Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

N 8 PEA P Í0?? fanná? M. csütörtök' A kisgyűlések mellett fordítsanak gondot pártszervezeteink f Á vezefőségújjávólasztas feladataira, a csoportos beszélgetésre és újságolvasásra ; a békeharc fokozására mozgósított Az utóbbi időben igen sokszor beszélünk a csoportos agitáció je­lentőségéről. Az agitáció különféle formái között valóban fontos he­lyet foglal el a csoportos agitáció, anélkül természetesen, hogy ez az egyéni agitációt kismértékben is háttérbe szorítana. Helytelen lenne az a gyakorlat, amit több községben, (például Vaján) is be­vezettek egy időben. Azt tudniillik, hogy az egyéni liáziagitációt telje­sen elhanyagolva csupán a kisgyü- lésekre alapozták a felvilágosító munkát. Magának a csoportos agltációnak is több formája vau. Legelterjed­tebb A KISGYÜLÉS. Egy-egy fontos esemény alkalmával röpgyülések, kisgyfllések segítségé­vel tájékoztatják egy üzemrész, vagy utcarész dolgozóit és egyben mozgósítják a dolgozókat megba­tározott feladatok végrehajtására. Komoly eredményeket értek el ezen a mádon például békebizottsá- gainb. Főleg a bemecsei járásban alkalmazták ezt az agitációs for­mát komoly sikerrel, mert ezáltal fokozatosan növekedett ott a béke­harc aktív résztvevőinek száma. Fontos a kisgyülés szervezésénél, annak tervszerű irányítása, már a résztvevők száma tekintetében is. / Éppen a kemecsei járás egyes köz­ségeiben történt meg, hogy a meg­növekedett érdeklődést látva, a népnevelők nemritkán 100—150 résztvevőt toboroztak össze és ezt nagy sikernek könyvelték el. Pedig a kisgyfilésneb nem az a célja, hogy a kiküldött előadó egy nagy t: meghez „szónokoljon”. Legkedve- zőbb, ha 20—25 résztvevője van a kisgyülésnek egy-egy házcsoportból. Ezekkel személy szerint elbeszél­gethetnek előzőleg az oda beosz­tott állandó népnevelők, elmond­hatják, hogy miről lesz szó a kis- gjülésen, hogy annak résztvevői előre felkészülhessenek mondani­valójukkal, kérdéseikkel. Ugyanak­kor a népnevelők ismerve a hozzá­juk beosztottak problémáit, már élőre tájékoztathatják az előadót, begy annak megfelelően felkészül­hessen a kisgyülés levezetésére. Az előadó alapos felkészülése (a párt- bizottság, vagy pártszervezet veze­tőinek segítségével) a sajtó és megfelelő ajánlott irodalom olvasá­sával máskülönben is elmaradha­tatlan feltétele a kisgyülés sikeré­nek. A csoportos agitáció másik mód­szere, amely még kévésbbé terjedt el. községeinkben A CSOPORTOS BESZÉLGETÉS Ez abból áll, hogy egy-egy házcso­port, utcarész, vagy üzemekben az üzemrész állandóan beosztott nép­nevelője időnként összehívja a hoz­zá beosztottakat beszélgetésre. — Ilyenkor megbeszélik azokat a fel­adatokat, amelyek esetenként elő­térben állanak, amelyekre választ várnak a dolgozók. (Az ötéves terv odavágö feladatai, építkezései, be­gyűjtés stb.) A csoportos megbe­szélések elterjedésének feltétele az, hogy a pártszervezeteink felismer­jék jelentőségét és elsősorban biz­tosítsák ehhez a népnevelők állan­dó területi beosztását. Csak ilyen módon alakulhat ki állandó kap­csolat a hozzájuk beosztottakkal. Nagy az érdeklődés megyénkben is a kül- és belpolitikai események iránt. A sajtóelöfizetők jeleii'egi száma szerint csak a dolgozók egy- része értesül naponta az új ese­ményekről. . Ebből természetszerű­leg következik, hogy igen hálás ta­laj a csoportos agitáció egy harma­dik formája, A CSOPORTOS ÚJSÁGOLVASÁS. Üzemeink nagyobb részében, hiva­talokban stb. rendszeres sajtóvita formájában tárgyalják a nemzet­közi és hazai eseményeket, de igen kevéssé alkalmazzák még ezt a módszert falusi népnevelőink. Pe­dig Rákosi elvtárs rádión közvetí­tett beszédei, az utána rendezett összejövetelek alkalmával minden­hol láthatták, milyen odaadással hallgattak minden egyes szót a dolgozók. És szives örömmel vesz­nek részt egy-egy ’ fontos újságcikk megvitatásán is, ha erre rendsze­resen meghívják őket a népneve­lők. Nagyon fontos a csoportos agitá­ció bármelyik formájánál, hogy LELKIISMERETES GONDOS­SÁGGAL KÉSZÍTSÜK ELŐ. Semmiesetre sem elegendő plaká­ton, vagy hangos híradón, esetleg kapun bekiabálás útján „szervez­ni”, hanem azt . mindén esetben egyéni beszélgetéssel kell előkészí­teni, részletesen megmagyarázva, hogy miről lesz szó. Sok függ attól is, hogy jól vá­lasszuk meg a kisgyülés, vagy cso­portos megbeszélés, újságolvasás' helyét. Első esetekben tudjuk meg a meghívandók véleményét, hogy melyik helyet találnák legalkalma­sabbnak. Csoportos megbeszélések­nél kinek a lakását, azután a há­zigazdával beszéljük meg, hogy szí­vesen veszi-e. Ha igen, akkor lehe­tőleg vele együtt hívjuk meg a szomszédokat a csoportos beszélge­tésre. Más alkalommal többnyire más ajánlja fel erre a célra laké sát. Fontos azután, hogy közös megbeszélés alapján határozzuk meg a beszélgetések legmegfelelőbb időpontját is. Ezek a beszél get esek, csoportos újságolvasások természetesen csak akkor lehetnek sikeresek, ha a népnevelő jól tájékozott és felké­szül a felmerülő kérdések megvá­laszolására. A pártszervezetek tit­kárainak, ágit. prop. felelőseinek fontos feladata ezért a népnevelők állandó gondos nevelése, a rend­szeres értekezletek színvonalának biztosítása. Helyreigazítás A január 13.-Í Néplapban közölt, ,,A begyűjtési miniszter rendelem az 1952. évi baromfi- és tojásbe- gyiijtésről” című közlemény negye­dik bekezdése helyesen így hang­zik: A tsz.-eknek és III. típusú tszcs.-knek a közös művelés alatt álló földjük után holdanként 2 kilő baromfit és 25 darab tojást, az 1951 augusztus 1. után alakult III. típusú tszcs.-knek pedig holdan­ként 1 és fél kiló baromfit és 20 darab tojást kell béadniok. (MTI) Készül az új gazdalajstrom A városi tanács terv és sta­tisztikai osztálya most készíti el az 1952, évi mezőgazdasági tervteljesítés alapját, a gazda- lajstromot A gazdalaistrom fel­fektetéséhez minden földtulaj­donos részére idézést küldünk ki. — Akik ilyen idézést kap­tak, 24 órán belül feltétlenül jelenjenek meg. Akik határidőre nem jelennek meg, az idevonat­kozó rendelet . értelmében sú­lyos pénzbüntetésben fognak ré­szesülni. Városi Tanács Végrehajtó- bizottsága. — A NYIRECYHÁZI rendőrkapi­tányság rendőri büntetőbírósága Bá­rány Mihályné újfehértói korcsmárost ezért mert- korcsmájában vizezett bort árult, 10 napi elzárásra átváltoztatha­tó 300 forint pénzbüntetésre. 60 forint állami ellenőrzési díj. 96 forint, vegr. vizsgálati díj, 16 forint kártérítésre, azonkívül az ítéletnek saját költségén a Néplapban való megjelentetésére és az újfehértói községi hirdető táblán aló közhírrétételre ítélte. az MNDSZ megyei nagyaktiva értekezlete Vasárnap délelőtt ült össze az MNDSZ megyei nagyaktíva-értekez- lete a városi tanács nagytermé­ben, állói megvitatták a nemzetközi helyzetét, az MNDSZ-ben folyó munkát, s az elkövetkező feladato­kat, a többi közt a vezetőségek újjáválaszt ását. Hegedűs Magda elvtársnő az or­szágos központ részéről tartotta meg előadását. Beszéde elején a nemzetközi helyzetről szólt. A nem­zetközi helyzet napről-napra élező­dik, éppen ezért a nőknek még fo­kozottabban kell dolgozni, harcolni a .békéért. Foglalkozott a végre­hajtóbizottság berlini határozatá­val, majd a továbbiakban az 19.52 márciusára összehívott gyermek konferenciáról szólt, amelyet Becs­ben tártnak meg. Ez a kon térén­él a újabb nagy tüntetés lesz a béke mellett, a legfőbb érték, a gyermek védelmében A magyar asszonyok is szivyei- lélékkel dolgoznak a béke érdeké­ben —- folytatta. — Az MNDSZ kivette -részét, a békekölcsön jegy zés­ből, . a békealáírások gyűjtéséből Nem lehet azonban azt mondani, hogy az MNDSZ teljesen betöltötte hivatását. Különösen megmutatko­zik a belső -demokrácia megsértése. Az MNDSZ-szer vezetek nem tartót tűk szoros kapcsolatot a békebizott­ságokkal sem. A legdöntőbb hiba — mondotta Hegedűs elvtársnő — n tszcs-n belüli asszonyok laza mun­kája, mert nem tartanak kapcsola­tot a kívülálló asszonyokkal. A to­vábbiakban a vezetőségújjá válasz­tásról beszélt. Eddigi vezetőségi tagjaink ném végeztek kielégítő munkát — mondotta. — Nem volt megfelelő a szociális összetétel sem. Az ü,i vezetőségekbe a beadást jól teljesítő, a munkában kiváló dolgozó asszonyokat, tszcs-tagokat, munkásnőiket, haladó értelmiségie­ket kell választani. Az új választás lendítse elő az MNDSZ-en bellii folyó munkát. Számtalan hozzászólás követte Hegedűs elvtársnő beszédét. Illés elvtársnő nyírgyulaji ügyvezető el­mondotta hogy eddig nem éltek szervezeti életet, ami elsősorban a vezetőség hibája volt. Nem foglal­koztak az asszonyokkal. Megfogad­ta, hogy ezt a hibát kiküszöbölik és hozzálátnak a tagszervezéshez is, Fekete elvtársnő Sóstóhegyről hasonlóan a taglétszám emelését ígérte. Ezenkívül kultúrműsorral készülnek a vezetőség újjáválasz- tasára Fekete Anna elvtársnő, megyei titkár hozzászólásában az asszo­nyok munkájáról beszélt. Nő uz asszonyok között .a Szovjetunió,. a Párt iránt érzett szeretet. A megye területén is jelentős munkát vég­zett az MNDSZ. Több mint 2000 asszony dolgozott- a békekölcsön­jegyzéskor, a békealáírásgyiijtéskor, A terménybetakarításnál Is komoly munkát végeztek az asszonyok. Több helyen, mint Gáván, arató- brigádokat. szerveztek. Fekete elv­társnő a továbbiakban a vezetőség- újjáválasztásáról beszélt. A vezető­ségbe a legjobb dplgozókat, a leg- oűaadóbb aktívákat kell beválasz­tani — mondotta. Hangsúlyozta, hogy az MNDSZ- tagok igen komoly feladata a fe­ketevágások elleni harc, hiszen az asszonyok fontos problémájával, a közellátással függ össze. Végül u tagdíjfizetésről szólt. Ezután Hegedűs Magda elvtársnő válaszolt a hozzászólásokra. S I* O K T Az Építők csapata idén is az NB ll-ben játszik A TISZALOKI VÍZLÉPCSŐ A népmesék óriásai szokták megtenni, hogy hegyekét mozdítanak el és folyókat terelnek ki medrükből. A Magyar Népköztársaság mérnökei és munkásai az ötéves terv során megmutatják, hogyan lesz ’ az? ember óriás. Tiszalök közelében megmozgatnak egy hegy­re való földet, a szőke Tiszát kiemelik ágyából és új mederbe terelik. Alighogy ezt megtet­ték, maga a Tisza alakul át egyszerre engedelmes óriássá s hatalmas terüle­teket öntöz, gyárakat hajt, városokat és falva­kat világit. A tiszalöki vízlépcső a Tisza rázompusztai ka­nyarjánál, a folyó medré­től száz méterre, a szá- razfö.dün épül. Amint megépült, átvágják a ka­nyart és a Tiszát átveze­tik új medrébe. A lép­cső bárom részből áll: duzzasztóműből, vizierő- müből és hajózsilipből. A duzzasztómű hárem, egyenként 37 méteres nyitású, felhúzható vas- szerkezeti táblából áll. — Amikor u táblákat le­eresztik, 9 -méterrel ma­gasabb lesz a Tisza víz­állása. Nagy hajók jár­hatnak egész Záhonyig. A felduzzasztott folyó-. 