Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-30 / 24. szám

1952 január 30. szerda NÉPLAP a Hozzászólások Csojbalszan elvtárs életéről az építőipari műszaki vezetők megyei tanácskozásán Az építőipari szakszervezet me­gyei bizottsága az építőipart mű­szaki vezetőket tanácskozásra hívta össze. A beszámolót — melyet la­punk előbbi számában, közöltünk — Somlósi elvtárs tartotta meg, majd az alábbi hozzászólások következ­tek : Yalkovlcs István elvtárs, az Útfenntartó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a vállalat hogyan érte el a mnltévi 148 százalékos lervteljesítését. Megteremtették az egyéni felelősséget. Kiépítették a dolgozók körében a bírálat szelle­mét, ami hathatós segítséget adott a vezetésnek.Nem egy esetben for­dult elő. hogy a dolgozók bírálták a vezetőség munkáját. A munkafe­gyelem megszilárdítására a leg­messzebbmenőkig biztosították a művezetők jogait. Iliihez hozzájárult még a mű­szaki feltételek biztosítása, a ver­seny nyilvánossága, a fennakadás nélküli anyagszállítás, az osztályok közötti jó együttműködés. Ugyan­ezek a tényezők lendítik előre most is munkájukat. Rákosi elvtárs születésnap­jára olyan jelentős felaján­lásokat tettek a dolgozók, hogy azok végrehajtásával a vállalat évi tervét 10 hó­nap alatt lógja teljesíteni. Hibának említette Valkovics elv- lárs azt, hogy az újításokkal való foglalkozást elhanyagolták. Megta­karításnak vették például, ha a ki­hulló köveket összeszedték, amiért pénzt is fizettek. Később jöttek rá, hogy nem így kell takarékoskodni, hanem olyan minőségi munkát vé­gezni, hogy a kihullások megszűn­jenek. Ezt megértve, a dolgozók át­tértek a minőségi munkára s en­nek szellemében tettek vállalásokat is. Valkovics elvtárs felhívta még a műszakiak figyelmét arra, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a fizikai dolgozókkal, ötleteikkel, ja­vaslataikkal segítsék elő a tervtel­jesítést. Törekedjenek arra, hogy az évi tervet határidő előtt teljesí­teni tudják. Beregszászi József elvtárs, a tárcái i kőbánya üzemvezetője elmondotta, hogy a gépek használata, az újítások, ész- szerüsítések bevezetése nagyban elősegítették a tervteljesítést. Múlt­ért tervüket már októberben 58 va­gon kő kitermelésével túlteljesítet­ték. Jauuárhaví tervüket már 53 vagonnal túlteljesítették és a hó végére 143 százalé­kos eredményt lógnak el­érni. ,.A tervet teljesíteni azonban csak úgy lehet — mondotta a továbbiak­ban Beregszászi elvlárs —, ha a dolgozók egyénenként ismerik azt, hogy mit kell teljesíteni, hogy áll­nak naponta ezzel a tervteljesítés­sel és természetesen, hogy milyen százalékban áll a túlteljesítés is.’’ Az évi térvteljesítűssel foglalkoz­va. Beregszászi elvtárs a kőbánya dolgozói nevében vállalta, hogy az üzem első negyedévi tervét Rákosi elvtárs szüle­tésnapjára — március 9-re — beiejezi és évi tervüket 10 hónap alatt teljesítik. Ezt a vállalást úgy kívánják tel­jesíteni, hogy új módszereket, újí­tásokat vezetnek be a munkába, amiben a műszakiak nagy segítsé­get adnak. Az egyik törőgépet pél­dául egyszerű csúszdával látják el, hogy az eddig csupán etetéssel fog­lalkozó két dolgozó más munkát tudjon végezni. Naponta hrigúdvezetöl érlekezle- tet tartanak, ahol megbeszélik a másnapi tervfelaflatokat. A munka­fegyelem megszilárdításával