Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-15 / 11. szám
2 NÉPLAP 1952 ianuár 15. kedd Tyűnk’ ülésére tévedtem be, any- sági vezetés kooperációja, hogy nyira „pártszerűen” ■'vették a kérdéseket Természetesen nagyon helyes, hogy tanácselnökeink nem .feledkeznek meg a pártmunkáról, de ez esetben kétségkívül túlzásba vitték. Az az eredmény mindenesetre .megvolt, hogy a Tárt valóban tel- “ ;ies erejével segített nekik és ha a begyűjtés olyan eredményes volt, mint amilyen, abban kétségkívül annak Is szerepe van, hogy a ml tanácselnökeink idejekorán Igényli Kivették a Tárt segítségét. Ezen a megbeszélésen — mint az elvtársak eddig meggyőződhettek róla, bizonyos fokig az ellenkezőjét tapasztaljuk. Itt alig hallottunk olyan Igazgatót, vagy gazdasági vezető elvtársat, aki akárcsak félolyan erősen, mint a tanácselnökök, forszírozta vagy követelte volna Pártunk támogatását. Az első gondolatom az volt, hogy olyan nagyszerűen folyik már lent az üzemekben a Párt és a gazdanem Is tartják az elvtársak szükségesnek, hogy erről beszéljenek, de attól tartok, hogy itt valami másról is van szó. Az elvtársak talán átestek egy kicsit a nyereg másik oldalára, és -annyim belemerültek a termelés problémájába, hogy elfelejtették, hogy a. pártszervezettel való jó munka a termelés egyik döntő tényezője. Ezért én azt a régi megállapításunkat, hogy a jó pártmuukát a jó termelési eredmény méri, most úgy variálom, hogy a gazdasági vezetésnek ió együttműködése a pártszervezettel, vagy ennek az együttműködésnek a hiánya pontosan visszatükröződik a termelés jó vagy rossz eredményeiben* Nyomatékosan kérem az itt jelenlévő gazdasági vezető elv társa kát, hogy ezt a variációt tartsák sze;n- előtt és akkor kétségkívül még jobb eredményeket fognak elérni. Gazdasági vezetőink együtt nőttek a feladatokkal Befejezésül rá akarok mutatni ennek a tanácskozásnak magas színvonalára, amely azt mutatja, hogy gazdasági vezetőink együtt, nőttek népi demokráciánkkal és azokat a feladatokat, amelyek elé a .szocializmus építése állítja őket, jól megoldják. Azt is mutatja ez az aktíva, hogy gazdasági vezetőink tudatában vannak az előttünk álló ötéves tervünk döntő esztendejének jelentőségével, ós teljes erővel felkészülnek rá. Mi azért kértük ide az elv társakat, bogy felhívjuk figyelmüket a harmadik tervév kezdetének problémáira, hogy megkönnyítsük az idei. munka beindítását. Azonkívül el akartuk kerülni, hogy megismétlődjék a tavalyi eset, amikor az év elején könnyen vettük a tervet. Ez azt eredményezte, hogy sok helyen lemaradás keletkezett és e lemaradás után loholtunk aztán decemberig és bizony nem egy helyen be sent tudtuk hozni. A tavalyi év egyben-másban nehezebb volt, mint az idei, mert hiszen menetközben lényegesen megemeltük a tervet, ami már magában véve is megnehezítette a feladatok teljesítését. Ennek ellenére, ezt a tervet— amint erre Gerő elvtárs rámutatott, nemcsak teljesítettük, hanem tál is teljesítettük. Az idei év sem könnyű, de kétségtelenül ebben a tekintetben szervezettebb, mint a tavalyi. Ezért mi biztosak vagyunk benne, hogy az idei tervet is teljesíthetjük, sőt ha jól dolgozunk, túl is fogjuk teljesíteni. A gazdasági vezetőink pedig legyenek meggyőződve róla, hogy ebben a célkitűzésben mögöttük áü az egész dolgozó nép és mögöttük áll a mi viharedzett, sok győzelmet látott, sok nehézséget legyőzött pártunk: a, Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó, ütemes, nagy taps.Felkiáltások: „Éljen Rákosi!”) Az országos akfívaértekezlef távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz Szeretett Rákosi elvtársunk! üzemeink az elmúlt hetekben torra jelentettek, hogy betartották Ígéretüket, melyet Rákosi elvtársnak tették, 1951. évi tervüket teljesítették, sőt túlteljesítették. Ma már ismerjük egész gyáriparunk főbb eredményeit és ezek ulapján örömmel jelentjük, hogy II. Kongresszusunk útmutatásait követve, gyáriparunk egészében is nemcsak teljesítette 1951. évi felemelt tervét, hanem túl is teljesítette azt. A felemelt évi terv teljesítése és túlteljesítése nagyon komoly győzelme országunknak, dolgozó népünknek. Azt jelzi, hogy jelentős lépést tettünk előre a szocialista iparosítás útján, számottevő sikert értünk ti a békéért vívott hare magyarországi frontszakaszán. Az 1951. évi terv sikeres tcijesí- lését és túlteljesítését köszönhetjük a Szovjetunió állandó támogatásának, köszönhetjük munkásaink, mérnökeink, igazgatóink, felsőgazda- sági vezetőink lelkes, odaadó, javuló munkájának, köszönhetjük a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs kipróbált bölcs vezetésének, ötéves tervünk második évének sikerei hatalmas erőt és buzdítást jelentenek számunkra ötéves tervünk harmadik, döntő érében, az eddiginél nagyobb feladatok megoldásában. Az 1951. évi eredményeink nem tesznek vakká bennünket a terv végrehajtása során tapasztalt hiányosságainkkal szemben. Alapanyag- termelésünk olyan fontos ágai, mint a szénbányászat és az olajtermelés, nem tudták lemaradásukat behozni. iVem sikerült felszámolni a termelés ütemének ingadozásait, a hévégi rohammunkát. Termelésünkben nagy lehetőségeket hagytunk kihasználatlanul. Nem kielégítő még iparunkban a munkafegyelem, Kern elég szilárd a tcrvfegyelem. Bzfk és egyéb hiányosságok összefüggnek azzal, hogy a gazdasági vezetést még nem sil-f "" ' •.?:crtt színvonalra emelni. 1 Szilárd elhatározásunk, hogy ötéves tervünk harmadik, döntő évében az eddiginél megnagyobbodott feladatait eredményesen végezzük el. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy jobb szervezéssel egyenletesebbé tesszük a termelés ütemét, egyenletesebb termeléssel, új termelési módszerek vezetésével, a. folyam- szerű termelésre való áttérés meggyorsításával biztosítjuk gépeink, berendezéseink, épületeink, nyersanyagunk jobb kihasználását, s a munkaerő észszerűbb elosztását és felhasználását. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy minden, evőnkkel igyekszünk biztosítani annak a .szellemnek kialakítását. amely szégyennek és gyalázatnak tartja, a fegyelmezetlenségetnaplopást, A becsületes dolgozók széles tömegeire támaszkodva, kemény kézzel számoljuk fel a munkafegyelem és a bérfegyelem terén fennálló hiányosságokat egy- a ránt. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az üzemek ioborzó tevékenységének megjavításával, a munkaerő helyesebb elosztásával, ipari tanulóképzésünk átszervezésével, az új munkásokkal való fokozott törődéssel sok olyan hiányosságot küszöbölünk ki, mely tavaly a termelés emelkedését fékezte. ígérjük Rákosi elvtársitok, hogy az önköltségcsökkentést tervek szigorú végrehajtásával, az önálló, gazdasági, elszámolás rendszerének kiszélesítésével, a takarékosság következetesebb alkalmazásával fokozzuk népgazdaságunk szocialista felhalmozását. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy 1953. évi tervünk mennyiségi előírásainak teljesítése mellett a dolgozó tömegek egyre növekvőbb igényeit és külkereskedelmünket egyaránt kielégítő, kiváló minőségi es széles választékú termékek előállítására fogunk törekedni„ ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az egyszemélyi felelősség követka zetesebb érvényesítésével, a vezetők szakmai képzettségének emelésével, a vezetők és a dolgozó tömegek kapcsolatának szorosabbra, fűzésével és Pártunk vezetésének még határozottabb érvényesülésével jelentősen emelni fogjuk g gazdasági vezetés színvonalát. A pártszervezetek, a gazdasági vezetők és a szakszervezetek égybehangolt közös erőfeszítésével megteremtjük mindazokat n feltételeketv amelyek a munkaversenymozgalom újabb nagy fellendüléséhez, a, dolgozók alkotó kezdeményezésének az eddiginél Is szélesebbkor ii kibontakozásához szükségesek. Szeretett Rákosi elvtársunk! ígérjük és fogadjuk, hogy 1953. évi tervünk teljesítésével és túlteljesítésével újabb győzelemmel visz- 8zük előre a béke és a szooializmuí építésének nagy ügyét. AZ 1952 JAK VAR 12.-T A KT IV AÉRTE KEZELT résztvevői. A földművelési miniszter rendelete erdőtelepítő állomások létesítéséről A fásítás fejlesztéséről szóló, minisztertanácsi határozatban előírt feladatok végrehajtására a földművelésügyi miniszter erdőtelepítő állomások léiosítését rendelte el. A rendelet értelmében minden megyében erdőtelepitő állomást létesítenek. Azokban a megyékben, ahol erdőtelepítő állomások még nem működnek, a fásítási feladatokat továbbra is a megyei tanácsok végrehajtóbizottsága, mezőgazdasági osztályának erdészeti csoportja és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának erdészeti előadója látja el. Az erdőtelepitő állomások feladatkörébe tartozik többek között a megye fásítási előtervének elkészítése. A földművelésügyi minisztérium által megadott megyei fásítási keretszámok felbontása termelőegységekre a megyei tanáccsal és a fásításban érdekelt szervekkel (vállalatokkal) egyetértésben. Az állomás kiutalja a fásítók részére a szükséges fásítási anyagot és gondoskodik arról, bogy a fásítókhoz ni kellő időben éljusson. Gondoskodik továbbá arról is, bogy a fásítás talajelőkésztési munkáihoz a szükséges gépek kellő időben a fásítók rendelkezésére álljanak. Közreműködik a füves vetésforgó bevezetésében és megállapítja az erdősávok legcélszerűbb elhelyezését. 1952 közepétől kezdődően fokozatosan kezelésbe veszi és üzemeltett az erdőtelepítő állomás azokat a csemetekerteket, amelyek nem az állami erdőgazdaságok üzemi céljait szolgálják. Ennek megtörténtéig a fásítási anyagszükséglet biztosítására az állami erdőgazdaságokkal szállítási szerződőst köt és a szükséghez mérten csemetekerteket létesít. Sz. A, Gyengíti levele Berlin Amerikai övezetének parancsnokához Sz. A. Gyeugin, a berlini szovjet ellenőrző bizottság képviselője levelet intézett Mathewson vezérőrnagyhoz, Berlin amerikai övezetének parancsnokához, „Kénytelen vagyok felhívni figyelmét arra, — hangzik a levél — hogy amerikai katonák többször megsértették a Berlin övezetei határán megállapított rendet és arra, hogy amerikai katonák a város szovjet övezetébe ti .többször botrányos magatartást tanúsítottak. A levél az amerikai katonák garázdálkodásának több felháborító esetét sorolja fel. így a többi között megemlíti, bogy október 24.-én két amerikai katona engedély nélkül megpróbált behatolni a Német Demokratikus Köztársaság területére és válaszul a szovjet őrszem figyelmeztetésére, fegyverhaszná - lattal fenyegetőzték. 1951 augusztus 25-én két részeg amerikai tizedes Berlin szovjet övezetének egyik vendéglőjében botrányosan sértegette az ott tartózkodó ríémet állampolgárokat, Sz. A. Gyengin levele befejezésül követeli az amerikai megszálló hatóságoktól — intézkedjenek, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló cselekmények. Fordítsunk több gondot Nyírinadáu a Szabadságharcos Szövetség munkájára Községünk fejlődése során sok-Ide egy szervezetünk munkájáról nem féle eredményről hallhattunk már,lesett szó még eddig. Ez a szervezet Versenyt szervez, javítja a munkát a faliújság A nyíregyházi fütőház életétől elválaszthatatlan a faliújság. Fel tűnő helyen van, az irodaépület tiszta falát díszíti. Friss rajz van rajta, amely rajzos történet „elbeszélésével” bírálja meg Volácsik mozdonyvezetőt. A elme: „Az ég szerelmére, tessék már tolatni Hogyan is mondja el a rajz ezt a történetet? Mátészalka felől befut a vonat a nyíregyházi állomásra. A személyzet 24 órai szolgálati idő után fáradtan megy pihenni. UJ munkások veszik át az ötszáz kilométeres mozgalomban résztvevő mozdonyt. Nemcsak a dolgozók fáradtak et a hosszú úton, hanem maga a mozdony is. A váltás átveszi a szerelvényt. Ej „erőt öntenek” a gépbe, mielőtt tovább folytatnák útjukat. Volácsik mozdonyvezető a kúthoz tolat, mohón nyeli a megszomjazott mozdony a vizet. A csillogó szenet közelebb lapátolják a tííz- szekrényhez. Vámosi fűtő a lűz- szekreny ajtaján friss szenet borit a parázsra. Közben Brezina eivtárs állomásfőnöklielyettes jön oda Yo- iacsik mozdonyvezetőhöz ezzel a kéréssel: — Ragassza már hozzá a szerelvényhez azt a kocsit — mutat a melette lévő sírpáron álló teherkocsira. Volácsik elvtárs rá se hallgat a kérő szóra, mintha egyszeriben megsüketíilt volna. Brezina eivtárs megismétli a kérést. Volácsik csak nőm jön, hallgat ahelyett, hogy megmagyarázná Brezina elvtársnak: nyílott tüzszekrénnyel tolatni nem lehet. A hallgatás miatt parázs vészé- ked's lett a dologitól, egvtkük s m viselkedett kommunistához méltóan. A 2f órás szolgálati idő után Volácsik elvtárs visszatért a fűtőházba. Gondolta, valami friss cikk lehet a faliújságon, mert nagyon sok dolgozó vette körül, s igen'vidám volt a hangulat. Kiváncsi volt rá ö is, mit nevetnek. Arra irányította lépteit. De mielőtt oda őrt volna, valaki megszólalt: — Gyere csak, mi van itt! —A vídámarcű társaság széjjelhúzódott, helyet adott Volácsik elvtársnak. hogy minői jobban lássa saját magát, amint a mozdony oldalán lévő ablakon szótlan, összeszorított szájjal néz kifelé a virágcsokorral könyörgő Brezina elvtársra. Amint magára ismert, arcára fagyott a mosoly és szótlanul odább- áll. A rajzra Volácsik elvtárs nem szóval, hanem tettel válaszolt. — 130—140 százalékos teljesítménynyel dolgozik. Most sztahanovista jelöltnek terjesztették fel. Nem kis része van abban, hogy a fűtőház az országos verseny értékelésénél a második helyre került. Ma már mosolyogva gondol vissza arra a napra amikor meglátta magát a faliújságon. A faliújság segített Volácsik elvtársnak, hogy kijavítsa munkáját. Azóta nem szűkszavú, szívesen megmagyarázza munkamódszerét társainak is. S az a megállapítása, hogy ezt a nevelési eszközt — már mint a faliújságon megjelent rajzot — hamarabb kellett volna alkalmazni ■.. d VILLAXTTELL'P épületének folyosóján nagy tábla vari. Föléje írva „Faliújság.” — Rajta cikkek, legtöbb a DISZ életével foglalkozik. Az egyiket Kővári László írta a DISZ-tagkönyv cseréről. így emlékezik meg az új DISZ-kőnyvröl: „Ezzel a könyvvel bizalmát adta nekünk a Párt. — Benne van jogunk és kötelessé günk. Kötelességünk, hogy helytáll- juuk a termelésben. A DISZ-fiatalok olvasták Kővári László cikkét. S hegy az 1952-es tervév első negyedének teljesítését elősegítsék, legutóbbi taggyűlésü kön felajánlásokat tettek. Oktatóik most már dicsérik is munkájukat. A faliújság nyomán így ja vítják meg munkájukat a villany- telep DISZ íiataljaiü-4 NYÍRSÉGI OLAJ FELDOLGOZÓI! AN vannak szép eredményok. Például a Pósa-brigád január 10-én 120 százalékos teljesítményt ért el. Azonban még jobb eredmények is lennének, ha a dolgozók faliújságon is közölnék munkamódszerüket, ha népszerűsítenék a Pósáékhoz’ hasonló élenjárókat, bírálnák az elmaradókat. De nincs ám az üzemben faliújság! (Helyesebben van, csak üres!) Választani kell az üzemben egy faliujságfelelőst, aki gondoskodik, arról, hogy a faliújság ne bámuljon üresen a járó-kelő dolgozókra, hanem valóban elősegítse az üzent termelését az 1052-os esztendőben. Tanuljanak a fütőház dolgozóitól, tanuljanak a villanyteleplek- től, használják fel a faliújság segítségét a terv teljesítéséért folyó harcban. (Pupp) I Ipedlg a Szabadságharcos Szövct- ‘ ség, amely 1950 májusában alakult meg a községünkben. Nagy volt a lelkesedés, különösen a gépállomás, állami gazdaság és tszcs-fiatalok között, akik örömmel jelentkeztek a szervezetbe. Kaptak felszerelést is és mégis az alakulás óta eltelt két év alatt alig beszélhetünk eredményes munkáról. Ez annak tudható be, hogy azok a vezetők, akiknek képessége és munkaköri beosztása ezt megengedné, megfeledkeznek az iigy fontosságáról. Tevékenységük abban merül ki, hogy a felszerelést másra használják fel. Nem érti meg a Szövetség munkájának fontosságát Gyöngyösi Sándor elvtárs, a szervezet titkára, aki pártvezetőségi tag is, nem érti meg Nagy Béla elvtárs, DlSZ-tltkár, aki SZHSZ-iskolát is végzett. Ezek az elvtársak szépen kiveszik részüket minden társadalmi munkából, de ugyanakkor nem gondolnak arra. milyen fontos feladatot teljesít a Szabadságharcos Szövetség. A szervezési munka terén a felelősség nem teljesen ezeket az elvtársakat terhelt, hanem a gazdasági vezetőket is. Sűrűn beszélnek az imperialista agresszorok aljas meterkeciésclröl, terveiről, de arra nem gondolnak, hogy békénk védelme, ;i haza erősítése megköveteli a SZHSZ jó munkáját is. Tudom, hogy különösen a fiatalok milyen komoly érdeklődéssel, lelkesedéssel várják, hogy komoly munka kezdődjön a SZHSZ helyi csoportjánál és ezt a várakozást ki is kell elégíteni a pártszervezet irányításával. Földi Margit levelező, Nyirmadn. Az elmúlt oktatást évben nem folyt DlSZ-oktatás Ibránybau, most száznál több fiatal vesz rész,: fritsz politikai körökön.
