Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-16 / 293. szám
NÉPLAP Német Demokratikus Köztársasággal bonyolódott le. — Az ipar és a -bányászat fellendülése ugyanakkor az építkezési ■tevékenység nagyarányú növekedésével is együttjárt. Átlagban minden negyedik, ötödik napon egy-egy úi gyáriizem épületéi adjuk át rendeltetésének, nem is szólva a tudomány, az oktatás, a aépművelődés, az egészség- védelem úi házairól, ÁA ipar, a bányászat, az építkezés ilyen örvendetes felvirágzására nem kerülhetett volna sor, ha nem kapjuk meg mindehhez a Szovjetunió állandó segítségéi. Mi néhány esztendő, sok esetben csak néhány hónap leforgása alatt juthatunk, birtokába azoknak a termelési módszereknek, amelyeket az élenjáró szovjet emberek évtizedek harcaiban kovácsoltak ki. Dobi István a továbbiakban a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt. A mezőgazdaságban gazdag termést takaríthattunk be az idén. A holdanként! átlagos hozam a főbb terményeknél mindenütt magasabb volt, mint amekkorával tervünk számolt. Árpából 22 százalékkal, zabból 37 »százalékkal, kukoricából és cukorrépából mintegy 60 százalékkal, burgonyából több mint 100 százalékkal magasabb a termésátlag, mint az előző évben. A minisztertanács elnöke rámutatott, hogy eddig mintegy 2250 traktort. 131 kombájnt, 867 cséplőgépet, 1079 kévekötő-aratógépet és más mezőgazdasági gépeket kapott a falu és 72.000 kát. holdon létesült öntözőkultúra. A Szovjetunió élenjáró agrártudományának vívmányait felhasználva, egész sor új agrotechnikai eljárás meghonosítását Is Javasoltuk. — Az eredményekből asz Is nyilvánvaló, hogy a dolgozó parasztság túlnyomó többsége áldozatkészen dolgozik. De találkozunk még jócskán hiányossággal is az állampolgári * jegyrendszer i szóló határozat jelentőségéről beszélt. : ' A párt és kormány határozata mindenekelőtt számot ad államunk azdasági erejéről éppen abban az lőszakban, amikor a nyugati or- zágokban mindenütt gazdasági ne- 'zségek, ellátási nehézségek jelt keznek — mondotta, majd rá- ■utatott: A gyakorlati megvalósítás során - bizonyosodott, hogy a határozat felentős előnyöket biztosított az ország . fegyelem terén. Mindenkinek meg kell értenie azt, hogy ml valamennyi törvényünket kötelezőnek tekintjük és az állam egyetlen polgarúnák sem bízzuk a tetszésére, melyiket fogadja el közülük s melyiket utasítja el. A mi államunk hatalma éppen olyan erővel ruházza fel a begyűjtésről szóló törvényt, mint annakidején a földreformot, vagy azokat a törvényeket, amelyek számtalan kedvezményt és segítséget biztosítanak a. falunak. — üzért üdvözöljük az állami fegye- ' címnek, a törvények tiszteletének szellemét, mely falvainkban mind fokozódó mértékben hódít tért, amely megbélyegzí a kötelesség mulasztóitat, akik csak szégyent hoznak falujukra és az egész dolgozó parasztságra. Nem tagadhatjuk el azt sem. hogy mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában nem tud megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyek a gyorsan szaporodó gyárak nyersanyagszükségletének és a városi lakosság élelmiszeri gén yeinek kielégítése terén várnak rá. Ennek az az alapvető oka. hogy mezőgazdaságunk háromnegyed részében még ■ kisparaszti birtokokból áll, amelyek nem teszik lehetővé a gépek alkalmazását, a fejlett agrotechnikát. A megoldást csakis a szocializmus térhódítása, a nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdálkodás rendszerének elterjedése hozhatja meg. Ez a megoldás találkozik a dolgozó parasztság érdekeivel, mért hiszen biztosítja anyagi és kulturális fel- emelkedését. Dobi István rámutatott, hogy a közelmúlt hetek alatt gyorsan emelkedett szövetkezeteink tagjainak létszáma. Ebben minden bizonnyal közrejátszik az a körülmény, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink most hozzák nyilvánosságra zárszámadásaikat és az eredmények mindenütt nagy hatást váltanak ki. Dobi István ezntáu negszüntetéséről ........... V • • 'rí ' ■ -• . ' ••• egész dolgozó lakossága részére. Népgazdasági tervünk teljesítésének eredményeképpen Ismét emelkedett népünk életszínvonala. Utalt arra, hogy gyorstramú előrehaladásunk