Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-29 / 302. szám
2 NÉPLAP 1951 d«cs"»Ser ?•).. szokat Agrotechnikát tanulnak a csahold „Lenin46 tsz. tagjai Szó volt még a négyzetes kukorica vetésről is, amely terméseredményéről még nincs tapasztalatuk, csak annyi,- hogy könnyebb a iy’gy-( zetes kapálás, a tagság véleménye szerint valósággal ..gyerekjáték'’. Igén hasznos dolgokról tanulnak a szaktanfolyamon a csahold „Lenin" tsz tagjai, mégsem úgy megy a tanulás, ahogy kellene. A tagol; elmaradoznak s a járási tanáé; mezőgazdasági osztálya sem fordít elég gondot a szaktanfolyamok tartására sem Csaholton, sem más szövetkezeteknél, A tanácsUolgozúk bizonyára olvasták Rákosi elvtárs beszédét, amely arról szólt, hogy legjobb agitáció a terruelöcsopoi • tQk gazdasági eredménye. Termelő- csoportjainkban azonban csak akkor émélkcdhetnek a -terméseredmények, ha a haladó agrotechnikát elsajátítják a tszcs-tagok, Vájjon, hogyan tudnak azok a tszcs-k „eredményeikkel agitálni", amelyeknél meg sem szervezik a szakmai oktatást, vagy csak odáig jutnak, hogy •.megszervezik” papíron, s az előadásokat rábízzák a véletlenre: „ha összejönnek" és „ha az agronómus is megérkezik". — Csikós — A magyar kormány újabb jegyzéke a jugoszláv provokációs határsértéssel kapcsolatban milliméterrel sem álltak hátrább a férfiaknál s tudjuk, a munkában Is így van. Az ellenség azonban minden erővel megnehezíti a nőknek termelőszövetkezetekbe és különösen a gépállomásokba való belépését és ottani munkáját. Nekünk erre szakadatlanul figyelnünk kell cs az értekezlet világosan mutatja, hogy a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon az aszszonyok és lányok — ha nehézségek és harcok árán is — de kezdik végre eiiog- lalní azt a helyet, amely őket méltán megilleti (taps). Kevesebb sző esett Itt azifjáságróLa DISZ-ről Hozzátehetem: ez általános hibánk nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is. Valahogy még mindig nem becsülik met! elegéé a fiatalokat. Ezért idézni akarom Sztálin elvtársnak ugyancsak a kolhozparasztok előtt tartott beszédéből a fiatalokra vonatkozó részt.' Azt mondja Sztálin elvtárs: „Az ifjúság a mi füvünk, a. mi reménységünk, elvtúrsak. Az ■ifjú tágnak kell majd felváltania /jeniünkéi, Öregeket. Nekik kell majd •.ászlónkat a végleges győzelemre vinni. A parasztok közt nem kevés uz olyan öreg ember, akii lenyűgöz a régi teher, lenyűgöz a megszokás hatalma és a régi elet emléke. Ért- ,helö, hogy ar ilyeneknek nem mindig sikerűi a partial, a szovjet ha- falóimnál lépést tartaniok. t Más az ifjúságunk. Az ifjúság mentes minden régi tehertől s könnyebben teszi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más. S éppen ezért, mert az ifjúság könnyebben teszi mayáévá a lenini eszméket, mint bárki.más, éppen ezért van hivatva arra, hogy az elmaradókat és ingadozókat előre vigye. Igaz. nines elég tudása. De a tudás olyan dolog„ amit meg lehet szerezni. Maniacs meg, holnap meglesz. Ezért a, feladat: tanulni és megint csak tanulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomol elvtársak és komszomol elvtársnök! Sajátítsátok cl a bol- sevizmust és vezessetek az ingadozókat- előre! Kevesebbet fecsegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza” (taps). Sztálin elvtárs szavait az ifjúságról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomások vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden teréu érdemes megszívlelni, mert ezen a téren még sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keveset beszélünk hogy ml magunk sem karoljuk fel. őket eléggé. Ezen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fel rá az elvtársak ügyeimét. Rákosi elvtárs november 30-i beszédében a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban többek között azt mondta: „Politikai Bizottságunk meg van győződve róla, hogy a legjobb agitáció és propaganda a termelőszövetkezetek eszméje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha termelékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit”. Ez év