Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

1952 február 3. vasárnap néplap így épül a Tiszalökí Erőmű Az egész ország népe, — de kü­lönösen megyénk dolgozói — érdek­lődéssel hallgatják a Tisznlükl Eró­va ü építkezéseiről szóló híreket. Jo­gos büszkeség tölt el bennünket, amikor a Párt Irányításával kor­mányunk Ilyen hatalmas alkotások megépítését határozta el, A Tiszalökí Erőmű egyike azok­nak a nagyszerű alkotásoknak, ame­lyek a tlszacsa.tornazás során el­készülnek. Első ötéves tervünk so­rán elkészül a Tiszalökí Erőmű, majd soron követi a tiszabői és szegedi. Az erőmű három részből áll; a duzzasztóműből, a hajózsilip­ből és a YÍzlerőtelepből. A duzzasztómű három darab mozgatható vasszer­kezetű gátból áll. Ezek egyenként. 37 méter fesztávolságú bülenöstáb- Jós gátak, amelyeket a pillérek kö­zött le-fel lehet mozgatni, amivel a folyó vízállását lehet szabályozni. A felesleges vizet a gáttábla fölött, vagy alatta lehet leereszteni. Ára­dáskor a gátakat teljesen fel lehet bűzni s a folyó a mederben szaba­don lefolyhat. Ilyenkor csak a duz­zasztómű pillérei maradnak a me­derben s nem okozhat árvizet, mert a pillérek vastagsága megfelel a híd pilléreinek. A duzzasztás következtében a víz Szintjét 7,5 méterrel lehet emelni az eredeti vízállást véve alapul. A víz színijének felemelésével, az úgy­nevezett vízlépcsővel a Tiszán Ti- szalöktöl Dombrúdig 80 kilóméter, Bodrogon pedig az országhatárig i,0 kilómé tér, összesen 130 kilome­ter hajózható üt keletkezik. . A duzzasztott Tisza vizét a duz­zasztó felett a Tiszántúli Főcsator­nába eresztik. Másodpercenkint; így minden különösebb beavatkozás nél­kül tehát szivattyúk mellőzésé­vel 60 köbméter víz ömlik a Tiszán­túli Főcsatornába, ami lehetővé teszi 200.000 kataszteri hold föld öntözését. Megszűnik a Tiszántúl vízhiánya, a sokszor előforduló szárazság helyett az öntözött föl­dekén új kultúrnövények termesz­tését. s az öntözéses gazdálkodás nagy Jövedelmet biztosító munkáit végzi dolgozó parasztságunk. Az eddig aszálysujtotta Tiszántúl a bő- to-g éléstárává válik. A duzzasztómű mellett hajózsilip is lesz, melynek hossza Sö, széles­sége 17 méter. A hajózsilip segít* Régével lehetővé válik 1200 ton­nás uszályok számára is —, hogy a duzzasztómüvöli keresztül a hajók akadály nélkül közlekedje- mek. Segítségével az uszályokat, hajókat a felduzzasztott felső szint­ről az alsóra, az alsó szintről pe­dig a felsőre emelik, Illetve sül­lyesztik. Ez a hajózsilip két végén hvő kinyitható gátak segítségével fog megtörténni, amelyekkel tetszés szerint emelhetik, vagy süllyeszthe tik a vízszintet. A vizierotelcp három darab öt méter átmérőjű . Kaplan-rendszerü turbinájával, egyenként -1SOO kilowatt teljesítmé­nyű generátorral éveukint 33 millió kilowattóra villamosenergiát fog termelni. .A turbinák együttes víz- nyeiőképessége másodpercenkint 285 köbméter. A generátorok által ter­melt alacsonyabb feszültségű ára­mot egy szabadtéri transzformátor­állomás fogja az országos kooperá­ciós hálózatnak megfelelő fe­szültségre transzformálni és az országos távvezetékbe kapcsolni. Így válik a felduzzasztott víz ha­talmas —- eddig kiaknázatlan —• erőforrássá, Ez azt jelenti, hogy a Tisza vizének felhasználásával évente csak Tiszaiüknél 6875 va­gon szenet takarítunk meg és az üzemeken kívül számos község jut villanyáramhoz. Ase eróinű építése nem a Tisza medrében folyik, ha­nem a Tiszalök és Tiszadnda kö­zötti íven belüli átmetszésben. E helyes elgondolás szerint a folyó­tól 000 méter távolságban szárazon és árvíz ellen teljesen mentes he­lvon i'olvik a hatalmas munka. A­’új meder elkészítése ötmillió köb­méter föld megmozgatását teszi szükségessé s a Tisza vizét 1054- ben eddigi medréből elterelve ríj- videbb, egyenesebb úton, a meg­épült duzzasztón és vízlerőmüvöq keresztül fogjuk elvezetni. A mun­kák során felhasználásra kerül 2000 vagon cement, 320 vagon be, tonvas, 2500 tonna vasszádpalló. 2000 tonna vasszerkezet és 1200 tonna gépészeti berendezés. A műbe építendő beton és vasbeton szerke­zetek mennyisége közel 10(1.000 tköbméter lesz. 1950 év folyamán megépítettük az erő­műhöz vezető vasúti ^iparvágányt, áthelyeztük a Tiszalöl"—Tiszadada közötti közutat és megépítettük a későbbi kezelőszemélyzet számára szolgáló lakóépületeket. Beszereztük a vízzáró alapozásához szükséges 1 ,arssen-rendszcrű vasszá ^pallókat és megkezdtük a földmunkát. 1951 év tavaszán a földmunkával a ta lajvíz szintje alá jutottunk és a munka továbbvégzésa érdekében ta- lajvízszintsUUyesztő kutakkal vet tűk körül a munkagödröt s május­ban már nyolc méterrel a talajvíz eredeti szintje altitt szárazon lehe­tett dolgozni. A földmunkát — miután a füld- nyelőgépeket át kellett adni súly pouti munkákhoz — csillékkel vé­gezzük. A csilléket a gödör fenekén megtöltik, aztán lóvontatással ren­dezik össze, majd ferde si hl ópá­lyán elektromotorral meghajtott esörlőkkel huzatjuk fel a gödör fe­nekéhez képest 15 méter magasra. Ezenkívül nagy segítségünkre vau a Szovjetunió által küldött lánctal­pon járó hegybontó kotrógép, amely szintén résztvesz a földmunkában, A víz alatti földmennyiség kikotrá­sára külön szívókotró hajót építet­tünk, melyet Bebrlts miniszter elv­társ avatott fel Dunahurasztibau. A talajvízszlntsüllyesztós céljá­ból mintegy 200 kutat fogunk elké­szíteni és a szivattyúk két éven ke­resztül éjjel-nappal szivattyúzzák a vizet ahhoz, hogy a 35.000 négyzet­méter alapgödör területét szárazzá tegyük. Az alapgödör mélysége az eredeti lalajvízszint állása alatt 14 méter. Ilyen nagyarányú tnlajvíz- szintsüllyesztéses alapozás még nem történt hazánkban, de még európai viszonylatban Is a legnagyobbak közé tartozik. Ilyen alkotások csak a szocializmust építő országokban lehetségesek, ahol a Párt vezetésé­vel a saját jövőjét építő dolgozó nem ismer lehetetlent. Az alapozás problémája, hogy a vízlépcső igen finom szemcséjű homokaltalajra épül és fennáll az a veszély, hogy a felduzzasztott víz utat tör magúnak a vízlépcső alatt és a gyors szivárgás kimosáshoz vezetne. Ennek elhárítására az egész mederben az építmény alap­síkja alá 16 méter mélyen két sor vasszádfalat süllyesztünk. Ez a vaslemez-függöny lehetetlenné teszi az átszlvárgásokat. A szádpallők leverését gőzeölöpverőgépekkel vé­gezzük, s eddig már 3000 négyzet- métert le is vertünk. A Tiszántúli Főcsatorna szorosán összefügg az erőmű építé­sével. Erre felhasználjuk a Hajdú­nánás határában több évvel ezelőtt készült 2"> kilométer hosszú csa- tornaárkot is. X|j; egy vedetiétrás kotrógép kotorja a földet, amelynek teljesítmé»ve napi 2000 köbméter föld kitermelése. A mintegy 150 tonna súlyú kotrógép hatalmas vá- gányzaton mozog a csatorna tenge­lyével párhuzamosan. A kotrógép el van látra gumiszállítószalággal, amely a kitermelt földet egyenesen a töltés helyére szállítja. Nagy előnye a kotrógépnek, hogy gyö­nyörű szép, egyenletes, síma fenék­kel és rézsűvel kotorja ki a csator­nát. A teljes földmunka 10 millió köbméter föld kikotrását teszi szük­ségessé. Ennek az óriási munkának az elvégzésére a Szovjetunióban gyártott újreudszerü lépegető tí­pusú vonóvedres kotrógépek érkez­nek hátinkba. A Szovjetunió ba­ráti segítsége lehetővé teszi szá­munkra is a szocializmus építésié­nek hatalmas alkotásait létrehozni. I’ohtnei' István főmérnök. A Magasépítési Vállalat asztalos* üzemének munkájáról Slár majd két hónapja történt, hogy a mátészalkai asztnlosüzem- ből hat szakembert, köztük Bálint Ferencet is áthelyezték 61/5 számú Szakipari Építővállalat 7. sz. nyír­egyházi üzemébe. Mint minden dol­gozó, mikor új üzembe kerül, úgy a mátészalkaiak is kissé szorongva érkeztek az üzem kapujához, hogy vájjon milyen lesz a fogadás? Se­gítik-e egymást a dolgozók, ha van valami nehézségük munka közben? És vájjon milyen a viszony a mű­szakink és a fizikai dolgozók kö­zött? Mert a műszakiak segítségéről nem a legjobb tapasztalata volt az- idáig Bálint Ferencnek Mátészalká­ról. Sok baj volt az anyagellátás­sal. Sokszor huzamosabb ideig is várakozni kellett hol anyagra, hol pedig munkautalványrn. Később meggyőződtek, hogy eb­ben a tekintetben a nyíregyházi üzem nőm hasonlítható a mátészal­kaihoz. Már első nap úgy érezte magát Bálint Ferenc, mintha min­dig a nyíregyházi üzemben dolgo­zott volna. Legjobban a munka- szervezés tetszett neki. Állandóan munkapadja melló készítették az anyagot, a segédmunkások, úgyhogy egy pere munkakiesése som volt. Vancsisin László részlegvezető sze­mélyesen ellenőrzi állandóan a munkamenetét és ahol kell, segít. — így öröm dolgozni — mondta aztán, mikor vasárnap meglátogatta Bálint Ferenc sógorát, Szabó Jó­zsef sztahánovlsta tetőfedőt. El­mondta, hogy mint fogadták őket, hogy milyen gondoskodás van az üzemben: szállás, élelmezés, jó munkaszervezés. Szabó elvtárs pe­dig, mint levelező, megírta tapasz­talatait. Valóban nagy az érdeme Ymwsi- sin elvtárs részlegvezetőnek A Jó MVNKASZERVEZÉSBEN az üzem területén. Ugyanígy a Gazda-mozgalom területén is ko­moly segítséget nyújt a dolgozók­nak, hogy már a munka tervezésé­nél figyelembe veszi; mit lehet 11 túladék any ágból elkészíteni és azt mái* úgy írja ki a munkalápra. így történt a napokban is. A baktalórántházi építkezés inunka­utalványára kiírta: mit lehet bul- ladékanyagból készíteni. A dolgo­zók a munkát úgy végezték és ez­által 3.000 forint értókü új anya­got takarítottak meg. Érdeme Van- csisin elvtársnak, hogy nem tűri a munkafegyelem megsértését. A na­pokban történt éppen, hogy Ismé­telt figyelmeztetés ellenére Is két napig önkényesen ptthonmaradl: \auii Elemér és Bc-nczik Kálmán segédmunkás és emiatt a gépház munkateljesítménye leromlott. A gépház dolgozói követelték eltávo­lításukat, s Vancsisin elvtárs hoz­zájárult. Azonban hibák Is vannak még az üzemben, amit Vancsisin elvtárs­iak is észre kellett volna már vennie. Ilyen A RODEK-MOZOALOH ELHANYAGOLÁSA Kein tanítják Ctzibusák Anni és Nagy Lajos fiatal szakmunkásokat. A. szakszervezet munkáját szintén nem találni az üzemben. A műn kavorseny nem nyilvános, aminek következménye megmutatkozott: már most a Iíákosi elvtárs szüle­tésnapjára tett felajánlásoknál is. A Liebo-brlgád például a vállalá­sában az értekezlet előtt 100 szá­zalékos teljesítményének 103 szá­zalékra való emelését vállalta, ho lőtt azelőtt is mindig felül teljesí tett 103 százalékon. A szakszerve­zetnek több segítséget kellene kap­nia a 61/2. Építőipari Vállala; üzemi bizottságától, amelyhez tar­toznak. Segítsen a 61/2 üzemi bi­zottsága, hogy a napokban sóira- kerülő termelési értekezlet a mult havinál sokkal jobb legyen, több segítséget adjon az asztalosüzern dolgozóinak nz évi terv teljesítő són belül a havi, dekád és napi tervek teljesítéséhez. Segítse, hogy az nsztalosüzcmben is meginduljon a Rőder-mozgalom, hogy tanítsák az üzem jó dolgozói a gyengébb teljesítményt elérő fiatalokat. Se gítsen. hogy az asztalosüzem i> méltóképp ünnepelhesse Rákosi elvtárs születésnapját. Nagyjelentőségű a taggyűlés egy pártszervezet életében, de külö­nösen fonton, amikor olyan forradalmi jelentőségű események előzik meg, mint most Nyírturán. Az történt, hogy a községi párt­titkár, Szabó Káról// elvtárs és a párttagok kezdeményezésére a köz- ség dolgozó parasztjai búcsút mondtak az egyhelyben topogó, ki­látású télküll magángazdálkodásnak. Ítészben a régi Vörös Hajnal-ba léptek, nagyobbvészíík meg új hár­mas csoportot alakított. Nyírtára szövetkezeti falu lett! Nemcsak a járás és a megye, de az egész ország felfigyelt erre. Irt róluk az újság, üzent a rádió. Szabó elvtárs a szerdai Szabad .Yé/)-c!kket is felolvasta titkári be­számolója közben, amely a község­ben történt nagy átalakulással fog. lalkozott. Joggal lehetnek büszkék a nyír- turniak, elsősorban a nyírtural kommunisták, hiszen a régóta ér­lelődő elhatározás nz, ő példájuk, tanácsaik következtében öltött most valóságot. De a kommunisták igazi munkája csak most kezdődik, A község három csoportja közül csak a régi Vörös Hajnal rendel­kezik régi tapasztalatokkal és megalapozott gazdasággal. A 133 családot, 050 hold földet magál>a- foglaló /íétc-ben és a 46 családos Szabadság tszcs.-bcn még most keil megteremteni a közös munka alap­jait. Számos kérdésre vár választ a csoporttagság és sok dologban kellett irányt mutatni1 ennek a taggyűlésnek. A községi pártszervezet taggyű­lésén a most alakult Béke tszcs, tagjai és a tanács, a szövetkezet dolgozói vettek részt. A titkári be­számoló beszélt a csoport megszi­lárdításának feladatairól és igen hrlycsen hangsúlyozta a párt építésé Utat mutat a szövetkezeti falu parasztjainak a nyírturai kommunisták taggyűlése jelentőségét az új csoportban. — Azooban a közvetlenül taggyűlés előtt készült beszámoló nem volt eiég alapos, nem mutatta meg elég mélyen a tagságnak a leküzdésre váró nehézségeket és határozati javaslatok sem készültek a döntő feladatok megoldására. Plósz elv­társnő, aki a JB. részéről tartóz­kodott a községben, maga is bevés segítséget nyújtott ehhez azzal, hogy ..felszólalásával úgyis kiegé­szíti majd a titkári beszámolót”. Ennek következtében a titkári beszámolót követő vita is nehezen Indult és jó ideig a taggyűlésre nem tartozó dolgokat tárgyaltak. A későbbiek folyamán azonban igen mélyen vitatták a termelő- csoport pártszervezete előtt álló feladatokat és több értékes hatá­rozatot hozott a taggyűlés. Az első lépéseket már megtették A KÖZÖS MUNKA KIALAKÍTÁSÁRA Bodnár elvtárs elnökké válasz­tása után (egyhangú bizalommal választották meg a 17 holddal be­lépett gazdát), már a taggyűlés előtt megválasztották a bárom bri­gádvezetőt is. De most már to­vább kell menni ennél, — muta­tott rá az egyik felszólaló. A párt vezetőség javasolja a csoport­elnököknek, hogy üljenek össze a vetésterület összehangolására, kér­jék ehhez a járási tanács segítsé­gét, mert addig nem lesznek ké­pesek pontos tervet készíteni. — Számba kell aztán venni a jószág- állományt és n szükséges takar- mnnybész.letet. Kitűnt mindjárt, hogy milyen nagy szükség van a pártszervezet komoly felvilágosító munkájára. Valami 58 lova van a Béke tszes.- be lépett tagságnak és sok más bevitelre szánt állat, de a tagság nagyobb része még tanácstalanul várja, hogy mit is csináljon. — Magam sem látom még telje­sen tisztán, hogy is vagyunk ez­zel, hogy megy a kifizetés, —szólt Bodnár elvtárs, a esoportelnüb. — Aztán kerestem már brosúrákat, „Belső szervezeti szabályzó t”-ot, de még mit se koptam. Tóth elvtárs, vb. elnök, most jött haza a járástól és tisztázott mindjárt pár dolgot. Először is a kifizetés, tenyészállatnál két egyen­lő részletben történik. Felét most, felét zárszámadáskor fizetik; a baromfit, vetőmagot, takarmányt pedig azonnal kifizetik. Lónál, egyébnél négy egyenlő részletben történik a kifizetés. Az első 25 százalékot mindjárt készpénzben megkapja a gazdája, azután pe­dig minden zárszámadásnál egy részletet. Az egész vételárból, amit a bizottság állapít meg, összesen 15 százalék marad vissza a cso­port közös alapjában. Komoly probléma még, hogy nincs megfelelő közös nagy istálló. Egyelőre úgy oldják meg, hogy a kijelölt kocsisbrigád körletében le­gyenek elhelyezve a lovak és a marhák. De mog kelt oldani tnin- denképpen, mert jószág nélkül nem' boldogulhat a csoport. Ezt kell megmagyarázni elsősorban a nép­nevelőknek, meg azt is, bogy a jószággal együtt az ellátásukra megfelelő takarmányt jts biztosit sák a jószágbeadók. Azt határozták elsősorban, hogy MINDEN TSZCS.-BEN MEG ALAKÍTJÁK A NÉPNEVE Lő-CSOPORTOT Világos fe’eletet kell adutok mindenre és meg kell magyarázni az állami fegyelem jelentőségét. — Hogy várjanak komoly támogatási az államtól, ha a csoport tagok egy része még a multévi tejjel, tojás sál és baromfival is tartozik? — vetették fel. Mintegy tíz százalék hiányzik még a község tervteljesí tésóből. Aztán gondolni kell már most az ideire is. Azt javasolja a taggyűlés, bogy egyelőre minden család adjon össze egy tyúkot és azzal teremtsék meg a baromfi tenyészet alapját. Azt akarják, hogy mire meg­kezdődik a tavaszi munka, a cső porttagok megismerkedjenek n. szervezeti szabályzattal, meg a munkaegység-számítással. A peda­gógusok vállalták a tanítást. Ki­jelölték mindjárt az oktatás ide jét és a felelősöket. Elhatározták azt is, hogy az eddigi kót politi­kai iskola mellé rűdiószemiuáriu- niot is szerveznek. Ez a rendsze­res nevelőmunka segíti majd a (ag. és tagjelöltfelvétell munka megjavítását is. Mindössze tíz a. Béke tszcs, párttagjainak száma, de erre a taggyűlésre már öten jelentkeztek tagjelöltnek. Az elő­készítés hiánya miatt azonban el kellett halasztani felvételüket. Jó irányt szabott a taggyűlés >i pártszervezet munkájának. A kom uiunisták vezetésével, a húsz esz tendövel ezelőtt csendőröktől meg ölt Szabó Pál harcostársainak ve­zetésével új győzelem feló indul hatnak a nyírturai szövetkezeti parasztok. 5W

Next

/
Thumbnails
Contents