Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

Mai számunkból Felavatták Budapesten Sztál; elvtárs szobrát (3. old.l — M.éű nagyobb nyilvánosságot a ver­senynek a záhonyi átrakónál f4. oldal) VII. évfolyam. 294. szám. ARA 50 FILLÉR 1931 áecetnoci Fordítsuk figyelmünket Pártunk erősítésére, építésére A megye legjobb kommunistáinak tanácskozása Vasárnap ünnepelt a város, ünne­pelt a megye. A megyei pártérté- kezlet küldöttei tanácskozásra jöt­tek össze, hogy az eddigi munka ér­tékelése alapján, hosszú időre irányt szabjanak s megválasszák a megye legfelsőbb politikai vezető- szervét : a megyei pártválasztr nninyt. Ünnepelt az egész megye. Távira­tok százai érkeztek, küldöttségek keresték fel sorra az értekezlet színhelyét. Az ünneplésben olt lo­bogott az a határtalan nagy szere-, tét, amelyet népünk a Párt és Rá­kosi elvtárs iránt érez. Hegedűs András elvtárs beszéde A megyei pártértekezleten megje-rSok szó esett a pártvezetésről,, hogy lent Hegedűs András elvtárs is, a|a Párt segített, azonban arról Párt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja. Felszólalásá­ban megjelölte a megye kommunis­táinak legfontosabb feladatait. — Elsősorban a pártépítés kérdé­séről szeretnék beszélni — kezdte meg felszólalását Hegedűs András elvtárs. — Ezen a pártértekezleten ahol a pártszervezetek' munkáját beszélik meg. minden kérdés között, ami szobaként) bet, legfontosabb a Párt és a pártszervezetek kérdése. esett kevés szó, hogy hogyan épí­tik és erősítik a pártszervezeteket járási bizottságaink, alapszervi ve­zetőségeink. A pártépítés kérdései alatt nem érthetjük egyszerűen a tag- és tag­jelölt-felvétel kérdését. A tag- és tagjelöltfelvétel része a pártépítés­nek, azonban nem tekinthetjük a pártépítés egyetlen kérdésének a nö­vekedés kérdését. Mit értünk mi. pártépítés alatt és milyen pártepítési feladatok vannak most az elvtársak előtt a szabolcs- mn tiuári pártszervezetekben ? £zek közül a legfontosabbakat sze- retnéin felvetni: Egyik legfonto­sabb pártépítési feladat — különö­sen a téli időszakban — a párttag­ság politikai, eszmei színvonalának emelése. A másik a párttagság ösz- szeforrottságának, fegyelmének és szilárdságának erősítése. Harmadik — amiről részletesen nem beszélek, mert Győré elvtárs és a hozzászó­lók beszéltek, a tag- és tagjelöltfel­vétel kérdése. Negyedik — a veze­tés színvonalának megjavítása — értem alatta a járási bizottságok és a Megyei Bizottság munkáját is. Végül a pártszervezetek agitációs munkájának megszilárdítását, erő­sítését. Itt több elvtárs szólalt fel, mint Bakó Júlia, vagy IConcz elv­társ, vagy Gere elvtárs, akik mind­nyájan sok helyes szempontot ve­tettek fel, de megfeledkeztek be­számolni a pártértekezlct előtt, hogy hogyan fejlődik a párttagság politi­kailag, hogyan lesznek egyre fej­lettebbek, öntudatosabbak a mi párttagjaink. Nem beszéltek arról, a mi felszólaló elvtársaink, hogy párttagjaink az alapszervezetek­ben hogyan állják meg helyüket a különböző feladatoknál és milyen összeforrotíak a mi alapszerveze- teink. maradoznak és nem készülnek, az rontani fogja a tanulás fegyelmét. Az ilyen titkárok és vezetőségi ta­gok hiába igyekeznek megmagya­rázni a tanulás fontosságát, ha ma­guk nem mutatnak példát nem tud­ják a