Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

Mai számunkból: A turrícseí tanács begyűjtési munkájáról (3. old.) —» A ma­gyar sajtó levelezőinek mcevci értekezlete (2. old.) Bihari Margit traktorista lesz (3 old.l VIII. évfolyam, 6. szám. AHA .»O FILLER 1952 január •>. szerda Megbukott a francia kormány A francia nemzetgyűlés liétiéi délutáni ülésén 311 szavazattal 243 ellenében megtagadta a lázai­mat a Pleven-kormánytól. A kormauy-tervezte pénzügyi in­tézkedésekkel és úgynevezett ke­rettörvényekkel szemben megnyil­vánuló népi ellenállás hétfőn már annyira erős volt, hogy a jobbol­dali szocialista párt vezetősége nem mert a kormánnyal szemben az egyszerű tartózkodás álláspont­jára -helyezkedni, mint ezt múlt csütörtökön tette. A Pleven-kormányl a dolgozó tö­megek nyomása buktatta meg. Az államvasutak és a társadalombiz­tosító deficitjének a kerettörvé­nyekkel tervezett „eltüntetése'’ a tervbevett tömeges elbocsátások el­len a munkásosztály teljes egység­ben tiltakozott. A délután folyamán több mint séáz vasutasküldöttség kereste fel - a nemzetgyűlést, hogy átadja a képviselőknek a különböző vas­utasszervezetek petícióit és hatá­rozatait. A nemzetgyűlés héttő délutáni ülésén élidol képviselő, vasutas ilolgozó, a Kommunista I’árt szó­noka hangsúlyozta: a tervbevett kerettörvényeket ..semmiféle taka­rékossági szempont . nem igazolja é< lényegük' a vasutasok tömeges elbocsátását jelenti. Tünet kommu­nista képviselő emlékeztetett arra, hogy az ú. n. kerettörvényeket a nemzetgyűlésben az a Paul Iley- nautl támogatja a leglelkesebben, aki a háború előtt felszámolta az 3í)oC-bnn kivívott szociális eredmé­nyeket. Marcel David, a jobboldali szo­cialista párt szónoka bejelentette ti párt vezetőségének határozatát, amely szerint a kormány ellen szavaznak és sajnálkozását fejezte ki, amiért nem tehetnek másként. Pleven felhívta a kormánytöbb­séget, hogy szavazzon a kormány­ra. Kijelentette, azok u nehézsé­gek. amelyekbe jelenleg ütközik, „lélektani természetűek’'. A kor fnányválság — mint mondotta — a mai helyzetben rendkívül súlyos lenne. Ezután került sor a szavazásra, amelynek során a nemzetgyűlés megtagadta' a bizalmat a Pleven- kormánytői. „\ kormány öt hónap óta volt hivatalban. A legutolsó hírek szerint Pleven és minisztertársai benyújtották le­mondásukat Aut-iol köztársasági, elnöknek. Az AFP jelentése szerint Vincent Aurlol köztársasági elnök elfogad­ta a francia JíüHUány, lemondását. A Fraucia Kommunista Párt nyilatkozata A Francia Kommunista Párt a kormányválság alkalmából nyilat­kozatot adott ki: A Pleven-kormány bukása a dol­gozók egységakciójának és a nem­zeti tiltakozó mozgalomnak a si­kerét jelenti. Most meg kell hiúsí­tani" azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az amerikai imperialis­ták és a zsoldjukban álló politiku­sok fognak kifejteni, hogy a vál­ságot nemzetellenes mesterkedé­seik folytatása szempontjából ked­vezően oldják meg. Olyan kormányról álmodoznak — folytatódik a nyilatkozat — amelyben gaulleista miniszterek is résztvelietnének. Ezzel egyrészt azt akarják elérni, hogy fasiszta jelle­gű intézkedésekkel megkíséreljék letörni a nép ellenállását, más­részt, hogy előkészítsek ti talajt De Gaulle diktátor jelölt számúra. Ha ez a megoldás megvalósít ha­tatlannak fog bizonyulni számukra, akkor a „szocialista” vezetőket vonják be a kormányba, hogy így illúziót ébresszenek ti tömegekben és elfordítsák azok egy részét a reakció és a háborús politika el­leni harctól. .4 Francia Kommunista Párt, amely a közvélemény óriási többségének akaratát fejezi ki, cselekvési, egységre, hív fel eify olyan politika érdekében, amely magában foglaljál mindazon szerződések felmondását, ame­lyek Franciaország független­ségét áruba bocsátják, a Mar shfflll-tervét, a: Atlanti Szer­ződését, a SchmiHinn-terrét és az ezekkel kapcsolatos függelé­keket. A Francia Kommunista Párt Franciaország érdekében egységes cselekvésre hívja fel a francia dől gozókíit, kommunistákat, szocialis­tákat és katolikusokat. Olyan bőke kormány megalakulását kell kíhar. caini, amely csak franciáktól kap­ja az utasításokat — fejeződik ite a Francia Kommunista Párt nyi­latkozata, ' Befejeződött a „kollektív intézkedések bizottsága4* vitájának tárgyalása az FA>IZ»|»cn A politikai bizottság január 7-1 délutáni ülésén befejezték az u. n. ..kollektív intézkedések bizottsága’ jelentésének vitáját. India küldöttének felszólalása kü­lönösen jellemző volt az ENSZ tagállamok jelentős részének állás­pontjára. Hangsúlyozta, hogy alap­okmány értelmében csak a Biz­tonsági Tanács döntheti el, hogy ki fenyegeti a békét és csak tíz hoz­hat ezzel kapcsolatban határozato­kat. A közgyűlés ajánlásai ezekben a kérdésekben nein lehetnek kötele­ző jellegűek és az ajánlásoknak csak az államok egy része által történő elfogadása még jobban fo­kozza a háború veszélyét.. Ezután Yisinszkij elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője összegezte a vita eredményeit, líúmutatott, hogy sok küldöttség nem: helyeselte a tizenegy ország határozattervezetét az u. n..kollek­tív intézkedések bizottsága követ­keztetéséinek jóváhagyásáról. Is­mételten bizonyította, hogy ezek az „intézkedések’’ durván ellentmonda­nak az alapokmánynak és az ENSZ-nok az USA irányítása alatt álló államok agresszív hül/orűs tömbjévé való átalakítását szolgál­ják. A Yisinszkij elvíárs után felszór ledé USA képviselő meg sem kísé­relt érdemben* válaszolni a szovjet küldöttség, vezetőiénél- érveire, ha­nem dtirv;i, .szovjeteHenes rágalma­zásokhoz folyamodott és lényegében megerősítette, hogy az USA nem a fennálló nemzetközi feszültség felszámolására törekszik. hanem meg akar.iif szerezni mú.s államok támogatását azokhoz az agresszív cselekményekhez amelyeket most folytat és amelyeket a jövőre ter­vez ...................... Hogvan dolgoznak a járások a szilárd állami fegyelemért, a begyűjtési tervek teljesítéséért Szabolcs-Szatmárbau ? A YASSAitOSXAilfiXi'l JÁRÁS- liAX helyesen cselekedtek a taná­csok akkor, amikor büntető eljárá­sok megindítását kezdeményeztek azok ellen, akik nem teljesítették sertésvágás után három napon be­lit! zsírbeadási kötelezettségüket. A járás falvaiban rövid idő alatt negyvenen mulasztották cl a zsír- beadást. Mind a negyven mulasztó el­Ahogy Tarpán „behajtja! Azonban sokkal kevesebb gondot fordítanak a vásárosnaményi já­rásban a kártérítések behajtására. Ebben u járásban is olyan jelen­séggel lehet találkozni, hogy a ta­nácsok a kártérítések kivetése után — szinte „elfeledkeznek” arról, hogy a kártérítéseket ki is kell ti­zeim azoknak, akik elmulasztották a kütelességteijestés!. Legtöbb he­lyütt nem szívesen foglalkoznak a kártérítések behajtásával, elfeled­vén, hogy a becsületes dolgozó pa­rasztok, a többség előtt éppen len a törvény szigorával járnak el. — A tanácsok intézkedései megmu­tatták a dolgozó parasztoknak, hogy a sertésvágás utáni zsírbeadás is éppen olyan kötelezettség az ál­lammal szemben, mint a tenné1; nyele, vagy a tojás, baromfi beadá­sa. < . a kivetett kártérítést... emiatt válnak népszerűtlenekké, nem pedíjj akkor, amikor érvényt szereznek a tör­vénynek! hiszen nem a törvények mellőzése, hanem fizok következetes betartatá­sa a tanácsolt feladata a vásáros- namenvi járásban is. A járásban 900.000 forint kivetésből mindössze 180 000 íorint kártérítést fizettek be a megbüntetettek. — Előfordult például Tarpán hogy a tanács nemcsak a törvénysze­gő, kötelességtél jest lés i elmulasztó dolgozó parasztok elölt akart jó színben mutatkozni (azzal, hogy nem hajtották lm a kivetett kárté­rítést), de a járás, a megye felé is. Az történt ugyanis, hogy Tnrp.i tanácsa jelentette: 0.700 forint kártérítést fizettek már lm. Az el­lenőrzés derítette ki, hogy a je­lentett. 6.700 forintból jOO forint mindössze a befizetett kártérítés. Tnrpa tanácsa később eltagadta, hogy 6.700 forint kártérítés befi­zetéséről tett volna jelentést. Alá­húzta ez azt a tényt, hogy a tarpai tanács rosszul dol­gozik az állami fegyelem megszilárdítása a begyűjté­si tervek teljesítése terüle­tén. S aláhúzta még az is, hogy kará­csony és újév közt semmiféle be­gyűjtési munka nem volt Tarpán —- de n járás egy másik községé­ben, líeregsurányban sem., ünnepi” hangulatra ltodig semmi indok sem volt egyik községijén sem. A rossz nyilvántartás akadályozza a kártérítések behajtását a kemecsei járásban- A kemecsei járás minden ered­mény Mellűt fcoiciúy- iv-ulitsz'.ásolc. vannak a községi tanácsokhál — más járásokhoz hasonlóan — a kártérítések behajtása területén. A kemecsei járásban 737.000 forint kivetésből mintegy 90.000 Sortat kárté­rítést hajtottak be mind­össze a kötelesséételjesítést elmulasztó parasztoktól, le£- elsősorban a beadással adós kulákoktói, A kemecsei. járás községi tanácsai­nál általános hiányosság, hogy a, rosszul vezetett nyilvántartások miatt nem halad a kártérítések be- 'hajtása Nem Dommser az egyedüli, ahol előfordult, hogy a kártérítés­sel megbüntetett dolgozó paraszt régen teljesítette már beadását, fe­gyelmezetten teljesítette kötelessé­gét az állammal szemben — tehát jogtalanul büntették meg. Másutt pedig éppen azok maradnak ki a megbüntetettek közül, akik megérde­melnék mulasztásaik miatt, hogy a törvény szigorával büntessék őket, kártérítést fizessenek. A nyilván­tartás elhanyagolása oda vezet, hogy a tanácsok pénzügyi dolgozói ki som mernek már menni a köz­ségbe a kártérítések ügyében, mert többhelyiitt azzal fogadják őket: „hol élnek maguk, már ré-geu telje­sítettem a beadást, idejében, igazo'- ni tudom a beadási könyvemmel is” Jogos azoknak a dolgozó parasztok­nak a felháborodása, akiket jogta­lanul büntetnek meg a tanácsok. De nem elintézési mód az, hogy a pénzügyiek „nem mernek’’ kimenni a kártérítési ügyekben. A tanácsok a kemecsei járásban — és minde­nütt — sürgősen teremtsenek ren­det a nyilvántartásban, vizsgáljak felül, kiket is büntettek még — s úgy érvényesítsék a törvényt! A sertésbe«^ üjtéshez: hasonlóan növekedjenek a marha- és horjuhegyüjtés eredményei is a kemecsei járásban A kemecsei járási tanács jelen­tése szerint a járás községei túltel­jesítették a sertésbegyiíjtésí tervet. December harmineejjvié 756 sertés helyett 788 sertést adtak a járásból az állam­nak. — Azonban nem halad ilyeu jól a marha- és börjúbegyüjtés. 7!) szarvasmarhából eddig csak 47, 740 borjúból pedig mindössze 77 borjút vettek át. Súlyos hiba, hogy, megengednek a járásban olyan „el­vet”, mint az államiéi vásárlóké, hogy: „csak szívességből foglalkoz­nak a beadott állatok átvételével ’, ahelyett, hogy az állatbegyüjtést maguk is elősegítenék. El kell ér­ni a kemecsei járásban is, hogy a sertésbegy ti jtéshez hasonlóan nö­vekedjenek a marha- és horjúbe- gyüjtés eredményei is! Ezt kívánja meg a dolgozó nép érdeke, az, hogy februárban megszűnhessek a hús- és zsírjegy az országban. Hiba még a járásban, hogy nem sokat törődnek a ser­téshizlalási szerződésekben vállalt kötelezettségek tel­jesítésével. Előfordult', hogy olyan sertések vá­gására adtak engedélyt a tanácsok amelyeket szerződésre, az államnak hizlaltak a dolgozó parasztok. A tanácsoknak szigorúan lm kall pe­dig tartatniok azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy feketevágás­nak minősül az olyan sertésvágási is. „amelyhez a vágási engedélyt. a beadási és szerződéses kötelesség teljesítése előtt, fondorlattal szerez­ték meg”. —- Mi történt tehát a kemecsei járásban? ..Engedélyt'’ adtak a tanácsok feketevágásra! Azért történt ez, mert a tanácsok kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a szerződéses sertéshizlalási figyelemmel kísérjék. Sényön en^ szerűen kijelentettél:,-hogy a sei selcet szerződésesen hizlalók listája ,,elveszett". Természetesen egy . fél­órás keresés után előkerült a lis­ta egy asztal aljából. Csakhogy mit sem tudott arról senki a tanácsnál, hogy a lista megvan, a szerződé­ses hizlalást, a szerződéses kötele­zettség teljesítését ellenőrizni kolle­rte! Sokkal jobb munkál ezen n te­rületen is! Többlióuapi börtön és pénz- b ii ii te tés fék e te a ágá sokér 1 A Járásbíróságok egymás után hoznak kemény ítéletet a fekete­vágások ügyében. A kisvárdal já­rásbíróság a napokban ítélte e! Gaál József nyírtnssi' középparasz­tot egy négyhónapos, 25—30 kilós malac engedély nélküli levágásá­ért. 4000 forint pénzbüntetést ka­pott, a 167 forintot kitevő büh- .jelpénzt elkobozták. A mátészalkai járásbíróság Major József hodászi juhászt egy hároméves birka enge- cljly nélküli levágásáért ktlhónopi börtönre ítélte. Ifjabb .Túrás Já­nos bökönyi lakost a nagy káliói já­rásbíróság nyolchónapi börtönre és a hús elkobzására ítélte egy 70— 80 kilós sertés „fekete” levágása és két kiló zsír beszolgáltatásának elmulasztása miatt. Egyévi börtön­re, ötszáz forint pénzbüntetésre, ötszáz forint vagyonelkobzásra ítél­te a nyírbátori járásbíróság D, SzöUősi Miklós nyírgyulaji lakost egy öthónapos bikaborjú engedély nélkül való levágása miatt. Há­rom évre eltiltották a köztigyektől. D. Szüllősi Mihály apjával együtt közismert feketevágó volt a köz­ségben. . Penke József marokpapi lakost egy hetven kilós sertés „fe­kete” levágása' miatt négyhónapí börtönt és ötszáz forint pénzbünte­tést kapott. Tóth Gyula tiszadobi mozigópész ugyancsak négyhónapi börtönt kapott egy kéthetes bika- borjú engedély nélkül való levágá­sáért. Amellett két esztendőre a közügyektől is eltiltották. Antal Barna újfehértói lakos tszcs-tag létére egy négyhetes bikaborjút vá­gott le feketén. Félévi börtönre és ötszáz forint pénzbüntetésre ítél­ték.*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents