Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-31 / 25. szám
néplap 1952 január 51, csütörtök Senkinek sem sikerül megingatni a Szovjetunió és Kína karüti viszonyát Malik elvtárs beszéde az EIVSZ politikai bizottságának illésén Az ENSZ-közgyttlés politikai bizottságának január 28-1 ülésén Malik eb társ beszédet mondott. A kuomintang-cselszövéssel kapcsolatban foglalkozott az amerikai, kubai és perui küldött felszólalásával, melyekben valósággal hemzsegtek a Szovjetunióra és a Kínai Népköztársaságra szórt rágalmak és koholmányok. Malik elvtárs tényekkel bizonyította, hogy a Szovjetunió és Kína között 1045-ben a Csang-Csun vasútvonalról szóló egyezmény, továbbá a Post Morthinnal kapcsolatos egyezmény, valamint a szovjet csapatok Mandzsúriából történő kivonására vonatkozó megállapodás rendelkezéseit a Szovjetunió mindenkor szigorúan megtartotta. A rágalmazó kobolmá nyok arra irányulnak, hogy megbontsák a kínai és a szovjet nép barátságát — mutatott rá Malik elvtárs. A rágalmakkal ellentétben az igazság az, hogy a háború befejezése után éppen az amerikai imperialisták kezdték meg haladéktalanul távolkeleti terveik előkészítését Korea és Kína ellen. Malik elvtárs utalt a Pauley-misz- szió „működésére”. Ezt a missziót a japán kapituláció után az amerikai kormány küldte Koreába és Mandzsúriába azzal az ürüggyel, bogy „kivizsgálja a háború okozta károkat”. A misszió távolkeleti tartózkodása alatt adatokat gyűjtött, térképeket készített, amelyeket Koreában működő amerikai parancsnokság most arra használ fel, hogy meghatározza a bombatáma- dások célpontjait. Az imperialisták agresszlós terveit bizonyítja, a több! között, Wedemeyernek 1947- ben Trumanhoz küldött jelentése, mely Észak-Korea elfoglalásának és az egész Korea amerikai főtámaszponttá, Kína és a Szovjetunió ellen irányuló katonai híd-, 'fővé változtatásának tervét tartalmazta. Malik elvtárs ezután a tények egész sorával bizonyította be, hogy a Szovjetunió és Kína között 1945-ben megkötött egyezmény egyes cikkelyei az 1950-ben létrejött egyezményben hogyan módo sultak a kínai nép javára. Idézte többek között az 1950-es egyez- »ény ama pontját, amelynek értelmében a szovjet kormány ellen szolgáltatás nélkül átadja Kínának az egész Csang-Csnng vasutat és a következő szavakkal fordult a küldöttek felé: — Nevezzenek meg a küldött urak legalább egy külföldi — angol, francia vagy amerikai — társaságot, amely lemondott minden jogáról és vagyonáról annak az országnak a javára, ahol vagyona van és ellenszolgáltatás nélkül átadta mindezeket a jogokat és a vagyont annak az országnak teljes használatára és birtokába, amelytársaság van. — történelem nem nek területén a Ilyen példát a Ismer. Ezzel szemben az Egyesült Államok megsértette az ENSZ-közgyűlésnek 1948-ban a tdvolkeleti nem- zetlcözi viszonyok megszilárdításával kapcsolatban hozott határozatát, amikor elfoglalta Taivan szigetét, tűri, hogy a kuomintang megbízottja még mindig helyet foglaljon az ENSZ-ben, pénzeli a kínai nép által megdöntött kuomintang uralmat, sőt kísérletet tesz arra, hogy e bukott uralmat rákényszerítse a kínai népre. Malik elvtárs hangsúlyozta, hogy ami a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti kölcsönös viszonyt illeti, az nem lehet a közgyűlési vita tárgya. „Ez a viszony — mondotta — baráti, szilárdan a tartós barátság elvén alapul és senkinek sem sikerül megingatni a Szovjetunió és Kína baráti viszonyát, a tdvolkeleti béke és biztonság zálogát.” Beszédének befejező részében foglalkozott a „húrom nagyhatalom deklarációjával", amely a politikai bizottság január 28-1 ülésén hangzott el és amelyet Inkább „a három gyarmattartó imperialista hatalom deklarációjának” lehetne nevezni, A nyilatkozat ugyanis közvetlen agressziós és háborús fenyegetést jelent Ázsia szabadságára és függetlenségére törekvő népek ellen. A szovjet küldött kifejtette, hogy ennek a „deklarációnak” közvetlen előzménye volt az