Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-25 / 20. szám

% NÉPLAP 1952 január 25. oéntek Igaz, hogy a feketevágások elleni tűzdelem eredményekkel jár, A napokban ítéltek él city leleplezett tunyoámatolcsi kulák leketeváifót másfél esztendei börtönre és sú­lyos pénzbüntetésre. Azonban nem tűrhető el, hogy ® #<t- rásban 288 hátralékos legyen ser­tés- és szarvasul nrho beadd s ban. Ezen a területen sürgős változás­nak kell történnie, hiszen különben a fehérgyarmati járás községei nem járulnak hozzá jó miAkávnl ahhoz, hogy a következő hónapban orszá­gosan megszűnjék a bús- és zsír­jegy mindenütt. a tiszalöki járásban még mindig Igen gyengén halad a tojás- és baromfibegyüjtés. Nem Is lehet csodálkozni ezen. amikor a községekben az átvevők kisebb gondja is nagyobb a behozott to­jás és baromfi átvételénél. Tisza- dobon például ütvén asszony várta az átvevőt, annak azonban se híre, se hamva. Hasonló eset történt Ti- szalökön Is, sőt ezek az esetek még roeg is ismétlődtek. A tojás- és baromiibeáynj- tésben meglévő- elmaradás behozásához olyan átvevők kellenek, akik szívvel-lélek- kel dolgoznak, hogy a dol­gozó parasztok adóssága nak törlesztését elősegít­sék az állammal szemben. Itt az ideje, hogy a tiszalöki járási szövetkezeti titkár, a tiszalöki já­rási tanács rendet teremtsen ezen a területen, amely nem nagyobb öt községnél! Meg kell mondani, a feketevágás elleni küzdelemmel is hiba van a tiszalöki járás községeiben az utób­bi Időben. Az elmúlt héten mind­össze egy feketevágást lepleztek le. Nem tudni, nem volt-e vájjon sok­kal több feketevágás a tiszalöki járás községeiben. Bizonyára volt, csak a kellő éber figyelem nem volt meg ahhoz, hogy észrevegyék azt az illetékesek, s a társadalmi ellenőrzés még nem fejlődött olyan­ná, hogy eredményeket tudna, fel­mutatni a feketevágások elleni , küzdelemben. * Házi Árpád elvtárs belügyminiszter a tanácsok eddigi munkájáról és feladatairól A megyei tanácsok és a buda­pesti városi tanács elnökei részére a belügyminisztériumban szerdán értekezletet tartottak, názl Árpád elvtárs belügyminiszter beszámoló­jában az elmúlt évi eredmények alapján megállapította, hogy taná­csaink általában el tudják látni feladataikat.^ Ezután azokkal a fel­adatokkal foglalkozott, amelyeket & Magyar Dolgozik tártja II. Kon­gresszusa állított a tanácsok elé. —- Egyik főfeladatunk volt az ellenség eltávolítása a tanácsok apparátusából — mondotta. Ezen a téren az elmúlt ív folyamán ér­tünk el eredményeket. Az ellensé­ges elemek Jelentős részét az appa­rátusból eltávolítottuk. Az ellenség elleni harcban elért eredményekhez hozzájárult az, hogy javult a ta­nácsoknál a kádermunka. Az eredmények mellett mégis azt kell megállapítanunk, hogy ezen a téren nem volt kielégítő a fejlő­dés. ilég mindig igen gyakori eset, hogy a nevelés, az oktatás, a segítség helyett ledorongolják az új kádereket, akik a felada­tokat a legtöbb esetben azért nem tudják megfelelően vég­rehajtani, mert nincs meg a megfelelő politikai és szakmai képzettségük. Ezért az apparátuson belül a ve­zető káderek tanulása, politikai szakmai képzettségének emelése döntő jelentőségű kérdés. Házi elvtárs a továbbiakban .1 TANÁCSOK TÖMEG KAPCSO­LATÁVAL foglalkozott. Megállapította, hogy általában megnőtt a dolgozók ér­deklődése a tanácsülések iránt .és a tanácstagok részéről is egyre löbb egészséges kezdeményezés mu- ;átkozik meg. Fejlődést mutat az állandó bizottságok munkája is. Mind több és több azoknak a köz­ségeknek a száma, ahol a taná­csok az állandó bizottságokon ke­resztül tényleg szoros kapcsolatot létesítenek a tanácsok 'és a széles dolgozó tömegek között. Abban, hogy az állandó bizottsá­gok szervezése és ‘kiépítése terén nem tndtunk sokkal ' komolyabb eredményt elérni, nagyrésze van annak, hogy a múlt évben a mun-, kában kitűnt, az állam Iránti kö­telezettségüket példamutatóan tel­jesítő dolgozókat nem kapcsoltuk ’ o kellő mértékben uz állandó bi­zottságokba. A. tanácsok és tömegek kapcso­déinak egyik fontos formája, a ' beszámolója. — Az el- ■i.t Írben július és augusztus kő- •n»okban összesen mintegy 22 ezer beszámolót tartottak, amelyeken a dolgozók több mint 6 ezer Javasla­tot tettek a tanácsok munkájának megjavítására. AZ ÁLLAMPOLGÁRI FEGYE­LEM, a törvényesség következetes érvé­nyesítése az alapja a tanácsok irányitó munkája megjavításának — mondotta a továbbiakban. A tanácsszervek szilárd belső, fegyel­me és az állampolgári fegyelem ío. kozása fontos tényezője a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség további megszi­lárdításának, népi államunk demo­kratizmusa elmélyítésének, az ái. Iám és a dolgozó nép teljes eggyé- forrásának. Nem vitás ~ folytatta, hogy tanácsaink munkájában 'is ér­vényesíteni kell a tervezés el­vit. Most a tervév elején nagy felada­tok állnak a megyei tervező szer­vek előtt, éppen ezért tanácsaink­nak mindent el kell követniök, hogy a tervév olyan lendülettel induljon, hogy a terv teljesítése, sőt túlteljesítése ez évben feltétle­nül biztosítva legyen. A tanácsok előtt állő munkák1 között fontos helyet foglal cl a, tavaszi -mezőgazdasági mun­kák- jó előkészítése. A tanácsok feladata, hogy biztosít­sák az előirt agrotechnikai módsze­rek széleskörű, alkalmazását. Erő­sítsék meg ezen a téren az álla- ml és a tervfegyelmet és számol­ják fel a kulúksággal szemben he­lyenként még megmutatkozó liberális magatartást. A végrehajtóbizottsá­gok felelősek a gépállomások műn kajáért is. Nagy feladataik van­nak tanácsainknak a kétéves állat­tenyésztést terv végrehajtása te­rén is. — Az adóbevételek biztosítása terén egyes megyékben értünk el komoly eredményekéi. Kilenc megye száz százalékon felül teljesítette pénzügyi ter­vét, néhány megyében azonban az adó­morál még mindig rossz, így Bé­kés, Csongrád és Pest megyében. Tanácsainknak fokozni kell a harcot a feketevágások ellen. Házi elvíárs ezután foglalkozott a helyi ipari vállalatok, a munka­erőgazdálkodás és a kereskedelem kérdésével, majd hangsúlyozta, hogy a közoktatás területén az is­kolai fegyelem a megmutatkozó javulás ellenére még mindig nem kielégítő. — Eddigi eredményeinket Pár­tunk útmutatásával és Segítségével értük el — mondotta befejezésül a belügyminiszter. Az előttünk üllő feladatokat is csak úgy tudják eredményesen végrehajtani taná­csaink, ha munkájukban érvénye­sül a Párt vo2etőszerepe, A beszámolót számos hozzászólás követte. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói megyei tanácskozásának felhívása hozzá a munkásosztály és népi demo­kratikus államunk támogatása azzal is, hogy megyénk gépállomásainak száma 19-rol 27-re emelkedett, a trak. torok száma 263 darabról 530 darab­ra emelkedett. Ezek mellett megsok­szorozódott az egyób mezőgazdasági gépek száma is, s az elmúlt évben me­gyénk földjein is megjelentek az első arató-cséplőgépek. A mai tanácskozás gazdag eredmé nyékről tud beszámolni, ezek mellett az eredmények mellett azonban sok még a hiányosság és hiba termclőszö- vetkezeteinkben, amely megmutatkozik úgy az állattenyésztés, a vezetés, mint a munkafegyelem és a jövedelem igaz­ságos elosztása terén. A termelőszövet­kezetek további megszilárdítása,' gaz­dasági eredményeik további emelése érdekében az Országos Tanácskozás felhívásának alapján mi, a megyei ta- nácskozás részlvevöi, a következő fel­hívással fordulunk a megye termelő, szövetkezeteink összes tagjaihoz és a gépállomások dolgozóihoz: A szolgalma« és becsületesen dolgo­zó tszcs,tagok érdekében felhívjuk a tzrmetoszóveikezeteket és gépá,.omáso. kat. hogy az Országos Tanácskozás lehívása alapján esop.r.syüuscn hoz­zanak rendszabályokat a hanyagok­kal, a lustákkal, a naplopókkal, az önkényesen eltávozókkal szemben. a) A termelőszövetkezetek közgyűlé­sén (osoportértekezietén) hozzanak ha. tározatot a munkaegységek számának felemelésére és mondják