1x31 másodpercenként GO köbméter víz ömlik majd át az épülő tiszántúli fő­csatornába, amely észak­déli irányban 97 kilomé­ter hosszúságban szeli át az Alföldet és a Beret y- tyón át a Körösökbe , tor- kaltk. Ezen a főcsator­nán keresztül öntözi majd a távol környéket a tisza­löki óriás. A víziepőmü három ha­talmas turbinája évente átlag 55 millió kilowatt­óra energiát termel. Hogy ennyi árammennyiséget fejleszthessünk,. évente S ezer vagon szenet kellene eltüzelnünk. A tiszai hajósok előtt, akik a rárömpusztai ka­nyar felé közelednek, tisz­teletet parancsoló kép bontakozik ki. A folyó teljes szélességét eltakar­ja előlük az ég felé me­redő többemelet magas gátrendszer. A. hajósok­nak a Tisza balpártja felé kell igyekezniük, hogy bejuthassanok az ott. megépített 17 méter széles, csaknem 100 méter hosszú zsilipkamrába. Itt újabb nagy élmény várja azt, aki még nem haladt át ezen a ponton. A ha­jót, mintha egy óriás ven­né tenyerére, a zsilipen felduzzasztott.' víz fel­emeli és a gát másik ol­dalára helyezi. A vízlépcső építkezésé­nél felhasználásra kerül mintegy százezer köbmé­ter beton és vasbeton, háromezer vagon ceme.-.t. három százhúsz vagon be­tonvas, százhúszezer köb* méter kavics és kilene- venötezer köbméter kő. Az építkezésnél, hatmillió köbméter földét mozgat­nak meg. Ila ezt vago­nokba raknánk, Nyíregy­házától Moszkváig érné­nek a vasúti, kocsik. A munkagödör, ahol az ala­pozást végzik, tizennégy­ezer négyzetméter alap­területű,- beleférne egy tiszai falu, tennelőszö- v et keze t e i vei, gépállomá - savai együtt. Mint országépítésünk- minden területén, ennél a. munkánál is segítsé- giinkt'p.siét a nagy Szov­jetunió. Elhozza hozzánk a hatalmas szovjet ví­zierőmüvek építésének ta­pasztalatait. Nehézipa. runk fejlődésének ered­ménye, hogy a tiszai vt- zimii vasszerkezete, tur­binái, generátorai, egész gépi berendezése itthon készülhet. A mű a munkásság és a parasztság igazi össze­fogásával készül. A tér- mészefátalákitö munkát a környék dolgozó paraszt­jai a legnagyobb érdeklő­déssel követik. Csoporto­sán érkeznek a- munká­ké] yek niegl á t ogatúsá ra. Nem egyszer megtörténik, hogy maguk is neki áll­nak és, segítenek az épí­tőknek. Amikor gépek ér­keznek, a hatalmas te­herautókat fiatalok és öregek csoportjai kísérik, hogy segítsenek a gépek kirakásánál és önkéntes munkájukkal siettessék az öntöző- és világító- műnek, az Alföld „jószí­vű óriásának” megszüle­tését. (Részlet az „ötéves tervünk: béketerv” c. megjelenő új kiad­ványból.) A 62/2 ez. Építőipari Vállalat kul­túrtermében r porták tíva-értckezletet tartottuk. Az értekezleten megjelent Mürczkó Károly elvtárs. a YárosiTári- bizottiác,' titkára. Mester Gyula MTS13 clt.ok. Bacsóka Péter YTSB elnök, Báthori Sándor, a M CM ŐSZ területi sportfclelősc, valamint Bosnyák János, a megyei területi titkár. Báthori elv­társ beszámolójában bejelentette, hogy a 61/2 Építőipari Vállalat csapatát az NB II-bc osztották be. Ezenkívül be­jelentette azt is, hogy új sportpálya építését kezdik meg. A sportpályát a legkorszerűbben szerelik fel. Az állam ennek a sportpályának a felépítésére kétmillió forintot irányzott elő. A töb. bi munkát társadalmi úton szervezik a sportolók. Ez a hatalmas segítség, melyet a P.