a két tanácskozás, mely Washingtonban zajlott le. Az egyiket a három hatalom vezérkari főnökei tartották, a másik pedig Churchill és Truman között zajlott le. B tanácskozások célja — mint most már általánosan ismeretessé vált — a távolkeleti agresszió ki- terjesztésére irányuló katonai tervek kidolgozása volt. 1 Nyilvánvaló, hogy Washingtonban új háborús összeesküvést szőttek az ázsiai népek ellen. Malik elvtárs idézte a Daily Mail című angol lap jelentését, amely szerint „Csang Kai Seb-féle csapatokat vonnak össze a burmal határon” és hogy ez év áprilisában támadást terveznek a „kínai vörösök ellen”. Kimutatott továbbá: az a tény, hogy az imperialisták makacsul elhúzzák a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat, azt a célt szolgálja, hogy folytassák, sőt kiterjesszék a koreai agressziót. Végül hangsúlyozta, hogy a kuomintang koholmánya csak álcául szolgál arra, hogy az amerikai agresszorok elleplezzék a tá- volkeieti háború és agresszió kiterjesztésére irányuló terveiket és javasolta a koholmány elvetését. Kölcsönös áruszállítási egyezmény a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között A Magyar Népköztársaság kormányküldöttségével Moszkvában kölcsönös baráti megértés jegyében folyt tárgyalások eredményeként ez év január 23-án aláírták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között létrejött hosszúlejáratú kölcsönös áruszállítási egyezményt, valamint a teljes vállalati berendezések szállításáról és az 1952—19őő'. évi műszaki segélynyújtásról szóló egyezményt, A szerződő felek kölcsönös kereskedelmi forgalmuk továbbfejlesztésére irányuló törekvésükben megállapodtak abban, hogy az 1952— 1955 időszakban jelentősen fokozzák az árucsereforgalmat a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között. Január 29-én a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége elutazott Moszkvából. A Magyar Sajtó Napját a Magyar Rádió is az eseményhez méltó műsorszámokkal ünnepli. — Január 30-án, szerdán délután 17.80-kor előadás hangzott el a Kossuth-adón „Példaképünk a Bolsevik sajtó” címmel. Február elsején, pénteken „A szabad sajtó fegyverével” címmel 15.40-kor közvetíti a Petőfi-rádió Aezél Tamás Kossuth-Ufjas költő előadását. — Ugyanezen a napon a Kossuthadón 10.20-kor az úttörő-rádióműsorában hangjáték formájában elevenedik meg a Szabad Nép megindulásának hősi története „Harcol a Szabad Nép 1” címmel Este 20.45-kor a magyar sajtó dolgozóinak tiszteletére ünnepi hangversenyt közvetít a Kossuth-rádió, kiváló és érdemes művészek, Kos- suth-d íjasok közreműködésével. Budapestre érkezett M. A. Harlamov elvtárs, a Pravda szerkesztőbizottságának tagja A Szabad Nép fennállásának tizedik évfordulójának ünnepségeire szerda délben Budapestre érkezett M. A- Harlamov elvtárs, a Pravda szerkesztőbizottságának tagja. M. A. Harlamov elvtársat a Ferihegyi-repülőtéren Mihályfí Ernő népművelési miniszterhelyettes, Betlen Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője Komor Imre elvtárs, a Népszava főszerkesztője, Gimes Miklós elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja, Vadász Ferenc elvtárs, az Ujságírószövetség főtitkára fogadták. Megielent a fogadáson A. J, Bsliaíev elvtárs, a Szovjet Tájékoztatási Iroda budapesti irodájának vezetője és V. M, Malígím elvtárs. a Pravda budapesti tudósítója. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet sajtóvisszhangja Az Amuré című francia lap. továbbá a keleteurópai országok is hangsúlyozza a szovjet kereskedelem övezetének különös jelentőségét, mivel ,,A Szovjetunió nem- esupán azokkal az alapvető tér- mclvényckkcl rendelkezik, amelyekben Kyugat-Európa ipari hiányt szenved, hanem a fogyasztás méreteit tekintve, egyben a világ leghal álmosabb piacainak is birtokában van.” A. Paris Presse kiemeli, hogy „a, kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése a Kelettel hozzájárulna ahhoz, hogy a fegyverkezés politikájáról a békés gazdálkodás politikájára térjenek át.” A New Contra! European Observer című angol folyóiratban írt cikkében Gordon Shaffer megállapítja: „Anglia elérte háború utáni fejlődésének azt a szakaszát, amikor népünk élete, valamint a azdasúgl katasztrófa elkerülésének egyedüli lehetősége attól függ, sikerül-e ismét megszilárdítani a barátságot a Kelet és a Nyugat között.” Algemeen Handelsblad, a holland nagykereskedelmi és nagyiparos körök lapja január 6-1 számában megállapítja, hogy nemcsak Kína, hanem Ázsia más országai, jó vásárlók és ugyanakkor nyersanyagszállítók lehetnek. A Stockholms Tidningen című svéd lap január 14-1 számában megállapítja, hogy a moszkvai értekezlet vitájának egyik legfontosabb kérdése a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása Nyugat és Kelet-Európa között. Az indiai lapok megállapítják, hogy Bombay ipari körei örömmel fogadják az értekezlet összehívásának hírét ét a Szovjetunióval való üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett szállnak síkra. A nyugatnémet gazdasági körök továbbra is nagy érdeklődést tanúsítanak a nemzetközi gazdasági értekezlet iránt. A Düsseldorfban megjelenő Handelsblatt című lap január 9-i számúnak vezércikkében a Kelettel folytatott kereskedelem mc-llett száll síkra. A lap rámutat, hogy a Szovjetunióból és u népi demokratikus országokból Nyugat--.Németországba irányuló nyersanyagszállítás lényegesen hozzájárulna a nyersanyaghiúny ki küszöböléséhez sok nyugati piacon. A New-Yorb Times beismeri, hogy a nemzetközi gazdasági értekezlet összehívása gondolatának nagy sikere van. Beregdarócon több, mint 160, Csarodán közel másfélszáz dolgozó parasztcsalád lépett a termelőszövetkezetekbe Beregdarócon, Csarodán is megindult a falu a szövetkezetek felé. Beregdarócon a régi termelőcsoport mellett három új tszcs, alakult rövid pár nap alatt, 1CS család 1100 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Csarodán ugyancsak néhány nap leforgása alatt 118 dolgozó parasztcsalád lépett az újonan alakult termelőcsoportba, húsz család pedig a régi szövetkezetbe. A községben 1260 holddal gyarapodott a szövetkezeti terület. Hogyan történt? Ahogy például a beregdaróci dolgozó parasztok elmesélik, nem most, nem is két-liárom hete. Sokkalta régebben. Akkor kezdődött, amikor figyelemmel, éber szemmel fordultak a kívülálló egyéni gazdák a szövetkezetek felé. Akkor, amikor úgy augusztus tájban Csók Sándoréknúl, Szőke Jó- zseféknál össze-összejöttek a parasztok esti, vagy vasárnap délelőtti beszélgetésre. A szövetkezetről volt mindig szó. CSóK SÁNDOR 13 holdas középparaszt. Elmondja most, hogy tavaly a nyár végefelé eljárt hozzá a 32 holdas Nagy Imre, a 9 holdas Barkaszi Károly, ifjabb Szarka Sándor és még többen. Régebben elhatározták hogy alakítanak egy első mintájú termelőcsoportot, Csak az elhatározás nem öltött még kézzelfogható alakot az új csoportban. Volt, ami viszariasztotta őket a szövetkezettől. — Az, hogy nem a legjobban dol- ;oztak nálunk a szövetkezetiek — mondja Csók Sándor. — Sokfelé gazos volt a földjük, ahogy mondják: nem volt jó a munkafegyelem. Szóval nem érezte mindegyik tag magát gazdának a szövetkezetben. Jól láttuk mi, hogy például mé; Torma Gyula brigádvezető sem járt ki rendesen dolgozni. Igaz, hogy leváltották azóta. Jól tették. Do volt többféle hiba náluk. Például azt is észrevettük, hogy nem nagyon támogatják őket a járástól. Előfordult, hogy kaptak ugyan három pár lovat, de szerszámot csak egy párra adtak. És ami mégis megfogott bennünket. Az, hogy minden hiba ellenére mégis annyi terménye van minden szövetkezeti tagnak odahaza munkaegységei után, hogy bőven jut kalácsra is. És hogy mennyi ruhát vásároltak! Volt, aki egy egész öllel vitt haza csomagot. No meg, aki azelőtt sohase vágott disznót, most vágott, mióta szövetkezetben van. Egyszóval BŐSÉGÉBEN VANNAK mindennek a szövetkezeti parasztok. Elmondják még Csók Sándorét: Rákosi elvtárs november harmincadikat beszédét együtt hallgatták meg. Akkor ismét felvetődött a szö- vetkezetalakitás dolga. így jött el a december tizedik! tanácsülés, ahová olyan „vendégek’’ jöttek, mint Kötény Bálintné kulákasszony, meg Tar Ignác volt csendőr. Azért, hogy megzavarják Csók Sándorék tervez- getését a szövetkezettel kapcsolatosan. Azonban ml sem sikerült nekik, mert az új már megfogant az emberekben, semmi kulákfurfang se tudta onnan kitépni. Ellenben az megtörtént, hogy a kulákasszonyt, meg a volt csendőrt elzavarták. Csók Sándor és a falu sok dolgozó parasztja hallgatta meg ismét Rákosi elvtárs szavát, mikor a termelőszövetkeztek és gépállomások második országos tanácskozásán beszélt. S akkor felvetődött: — ügy látjuk, a falu régi szövetkezete bizeny nem mindig ő? neui mindenben gazdálkodott úgy, ahogy Rákosi elvtárs beszélt a szövetkezeti munkáról. De úgy látjuk, aszerint fognak dolgozni. És akkor még nagyobb eredményeik lesznek! Jó hát az a szövetkezet. Huszonheted ikén, most vasárnap történt, bogy a régen tervezett csoport megalakult. Igaz, nem első mintájú, de hármas mintájú lett belőle. Herka Sándor elvtárs, a párttitkár az első belépők közt volt, Csók Sándorral, Nagy Imrével, Barkaszí Károllyal, ifjabb Szarka Sándorral. Másnap, hétfőn már több, mint nyolcvan család lépett a szövetkezeti útra Beregdarőcon. S nemcsak az történt Beregdarócon, hogy megszaporodott a régi szövetkezet, hogy újak alakultak, új termelőcsoportok. Hanem azonnal dologhoz láttak a belépők. Nyolcvan igásökröt, 18 lovat vittek a szövetkezetekbe, megalapozták n közös vagyont. S már szervezik a munkát, előrelátón. Széles Károly valaha Bútintházl volt földbirtokosnál volt dohányos. Jó munkás embernek ismerik Beregdarócon. Jó gazda volt a maga földjén. S jó gazda lesz a szövetkezetben. Már az első nap megkereste a tanácsházán Csók Sándort. Nincs ugyan még elnök az új szövetkezetben. De Csók Sándort tartják vezetőnek. Azért ment hozzá Széles Károly, hogy felvesse: mi lesz a dohúnyroelegággyal? Nádról gondoskodni kéne már.,. Beszéltünk mostmár eleget a szövetkezetről. Benne vagyunk, gyerünk hát munkára” — így beszélt. S így beszélnek az új szövetkezeti parasztok Beregdarócon is, Csarodán Is. CSARODÁN Nagy Sándor középparaszt mondja el szinte az összes újbelépő dolgozó paraszt nevében: „Dáttuk, Darőczí Berti, Medve Laci, Csizmárék mennyi sokat vittek haza a szövet, kezetbő! esztendei munkájuk után. Daróczi Bcrti például vagy 11 mű zsa búzát, másfélszáz kiló zabot, 31 kiló árpát, vagy hét mázsa szénát, öt mázsányi kukoricát vitt haza, s pénzt annyit, hogy ruhafélét és sokmindent vásároltak. Nem ma kezdtem én el a belépésen gondol kodni, hanem régen és amikor dön töttem, másnap felpakoltam a gazdasági felszerelést a szekérre és bevittem a tszcs-be, a lovakat saját kezűleg kötöttem be a közös istállóba és együtt ünnepeltük meg ezt a napot a nagy családdal a tszes-vel, ahova ezentúl én is tartozom. Együtt közösen fogjuk mostmár az egészséges munkaszervezetet kialakítani és harcolunk az eddiginél nagyobb ered mények eléréséért. Azt is mondtam, hogy a tszcs nevet Bástyáról változtassuk meg önkéntesre, mert mi aztán mindannyian tényleg önkéntes elhatározással léptünk a nagy üzemi gazdálkodás útjára.” így nézte a szövetkezetei Nagy Sándor, Király Bertalan 24 holdas középparaszt, a 40 holdas Szakács József és még a többiek, akik mind beléptek már. Azt látták a szövetkezetben, hogy ott fejtheti ki igazán a tudását egy olyan ember, aki ért a földhöz, a jószághoz, és ott van lehetősége arra, hogy még jobb módot tanuljon még jobb eredmények eléréséhez. Hatvan pár lovat, hatvan tehenet vittek magukkal a szövetkezetekbe az újbelépők Csarodán is. És dolog hoz láttak. Szervezik a munkát, szó van már arról, hogyan vonják majd be a családtagokat, mit tesznek azért, hogy fegyelmezetten menjen a munka. Egyszóval úgy dolgoznak, ahogy megmutatta nekik, ahogy tanácsolta Rákosi elvtárs, n Párt.
