Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-31 / 25. szám
Büdszentmihály, 1952 augusztus 27. BÜDSZENTMIHÁLYI HÍRADÓ Augusztusi napfény sugarai colnak a biidszentmihályi házak ablakain, fényesre festik a háztetőiket. A tanácsépületnél, ahol Markócai János tanácselnök, dolgozó paraszt, Kertész István tanácstitkár, dolgozó paraszt gyermeke intézik a nép ügyeit, lelkesítő induló hangjai zúgnak, zengenek': „A tervünk győz... gyönyörű szép lesz Magyarország .. .” Gyönyörű szép lesz Büdszentmi- hály! Erre gondolnak most sokan. Erre gondolnak a dolgozó parasztok ezekben a 'forró, szívet melegítő, lelkesítő napokban, amikor egymásután írják alá a .,belépő jegyet” az új boldog életbe. Kinn a gépállomás udvarán rendezik a gépeket. Tompa búgással, puhán kanyarodnak a kombájnok gumikerekei s megállnak szemben a színekkel, ahol gépek hadserege sorakozik. H. lete Karcsinak mintha földibegyökerezett volna a lába, úgy bámulja a gépeket, a kombájnokat. Már el i>s képzeli, hogy ott ül fenn a kormánynál, büszkén s harsogva vágja a szövetkezet nagy búzatábláját. Traktoristának jött el jelentkezni édesanyjával együtt. Szombaton léptek be 19 holdjukkal együtt a Munka termelőszövetkezeti .csoportba. Hogy megváltozik az élet egyszeriben! Eddig csak szíve legmélyén rejtegette, dédelgette legnagyob vágyót, hogy traktarísta. legyen s most: íme, fel is vette már az igazgató elvtárs. Az álmok valóra válnak! Bősze János, Terebes Sándor dolgozó parasztok valamikor traktoristák voltak a grófi uradalomban s úgy elment a kedvük a géptől, hogy eleinte rá sem tudtak nézni a gépállomás sok traktorára. Sok keserű robotos órát juttattak eszükbe a traktorok. Most meg, hogy beléptek a csoportba, kibökték szívük vágyát: „Szántani akarunk, gépre akarunk ülni újra. Hejh! Most megmutatjuk 1” Győré elvtárs, a Párt megyei titkára már mondta is Dobos elv- társnak, az igazgatónak: „Adni kell nekik traktort, hadd szántsanak! Az álmok valóra válnak! A grófi igát nyögő hajdani szomorú falu helyén új élet sarjad. Uj házak és épületek emelkednek. Hogy megif- jodott, megnagyobbodott az Alkaloida, a téglagyár is! Háromszor annyi téglát gyártanak most, mint régen. Szükség van. ám a téglára. — Van már a községben traktorosképző j szakiskola, épült két kilométer új ! járda, lett öt Népbolt s most emelik a Petőfi utcában az új iskola íalaij. Ez mind szép és fontos, de amire a legbüszkébbek a büdszent- mihályiak, az ott zúg, zakatol, dolgozik az Előháton. Ez az ekszkavá- tor. Hatalmas karja, amely több tonnát emel egyszerre, mintha a fényes jövőbe mutatna. Nyomában széles csatorna ballag már s a víz, a langyos, iszapos Tiszavíz is ott csillog. Csatorna épül itt. A hatvan méter széles csatorna éppen keresztbe hasítja a büdszentmihályi földeket, amint az emberek mondják : „hogy ne panaszkodjék senki, mindenkinek jusson a vízből.” Talán még álomnak is túl szép a gazdagság és bőség, amely majd az öntözés nyomán kibontakozik. Uj növények zöldéinek majd a csatorna két partján, amelyekről eddig csak hírből hallottak: rizs, gyapot. Dúsan termő gyümölcsösök települnek. Az az öt hold erdősítés, fásítás, amelyet eddig elvégeztek, csak mutatója annak az aszályűző fahadseregnek/amely majd körülbástyázza a szövetkezeti földeket. Az ötéves terv megmutatta fényes, szép arcát. Már arról is sokan tudnak a községben, hogy az őszszel megnyitja kapuit a bölcsőde, aztán szülőotthont kap a község. — Szél» kultúrotthon épül, megjavítják a kutakat s megkezdik a Petőfi utcában a bekötőút kövezését. Az egyik népnevelőtől megkérdezték a dolgozó parasztok: „No és, biztos, hogy így lesz?” A népnevelő azt mondta: „Mi vagyunk a jövő kovácsai 1” A büdszentmihályi dolgozó parasztok most kovácsolják gyönyörű, szép jövőjüket. Egymásután írják alá a belépési nyilatkozatokat. Az utcán kendős asszony siet végig, szomszédjával találkozik. Messziről kiáltja: „Kezet foghatunk már?!” Az nagy vidáman visszafelel: „Kezet hát, én is beléptem.” Kezet fognak a büdszentmihályi dolgozó parasztok, hogy xa szövetkezetekben szoros egységben, összefogással, nagyobb erővel dolgozzanak, harcoljanak az ötéves terv győzelméért! Gyönyorűszép lesz Büdszentmihály... Killáitoknak nincs Ítélve* a becsületes dolgozók kozott! Nem felejtették még el -a büdszentmihályi dolgozó parasztok azokat a sanyarú időket, amikor D. Gál Miklós hetvenholdas kulák bitorolta a főibírói széket, amikor a piactéren csendőrök verték, pofozták a népet s görnyedthátú cselédek robotoltak „gróf” Dessevvffy 2000 holdján, „gróf” Semsey S00 holdján, a. KorniKok, Oláhok, föld- birtokosok és kulákok földjeim. Gondolni sem jó azokra az időkre! St most, hogy új szabad1 élet virágzik a községben, amikor a becsületes dolgozók összefognak, hogy szövetkezetét alakítsanak, a gyalázatos ellenség milndent megpróbál, hogy útját állja a dolgozók boldogulásának.! Becsi Sándor, a református pap arról bazudoziik. hogy elveszik a dolgozó parasztok földjeit összefognak a1 sötétség erői. — Még arra-is vetemedtek a kulákok, hogy megpróbáljanak befurakodni a csoportokba a becsületes emberek közé. Tőkés Gábor anyja beállított a tanácsházára, hogy felajánlja a földjét s valamiféle állásba juttassa a fiát. Utána alig telt el egy óra, fújtatva tolatott ai pártszervezet elé a kulákfattyu Tőkés Gábor. Kivörösödve hiresztelte: „Megtagadtam az anyámat, a feleségem meg az anyóst (az is kulákasszony) — most már szegény paraszt vagyok, vegyetek fel a csoportba ...” Felháborodva utasították vissza a dolgozó parasztok: ..Kubáknak nincs helye a csoportban!” Még most is cselédet, tart a gyalázatos! A földje gazos. Egy holdon négy mázsa búzát termelt. Minden gondolata, hogy kárt okozzon a népnek. Talán most azért akart csoporttag lenni, hogy ott becsületesen dolgozzon? Nem azért! Ott is kárt akart .okozni. Zákány István kulák is fondorlattal próbált becsúszni. Alkalmazottja, Csikós András 'belépett a csoportba s vele együtt ő Is csoporttag akart lenni. Csak éppen arról fe- | ledikezett meg, hogy a dolgozó parasztok jól tudják: Csikós Andrást: még most is istállóban hálatta, hogy a sógora Torma János, szegénynyúzó gazdatiszt volt. Ilyen, gazembereknek mines helye a, csoportban! — ezekkel a szavakkal tépték szét Zékáray István belépési nyilatkozatát. Az ellenség ostoba hazugságokat is kezdett terjeszteni. Hogy, aki belép a csoportba, annak havonta hatvan forint lakbért kell fizetni. — Azért találták ki ezt a szemensze- dett hazugságot a kulákok, volt. csendőrök, fasiszták, hogy visszia- 1 tartsák az embereket a belépéstől. Dr. Kis Antal, görögkatolikus pap is mézes-mázos szavakkal sugdos a csoport ellen. Nagy Károly dolgozó parasztot minden áron le akarta beszélni a belépésről. Nagy Károly lazonhan azt mondta: „Nem hallgatok azokra, akik rosszat akarnak nekem” — s maga, alakított új csoportot. Ezzel, válaszolnak a büdi- szentmJihályi dolgozó parasztok az ellenségnek! Győzelemre viszik a szövetkezeti mozgalmat a községben ! Büdszentmihály termelőssővetheseteineh életéből BüdszentmihMyon, az egyik ' legöregebb termelőszövetkezet a .Petőfi, amely 1949-ben alakult. A húszezerlholdas büdszentimilhályi határban a százharminc hold föld igen kicsiny szigetecske volt és a 'több, mint 3000 család közül, amikor 16 elhatározta, hogy új útra lép, nem keltett különösebb figyelmet. Ahogy a csoporttagok mondják, nem volt semmijük, csak a földjük, meg a dolgos kezük. A iPárt, a dolgozó nép állama segítette őket. Éppen ezért mondhatták már 1950-ban, hogy „van 10 tehenünk, 20 kocánk és 6 lovunk”. Illőiben már a 16 család) helyett 60 i családot számolt a szövetkezet, földjük 490 holdra növekedett. Ló 1 14, juh| 160, sertés 140, szarvasmar- 1 haállomáayuk 34 lett s közben 20 férőhelyes tehénlst állót építettek. 1.952-iben az állatállomány már 52 darab szarvasmarhát, 18 darab lovat, 564 darab juhot, 30 fiaskóéit, 160 süldőt és 40 darab hízót számlált. Több tanyaközpontjuk van, hatalmas tagosftott táblák szélén. Búzatermésük ebben az évben 10 mázsa 30 kilójával fizetett holdanként. Tavaszi árpájuk) liét és fél mázsát, az őszi; árpájuk pedig 10 mázsát adott holdanként. Vájjon miért, amikor az egyénieknek hét _ nyolc mázsás búzaátlaguk és három —négymázsás árpatermésük volt? A Petőfiben alkalmazták a Szovjetunióban meghonosodott keresztsoros vetést A nagytáblákon ezt könnyen tehették, _de hogyan lehet a, kispa reell án. kerasztbe-hosz- szába járatni a, vetőgépet? — sehogy ! A traktorszántotta földeken a korai) vetés nyomán a műtrágya hatására lett három mázsával több búzaátlaguk, mint az egyénieké. A traktorok most is szántanak,, a száraz földet is könnyedén hasítják, de az egyéni gazda a; tehénkéjével) alig boldogul. Nyilván nem tud versenyezni azokkal, akik traktorral akikor szántanak-vetnejk, amikor akarnak. A Petőfidben nincs „aszály” a cukorrépára sem: 170 mázsára számítanak holdamként. — Ennek a cukorrépának a földjét a múlt ősszel 30 centiméter mélyen szántotta meg a traktor! Ezóvben egy munkaegységre mégy kiló búzát, egy kilogramm árpát, 10 kiló borsót kap egy-egy tag, valamint 11 forint, 25 dekagramm cukor és még sok más egyéb jut egy munkaegységre az októberi zárszámadásnál. Borbély Gábor ue- gyedmagával eddig 1000 munkaegységet teljesített, csak erre több, mint 40 mázsa gabonafélét kapnak, Ezenkívül két mázsa 25 kiló cukrot és 10.000 forintot. Az évvégi zárszámadásra azonban még pár- százzal több lesz a munkaegységük. Kovács Sándor, aki liatodnmgával van és csak egyediül tud1 a szövetkezetben dolgozni, már több, mint 300 munkaegységet teljesített, tehát az aprógyereke,kinek is bőven megkereste fejadagját és szépen fog haza vinni pénzt is. Az Új-barázda A régi csoportok közé számolják még"ebben o, községben, az Uj- borázdát is. Ha. 101/9401 az éveit végipsesúmlálnétnk, ugyanazt n fejlődést mondhatnánk el, mint a Petőfiről. Sertésállomárnyu k mintegy 250 körül van. Szántóföldi terményeik messze felülmúlják az egyéniekét. Ezek közül is legjobban kiválik a 7 hold dohányuk, ami a járásban is párját ritkítja. A hét holdról eddig 2000 zsinórral törtek, de meg sem., látszik, hogy híja volna. 8—10 mázsás termést várnak holdamként. Búzájuk azokon a földeken, amelyeket évek óta. ök használtnak, 11 mayát adott. Ezt a gazdagságot látták a büdi dolgozó porosatok, mini Feznek dános, Gábor Mihály, Némátsi hajós és még sokam, akik az utóbbi napokban határozták el végleg, hogy szakítanak az egyéni gaz- dálkodással és a széles útra, a korlátlan, lehetőségek előli átló terme- löszön t kezet be lépnek be. A Dózsa Büriszentmihály dolgozó parasztjai! .Fogjatok hozzá az őszi munkához ! Must új életre léptetek — a szebb, boldogabb élet kapuján léptetek át, amikor aláírtátok a .belépési nyilatkozatot, a,miikor elhatároztátok, hogy valamelyik termelőszövetkezet 'tágjai lesztek. A földetek a terme- , lőszövetkezetbeni főbbet fog teremni, már a. jövő esztendőben is, — de csak úgy, lm már most ezen az őszön jobb művelésben részesül, minit eddig. A jövőévi termés egyik alapja a korai vetés. Ahhoz, hogy a most alákuló termelőszövetkezetek új tábláin korán indulhasson a vetés, először korán kell elvégezni a betakarítást. Amikor valamelyik terményetek beérik, azonnal lássatok hozzá annak betakarításához! Fontos, hogy ne csak a termést szedjétek, le idejében, — mini a napraforgó tányérja, vagy a, kukoricának a csőtermése, — hanem szárát is azonnal takarítsátok le. Ezzel nemcsak a jövőévi termést segítitek: elő1, hanem a takarmányellátástok is javulni fog. Az idejében, vágott kukoricaszár legalább annyi tápanyagot tartalmaz, mint. a közepesiérté- kű rétiszéna. Amennyiben háztáji állatállományotok takarmányozásához nincs szükség a kukorieaszáirra, azt minden esetben adjátok át a szövetkezetnek, hogy besilózhnssa a közös állatállomány részére. Az udvarotokon lévő istáilótrá- gya-menny iséget jelentsétek be a szövetkezetekbe, hogy azt még a következő hetekben kihordhassák a földekre. A gazdag termés egyik feltétele ,a helyesen, választott, trágyázást idő. Márpedig a’ trúgyakihordú.snak, az ideje: nyárvége, illetve koraősz. Az ilyenkor leszántott trágya még a tél beállta előtt bomlásnak indul és jövő tavasszal a növények! számára már felvehető állapotba kerül. Az ősszel trágyázott föld sokkal több csapadékot tud1 a tél folyamául gyűjteni, tartalékolni, mint a trágyázatlani föld. Földeitekről az esetleges gyomokat. ugyanúgy takarítsátok le, mint a kultúrnövényeket, hogy megköny- nyítsétek a traktorok munkáját. — Köztudomású, hogy jó munkát csak tiszta, gyepmentes földön lehet vé-j geizni. Büdszentmihály dolgozó paraszt- j jaí! Láttátok ezóvben is, hogy a kombájnok csak ott' tudnak jó mun-1 kát végezni, ahol a talajt, vetés1 alá, megfelelőien készítették elő. Hogy a j jövő évben helyettetek is kombájn' végezhesse az aratás nehéz munkáját, ebhez már must hozzá kell: járulnotok azizal, hogy a földeteket megfelelően kitisztítva, korán adjátok át a szövetkezetinek. Valamennyietek érdeke, hogy egyetlen szem vetőmag, tisztíttatla- nul, csávázatlanul ne kerüljön a földbe! Büdszentmihály dolgozó parasztjai ! Híresek voltatok a jó gazdálkodásotok ről, de a k'isparcellálto- kön gátolva voltatok a nagy eredmények elérésében. Most minden lehetőség meglesz, hogy korlátlanul emeljétek termésátlagotokat. — A Bárt, kormányzatunk a gépállomáson keresztül) megadja a segítséget ahhoz, hogy földjeiteket a. legkorszerűbben műveljétek. Megvan a. lehetőségetek, hogy az eddigi 8—10 mázsa búza helyett a szovjet kolhozok példáján 15—20 mázsát arassatok egy-egy holdról. Hogy ennyit! fogtok-e aratni, ez rajtatok múlik. Ha idejében, jó magot fogtok vetni, nem fog elmaradni a 'bő termés sein. Kapásaitok is gazdag terméssel fizetnek, ha minden talpalatnyi földet az ősz folyamán mélyszántással le fogtok szántani. Büdszentmihály dolgozó parasztjai! Ezekben a napokban rajtatoki járás, a megye szeme és sokat várnak tőletek. Kezdjetek hát hozzá1 az őszi munkákhoz. Vessétek meg a jövő évi gazdag aratás alapjait, . A jőzsefház! dolgozó parasztok saeanelátttóra fejlődött a volt Des- sewffy-ur,adatom hely én virágzó szövetkezet, a Dózsa-. Szemük előtt bizonyosodott be, hogy a, tagosított, géppel szántott földeken, 22 holdas 'táblán, az idén is 12 mázsa búza termett holdanként. A négyzetesen vetett kukoricájuk száráról! kar- nagyságú1 csövek csüngenek. Becslésük szerint minden holdról leveszik a 35 mázsát. A Dózsa portáján, egyre-másra nőnek ki a földből az 50—.100 férőhelyes ólak, istállók. Itt tenyésztették ki: a, Dózsa tagjai: azt a, szép mungalicatürzset, melyből 5 darab kocát és egy apaállatot felvittek a, budapesti állatkiállításra, ahol az országos versenyben harmadik díjat nyert a kocájuk, apaállatuk. Egyéves bikájuk 560 kiló súlyú, melyet a, jőzsefház,i dolgozó parasztok naponként mennek megnézni, mintha az övék is volna. — Most már olyanok, mint Kiss Balázs, Munkácsi Lajos, id. Pere Károly, ifj. Pásztor Ferenc és akik velük léptek a, Dózsa tagjai közé, hivatalosan is aat mondják: a, * mi búzánk, a mi kukoricánk... Közösen tervezgetik,, hogy az épülő tiszántúli főcsatornából miként és mennyi földet fognak öntözni. A Munka A Munka, tennelöcsoport még nines egyéves, de híre. már bejárta a megyét. Pedig nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Földjük 5< darabban volt, ami 232 holdat tett ki s ez a 232 Imid határos volt Nyíregyházával, Polgárral és Tisza,dadával. Volt olyan nap, hogy kapálás, vagy aratás idején egy-egy csapat 20—25 kilométert is utazóit egyik darab földről a másikra. Kitartó szorgalmuk, munkaakaratuk legyőzte a lehetetlent is. Aratásban, oséplésben olyan mmlcáit végeztek:, (midre még egész Büdszentmihály emlékszik. öB teljesítették először állammal szembeni kötelezettségüket és ők kaptál; meg elsőnek a ti- szalöki járásban a; szabadpiacot. E nagy munka mellett volt idejük, hogy az első nyáron 52 férőhelyes tehén istállót és 60 kecces serUisfiaz- tatót építsenek, A Mu nka termelőcsoport szom szédságú Imin lévő dolgozó parasztok sem jártak behunyt szemmel, alig várták, hogy eljöjjön a, nyár vége, amikor ők is tagjai lehetnek a virágzó termelöcsoportnak. Ezek a csoportok voltak Büdszentmihály termelőszövetkezeti mozgalmának úttörői, ezeknek a tagjai vitték hosszabb, rövidetob idő óta a szövetkezeti mozgalom fáklyáját, ők bizonyították he a, sok nehézség és az ellenség rágalmainak közepette is, hogy egyedüli Jő út a termelőszövetkezeti út, ahol dolgozó parasztságunk megtalálja, a boldogulást 1 Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Szaboles-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza. Felelős: Sziláiryl József. — 1481