tavaszán Csahole községben egy termelőszövetkezet működött, a „Lenin”. Szeptemberre aztán szövetkezeti községgé fejlődött Csaholt*. Most mindannyian azon igyekeznek a esaholciak, hogy jövőre tsz-faluhoz méltó termést takarítsanak bei — Sok hiba volt nálunk — mondja Lippei József, a Lenin isz elnökhelyettese. — Különösen azóta látom, hogy szakmai tanfolyamot szerveztünk. Az őszi kalászosoknál két és fél mázsával többet csépeltünk holdanként, mint az egyéniek. Igaz, használtunk mii- trágyát, holdanként egy mázsa szuperfoszfátot és ötveu kiló pétit, azonbau lehetett volna szebb a terméseredmény. A talajelőkészí- tós, a vetésforgóba való beállítás — ahogy a tanulással rájöttünk — nem volt helyes. Liszák Pál brigádvezető is tanul. Az nem fért étidig a fejébe, hogy MIRE VALÓ A 8ZUPERF08ZF.I T ! Hiszen nem látszik meg .a Tetősben úgy, mint a péti. Ha péti sót szórunk vetésünkre, az pár nap alatt zöldebbé válik, megugrik a növekedésben. Az a tulajdonsága, hogy a növény szára, lombja 'fejlődik tőle erőteljesen. És jobban kibokrosodott vetésből, több szalma után több szemet is várunk. A szemtermés mennyiségének és minőségének javítását aztán a szuperfoszfát segíti elő igazán. A szárat is szilárdabbá teszi, nem dől le a vetés olyan könnyen, mintha nem használnánk szuperfoszfátot. A talponálló vetésen a szuper nem látszik meg, de annál jobban megmutatja esépléskor a mázsa és a fajsálymérű — tanulja most Liszák Pál. — Tanfolyamunknak még az elején vagyunk: a talajművelőiről, trágyázásról tanultunk eddig — mondja Lippei élvtárs, — de már is tudjuk, miért volt nekünk cukorrépából száznyolcvan mázsás termésünk, az egyénieknek pedig 50—(X) múzsa egy holdon. Nekünk már 3950 őszén is traktor szántott, meg hozzá jó mélyen. Az egyéniek a jó nehéz csahold földet tehénnel szántogatják, mondhatnánk kar- molgatják. its. bennünket nemcsak a mélyszántás, hanem AZ ÖTSZŐRI KAPA JÉ S.EGTTETT a ISO mázsás holdanként! átlag elérésében. — Bizony, a brigádom egészen a cukorosztúsig azt verte a fejemhez’— mondja Liszák elvtárs: „A lermelőcsopoft tud csak olyat kitalálni, hogy ötször kapáljunk. -Jíásutt elég kétszer-háromszoi» is, nekünk sem kellett volna annyit hajiongaui.” Bezzeg nem volt panasz, amikor a zsákot kellett tartani a szép fehér cukorért. Az egyéniek száz ölenként 3 kiló, a csoport pedig 11 kiló cukrot kapott a gyártól. És ha még bevezetjük a szovjet módszereket is, amiről az agronómus elvtárs beszélt a tanfolyamon! A Kazali ,Szovjet Szoeialitsa Köztársaság Táldi-Kur- gani kerületében Olga Gonazsen- ko, a Szocialista Munka Hőse, a „Május 1” kolhoz tagja brigádjával 19.19-ben 10 hektár területen átiag 750 mázsa termést ért el hektáronként, két hektár mintaparcelláról pedig hektáronként 1515 mázsa cukorrépatermést takarított be. Ezzel felállította a Szovjetunió áj cukorrépa termés- rekordját. A magyar külügyminisztérium a Mura egyik szigetén elkövetett jugoszláv határsértéssel kapcsolatban újabb jegyzéket adott át december 28-án a budapesti jugoszláv követségnek. ,,A Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv követség 1951 december 27-én kelt jegyzékét, amely a Magyar Népköztársaság kormánya 1051 december 20-i jegyzékében részletesen ismertetett durva jugoszláv határsértést, amit jugoszláv katonai és polgári személyek a Murának egy magyar területhez tartozó szigetére valy behatolással követtek el, azzal tetézi, hogy a magyar szerveknek az említett Mura sziget őrzése végett magyar területen foganatosított intézkedéseit minden alap nélkül „agresszív eljárásnak’’, „bitorló akciónak”, .jugoszláv terület megszállásának” és , kisajátításnak” minősíti. A Magyar . Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a szóbanfor- gó sziget a trianoni békeszerződés mellékleteit képező, a hivatalos határmegállapító bizottság tagjai — köztük Jugoszlávia képviselője — által ellenjegyzett' térképek tanúsága szerint, minden kétséget kizárólag a határvonaltól, amely a MuA budapesti amerikai követség a külügyminisztérium tudomására hozta, hogy a Magyarország területe fölé behatolt amerikai katonai repülőgép személyzetére a katonai törvényszék által, tiltott határátlépés miatt kiszabott, szeaiélyeukint 300 ezer. forintot kitevő pénzbiinteA napokban olvastam a Néplap hasábjain közzétett versenyfelhívást, amelyet a fehérgyarmati gépállomás főgépésze intézett a megye valamennyi gépállomásához a szakmai oktatás megjavítása érdekében. E versenyfelhíváshoz csatlakozom. Vállalom, hogy a gépállomás valamennyi dolgozóját beszervezem a tanfolyamra s az oktatáshoz szükséges termet és egyéb felszerelést, . ábrákat, grafikonokat és más szemléltető eszközöket biztosítom. Tanulva az elmúlt év hibáiból, most kiiiüuöseu nagy súlyt kell fektetni a szakmai oktatásra. És, hogy ez sikeres legyen, annak egyik előfeltétele az, hogy az előadó tökéletesen fel legyen készülve az előadásokra. Ezért vállalom, hogy minden előadásra alaposan felkészülök. Az. Oktatási időben minden nap húsz perc sajtóértékelést fogunk tartani, s ezzel nagyban elősegítjük a dolgozók politikai nevelését. A gépállomás dolgozói közt vannak olyanok, akiknek nehezen megy a 'szakmai oktatással járó számolás. Velük külön fogunk foglalkozni. Tervbevettük még az agrotechnika tanítása mellett: p termelőszövetkezetek alapra főágának közepén vonul ÉK-re, magyar területen fekszik. A budapesti jugoszláv ügyvivőnek 3951 december 27-én a marvar külügyminisztériumban tett látogatása alkalmával ezeket a hivatalos térképeket felmutatták és így módjában volt az azokba való betekiutés útján erről a tényről meggyőződni. Minthogy az 1947-es párizsi béka- szerződés változtatás nélkül megerősítette a Magyarország és Jugoszlávia között 1920-ban kijelölt határokat, nem férhet kétség ahhoz, hogy a fent említett térképen feltüntetett határvonal ma is változatlanul érvényes. Fentiek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya Ismételten leszögezi, hogy a Mura említett szigetére való behatolás Jugoszláv részről előre megfontolt, durva lia- lárs'értés volt és újból a leghatározottabban felszólítja a jugoszláv kormányt, gondoskodjék arról, hogy a jugoszláv határőrizeti szervek a' jövőben a magyar területen, lévő szigetre való behatolástól tartózkodjanak. -V Magyar Népköztársaság kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy az elkövetett szándékos lattá rsértést a jugoszláv kormány vizsgáltassa ki és* aunak elkövetőit részesítse példás büntetésben. lést a követség útján le óhajtja'.' fizetni. A magyar komn.iiy ezt a. közlést tudomásul vette és a pénzbüntetés lefizetése folyó hó 28-án megtörtént. A magyar hatóságok a bírósági Ítéletnek megfelelően a 3 amerikai repülőt ugyanazon a napon kitoloncolták Magyarországról. szabályainak tanítását Is és egy héten kétszer egy órát fordítunk a. kultármunkára, hogy fellendítsük a gépállomás elhanyagolt knltűr- életét. Tanfolyamot szervezünk olyanok részére is, akik még nem dolgoznak a gépállomáson, de érdeklődnek a munkánk Iránt, Az oktatásban résztvevőknek gépeket és alkatrészeket bocsátunk, a rém delkezésükie, hogy az elméleti tanulást összekössük a gyakorlattal. Szabó József, a nagyhalászt gépállomás főgépésze. A YÁSAROSXAMÉXp: ÚTTÖRŐK lelkes munkát végeznek a hulladékgyűjtés területén — Írja Pap Margit, áttörő járási titkár tudósításában —, minden vasárnap hulladékgyűjtő brigádok járják a községet. Legutóbb 125 mázsa vashulladékot adtak út a Hulladékgyűjtő Vállalatnak. A hulladékot-; árából akarnak kirándulást szervezni a naméuyi úttörők Sztálin * városiul A falusi |>ártszcrvczelck munkájáról — Befejezésül rá kívánok mutatni falusi pártszervezeteink ruun- Rájának fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy a szövetkezet, vagy a gépállomás ott erős. ahol jó a pártszervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok vannak akár a fegyelemmel, akár eövcb- bel, előre ki lehet jelenteni, ho«*y ott valami hiba van a pártmunkában. Elvtársaám, ml ennek tudatában vagyunk. Pártunk és különösen vidéki szervezeteink — elsősorban a szövetkezetekben, vagy gépállomásokon dolgozó kommunistáink figyelműt