Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-24 / 300. szám
A NÉPLAP 1951 december 24 hétfő A. munkaszervezetek kialakításánál, azok megerősítésénél követjük az élenjáró szovjet kolhozok példáját Termelőszövetkezeti elnökök hozzászólásai a „Néplap“ cikkeihez B. Gorelik: MI, a tiszalöki „Kossuth” sermelőszövetkezetben megvitattuk izokat h cikkeket, amelyeket a „Néplap” a legutóbbi napokban leközölt : „A munkaszervezetek kialakításánál, azok megerősítésénél véséssé termelőszövetkezeteinket a szovjet élenjáró kolhozok példája” símmel. Helyes mód az, hogy lapunk ismerteti a szovjet kolhozok tapasztalatait. Való igaz, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy tárháza kicsetérő számunkra, a kolhozok tapasztalatai a munka megszervezése területén, hasznos útmutatások valamennyi termelőszövetkezetünknek ós csoportunknak. Világosan látjuk mostmár, hová vezetett, hogy nálunk csak papíron volt meg a munkacsapatok állandó területe. Ahogy a „Néplap” cikke mondja, az állandó terület hiánya nem engedte, hogy a munka iránti szilárd egyéni felelősség kirólak üljön. Azért, mert mindig más és más növény termelésénél dolgoztak a tagok, mindig más és más területen. Nem tudtuk ellenőrizni, ki végzett hanyag munkát. Mert aki rosszul dolgozott, másnap, vagy harmadnap már egész másfelé végezte munkáját. S úgy vau, hogyha nem látják egyes tagok, hogy közvetlenül is érdekeltek a jó eredményekben, hajlamosak a felületes munkára. — Azért történt meg nálunk például, hogy öt hold tengeri másodszori kapálására már nem került sor. A területnek nem volt gazdája, nem volt az munkacsapathoz kötve. Mi következett ebből? As öt holdon átlagosan csak 12 mázsa tengeri termett, a többi területen 25 mázsás volt as átlag. De más növényekből iS sokkal jobb eredményeket érhet* tünk volna el, ha a munkacsapatoknál megszilárdul a felelősség a saját területeiken végzett munka iránt. Bűn lenne azt mondani, hogy rosszak voltak eredményeink. Elégedettek a tagok esztendei munkánk eredményével. Egy munkaegység 22 forint értékű nálunk. A természetbeni juttatások mellett 12 forint készpénzt Is kaptak munkaegysé- genkint a tagok. De mindenki belátja, hogy ha jobb lett volna munkaszervezetünk, még jobbak lettek volna eredményeink, munkaegysé- gankint legalább 3—4 forinttal Ezért határoztunk hát úgy, nogy még most kiosztjuk jegyzőkönyvvel a munkacsapatok területeit, figyelembe vesszük azokat a tanácsokat, amelyeket a „Néplapéban, megjelent cikkekben ismertünk meg. Varga József, a tiszalöki „Kossuth” termelőszövetkezet elnöke. Munkárafordítási számítások alapján fogjuk elosztani a növényeket a munkacsapatok között Sokat tanultunk azokból a cikkekből, amelyeket megyei lapunkból olvastunk a munkaszervezetek kiépítésével és megszilárdításával kapcsolatosan. Mi is elmondhatjuk, hogy minden jó eredményünket megsokszorozhattuk volna, ha sokkal nagyobb gonddal szervezzük meg a munkát termelőszövetkezetünkben, -a tiszalöki „Petőfi” tsz.- ben. Megmondhatjuk őszintén, sokszor előfordult, hogy szervezett munka helyeit, kap kodást, ide-oda szaladgálást lehetett látni munkacsapatainkban,. Az olvasottak világosan megmutatták nekünk, miért is borult fel nálunk a munkaszervezet rendje. Valóban nem végeztünk elég gondos számításokat akkor, amikor egyes növényeket a munkacsapatokhoz beosztottunk a termelési idényre, Igen helyesen tették a szamostatár- falvi „Ady” termelőszövetkezetben -az elvtársak, hogy pontos munka afórdltási számításokat tettek, mielőtt egyes növényeket a, munkacsapatokhoz kiadtak volna. Belátjuk, hogyha nem számítunk pontosan a munkacsapat erejére, pontosan az alkalmazott gépi munkára, az alkalmazott agrotechnikára és a növények neveléséhez szükséges munkára, akkor az következik, hogy egyik munkacsapat nem tud megbirkózni feladatával, akárhogy igyekszik is, a másik meg — azt lehet mondani — „pillanatnyiing munka nélkül” van. Ez történt nálunk. S akkor jött az „átvezénylés” más területre, a munkacsapatok összekeveredtek, területhez kötöttség nem volt tovább. A munkacsapatok vezetőiből amolyan „munkaegységfeljegyzők” lettek, Kacsándi János brigádvezető egyedül nem tudta végezni munkáját. A fegyelemre is kihatással volt természetesen mindez, jó lehetőség volt a lusták számára, hogy nagy hanggal „ráérünköt” kiáltsanak. Így tett Bessenyei Gáborné, Fekete János például, akiket kizártunk aztán a szövetkezetből. A rend felbomlásának következménye leginkább a cukorrépánál látszott meg. A — mondhatni — „gazdátlan” (mert nem volt munkacsapathoz kötve!) cukorrépaföldön elmaradt a kapálás, amit végeztek a tagok, az is bandában ment. Mert se munkacsapatra, se — ezen bellii — egyénekre nem volt felosztva a rcpaföld kapáláskor. Cukorrépából átlagtermésünk alig volt 100 mázsás holdankint. Látjuk mostmár, négyszeri kapálással, lelkiismeretes munkával mégegyszer annyi lehetett volna a cukorrépatermés, mégegyszer annyi a tagság cukorré- répából származó jövedelme. Tanultunk, felismertük hibáinkat. M un ká rafo rdítási számítások alapján fogjuk elosztani a növényeket a munkacsapatok közt, amiket szerződéssel kötünk állandó területhez. S a tagság egyöntetűen úgy döntött: a fegyelmczetlmkcdöktöl, mulasztóktól büntetésből munkaegységet fogunk levonni — az esetek súlyosságához mérten, álért jövőre meg akarjuk sokszorozni eredményeinket 1 Cs. Nagy József, a tiszalöki „Petőfi” termelőszövetkezet elnöke. A szovjef sajt-ó falusi levelezői jUjiveiezőin ozgulniu n k ei Segítsék elő pártszervezeteink a megyei levelező konferencia sikerét A közeli napokban, január 6-án hogy személyesen beszélgessenek a ül össze a megyei levelező konferencia, hogy Szabolcs-Szatmár levelezőmozgalmát értékelje, valamint megválassza az országos konferencia küldötteit. A megyei és országos konferenciára készülve egyre többen és többen kapcsolódnak be a levelezők munkájába. A levelezőmozgalom kiszélesítése nem csupán az újságok szerkesztőségének ügye, hanem elsőrendű ügye pártbizottságainknak, párt- szervezeteinknek is. Segítsék elő a pártszervezetek a sajtókonferenciák sikerét. Segítsék elő azzal, Ha végiglapozzuk a Néplap mult- heli számait, számos értékes levéllel találkozunk. Közülük néhánnyal külön is foglalkozunk. A december 16-1 lapszámban jelent meg Koós György, a császárszállási ,,Uj Alkotmány” termelőszövetkezet brigádvezetőjének, valamint Harsányi János, a demecseri „Úttörő” termelőszövetkezeti csoport tehenészének levele. Mindketten annak a nagyje- entőségü mozgalomnak eredményeiről számolnak be, amelyet az tijfe- hértói szövetkeznek indítottak el s amelynek célja: fejlett módszerek bevezetésével növelni a tehenek tejhozamát. Miért emeljük ki ezt. a két levelet? Azért, mert jó példái annak, hogy egy nagyjelentőségű mozgalmat hogyan kell felkarolniuk levelezőinknek, hogy kell szervezni, továbbfejleszteni ezt a mozgalmat. A levelezők, akkor, amikor tapasztalataikról, munkamódszereikről számolnak be, nagymértékben elősegítik a szocializmus építését, mert az egész megye, ország közkincsé' vé teszik a tapasztalatokat. Igen fontos feladata ez a levelezőknek. Ezt a feladatot értette meg Mo- kánszki János elvtárs is, a dohány- fermentáló építőinek kőműves bri- gádvezetöje. Levelében részletesen pártvezetők a levelezőkkel és bátorítsák őket levelek Írására, bátorítsák őket arra, hogy használják a kritika fegyverét és tárják fel a hibákat. Magyarázzák meg a levelezőknek: nem elég, ha csak írnak, hanem minden egyes levelező szervezzen újabb és újabb társakat. Helyes, hogy Nyírbátorban valóságos l^velezöbrigádok vannak. Párt- szervezeteink, pártbizottságaink jó munkája nyilvánuljon meg abban, hogy még nagyobb tömegével érkeznek levelek a szerkesztőségekhez! A hét néhány leveléről |leírja brigádja életét,, munkáját és célkiiüzéselt. Olyan fontos dolgokat vet fel, mint az ái»„. dó segédmunkásbrigádok toborzása, a tanulás kérdése. A brigád valamennyi tagja műszaki továbbképző iskolára akar járni — írja Mokánszki elvtárs s ezzel példát mutat az üzemi dolgozóknak: állandóan képezzék magukat szakmailag is. Ki kell emelni Kohály András, a kisvárdal Vulkán egyik pártcsoportvezetőjének levelét. A munkafegyelem megszilárdításáról, a terv sikeres túlteljesítéséről ír. Mi serkentette Kohály elvtársat arra, hogy erről a kérdésről írjon? Rákosi elvtárs november 30-1 beszéde, amelyben nagy tanítónk legfontosabb feladatainkat jelölte meg. A levelezők munkája nem független a szocializmus építésétől. S Kohály elvtárs levele arra hívja fel a levelezők figyelmét: arról írjanak, amely dolgozó népünket a legjobban érdekli, a népünk előtt álló feladatokról. Hogyan Írjanak a levelezők? Bátran bíráljanak. Úgy, ahogy Simon elvtárs, munkáslevelzö megbírálta a demecseri ipartelepek vezetőinek, dolgozóinak munkáját. Soha nem szabad elfeledni: a hibák feltárása a levelezők legfontosabb feladata. Nem hivatásos újságírókról, a toll dolgozóiról van szó, hanem a szovjet újságok falusi és munkás- levelezőiről, akik a dolgozók óriási, milliós seregét alkotják. Az ő sajtóban való szereplésük a politikai aktivitásnak és a teremtő kezdeményeznek egyik megnyilatkozási formája. Ez az újságokat tudósító munkások és kolbozparasz- tok nagyszerű társadalmi mozgalma, akik a társadalmi-politikai tevékenység ilyen formájában valósítják meg azt a törekvésüket, hogy aktívan résztvegyenek az ország politikai és gazdasági életében. A falusi levelezők levelei és cikkei szolgáltatják az egyik fegyvert ahhoz, bogy a falu sokmilliós dolgozó tömegeit bevonjuk az államépítés munkájába. Hiszen a szovjet paraszt azzal, hogy ír az újságban egyik vagy másik kérdésről, jelenségről, tényről, befolyá solja a helyi szervezetek és intéz mények munkáját. Másrészt a falusi levelezőkkel való kapcsolat az újságok számára pótolhatatlan eszköz a kolhozélet és az ott lejátszódó folyamatok tanulmányozásé ban. Az újságok munkatársai és a helyi szervezetek a parasztok levelein keresztül ismerkednek meg közvetlenül a falu szükségleteivel, politikai és kulturális