kap­csolatban elmondotta, hogy a mű­szakiak bátran alkalmazzák a nevelő-javító módszereket. Ha oz.t nem teszik, a becsületes dolgozók nagy többsége előtt vesztik el nép­szerűségüket. Holtai elvtárs a Tiszamenti Vízmííépítő Vállalat főmérnöke megemlítette, hogy a munkák tervszerűbbé tétele az elő­készítő intézkedésekre irányítja a figyelmet. A politikai és szakmai oktatás kérdésével foglalkozva hiá­nyosságnak tartja, hogy az oktatás csak Nyíregyházán indult meg és a műszakiak ebbe nincsenek be­vonva. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatban javasolja, hogy a vál­lalni vezetés gondoskodjon arról, hogy műszaki könyvtár álljon a dolgozók rendelkezésére. Murvai, a Víztuüépitö Víz-utcai munkahelyének építésvezetője java­solta, hogy a havi vcrsenycrtékelé- seket, fejlesszék ki versenyértékelő brigádértekezletté, hogy a brigád- vezetők tisztában legyenek az ered­ményekkel s ezen keresztül a dol­gozók is értesüljenek róla. Javasol­ta még, hogy a szakszervezet szer­vezzen műszaki tapasztalatcserét, hogy ezzel is tnegkönnyíthessék a tervteljesítést a dolgozók számára és elősegítenék vele a műszakiak jobb együttműködését. Szentest Ciáhor síies*javItja munkajaí Mély részvéttel olvasta dolgozó népünk a Csojbalszan elvtárs halá­láról szóló gyászjelentést s együtt­érez a mongol nép fájdalmával. Nagy fiát vesztette el a marsallban a Mongol Népköztársaság. A Mon­gol Népi Forradalmi Bárt egyik legrégibb tagja és szervezője, Szuhe-Bator legközelebbi harcos­társa, barátja volt ő. Jobbágy pásztor fia volt. 1913- bnn elvégezte az urgai orosz kon­zulátus mellett működő iskolát s mint a tanulók legtehetségesebbjét, az irkutszki orosz gimnáziumba küldték. 1918-ban tért haza. Szí­vében a hazaszeretet lángolt. Rövid­del hazatérte után megkezdte forra­dalmi harcát .Mongolia függetlensé­géért. Forradalmi csoportot alakí­tott s ez később összeolvadt Szuhe- Bator csoportjával. Ez a forradal­mi csoport lett a magja a leendő Népi Forradalmi Pártnak. Csojbalszan elvtárs kezdettől fogva a Szovjet Köztársasághoz fű­ződő őszinte barátság híve volt, 1920 nyaváu a Szuhe-Bator vezette küldöttség tagjaként Szovjet-Orosz- orszúgbft érkezett, majd visszatérve hazájába, partizánalakulatok szer­vezéséhez kezdett hozzá. A Lenin megjelölte úton indultak el! Ezek­ből a partlzánosztagokból fejlődött ki a mongol népi forradalmi hadse­reg. 1921-ben megalakult az ideiglenes mongol népi forradalmi kormány, amelynek Csojbalszan tagja lett s ugyanakkor, mint a főparancsnok politikai helyettese is dolgozott. 1924-ben kiáltották ki a Mongol Népköztársaságot. Csojbalszan elv­társ ettől kezdve a Kis Hural el nőké, rainiszterelnöklielyettes, bel­ügyminiszter és főparancsnok. 1036- ban marsalli rangot kap, 1930-ben miniszterelnök és külügyminiszter lett. Egész tevékenysége alatt a Mon­gol Népköztársaság függetlensége megszilárdításának politikáját foly­tatta, szilárdította a barátságot és együttműködést a Szovjetunióval. 1945-ben a Mongol Népköztársaság hadat üzent Japánnak s a mongol népi hadsereg harcosai egy sorban küzdöttek a szovjet katonákkal s resztvettek a japán imperialista rablók leverésében. 