába a. duzzasztógát a Tiszát. Hitetlenkedve nézik a ké­pen látható háromrészes duzzasz­tót, amely 9 méterrel emeli majd egy gombnyomással a Tisza vizét. — Még a dombrádi ismerősök­höz is hajóval utazhatok — jegyzi meg Kőtörő etvtars. Hát még a teherszállítás milyen olcsó lesz. A Szovjetunióból érkező rengeteg áru tizedannyiért jut le majd a Ti­szán. De a fődolog, ami a büdszentmi- lullyiakat érdekli nem ez, ha- nenem az A CSÁTORRÁ, ami ott húzódik majd el a község határában. Nem hiába nézegetik ■annyian az odaérkező gépeket, a Szovjetunióból küldött hatalmas „lépegető gépet”. Ezek segítik majd a 97 kilométer hosszú ön­töző főcsatorna építését. — Bár már pár esztendővel előbb meg lett volna — emlékszik vissza az aszályos évekre Kőtörő elvtárs. Az ő 5 hold földje is meg­érezte vagy két-három esztendőn át, hogy ml a szárazság, amikor hiába figyelték reménykedve az eget, nem-e közeleg valami eső­felhő. Most csak a zsilipeket kell meg­engedni és ihat majd a föld, amennyit akar — magyarázza to­vább. így szövögették a jövő képét. Fitos bácsi egész előrehajolt, úgy figyelte a beszélőket. Ezelőtt eset­leg- álmodtak ilyesmiről, ami most; 'valóság. De ő még csak a saját hat hold földje képét látta maga előtt, a keskeny sávba húzódó tengeriföldet, a kis konyhakertet. Kőtörő elvtárs előtt meg már a sokszáz holdas tszcs, öntözőberen­dezése, a hatalmas konybakertek, rizsföldek képe jelent meg. Éppen most újságolta, hogy pár nap óta AZ VJ HÁRMAS CSOPORT TAGJA Nem volt könnyű az elhatározás. Sok volt az ellenvetés. Igaz, hogy a VIT tszcs, eredményeit messze környéken elismerik, a kívülállók is, de a Petőfiben már sok volt a lógó ember, ami igen csak szemet szúrt. De Itákosl elvtárs szava ott is rendbeszedte a szénájukat, a munkafegyelmet — így gondolja Gulyás Lajos, Fitos és a többi még kintlevő Is. Sokukban érlelődik már az el­határozás, hiszen aznap is tízen léptek be a tszcs.-be. Segítik is ezt az elhatározást. Lehet ezt úgy se­gíteni, hogy türelmes magyaráza­tot adunk a felvetődő kérdésekre, mint Fitos bácsiéra, aki úgy kép­zelte el a munkaegységet, hogy 14 forintot kapnak egy napi munka után, de „találtak” az agitációra egy másik, rövidebb módot. A ta­nácselnök elvtárs ezt alkalmazza. Jobban járnak — hangoztatja ha­zug helytelen triódon — ha be­lépnek a csoportba minél előbb, mert úgysem bírják különben az adót, a beadást. Igaz ez? — Kovácsné arról be­szél, hogy az esedékes adót már előre befizették és nem okoz olyan nagy gondot a beadás sem, csak ki kell számítani jóelőre, hogy mit vár az állam. Jut .bőséggel szabad­piacra is. így vannak ezzel Gulyá­sék is. Megértik, hogy az ötéves terv megvalósításában nekik is részt kell venni, hiszen a saját és. gyerekeik új, gazdagabb életét biz­tosítja az. Arra is rájönnek előbb- utóbb, hogy a sokszáz, sokezer hol­das szövetkezetek eredményeit és jövedelmét soha se biztosíthatják pár, holdon. Elhatározásukat azon­ban súlyos hiba lenne bármilyen formában is erőltetni. * Sok újat hallottak ezen az estén Gulyásék és vendégeik, de sokat tanult Kőtörő elvtárs is. Érdemes eljárni az esti tanyázásrn. kis tehénkével nem is tudhatta azt jól megszáutani. 