Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-15 / 292. szám

VII. évfolyam. 292. Si ám. ÁRA 50 FILLÉR 1951 december 15. izo, dl A kommunisták harcoljanak a tervteljesítés első vonalában ! Rákosi elvtárs íeLUtóbbi be- szédéöen ügy elmezt ette az ipari üzemek dolgozóit: minden részletében teljesítenünk kell 1951 tervét, hoöy adósság nél­kül hozzáláthassunk 1952 ter­vének teljesítéséhez. Rákosi elvtárs figyelmeztette a falu népét is: a dolgozó parasztok elsőrendű érdeke, hogy mara­déktalanul teljesítsék beadási kötelezettségeiket Rákosi elv­társ szavai az egész dolgozó néphez szólották Elsősorban azonban a kommunistákhoz. Rákosi elvtárs szavai arra fi­gyelmeztetnek minden pártta­got és tagjelöltet, hogy álljon a terv túlteljesítéséért folyó küz­delem élére. Éppen a kommun­isták azok, akiknek az első so­rokban kell harcolniuk akkor, ha a haza ügyéről a béketábor erősítéséről van sz. A kommun­isták az üzem a község leg­jobbjai. S ez nem lehet egyetlen párttagnál egyetlen tagjelölt­nél sem puszta cím, hanem tet­tekben megnyilvánuló ténv! A kommunistákra úgy tekintenek üzemeinkben és falvainkban, mint egy fejjel kimagasló em­berekre. S ezt a tiszteletet, ezt a megbecsülést ezt a szerete- tet nem a régi érdemekre való hivatkozással kell elsősorban kivívni és megtartani, hanem azzal, hagv szakadatlanul élen­járnak a Párt tagjai a terme­lésben, a munkában, a kötele­zettségek teljesítésében. Ez vo­natkozik a mostani időszakra is, amikor az esztendő végéhez közeledve, minden erőnket még kell feszíteni a győzelem érdekében. Kommunistáink gon­doljanak a Nagy Bolsevik Párt tagjaira és tagjelöltieire _ akik harcban és munkában bizonyí­tották be, hogy a világ első em­berei, Gondoljunk a nagy Le­nin és Sztális neveltjeire, akik világító példaképei a világ va­lamennyi kommunistájának. Nem véletlen az, hogy tiszte­lettel és megbecsüléssel emle­getik a büdszentmihályi Alka­loida gyárban idős Reszegi Sán­dor elvtársit. Nem véletlen az hogy Tárnái Gyula elvtárs, az üzem munkáslevelezője ezeket írja róla: .Méltó küldötte üze­münknek a megyei pártérte­ke,zleten Reszegi elvtárs szta­hanovista“ Reszegi elvtársat az jellemzi, hogy egyre nagyobb célokat tűz lei m?ga elé s azo­kat szívós vasakarattal megva­lósítja. Nem egyszer modották róla az üzemben egv-egv ter­vével kapcsolatban: nem sike­rül. S annál nágvob.b lett a te­kintélye. amikor a nehezebbnél- nehezebb feladatokat vc-Jrehai- iottá s a legelsők élére küzdöt­te fel magát a tervteljesitésben. Most a megyei pártértekezletre készülve, olyan ú> módsiert dol­gozott ki, amelv 40—50.000 fo­rintos megtakarítást jelent nép­gazdaságunk számara. S beszél­hetünk itt Zsoltánszkí elvtárs tói Soltész elvtársról a kisvár- dai Vulkán vasöntöde sztaha­novistáiról. akik már 1952 év- tervének második felében tár­nak s ru|Mát mutatnak a pár­ton kívüliekek Nem máról-ho’naora érik e! eredményeiket a komriunisták sem. Ezeket ír:a levelében Mó ricz Jolán nagyhalász! kender- gyári sztahánovista, a megyei pártértekezlet küldötte: .,Az el­ső időkben nem ment könnyen a munka. Örültem, ha elértem a 100 százalékos teljesítményt. A Pártkongresszusi Héten azon­ban már 140 százalék volt az eredményem. Ezt a Kongresz- szus ideje alatt túl is szárnyal­tam. ...Ma már a 170 százalék körül járok". A kommuDistákat az jellemzi, hogv szívósén tör­nek előre. S most., üzemeink kommunistáinak minden erejü­ket meg kell feszíteniük, hogv példamutatásuk nyomán győ­zelem szülessen az