Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

4 NÉPLAP 1951 december IS. kedd Megkezdte az országgyűlés a költségvetés általános vitáját Az országgyűlés hétfői ülésén rozott feladatokat, újabb sikereket megkezdte a költségvetés általános* ér el azon a diadalmas úton, me- vitáját. Nagy taps fogadta a te-. lyen biztos kézzel vezeti harcokban rembe lépő Rákosi elvtársat. Meg­jelent az illésen Rónai Sándor elv­társ. a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kor­mány számos tagja. Az általános költségvetés előadója Antos István elvtárs a pénzügyminiszter első helyettese volt. Beszédében a többi között a következőket mondotta: A beterjesztett költségvetés álla­munk 1952. évi pénzügyi terve. Az előirányzott bevételek csak­nem 83 százalékát az állami vál­lalatok fizetik be, ami mutatja, hogy népgazdaságunk szerkezetének szocialista átalakulása hatal­masán megnöveli anyagi erőforrásainkat és költségve­tési gazdálkodásunk számára szilárd alapot biztosit. A költségvetés bevételi oldala je- l.ntös szerkezeti változást mutat. Egyszerűsödött és lényegesen köze­lebb került a szocialista költség­vetés szerkezetéhez. Az 1952. évi költségvetés az ál­lami feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat 42.3 milliárd forintban irányozza elő, 12.8 mil­liárd forinttal magasabb összeg­ben, mint az előző évben. Államunk alapvető feladata a szocialista gazdaság szervezé­se. Ennek megfelelően kiadá­saink döntő részét, 01.5 száza­lékát népgazdaságunk fejlesz­tésére fordítja. A költségvetésben a gazdasági épí­tőmunka céljaira előirányzott 26 milliárd forint döntő része szerve­sen összefügg a népgazdasági terv­vel. A népgazdasági terv szabja meg az összkiadások keretét. Jelentősen megemelt beruházási összzgek. szerepelnek tervünkben a lakosságnak fogyasztási cikkekkel való minél jobb ellátása érdeké­ben, hogy tartóssá tegyük azokat! a nagy eredményeket, amelyeket a december 2-i nagyhorderejű hatá­rozat biztosított dolgozó népünk számára, A 15.8 milliárd tervberuházás mellett a költségvetés 619 milliós kiegészítő beruházást is előirá­nyoz. Ez az összeg gazdaságúnk szocialista szektorát erősiti és olyan beruházási tárgyak megvá­sárlására 'szolgál, melyek a ma­gánszektorokból kerülnek át a szo­cialista szektorba. Költségvetésünk 960 millió fo­rintot irányoz elő központi anyag- és árutartalékok további feltölté­sére. Dolgozó népünk kulturális és szociális felemelésére költségveté­sünk 8.2 milliárd forinttal fordít többet, mint az előző évben. Álla­munk 135 millió forintot fordít főiskolai ösztöndíjakra, segítve ez­zel a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiaiból kialakuló új értelmiség tanulmányait. Az ipari tanulók száma 63.000- ro emelkedik, államunk valamenj- nylük számára egyenruhát ad és 261000 tanuló részére otthonokban való elhelyezést biztosít. De nemcsak az ifjúság, hanem ii felnőttek számára is nyitva áll t továbbképzés lehetősége. Egymagá­ban a földművelési . minisztérium költségvetésében 96 millió forinl vau előirányozva továbbképző_ és szaktanfolyamokra 30.000 főnyi hallgató létszámmal. A mi. költségvetésünk a békés építőmunka szolgálatában áll Költségvetésünkben a kiadásul döntő része produktív célokat szol gál, erősíti iparunkat, mezőgazda - Ságunkat, egész népgazdaságunkat A kiadások minden forintja né piink felemelkedését szolgálja ' anyagi és kulturális viszonyaiul állandó növekedését. Dolgozó né pünk tudja ezt, ezért dolgozik ál dozatkészen, öntuda+ctfan ötéve tervünk megvalósításán. Tervünl végrehajtása a dolgozó milliói •munkájának eredménye. Nem két séges, hogy dolgozó népünk végre • bájtja az- 1952. évi tervet, valóra váltja a költségvetésben megható mege.dzett nagy Pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! Az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága az 1952. évi költségvetést. letárgyalta és jóvá­hagyta. Kérem az országgyűlést, hogy az. 1952. évi költségvetést fo­gadja el. A költségvetés általános vitájá­nak első felszólalója Kristóf István elvtárs a Magyar Dolgozók Pái-tja Köz­ponti Vezetősége titkárságának tagja volt. Kristóf elvtárs méltatta gyár­iparunk és mezőgazdaságunk fej­lődését. Szólott mezőgazdaságunk szocialista szektora növekedéséről, kulturális credméuyeinkről, majd így folytatta: — Terveink számokkal teleírt papírdarabok maradnának, ha né­pünk egységes akarata nem vál­taná tettekké. A dolgozó magyar nép a Szovjetunió segítségével és a Párt vezetésével, de a maga ere­jével építette újjá az országot, hajtotta végre nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt a három­éves tervet. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmi­ségünk, elsőseyban a műszaki ér­telmiség, a maga lelkesedésével, áldozatkészségével, hazafiságúval viszi előbbre napról-napra minden tizemben, minden községben az ötéves terv teljesítését. A magyar dolgozók egysége, összeforrottsága nagy Pártunkkal és Rákosi elv- társsal, tántoríthatatlan hűségünk a Szovjetunióhoz és Sztálin elv- társhoz — ez a magyar népi de­mokrácia minden eddigi és ezutáni sikereinek titka és egyben népi demokráciánk legdöntőbb sikere is. —r ötéves tervünk egyik célki­tűzése az volt, hogy agrár-ipari jellegű országunkat fejlett ipari­agrár országgá alakítsuk át. öt­éves tervünk első' két évének sike­res eredményei ezt a célkitűzést- valóra váltották. — Országunk ipari-agrár jellege megmutatkozik abban is, hogy ipari termelésiink növekedése s a nemzeti jövedelemben való részesedés ugrásszerűén emel­kedett. —.1952. évi állami költségveté­sünk — folytatta ezután Kristóf elvtárs — és az ehhez szorosan kapcsolódó 1952. évi terv nagy célokat állít mezőgazdaságunk és iparunk elé. 1952. évben nagyarányban foly­tatjuk tovább a mezőgazdasági munka és különösen a sok munkaerőt igénylő, nehéz be­takarítási munka gépesítését. Még jelentősebb az a haladás, amelyet iparunknak kell a jövő évben elérnie. 1952-ben olyan ipa­ri nyersanyagokat is fogunk ha­zánkban kitermelni, amelyeket ed­dig külföldről voltunk kénytelenek behozni. Új, hazánkban eddig még nem gyártott gépek, közöttük ne­hézgépek gyártását kezdjük meg és elkezdjük építeni Magyarország első. golyósésapágy gyárát. Építő- anyagiparunk bázisa is kibővül. Nagy gondot fordítunk arra, hogy továbbfejlesszük közlekedésünket, amely már a folyó évben is újabb csúcseredményeket ért el. Közle­kedésünk ez évben kétsZázliét szá­zalékkal muijá felül az 193S. évit. — Könnyűiparunkra az a fontos feladat vár a következő évben, hogy dolgozóink jogos igényeit re csak , a termékek mennyiségével, bő választékával, hanem az áru­cikkek minőségével is kielégítse. Kristóf elvtárs ezután a városi és falusi dolgozók feladatairól, a terv és állami fegyelem betartásá­ról, a munkaversenyről beszélt. Javítsanak népnevelő munkájukon a nyírcsaholyiak, hogy teljesíteni tudják termsnybegyüjtési tervüket A