1950-beu mély­szántást végeztem Kiliber Antal­nak és 1951-ben igen szép termés­átlagot ért el, ahogy beszámolt róla levelében. Ezeket írta: „Kedves Bálint elvtárs! Az a, foki, amit 1950-ben felszántott, elég szép termést hozott.. Búzából másfél holdon 19 mázsa, rozsból egy holdon és 400 ölön 13 mázsa 30 kiló, krumpliból nyári haszná laton kívül 500 ölön 5 szekérrel, termett, de. nem panaszkodom a tengeri és napraforgó termésre s$pj. Megkapáltam ekekapával két­szer és kézzel is kétszer. Most felkérem a megye minden traktorosát, brigádvezetőjét, a ter­melés emelése érdekében tartsanak kapcsolatot azokkal a dolgozó pa­rasztokkal, akiknél dolgoznak, fo­gadják szívesen bíráló száv.bkat is, mert a hibák kijavítása nagy segítséget fog adni a szerződéskö­tési és termelési tervünk teljesí­tésében. Bálint Sándor, levelező. JKádiúműsor FEBRUÁR 5. KEDD KOSSUTli-KÁDiÓ: 5.00—8.30-ig;-Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak. 5.50: Hírek. Lap­szemle. 6.00: Falurádió. 6.45;..'Hírek. 7.45: üzemi tudósítóink jelentik. — 11.50: A Rádió asszonyrovata. 11.50: 12.00; Hírek. Hangos Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.15: A Rádió szórakoz­tató zenekara játszik. 14.00: Időjá­rás- és vízállásjelentés. 14.15: Rész­letek Széliétyei asszonyok c. operettből, 15.00: Hanglemezek. 15.15: Hírek szerbül. 15.30; Dalok a, munkáról, —* 15.50: Operarészleték. 16.20: Iskolások rádiója. 16.40: Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tankönyv alapján. 17.00: Hírek. 17-45: Termelési híradó. — 18.00: Három egyszerre. Kisfaludy Ká­roly vígjátéka. 18.40: Hírek németül. Egy falu — egy nóta 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hangos -Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Köz­vetítés a Nemzeti Színházból, 22.00: Hírek. 23.25: A Rádió tánczenekara játezik. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek 6.35: Vasúti munkások dalai. 6.45; Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Magyar filmek zenéjéből. 7íl5: Hírek szlové­nül. 7.35: Magyar népdalok. 8.00: Amirov: Azerbejdzsán-szvit. 9.20: Mese a, kőhegyről. Eszkimó meséből átdol­gozta Végh György. 9.40: Zenélő do, hoz. 10.00: Hírek. 10.10: Előadás. —- 10.25: Farkas Ödön gordonkázik. — 10.40: Román épzene. 11.10: Hangle­mezek. 15.00: Hanglemezek. 15.45: Hét éve volt a jaltai konferencia. He­gedűs Gyula összeállítása. 16.00: Zene­kari hangverseny. 17.30: Hírek, 17.40: Magyar dalok. 17.55: Muzsiká­ról mindenkinek. Előadás. 18.25: Hí­rek szlovénül. 18.40: Tánczene. 19.00: A tudomány úttörői: Mengyelejev, a vegyészet forradalmára. 19.15; Sport- negyedóra. 21.00: Hírek franciánk .• 21.30: Mi történik a világgazdaság- bán. Előadás. 21.45: Hanglemezok, -— 22.35; Szovjet kamarazene. SZABOLCS-SZATMÁFI NÉPLAP Felelte szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Cyore Jozset Szerkesztősig: Nyíregyháza. Dózsa György-u ö. Tel.: 13-70. -S-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-U 1. — Te,-r - 30-00 Nyíregyházi-nyomda. Nyíregyháza, l)ów> GySrsry.U. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents