Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

1.352 imtí&t iS, vasárnap N E PIA I1 9‘BBBEüni A B>iti*tonkí vilii aktíva jelentősébe a SKoeializmiis építésében Hazánkban a Szocializmus alap­ja inat építése, az ország széleskörű iparosítása és a mezőgazdaság kor­szerű nagyüzemi gazdálkodássá való átalakítása hatalmas ütemben folyik. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1901. november 30-i ülé­sén mondott beszédében megállapí­totta, hogy gyáriparunk termelése a múlt esztendő hasonló időszaká­hoz; képest 29.1 százalékkal emel­kedett, — tehát közel egyliarmadú- val. Szántóterületünknek közei egynegyedén szövetkezeti és állatni gazdaságok dolgoznak. Ilyen ha­talmas iramú fejlődés a kapitalista országokban teljesen elképzelhetet­len. Mindez azonban nem magától megy és csak ügy lehetséges, hogy pártnak maga köré tömöríti-a dol­gozók százezreit és mozgósítja Őket a párt és kormány által kitű­zött célok megvalósítására. De hogy a dolgozók millióit mozgósí­tani tudjuk, nem elegendő maga a párttagság, hanem meg kell lenni ■a. tömegekben annak a hídnak, amely összeköti a pártot a töme- :gakkel, Ez pedig a pártonkívüli. ak­tívák széles hálózata. A pártonkí­vüli aktírahálózat létrehozása és szakadatlan -szélesítése tehát szo­ros összefüggésben van a párt és á tömegek közötti viszony kérdésé­vel. a szocializmus építésével és .ezért elsőrendű pártfeladat. 1\,| it értünk a pártonkívüli ak- V1' ríva alatt? Pártonkívüli. aktívák alatt azo­kat a dolgozókat értjük, akik Pár­tunknak nem tagjai, de egyetérte­nek a párt politikájával, rósztvesz- -nek célkitűzéseink megvalósításá­ban és aktív társadalmi munkát fejtenek ki ennek érdekében. — Mindez természetesén nem azt je- ionii, hogy minden dolgozó egyben pártonkívüli aktíva. Ezzel teljesen leegyszerűsítenék ezt a kérdést és mesterségesen akadályoznék azt az igen jelentős politikai munkát, mely a pártonkívüli aktívák nagy tömegeinek megszervezésére és ne- , velősére irányul. De viszont nem lenne helyes az sem, ha a párton- ' kívüli aktívákkal szemben olyan . követelményeket állítanánk, minta párttagokkal szemben, mert ezzel ! leszűkítenék a pártonkívüli aktí­vák széles bázisát, gyengítenék a párt tömegbefolyását és elmosód­nék a határvonal a párttagság és 'a 'pártonkívüli tömegek között. A yiártónkívüli aktívák összekötő .kapcsolt, hidat jelentenek a párt ; és a tömegek között. Ez azt jelen­íti, tehát, hogy a pártonkívüli aktí­vák soraiba azok számíthatók, akik aktív társadalmi munkát vállal­tnak munkaidejük alatt, vagy mun­kaidőn tűi. Továbbá, hogy a pár- toákíVüH aktívák hálózatát nem ’szabad leszűkíteni a szüle értelem- .beu vett pártonkívüli népnevelők­re, hanem ide kell vennünk az ak­tív tömegszervézeti tagokat, a ta­kácsok tagjait, a munkás- és pa- . rasztlevelezőket, akik leleplezik bí- .. Pálatokkal a helyi fogyatékossá­gokat stb. stb. Ijtilun különös jelentősége van V a jelenlegi szakaszban a ; pártonkívüli aktívák tömegei nö- !vetésének és nevelésének. Sztálin |;elvtárs azt tanítja: „pártunk alap- ■reiö feladata a falun az, hogy a [parasztokból több százezer főnyi nagyszámú pártonkívüli yktivát teremtsen, melyele össze tudják kötni a pártot a, dolgozók tízmil­lióival... Ilyen aktíva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú és fel­tétlenül igazi parasztokból áll, pár­tunk a falun állandóan beteges­kedni fog.” Nálunk a falun már eddig is jelentős változás ment végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem olyan gyors, mint a vá­rosban, a régi világ a kapitalista világ szokásai és hagyományai, a tulajdonhoz való ragaszkodás me­lyebb, mint a városban, az osz- tályharc szakadatlanul éleződik, a termelőszövetkezetek egyrósze nincs még eléggé megszilárdulva, a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sének nagy feladata még előttünk áll, s a párt szervezetei is kis'ebb Irta: Hídvégi Ferenc taglétszámnak é3 gyengébbek, mint az üzemben. Ezért itt különösen döntő, hogy a termelőszövetkeze­tekben, az állami gazdaságokban, de nem kevésbbé a magángazdál­kodást folytató dolgozó parasztok között széles pártonkívüli aktíva- hálózatot teremtsünk. Sztálin elv- társ így teszi fel a kérdést. 1924- ben: ,,Vagy teremtünk ilyen aktí­vát és ezzel egyenlővé tesszük pár­tunk falusi helyzetét városi hely­zetével és akkor semüyen kérdés­től, semüyen nehézségtől nem ria­dunk vissza, vagy nem teremtünk ilyen aktívát és akkor egész falusi munkánk mindkét lábára sántítani fog.” TVúIunk ma falun jelentős tö­^ megszervezetek vannak, mint például a tanácsok, a PISZ, termelőszövetkezetek, stb. Ezek a tömegszervezetek a dolgozó parasztok jelentős részét átfogják és összekapcsolják pártunkkal. —• Mégis alapvető feladat, hogy apár- tonkívüli aktívák számát növeljük falun, mert a íeládatok állandóan nőnek. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség november 30-i ülésén rá­mutatott arra, hogy termelőszövet­kezeteinkben a munkafegyelem még nem kielégítő, a munka szervezése terén hiányosságok vannak. A ter­melőszövetkezeteket mag kell szi-' lárdítani, mert ha ezt nem len­nénk, akkor ez akadályozná továb­bi fejlődésünket. Továbbá falun az állami fegyelem, az adófizetési és beadási kötelezettség terén is sok a. tennivaló. Mindezek a feladatok meglcövetelik, hogy falusi pártszer­vezeteink is növeljék a pártonkí­vüli aktívák tömegeit, mert ezzel növelik a párt befolyását 'és meg­gyorsítják a fala fejlődését. Leninnek és Sztálinnak a párt­ról szóló tanításában alapvető kér­dés a párt és a tömegek közötti szilárd kapcsolat. ,„d párt nő és erősödik — tanítja Sztálin elv­társ — ha né és erősödik a párt körül a pártonkívüli aktíva széles rétege. A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva hiányzik.” A párt­nak. a hatalom kivívásáért folyta­tott harcban, éppúgy, mint a szo­cializmus felépítésének idején, szüntelenül erősítenie kell kapcso­latát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerülhetetlenül, elszi­getelődik, Sztálin elvtárs azt ta­nítja: ,.Ha a kommunisták behú­zódtak volna a maguk csigaházúba, fallal választva el magukat a pár- lonkívüliektől, mindent tönkretet­tek volna. Annak, hogy a kommu­nistáknak sikerült a szocializ­musért folytatott harcaikban dicső­séget szerezniük, a kommunizmus ellenségei pedig megsemmisültek, többek közt az az oka, mert a kommunisták értettek hozzá, hogy a púrtonkívütiek legjobbjait ügyük- be bevonják, hogy a pártonkívüliek széles rétegeiből ' újabb és újabb erőket merítsenek, hogy a pártju­kat a pártonkívüli aktivisták tö­megével vegyék körül.” A pártonkívüli aktívák tömegei- nek növeli"*se hozzásegít ben­nünket ahhoz is, hogy a pírt so­rait ténylegesen a dolgozók leg­jobbjaival erősítsük. Ahol széles­körű pártonkívüli aktira van, ott nem nehéz a tag- és tagjelölt fel­vételi munka, mert a pártonkívüli aktívák táborából nagyszámban ne­velődnek ki. azok, akik alkalmasak arra, hogy őket pártunk soraiba felvegyük. Nálunk még gyakori tapasztalat, hogy a pártonkívüli aktívák száma a kampányfeladatok idején nő, majd utána visszaesik. Erről per­sze nem a pártonkívüli aktívák te­hetnek. Ahhoz, hogy rendszeresen, állandó és egyre növekvő pártonkí­vüli aktíva vegye körül a pártot, vagy a helyi pártszervezeteket, ah­hoz legalább is három feltételt kell biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosítsunk a pártonkívüli aktívák részére. Ilyen szervezeti alap maga a tömegszer­vezet. Ezért a tömegszervezetek munkájának ellenőrzése, segítése — különös tekintettel a DISZ-re— fontos feladat. Második feladat, hogy a pártonkívüli aktívák töme­geit bevonjuk a szervezett politikai oktatásba. Ez feltétlenül fontos, mert e nélkül nem tudnának he­lyesen dolgozni, nem látnák a munkájuk célját és ez végüli« az aktívahálózat szűküléséhez vezetne. Harmadik, hogy a pártonkívüli ak­tívák részére állandó feladatokat jelöljön meg a pártszervezet és szabja meg a munkájuk irányát. Ha ez nincs meg, a pártonkívüli aktívákat nem mozgósítjuk újabb és újabb feladatok elvégzésére, ak­kor a hálózat széthullik. Ezért a pártonkívüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi feliadatok végrehajtásá­ba is be kell vonni. A kommunista pártok világszer- te döntő befolyásra tettek szert a tömegek között és döntő politi­kai tényezővé váltak. A Szovjet­unióban s a népi demokratikus országokban vezetik és irányítják a kommunizmus, illetve a szocializ­mus építéséért folyó harcot. Az im­perialista országokban és a gyar­matokon vezetik a békéért, a fel- szabadulásért folyó harcot Hogy mindez így van, annak egyik leg­fontosabb alapja, hogy állandóan támaszkodnak a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsolatban állanak velük és szüntelenül növelik a pártonkí­vüli aktívák milliós táborát. Nagy sikere van az Elméleti Tanácsadó vándorkonzultócióinak Az Elméleti Tanácsadó már az eddigiek során is nagyban elő­segítette a párttagság és párton- kívüli dolgozók eszmei és politi­kai színvonalának emelkedését. A1 Fártoktatás Házának adatai sze­rint az Elméleti Tanácsadó Nyír­egyházán 150 elvtárssal folytatott, egyéni beszélgetést. Pártfunkcio­náriusokkal, pártmunkásokkal, üze­mi vezetőkkel, sztahánovistákkal, termelőszövetkezeti csoporttagok­kal vitatta meg a felmerült tisz­tázatlan kérdéseket. Gondot for­dított arra az Elméleti Tanács­adó, hogy különösen nagy segítsé­get adjon a propagandistáknak. Számos propagandistát hívott meg s ezekkel elbeszélgetett az iskola­vezetés módszereiről, az előadásra való, felkészülés problémájáról, a helyes vitavezetésről stb. Számos kérdés érkezett be decemberben az Elméleti Tanácsadóhoz — ezekre választ adott, tisztázta az elvi té­vedéseket. A büdszemtmihályi Alkaloidában a Szovjetunióról beszélve, felvetet­ték : „A Szovjetunióban nincsen osztályharc..Az Elméleti Ta­nácsadó az üzem dolgozóihoz kül­dött válaszában kifejtette, hogy bár a Szovjetunióban ma már nincsenek ellentétes osztályok, osz­tály-harc mégis főijük a burzsoá- ideológia, a kapltalista-csökevé- nyek ellen. S a válasz arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az impe­rialista országok kémeket, diver- záusokat próbálnak a Szovjetunió­ba csempészni s ezek ellen Ls ke­mény küzdelem folyik. A válasz emlékeztette többek között az Al­kaloida munkásait a „Becsületbí­róság” című filmre, amely igen szemléltetően mutatja meg, hogy ma milyen síkon folyik az osztály­harc a Szovjetunióban. Az egyik nyíregyházi középfokú politikai iskolán többen tévesen azt mondták, hogy a kapitalizmus­ban is van tervszerű termelés. Az álláspont mellett többen kitartot­tak, majd az Elméleti Tanácsadó­hoz fordultak. Az Elméleti Tanács­adó rávilágított arra, hogy a ka­pitalizmusban a gyáron belül bizo­nyosfokú szervezettség van — a piacon azonban anarchia. A kapi talizmusban nem lehetséges terv- szerűség, mert a politikai és gaz­dasági hatalom nem. a dolgozó nép, hanem egyes tőkések kezében van. Tervszerű gazdálkodás csak a szo­cializmust építő országban, szo­cialista országban lehetséges, ahol a politikai és gazdasági hatalom a munkásosztály kentében össz­pontosul. Az Elméleti Tanácsadó haszno­san értékesíti A SZOVJET TAPASZ­TALATOKAT munkájában. A szovjet tapasztala­tok alapján szervezte meg például Ne legyen egyetlen hátralékos sem Záhonyban A záhonyi tanácsnál ezekben a napokban újra nyilvántartásba ve­szik a beadásukkal hátralékosokat. Ezek a kimutatások fogják meg­mutatni, hogy újabb kártérítés fi­zetésére kit köteleznek. A záhonyi tanáesn,ál már készen van ez a ki­mutatás. Könnyű volt az elkészíté­se, mert nem sok azoknak a száma, akik még most sem értették meg, hogy beadási kötelezettségeiket mindenképpen teljesíteni keli. A község dolgozó parasztjainak legnagyobb részét még figyelmez­tetni sem kellett, nemhogy meg­büntetni kártérítéssel. Látták a szemükkel az új iskolát, a faluban a felszabadulás óta épült lakótele­pet és hallottak róla, hogy rövide­sen szülőotthon, kultúrház, fúrott kutak létesülnek a községben s eze­ket az ajándékokat mivel hálálhat­nák meg jobban a záhonyi dolgozó parasztok, mint a beadási kötele­zettség pontos, időbeni teljesítésé­vel?! így gondolkozott Béres Sá­muel, Pokol Imre, Szinku János és sokan még a faluból. Voltak aztán egy páran, akik úgy gondolkoztak „rendezzük beadásunkat, csakhát ráérünk még”. Ilyen volt Körmendi János is. A népnevelők és a be­gyűjtési állandó bizottság munká­ját dicséri, hogy sok dolgozó pa­raszt értette meg: a beadás teljesí­tésével kell hozzájárulnia a falu, de saját maga életének szebbé, bol­dogabbá tételéhez. A népnevelők és a begyűjtési állandó bizottság ja­vuló munkáját bizonyítja az is, hogy a harmadik negyedévi tej-, tojás- és baromfibeadási hátralék miatt Záhonyban és Győröcskén összesen csak 4856 forintot kellett kivetni. A kártérítés fizetésére kö­telezettek között volt Tas a Péter, Iván Gyula. De inig a többi kár­térítéssel büntetett dolgozó parasz­tok nagyrésze a kártérítési felszó­lítás üfán rendezte beadását, addig Fosa Péter és Iván Gyula, még mindig a hátralékosok között van. ‘De helyesen, a záhonyi tanács nem­csak kiküldi a kártérítés fizetésére való felszólítást, hanem . gondja van 'arra is, hogy az be legyen hajtva. Ma már a kivetett 4856 forintból 4133 forintot behajtottak és folyik a munka a még kintlevő 623 forint beliajtásáért is. Mindezekhez szük­séges volt és szükséges most is, hogy pontosan, rendszeresen veze­tett nyllvántartókönyvek és a hát- rálékosokról is pontos kimutatás legyen, ami Záhonyban meg is van. Jelenleg 19 tojás- és 28 baromfi- hátralékos van a községben. De, mint ahogy mondják a záhonyiak: nem sokáig. A begyűjtési terv ma­radéktalan teljesítéséért indulnak újabb harcba a pártszervezet nép­nevelői olyan élenjáró dolgozó pa­rasztbeadókkal együtt, mint Szinku Mihály, Jánvári Károly és a töb­biek, aldk már rég rendezték min­denből kötelezettségeiket. Ezért dolgoznak a begyűjtési állandó bi­zottság tagjai is a bizottság elnö­kével, Pető Andrással, hogyha el­maradva is, de végre beadásának 100 százalékos teljesítésével hálál­ja meg a község az államtól eddig kapottakat. a vándorkonzultációkat december­ben. A vándorkonzultáció során, felkeresték a Tanácsadó munka­társai a baktalórántházi és Maj- láth-telepi építkezéseket, valamint Ibrány termelőszövetkezeti köz­séget. Az építkezések színhelyén két napot töltöttek a Tanácsadó munkatársai s ez alatt az idő alatt megvizsgálták nemcsak az ott fo­lyó politikai oktató- és nevelőmun­ka színvonalát, hanem a munka versenyt, munkafegyelmet, takaré­kossági mozgalmat is. Elbeszélget­tek a munkásokkal, vezetőkkel s így felszínre hozták a munkahely legégetőbb kérdéseit. A harmadik napon tartották meg a vitaestet. A munkások igen sok kérdést vetettek fel. Többek kö­zött a következőt: ,,A brigádveze- tök sokszor türelmetlenek a falu­ból bekerült új munkásokkal szem­ben. Nem veszik figyelembe, hogy' azok soha életükben nem dolgoz­tak még iparban s türelmes neve­lőmunka szükséges ahhoz, hogy va­lóban jó munkát tudjanak végez­ni.” Elmondották a munkások, hogy Májer elvtársnak, a sztaha­novista brigádvezetőnek jó nevelé­si módszere van. Többek között kihozta a szálláshelyre a „Gyár épül az őserdőben” című szovjet tregényt s azt közösen olvassák. Mindemellett azonban még nála is előfordul, hogy türelmetlenül, dur, vün bánik az új munkásokkal. A Majláth-telepi építkezésnél is igen értékes volt az Elméleti Tanács­adó látogatása. Ott elmondották a pártszervezeti vezetők, hogy nem tudják a középfokú politikai- iskolát megszervezni, mert „nincs előadó”. A Tanácsadó munkatársai körülnéztek és „felfedezték", hogy. például egy kéthónapos pártisko­lát végzett elvtárs is dolgozik a munkahelyen pártmegbizatás nél­kül. Rámutattak arra, hogy hely­telen az építkezésen folyó káder­munka — a vezetők mindent ma­guk akarnak elvégezni, ahelyett; hogy aktívát nevelnének. IBRAXYBAN iS nagy sikere volt a vándorkon- zultdciónak. Erre az alkalomra az Elméleti Tanácsadó munkatársai magukkal vittek cgy agronómust is. Szintén több napon keresztül tartózkodtak a községben s azután rendeztek vitaestet, amely igen élénk, eleven, volt. Felszínre jött az, hogy a pártszervezet népnevelő­munkája kampányszerű. Az Elméleti Tanácsadó munka­társai azt is észrevették, hogy a községben kezd eluralkodni az ^.osztály-béke” hangulata, vagyis: „mi már szövetkezeti község va­gyunk, Itt egy családba tartozik mindenki...” A vita során aztán megértették az ibrányi dolgozók, hogy a kulákok, az ellenség még nagyobb dUhvel acsarkodik s pró­bál támadni s még nagyobb harci éberség szüksége«! Számos mező- gazdasági szakkérdést is megvi­tattak. S ml lett az eredmény? A következő napokban megháromszo­rozódott a csoportmunkában részt­vevők száma. Az Elméleti Tanácsadó a sike­reken felbuzdulva, tovább szélesíti a vándorkonzultációt. Ebben a hó­napban a tiszadobl „Táncsics” ter­melőszövetkezetet, vaiamimt a nagykáliói gépállomást látogatják meg. Minden bizonnyal egyre fo­kozódó sikerrel! Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ új száma A ,,Tartós békééért, népi demokrá­ciáért“ új ázáma vezércikkének eímes ,.A népi dómokratiku« országok me» zőgazdasága a fellendülés útján*4. Közli a lap Gheorghe Apostolnak,, Román Munkáspárt Központi Bízott-, sága politikai irodája tagjának: „A imir kához való új viazony a Román Népköztái^aságban“ című cikkét. Az új számban találjuk Háasi Árpád­nak, a Magyar Dolgozók Pártja Köz» ponti Vezetősége tagjának* ,,A taná­csok Dgy éve MagyarorsEágon“ című cikkét. Hanf» Lauter a haladó német kultúr ráért vívott harcról írt cikket. ; B. Palme Dutt: ,,A mai Ausztráliai hű tükörképe“ címmel ismerteti Frank Hardy ausztráliai kommunista író re­gényét. Közli még a lap Jan Mareiki „Politikai jegyzeteit“ és több már anyagét-. f

Next

/
Thumbnails
Contents