1945 augusztu- sában Csojbalszan elvtárs üdvözlő táviratot intézett Sztálin elvtárs­hoz : „a mongol és szovjet nép barátsága örökre megbonthatatlan lesz...” Sztálin clrtárs ezt vála­szolta: „MegggyŐződésem, hogy a Szovjetunió ős a független Mongol Népköztársaság továbbra is kéz a kézben halad az országaink ellen­ségei ellen vívott harcban népeink* javára’’. A Mongol Népköztársaság kihirde­tésének napja óta eltelt 25 esztendő alatt nagy utat tett meg. Megtette a feudalizmustól és 'a középkortól a szocializmushoz vezető utat, át­ugorva a kapitalista gazdasági for­mát. Ezeket az eredményeket első­sorban a Szovjetuniónak köszön­heti a mongol nép. fis köszönheti kiváló fiának, a most elhunyt lánc- lelkű vezérének, Csojbalszan elv- társnak. Falusi levelezők írják Újabb munkásszálló épül a csahold állami gazdaságban helyes mellé. A szálló korszerűen; lesz berendezve, lesz benne rádió, könyvtár, különböző sportfelszere relések. Állami gazdaságunk dol­gozói ezt a szerető gondoskodást: még jobb munkával, magasabb tervteljesítéssel háláljuk meg. MAU Klrlf. Hogy voltunk mi a múltban?! Talpalatnyi föld sem volt a miénk, ahova csak léptünk, a más földjét kellett taposni. — így szokta mon­dáid Szentesi elvtárs, s utána arról beszél: Sztálin katonái az ő életüket is jóra váltották. 7 hold föld jutott Szentestéknek, három esztendeje házat építettek, az elmúlt őszön meg már nem a 7 hold, hanem a Kossuth tsz. 5Ó0 holdjának jövedel­méből részeltek. Szentesi, meg a két gyerek, Mi­hály és Jolán 340 munkaegységet gyűjtöttek tnvasztóKiszig. Igaz. még több is lehetett volna. A ke­reset meg... — Most öltem meg egy 180 kilós malacot, de már a másik is hízik. Az se lesz kisebb. Nem mondhatják a szomszédok, hogy üres a házunk tája. A disznótoron itt volt Albert bátyja, meg több ismerős. Fél láb­ba! már ők is bent vannak a cso­portban. Nekik szokta sorolni, hogy mi minden jutott a zárszámadás­kor : Gabonából 18 mázsán felül, aztán 40 liter olaj, 35 kiló kása. Ki kiló mák, 10 kiló gersli, 40 hagyma, 350 árpa, 978 kiló csöves- tengeri, cukorból meg 98 kiló. Csak nézték, ahogy hoztam haza­felé. A káposztát, a többit nem is említem. Aztán a tehén, ami már flórjával kifizette az állami köl­csönt. A készpénz meg majdnem hatezer forintot tett ki. Miska, a nagyfiú mindjárt esőköpenyt, ba­kancsot vásárolt. Kell is neki, kocsis a csoportban. Százat meghaladta már az idei munkaegysége. Apjáé és húgáé meg 40—40 október óta. Más lesz az idei, mint a műit év, más lesz az irányítás. Ezt lesik a kívülállók is. VÁLTOZTATLAK A 11 UNKASZER VEZÉSEN Sokat ette a méreg a mült évben az öreg Szentesit. Sok mindent sze­retett volna másként látni a cso­portban. Nyáron rábízták az egyik mun­kacsapatot, Rendben is ment egy pár napig, majd aztán észrevette. hogy egyszeresak másodmagával marad a cukorrépa földön. Kitűnt, hogy a jórészt férfiakból álló csa­pat tagjait ekekapáboz és más íérl'iinuiikához vitték el. Ez is nagyban hozzájárult, hogy csak egyszer egyelték a cukorrépái. Je­lentett vagy 30—40 mázsa külön* bözetet egy- holdon. Szentesiek is kevesebbet részeltek 30—40 kiló­val emiatt. Magyarázta is ezt ele­get. különösen }l fiataloknak. Szereti a könyveket böngészni. Ezt cselekedte ősszel is egy alka­lommal a csoport könyvtárában, amikoris kezébe akadt egy fehér- fedelű vékony könyv. „Beíső Szer­vezeti Szabályzat” —• ez volt rá­írva. Körülnézett óvatosan, neui-e látja valaki, aztán mi tagadás — elcsente a könyvet. Valahogy úgy állt a csoporttagok előtt akkoriban, hogy „ez nem a tagság számára, hanem csak a vezetőknek íródott”, Azok meg nem sokat beszéltek róla. Sok tanulságos dolog volt pedig abban. Az egyik az volt, amit leszűrtek belőle, hogy milyen hiba volt, csak csapatonként és nem egyénenként kimérni a munkaterületet. Magya­rázta is akkoriban Szentesi elvtárs Molnárodnak: miért nem lehet azt elérni, hogy kiemelkedjen a jó munkás. Megtették a rutin kacsaim t tagjai* hogy reggelenként rávártak az utolsóra 1-2 órát is és csak ak­kor kezdték a munkát. „Minél- dol­gozzon rá a másikra — egyenlően írják ügy is a munkaegységet”. Az alapszabályzatban az is benne állt, hogy kinek mennyi háztáji gazdaság jár. Bizony nem annyi, mint amennyit ICórik Miklós, Vá­mosi, Polonkai meg mások kint- hagytak. A vezetőség nem vette ezt szigorúan, pedig ez is hozzájá­rult a munkásliiáuyhoz. Aztán elóg könnyen vették, ha valaki engedély nélkül kimaradt a munkából, vagy iszákosságával sértette a csoport tekintélyét. Sokat rontott ez a ter­melőszövetkezet eredményein. A PARTCSOPORTVEZETÖ MUNKÁJA Szentesi elvtárs másokkal együtt nem egyszer felvetette ezeket a hi­bákat. mmi egyszer az üzemi párt­szervezet taggyűlésén is. Ezért ís irányult talán rá a pártvezetőség figyelme, ősszel — egyesztendfis párttag lehetett akkoriban —- párt- csoportvezetőnek választották. Tóth elvtnrs a falusi pártbizott­ság titkára, meg Polonkai elvtársnő üzemi párttitkár sokat beszéltek mostanában a pártesoportok fel-' adatairól, kell is, mert Szentesi elv- társ is kezdi mostanában hanya­golni a csoporttagokkal való foglal­kozást. Bélyeggel is nem egyszer a kislányt küldi. Ezelőtt a csoportta- gokknl is jobban foglalkozott. Kiss László meg mások tasaelöitek is lettek, aztán még az utca végére is hordják tőle a füzeteket, brosúrá­kat olvasni, nívogalja őket a poli­tikai iskolára is, de ott még baj van. A J. B. csak most intézte el. hogy megkapják a középfokú poli­tikai iskola anyagát, az alapfokú meg még meg sem indult, mert nincs előadójuk. A J. B., bár csak 500 méternyire van tőlük, még nem intézkedett efelől. Most folyik a tsz-ben A MUNKACSAPATO l\ KIALAKÍTÁSA Másként megy, mint tavaly. Sze­mély szerint vállalnak felelősséget, a munkacsapatok tagjai a maguk ra vállalt 5—8 hold föld munkálú- sáért. Szentesi elvtárs nyolcat vál­lalt. Most ezzel a munkaesapatbe- onzlással párhuzamosan szervezik újjá a párt csoportokat, hogy az egyenlően elosztott kommunisták igazi lendítő erői legyenek a brigá­doknak, munkacsapatoknak. Szentesi elvtársék Rákosi elv- társ születésnapjára készülnek. Legutóbb három hold gyümölcsös telepítését vállalták. Már a gödrö­ket elő is készítették. — Úgy gondozzuk őket, mint ahogy velünk teszi a Párt — ma­gyarázza Szentest elvtárs. Milyen gór. fosan nyesegeti a Párt a sok hibánkat, amit a múltból hoztunk. Ezért tudunk gyorsabban fejlődni így akar kertészkedni majd a rá­bízott. dolgozók között is Szó •••*> elvlárs párté*'. ’ vezető. .Javul a iejbegyöjtés .Igakon Ajak ís azok köz- a községek közé tartozott, amelyek a tejbe­adási kötelezettségben hátul kul­logtak. Bár ott is voltak olyan dolgozó parasztok, akik ezen a te­rületen is helyt álltak: özv. Lé­nárt Józsefné 327, Rasinka István 276, Kovács János 200 százalékra teljesítette beadási tervét. Azon­ban a község eredményeit leron­tották az olyanok, mint Sági Já­nos, aki egész évben nem adott te­jet az államnak. Rákosi elvtárs beszéde után na­gyot változott a helyzet ezen a té­ren is a községben: máris túltel­jesítették az ehavi tervet. Azon­ban még nagyobb lenne az ered­mény, ha a községi tanács kemé­nyebb kézzel bánna azokkal, akik megszegik a beadási törvényt és ezt joggal követelik a beadásukat liecsülettel teljesítő ajaki dolgozó parasztok. Mass&nifl Jósst.f, Kisvárán. Az újítóit, a szakemberek, a gépállomás mezőgazdászai együttesen harcoljanak a magasabb terméshozamért f;n a csahold gépállomás mező­gazdásza csatlakozom a nyfrtétl gépállomás mezőgazdászának ver-' senykihivásához, amelyben vállalja a gépállomás hatósugarában lévő termelőesoportok területének feltér­képezését. Ezt a munkát az éiv hozzáni tartózó termelőcsoportokban, egy kivételével,már el is végeztem. A versenykihíváshoz csatlakozott gépállomásunk többi mezőgazdásza is, és már ők is a munka befeje­zése előtt állnak. Azonban ki sze­retném bővíteni ezt a vállalást. Én nemcsak a növényféleségeket osztom fel u brigádok és munkacsapatok közt, hanem a szovjet tapasztala­tok felhasználásával kidolgozom minden növényféleségnek a helyi viszonyoknak megfelelő agrotechni­káját. így lehetőség nyílik arra. hogy a körzetemben lévő termelő- csoportok mindegyikében foglalkoz­zanak például a tengeri négyzetes vetésével. A termelőcsoportokban folyó szak­oktatásnál még nálam is van javí­tani való. A gaesályi Dózsa ter- melőesoportban például csak most Indítottam meg az alapfokú nö­vénytermesztési szaktanfolyamot. Azonban vúllalalom, a hallgatók el is végzik a tanfolyamot. Vállalom, hogy a szaktanfolyamokon és szak­előadásokon ismertetem a termelő- c-oportokkal a terület helyes ki­használásának módszerét, mert ez­zel komoly hibák voltak az elmúlt esztendőben. Az egyes növényekből a terméseredmény azért Tolt átla­gon aluli, mert nem használták ki helyesen a földterületet. Példa erre a zajtai Dózsa termelőszövetkezei, ahol a cukorrépa sortávolság*. 60—70 centiméter, a tőtávolság pe­dig IS—20 centiméter volt. Ez dön­tően befolyásolta a termésered­ményt s a termelőcsoporttagok cso­dálkoztak, hogy hol lehet a hiba, hisz a répafejek igen szépek voltak, a termés viszont elég kevés volt. Ennek a magyarázata az, hogy nem használták ki kellően a földterüle­tet és ehhez járult még az, hogy n földet nem osztották ki munkacsa­patokra és azon belül egyénekre. Éppen ezért vállalom, hogy segítünk a csoportoknak a munkafegyelem megszilárdításában az egyéni fele­lősség elmélyítésében és a verseny- mozgalom kiszélesítésében. Azon­ban nem elég az, hegy a termés­eredmények fokozásáért csak mi, mezőgazdászok harcolunk. Ehheá az is szükséges, hogy a gépállomá­sok szakemberei, újítók, főgépészei,, szerelők, a körzeti mechanikusé újításokkal, észszerűsítűsekkel gé­peket kombináljanak Össze, Például olyan gépeket, amellyel a tenger : nézy rétesén lehet vetni. If«űrt Av4rn w A csaholci állami gazdaság a környező községektől több kilomé­terre fekszik és ezért a dolgozók­nak nagy fáradságába került ezt az utat megtenni. Ezt szem előtt tartva állami gazdaságunk most egy batvanszemélye* munkásszál­lót épít a már meglévő száz férő-

Next

/
Thumbnails
Contents