Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-26 / 21. szám

1352 ianaár 26, sz&asSaí NÉ FLAP a Hogyan dolgosnak a demecseri gépállomáson a gépjavítás sikeréért ? Harcoljanak becsülettel a nyíregyházi népnevelők a terv naponkénti túlteljesítéséért A demecseri gépállomás őszi ter­vét alig harminc százalékra telje­sítette. Ezzel az eredményével utolsó helyre került Most a gép­állomás dolgozói elhatározták, hogy • lemossák e szégyent gépállo­másukról és a téli gépjavítás! munkákat úgy végzik el, hogy az elkövetkező munkák során n de­mecseri gépállomás az elsők közt legyen. Mónik András fögépész nemrég került a gépállomásra, alig három hete. Ugyancsak most került visz- isza a gépállomás párttitkára, Dú­ssá Ferenc elvtárs. Amint odake­rültek az év első napjaiban, azon­nal összeültek és megbeszélték, hogy au szervezzék meg a gépjaví­tást? (Igazgató nincs még a gép­állomáson.) A gépjavító brigádok ugyan már össze voltak állítva, de nem jól. í jra szervezték az összes javító brigádot. ITgy osztották be a dol­gozókat, hogy szakemberek egy­formán legyenek minden brigád­ban, hogy a javításban semmi fennakadás ne legyen. A politikai vezető elvtárs javaslatára a párt­tagokat is egyformán osztották be a brigádokba, akik a Párt előtt felelősek a javításért. A demecserl gépállomáson a ja­vítás csak január elején indult meg, amikor a főgépész elvtárs és a politikai vezető odakerült, de máris szép eredményekkel dicse­kedhetnek. ALIG HÁROM HÉT ALATT KIJAVÍTOTTÁK AZ ERŐ­GÉPEK 60 SZÁZALÉKÁT 9 ekét, 5 vetőgépet, 3 tárcsát és három cséplőgépet. így a javítási munkák versenyében, megyei vi­szonylatban, az elsők közé kerül­tek. Kern kicsi eredmény ez a dame- V'seri gépállomáson, nem kis mun­kájába került ez a pártszervezet­nek és nem utolsó sorban a mű­szaki vezetőnek, Mónik András íő- gépésznek. A főgépész elvtárs a nyírtét! gépállomás főgépésze után csatlakozott a Deák-mozgalomhoz. Első feladata a munkafegyelem megszilárdítása volt, amiben a pártszervezet nagy segítséget adott. : Készítettek egy villám-táblát és Kiírták a későnjövöket, az igazo­latlanul mulasztókat Az egyik dolgozó*, Kovács .József, egyik al­Bki nem szereti, ha hivatalában a panasifrönyvbe iieieírnak... A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának rendeleíe ki­mondja, hogy minden tizemben, irodában panaszkönyvet kell el­helyezni, olyan helyre, hogy bárki könnyen hozzáférhessen. Azonban ez nem így van a nagy­halászi postahivatalnál. A panasz- könyvbe csak akkor lehet Írni, ha azt a posta alkalmazottjai megen­gedik. Németh Ferenc homokta­nya!. lakos a múltkor bent volt a postán és kérte a panaszkönyvet, hogy sérelmét feljegyezhesse. Erre azt a választ kapta a hivatal ve­zetőjétől, »Vast Szabó Józsefnél öl: „Azt majd mi mondjuk meg, hogy mit jegyezhetnek a panaszkönyv, be." Igen ajánlatos volna, ha a postavezető elolvasná a miniszter­tanács errevonatkozó rendeletéi', figyelembe venné a községi tanács által megküldött felhívást a pa- naszkönyvre vonatkozólag és asze­rint járna el. A nagyhalász! postán pedig sok­szor volna mit beírni a panasz­könyvbe. Mert bizony a dolgozók órák hosszat várnak a postán, mert a posta vezetője magár.- beszélgetést folytat félórákon ke­resztül. Ezen a hibáján hamarosan javít­son a nagyhalászt postahivatal ve­zetősége. A panaszköqyvet olyan helyre függesszék, hogy minden dolgozó hozzájuthasson, a félórás magánbeszélgetés helyett pedig a hivatalos ügyeket intézzék! KÁDÁR SÁNDOR, vb. titkár. kálómmal alaposan elkésett, csak úgy délfelé ment be a gépállomás­ra, s ekkor arra hivatkozott, hogy otthon káposztát kellett taposni (!?) Délután már ott látta magát a faliújságon, amint éppen a ká­posztát tapossa, „megfelelő” fel­irattal. Jót nevetett mindenki a rajzon, csak Kovács József ment be az irodába kikérni munkaköny­vét, — mondván: „engem ne ne­vessen ki senki!” A politikai ve­zető elvtárs aztán megmagyarázta neki, megérdemelte, hegy kineves­sék, mert a káposztataposást fon­tosabbnak tartotta, mint a gépja­vítást. A végén megfogadta Ko­vács József: „Én sem fogok töb­bet oda kikerülni, mert nem adok ni okot!” A gépállomás dolgozói közt las­san kezd kialakulni az a szellem, amely a lógást, a késonjövést, az Igazolatlan mulasztást elítéli. Kedden reggel történt meg, hogy három dolgozó elkésett, hivatkoz­va a nagy hóra. Társaik nem ma­radtak el a bírálattal: „mifelénk is esett hó és mégis be tudtunk jönni!" A dolgozók között MEGSZILÁRDULT A munkafegyelem Késések nagyon ritkán, igazolatlan' mulasztások pedig egyáltalán nem fordulnak elő. A főgépész elvtárs minden reg­gel megbeszéli a munkákat, a napi feladatot a brigádvezetőkkel. A dolgozók hat. brigádba vannak be­osztva, két erőgépjavítő, egycsép- lögcpjavitó, egy ekejavító, egy ve­tőgépjavító és egy villámbrlgádba, amely a gépeken a világítás javí­tását és más munkákat végez. A brigádvezetők a főgépésztől kapott feladatokat röviden közük, meg­beszélik a dolgozókkal. A BRIGÁDON BELÜL FEL­OSZTJÁK A MUNKÁT minden embernek megvan a maga munkája. Az erőgépjavító brigád­ban péidáu! az egyik csak a ten­gelykapcsolót, a másik csak a du­gattyút, a harmadik csak a ka­paszkodókat javítja és így tovább. Ez a mód az egyik brigádvezető- nek, Stefáncsik Mihálynak volt a javaslata. A többiek először ide­genkedve fogadták, de már az el­ső hét eredménye megmutatta, hogy hasznos volt bevezetni Ste- fáncsik Mihály javaslatát. A ké­sőbbi idők folyamán még nagyobb eredményeket tudtak felmutatni, mert az emberek összeszoktak, egy­más kezére tudtak dolgozni, úgy hogy most már futószalagszerűen megy a munka minden brigádban. Napközben a munkát ft brigád­vezetők irányítják, mert a főgé­pész elvtárs szakiskolát vezet, me­lyen 16 termelőcsoporttag sajátít­ja cl a gépkezelés tudományát. — Amit elméletben átvesznek, azt a gyakorlati munkák során mű­helyben ki Ss próbálják, az új traktorosokat a gyakorlati képzés során beosztják az erőgépjavítő brigádokba, ahol nemcsak a fögépész vagy a brigádvezetők, hanem mindenegyes traktorista foglalkozik velük, ta­nítják őket. A dolgozók nem akar­ják, hogy mógegyszer az az eset forduljon elő, mint az ősszel, mi­kor a tervteljesítés egyik akadá­lya az volt, hogy nem rendelkeztek jólképzett traktoristákkal. Természetesen a gépjavításnál minden ember felelős volt azért a munkáért, amit elvégzett. A minő­ségi ellenőr és főgépész, valamint a társadalmi bizottság, amelyben képviselve van a DISZ-szervezet is, minden egyes kijavított gépet megvizsgál és ha valami hiba van, azért a felületes dolgozót felelős­ségre vonják. Nemcsak a gépállomás van ver­senyben más gépállomásokkal, ha­nem a brigádok* és azon belül a brigádtagok is egymással. A VERSENYEREDMÉNYEKET HETENKINT ÉRTÉKELIK Most Dobi László erőgépjavítő brigádja az első, 150 százalékos teljesítménnyel. De nem sokkal marad el mögötte Fodor Miklós ugyancsak erőgépjavító brigádja. A munkagépek javításánál első az ekejavító brigád, amelynek Ste­fáncsik Mihály elvtárs a vezetője. A VERSENY NAGY ELŐKELEK- DITÖJE A DÍSZ-SZERVEZET, amely az elmúlt pár hét alatt megerősödött, összefogta a fiata­lokat. Azelőtt a brigádvezetők és az öregebb munkások valósággal veszekedtek, ha fiatalokat osztot­tak be hozzájuk. Most pedig pél­dául az erőgépjavító brigádban, amely első a versenyben, 4 fiatal van. De így van ez a többi brigá­doknál is és a multlieti tervét minden brigád tx'dteljesítette. A gépállomáson a különböző észszerűt Résekkel és a jó munka ­szervezéssel HATALMAS ÖSSZEGEKET TAKARÍTANAK MEG Az eddig kijavított gépekhez leg­nagyobbrészt saját anyagukból a már régebi tea kiselejtezett anyagból, saját maguk készítették a legkülönbözőbb alkatrészeket Az erőgépjavító-brigád például ten­gelykapcsolókhoz csapszegeket ké­szít, hötőmerevitöket. Azáltal, hogy a gépmosáslioz használt gáz­olajat többször megszűrik, 30 szá­zalékos megtakarítást érnek el ezen a területen. A munkagépja- vító brigád ekekeréktengelyeket, ekeemelőket, a 30 soros Tetőgé­pek kapcsolásának átszerelését saját maga készíti el. Így végzik a gépjavítást a de- mecseri gépállomás dolgozói, hogy tavasszal, lm megindulnak a nagy' munkák, semmi hiba, semmi fenn­akadás ne legyen, jói lendítsék előre a magasabb terméseredmé­nyekért folyó munkát. Áfra István. A nyírlövői tanácstitkárt J „nem érdekli44 a pártsajtó A község népnevelői felismerték, hogy a pártsajíő a feladatok el­végzésében a legjobb és leghűsé­gesebb segítőtárs. A Nyírlövő köz­ségben megrendezett társadal­feladata, hogy az eredményeket összeírja és irányítsa a népneve­lőket, de ezt se tette meg. Mikor a szervezéshez kiküldött elvtárs kérdezte tőle, hogy mi az ered­ni! szervezésben Iegderekasabbau megálltak a helyüket a következő munkatársak: Molnár Sándor S, Czimbalmos Bertalan 8, Fűző Sándor 0, Tóth István C, Vedres István 5 és Molnár Lenke 5 elő­fizetővel szaporította a pártsajtó olvasóinak táborát. Azonban, ha minden népnevelő úgy „dolgozna” a sajtóért, mint Harcsa Irén ta­nácstitkár, akkor eredményről nem beszélhetnénk. Harcsa elv- , társnőnek esftk annyi lett volna a mény? — azt válaszolta: „Hagy­janak nekem békét ezzel a sajtó­val !” — Harcsa, elvtársnő nem látja, hogy a sajtó segít a tanács­nak a feladatok végrehajtásában. Míg az elvtársnő meg nem ta­nulja, hogyan kell szeretni a saj­tót és hogyan kell útmutatásai szerint dolgozni, addig hiányos munkája nem fog megjavulni. LESKU JANOS, a THavárda i járás felelőse, politika' munkatárs, Az ötéves terv harmadik eszten­deje nagymértékben előreviszi Nyíregyházát az iparosodás, a fej­lődés útján. Ebben az esztendő­ben készül el a nyíregyházi mo­torgyár, hogy csak a legjelentő­sebb ipari építkezést hozzam fel példának. Jelentősek az egyéb be­ruházások is. 1052-ben épül fel a Bessenyei-téren egy 76 lakásos háromemeletes bérhál!, egy Iroda­ház, amelynek frontja a Kossuth - utcától a Jőkal-utca Dózsa György-utcai beíorkolásáig terjed — ennek 100 szobájába költöznek a most magánlakásokban működő közhivatalok. A lakásviszonyok további megjavítása érdekében IS egyenként kétszobás összkomfortos városi lakás épül, több, mint 1 millió forintos költséggel. A sós­tói-úti hajdani Benes-vüla helyén gyermekotthon lesz. Uj bölcsődét kap a város. 200.000 forintos be­ruházással korszerűsítik az általá­nos gimnáziumot. Nyíregyházától Nyírszőlősig bekötőút épül. 1052- ben Nyíregyháza 100.000 forintot kap aszfaltjárdák építésére, 80.000 forintot parkosításra. Tovább épül a sportstadion, ahol az eddig ter­vezett pályákon kívül korcsolya­pálya is lesz, valamint tornacsar­nok. A napokban kezdi meg mű­ködését a zsíregalizáló állomás. A nép államának gondoskodó szere­tőiéről tanúskodik az a három- negyedmiUiő forint le. amelyet a bujtosi belvizek levezetésére fordí­tunk 1952-ben. Elmondhatjuk: egyre virágzóbb lesz a városunk. Nagy megtisztel­tetés és öröm a, népnevelők szá­mára, hogy ezekről az adatokról, a jövő tükréről beszélhetnek a dolgozók körében. Ez azonban nem elegendő. A népnevelőknek arról is kell beszélni, hogy az eredményeket csak kemény, áldo­zatos munkával tudjuk elérni. Miről beszéljenek üzemeink nép­nevelői? Arról, hogy a tervet naponta túl kell tel­jesítem! Helyes volt, hogy a, kenyérgyár­ban a» első termelési értekezleten ismertették a dolgozók előtt 1952 terv feladatait, — először az egé­szet, majd a napokra felbontott tervet. A dolgozók mindegyike pontosan Ismeri az egy napra eső tervfeladatát s így harcolni tud­nak a terv túlteljesítéséért min­den nap. A Nyírségi Olajfeldol­gozó is a tervfelbontásnak kö­szönheti sikereit. Ennek ellenke­zőjét lehet tapasztalni « Kisvas- utaknál, ahol a tervet nem bontot­ták fel, sőt Laki Sándor pálya­mester kijelentette: „A dolgozók­nak nincs közük a tervhez, az ő feladatuk, hogy 3áIástól-val:u’ásig dolgozzanak.” Nyilvánvaló, hogy ennek a pályamesternek nincs semmi köze az ötéves tervhez! Ugyancsak a kisvasúti fStőhdZnál áll fenn az a tűrhetetlen helyzet, hogy a munkások nem ismerik a tervfeladatokat. Minden üzemnek fel kell bontania a tervét. Ezért harcoljanak az üzemi pártszerve­zetek s harcoljanak az agitátorok. Az agitátorok másik fontos feladata: harcolni a, munkafe­gyelem megszilá rdít ásóért. Idetartozik a bérfegyelem, terv­fegyelem megszilárdítása. Teljesí­teni kell az üzemvezetésnek a be­csületes munkások követeléseit s a hanyagok, igazolatlan mulasz­tók ellen az eddiginél erélyesebb rendszabályokat kell foganatosí­tani. Meg kell állapítani, hogy az üzemi vezetők elmaradlak az élen­járó dolgozók mögött. A nyíregy­házi Lakatosüzemben 1951 utolsó negyedében 1400 munkaórát lop­tak el a hiányzók a tervteljesítés­ből. Egyáltalán nem javítja a munkafegyelmet az a magatartás, amelyet a íütöbáz vezetője tanú­sított péddául herényi István ko­csiátvevővel szemben, aki 25 kilo­gram olajat lopott el egy tartály­kocsiból a pályaudvaron. Az ille­tőt 100 forintra büntette meg s kocsitisztítónak osztotta be, ahe­lyett, hogy eltávolította volna. A * MÁV, forgalomnál csak a három karácsonyi ünnep alatt 23 Igazo­latlan mulasztás volt. S mivel eze­ket nem büntették meg szigorúan, januárban újabb igazolatlan mu­lasztások történtek s ebben élen­jár: 8. Nagy Sándor vonatfékező társával, Ugyan Andrással együtt Ugyan András már hamadízben mulasztott igazolatlanul s ennek ellenére csupán pénzbüntetésben részesült. Beszélni lehet ezen a téren a kisvasúti vezetőségről is. Ifjú .Sándor István kótízbcn mu­lasztott Igazolatlanul — eSJARa Ián nem büntették meg (! I) A Nyíregyházi Magasépítési Válla­latnál több munkavezetőnek az volt a véleménye Rákosi elvtárs beszédéig: .Nézzük el a lógást, mert különben még kevesebb lesz a munkaerőnk. Itthagyják a válla latot”. Ez megalkuvó nézet volt - akadályozta a tervteljesítést. Mi az agitátorok kötelessége? Segíteni ügy a munkafegyelem megszilárdításában, hogy kiala­kítják az öntudatos munkások hangulatának légkörét, amely megbélyegzl a hanyagokat, lusta kát. Türelmes nevelőmunkát kell folytatni a dolgozók között. Meg keü magyarázni a munkafegye­lem megszilárdításának szükséges­ségét. S most, amikor dolgozóink egyöntetű lelkesedéssel tettek nagyszerű felajánlásokat Rákost elvtára születésnapjára, dolgozza­nak úgy az agitátorok, hogy ez a verseny elősegítse a terv napon­kénti túlteljesítését, a. munkafe­gyelem megszilárdítását. (Murczkó Károly elvtárs, a l’ártoktatáa Házában meg­tartott előadásából) A bulfka-tanyai OISz alasszeiveze? munkája szerint javítsa meg munkáját a baikányi áliami gazdaság DiSz-szervezete is Március 9-e. Rákosi elviára 60. születésnapja, natív ünnep lesz az etíész doltíozó nép szá mára. A natíykállói járásban az, ifjúság ezt a napot többtenne léssel, a DISZ-taglétszám eme­lésével készül megünnepelni - Már idáig is vannak szép ered menyek. Orosz Béla és Sipo* Ferenc, a nagykálióí Butyka-ta nyáa 58 DlSZ-tagot szerveztek be és megalakították a DISZ- szervezetet. Ennél az eredmény­nél nem állnak meg, továbbío- kuzzák a fiatalok közt a felvi­lágosító munkát. Ellenkező az „eredmény’' n balkányi adatni gazdaság DISZ szervezetében, ahol a DlSZ-ve- zetősétí nem hogy fejlesztené a DISZ-rzsrvezciei, hanem még a régi DISZ-tagokkal sem törő dík. A DISZ-tilkár elvtárs 21 darab tagsági könyvet küldött vissza a járási DlSZ-bizottságra azzal az indokkal, hogy a iiata lók. „elköltöztek“. Nagyon hely­telenül tette ezt a DISZ-títkár, mert nem mondott igazat a já­rási DISZ-bizotíságnak, A balkányi állami gazdaság DISZ-tiikára sürgősen javítsa meg munkáját, keresse lel sze­mélyesen a iiatalokaí, beszél gossen el velük és akkor meg­javul a DISZ élete a balkányi állami gazdaságban is. ZILAHI ERZSÉBET nagykálióí JB adminisztrátor. Hibaigazítás Lapunk szerdai számának máso­dik oldalán foglalkoztunk termelő szövetkezeteink és termelőcsoport, jaink taglétszámban és földterület­ben való fejlődésével. Megírtuk, hogy a második országos tanács­kozás után csak január 14. és 20. között nem kevesebb, mint 425 dől go zó parasztcsalád lépett a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Azonban, súlyos címhiba folytán a cikk címe helytelenül azt állapítja meg: „A második országos tanácskozás étn 423 dolgozó parasztcsalád lépet Szaboles-Szatmárban a szövetkezeti gazdálkodás útjára”. A cím ellen­tétben a szöveggel, lekicsinyl tett*» az e téren mutatkozó sokkalta na gyobb eredményeket-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents