Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-10 / 7. szám

1952 Január its, csűtőrtSÜ NÉPLAP í* A csahold állami gazdaság az állattenyésztő munka jó példáját mutatja meg a termelőszövetkezeteknek A jó példa nyomán új III. típusú termelőcsoport alakult Nyírtéten Rákosi elvtárs nagyjelentőségű, november harmincadik! be­szédében azt mondotta, hogy a legjobb agitáció a terr vetkezet eszméje mellett a virágzó, az egyéni gazdálkodók termelési eredményeit messze túlszárnyaló termelőszövetke zet. Megmutatkozik ea a mi gépállomásunk körzetében is. A termelőcsoportok terméseredményei sokkal jobbak voltak, mint az egyéni gazdáké. A termelőcsoportokban búzából az átlag­termés 15 mázsa volt, míg az egyéni gazdáknál csak 8—tí mázsa. A termelőcsoportokaál a cukorrépa átlagtermése 27i, mázsa volt, az egyéni gazdák csak 80 mázsát tudtak elérni, Mindez a nagyüzemi gazdálkodás fölényét mutatja. Azt látják a nyírtéti dolgozó parasztok az ottani „Vas Zoltán“ terme!;: csoportban is. Ez eredményeket látva, _ napról-napra több a belépők száma. A legutóbbi napokban is 8 család lépett a íkö zös gazdálkodás útjára 67 hold földdel. De nemcsak a régi csoportba lépnek be, hanem Jánócsik Ferenc 12 holdas középparaszt és társai elhatározták, hogy eg új hármas típusú termelőcsoportot alakítanak. Tóth János H holdas paraszt például ezeket mondja: „A Horíhy-rendszer 25 éve alatt semmit sem építettek Nyírtéten, most pedig a népi demokrácia néhány éve alatt kapott a község villanyt, gépállo­mást. mozit, új hidat, 58 lakóházat. De, hogy méd többet tud jón adni a dolgozók álh.ma, a falunak is többet kell adni me­zőgazdasági termékekből, Többet termelni meg csak a nagy­üzemi gazdálkodás útján lehetséges,“ CSORBA BÉLA levelező, Nyírtél. Szép volt » jövedclcDi termelő» szövetkezetünkben — mésr szebbet akarunk elérni Állami gazdaságainknak nejn egyedüli célja, hogy területeikről minél több terményt, terméket ad­janak népgazdaságunknak. Döntő és minden nap szemelőtt tartandó feladatuk emellett rointagazdasúg gá fejlődésük, hogy példát mutas­sanak termelőszövetkezeteinknek. A példamutatáshoz kormányzatunk a feltételeket biztosítja: a nagy­mértékű anyagi támogatással, a Szovjetunió agrotechnikájának közrebocsátásával és mezőgazda- sági szakemberek alkalmazásúval. Termelőszövetkezeteink ezt tud­ják és igy is tekintenek állami gazdaságainkra. A Csahole-környé- ki tenuelőcsoportok is ilyen szem­mel nézik a csahold áltamí gazda­ságot. Mull évben a csahold gazdaság ezt a célját növénytermelésben nem tudta elérni. Hiányosság volt a tervezésnél is, amikor egy gyengébb minőségű talajra igé­nyes növényeket terveztek, hiba volt a munkaerő biztosításnál, de még «. munkafegyelemnél és szer­vezésnél is. Ezévi tervét a múlt tapasztala­taira támaszkodva sokkal reálisab­ban készítette el a gazdaság. Csa­li olcon állattenyésztő gazdaság fog kialakulni, növénytermelésük is ehhez igazodik. Ezt mutatja az új legelők, kaszálók létesítése, az istálló- és stlóépítések. Állattenyésztésben — különösen ha az eddigi elhelyezési és takar­mányozási viszonyokat figyelembe vesszük — szép eredményeket ért el a gazdaság. Erdei Sándorné, a baromlilenyészet vezetője télidőben is ezresével cso­magokat ja a tojást: „Ezerötszú- zat a kocsordi szanatóriumnak, öt- -zázat ebbe a ládába, a legszebbe­ket. pedig ide, mert rövidesen ül­tetni fogunk,” Mondják is a falubeli asszonyok: Te valami boszorkányságot tudsz Erdeíné, hogy ennyi tojást tudsz Tudok bizony — nevetve mondja ilyenkor Erdeiné — amit öt hónap alatt tanultam Moson­magyaróváron, meg amit azóta ta­nulok hozzá. Tanultál, tudjuk, de azt áruld el, hogy mit csinálsz -— mondogat­ják neki a csoportbeli asszonyok. —• Először is, a baromfinak öl kell, nem pedig az eporfán, meg a kocsioldalon teleltetni, ahogy most ti csináljátok. Nem akármilyen ól, valami sötét istálló vagy- más olyan boly, amit takarítani sem léiét Ablakkal ellátott, világos, szellőztethető hely kell. No meg aztán az etetés. — Etetünk mi annyi kukoricát, hogy szinte hízók, olyan nehezek, mint a sár tyúkjaink — szokták mondani az asszonyok. — Ez a baj. Ti csali Móricát adtok, amiből zsír lesz, de tojás nem. A sok tojáshoz a kukorica mellé olyan takarmány is kell, amiből a tojás képződik: árpa, korpa, da­rált lucernaszéna. És mi még vér-, lisztet is adunk a tyúkoknak. — Láthattátok már, különösen télen, beállnak a tyúkok az eresz alá és csipkedik a falról a meszet, mart a kukoricával meszet nem adtok szegényeknek, pedig a tojáshéjá­nak nagyrésze mészből vau... — Te özeket jól elmondod, de hogyan csináljuk mi ezt meg a né­hány darab tyúkkal — mondogat­ják az egyéni gazdák asszonyai. — Javítani az eddigieken, a háztáji, gazdaságoknak megfelelő néhány darabos állományon is le­het, sót kell, do megfelelő tenyé­szetet csak nagyüzemben lehet lé­tesíteni. Egy kisgazdaságban ho­gyan etetik télen a baromfit? Heg­gel S óratájt kiszórnak egy csomó tengerit, délután 3 óra után szin­tén és megvolt hét óra alatt, ke­vesebb, mint egy napnak a har­mada idő alatt az etetés. 21 órára. Nyilván nem lehet ilyen etetés mellett jól tojó baromfiról be­szélni. — Mit csinálunk az állami gaz­daságban? Heggel öt órakor már lámpa ég az ólban és etetünk. — Naponta ötször etetünk, amiből az utolsó etetés este "8-ra esik. Még az Is fontos, hogy mikor adunk szemes vagy lágy takarmányt. A délelőtti etetéseknél kapják a lágy és este a szemes takarmányt. — Napközben. így hamarabb emészt a tyúk, tehát hamarabb tudjuk újra etetni. Éjjel több Idő van az emésztésre, éjjel általában hide­gebb van és a szemes takarmány nem hűti úgy le a testet, mint a sok nedvességet tartalmazó lágy keverékek. Ezek az én boszorkány­ságaim — szokta mondani Er­deiné. Csak ilyen gondos munka mel­lett érhette el. Szabó. Piroska, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára tett tervenfelüli vállalását, ami 400 darab tojás volt, S15-re teljesítette, Répás! Magda szintén 400-at vál­lalt terven felül és 70S-at teljesí­tett. Juhászaiban sincs már lemaradva példamuta­tásban a gazdaság. Tőkei Elemér juhásznak nem kis érdeme van abban, hogy a nyírási átlag 5.2 kg. volt és a. szaporulati tervet 102 százalékra teljesítették. A minisz­tertanács határozata 1951. évre az állami gazdaságok részére 5 kg-ot ír elő gyapjúból... A tehenészetben Morzsa sán- dorné> vezet 130 százalékos teljesí­téssel. Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárul az a tanfo­lyam, amit a gazdaság állatte­nyésztési agronómusa, Tóth István vezet az állattenyésztésben dolgo­zók részére. * Sürgősen javítani kell a szántó­földi munkaerők toborzásánál. Itt luxiig a feladatok oroszlánrésze Kosa elv társra vár. — Mindez szükséges azért, hogy ne csak az állattenyésztés terén mutasson jó példát az állami gazdaság, hanem a növénytermelésben is. 1— Csikós — hogy a. csütörtöki tenne- lesi értekezleten meg fog­ja, mondani: „Elvtársak, as én brigádom március­ban teljesíti a, felemeli ötéves tere harmadik esz­tendei feladatúit, „rjj tervevet kezd tehát Bodor Bertalan 711-72. mdreiusd- ban, s ebben as érben igyekszik azt he. is fe­jezni. És majdcsak megfeled­kezett róla: az is negyed­évi tervéhez tartozik, hogy t a passt ala t cseréld togatá st javasol más üzemekbe, hadd tanuljanak ök is, meg azok is, akiket meg­látogatnak. és ebben a negyedévben tervezi a sztahá no cist a-jel vény meg. szerzését Bakos Józseffel együtt (mindketten okle­veles sztahdnovisták). _ Felújítja, a versenyt is a Szláv ib brigáddal, amely most teljesíti júniusi ter­vét. Igyekezni kell, ha nem akar h maradni Szlá­vi kék mögött. Három hó­nap nem nagy idő. külö­nösen nem sztnhdnovis- ták és sziahánovisia-jelöl­tök között, a gépek, a munka mesterei közölt, t kovács műhelyben szor­galmasan cseng az iillö, lendületes ütéseknek en­gedelmes!« dik a vas, «• kis falinaptár pe­dig egymás után fogyaszt­ja a napokat, hónapokat, Bodor elvtárs teljesíti .,saját" térrel. A mi családunk is a felszabadu­lás után kapott 9 hold földet. Bi­zony nehéz volt ezen a 9 holdon annyit termelni, amennyi a 10 ta­gú családnak kellett. És mégis ne­hezen határoztuk el, hogy a ter­melőcsoportba belépjünk. Pedig ez hozott számunkra könnyebb, szebb életet. Mert 1950 őszén beléptünk a nyírturai „Vörös hajnal” termelő- csoportba. Nem hogy megbántuk volna, hanem örül apámmal együtt az egész család. A zárszámadásig 703 munkaegységet értünk el. Ez­után kaptunk 42 mázsa kenyérga­bonát, 27 mázsa kukoricát, 430 kg. borsót, 450 kg. hagymát, 3 má­zsa almát, 30 kg. mákot, 180 kg. cukrot és még többféle élelmicik­ket és 5000 forintot. Nagyon megvoltunk elé­gedve a jövedelemmel. De most már azt is tudjuk,'hogy még en­Muukaerőszükséglettinket nem tudjuk másképp fedezni, csak ha nagy számban Jelentkeznek a nők is munkára Országszerte folyik a traktorisfalányok toborzása. Szá­mos dolgozó parasztlány ismerkedik már a traktorral az újfehértói is­kolán, s a gépállomások vezetői, traktorosai tovább folytatják a női munkaerő szervezését. Ugyanígy nődolgozókat keresnek a különböző üzemek, vállalatok is, Személyesen résztvettem a gép­állomások és termelőszövetkezetek országos tanácskozásán. Nagy ki­tüntetés volt számomra, hogy vé­gighallgathattam Rákosi elvtárs fel­szólalását. Úgy érzem, hogy ez a kétnapos tanácskozás nagy fordu­latot hoz a mi termelőszövetkeze­tünk számára is. A tanácskozás utón beszámoltam szövetkezetünk tagjainak arról, amit Rákosi elv­társtól és az egész tanácskozás során hallottam. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet, amellyel bizony nem nagyon d'csekedhettünk az el­múlt évben. A földterületet a bri­gádokon és munkacsapatokon be­lül egyénekre fogjuk felosztani, mert tudjuk, hogy igy nagyobb lasz az egyéni felelősség. Meg fog szűnni a lógás, melyre, Rákosi elv­társ rámutatott. Az értekezleten, melyen beszámoltam, Belinszki Fe­renc munkacsapatvezető hozzászó­lásában elmondotta, hogy nagy se­gítséget ad számunkra a tanács­kozás. Léptessük mi Is életbe, a mulasztóktól az egy vagy két mun­kaegység levonását. Tugya Imre a növénytermelő brigád vezetője vál­lalta. hegy a tavalyi V7.20 mázsás nél is több lehetett volna, ha & csoporton belül jobban szervezülí meg a munkát és harcolunk a munkafegyelem megbontói ellen, kiért ezek miatt nem egy esetben késett a munkák elvégzése és így csökkent mindannyi unk jövedelme, mivel a későn munkált növény ke­vesebb termést ad. Mindezt kikü­szöböljük a jó munkaszervezéssel, a brigádok, munkacsapatok meg. valósításával, amelyek jegyzőkönyv­vel veszik át az állandó földterü­letet megmunkálásra. De harcot indítunk ós szigorúan fellépünk a munkafegyelem lazító! ellen Is, mlntahogy Rákosi elvtárs mon­dotta a gépállomások és termelő- csoportok élenjáró dolgozóinak or­szágos tanácskozásán, — hogy io vőre még az eddiginél is szebb bizonyítva, hogy felszabadult h* iánkban nők és férfiak előtt egy- aránt uyitvaáll minden foglalkozásé ág. A szókkutasi gyapottermelő és kutatóintézethez a fehérgyarmat! járásban toboroznak útképzős nő­ket. A Borsodi Nitrogénművek to- borzói 50 átképzés nőt vesznek fel. A jelentkezők ellátásáról, szállásá­ról a vállalat gondoskodik. I Busin József búzaátlagot 30 mázsára fogjuk emelni a szovjet agrotechnika al­kalmazásával. De egyéb növény tó leségekből is vállaljuk, hogy túl­szárnyaljuk a minisztertanács ha. tározatábau előírt termésátlagot, A brigádtervünket igyekezni fo­gunk pontosan elkészíteni és erre versenyre hívjuk a megye vala­mennyi termelőcsoportját. Verseny­re hívjuk a magas termésátlag el­érésében is. Azt akarjuk, hogy az ideinél még sokkal nagyobb jövedelmet érjünk el. Bár most is szépen volt jövedelme a szorgalmasan dolgozó tagoknak. Szabó Menyhért például a természetbeni juttatásokon kívül 73S8 forintot kapott. Balogh Jó­zsef 514 munkaegysége után is nem kevesebb mint 11.668 forUit tisztapéuzt kapott. Az állatállomány fejlesztéséről sem feledkezik ■ meg szövetkeze­tünk. Sertésállományunkat, mely jelenleg 167 darabból áll, 267-re fogjuk növelni. Török Gáspár, a fényeslltkei „Fürst Sándor” t~-x mezőgazdásza. előteremteni.” Márciusban befejezi a harmadik tervécet BODOR BERTALAN KOVÁCS l an egy naptár a nyíregyházi Épiilctla- kat ősi-pari Vállalat ko- ráesmúhelifének falán. — Szélét sem díszítik ti- kornyák, aranykertia sincs, mégis egyformán becses a kovácsmíihelg dolgozói, Bodor Bertalan kovács és segédmunkása, Bakos Jóska előtt. Azon «cm kell megbotrünkozni, ha ff naptár szélei itt-ott kormosak, hogy sűrűn vannak rajta, ceruzanyo­mok. Másféle naptár ez, mini a többi. 1052-t ma­iul ja, mégsem csak olyan ..közönséges”. — Először azért, mert munkanapiár, másodszor pedig azért, mert nem januárt, hanem már szeptember elejét mulatja; a Bodor brigád irrrteljesitósét. Igen, nyolc hónappal vezet a Bodor-brigád a lervteljesltésben. A ceru­zával keresztülhúzott hó­napok azt jelzik, hogy Bodor elvtársék átlag 170 « zá: álé kos teljesítménnyel dolgoznak, több, mint másfélszer annyi ácskap­csot, kapusarkot és más vasanyagot adtak az épí­tőiparnál’, mint amennyit tervük előír. Azt jelzi a. keresztülhúzott nyolc hó­nap, hogy Bodor elvtár­sék takarékos emberek: takarékoskodnak gr idő­vel, a rfűtőanyaggal s a, nyersanyaggal is. A hul­ladékok feldolgozásával csupán novemberben több, mint 650 forintot, egész érben pedig súlyos ezrese­ket takarítottál: meg. — Aem is számítva, a ren­geteg kokszot, amit Bo­dor elvtárs észszerűsítése takarít meg: az ácskap­csot hidegen hajlítják, nem kell egyhez csak 6—S ütés, s nem kell a két vé­gét sem hegyesre kala­pálni , mert levágja a gép. Bodor Bertalan nem so. kát hallott még arról az üzemben, hogy csütörtö­kön iervismertetO érte­kezlet lesz. A szakszer­vezeti bizalmiak nem szóllak be a kovücsmü- helybe. Olvasott azonban róla, s hozzáfogni l a. trr- vezgetéshez. Tervezés! Milyen érdekes is ezt Vár évvel ezelőtt azt sem kérdezték meg tőle, lesz-e holnap ebéd a családnak, vagy lesz-e új munkaruha, ha leszakad a régi. Most meg kikérik és megbecsü­lik a véleményéi ’. Tekin­télyes ember lett ám Bo­dor elvtárs, különösen vagy két hónapja, azóta, hogy sztaháuovisla lett. Eltervezi hűt ő is az első negyedévet. Meg kell ám alaposan gondolni, hogy mit vállal az rl«ö három hónapra. hiszen tavaly felemeltük a tervet, az idén pedig még nnpip/bb a követel­mény. Többet vár a nép állama a. dolgozóktól, hogy többet is adhasson, hám, tavaly is kétszáz­ezer forintot kaptak az Üzem kibővítésére, gépek, szerszámok beszerzésére, korszerű mosdóra, öltö­zőre, ebédlőre, röplabda­pályára. Az üzemben négy- szerannyi munkás dolgo­zik, mint az államosítás elölt. És ahogy gyarapo­dott az üzem, az egész ország, úgy javult a Bo­dor-család élete is. Át­gondolta volna, még 7-—S érvel ezelőtt, hogy a Mik­lós gyerekből egyszer ka­tonatiszt lesz!* És még milyen jól tanul az isko­lán ! Fagy büszkeséggel gondol rá Bodor elvtárs, hogy pár napja szép le­velet kapott a fia pa- ranesnokától, amelyben közölte, hogy Bodor Mik­lós a legjobbak között van. Megállja a helyét ott is, akár az üzemben. Bodocelvtúrs 1500 forint­ja mellé már nagylánya is keres, ebben a, negyed­évben tehát már többet lehet tervezni cpy-cpy bú­tordarabra, vagy ruhára, ami . legszükségesebbnek látszik. De ehhez teljesíteni kell az üzemi tervet is. Kiaonáolta hát. jövedelmet érjünk el. Juhász János, nyírtural „Vörös hajnal” tsz. Az asszonyokat-, lányokai is várja a szocializmus! épí!ő munka Szilárd munkaszervezetét és munkafegyelmet alakítunk ki

Next

/
Thumbnails
Contents