a jövőben megkövetelheti egyes minisztériumok kettéosztását. így például egyre világosabban jelentkezik ez a követelmény a mezőgazdaság területén, ahol az állami gazdaságok és a' nagykiterjédésü erdőbirtokok maguk is az Irányító munka kiterjesztését Igénylik. Őrködjünk éberen hazánk biztonságán Elmondhatom — folytatta — hogy :em adtunk ki egyetlen ren- aeietet, nem hoztunk meg egyetlen határozatot sem, amelyet ne hatott volna át a béke szeretete. A békéért folytatott harc naivabb helytállást követelt meg tő- <imk ebben as esztendőben, mintegy az imperialisták, élükön az ímerikai imperialistákkal, fokozták :z új világháború kirobbantásdra irányuló törekvésüket. ■ Rámutatott, hogy az amerikai imperialisták déli szomszédságunkban ügynökséget szerveztek meg, amely támaszpontja a kémtevékenységnek és a provokációnak, a háború előidézésének. Tito hadserege most már teljesen amerikai parancsnokság alatt Is áll. És hogy ennek a hadseregnek mi a célja, azt teljesen világossá teszik azok a mind sűrűbben megismét- íítlö provokációk, amelyeket a -omszédos népi demokráciák, így Magyar Népköztársaság határain ’■'■lkövet. Mindez arra Int bennünket, hogy •.■■bérén őrködjünk hazánk blztonsá■ Ü gy hajthatatlan következe■ réget és erélyt tanúsítsunk füg- tlenségünk és békénk védelmében. 1 Belső biztonságunkat, népi demokráciánk rendjét őrzi Államvédelmi Hatóságunk is, amely leleplezi az ellenség ügynökeit. Dolgozóink hálásak az eredményekért és megbecsüléssel gondolnak az Államvédelmi Hatóság dolgozóira akiket lelkesen támogatnak munkájukban. Honvédeink az elmúlt esztendő során Is nagy hatást értek el a védelmi felkészültség tekintetében, sikeresen sajátították el a világ legfejlettebb haditudományát, a sztálini haditudományt. A ml hadseregünk a béke hadserege — mondotta. — Éppen ezért — úgy gondolom — mindent meg keli tennünk annak érdekében, hogy néphadseregünket továbbfejlesszük abban a keretben, amelyet a béke- szerződés meghatároz. Beszéde végén Dobi István hangsúlyozta, hogy dolgozó népünk mély hálával és szeretettel gondol támaszára, a nagy Szovjetunióra és bizalommal követi kipróbált vezérét, Rákosi Mátyást. Dobi István beszédét sűrűn szakította félbe a leikes taps s beszéde végén az országgyűlés tagjai ha-' talmas lelkesedéssel, hosszantartó tapssal ünnepelték a magyar nép bölcs tanítóját, Rákosi elvtársat és a békeharc zászlóvivőjét, a magyar nép barátját, Sztálin elvtársat. Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolójában foglaltakat tudomásul vette. A munkaszervezetek kialakításánál, azok megerősítésénél vezesse termelőszövetkezeteinket a szovjet élenjáró kolhozok példája Lenin elvtárs rámutatott, hogy akkor, amikor a proletariátus már kivívta a politikai hatalmat, feltétlenül előtérbe kerül egy igen fontos feladat: a kapitalizmusnál fejlettebb társadalmi rendszer megteremtése, a munka termelékenységének emelése és — ezzel kapcsolatban, ennek érdekében — a munka tökéletesebb megszervezése. A Szovjetunióban a mezőgazdaságban megszilárdult kölhozrend- szer alapján valósult meg a munka új, tökéletesebb megszervezése. — Sztálin elvtárs rámutatott azokra a gyökeres változásokra, amelyek a mezőgazdaságban a munka jellegében és szervezésében a kolhozrend- szer győzelme eredményeképpen végbementek s azt mondotta: A régi rendben a parasztok egyenként dolgoztak, ősapáik módjára, elavult munkaeszközökkel, a földesurak és tőkések, kuldkak és spekulánsok javára, ágy, hogy ők maguk éheztek, mások pedig gazdagodtak rajtuk. Az áj, a kolhozrendszerben a parasztok közösen dolgoznak, ar télutódra modern szerszámokkal — traktorok és mezőgazdasági gépek — segítségével, saját maguknak és saját kolhozaiknak, Jöldesurak és lökések, kulákok és spekulánsok nélkül, dolgoznak azért, hogy nap- ról-napra javítsák anyagi és kulturális helyzetüket”, Az egyéni gazdálkodást folytató parasztok magántulajdonosi viszonyait a kolhozrendszerben a szocialista termelési viszonyok váltották fel. Ezekről a viszonyokról azt mondja Sztálin elvtárs: a kizsákmányolástól mentes dolgozók baráti együttműködésének és szocialista kölcsönös megsegítésének viszonyai. — Ezeknek a viszonyoknak megte- teremtése nehéz feladat volt, mert ’a parasztok évszázadokon át kistulajdonosok voltak és egyedül dolgoztak. Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy o kis, egyéni parasztgazdaságokról feltétlen fii át kell térni a nagyüzemi, kollektiv termelésre, mégpedig lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztoknak legérhetöbb módon,.Ez volt a mezőgazdaság kollektivizálásának , lenini-sztálini módszere, á mezőgazdasági artel megszervezésének és ■ megerősítésének módszere. A lenini-sztálini elvek vezérelték a kolhozmozgalom fejlődését a Szovjetunióban, vitték azt győzelemre. Országunkban a falu szocialista átalakításának munkája, termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztése, meglévő termelőszövetkezeteink és termelőesoportjaiuk megerősítése, megszilárdítása Lenin, Sztálin útmutatásain nő fel, példája a győzelmes' szovjet kolhozrendszer. Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében utalt Pártunk Politikai: Bizottságának szeptemberi határozatára, amely a II. Pártkongresszus szellemében „újra utasította pártszervezeteinket, hogy ne csak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, hanem a már meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítását tűzzék ki feladatul:’'. Termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődéséhez — mondhatjuk — a falu szocialista átalakításának sikereihez, elengedhetetlenül szükséges, hogy állandóan javuljon a meglévő termelőszövetkezetek munkája, hogy „...minél gyorsabban jól működő, gazdag, magas jövedelmezőségű, sok árut termelő szövetkezetekké nőhessék ki magukat’'. SxaholeS’Sxatmár termelőszövetkezetei és csoportjai közt -nem egy van olyan,.; amelyik vagyona felülmúlja az egymillió forintot. S vaunak olytm. szövetkezeteink; amelyekben 30—3ö forint értékű á tagok: jó munkával megszerzett munkaegysége. Mégis, nincs olyan termelőszövetkezet, ahol fel ne vetődött volna a zárszámadások idején, hogy „jobb munkaszervezéssel, fegyelmezettebb munkával még magasabb jövedelmet is elérhetünk s elérhettünk volna már ez esztendőben is". A nyírkarászi „Május 1” termelő- szövetkezetben közel 35 forintot ért egy munkaegység. Mégis, az egész szövetkezeti tagság nézetét fejezi ki Nagy István szövetkezeti tag, mikor azt mondja: „még magasabo lehetett volna jövedelmünk, még Inkább gazdagítottuk volna .szövetkezetünket, ha a munkát még jobban megszervezzük, ha nincsenek fegyelmezetlenségek. Mert éppen a szervezetlenségből eredt az, hogy sok almánk lehullot, elkéstünk a szedéssel, jópárezer forintot eldobtunk magunktól”. Annál Inkább hangoztatják a jó, erős munkaszervezet sxükségét azokban a termelőcsoportokban,. ahol a gyenge vezetés, a fegyelme-1 zetlenségek, a jólszervezétt brigádok és munkacsapatok hiánya megkisebbítette a tagokat, megkisebbítette az esztendei jövedelmet — de egy kicsit a szövetkezet tekintélyét is. Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezetben, termelőcsoportban kövessék a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásait és dolgukat úgy végezzék, hogy a következő esztendőben erős, szilárd mmkaszeniezetckre 1 várjanak mindenütt a feladar tok. A munkaszervezetek kialakításánál, megerősítésénél vezesse termelőszövetkezeteinket, csoportjainkat ax élenjáró szovjet kolhoxok példája Az élenjáró szovjet kolhozok alanti tapasztalatait használják fel szövetkezeteinkben, szolgáljanak azok tanulságul a munkaszervezetek kialakításánál. A földművelő brigádok tartósan meghonosodtak a Szovjetunió kolhozainak életében. Hatalmas szerepet játszottak és játszanak a kolhozok szervezeti, gazdasági megerősödésében. Az állandó földdarabok, a leltár, a gazdasági építmények és igásállalok beosztása a brigádhoz — lehetővé tette a föld és a termelési eszközök használatában a munkáért való egyéni felelősség megerősödését, elősegítette a terméshozam növekedését. A brigádokban, amikor sok ember dolgozik különböző helyeken, nehéz úgy megszervezni a munkát, hogy nnnden ember munkája szem előtt legyen. Nehéz így helyesen kiértékelni a munkát. Ezért van arra szükség, hogy a brigádokon be.ill kisebb csoportok: munkacsapatok legyenek. A Szovjetunióban, a kolhozépítés első éveiben munkacsapatokat csak valamilyen meghatározott munkára, mint például szántásra, boronálás- ra, vetésre szerveztek. A munkacsapatok ilyen szervezési rendszere nem segítette elő a magas termésért folytatott küzdelmet, m,ve. ugyanazon a földdarabon a munkák különböző fajtáját más és más emberek végezték. Ez a földórt és a termésért való egyéni felelőtlenségre vezetett. Ezért az élenjáró kolhozokban a munkacsapatodhoz kissé hosszabb Időre is kezdték beosztani a földdarabokat és később a mezőgazdasági munkák teljes időszakára is. Nézzük csak a mi termelőszövetkezeteinket. Valahányban megszervezték a "brigádokon belül a földművelő munkacsapatokat Is. Azonban ezek a munkacsapatok nem voltak földdarabhoz kötöttek, vándoroltak egyik helyről a másikra. Ugyancsak Nagy István szövetkezeti tag mondotta el, hogy Nyírkárászban éppen az egyéni felelőtlenséghez vezetett a munkacsapatul: vándorlása. A krumpllföldöu Is, a. kukoricatáblában is voltak olyan hat-nyolc méteres darabok, ahol nem kelt ki semmi. Persze, keresve sem találták meg, ki is azért a felelős. A munkaesapniok helyes megszervezése munkájuk helyes vezetése megszűnj testi 'a brigádokon belül is a földért és a termésért való egyéni felei.őt- íenségef. Ezzel a móddal nőtt meg a kolhozisták érdekeltsége a termésért folyó küzdelemben. Hogy milyen jelentős eredményeket lehet elérni a munka munkacsapat szerinti megszervezése at? tál, a magas termésért folyó küzdelemben, az látható a kraszüojarszWi vidék aszkiszi körzetében Sztálin nevét viselő kolhozban a Szocialista Munka Hősének, .lefroszina Pró- fírjevua Makárova munkacsapata,, nak tapasztalatából., Makárova élv- társnő munkacsapata hét éve dolgozik, Ez alatt az idő alatt a munkacsapat megtanulta, hogyan kell magas búzatermést elérui és ebből az értékes kultúrából tízezer pu- dot adott az országnak. > 19 \7 ben a munkacsapat területén a búza terméshozama 2-J hektáron JS.9 mázsa volt hektáronként. ; Makárova elvtársnő munkacsapatának állandó földdarabja van. Ezeken a földdarabokon a termésért folyó küzdelem egész éven üt tart. Biztosítják a mélyszántást és az ugar kettőzését a rákövetkező kultivátorozással. Széles korban alkalmazzák a természetes trágyát, Istállótrágyát és hamut. Télen felfogják a havat, a hó magasságúi egy méterig növelik, hóolvadás ltot pedig a vízgyüjtés munkájút végzik eh --A vetést keresztvetési módszerrel, válogatott vetőmaggal végzik. Tavasszal és nyáron a növények fejtrágyázását végzi a munkacsapat és 2—3-szor gyomlálja a vetést. Van tapasztalat arra, hogy nálunk is magas terméseredmények születnek ott, ahol egy- egy munkacsapatnak állandó földdarabja van, a munkacsapatban megszilárdul I az egyéni felelősség, a szövetkezeti parasztok szívvel-lélekkel, legjobt tudásukkal dolgoznak a magas tér- I méshozamért, A szamostatárfalvl „Ady” termelőszövetkezetben 9 mázsás volt az átlag az eltervezett, ií és fél mázsa helyett, mert a búzaföldnek nem volt állandó gazdája őszi árpából azonban 23 mázsát .takarítottak be holdankint, inert -Fehér Pül munkacsapata gondozta a; árpát a föld előkészítésétől arató sigl A Szovjetunió kolhozaiban, aho a munka munkacsapatok szerint megszervezése uralkodó forrná ve vált, magas terméseredmények szü lettek. A ml termelőszövetkezeteink ben és csoport minkban a földhöz kötött, tehát állandó földdarabba rendelkező és jól megszervezek munkacsapatok éles fegyverei i magasabb termésért folyó harcnak * (Lapunk következő száinaibai foglalkozunk majd azzal, mllyei élenjáró tapasztalatok vannak : különféle növények termelésénél munkacsapatokhoz való beosztású ra, a földdnrabok kijelölésére é: kiosztására, a munkacsapatok ősz szenilitására, — mindarra, am a termelőszövetkezetek munka szervezeteinek megerősítésével kap csolatos. Célunk, hogy minél töbl termelőszövetkezet elnöke, brigád és munkacsapatvezetője, egyszeri tagja levelével, cikkével szóljon : sajtó hasábjain felvetett kérdé sekbez, amelyek elősegítik szövetke zeteinkben a Jó munkaszervezetei kialakításút), I vM H —-sán-aD
