Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-23 / 18. szám
NÉPLA V A második megyei tanácskozás a munka új sikereit hozza gépállomásainkon és termelőszövetkezeteinkben Balogh József elvtárs beszámolójának második része 1952 január, 23, szét da Lapunk tegnapi számúban közül lük annak a beszámolónak az első részét, amelyet Balogh József elv- társ, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője mondott " el a saabolcs-szatmúrl gépállomások és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak II. megyei tanácskozásán. Balogh József elvtárs beszámolója második részében elmondotta: — Sokfelé egyes termelőszövetkezetek azzal vonták magukra az ■'gyénlleg dolgozó parasztok figyelmét, bőgj’ földjükön kultúrnövények helyett félméteres gaz „termett”, tengeri helyett, répa helyett vadrepce, paréj „díszlett” ott. Azt hiszem, a tanácskozás mlndeu egyes '.résztvevője egyet ért velem abban, hogy az így „megműveli” föld, mint például az őri I’etőfl, vagy a botpalád! Petőfi termelőcsoportok dudvás gazos földje ‘nem becsületére, hanem szégyenére válik, nemcsak a termelöcsoportoknak, hanem az egész megye szövetkezeti mozgalmának. Elmondotta ezután Balogh elvtárs, hogy az ilyen termelőszövetkezeteiben és csoportokban legtöbb esetben a munkaszervezés hiányos volta, a munkafegyelem nagymértékű mcglazulása volt az oka annak, hogy elgazosodtak a szövetkezeti földek. Sokfelé nem fordítottak gondot a családtagok bevonására, sokfelé maguk a. szövetkezeti tagok .sem mentek el mind munkába. A nap- korl Uj világ termelőcsoportban például mintegy 15 tag nem is, dolgozott. a szövetkezetben, de nem vonták be a családtagokat sem a munkába. Nem Is lett csak 10 mázsás kukoricatermésük . holdanként, nem Is takarítottak be többet burgonyából, mint holdanként 33 roá-' zsát. A munkafegyelem terén igen sok még a tennivaló termelőszövetkezeteinkben. Erre hívta fel figyelmünket az országos tanácskozáson Rákosi Mátyás elvtárs, erre hívták fel a figyelmet azok a fel- 'Zólalók, akik mind a munkafegyelem megszilárdításának szükségét hirdették az országos tanácskozáson, Nem túlzás azt mondani, hogy egyik központi kérdés legyen termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelem terén fennálló hiányosságok, hibák kiküszöbölése. Ha termelőszövetkezeteinknél és csoportjainknál az eddigi rendelkezéseket, az alapszabályt betartották volna, ha jutalmaztak, büntettek volna kit-kit érdeme szerint, akkor ezen a téren már előbbre lennénk. Az országos tanácskozás felhívása kimondja, hogy azokat,, akik a növénytermelésben és állat teldmagasló eredményeket érnek el, azokat jutalmazásban kell részesítenünk. Míg ezzel szemben a lustáktól, a hanyagoktól a szövetkezeti demokrácia szemelűtt tartásával ■ey-két munkaegységet le fogunk vonni. Találkoztunk már olyanokkal, hogy egyes szövetkezeti tagok a közgyűlés jóváhagyása nélkül elhagyták a termelőszövetkezetet, máshová mentek dolgozni. Itt alkalmazni fogjuk azt a rendszabályt. hogy a már megszerzett munkaegységek után járó részesedést vissza fogjuk tartani. Csak ilyen szigorú, de igazságos rend szabályokkal lehet szilárd munkafegyelmet teremteni. Azonban nem felejtjük .el azt sem, amit Rákosi elvtárs mondott: „a legjobb fegyelmezés annak a légkörnek a kialakítása, amelyben a naplopás, lógás, a fegyelmezettlenség. szégyen és gyalázat“.,. „A javíthatatlanok, akikre