Igényeivel. „ügy vigyázz a falusi levelezőkre, mint a szemed világéira” — írta Sztálin elvtárs 1924-ben, a Kresz- tyaaszkajá Gazeta" (Parasztujság) szerkesztőségéhez intézett üdvözletében. A falusi levelezőkben, ugyanúgy, mint a munkáslevelezőkben, tanítja Sztálin elvtárs, az élenjáró közvélemény kifejezőit és hatalmas irányítóit kell látni. „Azt hiszem — mondotta Sztálin elvtárs 1925 januárjában — elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor falusi épitőmunkánk javításának ügyében, hibáink kiderítésének ügyében tellát a szovjet munka javításának és tökéletesítésének ügyében a munkáslevelezők és falusi levelezők az egyik fő emelő szerepét tölthetik be... Ezek az általában fogékony, az igazság tűsétől lángoló, leplezni, hibáinkat minden áron javítani kívánó emberek, akik nem felnek a golyótól — ezeknek az embereknek kell szerintem az egyik fő emelő szerepét betötteniők hibáink kiderítésében és helyi párt-, valamint, szovjet épitőmunkánk megjavításában.” A falusi levelezők őriási szerepet játszottak abban az időszakban, mikor a Bolsevik Párt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért harcolt. A falusi levelezők a kulákok valóságos rémei voltak. A kulá- Uoknak az első kolhozok ellen irányuló számos aknamunkáját leplezték le a falusi levelezők levelei és újságcikkei! A kolhozbei 1 új élet sok értékes leírását adták az újságok hasábjain a falusi levelezők 1 Mennyi önfeláldozás, szeretet, lángoló segíteni akarás nyilvánul meg Lenin és Sztálin pártja iránt a falusi levelezők leveleiben és cikkeiben — akik bírálták a helyi intézmények és szervezetek munkájának fogyatékosságait , bemutatták a szocializmus hajtásait a falun. Ugyanez a szeretet a Bolsevik Párt iránt, ugyanez az odaadó hűség lelkesíti a nép iránt a falusi levelező tevékenységét ma is. A kolhozfalu virága és büszkesége, a termelés legjobb dolgozói, a magas terméshozamok mesterei, a fáradhatatlanul kísérletező micsu13 szovjet burgonyaszedőgép segítette a szabolcs-szatmári állami gazdaságokat A Szoviéfuniótól kapott burgonyaszedőgépek munkábaállítása jelentősen megkönnyítette az őszi betakarítást megyénkben. Az állami gazdaságokban 13 burgouyaszedő gép dolgozott. Az elsőt az urai állami gazdaságban állították munkába. A gépnek csodájára jártak a környékbeli dolgozó parasztok, mivel már az első hét percben négyszáz négyszögöl területről 25 mázsa burgonyát szedett fel. A gép állítható, bármilyen sortávolságban kézzel, vagy géppel vetett burgonyát, egyformán felszed. A gép naponta átlag nyolc hold földről szedi fel a termést. A gép után már csak össze kell szedni a burgonyát s így a betakarítás jelentősen meggyorsult Az urai, kemecsei, büdszentmihá- lyi, újfehértói, balkányi állami gazdaságokban SCO hold földről takarították be a termést a szovjetgépek segítségével. A S00 hold burgonya felszedéséhez a gép segítségével 3800 munkanap kellett. Ugyanezt a munkát kézi erővel 12.800 munkanap alatt tudták volna csak elvégezni. S nemcsak meggyorsította a gép a munkát, hanem jelentős megtakarítást is tudtak vele elérni, munkaerőben és üzemanyagban. Ez a megtakarítás 180.000 forintot tesz ki. rinistúk, a gépesítők, a falusi értelmiség képviselői, agronómusok. zootechnikusok, tanítók eljuttatják a sajtóhoz mélyreható ismereteiket a kolhozéletről, a sajtó hasábjain