-irt és az állam adott, kötelezeteége- ket is ró ránk — mondotta. Mindenek­előtt ki kell szélesíteni szakosztályain­kat és az MHH-mozgalmat az üzem minden részében ki kell terjeszteni. Az 1952-es évben' az a feladatunk hogy az ötletszerű sportmunkát felszámoljuk és rendszerességre törekedjünk. Ezután Murczkó Károly elvtárs szó­lalt fel. Méltatta annak a jelentőségét, hogy továbbra ie az NB JI-bcn szere­pelhet a csapat. Ezután még sokkal jobb munkát kell végezni a sportkör­nek, hogy bebizonyítsa, hogy ténylege­sen meg is érdemelte a bizalmat. Be­szédében' megemlítette Mürczkó elvtárs, sokkal nagyobb gondot Kell fordítóm arra, hogy a női dogozókat is bevonjuk a sportba. Az MHK-mozgaJorarót szól­va kifejtette, hogy az a dolgozó, aki sportol, a munkában is sokkal szilár­dabban megállja a helyét. A hozzászólók mindannyian ígéretet tettek, hogy mind a sportpálya építése mind pedig az MHK-mozgalom kiszéle­sítése érdekében mindent el fognak követni és azon lesznek, hogy a sport­pályát május 1-re készen átadhassák a sportolóknak. zfJPKOIIIRDETES KÖM Ü VESEKET, s e gédmun k ásó kát és kazángépkezelőket felvesz a 61/2 fez. Építőipari Vállalat Nyíregyház«. Jelentkezni Széchenyi-u. 43. SZABAD áruját, vaj. tojás, bab, cukor, olaj. disznó, alma. tfb. megve­szi a Nyírcgyliáe a-Sóstóhegy i Szövet­kezet, Lenin-tér 5. Telefon; 28—89. Búza-tor 21 szám alól egy hathóna» poa kocasüldő ©Ibitangolt. Megtalálója. Búza-tér 1 szára alatt n Wéber,kores. mábíi jelentse. Hádióiuíísor KÖSSUTH-KÁDIÖ: 3.00:—>8.o0-ig: Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak. 5.30: Hírek. ő.ÓO: Falurádió. 6.45: Hírek. 7.45: -Lap­szemle. 11.30: Ünnep Usty-Nyevinszká- jában. Regény-részlet. 12.00: Hírek. Hangos» Újság. 12.30: A Győri Vagon - gyár ének- és zenekarának műsora. 13.15: Hanglemezek. 14.00: Időjárás­éi víz áll ás jelentés. 14.15; A Rádió Gyermekűjság műsora. 14.50: Szövetke­zetiek. Zeiha, cseh író elbeszélése. — 15.15: Hírek szerbiül • 15.50: Hangleme­zek. 16.15: .Rádió Politikai Kör.. 16.50: »Szabadság és béke — kantáta. 17.00: Rendeleti* mertetés. 17.10: A Néphadsereg Híradója. ’7.30: Jó mun­káért szép muzsikát! J 8.00: Ifjúság Hangja. 18.20: Tánczene. 18.40: Hírék németül. • 19.00: Egy falu egy nóta 19.50: Hírek szerbül. 20.Ö0: Hangos Újság. 20.40: V begyűjtési verseny hírei. 20.45:. Közvetítés a Magyar Ál­lami Opera házból. 21.40: Hírek. Sport. .23.45: Népzene. 24.00: Hírek. PETüPí-RÁDIó: 6.00.: Táncok nagy- zenekarra. 6.35: Operett-részletek. 6.45: Jó reggelt. gyerekek! 7-00: Hanglemezek. 7.15: Hírek szlovénül. — 7.35: A Magyar Hangversenyzenekar játszik. 8.30: A »Szovjetunió a szoeializ. mus országa. 8.40: Hanglemezek. 9.20; Orosz nyelvlecke a/, általános iskola második „orosz köHyvc alapján,' 9.40:­U törő-sporthíradó. 10.00: Ili vek. 10.10; Hanglemezek. 10.50: A Rádió népi ze­nekara játszik. 15.00: Fiatalok zenei újságja. 15.30: Walter Rózsi énekel.—* 15.50: Uttörő-mikrpfonnai . , az ország­ban. 16.10: Szabó Ferenc müveiből, -r— 16.40: Résziét Vas Gereben regényéből. 17.00: Zenekari hangverseny. 17.30: Hírek. 17.40: A bolgár termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődése. Előadás. 17.55: Hanglemezek. 18.25: Hírek bzlo- vénü]. 18.40: Szív küldi szívnek szíve­den. 19.00: Az ötéves terv nyomában 19.15: »Sportnegyedóra. 19.30: Helyszíni közvetítés a Magyar Rádió hangverse­nyéről. 21.00: Hírek franciául. 21.30: Ügyviteli sorrend. Vidám játék. 22.05; Magyar művészek muzsikálnak. SZABOLCS-SZATMÁPI NÉPLAP Felelői szerkesztő: Zsurakevsrkt Mihály Felelős kiadó: Györe József Szerkesztőség: Nyíregynlza. Dózsa György-u. ő. Tel.: 13-70,. 22-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. X. — Tel''*’-’. 30-00 Nyíregyházi-nyomda, •Nyíregyháza, Oó*ea György.n. b. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents