Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

néplap Í952 íanuár 4, péntek A DISZ szervezeti megerősödéséről, belső demokráciájának kifejlesztéséről, nevelőmunkájának megjavításáról és az ipari tanulók problémáiról tárgyalt a DISZ Központi Vezetősége A Dolgozó Ifjúság Szövetsége 1951. december 29—30-án tartotta IV. teljes ülését. Az ifjúsági veze­tők tanácskozásán megjelent és fel­szólalt Rákosi Mátyás elvtárs is. A teljes ülésen elhangzott beszá­molók és felszólalások ifjúsági szövetségünk fejlődését, erősödését mutatták Dénes István elvtárs, a DISZ fő­titkári beszámolójában ismertette azokat a jelentős eredményeket, amelyeket ifjúságunk elért az öt­éves tervért vívott harcban cs rá­mutatott a DISZ munkájának több hiányosságára. Ad elmúlt, év. tapasztalatai alap­ján állapította meg a beszámoló: ;,.4s eddiginél sokkal bátrabba,n, szélesebben alkalmazzuk az önálló ifjúsági brigádok, önálló ifjúsági csapatok, építkezések, üzemrészek létrehozását, hogy esek mint zász­lók vonják maguk után és lelkesít­sék az ifjúság újabb és újabb tö­megeit. De hiba lenne, ha ezt úgy értelmesnők, hogy a külön ifjúsági brigádokban, munkacsapatokban 25 éven felüli munkás, művezető, szak­ember egyáltalán nem dolgozhat. És hiba, ha megelégszünk egy-egy mintaszerű ifjúsági brigád szerve­zésével, de elhanyagoljuk az ifjúság . széles tömegeinek mozgósítását a szocialista versenyben”. Mind több területen tapasztalha­tó az ifjúság és különösen a DISZ- tagság példamutató részvétele a szocialista versenyben a munkafe­gyelem megszilárdításáért és a ta­karékosság fokozásáért folytatott harcban. De az eredmények — ál­lapította meg Dénes olvtárs beszá­molójában —, még nincsenek arányban a követelményekkel: „A fejlődés ellenére még mindig nem -mondhatjuk, hagy teljesítettük a pártnak, Rákosi elvtársnak azt az útmutatását, amelynek végrehajtá­sára alakuló kongresszusunkon ige retet tettünk, hogy a DISZ a párt legjobb segítője a szocializmus épí­tésének rohamcsapata legyen”, A DISZ központi vezetőségének ülése megállapította és határozatba foglalta, hogy az ifjúsági szövetség fejlődése és sikeresebb munkája ér­dekében meg kell szilárdítani a DISZ szervezetét, fovábö keit erősíteni belső demokráciáját A DISZ-vezetőségek megválasztását eredményesen végrehajtották. Meg­kezdődött az egységes DISZ-tagsági könyvek kiosztása. „Ezzel befejez­tük a magyar ifjúság egységes szö­vetségének egyöntetű szervezeti el­vek szerinti megalapozását” ■— szögezte 1c a beszámoló. Az ülés megvitatta azokat a hi­bákat is, amelyek akadályozzák a DISZ további fejlődését. Az egyik főhiba, hogy a Dl SZ-szcrr esetek nem elég szilárdak, a vezetőségek sokhelyt nem miiködnek rendszere­sen, Bár a vezetőségválasztás jelen­tősen megerősítette a DISZ belső demokráciáját, a kritikát és önkri­tikát, ezen a téren még komoly fo­gyatékosságok vannak. „Ua meg- vizsgáljuk, hogy egyes DlSZ-szer- vezetekben miért megy jól a munka, másutt pedig miért látunk szét- esettséget és pangást, az esetek túlnyomó többségében a belső demo­krácia tiszteletben tartásában ta­láljuk az eredmények egyik okát és elhanyagolásában a hibák magya­rázatát” — állapította meg Dénes elvtárs. A vezetőségi tagok nagyará­nyú kicserélődése közben egyes he­lyeken a vezetőségek szociális ösz- szetétele megromlott. A vezetőség- választások óta csökkent a dolgozó parasztflatalokból kikerült vezetők Száma és növekedett a vezetőségek­ben az alkalmazottak számaránya. Nem abban van a hiba, hogy az al­kalmazotti származású ifjak aktí­van dolgoznak a DISZ-ben és ké­pességeiket a szövetség szolgálatá­ba állítják, hanem abban, hogy a falusi szervezetek egy részében a dolgozó parasztíiatalokat kihagyták a vezetőségekből. II DISZ tömegbefoiyásának kiszélesítéséről , Szervezeteink nagyobb figyelem­mel foglalkozzanak a szövetségün­kön kívülálló tömegek problémáival és igényeivel, az ifjúság szabadidő jenek megszervezésével, a kulturá­lis és sporttevékenység minden for­májának fejlesztésével, a.z ifjúság egészséges szórakoztatásának bis to sításával —• hangoztatta a beszá­moló. — Mindenekelőtt azonban szervezeteink harcos, eleven, öntevé­keny munkájával kell kivívni a DISZ tekintélyének, tömegbefolyá­sának további növekedését”. 'Tömé­sével kell felvenni a DISZ tagjai közé n szocialista építésben kitűnt fiatalokat. A DISZ szervezeti megerősítésé­ről szóló első napirendi pont kere­tében vitatták meg az ifjúsági szö­vetség pártvezetésének kérdéseit. A pártvezetés érvényesítése nem­csak a párt politikájának elfogadá­sát, hanem a párt politikájának pártunk és kormányunk határoza­tainak végrehajtásáért folytatott következetes, ingadozás nélküli, tu­datos és eredményes harcot jelenti szövetségünk számára’’. Az ülés második napján Bacsó Ferenc elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, tartott be­számolót az ipari tanulók között végzett politikai munkáról A DISZ egyik legfontosabb fela­data, hogy jelentősen megjavítsa a felvilágosító- és nevelőmunkát a munkásifjúság között. Bacsó elvtárs megállapította: „Az ipari tanulók munkájának egyre Inkább az iskola lesz a főterülete. A politikai ne­velésnek, a kulturális és sportélet­nek is egyre inkább az Iskolába kell áttevődnie. A jövőben az ipa­ri tanulók DISZ-szervezeteit — néhány kivételtől eltekintve — az iskolákban kell kiépíteni, ahol az ipari tanulók munkaidejük felét el- töltik és ahol politikai, kulturális és sporttevékenységük tekintélyes részét kifejtik”. A DISZ központi vezetőségének IV. teljes ülése új lendületet, ad if­júsági szövetségünk munkájának. Az ifjúsági szervezetek figyelmét a belső demokrácia megerősítésére, a ifjúság közötti politikai nevelő- munka fokozására és ezen keresztül a DISZ tömegbefolyásának kiter­jesztésére irányítja, ösztönzést ad arra, hogy a DISZ szervezetei — az ifjúságnak a termelésben való fokozott mozgósítása mellett — többet törődjenek a munkás, dolgo­zó paraszt és értelmiségi ifjúság egyéb igényeivel, a sport, a kultúra, a szórakozás terén s az eddiginél jobban segítsék az ifjúságot a ta­nulásban, általános műveltsége fej­lesztésében. A DISZ központi ve­zetősége azt a célt tűzte ifjúsági szövetségünk elé, harcos és életvi­dám szellemben nevelje a magyar fiatalokat, hogy testileg és szelle­miekben egyaránt megerősödve, bát­ran és áldozatkészen minden ne­hézséget leküzdve segítsék a pár­tot az 1952-es tervidőszak nagy fel­adatainak sikeres megvalósításában, hazánk felvirágoztatásában, békénk védelmében, v' • Megjavítjuk a munkafegyelmet a nyírkárász! termelőszövetkezetben Mikor Biró dános, a nyírkárászt i ] „Május i” termelőszövetkezet cl- ‘ j nőké hazajött az Iskoláról, értekez­letre hívott össze bennünket, amire mindannyian össze is jöttünk. Azon az első estén a munkaszervezésről, a munkafegyelemről beszólt. Azt ugyan már tudtuk, hogy nálunk mindkettővel hiba volt tavaly. Leginkább megértettük ezt Rákosi elvtárs november 30-1 ős a termelő- szövetkezetek, gópál lom á siók élen­járó dolgozóinak értekezletén el­mondott beszédéből. Biró János elnök az értekezleten részletesen megmagyarázta azt is, hogy miképp kell megszervezni a munkát és mi annak az előnye. Mindannyian, egy-két lusta tag ki­vételével azon voltunk, hogy a bri­gádok, munkacsapatok megszerve­zését ne halogassuk, mert megér­tettük, hogy az legfőbb feltétele az ezévi magas terméshozam eléré­sének. Akkor látjuk leginkább az állan­dó földterület szükségességét, lia visszatekintünk a múlt évre. Vol­tak olyan tagok is, mint Baka Lajos, Szűcs Istvánná, akik bizony ritkán jöttek munkára, arra vár­tak, hogy más művelje meg a föl­det. Ha szóltunk nekik, azt vála­szolták, hogy „nem károsítanak meg bennünket, mert munkaegysé­get nem írnak a hiányzó napok­ra". Persze, arról megfeledkeztek, hogy hiányzásukkal előidézték, hogy a munkát nem minden esetben tudtuk időre elvégezni, ami végűt azt jelentette, hogy kevesebb ter­mésünk volt egyes terményeknél, mint amennyi akkor lett volna, ha időre jól meg tudjuk munkálni. Tehát csak megkárosítottak min­ket is saját magukon kívül. De azért ők a leghangosabbak, ha valami szétosztásáról van szó. Most a tűzifa szétosztásánál azt akarták, hogy igazságtalanul egyenlően osszuk szét Persze, ezt1 nem engedtük. így a helyes azért is, hogy tanuljanak ős ezerben no kerüljék a munkát a szövetkeze­tünkön belül. Ugyancsak a lógást szünteti meg a földterület brigá­dokra, munkacsapatokra, egyé­nekre való felosztása is és azon­kívül elősegítőjo a több termés elérésének. A brigádokba, munka­csapatokba a tagságot már fel is osztottuk, amit most a földterüle­tek jegyzőkönyvi átadása fog kö­vetni. Yalicskó László, a nyírkárász! „Május T* tsz. tagja. Agitátorok tapasztalatcseréje Hogyan Javítjuk meg a népnevei ömunkát Kemeesén ? A fcemecséi alapszervezet népne­velői leginkább rossz munkájukról voltak „nevezetesek”. Kern volt olyan jó népnevelőhálúzat. amely megszilárdította volna a pártszer­vezet és a tömegek közötti kapcso­latot, amely eredményesen mozgó­síthatta volna a dolgozó paraszto­kat a kötelezettségek teljesítésére. A munkafegyelem megszilárdításával, a munkaerő biztosításával készül a nyírmadai gépállomás a tavaszi terv végrehajtására • A termelőszövetkezetek megszi­lárdításához nagyban hozzájárul, ha szoros kapcsolatuk van a gép­állomással. Az 1951. év megmutatta, hogy a kapcsolatunk nem volt rossz a termelőszövetkezetekkel. A gépállo­más mezőgazdászai mindenben se­gítették a termelőcsoportokat s én mint gépállomásvezető, gyakran meglátogatom a nyírmadai gépállo­más körzetében lévő termelőeso- portokat, s mivel ezelőtt mint vezető mezőgazdász dolgoztam, je­lentős segítséget tudok nekik nyújtani. Elértük, hogy a termelő- szövetkezeteknek minden munkát 'Időben elvégeztünk. Gépállomásunk dolgozóinak mintegy huszonöt szá­zaléka termélőszö vetkezeti tag. Azonban, hogy a jövőben még jobb munkát tudjunk végezni, fel­tétlenül szükséges, hogy minden traktorlsta valamelyik termelőcso­port tagja legyen. Különösen nagyjelentőségű az állandó brigádok kialakítása; ame­lyek együtt dolgoznak a termelő- csoport növénytermesztő brigádjá­val. Mert csak így lehet jő és fe­lelősségteljes munkát végezni. A nagyhalász! gépállomás veze­tőjének, Hidi elvtársnak a Nép­lapban megjelent cikkével általá­ban egyetértek. Valóban csak úgy tudjuk a feladatainkat végrehaj­tani, csak úgy tudjuk maradék nélkül teljesíteni, túlteljesíteni ter­vünket, ha jó a munkaszervezés, ha nincs baj a munkafegyelem­mel és ha a vezetők ős a traktoro­sok rendszeresen, állandóan tanul­nak. A mi gépállomásunkon is már komoly eredményeket értünk el A MUNKAFEGYELEM MEGSZILAIIDITASA terén, Rákosi elvtárs beszéde után. A dolgozók maguk követelték, hogy lépjenek, fel erélyesen a munka- fegyelem mcglasitóival, a, későn- jövők, az igazolatlanul távolmara­dók ellen és bírságoljuk meg őket. i;s amióta e határozat megszüle­tett ,nem fordult elő, későnjövés vagy igazolatlan távolmaradás. A körzetünkben lévő termelőszövet­kezetek egyre nőnek és egyre erő­södnek. És megnőnek a követelmé­nyek is a gépállomással szemben. Emellett az egyénileg dolgozó pa­rasztok is mind nagyol) mértékben veszik igénybe a gépi munkát. így tehút az első legfontosabb feladat A SZÜKSÉGES MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA. A nemrég megindult traktorosto­borzás során idáig 20 férfi és hat női munkaerőt szerveztünk he, s a most meginduló szakmai oktatá­son képezzük ki őket. Az állandó brigádokat még az ősz folyamán kialakítottuk. Most azon leszek, hogy ezeket megerő­sítsük és a brigádokon belül is egy helyen dolgozzanak, egy géppel a traktorosok. Azonban van egy pont a Hidi elvtárs cikkében, amellyel nem értek egyet: a körzeti szerelők be­osztásával kapcsolatban. Szerin­tem nem helyes még az a beosz­tás, amit Hidi élt társ bevezetett a nagyhalászt gépállomáson. Miért? Ha a körzeti szerelők kínt vannak a hozzájuk tartozó területen, ak­kor hatalmas mértékben felszapo­rodik a munka a benti műhelyben, amit a bent maradt szerelők nem tudnak elvégezni. S ehhez fog még az is csatlakozni, hogy a kinti munkák nagyrészét is bent kell el­végezni,. mert ha a géppel valami baj esik, ilyenkor legtöbbször nincs ott a szerelő. Viszont a trak­toros nem mehet utána az egész körzetbe keresni, hogy jöjjön és javítsa meg a gépet, hanem ha maga nem tudja megjavítani, vagy behozza a gépállomásra az elrom­lott alkatrészt, vagy pedig bejön és szerelőt kér. Ilyenkor, mivel a műhelyben lévő szerelő nem tud kimenni, csali a körzeti szerelőre támaszkodhatunk. A nyírmadai gépállomás az őszi tervét nem tudta befejezni, de a téli oktatási és javítási munkát úgy végezzük, hogy e tartozásun­kat lerójjuk ebben az évben. Isii István, a nyírmadai gépállomás vezetője. LECIFOXTOSABB FELADATIAK a kártérítések behajtása Nagyhalász dolgozó parasztjai­nak nagyrésze begyűjtési adósság­gal kezdte meg az 1952-es eszten­dőt. Ebben mi főleg mi, a tanács dolgozói és a pártszervezet a hi­bás. Mi a tanácsnál nem kezdtünk erélyes kézzel a munkának. A be­gyűjtési bizottság tagjai és a nép­nevelők pedig a felvilágosító mun­kát hanyagolták el. Ha bementek valahova, csak annyit mondtak: „Azért küldtek, hogy szóljunk ma­gának, teljesítse beadási kötelezett­ségét”. De hogy miért kötelesség a beadás és hogy mit használunk ezzel a hazának, erről nem esett sző. Tehát se jól szervezett felvt- lágostíó munka nem volt a párt­szervezet részéről, se a törvények következetgs betartása a tanács­nál. Nem is csoda tehát, hogy Nagyhalász lemaradt a begyűjtési terv teljesítésében. 1951-es év utolsó napjaiban már rájöttünk munkánk hibáira, de az előtte végzett rossz munkát nem tudtuk rövid pár nap alatt kijaví­tani. így történt meg, hogy köz­ségünkben nagy azoknak a száma, akik még most is tartoznak a be­adással. Most legfontosabb feladatunk a kártérítések behajtása, hogy mi­nél előbb behozzuk a lemaradást. Kádár Sándor nagyhalász! tanácstitkár. I Hibás volt a pártszervezet Vezető'* sége s maga a pártszervezet volt titkára, Kovács András elvtárs is. A meglévő kevésszámú népnevelő­gárdát is „albérletbe adta ki” rí tanácselnöknek. A tanácselnökök bízta meg a népnevelőértekezletek megtartásával, a népnevelők irányí­tásával. ő maga igen ritkán jelent meg a népnevelőértekezletenl NeiúN- ludta: kik tartoznak a népnevelők közé s azok milyen munkát vé­geznek. Rossz volt a népnevelők összetétele. Túlnyomórészt alkal­mazottak végezték az agltáclós munkát. Nem voltak ott a népneve­lők között az élenjáró dolgozó pa­rasztok, akik személyes példájukkal Is agitálhattak volna. Nem nevelté tehát kellőképpen a pártszervezet a dolgozó parasztokat s nem folyta­tott megfelelő módon osztályba root a nép ellenségei, a kulákok ellen. A Járási Pártbizottság segítségé nyomán felismertem a népnevelő- munka jelentőségét. S ezért, mint új titkár, ezt a feladatot, a népne­velőmunka megjavítását állítottam munkám középpontjába. Én magara irányítom a népnevelőket. Első dol­gom, hogy minél több becsületes, élenjáró kis- és középparasztot a népnevelők soraiba állítsak. A nép­nevelőket ötös csoportokba osztjuk be s minden egyes csoport felelőé lesz egy-egy utcáért, a csoport tag­jai néhány családért. Ezt a területi beosztást állandóan megtartjuk. Minden csoport élén csoportvezető áll, aki úgyszólván minden nap' megbeszéli a népnevelőkkel a ta­pasztalatokat, feladatokat. A cso­portvezetők rendszeresen beszámol­nak az észleltekről s ezek alapján szabja meg a pártvezetőség a fel­adatokat. Én magam gondosan fel­készülök minden népnevelőértckez- letre, ismertetem a legjobb népne­velők tapasztalatait, megbírálom a hanyagokat. Személy szerint, kon­krét eseteket felhozva, hogy abbéi mindenki tanulhasson. A jó népne­velőmunka eredményeként javul meg majd a továbbiakban a tag- és tagjelöltfelvétel, az oktatási munka is. Ugyanakkor a jó népne­velőmunka hozza meg az eredmé­nyeket a termelés begyűjtés terüle­tén is. Nem akarjuk, hogy közsé­günk, Kemeese a járás szégyene, hátulkullogója legyen. Unter János, falusi alapszervezetl titkár. £

Next

/
Thumbnails
Contents