ki, hogy a ta. goknak és családtagjaiknak évenként 120 munkaegységet, a kisgyermekes nyáknak pedig évi 80 munkaegysége, kell teljesíteni. A munkaegységek há­romnegyed részét a növényápolás, aratás, eséplés és a betakarítás idő- szakában, a fennmaradt részt ősztől tavaszig kelt teljesíteni, b) Minden termelőszövetkezet szigo­rúan tartsa be az alapszabályban le- fekteleiteket, hogy a jövedelemből a tagak és dolgozó családtagjaik a vég­zett munkájuk után munkaegység arányában részesüljenek. A konyérga. bonát kizárólag a végzett munka ará­nyában kötelesek szétosztani. Az elő­l legeket az évközben teljesített munka­egységek alapján úgy folyósítsák, hogy az a teljesített munkaegységek 50—-60 százalékát ne haladja meg. c) A jövedelem igazságos szélosztása érdekében a brigátívezetuk, munkacsa­patvezetők a tagok munkáját naponta mérjék fel és a végzett munka után a munkaegységet jegyezzék be. Szánja­nak szembe az egyenlösdiség nyílt vagy burkolt formája ellen és a tél folyamán minden termelőszövetkezeti taggal tanítsák meg a munkaegység­gel való számolás gyakorlatát. Azoktól a tagoktól pedig, akik a termelőszö­vetkezetet önkényesen elhagyják, meg kell vonni a természetbeni juttatáso­kat. Azoktól a tagoktól pedig, akik figyelmeztetés ellenére sem járnak rendszeresen munkára, a közgyűlés (osoportértckezlet) határozata alapján naponként 1—2 munkaegységet von. janak.ie. A nők munkájának meg­könnyítése érdekében különösen a nö­vényápolás .aratás, eséplés és ő3zi be­takarítás időszakára lehetőleg minden termelőszövetkezetben és gépállomáson szervezzenek napközi otthonokat. II. k alapszabály és a szövetkezeti demokrácia betartása, valamint a vezetés színvonalának megjavítása érdekében 1. A tormelöszövekezetck vezetői és tagjai helyezzenek nagy súlyt arra, hogy a tagok földjeiket, állataikat az alapszabály szerint bevigyék a közös gazdálkodásba. Fordítsanak gondot az állam iránti kötelezettségeik időben való teljesítésére és túlteljesítésére, — Növeljék a szövetkezeti és üzemi ala­pot és szánjanak szembe mindazokkal, akik a tagok jogait megsértik és azokkal, akik az alapszabályban elő­irt kötelezettségeknek nem tesznek eleget, Felhívjuk az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok vezetőit és tag­jait is, hogy alapszabályszerűen gaz. dálkodjanak• és léiesilsenok köeös szö­vetkezeti vagyont (közös állattenyész­tést stb.) és födjeiket táblákban mű­veljék. 2. A szövetkezeti demokrácia meg. valósiíása érdekében valamennyi tsz.- ben és tszos.-ben havonta legalább egyszer tartsanak közgyűlést (csoport- értekezletet), ahol a veeztőség részéről az elnök (vagy helyettese) számeljon Le a Szövetkezet helyzetéről. A vezető­ség fontosabb ügyekben csak a köz­gyűlés (escportértekez.et) határozata alapján intézkedjen. Ezért a jövőben a vezetőség kölssönt vagy hitelt úgy vehessen tel, ha ezt a tagság kélh-ar- mad többsége egyöntetűén közgyülé- sen (csoportértekezieterfl határozatba hozza. A cscportgyülésckről minden esetben jegyzőkönyvet kall vezetni és a határozatokat írásba foglalni. 3 A közös vagyon megőrzőié érde­kében tegyék működő szervvé az el­lenőrző bizotgyágot, moly évente több­ször ellenőrizze a termelőszövetkezet gazdasági, pénzügyi tevékenységét. Az ellenőrzés eredményéről a tagság cicit számoljanak be. Gondoskodnia kell ar. ró!, hogy a könyvelők munkája meg. becsülésre találjon, hogy naponként vezethessék nyilvántartásaikat. 