arra irányítjuk, hogy azt a sok hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkritikával ezen az értekezleten feltártak, kijavítsuk és ezzel meggyorsítsuk a falu szocialista átépítését, , — Ismétlem, ' > a falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése most az, hogy a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sikereikkel. virágzásukkal vonz ■ zák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gondolják, hogy mert itt, ezen a tanácskozáson százszámra vannak képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve, A nagy, ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. És az elvtársak jó munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet, mert hogy megnyerjük, affelől semmi kétség nincs! Rákosi eh’tdrs beszédét hosszantartó lelkes tapssal, „Sztálin—Rákosi” — ütemes felkiáltásokkal fogadták a tanácskozás résztvevői . Rákosi elvtárs beszéde után. az elnöklő Krizsányik Jánosáé, a pásztói „Szabadság” termelőszövetkezet elnöke mondott köszönetét a tanácskozás résztvevői nevében Rákost elvtársnak az értékes tanításért. Hangsúlyozta: nagy öröm a jelenlévő dolgozó parasztoknak, hogy közvetlenül hallhatták Rákosi elvtárs szavait. Az elnöknek ezekre a szavaira újból feldübürgött a taps s a jelenlévők hosszasan ünnepelték a magyar dolgozók szeretett vezérét. Szabolcs’szatmári küldöttek felszólalásai A termelö^övetkezctek és gépállomások élenjáró dolgozói tanácskozásának második napján felszólalt Szeműn Erzsébet mfin- doki traktorista is, s a többi között ezeket madta: A mándoki gépállomásra 1949- ben kerültem, mint segédvezető, majd 1950 őszén felelős vezető lettem. Idei tavaszi tervemet 101 százalékra teljesítettem, 80 százalékos üzcmartyagfogyaszhVs mellett. A csépiéii idényben tervemet 229.0 .százalékra teljesítettem, s 5-1 vagon terményt csépeltem el. Megígérte Szeműn Erzsébet, hogy a termelőmunkán túl a jövőben elősegíti a trnktorlstalányok szervezését. A nők fokozottabb mun- liábaállítása érdekében javasolta a gépállomáson a gyermekotthon felállítását. Almúsi János, a porosaimat „Rákosi Mátyás” első típusú tszc-y (Inökc ezeket mondotta: l’orcsal- nri termelőszövetkezeti község, dolgozói a múltban a földesurak, kalikók elnyomása, kizsákmányolása alatt szenvedtek. A felszabadulás után községünk dolgozói IxmIo- gabb életet élnek. Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatása nyomán megértették azt, hogy az egyetlen helyes út számukra a nagyüzemi mezőgazdálkodás, s Pártunk II. Kongresszusa idején I’orcsalma termelőszövetkezeti községgé alakult. Egy III. és 9-1. típusú csoport jött létre. Az osztályellenség, a bulákok, a földbirtokosok maradványai nagy támadást indítottak a csoportok ellen. „Munkájuk” eredményeképpen a csoport tagok egyrésze megingott. Pártunk azonbau segítségünkre jött és sikerült is a Csoportokat, megszilárdítani. Valamennyi csoport kérelmére a, nyár folyamán az általános tagosítást végrehajtottuk. Minden munkánk arra irányul a tél folyamán, hogy minél több hármas típusú csoportunk legyen. Reméljük, sikerülni is fog, bár számolnunk kell a kulákság mesterkedésével is. Kieska Lúszlónét és Báli Miklósnál például számtalanszor félrevezette az ellenség, amely lázftás- ra akarta őket felhasználni. Azonban meggyőztem őket és ma a két legjobban dolgozó brigádban vannak. Nagyon helyeslem a téli politikai iskolákat, akik ide elmennek, más szemmel látják utána a dolgokat. Pál József, a földművelésügyi minisztérium termelőszövetkezeti főosztályának helyettes vezetője beterjesztette a termelőszövetkezetek cs gépállomások élenjáró dolgozóinak a termelőszövetkezetekhez és gépállomásokhoz intézendő felhívását, amelyhez a benyújtott javaslatok alapján több módosítást javasolt. Az országos tanácskozás a felhívást és a módosításokat egyhangúlag elfogadta. Ezután Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter foglalta össze a kétnapos értekezlet eredményeit, Kitoloncolták a határsértő amerikai repülőket Csatlakozom a fehérgyarmati gépállomás főgépészének versenykihívásához