tiszaszentmürtoni dolgozó pa­rasztok versenykihívását olvasták az újságból a nyírcsabolyt dolgozó parasztok is. Elhatározták, csa la­koznak a versenykihíváshoz, ügy döntöttek, liogy december 21-re nem lesz hátralékos dolgozó pa­raszt a községben. A községi ter­vet erre az időre 120 százalékra teljesítik. ... Fokozott felvilágosító munkát kell végezni a, nyírcsaholyiaknak, hegy vállalásukat teljesíteni is 1 tudják, mert bizony van mit pótol- * niok. Egyedül tojásból érték el a , 100 százalékos eredményt. Kukori­cából 97, napraforgóból 85, burgo­nyából 35, baromfiból pedig Só szá­zalékosan teljesítették. Jócskán vannak még olyanok Csaliolyban, akik tartoznak államunknak. Kö­zel 40 ezeknek a száma. Ez első­sorban annak a következménye, hogy gyenge a népnevelő munka a községben. Dolgozó parasztokat pe­dig alig négyet-ötöt lehet találni a népnevelők soraiban. Vannak pedig élenjáró parasztok a községben, 50—60 azoknak fi dolgozó parasztoknak a száma, akik 100 százalékon felül teljest' tették beadásukat. Kopasz Fereng 8 holdas dolgozó paraszt 120 szá­zalékra, D. Aleksza József pedig 120 százalékra teljesítette beadá­sát. Ezek a dolgozó parasztok sa­ját példamutatásukkal tudnának legjobban agitálni az olyanok felé, mint Sváb Pál, aki 480 kiló kuko­ricával és 1S.7S mázsa burgonyával még ma. is adósa államunknak. -A községi tanács helyesen tette, hogy a törvény szigorával büntette eze­ket a hátralékos parasztokat. Se­lyem Oyulánét is 2800 forint kár­térítés kifizetésére kötelezték. A nyíresnholyi pártszervezet igyekezzen a népnevelők sorait Ilii­nél több élenjáró dolgozó paraszt bevonásával kibővíteni, hogy vál­lalásukat maradéktalanul teljesít­sék. Ezzel is igyekezzenek moehá- lálni a bekötőutat, a villanyháló­zat kibővítését, a tüzoltószertáraf, a 3 és az 5 éves terv ajándékait. Tervük maradéktalan teljesítésével érhetik el, hogy megkapják a napközi otthont, a fűrott kutat, kultúrházat és még egyebeket. Versenyben dolgoznak a kállósemjéni állami íiazdasáir munkásai A kállósemjéni állami gazdaság dolgozói is ragy lelkesedé*ssel fo­gadták Rákosi elvtárs nagyjelentő­ségű beszédét. Az állami gazdaság dolgozói azzal akarják meghálálni a Eárt, Rákosi elvtárs gondosko­dását, hogy fegyelmezetten dolgoz­nak. Volt nálunk is hiba ezen a té­ren. Többen elmentek másfelé dol­gozni, mint például Nagy János és Nagy Mihály is. A munkafegyelem megszilárdítá­sa mellett elhatározták dolgozóink, Még nagyobb nyilvánosságot a versenynek a záhonyi átrakónál Nemrégiben a Néplap bírálta a záhonyi átrakó vezetőségét a ver­seny nyilvánosságának elhanyagolása miatt. A bírálat nyomán történt némi javulás ezen a téren. Egy versenytábla már Van ugyan a pihe­nőben, de nincsen meg minden egyes munkahelyen, vagy ott, ahol a dolgozók legtöbbet tartózkodnak, gztarna elvtárs tilt. titkár arra hivat­kozik, hogy már hónapokkal ezelőtt megrendelte a verseny táblákat Debrecenből, de azok még mindig nem érkeztek meg. Pedig a dolgo­zók munkéijának eredményeit nem szabad lebecsülni s azt megfelelő helyen népszerűsíteni kell. Az üzemi bizottság a szakszervezet vezető­sége megtalálhatta volna már a módját annak, hogy egy pár verseny- táblát készítsenek és elhelyezzék, bogy a dolgozók nap, mint nap lát­hassák az elért eredményeket, ami mozgósítaná a gyengébbeket is jobb eredmények elérésére. A DARUK ALATT, a Vagonok tetején dolgozik á hármas darus­brigád. Egy-két ügyes mozdulat, egy kiáltás s az átrákódaru már a nagasba is emeli a többtonnás gé­lét, farönköt, vagy éppen a nyers- rassal megrakott csillét. A darut Bogacsovics János daru- tezelő vezeti. Figyeli a daru alatt lolgozó embereket, minden mozdu- atukat, mert még azzal is tisztá­ban kell lennie: melyik munkatársa milyen mozdulatot tesz a Uövetke- sö percben. Emberek élete függ tő­le; Egy elhamarkodott mozdulat veszélybe sodorhatja munkatársát. A brigád vezetője Ferka Sándor elvtárs. Alacsony termetű s őszbe- csavarodó üstöké tiszteletet pa­rancsol a brigádban. Szavai azon­ban nem árulnak el öregségek Szinte tűzbe jön, amint a brigád eredményeiről beszéli és nem kis büszkeséggel mondja: NAGY ÖRÖM ért bennünket. Hosszú hónapokon keresztül nem sikerült az élre törni, s most az­zal dicsekedhetünk, hogy ebben a hónapban ml vezetünk a bárom darusbrigád közötti versenyben. — Aztán mennyi előnyük van a többiekkel szemben, — kérdi Tor­ma József átrakómunkás — egy szer azon vesszük csak észre, hogy lepipálnak Szabóék! ’ — Azt most hirtelen nem tud­nám megmondani. 250 százalék az átlag, utánunk az 1. brigád jön, a 2. utóláő' lett."Ideje lenne -már a mi pihenőhelyiségünkben is kitenni egy versenytáblát. Amíg az irodá­ból ideér az ember, elfelejti az eredményeket, meg aztán ki ér rá .mindig mászkálni az irodába, ami­kor versenyben dolgozunk! A BRIGÁD még a múlt hónap­ban hívta ki versenyre a két másik brigádot Sztálin elvtárs 72-ik szü­letésnapjának tiszteletére. Vállalá­sukat — ami azelőtt 220 százalék volt — felemelték 225 százalékra. Akkor még neto voltak elsők, de az. egész brigád egyhangúlag megfo­gadta, hogy megszerzik az első helyet. A döntő változás aztán Rákosi elvtárs beszéde után, a jegyrend- sz-cr eltörlésével és a fizetésemelés­sel következett be. Rákosi elvtárs beszédéből értették meg aztán, hogy mennyire számít a Tárt minden egyes dolgozó munkájára, de külö­nösképpen a párttagokéra. A brigád S0 százaléka párttag és így nem csoda hát, hogy Rákosi elvtárs beszéde után itt sziilcttok a legkiemelkedőbb eredmények. A muukábau töltött idő a „leterhelés” is ennél a brigádnál a lemagasabb: 72 százalék. Eredményüket nagy­részt köszönhetik Nagy Pál elv- társnak, az átrakás vezetőjének, aki nem elégszik meg azzal, hogy telefonon ígérgessék a vagonok be- tolását a daru alá, hanem szemé­lyesen intézkedik, hogy folyamatos legyen a munka. EGY NAGY HIBA van itt — ereszkedik újra beszédbe Ferka elvtárs — a kocsirendezők nem akarnak sehogysem velünk össze­dolgozni. Hol elviszik a félig ra­kott vagonokat és csak későn hoz­zák vissza, máskor meg túlságosan előre, vagy hátra állítják be a ko­csikat. — Pedig közös erővel sokkal jobb eredményeket tudnánk elérni — mondja Mező Béla. — Biztosan tudnánk tartani a 250 százalékot, csak az a baj, hogy még ezt sem érdemesítik annyira, hogy verseny- táblát készítsenek neki. Ha épxien akarnák a „Villám”-táblára is ki­írhatták volna. Az épület végén ott díszeleg egy szép nagy tábla, rajta a felirat: „Villám’’, de a villámok helye bi­zony üresen ásítozik. Tehát nem­csak az a hiba, bogy Diocsen hova írni az eredményeket, hanem nincs aki foglalkozzék vele. Az igaz. hogy a versenyfelelősnek sok a dol­ga, hisz sok esetben szabadidejét is feláldozza, éjfélig is bennmarad az irodában. Az üzemi bizottság fel­adata azonban, hogy megossza ezt a munkát, olyan dolgozók közt, akiknek idejéből bővetí jutna segítség a versenyeredmények érté­keléséhez. Nagy hiba, hogy az átrakó és a forgalmi szolgálat egymás munká­ját gátolva, csak arra törekszik, hogy ki-ki a maga területén érjen el jó eredményeket. A FELADAT, hogy az üzemré­szek közti kollektív segítségnyúj­tást megteremtsék és a brigádok közötti egészséges versenyszellemet a szakszervezet a verseny nyilvá­nosságával továbbfokozza. Ebhez az szükséges: az üb. tegyen meg mindent, bogy a verseny nyilvános­ságát minden nehézség ellenére biz­tosítsák és ezzel mozgósítsák a dolgozókat még jobb eredmények elérésére. bogy kiszélesítik a munka versenyt. Most 'csomózzák dolgozóink a do­hányt és a munkák mielőbbi be­fejezése érdekében vállalásokat tet­tek Sztálin elvtárs születésnapjá­ra. Az állami gazdaság dolgozói . vállalták, hogy átlagosan 15 szá­zalékkal emelik teljesítményüket. Szckfii József és Pelma Györgyire is vállalták, hogy 13 százalékkal fogják emelni átlagukat, de nem 15. hanem 55 százalékkal emelke­dett teljesítményük, s ezzel nor­májukat 165 százalékosan teljesí­tették. . . ígérjük, hogy a jövő évi munkát még sokkal jobban fogjuk végezni és a munkafegyelmet is megszi­lárdítjuk. MENYHÁRT MIHÁLY levelező, Költésem jen. Rádióműsor KOSSUTH-KÁDTó: 5. OO-tól 8.o0~iír: Reggeli zené? műsor a. munkába in« dúló dolgozóknak. Közben: 5.30: Hí­rek. 6.00: Falurádió. 6.45: Híreit, 11.30: Szamaratok. Elbeszélés. 12.00: Az Opzipov-együttes hangversenye. 15.15: A Rádió szórakoztató zenekara. 14.00: Időjárás jelentés. 14.15: Rész­letek a Rigoletto c. operából. 15.00: Részletek a Kiváncsi .vőlegény ,c. ope­rettből. 15.15: Hírek szerbül, 1530: ,. Rajta, fel, ifjúság!“ 15.50: Vonós­négyes. 16.20: Iskolások rádiója. 16.40: Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tankönyv alapján. 17.00: Hírek. 17.10: A Magyar Rádió ajándékmü- sora. 17.45: Termelési híradó. 18.00: Zója. Elbeszélő költemény. 1840: Hí­rek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 19.30: Hírek szerbül. 20-00: Hangos Újság. 20.40: A uegyüjtési verseny hírei. 20.45: Közvetítés a. Nemzeti Színházból. Tűzkeresztség. Színmű három felvonásban. 22.00: Hírek. 23.50: Táncezene. 24.00: Hí­rek. PETŐFI-R ADIü: 6.00: Részletek Blaháné c. daljátékból. Hanglemezek. 6.35: Orosz lakodalmas. 6.45: Jó reg­gelt. gyerekek! 7.00: Spo.rtfiimek ze­néjéből. 7.15: Hírek szlovénül. *7.55: Ifjúsági kórusok magyar népdalokat énekelnek. 8.00: Magyar gyermek­zene. 8.30: Zenekari hangverseny. 9.20: Orosz, népmese. 9.40: Zciiélő do­boz. 10.00: Hírek. 10.10: Szocialista munkaversóuy — szocialista munka­fegyelem. Előadás. 10.25: Ének C3 zongora. 10.40: A Rádió népi zene- kara játszik. 11.10: Magyar zenekari művek. 15.00: Magyar Rádió szimfo­nikus zenekara, játszik. 15.45: írók a mikrofon előtt.’ 16.OÖ: Zenekari hangverseny. 17.30: Hírek. 17.40: Csárdások. 17.55: Muzsikáról — min. denkinck. 18.25: Hírek szlovénül. 18.40: Tánczene. 19.00: Sztálin, a tudomány géniusza. Előadás. 19.15: Sportnegyedóra. 19.30; A Rá-dio ka­marazenekara játszik. 21.30: Mi tör­ténik a világgazdaságban? Előadás. 21.45: Vebcr operáiból. Hanglemezek 22.35’: Orosz kamarazene. SZABOLCS-SZATMÁFI NÉPLAP Felelős szerkesztő: ZsuraUOvszki Mihály Felelős kiadó: Győré József • Szerkesztőség: Nyíregyaázu. Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70.. 72-71 Kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zsdánov-u. 1. -— TclePm* 30-00 Nyíregyházi-nyomda, Nyíregyháza. Dózsa György-u.1 5.

Next

/
Thumbnails
Contents