Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-19 / 15. szám
1952 íamiar 19. szombat NÉPtXP ÍI Hiklo§i JÓKieí művezető megterem ti a sziBsir«! niunka fegyelmet A Lenin-emlékesten mutatják be Nyíregyházán a „Lenin októbere“ című filmet Már csengettek a munka megkezdésére, de Koczák Imre lakatos még nem érkezett meg munkahelyére Kozma Károly, Tardi Sándor, fizik Ferenc és a többi marósok, esztergályosok. bosszúságára. Pedig a munka megkezdése előtt is éppen erről volt szó a kisvárdal Vulkán marósai, esztergályosai között. — Zöldi János azelőtt többször későn .jött, de. a termelési értekezlet óta minden nap pontosan ott állt gépjénél. Használt a termelési értekezletért kapott bírálat Zöldi Jánosnak De ugyanakkor megértette azt Is, hogy Miklósi József művezető nem fog kesztyűs kézzel bánni a munkafegyelem lazítólval. Zöld János nem akar szégyenben maradni a többiek előtt, mivél Csizmadia Ferenc, aki azelőtt is mindig pontosan járt be munkahelyére, fegyél, nézettségi versenyre hívta ki őt. — ügy gondolta Zöldi János, „ha Csizmadia Ferenc be tud járni ixmtosan munkahelyére, miért ne tudná azt megtenni ő is? Csupán, akarat kell hozzá'’. Ahogy elfogadta Csizmadia Ferenc ve.rsenykthíA munka persze az alatt az idő alatt is megszakítás nélkül folyt az üzemrészben. De már másképp mint december hónapban. Decemberben a legtöbb esetl>en a selejt- nek nem volt gazdája, mivel egy- egy félkész áru öt-hat gépen és dolgozó kezén Is keresztülment. Ha valaki selejtet „gyártott”, a legtöbb esetben az egyszerűen valamelyik sarokba „süllyesztette” se- lejtjét. Senki sem tudta megállapítani. kitől, mikép került az oda. vasát, azóta már nem mondhatja neki senki, hogy „késői bejárásoddal akadályozod az iizem tervének mielőbbi befejezését”. Csinosak Mihály, Tardi Sándor, Esik Ferenc és a többiek is megnyugodtak: „nem lesz baj a marósoknál a munkafegyelemmel. Meg is nyerjük az öntők előtt a versenyt”. Mert az is még a termelési értekezleten történt, hogy a marósok párosversenyre hívták ki az öntőket: kinél lesz kevesebb lógós, későnjövő, mnn- kafegyelemsértő? És most itt van. Koczák Imre elkésett.‘Csincsák Mihály így „üdvözölte”: „Mi az, most már Zöld János helyett te szerzel szégyent a műhelyre?” Aztán Miklósi József ítészéit Koczák. Imrével. Ebből a beszélgetésből Koczák' Imre megértette, hogy a megérdemelt büntetést a későnjövesért nc-m kerüli el. Először duzzogott magában. aztán saját maga rájött, hogy ez így helyes. Emlékezett, hogy ő is haragudott, mikor Zöld Jánossal történtek meg a késések. Most persze, hogy őreá haragszanak a többiek jogosan. Ezt szüntették meg a félkészáru és szerszámraktár felállításával és a „félkészáru kísérőjegy” valamint a ,.szerszámjegyek” bevezetésével. A félkészáruszéria számokkal vau ellátva. Ezt , tüntetik fel a kísérőjegyen és azt, hogy sorrendben milyen számú munkafolyamatokon kell keresztülinennie a munkadaraboknak. S ha például a 8-as munkafolyamatot végző dolgozó az átvett 20 munkadarabból 1 selejtet csinál, azt a „félkészáru kísérőjegyen'’ köteles, de kénytelen is feltüntetni, mivel a 4-es munkafolyamathoz nem tud már átadni csak 19 darabot. így mindig tisztán, pontosan látható, hogy ki hány darab Selejtet „készített”. Persze ez gondosabb munkára kötelezi a dolgozókat. A szerszámok, fúrók, kések megbecsülését szolgálja a „szer- számjegyek” bevezetése. Ha valakinek egy darab szerszámra van szüksége, vagy fúrót cserél, azonnal kap a raktárban, de cserébe egy számot kell leadnia, amit a csoportosított szerszámok fölé akasztanak. Ha visszavitte a szerszámot vagy az elhasznált fúrót, a számot visszakapja. Ezzel már eddig is szép pénzösszeget takarítottak meg. mert az eddig félredobált elhasznált fúrókkal az átképzésük megfelelő élezés Után éppenúgy elvégzik a „kirnorezést”, mint az új fúrókkal. A déli ebédszünetben a marósok közül többen érdeklődtek, ha öntőkkel találkoztak, hogy ott volt-e reggel későnjövő. Az öntők büszkén bizonygatták, hogy egy sem kőéit közülük. Akkor tőit ék szóvá, hogy kell egy versenytábla, amelyen minden nap pontosan vezetik a két üzemrész Deák-mozgalom versenyét. Két részre osztanák ezt a versenytáblát és azon úgy az öntök, mint a marósok kősőnjövőit minden nap kiírnák névszerinti. De ugyanúgy kiírnák a lógósokat, fogyói mezeilenkedőket is a büntetésen kívül. Ezt helyeselte Koncz elv társ párttitkár is és ígérte, hogy a szakszervezettel közösen már hétfőre készen lesz feltűnő helyen n versenytáhla". (— Vasa —-) Január 21-én, Lenin elvtárs halálának évfordulóján a világ munkásosztálya Leninre emlékezik s úi erőt merit a szabadságért és békéért folytatott harchoz. A magyar dolgozók szerte az országban emlékesteket tartanak ezen a napon. Az üzemi és kerületi oártna- pokat héttőn este rendezik meá Nyíregyházán is, a központi 1951, utolsó hónapjaiban kemény munkát kellett végeznünk, hogy teljesíteni tudja vállaltunk .évi tervét. Ez sigermt j3, 102.5 százalékos eredménnyel! kezdtük a harmadik tervevet. Múltévi eredményeinkkel azonban nem vagyunk elégedettek, mert tudjuk, hogy üzemünk dolgozói sokkal többre képesek. A döntő tervesztendő is többet követel elsősorban tőlünk, a sztahanovistáktól. Ha megnézzük az üzem fa- ’lára kiakasztolt versenytáblát, azí látjuk, hogy még mindig vannak olyanok üzemünkben, akik száz százalékon alul teljesítik normájukat. Mindjárt nem volna gond a terv, túlteljesítése, ha ezeknek eredménye 100 százalék fölé emelkednék. Ezért határoztuk el Nagy Julianna, Borbély Vilma, Mackó Erzsébet, Kovács Erzsébet és én, emlékestet pedig 23-án esi« hat órai kezdettel tartják meg: a Magyar-Szovjet Társaság székhazában. — \ beszédet Murczkó Károly elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságának titkára mondja, majd ezután bemutatják a „Lenin októbere“ című szovjet filmet, amely a Forradalom dicsei napjait elveníti lel. hogy csatlakozunk a Rőder-mozga- lomlioz és védnökséget vállalunk a kisebb teljesítményt elérő szaktársaink felett, átadjuk nekik sztahanovista munkamódszerünket. A líőder-mozgalomnuk máris látjuk kezdeti eredményeit üzemünkben. Az első tíz nap tervét 120. százalékban teljesítette kendergyá- runk. A védnökségünk alatt dolgozd szaktársak közül Gyarmati Mária, 127, Simon Borbála 128. Elek Julianna 132 százalékot ért el. Az első sikereken felbuzdulva elhatároztuk. hogy ebben a hónapban 24 dolgozónak adjuk át munkamódszerünket. Hetenkint meg fogjuk nézni, hogy az általunk tanított munkások eredménye hogyan változik. Móritx Jolán kendergyárt sztahűnovisin. Az MNDSZ megyei nagyaktívája vasárna | > értekezik Az MNDSZ megyei nagyaktívája vasárnap reggel kilenc órátóí ülésezik Nyíregyházán, a Városi Tanács nagytermében. Az értekezleten résztvesznek az alapszervi vezetőségi tagok s megtárgyalják a vezetőségek űjjúválasztásának feladatait. Ez a nagyaktíva jelentős esemény az MNDSZ-szervezetek életében — nagymértékben hozzá kelt; járulnia a nőszövetség szervezeti megszilárdulásához, a nmnkn s7.ínvoI nalánnk emeléséhez. V kísérője gyek és gzerszámjegyek bevezetése Kiszélesítjük o Rőder-mozgalmat! 24 dolgozónak adjuk át munkamódszerünket A* új gazdasági évet tervezi az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezet Tanácsok a tisztabereki Kossuth termelő- szövetkezet hajtják, regre a vezetőség üiatámro* zatát. Bár az utóbbi időben törállattenyésztőinek Először 1950 augusztus 17-én beszélgettek Mester elvtárs, Jászai Károly és még vagy öten arról, hogy nekik is meg kellene próbálni itt, az ibrányi Haladó-telepen a közös gazdálkodást. A Járási Pártbizottságtól voltak kint akkor nap. Áss elvtársak mondták, hogy a nyíregyházi Dózsának, a nyírpazo- nyi Gerőnek és egy sor más csoportnak, milyen szép eredményei vannak. Gondolkoztak egy kicsit a Haladó-telepiek —, de nem sokáig. Három nap múlva, az Alkotmány ünnepén 15 család 130 hold földjére már nem azt mondták, hogy ez a Bulzáné, az a Mesteré, vagy amaz a Jászaié, hanem: az Alkotmány termelőcsoporté. Akik az új utat választották, uz élet próbáiíjai voltak. Most már csak úgy visszaemlékeznek, el-et mondják a dolgokat, a múlt keserveit, hogy a fiatalok jobban tudják becsülni — a jelent. JÖVEDELEM" A MÚLTBAN Viraszkó Miliályék gyakran ősz- szejönnek az ibrányi Alkotmány ta nyáján Tarján Jánossal és Bulzáti Péterrel, felidézik sokszor a felszabadulás előtti nyomorúságos életüket. S összehasonlítják a mostant val, a fényes jelennel, összehasonlítják azzal a ragyogó jövővel, amelyért egyakarattal, közös erővel küzdenek. Bulzán elvtárs, a tizen- kilences vöröskatona el-el mondja, milyen keserves is volt soruk, mennyit kellett eltűrniük a csendőrök ütlegelt, menDyit kellett éhezni; Viraszkó elvtárs elmondja, hogy évi keresetük átlagosan nem volt több hat mázsa rozsnál, 2 mázsa búzánál, 1 kiló szalonnánál, eset leg emellett havonként egy kis szekér gallyat, egész esztendőre 5-0 pengőt, 12 kiló sót, meg 000 öl krumpliföldet és 000 négyszögöl kukorica földet kaptak harmadába. (Erről a földről alig jutott több u kik 2 zsák tengerinél, 3 zsák krumplinál.) Ahogy kiszámolták, akkor egy napra nem igen esett több 12—10 fillérnél. Ez volt akkor a „jövedelem’’, JÖVEDELEM MOST Milyen szép is lelt az életük a felszabadulással. S milyen gyönyörű azóta — igazán azóta gyönyörű — amióta együtt, közösen, vállat váll mellé vetve dolgoznak az Alkotmány szövetkezetben. Viraszkó elvtárs családja az elmúlt 1951-es esztendőben például 332 munkaegység után részelt a szövetkezet esztendei jövedelméből, 13 mázsa kenyérgabonát, 150 kg árpát, 1 mázsa borsót, 20 kg mákot, majdnem 10 mázsa burgonyát, 4 mázsa tengerit. 25 kg paszuiyt, G0 kg cukrot, 15 mázsa szénát, 20 mázsa szalmát, 7 mázsa takarmányrépát, közel 5 mázsa fiit kaptak. Nem kevesebb, mint 00 méter ruhaanyagot, meg két pár bakancsot vásároltak, s költőpénznek jutott több, mint 1500 forint. Mit kapott a jövedelemelosztáskor a Tarjáni-esalád? Tar jani elvtárs nem a legfiatalabb szövetkezeti tagok közül való, hisz ó is együtt harcolt valamikor, mint vöröskatona Bulzán Péterrel, együtt szenvedte végig vele a börtönt, a meghurcoltatásokat, együtt ette vele a cselédemberek keserű kenyerét. S most kommunista módra dolgozott, a legjobbak közt volt, kerek 300 munkaegységet írtak a neve mellé. Nem is a véletlen müve, hogy a Tarjáni-esalád több, mint 51 mázsa kenyérgabonát, 9 mázsa tengerit, 21 mázsa burgonyát, 32 kiló mákot, 141 kiló cukrot, 2,20 mázsa árpát, 200 kiló borsót. 15 mázsa szénát. 20 mázsa szalmát. 00 kiló babot, 0 mázsa fát. 2 nut'Jtn almát kapott a pénz mellett. ISO HOLD 9G DARABBAN Hogy Tarjáni elvtárs meg a többiek ilyen eredményeket értek cl, annak bizony hosszú története van, de szép, mert úttörők voltak és egyben olyan példamutatók is, aki kot nemcsak a Haladó-telep, hanem egész Ibrány. a tízezer holdas község követett, — Száznyolcvan hold föld 90 darabban — mondja Mester elvtárs, két karjával kétfelé mutatva — és 10 kilométeres körben eiszóródva. — Most már megmondom szó! közte Biri Miklós, aki ötvenegy őszén lépett a csoportba — Egyeltük is Mester elvtársékat, hogy mikor, ugranak szét, mert az npni volt szerintünk megvalósítható, amire ők vállalkoztak. — Amikor a Nagyerdőre mentünk kapálni — gondolkozik el Mester elvtárs — és délután négyre már végeztünk, de este lett, mire- hazaértünk. —- Azt is mondták nekünk a falubeliek — mondja Jászai elvtárs —, hogy ahová mi vetettük a burgonyát, oda még az uraság sent mert vettetni, nem is lesz ott nekünk semmi. Közöttünk is támadt egy kis vita emiatt. A többség azért azt mondta: sem az uraság példája, sem a falubeliek jóslása minket nem vezet, mi megpróbáljuk. Erre a burgonyára figyelni fog az egész falu — mondtuk — ennek sikerülni kell. Adtunk rá műtrágyát, háromszor töltögettük és ami a legfontosabb: szovjet vető- gumót kaptunk. Eredmény: több mint 120 mázsa holdanként erről a területről, de átlagosan, is 105 mázsa volt a termésünk. A napokban ielenik men az: Öté vés tervünk: béketerv című könyv, amelynek előszavát Vas 2oltán e'vtárs írta. Ez a jelentős mű pontos adatokkal, számos képpel, grafikonnal és tervrajzzal ismerteti szocializmust építő hazánk eddigi eredményeit és további feladatainkat. Segítséget nyújt számunkra ez a könyv ahhoz, hogy békeharcunkat érvek számok ereiével erősítsük és fokozzuk egész népünk felelősségtudatát, áldozatvállalását felemelt ötéves tervünk teljesítése érdekében A könyvet a népművelési minisztérium adja ki. A tisztabereki Kossuth termelőszövetkezet lóállománya. amely- hat lóból és négy csikóból áll, biros a környéken. A szövetkezeti tagok azonban nemcsak a lovaikkal dicse, kedhetnek, hanem meg kell nézni az Istállójukat Is, amely gondosan ki van takarítva és szalmafonás díszíti. A lovak ráccsal el vannak különítve. Gondosan helyükre vannak rakva a tisztításhoz szükséges eszközök. A termelőszövetkezetnek szarvas- marha törzsállománya is van (12 tehénből), s ennek száma a legutóbbi szaporulatokkal felment harmincra. Azonban az állatok ta- tarmányozásánál hibák merültek fel, mint ahogy Korpás András és Rózsa Ferenc mondja: A fogato. sok nem hordanak be szénát és pelyvát, így sokszor nem rendes időben, vagy egyáltalán nem kapnak az állatok enni. Sokszor nem A mi gépállomásunkon a szégyenteljes elmaradás egyik oka a munkafegyelem hiánya volt. Most társadalmi bíróságot állítottunk fel, amely ítélkezni fog u munkafegyelem meglazító!, a rend megbontó!, a lógósok feleit. A multévi lemaradást nemcsak a munkafegyelem hiánya, hanem a munka szervezetlensége, az egyéni felelősség hiánya is okozta. Valamim az, hogy a traktorosok sem politikai, sem pedig: szakmai, oktatón t változás, mert azokat a tago kát, akik nem végezték el a rájuk bízott munkát, munkaegységlevo nással büntették meg. Az állatta * nyösztő-brigád jó munkát végez as állatok gondozásánál, de el banya, gólja a trágya kezelését,. A tengeri- szárat, amit a tehenek elől szed nek ki, csak összehányják égy csomóba az udvaron. A termelőszö vetkezetek fordítsanak nagyobb gomlot a trágyatelcpek késelésére. No engedjék, hogy az értékes trá gyalé az udvaron elfolyjék. Helyes lenne, ha az állattenyésztési brigú. dók tagjai tanulmányoznák a „Mezőgazdasági Kiskönyvtár” sorozat, „Trágyázás! ismeretek” című könyvét. Ebből megtanulhatják a trá gyakezelés helyes módszerét. Múlta Antira* i levelező. Most a gépjavítás! munkákhoz másként fogtunk hozzá. A dolgozókat brigádokra osztottuk fel és mindenki felel a munkájáért. — Nagyban hozzájárult a műnk« megjavításához a politikai iskola megindulása. Az iskola hallgatói felismerték a tervszerű munka Je lentőségét és a gépjavítást munkák, fontosságát, pontos, gyors elvégző sót. Ennek már az első hetekben meg mutatkozik az eredménye. A génje, vitást munkákhoz e hó másodikéu fogtunk hozzá és tizedikére kijaví tottunk 4 erőgépet, 5 munkagépet, 3 rend boronát, 4 cséplőgépet és 3 vetőgépet,' a javításhoz pedig fel használtuk a korábban kiselejtezett anyagokat. fhilas Artur, Stefánesik Púi Peinecser, gépállomás. Hétszázezer forint jjutalom a legjobb vasutas dolgozóknak Hétszázezer forint tauak szét az „őszi csúcsforgalom legjobb dolgozója” cím elnyeréséért, az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért indított verseny jutalmat ősz- győztesei között. A jutalmakat a hetvenhét szolgálati ágban indított országos verseny első bárom helyezettjeinek még ezen a héten kiosztják, Jól halad a demecseri gépállomás a javítási munkában fásban nem vettek részt.
