Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-06 / 4. szám

4 NÉPLAP J »>51 január 6. vasánsan minél több falusi dolgozó no jelentkezzen traktoristának Ha kezdődik a% újfehértói bentlakásos tanfolyam a% új traktorista lányok ssámára Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja a nők egyenjogúságát. Biztosítja azt, hogy a nők a ter­melő munka bármely területén dol­gozhassanak. Nem egyszerű vágy­álom már asszonyainknak, leá­nyainknak, hogy komoly munkát végezzenek, egysorban a férfiakkal. Ma az Ipar, a mezőgazdaság min­den területe, a kalapács, a gép, a traktor várja a női kezeket. A múltban IS dolgozhattak a nők egy pár munkaterületen. De milyen volt ez a munka? Napi tiz —tizenkét őrá robot, fis ezért a munkáért a bér? A férfidolgozók is csak tengették magukat a nehéz verejtékes munka után járó fize­tésből. A* a bér, amelyet az ere­jük kiszipolyozása, a kegyetlen ro­bot után kaptak, sokszor még nyo­morúságos életük fenntartásúra, a betevő falat megvásárlására sem volt elegendő. És a nők által vég­zett munka fizetése? Még ettől 1« elrettentőbb volt. A nők a nehéz munkáért, a férfiaknak járó bér 60—70 százalékát kapták csak. — Szociális Intézkedések csak papíron voltak, vagy legtöbbször még azon sem. Nemhogy szülési segélyt ka­pott volna a női dolgozó, de leg­többször még az állását Is elvesz­tette, ha gyermeknek adott életet Ma a dolgozó nő megkapja a munkája után járó rendes fize­tést, éppúgy, mint a férfiak. Ezen felül különböző prémiumokban, jut­tatásokban részesül. Szülési sza­badságot és segélyt kap. Hogy mennyire megbecsülik országunk­ban a női dolgozókat, mutalja sok női sztahanovista, kiváló dolgozó. Szeműn Erzsébet, a mándoki gép­állomás traktorosának egyhónapi fizetése, a cséplési idény alatt, — csaknem háromezer forintot tett ki. Emellett kapott tervtúl teljesí­tési prémiumot, valamint egy rá­diót jutalmul. Eddig legtöbb gépállomáson meg­lelhető volt az a hiba, hogy nem foglalkozott sem a gépállomás Ve­zetősége, sem pedig a gépállomás pártszervezete kellően a női trak­torosokkal. Legtöbb gépállomáson nem sokat törődtek a női traktoro­sok szakmai képzésével. Sokszor megtörtént, hogy olyan traktoros mellé osztottak be női munkaerőt, aki maga is gyengén állt a szak­mai tudással, és így természetesen nem sokat tudott foglalkozni, nem sokra tudta megtanítani a beosz- totják. E viaszán helyzet megszüntetésé­re jelent meg a napokban a l’árt és a kormány által kibocsátott ha­tározat, amelyben elrendelik, hogy a mostani munkaerőtoborzás során beszervezett női traktorosokat bentlakásos Iskolákon képezzék ki, kapják meg a szükséges szakmai oktatást. Megyénkben ez az isko­la január 6-án kezdődik Ujfehér- tón. Az iskolán résztvevő új trak­toros nők teljes ellátást és ruhá­zatot, valamint fizetést kapnak. A most meginduló tanfolyam már­cius 0-ig fog tartani, mintegy 60 résztvevővel. De emellett később indul egy másik tanfolyam is, me­lyen a később toborzott nőket ké-1 pezik kt. A falu asszonyai és lea- J nyal előtt most megvan a lehető- t ség, hogy tanulhassanak. Falusi dolgoző nők, jelentkezzetek trakto­ristának! A levelezők megyei tanácskozása Zizegő papírlapok, ingek korodba bújva vagy étéles kosárban indultok vándorútra. Hagy, fáradt munkáskezek dédelgették vigyázva. A sajté — tilos gyümölcs — így jutott be a gyárba. Zugnyomdákban nyomatták rejtegették föld alatt — s mindenhová elértek mégis e szikra-szavak. Szilvából pattan a láng — kinyúlt a forradalom, S zizegő papírlapok most röpködnek szabadon. A sajtó: néped kenyere. A hibákra orvosság. Ha, kézbe veszed: messze látsz, kezedben egész ország. Hozzád hozza a világot, Korea népe sorsát, francia sztrájkok győzelmét, s a szovjetek országát, A sajtó: néped fegyvere. Megleled benn önmagad, mintha tükörlapra néznél: látod napi harcodat. Leveled kapocs közötted, f egész néped között visz is, hoz is, mint a vonat, mely két várost összeköt. Szava szarud — tanuld, olvasd. Leveleiddel vedd körül! Erős lesz így, mint sok tégla. Ha szilárd fallá tömörül. MÉSZÁROS KATALIN, az ,.Északmagyarors:iiu" levelezője. Minden évben szebb az életünk Háromszorosára növekedett és felélénkült a kemecsei járás békebízottságainak munkája Az elmúlt esztendőben nagy fej­lődést értek el járásunk békebizott­ságai azon az úton, amelyet Rá ősi elvtárs jelölt meg a II. Pártkon­gresszuson. üzemeinkben és a fal­vakban a termelőmunkában és kö­telezettségeik teljesítésével, dolgo zó társaik mozgósításával bizonyí­tották a bébebizoftságok tagjai, hogy tettrekész harcosai a béké­nek. . A nyírbogdányl üzemi béke- bizottság békemüszakok kezdemé­nyezésével, újítások és észszerüsí- tések terjesztésével, azután. Here József vezetésével a békekölcsön- jegyzésnél is kivették részüket a munkából. Rákosi elvtárs november 30-t be­széde után békebizottsági kisgyti- léseken Ismertették Rákosi elvtárs beszédét. Berkeszen Ismertették például a nyugati imperialista or­szágok gazdasági helyzetét, „ nyo­morúságos közellátási állapotét, hisz ótt minden pénzt fegyverke­zésre költenek. Ezzel szemben ná­lunk a jegyrendszer tátörlése, a mezőgazdasági árak szabad for­galma további fejlődésünket, a bé­ke megszilárdítását szolgálja. M. Nagy Lajos békebizottsági tag el­mondotta, hogy ezután nekik béke­harcosoknak, még sokkal példamu­tatóbban kell teljesíteniük állam Iránti kötelességüket. Iá. Juhász Károly ugyanitt az ellenség elleni fokozott harcra, a feketevágokra, a feözellátás ellenségeinek éber le­leplezésére hívta fel a figyelmet. Sztálin elvtárs születésnapjára való készülődés, a rendszeresen tartott kisgyülések nagymértékben szaporították a békebizottsőgok számát. Év elején mindössze 80 békebizottság működött a járásban és ezekhez újabb 101 alakult az év végéig. Számos községben adóssággal kezd;ék az új tervévet és békebi­zottságaink komoly feladata, hogy az állam iránti mindennemű köte­lezettség maradéktalan teljesítésé­re hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét. Kovák András kemecsei békebizottsági tag teljes joggal kö­veteli, hogy büntessék meg azokat, akik többszöri figyelmeztetésre eem, teljesítették kötelességüket és ez­által államunk gyengítésével öntu­datlanul is a háború tervezőit, — Trumant és cinkosait, — a mi el­lenségeinket segítik. A nyírbogdányi üzemi békebi­zottság kultúrműsorral akarja ha­tásosabbá tenni munkáját, Nyír- bogdánybau és Yasmegyeren, Besz­íavífson munkáján a A DISz. taglétszámának növelé­se szorosan összefügg a DlSz-szer- vezet más egyéb munkáival. A buji DISz-nek ezen a téren sok a tennivalója. 70 tagja van, de a 70 tag nem látogatja rendszeresen a gyűléseket Egy-egy gyűlésen nem jelenik meg több, miét 20—25 fia­tal. A fiatalok nem érzik ottho­nuknak a DISz-szervezetet A vezetők nem törekszenek ar­ra, hogy kielégítsék az ifjúság ér­deklődését, a tanulás és szórakozás vágyát. Hogy Is menne a szervező munka, amikor maga a DISz-tit- kár sem törődik a szervezéssel. A vezetőség úgy határozott, hogy vasárnap tagtoborzásra mennek. A tagság össze is jött —. habár kés­ve: de azért kimehettek volna. De a titkár elvtárs nem volt hajlan­dó kimenni. Es nem titkárhoz méltó viselkedés volt, különösen mert Önderó elvtárs pártvezetőségi tag is. A bujt pártszervezet mindeddig nem figyelt ft*l a bujl DlSz-szer- vezet rossz munkájára. A l’árt II. kongresszusán ]>edig maga Rákosi elvtárs hívta fel a pártszervezete­ket. a párttagok figyelmét: hogy a DISz-nzervezetekre különös gon­dot fordítsanak. Ha a buji fiata­lok a Komszoinolt akarják követ­Hegjelent a ..Tartós békéért népi demokráciáért“ legújabb száma Megjelent a „Tartós békéért, népi demokratáért!“ [Legújabb »zárna. ,A lap ,, Sztálin történ el m i j el ént őségű üzenete a japán néphez“ címmel kö­zöl vezércikket. A lap első oldaík>n közli Sztálin iflviűibs üzenetének teljes szövegét. JBezámol Han Ce Tung, Boleslaw Bie- ;rut, Klement Gottwald, Geprgi Dara- Janov, Kim ír Szén újévi üzeneté­ről. A lap rövid híreket közöl a Szov­jetunió ée a népi demokratikus or- «zágok gazdasági skereiröl. Közli a lap Vlko C3enrcnkovnak, a Bolgár Kommun ista Párt Központi Bizottsága főtitkárának beszédét az fe>ari közlekedési ée építőipari szta­hanovisták országos tanácskozásán. Herbert Steiner, a Szabad Osztrák Ifjúság Szövetsége titkára „Az osztrák ifjúság harca a békéért és a gazda­sági jogokéit“ címmel Antonio Pe- sentí, az Olasz Konimunsta Párt Köz­ponti Bizottságának tagja pedig „Az Olasz Kommunsta Párt harca a béke- gazdaságért“ címmel írt cikket. Jan JDrdä cseh író cikkében az USA-kongresszus október JO-én elfo­gadott bűnös törvényével logiaJkozik. Kéné Andrieu „Amerikai megszál­lók Európában“ címmel ír cikket. A lap rovatot közöl „A kommunis­ta és munkáspártokról“ címmel és kö#ü Ja-n Marek politikai jegyzeteit. terecen és több helyen békeesteket rendeznek, ahol nem ritkán 2— 300-an vesznek részt. Iskolai béke­bizottságaink Sztálin elvtárs szü­letésnapjára tett vállalásukként 3 mázsa hulladékvasat és két mázsa kukoricát gyűjtöttek. A közeljövő­ben még fokozottabban felkaro­lunk minden kezdeményezést, hogy járásunk dolgozói mindannyian te­vékeny harcosaivá váljanak a bé­kének. SZABÓ MIKLÓS, Kcmccse, buji DISZ-szervezet ni, akkor jobb munkát kell vé­gezniük, Biztosítani kell, hogy a fiatalok rendszeres politikai oktatásban, kultúrmuukában vegyenek részt. Ez vonzani fogja a kívülálló fia­talokat is. Létre kell hozni egy jó kultárgárdát, olyat, mint amilyen 1040-ben, 1950-ben volt. A múlt év­ben zuár teljesen megállt a ktlltúr- munka. Nem is tudnak jó munkát Végezni kulturális téren, amikor maga a kultúrfelelős sem látogatja a gyűléseket Ez a helyzet az oktatás területén is. Eleinte Farkas elvtársnő volt az előadó, ö lett volna a legalkal­masabb a szeminárium vezetésére, mivel ő végezte el az előadóképző iskolát. A pártszervezet azonban más feladattal bízta meg, anélkül, hogy mérlegelte volna az ifjúság oktatásának jelentőségét. Utána Feles elvtársnő lett az előadó, de ő sem tud’a előrelendlteni az ok­tatási munkát. Sokszor elmaradt a politikai kör. Ezeu a téren is nagy a felelőssége a pártszervezetnek: segítenie kell a fiatalokat a poli­tikai kör jó megszervezésében és a foglalkozások megtartásában. A DISz. Központi Vezetőségének idevonatkozó határozata érvényes a buji szervezet munkájára is. A határosat kimondja többek között, hogy fokozni kell az ifjúság köré­ljen a politikai nevelűmuukát, a fiatalokat áldozatkész hazafiakká kell nevelni. A határozat kimondja azt is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az ifjúság szabadidejét hasznos foglalkozások­kal töltse, gondoskodni kell a kul­turális tevékenység növeléséről, r.t szórakozás biztosításáról. így keijl tennie a bujt DlSz-szervezetnek is. Szorgalmas fiatalokat kell bevon­ul a vezetésbe, akik szívügyüknek tekintik a munkát s nem kénysze­rűségnek, mint a mostani DISz- titkár. SOLTÉSZ JÁNOS. a telektanyai termelőszövetkezetben Az én életem Is éppen olyan bi­zonytalan volt a múltban, mint a sokezer részesarató, kubikos mun­kát végző nincstelen társaimé. Hol akadt munka, hol nem. Ha néha dolgoztam is a földesurak földjén, akkor is csupán annyi jutott a S0 filléres napszámból, hogy éppen éhen nem haltunk. Hubára már nem jutott sem Dekem, sem az asz- szonynak, sem pedig 5 gyermekem­nek. Már 1945-ben változott a sor­som, hiszen 0 hold földet kaptam amit ha nehezen is, jószág nélkül műveltem meg, de az már nekem termett. Persze a kulákok igaköl­csönzését tízszer, százszorosán kel­lett megfizetnem. Aztán 1948-ban megalakult itt kint a Telektanyán is a termelőcsoport. Először egy évig engem is elriasztottak a Vi­rág József-féle földbirtokos félék a csoportba való belépéstől, de én Inkább aztán a szememnek hittem és a következő, 1949-es évben már én is a esoporttagok közt dolgoz­tam. Már az első év is bebizonyí­totta, úgy Dekem, mint a többi csoporttagoknak, hogy valódi éle­A Szovjetunióban az újságok aktíváinak fog­lalkoztatásában nagy szerepet töltenek be a munkúslevelezők ellen­őrző portyázásai. Eze­ken a portyázásokon a szakemberekből, szta- hánovlstákból, újság­írókból álló brigádok megszemlélik, ellenőr­zik a különböző mun­karészlegeket és ta­pasztalataikról jelen­tést adnak a szerkesz­tőségeknek. a lapok azután a jelentések alapján közlik bíráló cikkeiket. A termelés legkülön­bözőbb területein meg­jelennek a munkásle- velezők és portyázásaik eredményességét pél­dák igazolják: A Sztálinéi területi lap tevékenyen harcol a bányamunkáknál az új technika bevezeté­séért és mennél sike­resebb kihasználásáért. A portyúzó brigád, amelyet a szerkesztő­ség technikailag kép­zett munkáslevelezői- bői. sztahánovlstákbó!, mérnökökből állított össze és a szerkesztő­ség néhány tagjával egészített ki, a Sztá­linéi terület bányáiban mindenütt felülvizsgál­ta a gépesítés menetét tünk csak most kezdődik igazán. Abban az évben egyedül dolgozva 227 munkaegységet értem el, ami után 7.500 forint készpénzt kap.- tam. Gyermekeimnek, magunknak ruhát vettem és egy sertést, amit 160 kilósra hizlaltam . ki. Első olyan tél következett rám 1950- ben, amikor nem volt gondom csa­ládom ellátásán!. És ez most mát így van évről, évre, télen, nyáron. Most már van tehenem is. A levá­gott bízók helyett ott vannak a jövőévre már most a malacok. Mindannyiunknak van tisztessége­sen ruha, bakancs, cipő, gumicsiz­ma. Bőségesen van tüzelő, élelem. Azt pedig sohasem fogjuk megbán­ni, hogy a csoportba léptem, mert minden évt>en csak szebb, könnyebb és boldogabb lesz az életünk. Fekete Sándor, n telektanyai „Vörös Csillag'’ termelőszövetkezet tagja. A munkáslevele&ők portyái és ellenőrizte, mit tesz­nek az üzemekben a gé­pek mellett dolgozó bányászok műszaki képzettségének emelése érdekében. A munkás­levelezők portyájának eredménye csakhamar megmutatkozott a ter­melésben. A feltárt hiányosságok kiküszö­bölésével, a felderített fogyatékosságok orvos­lásával ezekben a bá­nyákban nagyot len­dült a munka üteme. Az „Uralszklj Itabo- csij” (Uráli Munkás) szerkesztősége az áru- dák, kereskedelmi vál­lalatok és intézmények munkájának ellenőrzé­sére indított felderítő portyát. Ebben keres­kedelmi szakemberek vettek részt, olyanok, akik már régebben a lap levelezői gárdájá­hoz tartoztak. Tapasz­talataikról, megfigyelé­seikről anyagot gyűj­töttek, majd a nyilvá­nosság elé tárták ész­revételeiket és a ke­reskedelem megjaví­tására irányuló javas­lataikat. Ez a portya is jó eredményt hozott. A „Moszkovszkája Pravda” szerkesztősége Is szervezett ilyen por­tyázásokat. Az egyik esetlven ellenőrizték, begy a nyári évszak­hoz előkészítették-e a városi kerteket és par­kokat. A port.vázó bri­gád tagjai munkásle­velezők, komszomol is­ták, a kerületi szovje­tek aktivál voltak. — Felkerestek minden parkot és kertet, be­szélgettek a környező házak lakóival, sok ja­vaslatot és észrevételt gyűjtöttek. A brigád jelentését közölték a lapban és a cikk nyo­mán a városi és kerü­leti tanácsok kiküszö­bölték a feltárt hiá­nyosságokat. A szovjet újságok nem szorítkoznak csak fogyatékosságok felde­rítésére, hanem a por- tyázó brigádok által közölt anyagokat ter­melési és műszaki ér­tekezleteken, a párt- szervezetekben, a terü­leti, kerületi, körzeti és városi bizottságokban széleskörűen megvitat­ják és így elérik, bogy a megfigyelések nyo­mában minden esetben eredmény születik: el­tűnnek a fogyatékos­ságok, megvalósulnak a hasznos ötletek, meg­javul a termelés.

Next

/
Thumbnails
Contents