továbbadják a kolhozok legjobb tapasztalatait; bírálják a lemaradókat, rámutatnak a fogyatékosságokra. Bővizű forrásként buzog a falusi levelező eleven kezdeményezőkészsége a végtelen szovjetország mindeu területén és minden körzetében. A falusi levelezők segítségére vannak az újságnak az élenjáró ta-. pasztalatok tömeges elterjesztésében. A falusi levelezők teremtő kezdeményezése óriási segítséget jelent a helyi szervezetnek a kolhozépítő munka soronkövetkezö feladatainak megoldásában, így a falusi tömeg- verseny megszervezésében, a szocialista földművelési kultúra emelésében, magas terméshozamok elérésében. a kollektív állattenyésztés termelőképességének emelésében és a kolliozterraelés élenjáró tapasztalatainak elterjesztésében. A falusi levelezők nagy erőt jelentenek: segítenek a Bolsevik Pártnak minden réginek, ciháiénak a legyőzésében és a hibák kiküszöbölésében. Az újságok mint a legértékesebb anyagot közllk a falusi levelezők leveleit a kolhoztermelés újítóinak dicsőséges tetteiről, a falusi levelezők bíráló megjegyzéséit, tanácsait, óhajait és javaslatait. Lenin és Sztálin pártja azt. követeli a helyi pártszervezetektől és újságszerkesztőségektől, hogy jóindulatúan, napról-napra irányítsák a falusi levelezők munkáját. Ennek az irányításnak sokféle formája van. Ezek közé tartozik elsősorban a falusi levelezők értekezleteinek összehívása. A falusi levelező minden levele mögött élő emberek állnak. Ezért a szovjet újságok számára szigorú szabály: a szerkesztőségbe érkezett levelek közül egyetlen egypt sem szabad válasz nélkül hagyni. A szerkesztőség a falusi levelezőkkel folytatott levelezése során rámutat egyes tudósításaik fogyatékosságaira, tanácsokat ad nekik, hogyan lehet jobban és mélyrehatóbban megvilágítani a tudósításban felvetett kérdést, fontos témákra hívja fel figyelmüket, stb. Magától értetődik, hogy a szerkesztőségeknek ez a levelezése a falusi levelezők oktatásának és nevelésének nagyon jó és szemléltető eszköze. A falusi levelezőket lelkesíti az a tudat, hogy a sajtón keresztül szavukat figyelmesen hallgatják a pártszervezetek, szovjet állami szervezetek, szakszervezetek, gazdasági szervezetek és intézmények. A falusi levelező cikkének eredményessége legjobb eszköz a falusi levelezők buzdítására. Ezért a szerkesztőségek ügyelnek arra, hogy a falusi levelezők Írásai alapján intézkedések történjenek, ezekről a falusi levelezőt tájékoztatják, a legfontosabb ' eredményekről pedig jelentést is tesznek közzé az újságban, s megvédik a falusi levelezőket abban az esetben, ha kritikájuk miatt üldözésben volna részük egyes bürokraták részéről, akik szeretnék elfojtani a bírálatot. A szovjet sajtó szeretettel, sztálini módon neveli kitűnő falusi levelező kádereit, szem előtt tartva a Bolsevik Párt útmutatását, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit kell bevonni az újságok munkájúba. A munkás és paraszt levelezői mozgalom éppen azért is olyan értékes, mert a szovjet sajtó az ő segítségükkel, emberek millióinak közreműködésével készül s mert a barátok, a levelezők tömegei veszik körül, mert rajtuk keresztül kap híreket végtelen hazánk miu- den tájáról — híreket a sikerekről és az egyes fogyatékosságokról, a szocialista verseny menetéről és a kommunizmus gyakorlati építésének sokmillió élenjáró tapasztalatáról.
