Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
1.352 imtí&t iS, vasárnap N E PIA I1 9‘BBBEüni A B>iti*tonkí vilii aktíva jelentősébe a SKoeializmiis építésében Hazánkban a Szocializmus alapja inat építése, az ország széleskörű iparosítása és a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi gazdálkodássá való átalakítása hatalmas ütemben folyik. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1901. november 30-i ülésén mondott beszédében megállapította, hogy gyáriparunk termelése a múlt esztendő hasonló időszakához; képest 29.1 százalékkal emelkedett, — tehát közel egyliarmadú- val. Szántóterületünknek közei egynegyedén szövetkezeti és állatni gazdaságok dolgoznak. Ilyen hatalmas iramú fejlődés a kapitalista országokban teljesen elképzelhetetlen. Mindez azonban nem magától megy és csak ügy lehetséges, hogy pártnak maga köré tömöríti-a dolgozók százezreit és mozgósítja Őket a párt és kormány által kitűzött célok megvalósítására. De hogy a dolgozók millióit mozgósítani tudjuk, nem elegendő maga a párttagság, hanem meg kell lenni ■a. tömegekben annak a hídnak, amely összeköti a pártot a töme- :gakkel, Ez pedig a pártonkívüli. aktívák széles hálózata. A pártonkívüli aktírahálózat létrehozása és szakadatlan -szélesítése tehát szoros összefüggésben van a párt és á tömegek közötti viszony kérdésével. a szocializmus építésével és .ezért elsőrendű pártfeladat. 1\,| it értünk a pártonkívüli ak- V1' ríva alatt? Pártonkívüli. aktívák alatt azokat a dolgozókat értjük, akik Pártunknak nem tagjai, de egyetértenek a párt politikájával, rósztvesz- -nek célkitűzéseink megvalósításában és aktív társadalmi munkát fejtenek ki ennek érdekében. — Mindez természetesén nem azt je- ionii, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva. Ezzel teljesen leegyszerűsítenék ezt a kérdést és mesterségesen akadályoznék azt az igen jelentős politikai munkát, mely a pártonkívüli aktívák nagy tömegeinek megszervezésére és ne- , velősére irányul. De viszont nem lenne helyes az sem, ha a párton- ' kívüli aktívákkal szemben olyan . követelményeket állítanánk, minta párttagokkal szemben, mert ezzel ! leszűkítenék a pártonkívüli aktívák széles bázisát, gyengítenék a párt tömegbefolyását és elmosódnék a határvonal a párttagság és 'a 'pártonkívüli tömegek között. A yiártónkívüli aktívák összekötő .kapcsolt, hidat jelentenek a párt ; és a tömegek között. Ez azt jeleníti, tehát, hogy a pártonkívüli aktívák soraiba azok számíthatók, akik aktív társadalmi munkát vállaltnak munkaidejük alatt, vagy munkaidőn tűi. Továbbá, hogy a pár- toákíVüH aktívák hálózatát nem ’szabad leszűkíteni a szüle értelem- .beu vett pártonkívüli népnevelőkre, hanem ide kell vennünk az aktív tömegszervézeti tagokat, a takácsok tagjait, a munkás- és pa- . rasztlevelezőket, akik leleplezik bí- .. Pálatokkal a helyi fogyatékosságokat stb. stb. Ijtilun különös jelentősége van V a jelenlegi szakaszban a ; pártonkívüli aktívák tömegei nö- !vetésének és nevelésének. Sztálin |;elvtárs azt tanítja: „pártunk alap- ■reiö feladata a falun az, hogy a [parasztokból több százezer főnyi nagyszámú pártonkívüli yktivát teremtsen, melyele össze tudják kötni a pártot a, dolgozók tízmillióival... Ilyen aktíva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú és feltétlenül igazi parasztokból áll, pártunk a falun állandóan betegeskedni fog.” Nálunk a falun már eddig is jelentős változás ment végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem olyan gyors, mint a városban, a régi világ a kapitalista világ szokásai és hagyományai, a tulajdonhoz való ragaszkodás melyebb, mint a városban, az osz- tályharc szakadatlanul éleződik, a termelőszövetkezetek egyrósze nincs még eléggé megszilárdulva, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy feladata még előttünk áll, s a párt szervezetei is kis'ebb Irta: Hídvégi Ferenc taglétszámnak é3 gyengébbek, mint az üzemben. Ezért itt különösen döntő, hogy a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban, de nem kevésbbé a magángazdálkodást folytató dolgozó parasztok között széles pártonkívüli aktíva- hálózatot teremtsünk. Sztálin elv- társ így teszi fel a kérdést. 1924- ben: ,,Vagy teremtünk ilyen aktívát és ezzel egyenlővé tesszük pártunk falusi helyzetét városi helyzetével és akkor semüyen kérdéstől, semüyen nehézségtől nem riadunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aktívát és akkor egész falusi munkánk mindkét lábára sántítani fog.” TVúIunk ma falun jelentős tö^ megszervezetek vannak, mint például a tanácsok, a PISZ, termelőszövetkezetek, stb. Ezek a tömegszervezetek a dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják pártunkkal. —• Mégis alapvető feladat, hogy apár- tonkívüli aktívák számát növeljük falun, mert a íeládatok állandóan nőnek. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség november 30-i ülésén rámutatott arra, hogy termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelem még nem kielégítő, a munka szervezése terén hiányosságok vannak. A termelőszövetkezeteket mag kell szi-' lárdítani, mert ha ezt nem lennénk, akkor ez akadályozná további fejlődésünket. Továbbá falun az állami fegyelem, az adófizetési és beadási kötelezettség terén is sok a. tennivaló. Mindezek a feladatok meglcövetelik, hogy falusi pártszervezeteink is növeljék a pártonkívüli aktívák tömegeit, mert ezzel növelik a párt befolyását 'és meggyorsítják a fala fejlődését. Leninnek és Sztálinnak a pártról szóló tanításában alapvető kérdés a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat. ,„d párt nő és erősödik — tanítja Sztálin elvtárs — ha né és erősödik a párt körül a pártonkívüli aktíva széles rétege. A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva hiányzik.” A pártnak. a hatalom kivívásáért folytatott harcban, éppúgy, mint a szocializmus felépítésének idején, szüntelenül erősítenie kell kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerülhetetlenül, elszigetelődik, Sztálin elvtárs azt tanítja: ,.Ha a kommunisták behúzódtak volna a maguk csigaházúba, fallal választva el magukat a pár- lonkívüliektől, mindent tönkretettek volna. Annak, hogy a kommunistáknak sikerült a szocializmusért folytatott harcaikban dicsőséget szerezniük, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisültek, többek közt az az oka, mert a kommunisták értettek hozzá, hogy a púrtonkívütiek legjobbjait ügyük- be bevonják, hogy a pártonkívüliek széles rétegeiből ' újabb és újabb erőket merítsenek, hogy a pártjukat a pártonkívüli aktivisták tömegével vegyék körül.” A pártonkívüli aktívák tömegei- nek növeli"*se hozzásegít bennünket ahhoz is, hogy a pírt sorait ténylegesen a dolgozók legjobbjaival erősítsük. Ahol széleskörű pártonkívüli aktira van, ott nem nehéz a tag- és tagjelölt felvételi munka, mert a pártonkívüli aktívák táborából nagyszámban nevelődnek ki. azok, akik alkalmasak arra, hogy őket pártunk soraiba felvegyük. Nálunk még gyakori tapasztalat, hogy a pártonkívüli aktívák száma a kampányfeladatok idején nő, majd utána visszaesik. Erről persze nem a pártonkívüli aktívák tehetnek. Ahhoz, hogy rendszeresen, állandó és egyre növekvő pártonkívüli aktíva vegye körül a pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ahhoz legalább is három feltételt kell biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosítsunk a pártonkívüli aktívák részére. Ilyen szervezeti alap maga a tömegszervezet. Ezért a tömegszervezetek munkájának ellenőrzése, segítése — különös tekintettel a DISZ-re— fontos feladat. Második feladat, hogy a pártonkívüli aktívák tömegeit bevonjuk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert e nélkül nem tudnának helyesen dolgozni, nem látnák a munkájuk célját és ez végüli« az aktívahálózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogy a pártonkívüli aktívák részére állandó feladatokat jelöljön meg a pártszervezet és szabja meg a munkájuk irányát. Ha ez nincs meg, a pártonkívüli aktívákat nem mozgósítjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, akkor a hálózat széthullik. Ezért a pártonkívüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi feliadatok végrehajtásába is be kell vonni. A kommunista pártok világszer- te döntő befolyásra tettek szert a tömegek között és döntő politikai tényezővé váltak. A Szovjetunióban s a népi demokratikus országokban vezetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializmus építéséért folyó harcot. Az imperialista országokban és a gyarmatokon vezetik a békéért, a fel- szabadulásért folyó harcot Hogy mindez így van, annak egyik legfontosabb alapja, hogy állandóan támaszkodnak a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsolatban állanak velük és szüntelenül növelik a pártonkívüli aktívák milliós táborát. Nagy sikere van az Elméleti Tanácsadó vándorkonzultócióinak Az Elméleti Tanácsadó már az eddigiek során is nagyban elősegítette a párttagság és párton- kívüli dolgozók eszmei és politikai színvonalának emelkedését. A1 Fártoktatás Házának adatai szerint az Elméleti Tanácsadó Nyíregyházán 150 elvtárssal folytatott, egyéni beszélgetést. Pártfunkcionáriusokkal, pártmunkásokkal, üzemi vezetőkkel, sztahánovistákkal, termelőszövetkezeti csoporttagokkal vitatta meg a felmerült tisztázatlan kérdéseket. Gondot fordított arra az Elméleti Tanácsadó, hogy különösen nagy segítséget adjon a propagandistáknak. Számos propagandistát hívott meg s ezekkel elbeszélgetett az iskolavezetés módszereiről, az előadásra való, felkészülés problémájáról, a helyes vitavezetésről stb. Számos kérdés érkezett be decemberben az Elméleti Tanácsadóhoz — ezekre választ adott, tisztázta az elvi tévedéseket. A büdszemtmihályi Alkaloidában a Szovjetunióról beszélve, felvetették : „A Szovjetunióban nincsen osztályharc..Az Elméleti Tanácsadó az üzem dolgozóihoz küldött válaszában kifejtette, hogy bár a Szovjetunióban ma már nincsenek ellentétes osztályok, osztály-harc mégis főijük a burzsoá- ideológia, a kapltalista-csökevé- nyek ellen. S a válasz arra is felhívta a figyelmet, hogy az imperialista országok kémeket, diver- záusokat próbálnak a Szovjetunióba csempészni s ezek ellen Ls kemény küzdelem folyik. A válasz emlékeztette többek között az Alkaloida munkásait a „Becsületbíróság” című filmre, amely igen szemléltetően mutatja meg, hogy ma milyen síkon folyik az osztályharc a Szovjetunióban. Az egyik nyíregyházi középfokú politikai iskolán többen tévesen azt mondták, hogy a kapitalizmusban is van tervszerű termelés. Az álláspont mellett többen kitartottak, majd az Elméleti Tanácsadóhoz fordultak. Az Elméleti Tanácsadó rávilágított arra, hogy a kapitalizmusban a gyáron belül bizonyosfokú szervezettség van — a piacon azonban anarchia. A kapi talizmusban nem lehetséges terv- szerűség, mert a politikai és gazdasági hatalom nem. a dolgozó nép, hanem egyes tőkések kezében van. Tervszerű gazdálkodás csak a szocializmust építő országban, szocialista országban lehetséges, ahol a politikai és gazdasági hatalom a munkásosztály kentében összpontosul. Az Elméleti Tanácsadó hasznosan értékesíti A SZOVJET TAPASZTALATOKAT munkájában. A szovjet tapasztalatok alapján szervezte meg például Ne legyen egyetlen hátralékos sem Záhonyban A záhonyi tanácsnál ezekben a napokban újra nyilvántartásba veszik a beadásukkal hátralékosokat. Ezek a kimutatások fogják megmutatni, hogy újabb kártérítés fizetésére kit köteleznek. A záhonyi tanáesn,ál már készen van ez a kimutatás. Könnyű volt az elkészítése, mert nem sok azoknak a száma, akik még most sem értették meg, hogy beadási kötelezettségeiket mindenképpen teljesíteni keli. A község dolgozó parasztjainak legnagyobb részét még figyelmeztetni sem kellett, nemhogy megbüntetni kártérítéssel. Látták a szemükkel az új iskolát, a faluban a felszabadulás óta épült lakótelepet és hallottak róla, hogy rövidesen szülőotthon, kultúrház, fúrott kutak létesülnek a községben s ezeket az ajándékokat mivel hálálhatnák meg jobban a záhonyi dolgozó parasztok, mint a beadási kötelezettség pontos, időbeni teljesítésével?! így gondolkozott Béres Sámuel, Pokol Imre, Szinku János és sokan még a faluból. Voltak aztán egy páran, akik úgy gondolkoztak „rendezzük beadásunkat, csakhát ráérünk még”. Ilyen volt Körmendi János is. A népnevelők és a begyűjtési állandó bizottság munkáját dicséri, hogy sok dolgozó paraszt értette meg: a beadás teljesítésével kell hozzájárulnia a falu, de saját maga életének szebbé, boldogabbá tételéhez. A népnevelők és a begyűjtési állandó bizottság javuló munkáját bizonyítja az is, hogy a harmadik negyedévi tej-, tojás- és baromfibeadási hátralék miatt Záhonyban és Győröcskén összesen csak 4856 forintot kellett kivetni. A kártérítés fizetésére kötelezettek között volt Tas a Péter, Iván Gyula. De inig a többi kártérítéssel büntetett dolgozó parasztok nagyrésze a kártérítési felszólítás üfán rendezte beadását, addig Fosa Péter és Iván Gyula, még mindig a hátralékosok között van. ‘De helyesen, a záhonyi tanács nemcsak kiküldi a kártérítés fizetésére való felszólítást, hanem . gondja van 'arra is, hogy az be legyen hajtva. Ma már a kivetett 4856 forintból 4133 forintot behajtottak és folyik a munka a még kintlevő 623 forint beliajtásáért is. Mindezekhez szükséges volt és szükséges most is, hogy pontosan, rendszeresen vezetett nyllvántartókönyvek és a hát- rálékosokról is pontos kimutatás legyen, ami Záhonyban meg is van. Jelenleg 19 tojás- és 28 baromfi- hátralékos van a községben. De, mint ahogy mondják a záhonyiak: nem sokáig. A begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséért indulnak újabb harcba a pártszervezet népnevelői olyan élenjáró dolgozó parasztbeadókkal együtt, mint Szinku Mihály, Jánvári Károly és a többiek, aldk már rég rendezték mindenből kötelezettségeiket. Ezért dolgoznak a begyűjtési állandó bizottság tagjai is a bizottság elnökével, Pető Andrással, hogyha elmaradva is, de végre beadásának 100 százalékos teljesítésével hálálja meg a község az államtól eddig kapottakat. a vándorkonzultációkat decemberben. A vándorkonzultáció során, felkeresték a Tanácsadó munkatársai a baktalórántházi és Maj- láth-telepi építkezéseket, valamint Ibrány termelőszövetkezeti községet. Az építkezések színhelyén két napot töltöttek a Tanácsadó munkatársai s ez alatt az idő alatt megvizsgálták nemcsak az ott folyó politikai oktató- és nevelőmunka színvonalát, hanem a munka versenyt, munkafegyelmet, takarékossági mozgalmat is. Elbeszélgettek a munkásokkal, vezetőkkel s így felszínre hozták a munkahely legégetőbb kérdéseit. A harmadik napon tartották meg a vitaestet. A munkások igen sok kérdést vetettek fel. Többek között a következőt: ,,A brigádveze- tök sokszor türelmetlenek a faluból bekerült új munkásokkal szemben. Nem veszik figyelembe, hogy' azok soha életükben nem dolgoztak még iparban s türelmes nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy valóban jó munkát tudjanak végezni.” Elmondották a munkások, hogy Májer elvtársnak, a sztahanovista brigádvezetőnek jó nevelési módszere van. Többek között kihozta a szálláshelyre a „Gyár épül az őserdőben” című szovjet tregényt s azt közösen olvassák. Mindemellett azonban még nála is előfordul, hogy türelmetlenül, dur, vün bánik az új munkásokkal. A Majláth-telepi építkezésnél is igen értékes volt az Elméleti Tanácsadó látogatása. Ott elmondották a pártszervezeti vezetők, hogy nem tudják a középfokú politikai- iskolát megszervezni, mert „nincs előadó”. A Tanácsadó munkatársai körülnéztek és „felfedezték", hogy. például egy kéthónapos pártiskolát végzett elvtárs is dolgozik a munkahelyen pártmegbizatás nélkül. Rámutattak arra, hogy helytelen az építkezésen folyó kádermunka — a vezetők mindent maguk akarnak elvégezni, ahelyett; hogy aktívát nevelnének. IBRAXYBAN iS nagy sikere volt a vándorkon- zultdciónak. Erre az alkalomra az Elméleti Tanácsadó munkatársai magukkal vittek cgy agronómust is. Szintén több napon keresztül tartózkodtak a községben s azután rendeztek vitaestet, amely igen élénk, eleven, volt. Felszínre jött az, hogy a pártszervezet népnevelőmunkája kampányszerű. Az Elméleti Tanácsadó munkatársai azt is észrevették, hogy a községben kezd eluralkodni az ^.osztály-béke” hangulata, vagyis: „mi már szövetkezeti község vagyunk, Itt egy családba tartozik mindenki...” A vita során aztán megértették az ibrányi dolgozók, hogy a kulákok, az ellenség még nagyobb dUhvel acsarkodik s próbál támadni s még nagyobb harci éberség szüksége«! Számos mező- gazdasági szakkérdést is megvitattak. S ml lett az eredmény? A következő napokban megháromszorozódott a csoportmunkában résztvevők száma. Az Elméleti Tanácsadó a sikereken felbuzdulva, tovább szélesíti a vándorkonzultációt. Ebben a hónapban a tiszadobl „Táncsics” termelőszövetkezetet, vaiamimt a nagykáliói gépállomást látogatják meg. Minden bizonnyal egyre fokozódó sikerrel! Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ új száma A ,,Tartós békééért, népi demokráciáért“ új ázáma vezércikkének eímes ,.A népi dómokratiku« országok me» zőgazdasága a fellendülés útján*4. Közli a lap Gheorghe Apostolnak,, Román Munkáspárt Központi Bízott-, sága politikai irodája tagjának: „A imir kához való új viazony a Román Népköztái^aságban“ című cikkét. Az új számban találjuk Háasi Árpádnak, a Magyar Dolgozók Pártja Köz» ponti Vezetősége tagjának* ,,A tanácsok Dgy éve MagyarorsEágon“ című cikkét. Hanf» Lauter a haladó német kultúr ráért vívott harcról írt cikket. ; B. Palme Dutt: ,,A mai Ausztráliai hű tükörképe“ címmel ismerteti Frank Hardy ausztráliai kommunista író regényét. Közli még a lap Jan Mareiki „Politikai jegyzeteit“ és több már anyagét-. f