marxista-leninista képzést megfelelően vezetni és irányítani. Úgy vannak ezzel is, mint amikor az egyénileg dolgozó paraszt akarja ,,jó népnevelő munkával’' a többi| párt, hanem a tanács vezet. A ta­egyénileg dolgozó parasztot m győzni, l)Ogy lépjen be a termelőcso­portba, de ő maga még nem lép be. Hiába magyarázza az ilyeu titkár, hogy miért kell tanulni egy kom­munistának, ha ő nem tanul, mun­kája nem lesz eredményes. A másik probléma a párttagság összeforrottságának, fegyelmi megszilárdításának kérdése nem csak a tanács végzi a munkát, akkor a faluban lényegében nem a Győré elvtárs beszélt arról,- hogy ok párttagunk van. aki nem telje­sítette beadási. adózási. kötelezett­ségét. Ahol -ilyen előfordulhat, az az alapszervezet gyengeségének a jele. Kevés szó esett arról is, ho gyan akarják az elvtársak emelni a pártszervezet vezetésének színvo­nalát. Megmondom azt is, hogy ez a hiba, hogy a pártépítés kérdései csupán mint tag- és tagjelöltfel­vételi kérdések szerepelnek, nem szabolcs-szatmári jelenség. Ha az elvtársak figyelmesen elolvasták a Szabad Nép szombati belső vezér­cikkét, láthatták, hogy ezek a hiá­nyosságok már a múlt vasárnapi pártértekezleteken és- az előzőleg megtartott járási pártértekezlete- ksn is előfordultak. A Szabad Nép ezt a kérdést élesen veti fel és a mostani .pártértekezleten Is fel kell vetni. Maga Rákosi elvtárs hívj« fel a Szabad Nép cikkein és a pártértekezleteken keresztül az elv­társak figyelmét: fordítsanak sokkal nagyobb gondot Pártunk alapszerve­zeteinek, a járási bizottsá­goknak, magának Pártunk­nak erősítésére. Milyen konkrét feladatok állanak ezekben a kérdésekben'pártszerve­zeteink előtt? Limdjük » párttagság eszmei, politikai színvonalát ■i? hogy, mert megválasztották őket, \ rendelkeznek is elegendő marxista j. politikai képzettséggel. Meg kell mondani, hogy ez nem így van. ' v Nekünk komtnunísták.iak , nap, mint nap csiszolni kell képzettségünket, hogy ve- * zetní tudjuk a tömegeket és meg tudjuk oldani a szocia­lizmus építésében ráakváró egvre nagyobb és egvrc szebb feladatokat, Meg. kell mondani hogy azok a - titkárok és vezetőségi tagok, akik a tanulásban nem mutatnak példát a párttagságnak, nem tudják majd megfelelően elvégezni a rájuk váró feladatokat, nem fogják m'ltóan vezetni az alapszervezetet. Ha azt látják a szemináriumban, hogy a vezetőségi tagok, vagy titkárok ei­Hol van itt az a terület ahol hi­bák vannak? Elsősorban két terü­letet lehet felvetni: egyik a mun­kafegyelem, a másik az állami fe­gyelem kérdése. Alapszervezetelnk vezetőinek neiu lehet fontosabb és nagyobb feladata annál, liogy párttagsáéunk mind az ál­lami fegyelem, mind a mun­kafegyelem terén példamu­tató legyen, Mit kell itt csinálni .az alapszerve­zeti titkároknak \ Rendszeresen meg kell nézniük a] tttosjjiaot, ki hogyan teljesítette állampolgári kötelezett­ségét; ki hogyan,dolgozik és figyel­meztetni keik az niapszervézéti tit­károknak azokat a párttagokat, akik a termelési munkából nem ve­szik ki a részüket, vagy ueúi tel­jesítik állampolgári kötelezettségü­ket. Oda kell hivatni őket az alap­szervezet vezetősége elé, súlyosabb esetben a járási pártbizottságokhoz és mint párttagokat kell köte­lezni arra, hogy példamu­tatóan vegyenek részt a munkában, az állampolgári kötelezettségek teljesítésé­ben. Ha az elvtársak elérik, hogy párt­tagjaink a termelésben, állampolgá­ri kötelezettségük teljesítésében, a begyűjtésben példamutatóan vesz­nek részt, azzal adnak legnagyobb segítséget a tanácsoknak, az üze­mek, tszcs-k. állami gazdaságok ve­zetőinek. Ha á kommunisták példa­mutatása a termelésben, a munka- jegyelemben érvényesül, az már nem is fél, hanem mondhatnám,• hogy teljes győzelem. A vezetés színvonalának megjavításáról A tag- és tagjelöltfelvételről nem akarok részletesen beszélni, de ki szeretném emelni, a pártszervezeti vezetés színvonala megjavításának kérdését. Ez most, az új vezetőség­választás megtörténte után, bogy a vezetőségek felfrissültek a munká­ban kitűnt párttagokkal, nagymér­tékben előtérbe kerül. A további jó munka egy szervezeti kérdéstől, a rend­szeresen megtartott vezető­ségi ülésektől függ. A vezetőségi illések ne vsak tárgya­lások legyenek, hanem ott határo­zatok is szülessenek. Sokat beszé­lünk arról hogy a faluban a falu vezetője, a pártszervezet és a párt- szervezet vezetősége, de ha a falu­ban a pártszervezet vezetősége r.em ülésezik, nem tárgyalja meg a kér­déseket, nem hoz határozatokat, h i­nácsban ugyan részi vesz a párttit­kár, de a titkár vezetőség és alap­szervezet nélkül nem tudja végre­hajtani feladatát. Az kell, hogy az alapszervezet vezetőségével rend­szeresen megtárgyalják a pártélet, a pártvezetés minden fontos kérdé­sét és határozatokat hozzanak. Olyan határozatokat, amelyek biz­tosítékot adnak a feladatok elvég­zéséhez, olyan határozatokat, ame­lyek végrehajtását ellenőrzik. A tanácsot irányítani kell, nem pedig; elvégezni helyette a munkát hogy ezeket politikailag irá­nyítanák. Elmondotta Bodogán eivtárs, hogy a nagykállói járásban u Járási Pártbizottság osztja be a járási tanács -dolgozóit a begyűjtésnél a kiutazásokra. Ez azt jelenti, hogy a Pártbizottság elvonja a figyel­met a pártópltésröl. A feladat a tanácsot irányítani, de nem át-f, Tenni a tanács szervezeti, operatív munkáját. Ugyanez vountkozit az íftajpszerrezetekre is. Ebből a lábá­ból következik a másik hiba : hát­térbe 'szorul a párt építés, nem erősödnek megfelel« mértékben a tanácsok. Itt még azt szeretném felvetni: Miért van az, hogy ezek a kérdé­sek háttérbe szorulnak? Azt hi­szen), nagymértékben azért, mert alapszervezeteink vezetőségénél, de a járási bizottságoknál és a Megyei Bizottság egyes osztályainál nem egészen helyesen értelmezik a párt­vezetés összefüggését az állami, ta­nácsvezetéssel és . a tömegszerveze­tek vezetésével. A hiba ott van. hogy alap- szervezeteínk vezetőségei, a pártbizottságok, a tanácsok cs tömegszervezetek fel­adatait látják el, ahelyett, A december 2*1 rendszabályuk életbelépése jelentős esemény orszá-1 egyrészét is. Ugyanakkor a dol­gunk életében. Olyan gazdasági é gazdaságpolitikai eseményekkel le­het összehasonlítani, mint a jó forint megteremtése, vagy az ipar államosítása' volt. Ml tette szükségessé ezt a rend­szabályt? Rákosi eivtárs beszédé­ben megmagyarázta, hogy azért volt rá szükség, mert országunk is ipari oszággá vált. Ipari oszággá vált olyan módon, hogy közben nagy erővel folyik a szocializmus építése. A parancsnoki posztok most a munkásosztály kezében vannak. Gazdaságunk jelentős ré­sze szocialista gazdaság. Ilyen vi­szonyok között, szocializmust építő ipari országban a jegy rendszer, és annak kiterjesztése féke a fejlő­désnek. - Elsősorban azért, mert akadályozza a termelést. Azt hiszem, hogy az elvtársak a maguk gyakorlatából tudják, hogy a december 2. előtti hely­zet akadályozta a termelést az iparban és a roezőgazda- ságbea. Az iparban az volt a helyzet, hogy a nagyobb városokban tud­tuk biztosítani a legszükségesebb élelmiszereket, de több város, — ezek közé tartozott Nyíregyháza is — nem volt ellátott. Az ilyen he­lyeken. különösen, de még a jegy­gyei ellátott városokban is, az árak a kereslet miatt magasra emelkedtek és az áru sem volt elegendő. Közben a termelés foko­zása sem volt érdeke a munkás: nők', mert. például 8-4 napi bérébe került egy kiló zsír. Akadályozta a december A előtt kialakult hely­zet a faluban is a fejlődést. Bizo­nyos spekulációs rétegeknek ha­talmas kereseti lehetőségeket je­lentett. A kulakok és a jómódú parasztok felvásárolták az egyes cikkeket, de ez elvonta a termelésből a dolgozó parasztok gozó parasztok jelentős része ipar­cikket szintén spekulációs módon tudott csak kapni. A városban a spekulánsok összevásárolták az iparcikket és falun duplán, vagy háromszoros áron adták cl. Ez akadályozta azt is, hogy a szük­ségleteknek megfelelően fejlődjön mezőgazdaságunk. Ez volt egyik oka a rendszabály bevezetésének, a másik: a jegyrendszer felélesztette a spekulációt, a spekuláns elemek kezdtek újra erőre kapni. Azonban a szocializmus építése és a spekuláció újraéledése nem fér­nek össze. A szocializmus építése azt jelenti, hogy a dolgozók kö­zött osztódik el az ország jövedelme, nem a spekulán­sok teszik azt zsebre. Ezért kellett a .termelés emelése cs a spekuláció leszorítása érdeké­ben eltörölni a jegyrendszert, ami egyet jelent a termény forgalom felszabadításával s mint tudják, a fizetések ' emelésével, a. régi sza­bad, és Jegyes árak közötti új sza­badárak megállapításával. Azért vetettem fel ezeket a kérdéseket, mert ezek a legfontosabb gazda­sági kérdések az elkövetkező idők ben. amelyekkel sokat kell Pár­tunknak foglalkoznia, amelyeket meg kell értenie minden párttag­nak. különösen falusi alapszerve­zeteinknek és a járási bizottságok­nak. Keményen fel kell lépni a feketevágások ellen A másik ok amiért erről beszél tem az, bogy a rendszabályok he­ve etéle nem ér véget azzal, hegy a bevezetés általános sikerrel járt. A reakciót váratlanul érte ez a csapás, azonban Az első kérdés, amit felvetek: a párttagság eszmei, politikai színvo­nala emelésének kérdése. Azért kell1 élesen és sokat foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert, különösen falusi szervezeteinknél, a téli hónapokban tudjuk a legjobban bevonni a párt­tagságot a tanulásba. Elsősorban arra a jelenségre szeretnék rá mu­latni, bogy a tanulás különböző formájában, a marxista-leninista képzésben, a szemináriumokban, pártszervezeteink vezetőségi tagjai; litkárai nem vesznek részt megfe­lelő módon.' Gyakori jelenség az is, hogy a párttagság, sót a pártonkí vilii dolgozók jobban tamilnak mint pártvezetőségi tagjaink, vagy r, titkárok, Rokhelyen valahogy úgy gondol- , .titkáraink, vezetőségi tagjaink.

Next

/
Thumbnails
Contents