a jő példa, a jó szó nem hat. az ilyenekkel szemben használni fogjuk a régi közmondást: nem akarásnak nyögés a vége. Az ilyenekkel szemben a törvényt fogjuk alkalmazni és az elvlárIgen káros és veszélyes az olyan álláspont, hogy „nincs nekem szükségem I. éves iskolára, hisz én úgyis tudom a szövetkezetét irányítani”. Megmutatkozott ez a tlsza- dadai Bébe, vagy az őri Petőfi tsz. elnökeinél. (Az őri tsz. elnök például egyszerűen hazajött a 10 hónapos iskoláról.) Ki kell hangsúlyozni. hogy a vezetést is éppen úgy meg kell tanulni, mint más minden munkát. S hogy termelő- szövetkezeteink megerősödjenek, megszilárduljanak, ennek egyik alapvető feltétele, hogy döntően megjavuljon bennük a vezetés. — A vezetés hiányossága termelőszövetkezeteinkben, hogy sole helyen nem tartanak rendszert és igazgatósági üléseket, elmulasztják a csoportértekezleteket, közgyűléseket, az értekezletekről nem vezetnek jegyzőkönyvet, nem hoznak határozatokat, s ha hoznak is, azok végrehajtását nem ellenőrzik. Gyökeres fordulatnak kell ezen a területen is bekövetkeznie, — hangsúlyozta Balogh elvíárs, majd a továbbiakban . beszélt. — Termelőszövetkezeteink megerősödésének, megszilárdulásának legfontosabb tényezője a gépállomás ős termelőszövetkezet, helyes és szilárd együttműködése. Igen sok borsot törtek egymás orra alá. Ezek a „borstörések” mindig a tervteljesítés elmulasztását vonták maguk után. Legnagyobb hiba volt, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások nem tartották be a megkötött szerződéseket. Nem az ófe- héríéi gépállomás és körzetének termelőszövetkezetei az egyetlen példa erre! Hiba volt, hogy a határidőket egyáltalán nem tüntették fel a szerződésekben és ezt a hibát ki kell javítani az elkövetkezendő időben, A határidők betartása le. gyen törvény mindkét részről. Aki ez ellen vét, bármelyik föl legyen is az, büntetendő rendszabályokat foguuk alkalmazni a mulasztókkal szemben. Sok hiba abból adódik, hogy t.er- melőszö vetkeztetek nem adtak traktoristákat a gépállomásoknak, nem biztosítottak brigádszállásokat, de még. kevésbbé segítették a traktoristákat élelemmel való ellátásuknál. Nem egy' eset fordult elő olyan, mint például: a klsvúrdai gépállomás Hamza István nevű traktoristáját a szabolcsbákal Rózsa Ferenc termelőszövetkezetnél egyetlen esetben sem kínálták meg meleg étellel, pedig az elvtárs jó munkát végzett. A szatmárököritói rös Csillag termelőszövetkezetnél két hétig dolgozott egy traktorista — magam győződtem meg erről — nyésztésben a tervet túlteljesítik, -s még pénzért sem adtak neki egy pár kiló almát. Pedig ez a traktorista heti normáját mindig-túlteljesítette, becsületes, jó munkát végzett a termelőszövetkezetének. —- Hiba lenne azonban nem beszélni azokról a hiányosságokról, amelyek megtalálhatók gépállomásainkon.. Meg lellet mondani, több gépállomáson igen laza a munka- fegyelem. A gépállomásokon. ;s éppen olyan fontos feladat a munkafegyelem megszilárdítása, mint a termelőszövetkezetekben. Rákosi elvtárs útmutatásai gépállomásainkra is vonatkoznak! — A termelőszövetkezeteknek döntő segítséget kell adniok gépállomásainknak elsősorban abban, hogy minél több traktoristát, minél több női traktoristát kell kiképezni gépállomásainkon a tavaszi munkák megkezdése előtt, les a gépállomásvezetőknek fel keil szá- molniok azt a helytelen nézetüket, amelyeket