Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-12 / 9. szám

Mer számunkból1 Vísinszkij civtárs felszólalása az ENSZ-ben (2 dd) I ikec munkával készülnek a megyei tanácskozásra í,>épáliornwsaink és termelőszövetkezeteink (3 old.) A tuayoómatolcsi tszcs- ben .. r (3. olda’l VILI. évfolyam, 9. szám. ARA .»O FILLER Í952 január 12. szórni?« t Bátran tárjuk fel a hibákat a tervismertető értekeötleteken Hogyan dolgoznak a járások a szilárd állami fegyelemért, a begyűjtési tervek teljesítéséért Szabolcs-Szatmárban ■ Ezekben a napokban tartják meg üzemel ükben a tervismerteiű érte­kezleteket, amelyeken a dolgozók üzemn'szenkint, mühelyenkint meg­vitatják az első negyedévi tervfel­adatokat: azt, hogy mit vár mind­egyiküktől kiilön-külön a dolgozó nép állama cserébe a sok új léte­sítményért, a gyárakért, a gépekért, az életszínvonal emelkedéséért, az egyre javuló áruellátásáért, tehát szabad, szép életünkért. Dies kell vitatni ezeken az értekezleteken: hogyan lesz eredményesebb a mun­ka, mi lendíti előre a termelést, milyen akadályokat kell a legsür­gősebben eltávolítani, milyen tech­nikai feltételeket kell biztosítani a vállalatvezetésnek a zavartalan 'munkamenethez, a verseny kiszéle­sít éséhez; A tervismerteiű értekezletek mint­egy hatvan százalékát tartották meg eddig, s az a tapasztalat, hogy a szakszervezeti bizalmiak nagy több­ségének javul a munkája. Alig hiányzik valaki az értekezletekről, mert a bizalmiak személy szerint mindenkit felkeresnek hívó sza­rukkal. Tanulni kell azonban abból a hibából, amibe majdcsak mindén tizemben beleestek a bizalmiak: fiem részletezték, miről lesz szó az értekezlete:'., s így a dolgozók nem tudtak felkészülni kellőképp javas­lataikkal. Az első negyedévi terv- feladatok megoldásáról van szó, s a terv végrehajtóit becsüljük le, ha nem értesítjük őket jóelöre: „szak- társ, a te véleményedre, a te javas­lataidra is kíváncsiak az üzem dől gozói, mert sokat segíthetsz velük ’. Ismernie kell minden munkásnak a felbontott tervet, hogy hozzá tudja igazítani saját elgondolásait, ^ellen- tervet” tudjon készíteni magának, hogy az értekezleten már jelentős tnunkafelajánlással állhasson dol­gozó társai elé. Már itt meg kell jegyezni: a ter­vek felbontása'sem készült el min den üzemben. A nagyhalászi kender gyárban például hiába keresünk felbontott tervet: azt a vállalat debreceni központjában őrzik a fió­kok mélyén, s a nagyhalászi üzem csak esetről-esetre, havonkint kapja meg: mit várnak Debrecenben a ha­lászi munkásoktól. Nem tudják a íi y íregyházi doliá n yfermen t űlóba n sem, hogy naponkint kinek mennyit kell teljesíteni, éppen a tervfelbon­tás hiánya miatt. Márpedig sürgős feladat a. felbontott tervek megis­mertetése, hogy azt minden dolgozó a magáénak tekintse s törekedjék nap-nap utáni túlteljesítésére. Ha a dolgozók nem ismerik közvetlen feladataikat pontosan, nem lehet csodálkozni azon,. hogy általánosak a munkafelajánlások is. Móricz .To­rán nagyhalász! dolgozó például azt vállalta, hogy évi tervét novem­berben befejezi, ks nem biztos, hogy eleget fog tenni vállalásának, hi­szen minden hónapban más-más ter­vet küldenek le. Bodnár János nyír­bogdányi munkás viszont, aki tisz­tában van tervével és képességeivel is, bátran ;mérte vállalni, hogy az . első évnegyedben 4 tonna terven felüli nyersolajat dolgoz fel, s emellett' fél fonna fűtőolajat is megtakarít. Hozzá hasonlóan Far­kas László vállalása 3 tonna ter- venfelüli olaj feldolgozása és fél tonna fűtőolaj megtakarítása. Fe­hér Gábor 2 százalékkal emeli a nyersparaffin 1 kitermelését. Wax- mann Károly pedig januári tervét napokkal korábban fejezi be és időt szakít az előzetes karbantartásra. A dolgozók gyakoroljanak ke­mény bírálatot a vezetők felé, ha hiányosságokat tapasztalnak. A bí­rálat alkalmazása természetesen nemcsak a tervek felbontására vo­natkozik. Minden hiba kijavítását megkönnyíti, lm nyíltan megbírál­ják elkövetőjét. Különösen a műve­zetőkre, építésvezetőkre vonatkozik bogy a termelési értekezleten nem bírálják az. elmaradozóknt, neur-di- csérik az élenjárókat. Általánosság­ban, személyhez szóló kritika nél­kül beszéltek a rossz munkafegye­lemről a tis/akarádi építkezés terv- ismertető értekezletén, ;i Tiszámén­ál Vízmüépítő Vállalat garázsépítő részlegénél és Nagyhalászon is. A nyírbogdányi paraffingyárban vi­szont arról kellett volna elsősorban beszélni: mi tette lehetővé, hogy az üzemrész a rossz anyagellátás miatt is teljesíteni tudta tervét. Helyesen, tette Miklós József elv­társ, a Vulkán egyik művezetője, aki a tervismerteiű-értekezleten névs’ze- rint felsorolta: ki mennyit hiány­zott, . mennyit késett, mennyi kárt okozott ezzel a dolgozók államá­nak. És helyesén tette Buszlni Ist­ván, a nyírbogdányi üzeni szállítási részlegének dolgozója, hogy meg­bírálta Korfonti Lászlót a hanyag munka miatt. A hibák feltárásával együtt igen sok jó javaslatot is tesznek a .dol­gozók a tevvismevtető értekezlete­ken. Ugyancsak Nyírbogdányban a paraffingyár . dolgozói javasolták a karbantartó részlegnek: ügy végez­zék el a szivattyújavításokat, hogy ne okozzanak munkakiesést. A vál­lalat vezetőjének fel kell figyelnie erre a javaslatra és helyes volna, ha az igazgatói alapból jutalmát tűzne ki annak ,a munkásnak ré­szére, aki legjobban meghosszabbít­ja a szivattyúk üzemeltetési idejét. Igen jelentős feladat ez Nyírbog­dányban, a tervek ezutáni jobb tel­jesítése függ tőle. Végül azt kell megemlíteni, hogy a művezetők beszámolójukban csak a multévi munkára hivatkoznak, pedig már ebből az esztendőből is csaknem két bét telt el, s döntő, bogy a dolgozók megtudják: nincs-e rögtön az év elején lemaradás, vagy ha . van, hogyan lehet rajta segí­teni. A harmadik tervév sikeréhez úgy kell hozzájárulni minden üzem­ben, hogy a munkások kiilön-külön minden egyes napi tervet teljesíte­nek, túlteljesítenek. Ennek nagy je­lentőségét ismerték fel a Vulkán­ban, ahol Szemcsák István az első napokban csak 00 százalékra telje­sítette tervét, majd Bodnár elvtárs segítségével 110 százalékra emelte teljesítményét s felajánlást- tett. hogy a negyedév végére eléri a 150 százalékot is. Számos üzemben tartanak ma is termelési értekezletet. A dolgozók fogadják úgy a tervet, mint ne­gyedévi munkaprogramjukat, s ala­posan -vitassák meg a tennivalókat, hogy a tervismertető értekezlet után annál jobban fokozódjék a verseny­szellem s március végía győzelem­ről számoljon be minden üzeni A NVHIBÁTOKI JAKÁS közsé­geiben javult a zsírbegyüjtés mun­kája. Bár a zsírbegyüjtési terv tel­jesítésében a kemecsei járás- vezet 00.7 százalékos eredménnyel, a nyír­bátori járás mindössze egytized százalékos eltéréssel, 96.0 száza­lékkal, szorosan a nyomában balad. Jelentős javulás látszik a nyír­bátori járásban a sertésvágás utáni zsír begyűjtése területén is. Amíg bárom héttel ezelőtt a beadandó zsír-mennyiség 22 százaléka hátra* léknak maradt, addig az elmúlt hétén , már csak 3.0 százalékot, elié- ten pedig 3.4 százalékot- lett ki a zsírhátralék. Azonban úgy kell dol­gozni a járásban, hogy egyetlen tizedszázalék hátralék sem legyen zsírbedúsiiál. Még mindig több, mint 360.000 forint kártérítéssel tartoznak a knlákok a nyírbátori járásban A zsírbegyüjtés! eredmények elle­nére nem látni azonbau semmi ja­vulást a nyírbátori járásban a kár­térítés behajtása területén. Amel­lett. bogy a kivetett 1 332.058 fo­rintból eddig alig hajtottak be kél és félszázezer forintot, lójában, sehová sem tartozik a köz­ség — már az állami fegyelem be­tartása, a törvények betartása te­kintetében. A legsúlyosabb mulasz­tások történtek meg Teremen, A teremlek túlnyomó része a felsza­badulás után kapott földet. .kukorica, baromfi és.úagymennyí- ! ségíí tojás beadásának elszaboiálá- 1 sa. Azok a dolgozó p-rasvtok, akik pontosan, becsülettel eleget tettek beadási köte­lezettségüknek joggal emel­nek szót az ilyen esetek elleu Fölöttébb furcsa dolog is lenne ki­hágásnak minősíteni egy olyan tel­tet, amely a kulák, a dolgozók el­lenségének támadása az ország ellen ! A penészleki „sertés vész4t-röl Nem tünteti fel jó lényben az állami, fegyelem szilárdságáért folyó munkát, a nyírbátori járásban a a kulákok a járásban nem kevesebb, mint 361 457 fo­rinttal még míndfo tartoz­nak. Még mindig nem szűnt meg a nyír­bátori járás tanácsainál az olyan nézet, hogy „népszerűtlen felad it a kártérítések behajtása''. Az ilyen nézetek megalkuvást szülnek. Meg­alkuvást a kulá kokkal szemben — mint ahogyan az állammal szem­ben való nagy adósságuk is bizo­nyítja — s megalkuvást azokkal a dolgozó parasztokkal szemben, akik elmulasztották törvényes kötelezett­ségük teljesítését. A nyírbátori já­rási tanács végrehajtó bizottsági ülésein igen szép és hangzatos ki­jelentéseket hallani már negyedik- hete a kártérítések, behajtásával kapcsolatban. Azonban a szavak mögött tetteket nem látni a járási tanács részéről sem. Itt az ideje, hogy végrehajtsák 'inár a legutóbb hozott határozatot, hogy: a legrövidebb időn belül behajtják a kártérítéseket. Egv közsé«, ahol a lakosság kétharmadrésze büntetlenül (!) hátralékos S itt az ideje, hogy szilárd ál­lami fegyelmet . teremtsenek, ér­vényt szerezzenek a törvénynek Terem községben is. A teremlek eddig a mátészalkai járáshoz tar­toztak, január elseje óta tartoznak a nyírbátori járáshoz. Azonban az a tény, hogy a község lakosságá­nak kétharmadrésze büntetlenül adósa még most is a dolgozói; államának, amellett szól, hogy va­jól gyarapodtak, gazdagod­tak a teremi iolahözjuíta- tottak. De nem gondoltak arra, hogv mindezéit tar­toznak a dolgozók államá­nak, hogv kötelességeik is vannak. Egyetlen község a megyében Terem, ahol a dolgozó parasztok kéthar­madvésze. egyszerűen törvényszegő. ús büntetlenül, mert még az öt százalékos felemelést, a. tíz száza­lékos felemelést sem alkalmazták, nemhogy kártérítést vetettek volna ki. Kihágás-e, ha valaki félvagon terménnyel adósa az államnak..?! Nem bizonyít szívós harcot a szi­lárd állami fegyelemért, éber küz­delmet a szabotáló kulákok ellen az az eset, amely a nyírbátori já­rásbíróságon történt. A járásbeli párt- és kormánymegbízott Jelen­tette, hogy dr. Képási ügyész a nyírbátori járásbíróságon egyszerű kihágásnak minősítette D. líátoüyi István nyírmihálydt kulák ügyét, amely nem más, mint kerek negy­ven mázsa burgonya, közel nyolc mázsa forgó, négy és fél mázsa A napokban elbeszélgettem Pó­lónkul József: dolgozó paraszttal és a beszélgetés közben rátértünk a beadásra is. ín magam tereltem erre a beszélgetést, mivel tudtam, hogy Pólónkul József élenjáró be­penészleki .,serié,svész‘1 sem. Penész­eken az történt,, hogy a liizlalásl szerződésre lekötött sertésekből száz „minden további nélkül elhullott', .megdöglött0. Az igazság —- mint később kiderült — az volt. hogy a dolgozó parasztok közül .sokan meg­szegtél; a .törvényt, levágták, riad­ták azoitát a sertéseket, amelyek a szerződés szerint az állam tulaj­donában voltak. A községi tanács­nak kisebb gondja is nagyobb *v'olt annál, hogy betartassa a rendelke­zési, amely azt is kimondja, hog.r feketevágás a szerződéses sertés levágása, ha mégoly szépen kiállított vágási en­gedésre vágta le a hizlaló­ja. Az igazság az volt Venészlekeu, hogy a tanács a törvények betar­tatása helyett a törvényszegést tá­mogatta, Szol hír Sándor nyírlugosL állatorvos is a 'törvényszegést segí­tőt© ' elő. Ezért indult eljárás az állat­orvos ellen, ezért függesz­tették fel helyesen _ a penészleki tanácselnököt Megalkuvást nem tűrő munkát kell végezniük tanácsainknak a. szi­lárd állami fegyelem, a begyűjtés sikerei érdekében! adó községünkben. Szerettem volna megtudni, hogy miért tartja ö fon­tosnak a beadást. Polonkai Józsii el is mondta. Főképpen az ipari munkások zavartalan ellátását hangsúlyozta ki, mivel ő is elvárja tőlük, hogy azok öt lássák el bő­ségesen ruhával, cipővel, szerszám­mal és más mindennel. Majd el­mondta, hogy 10 mázsa kenyérga­bonával teljesítette túl beadási kötelezettségét, mert volt miből. — Jól megművelte földjét.- Neheztelt az olyanokra, akik el akarják spekulálni beadásukat, pedig volna mindenkinek miből teljesíteni, sót még többet is adui a kötelezőn fe­lül az államnak. De aztán elmond­ta Polonkai József azt is, hogy mint olyan .ember, aki olvas és így többről tud kötelességének tekinti a népnevelőmunkát, azért, hogy Uj fehértó iniuél előbb lemossa a szégyent. A beszélgetés végén még azt is fogadta, hogy az Ujfehértón most megalakult sajtó-levelezői kül­tagjai között lesz és leveleiben is­mertetni fogja községe hibáit és eredményei t. Hován József l’iil új fehértói levelező. Átadom szaktárca iiiiiiak mu u kain ód szere met A Rőder-mozgalom isten jó hatást gyakorolt műhelyünkre Több szaktársam megérti Rőder elvtárs felhívását, megértik a dolgozók, hogy ez a mozgalom elősegíti a szocializmus építé­sét. Csatlakozzanak Rődc t elv- társ mozgalmához minél töb­ben, mely azt mutatja: hogyan kell a 100 százalékon aluli dol­gozókat segíteni, hogy százon felül teljesítsék normájukat. Nem esik Rőder eivtársnak nehezére, ha valamelyik szak­társsal foglalkoznia kell. Nem, mert célul tűzte maga elé, hogy mennél több sztahánovístát és elmrikást adjon fejlődő ipa*- runknak, Én művezetőhelyeltes vagyok és vállaltam, hogy három szak­társamnak átadom munkamód­szerem, megmutatom, hogy le­het a szerszám helyes kihasz­nálásával 100 százalékos minő­ségi munkát végezni, a normát túlteljesíteni. (Magam 180 száza­lékot értem el) Megmutatom, hogy kell kihagyni a munkából a felesleges fogásokat ami­állal megrövidül a munkaidő. Vállalom továbbá, hogy öt szaktársamat olyan teljesítmény elérésére nevelem, hogy kiérde­meljék a sztahánovísta címet. BRUZSENYÁK SÁNDOR művezetőhelvcttes Tíszamentí Vízmüépítő Vállalat. Mindenki teljesítheti kötelezettségét

Next

/
Thumbnails
Contents