4. A vezetés megjavítása érdekében az igazgatóság tagjai közül a tavaszi munkák megkezdése elö.t mindenütt válasszanak elnökhelyettest, ki az el­nök távollétében önállóan ellátja a gazdaság vezetését. Az elnökhelyettesek zömében a nők és ifjak soraiból kerül, jenek ki. Vonják bo az eddiginél toko- zcttabbsn a vezetésbe * gazdálkodás­hoz értő közéépparasztokat, nőket és fiatalokat. A szövetkezetek vezetői, brigád- és munkac3apatvezeiök a téli hónapokat használják (el politikai és szakmai látókörük bővítésére, vegyenek részt politikai és szakmai tanfolyamo­kon. Termelőszövekezeteink gondos­kodjanak a tanfolyamon lévő tagok­ról olyanformán, hogy az ösztöndíj mellett havonta a tag a legutóbbi 12 hó lapban teljesített munkaegységei egy hönapra cső részének — a tagság határozatától függően — 50—70 szá­zalékig jőváirást kapjanak. Az I. és II. tinusú termelőcsoportok küldjék tagjaikat tanfolyamra és emellett szervezzék meg a csoporton belül az oktatást. A szövetkezét! gazdaságok fejlesz- lése és erősítése mellett ne hanvagpj, ják el az egyénileg dolgozó parasztok­kal sem a jó kapcsolat további fej­lesztését. A jó eredmények tudatosítá­sát ne rejtsék véka alá és segítsék az egyénileg dolgozó parasztokat abban, hogy számukra egyedüli helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálkodás út. Jára térjenek. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy az eddigi eredményeinket az el­lenség elleni kérlelhetetlen harcok füzében értük cl. Ezt bizonyltja a tyu- kodi és a porcsalmai eset. A további eredményeket csak úgy tudjuk elérni, ha munkánk középpontjába állítjuk az osztályelienség elleni szilárd, ki­tartó és következetes harct. Leplezzük le az ellenséget és mutassuk meg a dolgozok előtt az osztályéllenség igazi arcát. fii. IS termelési terv jó elkészítését a növény erme'és és álíailenyésztés munkájának megjavítása érdekében javasoljuk Minden termelőszövetkezetbén, f., II-, III. típusúaknál egyaránt az idő. ben és Jól elkészített terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és a terv teljesítése legyen kötelező minden ter­melőszövetkezeti tagra, minden gép. állomás dolgozójára egyaránt, 1. NÖVÉNYTERMESZTÉS. a) Kössenek szerződést a gépállomá. sokkal és széles körben alka'mazzák a gépi talajmunkát. A tcrmelöszöveíke. zetek kü'djenck minél több női trok. íoristát a gépállomásokra. A gépállo­mások létesítsenek a nagyobb termelő­szövetkezeteknél állandó brigádot és a kisebb termelőszövetkezetek esetében egy traktoros brigád több szövetkezeti csoportot szolgáljon ki. Biztosítani kel, hogy minden traktorista saját ter­melőszövetkezetében dolgozzon. Létesít­senek a termelöcsoportok megfelelő brigádszállást és naponta egyszeri mfl< leg étkezést. b) A épállomások az agrotechnikai előírásoknak megfelelően időben vé. gezzék cl a munkákat a termelőszövet­kezeteknél. 0) Minél szélesebb körben és bátran alkalmazni kell az agrotechnikai el­járásokat, mint pl. a kérészibe-hossza ba való vetést. a másad vetést, négyze­tes ül.etést, pótbeporzást stb. és ehhez a gépállomások agronómusai adjanak segítséget. . Gondoskodni kell a talaj termöerejének fokozásáról, istállóira, gya és műtrágya használatával. d) Az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódjanak bele az új kultúrák, a gyapot, kokszagiz (gumipitypang) stb. termelésébe. e) Több évre szóló vetésforgókat alakítsanak ki és szervezzék meg vala­mennyi termelöszüvetkezeibon az egy vetésforgó időtartamára a területi brigádokat és részükre a szükséges igaerőt é3 egyéb felszereléseket jegyző­könyvileg adják át a brigádoknak. A növénytermelő brigádok te. melósi ter­vüket egyeztessék össze a szövekezet- ben dolgozó traktoros brigád tervével. f) A brigádok és a munkacsapatok szervezzenek versenyt a többtermelés érdekében, g) Azokat a brigádokat, munkaosa. patokat, valamint tagjait, akik az elő­irt termésátlagukat túlteljesítették, az alábbi jutalomban kell részesíteni: A terven felül termelt gabonaféle, ségek negyedrészét, a kukorioa, bur­gonya, mák, napraforgó és zöldségfé­lékből negyedrészét, a cukorrépa, gya pót, rostién, rioinus és más ipari no. vényeknél a terményoaért kapott pénz. öszog 25 százalékát kell Jutalomkép­pen természetben és pénzben kiadni, ha a termelőszövetkezet az állami kö­telező terménybeadást hiánytalanul teljesítette. 2. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Az eddiginél fokozottabb gondot keit fordítani az áíattcnyésztés fejleszté­sére. a) Szervezzék meg mindenütt a kö­zös szarvasmarhatenyésztést, a sertés­tenyésztést és főleg a baromfitenyész­tést és minél szélesebb körben a vízi- szárnyasok telepítését. Biztosítani, hogy a belépő tagok az alapszabály előírásának az állatbevitellel eleget te­gyenek. Segítsék elő: a tagok háztáji gazdaságában is tartsanak állatot és minden családnak legyen tehene, hízó. sertésé és baromfiállománya. b) A közös állattenyésztés jövedel­mének legalább 20 százalékát fordít, sák a közös beruházásra. c) Mindenhol vezessék be a tehenek napi háromszori fejését, a mes.erséges borjúnevolíst és csatlakozzanak a te- hcncnkénti évi 3000 literes tejhszam elérésére indított versenymozgalomhoz. A kocákat évente kétszer malacoztas. sák, a Juhtenyésztöbrigádok érjenek el magas gyapjúhozamit, a kossisok és csikósok növeljenek fel minél több ősikét. d) A meglévő állatállomány takar. mánybázis megteremtésénél gondos­kodjanak szálas és szemestakarmány, ról egyaránt. e) Fokozzák a saját eröbS! való épít. kozéseket, f) Az eddiginél sokkal nagyobb szám­ban vonják be a nőket az állatte­nyésztés munkáiba, g) Az áltattenyésztésbon a tervet túlteljesítő brigádokat és tagokat ju­talmazzák. Szarvassr.arhatonyOszetben a fejőknek a terven felül termelt tej 15 százalékát adják ki termeszeiben. h) A borjú Os növendékmarha-nove- löknek a rájuk bízott állatot, ha tel­jes számban felnevelik, az egy évben elért munkaegységük számát 10 száza- Iákkal kell emelni. 1) A sertéstenyésztőknek meghatáro- zott terven felül 2 hónapos korig tel. nevelt malacok közül természetben ad. Ják ki minden ötödik malacot. j) Juhtenyésztésben a torven felüli gyapjú 10 százalékának megfelelő pénzértéket kell adni a juhásznak. A terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket. k) A baromfitenyésztésben a terven felül termelt tojás 15 százalékát és a növendékbaromfi negyedrészét. A termelőszövetkézetek és gépállo­mások a felhívásunktól számított 10 napon belül hassanak oda, hogy az országos tanácskozás és a megyei ta­nácskozás felhívása alapján készítsék el saját határozati javaslatukat, a oso. portértekezleten fogadják cl és annak végrehajtására hozzanak javaslatot. Jobb állatgondozást A garjíolci Dózsában A garbóid Dózsa tsz. az egyik legrégibb szövetkezeti gazdaság gép­állomásunk körzetében. 1949-ben már kiérdemelte a tehóntörzset, 1050-ben pedig a juhtörzsot. Hiba azonban a termelőszövetkezetben, hogy nc-m fordítanak kellő gondot az állatállományra. Egy istállóban van a csoport 20 szarvasmarhája,: >. C lova és két csikója, de ezekhez az állatokhoz senki sincs beosztva éjjelre. Pedig az elmúlt napokban is az egyik ló elszabadult és 5* szerügdosta a másikat. És sziiksé ges, hogy az ellés előtt álló tehenei és lovat valaki éjjel is állandóan szemmel tartsa Muhi Andrást Szabolcs.Szatmar megye termelöszö. vetkezeti csoportjai és gépállomásai az 1950 február hónapban megtartott megyei tanácskozás óta úgy gazda­sági, mint politikai téren komoly for­mátlan megerősödtek. Termelőszövetkezeteink száma 2 év alatt 171 rét 439-re emelkedett, s ma már 35.639 dolgozó paraszt folytat társas, nagyüzemi gazdálkodási 132,670 kát. holdon és a lanáoskozás óta megyénkben 27 termelőszövetke­zeti község alakult. A termelőszövetkezetek Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatásai nyomán nemcsak számszerűleg, de gazdasági, lag is komGly mértékben megeröcöd. tek, melynek láttán a dolgozó kis- és közápparasztok mind nagyobb tömegei léptek a fejlődés útjára: Pártunk es Rákosi elvtárs bölcs vezetése, a nagy Szovjetunió felmérhetetlen értékű tá­mogatása, s az, hogy megyénkben egyre szélesebb körben terjed el a fej lett szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazása ,a terméshozam növelésé, nek egyik emelőjévé vált, Ehhez járult A munkaleavsíem measzílárdílása érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents