Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-09 / 6. szám
1952 január 9. szerda NÉPLAP 1 liözségi tamil*« hanyag uiitukája akadályozta a begyűjtést Túrrlcsén A pártiskolán látott jó módszerekkel emeljük a politikai iskola színvonalát Vasárnap délután került Máthé Erzsébet turriesei. pénzügyi csoportvezető kezébe a Néplap aznapi száma. A lap mindjárt az első oldalon a nyirpazonyi, máriapócsl, beregsurányi tanácsok munkájúval foglalkozott a begyűjtés terén. Módié Erzsébet érdeklődve végig is olvasta a cikket és — mint mondta — a turriesei tanács rossz munkájára is ráismert. A baromfi-, és tojá-sbegyfijtési terv teljesítésével Turricse is el van maradva. Elismeri, hogy ő is hibás ebben. Pár napja azonban mfg nem így gondolkozott. Úgy gondolta, hogy a kivetett kártérítés behajtása olyan ráérő dolog, amit elvégezhet azután is, mikor teljesen kész lesz az adó behajtásával. De nem is volt senki, aki megmagyarázta volna neki, hogy a kártérítés szigorú törvényes behajtásával nagyban segítené a község begyűjtési tervének teljesítését. De mennél jobban elgondolkozott az olvasottak és a községben lévő dolgok felett, annál tisztábban látta, hogy az ő munkáján függ most a legtöbb a tanácsnál a begyűjtési terv teljesítésének 100 százalékos eléréséért. Szégyenkezve vallotta be magának, hogy őreá is ráillik az, hogy MEGALKUVÓ MUNKÁT VÉGEZ. Szinte örült olyankor, ha ifjú Kiss József tanácselnök azt mondta, hogy „ma sem mehetsz ki kártérítést behajtani, mert nincs aki veled menjen”. Egyszer voltak ugyan a tanácselnökkel ketten, aminek 013 forint behajtása volt az eredménye. Úgy volt aztán, hogy a begyűjtési állandó -bizottság elnökével, M. Garda Lajossal fogja a kártérítést behajtani, de ebből sem lett semmi, mivel M. Garda Lajos is azok között vau, akikre a tej- l»'-adós nem teljesítése miatt kártérítést vetettek ki. A behajtás tehát elmaradt, s még P. Garda Imre kulák sem fizette ki azt a 3000 forintot, amit a kukorica, tej és más beadás szabotálása miatt kivetettek rá kártérítésként. De nem fizette még meg Mester József sem. Mindezek végigvonultak Máthé Erzsébet gondolatán vasárnap délután. , SEM PONTOS A NYILVÁNTARTÁS Másnap mikor kezébe került a kártérítésre kötelezettek névsora, már nem tétovázott, A tanácselnökkel megbeszélte, hogy másnap meglátogatják Mester Józsefet és a többi hátralékost, akikre kártérítés van kivetve. Máthé Erzsébet asztala mellett dolgozik Kepec Julianna begyűjtési nyilvántartó. Most nagy munkában van. Az eddig elhanyagolt begyűjtési lapokat rendszerezi. Egész halom vételi jegy van előtte, amit most rakosgat megfelelő helyre, a nyilvántartó lapokba. A másik asztalnál a vételijegyek után azt számolják ki, hogy kik azok, akik még tartoznak tojás, baromfibeadásukkal. így jön rá Máthé Erzsébet és maga a tanácselnök is, hogy mennyire nemtörődöm munka folyt a begyűjtési csoportnál. Egész sereg olyan nyilvántartó lapot találnak, amelyeknek gazdáit már október-november hónapban kártérítéssel kellett volna megbüntetni. beadásuk nem teljesítése miatt. Ott van mindjárt idős Bakó Gyula, aki még mindig 200 darab tojással adós, mindössze 70-et adott ba. De Máthé Erzsébet a tojás- és baromfibeadás nem teljesítése miatt kártérítésre kötelezettek között nem találja idős Bakó Gyula nevét sem, éppúgy mint K. Garda Károly nevét, akiről pedig éppen most a nyilvántartó lapok vizsgálata közben derül ki, hogy a beadási törvények szerint a kártérítés fizetésére kötelezettek között kellett volna lennie. Délután ifjú Kiss József tanácselnök is tudomást szerez a begyűjtési csoport hanyag munkájúról. Most érti meg, hogy miért nem vették komolyan a kártérítést a turriesei hátralékosok. „Ott van Erdélyi József, — emlékszik vissza a tanácselnök — reá is kivetettük a kártérítést, de nem sokat törődött vele, nem vette komolyan, mivel tudta, hogy idős Bakó Gyula, meg ifjú Barta Károly (aki párttag létére adósa az államnak) nem kapott kártérítés fizetésére felhívást.” És így van ez valóban. Híre járt a faluban: „az volt az okos, aki nem adta be a terményt”, meg „nem követelik már azt”. Mindez pedig a tanács és nem utolsó sorban a pártszervezet hibája. De hibás A JÁRÁSI TANÁCS is, mert nem ellenőrizte Turriesén, hogy a hátralékosokra vájjon kivetették-e a kártérítést? Mindezekre azonban már hétfőn délután rájöttek a turriesei tanácsnál és rövid megbeszélést is tartottak a tanács dolgozói arról, hogy ezután miként végezzék feladatukat. Máthé Erzsébet, mlntahogy elhatározta, Ígéretet is tett, hogy legfontosabb feladatának tekinti a kártérítések behajtását. Kepee Julianna pedig fogadta, hogy nem történik meg többé, ami megtörtént október-novemberben, minden hátralékosnak kivétel nélkül kiküldi a kártérítési felszólítást De ifjú Kiss József tanácselnök is tanúit. Megtanulta, hogy kötelessége ellenőrizni a tanács dolgozóinak munkáját. (— Vem —) Bihari Margit TRAKTOROS LESZ A beregsurányi termelőcsoport az yrutás dandárjában volt s ilyenkor bizony men kell joyni a munkát. Minden perc drága. Kora reggeltől, késő estig suhog a kasza, hajladoznak a marokszedő lányok. De a munka vidáman folyik. A dal a lányok ajkáról csak délfelé hallgat el, amikor már a hőség szinte kibírhatatlan. Aztán amikor ebéd után leheveredtek a fűre, egy kis pihenésre, elbeszélgettek a jövőről, a gépesítésről. Milyen jó lesz, ha mór nálunk is ágy lesznek gépek-, mint « Szovjetunióban — mondta ki hangosan is gondolatát Szilágyi István csoportelnök. Nem kell napokig kínlódni 'egy táblán, hanem jön a kombájn és egykettőre le van aratva, meg kész a csépiéi is”. A lányok hirtelen felfigyeltek. Ez meg már hogy lehet f — szól közbe egy hang, Bihari Margité — nem kell semmit csinálni, se rágni, se markot szedni és még ki is csépeli T — Ez pedig így van — erősíti meg a férfiak közül valaki az elnök szavait — a muH héten voltam a gépállomáson s ott is van már aratógép, amelyik levágja az életet, meg kévébe is köti, csak össze kell szedni utána. A gépállo- misvezető meg is ígérte, hogy mi is kapunk egy ilyen gépet. Bihari Margit a gabonától kivert, összckunnolt kezére pillant. Milyen jó less már akkor, amikor gépek áolgoznak az ember helyett. Nem azért, mintha nem szeretne dolgozni, hiszen az ö éneke hangzik legmesszebbre és 0 a legvidámabb munka közben, de még mennyivel vidámabb lenne az élet, ha csak a gépet kellene igazgatni. Aztán próbálta elképzelni macában azt a csodálatos gépet, a kombájnt. De schogysem sikerült, -Az álom lassan elnehczlti a szempilláit, az utolsó gondolata az volt, hogy legalább az aratógép jönne el. A TERME LÖCSOPORTTAGO- KAT a rövid déli pihenésből egyl traktor erős pof égése riasztotta fel. Gyerünk elvtársak, itt az aratógépi — kiáltott az elnök — de ez felesleges volt, meri már vala-, mennyien felébredtek s egy perc múlva mindannyian körülállták a gépet. Margit is felébredt a motor- zúgására, s amint kitörölte a.z álmot a szeméből és megértette, hogy tulajdonképpen ml is történik, felugrott, s mint a villám rohant a traktorhoz. Ejnye, még kitöröd a lábad, annyira rohansz — szólt rá dz elnök, — Ne félj, láthatod még eleget. Margit azonban oda sem figyelve, oda ment egészen közel a géphez. Kék szeme tágranyilt, csodálkozással nézte a masinát. Traktort is csak most látott először ilyen közelről. Beregsurány kis eldugott falucska, ahol bizony idáig ritkán fordultak meg auíók, traktorok s'a tizmhatcsztendős Bihari Margitnak nemigen volt alkalma közelebbről megszemlélni ezeket. Szinte mozdulatlanul nézte a gépet s a traktoristát, aki hol itt, hol ott pepecselt valamit rajta. Aztán Margit egész nap, hacsak tehette, a gép körül sündörgött. Figyelte a munkáját. Ha egy pillanatra megállt, rögtön ott termett s föl éje hajolva nézegette. Hogyan lehet az, levágja az életet, meg kévébe is köti. De milyen takaroson összeköti, se nem szoros, se nem tág. Azt is megkérdezte a traktorostól, hogy hogyan dolgozik a gép. — Most azt egy kicsit hosszú lenne elmagyarázni, arra most nincs idő, meg aztán meg sem értenéd egyszerre. Hanem mondók én neked egyet! Szeretnéd megtanulni, hogyan dolgozik a gépi Szeretnél vele dolgoznif Margit csak a fejével bólintott, de gyorsan. — Akkor gyere be a gépállomás-j ra traktorosnak. Margit csodálkozva nézett rá. — „Én, traktorosnak!” — S zavartan mosolygott. Ugyan eredj már. 'mit szólna hozzá a. falu, meg anyaméht” —Mit szólnának! nem te lennél 'az első női traktoros. De Margit csak a fejét rázta, s elment. De azért nem hagyta, annyiban a. dolno't, különösen, mikor meglátta, hogy a gép többet vágott le egu félára alatt, mint ők hatan egész délelőtt. AZ IDŐ MÚLT, ősz lett, aztán lassan beköszöntött a tél is. Margit többször beszélgetett a trakto- ristával és a, beszélgetések során mindjobban szívéhez nőtt a. gép, mindjobban érlelődött benne az elhatározás: traktorista lesz. A traktorista mesélt neki n szovjet traktoros nőkről, meg a híressé vált Szemén Erzsiről, meg a. többiekről. Egy decembert délutánon a gépállomás mezőgazdásza kopogtatott be hozzájuk. Szilágyi elvtársat, az elnököt kereste, aki éppen otthon volt, nevelt lányával, Bihari Margittal együtt. A traktoros lányok toborzása végett jött. Több se kellett Margitnak. Rögtön azt kérte, hogy irjá-k fél a nevét. El is felejtette, hogy nevelőapját is meg kellene kérdezni. — Fiatal még ő oda — védekezett az elnök. — Hány éves vagyt •— kérdezte a mezőgazdász. —- Tizenhat — mondta Margit kicsit szorongó szívvel —, mert hátha csakugyan fiatal. De nincs baj a korral. — No meg aztán el se menne — ellenkezett még az elnök s a lányra nézett — vagy cl mennélt — El vágta rá, gyorsan a lány. És Bihari Margit már az újfehértói traktoros iskolán ismerkedik a gépek „csodálatos titkaival”. Nagy kedvvel és igyekezettel fogott a tanuláshoz, jól akar dolgozni, ha hazamegy. (—éifra—). A agy öröm, megtiszteltetés ért engem akkor, amikor megkaptam a Pártbizottság meghívóját a párt- iskolára. Saját példámból éreztem, hogy mennyire törődik a mi Pártunk minden egyes tagjával, de minden egyes dolgozóval, hogy az minél több tudással felfegyverezve meg tudja állni a helyét minden alkalommal. Sok nehézségem volt eleinte az iskolán. Úgy éreztem, én kerültem be a légkisebb képzettséggel. A velem tanuló elvtársak nagyrésze már régebben valamiféle funkcióban volt és amit tanultunk elméletben, azt legtöbbször gyakorlati pártmunkájukon tapasztalták és ez a tanulást is megkönnyítette számukra. Az iskolavezetőség látta ezt és megkérdezték, hogy mi a lemaradásom oka. Én mindezt elmondtam részletesen. Ettől kezdve tapasztaltam, hogy az elvtársak sokkal többet, foglalkoznak velem egyénileg, mint azelőtt. Éreztem is a hatását Javult a jegyzetem és nem húzódoztam vissza a hozzászólásoktól ,mint azelőtt. Minden két hétben értékeltük az iskola menetét fejlődésünket. Az iskolavezetőség névszerínt ismertette, hogy ki milyen ütemben fejlődik és meg kell mondanom, először én is azok között voltam, akitől többet vártak. Elhatároztam akkor, hogy nem hagyom annyiban és minden erőmet összeszedtem a tanulásra. Megfogadtam, hogy a következői értékelésnél a haladók közt leszek. Fogadalmamat valóra is váltottam. Kém ijedtem meg a kritikától, inkább még vártam Is, hogy még jobban tudjam javítani munkámat. Minél előbbre jutottam a tanulásban, annál világosabban láttam, hogy milyen nagy szükségem van arra. Láttam, hogy milyen hibákat követtem el addig Pártunk politikájával kapcsolatban tudatlanságom miatt. Azokat a jó módszereket, amelyeket a pártiskolán láttam vezetőinktől, igyekszem itthon a politikát iskolákon is felhasználni, hogy emeljük a pártoktatás színvonalát. Tudom, hogy a mindennapi munkánkat, nagy feladataink megoldását tesszük eredményessé ezzel. Kovács János üzemi párttitkár, Beszterce. A tanulási fegyelem megjavításával fokozzuk gazdaságunk eredményeit Nyímmda számtalan formában érezte és érzi a Párt és a kormány állandó gondoskodását. A község fejlődését szolgálja a korszerű, hatalmas sertéshizlalda és a gépállomás mellett a ml fejlődő állami gazdaságunk. Kétesztendei munkánk nem volt sírna, akadály nélküli és a gazdaságvozetőség mellett az üzemi pártszervezet szívós ne- velömunkája tette lehetővé a3 eddigi eredmények elérését. A gazdaság a régi szokásokkal, előítéletekkel. önzéssel, elmaradottsággal küszködő embereket vett út, akikből az üzemi pártszervezetnek kellett új embereket nevelni. Olyanokat, akik lelkesen küzdenek a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyító magasabb eredményekért A pártszervezet fontos feladata volt ezért a pártoktatás kiszélesítése és színvonalának emelése. 1950 telén mintegy 150 főt részesített politikai oktatásban a pártszervezet, az idén pedig 220-an tanulnak a különböző fokú politikai iskolákon. A párt- és gazdasági vezetők, párttagok, népnevelők mellett a pártszervezet nagymértékben gondoskodik a dolgozók politikai oktatásáról is. A hiba ott van, hogy még nem ismeri fel mindenki nálunk a tanulás fontosságát és ami még súlyosabb, funkcionáriusaink közt is akad ilyen. Molnár Julia elvtársnő pártvezet őségi tag létére hanyagul látogatja a politikai iskolát. Megfeledkezik arról, hogyha nent tanul, ő sem lesz képes arra hogy másokat neveljen, nem utolsó sorban pártfegyelemre, tanulási fegyelemre. De hasonlóképpen megfeledkezik a tanulásról Tóthfalusl Bertalan elvtárs is, aki nem egy esetben elmarad a politikai Iskoláról A termelésben jó munkát végez Tóth- falusi elvtárs. de ne feledkezzen meg árról, hogy a tudás, a tanulás is fegyver a bőkéért, s. szocializmus építéséért folyó harcban. Tótfalusi elvtársnak pedig van miért harcolnia, két szép gyermeket nevel n szocialista Magyarországnak. Komolyabban kell fanulniok a DISZ szervezet tagjainak is. Szlro- ta Julianna például együk legaktívabb tagja a DISZ-uek, de n tanulást ő Is elhanyagolja, A DISZ pedig Pártunk ki nem fogyó arany- tartaléka és ezt a. DISZ legöntu- datosabb tagjainak szívós tanuló- sukkal ís bizonyítaniuk kell. Bcgány Miklós levelező, nyírniadaí állami gazdaság Három új levelezőt szerveztem Sokat olvasok az újságokban a sajtólevelezők / fontosságáról. Amikor én elkezdtem a levelezést, azt is tapasztaltam, hogy a magam munkájában is nagyon sokat segít. Jobb tanulásra serkent bennünket, levelezőket a sajtóval való kapcsolat, és így sokkal jobban tudunk dolgozni is. Fokozottabb éberségre tanít bennünket, arra figyelmeztet, hogy jobban harcoljunk az osztályellenség, a kulúkob és a köztünk megbúvó jobboldali szociáldemokraták ellen, .Segíti a munlkaverseny kibontakozását és széleskörű alkalmazását. Segíti a munkafegyelem megszilárdítását, annak a szellemnek a kialakítását, amelyben maguk a dolgozók ítélik el a lógósokat, a későnjövőket, a munkafegyelem meglazítod. És különösen sokat segít nekünk gépállomási dolgozóknak a levelezési mozgalom, a gépállomások és termelőcsoportok közti kapcsolat megszilárdításában. Ha mi a leveleinkkel megbírálunk egy-egy termelőszövetkezetet, feltárjuk a hibákat, vagy a saját gépállomásunk hibáit, amelyek akadályozzák a térnagyhau elősegíti a munkánkat, A terv teljesítését, elhatároztam, hogy nem csak én írok a sajtónak, hanem erre figyelmeztetem társaimat is. Most örömmel számolhatok be, hogy három tanfolyamtár- sam elhatározta, hogy írni fog a sajtónak. Bátyit Sándor, a nagy káliói brlgúdvezelő iskola hallgatója. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága január 7-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai a kínai népi önkéntes egységekkel szorosan együttműködve valamennyi fronton védelmi harcokat vívnak és emberben, valamint hadianyagban komoly veszteségeket okoznak az amerikaiangol intervenciósoknak és a L1- Szin Mau-féle csapatoknak. Január 6-án a néphadsereg egy- melőszövetkezetekkel a jó viszony ségei a nyugati partvidék közelé- kialakilósát, sokat tehetünk a jó ben elsüllyesztettek két ellenséges kapcsolat megteremtéséért. Épper jt hajót, amely barbár módon ágyú- azérf, mert a levelezési munka Jvai lőtte a partmenti helységeket.