a női trnktoristúkkal szemben tanúsítanak. Legelsösorban a gépállomásvezetők felelősek azért hogy a nők megszeressék a gépállomást, megszeressék a traktort. A gépállomásokon mutatkozó hiányosságok felszámolását elő fogja segíteni, hogy a gépállomások megyei központja beleolvadt a megyei tanács mezőgazdasági osztályába. Ez azt jelenti, hogy a Megyei Tanács Vőgrehajtőbizottsága nagyobb segítséget ős támogatást fog adni, mint. amennyit eddig kaptak a gépállomások. Balogh olvtárs beszéde befejező részében kitért arra, hogy sokfelé „titkolóznak” a termelőszövetkezetek tagjai, nem beszélgetnek el a kívülállókkal, eredményeikről. Ezért van. az, hogy pl. a kölesei Petőfi tsz-ben, ahol egy munkaegységre 33 forint esett és még 3 kilő búza. 2 kiló alma, árpa, zab több mint egy 1 kiló, - ■szálastekarmány másfélkiló, ebbe a termelőszövetkezetbe az elmúlt ősz folyamán ez óv január 15-!g bezárólag csak két család lépett be. Hasonló hiba következménye, , hogy az I-es' mintájú termelőcsoportok közül (termelőszövetkezeteink: 43 százaléka I. típus szerint működik) igen kevés lép át fejlettebb, III. típusba. E miatt felelősek azok az elvtársak és munkatársak, akik a mezőgazda- sági igazgatás vonalán dolgoztak, de hibásak azok, a már fejlettebb, HL típus szerint működő termelő- szövetkezetekben dolgozó tagok, akik keveset, vagy egyáltalán semmit sem beszéltek a fejlett szövetkezeti életről, eredményeiről. Az I-es minta szerint működő tormelőcsoportok az elmúlt esztendőben jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az alapszabály szerinti működést elősegítette az is, hogy a tagosítás nyomán kialakultak a közös táblák, meglévő kétszáznyi I. mintájú termelőcso- portunk közül 150—-160 mar az ősszel táblákon vetett. Ez azonban még nem minden —- mondotta Balogh elvtárs. —- Biztosítani kell, hogy az I-es típusú csoportban is közös állattenyésztést folytassanak, szélesítsék a közös vagyont, növeljék a tartalékalapot, amelyhez népi államunk minden segítséget megad. Sokkal több támogatást kell ezentúl adni az I-es típusú termolőcsopor- tokuak althoz, hogy — az önkéntesség elvének szigorú betartású- vaT(!) — a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formájának útjára lépjenek. a III. típusra térjenek át. Felvetette még Balogh elvtárs. hogy termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban minél több középparasztot vonjanak be a vezetés munkájába. Mert az ilyen nagy tapasztalattal Rendel kezű középparasztok nagy segítséget fognak adni a hibák kiküszöböléséhez s igyekezni fognak a jó gazda gondosságával irányi, tani nagygazdaságainkat, mert szeretik a földet, szeretnek, dolgozni, szeretnek eredményeket elérni Ma tartják Nyíregyházán a Len in-emlékestet Ma este hat órai kezdettel tartják meg a központi emlék estet Nyíregyházán Lenin elvtárs halálának 28, évfordulóin alkalmából a Magyar-Szovjet Társaság székházában. A beszédet Murczkó Károly elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságának titkára tartja meg, majd bemutatják a székházban a „Lenin októbere“ című szovjet filmet. A második országos tanácskozás óta 425 dolgozó parasztcsalád lépett Szabolcs-Szatm árban a szövetkezeti gazdálkodás útjára nem kevesebb, mint 423 dolgozó parasztcsalád lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára Szabolcs-Szat- márban. 2703 holdat vittek a szövetkezetekbe. Az • újbelépő. családok közül 197 középparasztesSlád.— A nyírbátori járásban ezen a héten 177 család, köztük 124 középpa- rasztesalád lépett a szövetkezetekbe, vagy alakított új csoportot. A megyei tanácskozást _ megelőző bélen következett nagy* változás Gélé- nesen is, ahol altg van pár család a szövetkezeteken kívül. Gelénesen ú.i III. típusú ős I. típusú termelő- csoportok alakultak. Ugyanígy S.é- nyőn és Nyírtéten is, ahol ugyanazt mondhatják el, mint a geléne- sielc, hogy: „könnyebb már megszámolni azokat, akik kívül vannak, ' mint azokat, akik szövetkezetben.” Nyírmadán tegnapelőtt este egyszerre 19 középparaszt lépett <í 111. típusú Dózsa termelőszövetkezetébe. A középparasztok Csonka Ferenc házánál gyűltek, össze, ottF döntöttek a belépés felől. Csonk«, Ferenc mellett még iű. Csoba Gyula, Szabó József, Rendes Miklós, K. Csoba István, Csoba János, Csoba Gyula, István János ős id, Dorka József és még tíz közóppa- rnszt lépett a szövetkezeti útra. A Párt, Rákosi elvtárs azt az útmutatást adták termelőszövetkezeteinknek ős termelőcsoportjainknak: döntő feladat a meglévő szövetkezetek megszilárdítása, meg. erősítése, fontos, hogy. meglévő termelőszövetkezeteink fel virágozza, nak, eredményeik magasan túlszárnyalják az egyéni i gazdák eredményeit. Éppen azért, hogy megnövekedjék a példa ereje, a szövetkezetek eredményei vonzzák a nagyüzemi gazdálkodás útjára a kívülálló egyénileg dolgozó parasztokat. Szabolcs-Szatmárban számos példa van arra, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok 1951. évi eredményei megerősítették számos dolgozó parasztban a szövetkezetbeié. pés elhatározását. Különösképp a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak második országos tanácskozása óta nőtt meg megyénkben a belépések száma. Mert az egyénileg dolgozó parasztok azt látták, hogy a termelőszövetkezetekben az országos tanácskozás után döntő változás kezdődött a munkafegyelem, a munka megszervezése, az állattenyésztés, a tervezés, a vezetés, a szövetkezeti demokrácia területén. A második országos tanácskozás után csak január 14. és 20. között és tudnak harcolni a lusták, a dologkerülök, a munkafegyelemlazítók ellen. Megyénkben a termelőszövetkezeti. mozgalom további, megszilárdulásához, megerősödéséhez nagy -se-, gitséget" adott az országos tanácskozás felhívása — móndotta. — E mellett bizonyít az a sok-sok felajánlás, amelyeket megyénk termelőszövetkezetei és csoportjai tettek meg a megyei tanácskozás tiszteletére, s ezek a vállalások mind a munkaszervezetek megszilárdításával, a munkafegyelem megszilárdításával. az állattenyésztés .fejlesztésével, a vezetés megjavításával foglalkoznak. Ugyanilyen vállalások érkeztek szép számmal a gépállomásokról Is. Balogh József elvtárs beszéde végén megjelöl to azokat a feladatokat, amelyeket a legközelebbi időben meg kell oldani termelőszövetkezeti mozgalmunk, további fejlődése érdekében. Első és legfontosabb termelőszövetkezeteinkben a munkaszervezetek . megerősítése, a munkafegyelem, a vezetés, a szövetkezeti demokrácia megszilárdítása, az alapszabály szigorú betartása. A fejlődés pavancsolőan írja elő, hogy a nőket és a fiatalokat az eddiginél fokozottabb mértékben vonjuk be a vezetésbe és az eddiginél fokozottabb mértékben bízzuk meg feladatokkal. E téren hiányos munkánkat bizonyítja, hogy megyénkben mindössze 4 termelőcsoportnak van csak nő elnöke.' Fektessenek hát ezért a jövendő elnökhelyettes választások során nagy súlyt arra, hogy nők és fiatalok kerüljenek erre a posztra. Nem kevésbbé fontos feladata termelőszövetkezetetek és csoportjaink tagjainak, a gépállomások dolgozóinak állandó politikai és szakmai nevelése, oktatása. Nem utolsó sorban azért, hogy felismerjék a dolgozó nép ellenségeit, fejlődésünk akadályozóit Os megalkuvás nélkül tudjanak harcolni ellenük. Soronlévő fontos feladat most termelőszövetkezeteink esztendei munkájának eltervezése, a tervkészítés munkája. Különösen nagy- súlyt kell fektetni arra, hogy termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban a terveket felbontsák brigádokra, munkacsapatokra, s a munkacsapatokon belül az egyes emberek is ismerjék, milyen feladataik vannak egész esztendőben, A tervkészítésnél nagy. súlyt kell fektetni a közös állattenyésztő? kiszélesítése érdekében a yégzetf munkákra, nagy súlyt kell fektetni a takarmánybázis megteremtésére,«, saját erőből való építkezések kiszélesítésére. Már most fel kell készülniük termelőcsoportjainknak és! termelőszövetkezeteinknek arra* hogy idejében megkezdhessék a tavaszi szántást, a vetési munkákat s ezekkel is pél dát mutassanak a kívülálló egyénileg dolgozó pa rasztoknak, A gépállomások ős termelőszövetkezetek kapcsolatának megszilárdítása érdekében széles körben tudatosítani kell az új bérezési rendszer bevezetését és el kell érni azt, hogy minői több traktorista legyen tagja a termelőszövetkezeteinknek s az elvégzett munkáért járó díjazás a szövetkezetekben munkaegység arányában történjék. • Gépállomásaink tanuljanak az elmúlt évek hibáiból, idejében egyeztessék terveiket a termelőszövetkezetekével, jó minőségben kell elvégezni a tőit gépjavítást munkákat. — Biztosak vagyunk abban, hogy; termelőszövetkezeti mozgalmunknak új sikerei, új győzelmei következnek. Vezesse tanácskozásunkat Fúrtunk. Rákosi elvtárs útmutatása j „Ha a termelőszövetkezetet győzelemre visszük, akkor győzött a szocializmus a városban és a falun egyaránt.” Balogh József elvtárs beszéde! után kezdetét vette a tanácskozás. Mintegy 150 .küldött, termelőszövetkezett tagok, traktoristák, bri- ádvezetők, munkacsapatvezetők, szövetkezeti elnökök kértek engedélyt felszólalásra. A tanácskozás napján estig csak 3S hozzászólásra kerülhetett sor. A hozzászólások közül a legjelentősebbeket lapunk" ban ismertetjük majd. u gépállomások és termelőszövetkezetek együttműködéséről sak tapasztalni fogják, hogy ezúttal is a Szó egybe esik a tettel.“ Meg kell tanítani vezetni Sok termelőszövetkezetünk gyenge munkájának egyik fő oka a vezetésben keresendő ‘— mondotta Balogh elvtárs. Termelőszövetkezeteink ős csoportjaink elnökei, a gazdaságvezetés területén szereztek már sok tapasztalatot, azonban mindez korántsem elegendő ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek nagy gazdaságait ezzel a felkészültséggel megfelelően irányítani tudják. A Nagyhalász-telektanyai Vörös Csillag termelőszövetkezetben például Igen jó lehetőségek voltak magas eredmények elérésére. Azonban a rossz vezetés miatt nem tudták kihasználni ezeket a lehetőségeket. —■. Tudatában kell lenniük termelőszövetkezeteink elnökeinek, szövetkezeteink valamennyi vezetőjének, hogy megfelelő politikai és szakmai tudás nélkül nagyüzemi gazdaságot vezetni nem lehet.