évi terv tel­jesítése területén A beadási kötelezettségek teljesítésében, az adó kifizető sében falvainkban ,s az elsők között kell lenni dolo'ozó pa­raszt kommunistáinknak. Ök le­gyenek a kezdeményezők — jelenleg a begyűjtési hét motor­ai. Párttaghoz méltóan csele­kedett Márkus Imre, kemecsei ötholdas dolgozó paraszt aki értesülve a tiszaszentmártoniak kezdeményezéséről, azonnal fel­kereste a tanácselnököt mert, mint mondotta: ,,A kemecsei dolgozó parasztoknak is csat­lakozniuk kell a tiszaszentmár-, tornákhoz, meg kell kezdeni a begyűjtési hetet Nem is ünne­pelhetnénk méltóan Sztálin élv­társ születésnapiát, ha beadás­ban még adósa lenne Kemeese a,z államnak!" Úgy kell csele­kedni minden falusi kommunis­tának, ahogy Szappanos Mihály elvtárs, besztereci dolgozó pa­raszt cselekszik. Ezeket iria le­velében, mint a megyei pártéré- tekezlet küldötte: ..Kezdettől fogva becsülettel fizetem min­den évben az adómat.. A ter- ménvbeadá'ban ió példával jár­tam elől. Kenvérgabonsbeadási kötelezettségemet a gép alól teljesítettem Takarmányga^o- nabeadási kötele,zettségemet 259 százalékra, burgonvabeadási kötelezettségemet 200 száza­lékra, to:ás-, baromfi- és tejbe- adási kötelezettségemet 100 százalékra téliesítettem. Ezen­felül 15 mázsa burgonyát adtom | el a demecser' ipartelepnek. Az őszi vetést idő előtt elvégez­em. az őszi mélyszántást is. Most azzal készü'ök a merf-veí oártértekez’ei-re hogv felvilá­gosító munkát végzek, dolgozó naraszttársaimat a beadási kö­telezettségek túlteljesítésére serkentem. Azt akarom, hogv mindenből eHrje a község a 109 százalékot" Márkus és Szappanos elv- társak vállalkoznak arra hogy jobb beadásra serkentsék dol­gozó paraszttársaikat. Miért? Azért, mert ők nem azok közé tartoznak, akik vizet prédikál­nak és bort isznak. Márkus és Szappanos elvtá-sék becsületes helytállásukkal, példaadásukkal adtak kősziklánál is szilárdabb alapot felvilágosító szavuknak Rájuk hallgatnak a dolgozó pa­rasztok és becsülik őket, mint minden olyan párttagot és tag- elöltet. aki tettekben bizonyít­ja be a Párt, a nép iránti hűsé­gét, szeretetét, Vívjanak ki minden üzemben minden köz­ségben még nagyobb megbecsü­lést maguknak kommunista nárttag'aink aczal, hogy a terv- íeüesítés első vonalában har­colnak mindenkor! Az 1952. évi költségvetés népgazdaságunk hatalmas fejlődését mutatja Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ezévi második | ülésszaka. Az új ülésszakon Nép­köztársaságunk jövőévi költségve­tését tárgyalják meg. A képviselők és a karzaton lie- lyetfoglaló dolgozók felállva, hosz- szantartó lelkes tapssal köszöntöt­ték terembelépésekor Rákosi Má­tyás elvtársat, a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsainak elnökét, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kor­mány tagjait. Olt Károly elvtárs beszéde Ezután Olt Károly elvtárs, pénz- ’ ügy-miniszter beterjesztette az 1952. évi állami költségvetést és az 1952. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd megtar­totta költségvetési expozéját. Az 1051 évi II. törvény — a Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kongresz- szusának kezdetűén,verésére — je­lentősen megemelte ötéves tervünk feladatait. Ezeknek ’a Hatalmas fel­adatoknak a megvalósítása szüksé­gessé tette, hogy az- 1-951-—es esz­tendőben is az eredetinél nagyobb célkitűzéseket állítsunk dolgozó né­pünk elé. Tizenegy hóuap eredmé­nyei alapján megállapítható, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségé­re támaszkodva, fi Magyar Dol­gozók Pártja szilárd vezetése mellett megvalósítjuk az 1051 évi feladatokat. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelentik, hogy az 1951 évi feszített tervfeladatot vég­rehajtották és további száz és száz üzem vállalta, hogy tervét Sztálin elvtárs születése napjára befejezi. Üzemeink egész sora növekvő ver­senylendülettel már 1952 évi ter­vén dolgozik. Gyáriparunk termelése a folyó év első tíz hónapjában hu­szonkilenc egész egy tized száza­lékkal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tört előre az ipar , szíve’’, a gépgyártás, amely­nek termelésé közel ötven száza­lékkal emelkedett. A Horthy-rend- szer idején a magyar ipar terme­lése évi átlagban 0.S százalékkal nőtt. Ez évben pedig iparunk átla­gosan . tizenkét naponként fejlődött annyit, mint a kapitalista ipar egy egész év alatt. Ipari termelésünk színvonala ma már oléri a háborít előtti* nek két és félszeresét. Iparunk a gyorsütemű fejlődés el­lenére 99.3 százalékra teljesítette tervét, de üzemeinkben hatalmas lendülettel folyik a munka, hogy az év végére a terv maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését biz­tosítsák. Ezután Olt Károly elvtárs szá­mos a közelmúltban elkészült új létesítményről számolt be. Megem­lítette, hogy jelentős a fejlődés a kisipari termelőszövetkezeteknél, amelyeknek szama az éveleji 1 tű­ről 1200 fölé emelkedett. Számottevő előrehaladást tettünk a mezőgazdasági termelés területén is — folytatta. — A ter­melőszövetkezetek szántóterülete 1 év alatt kőt és félszeresére emelke­dett. Megnőtt az állami gazdaságok szántóterülete is, úgy, hogy a szo­cialista szektor ma már az ország szántóterületének csaknem egyne­gyedét foglalja el. A betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sokévi átlagot. Nagy haladást értünk el a me­zőgazdaság gépesítése terén. A fo­lyó év III. negyedében a gépáthv másokon a traktorok száma negy­venhét százalékkal, az arafógépeké pedig száznyolcvannyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszaká­hoz viszonyítva! Állatállományunknak a felszaba­dulás óta tartó fejlődését a tava­lyi rendkívüli szárazság visszave­tette. Az Idei kedvező takarmány­termés azonban biztosítja az állat- állomány újabb növekedését. Jelentősen kibővült az áruforgalom is. A szocialista kiskereskedelem forgalma a harmadik negyedévben a ruultévíkez képest 3S.5 százalék kai emelkedett. Közlekedésünk tel­jesítménye a személyszállításban a múlt évihez képest 31.6 százalékkal az áruszállításban 21.6 százalékkal emelkedett. Kulturális és szociális eredmé­nyeink közül kiemelem, hogy a társadalombiztosításba bevontak száma egy év alatt tizenöt száza­lékkal növekedett. A hÖcsödökbe felvett gyermekek száma egy év alatt 54 százalékkal nőtt. Az új tanév kezdetén száztízen- hatezerrel több tanuló iratkozott be az általános iskolákba, mint 1038- ban, a középiskolai tanulók létszá­ma pedig több, mint kétszerese a háború előttinek. Ej egyetemek, főiskolák kezdték meg működésű­ket. Tovább fejlődött egészségügyi hálózatunk is, a kórházak befoga­dó képessége egy év alatt károm- ezerhatszáz ággyal bővült. Dolgozóink számára számos klu­bot, kultúrházat építettünk és ad­tuk át rendeltetésének. 1951 évi költségvetésünk egyen­súlya bizonyítja gazdálkodásunk tervszerűségét, pénzügyi helyzetünk szilárdságát. A továbbiakban Olt elvtárs a példák egész sorával bizonyította- be, hogy míg a béketúbor országiban mindenütt jelentékeny bevételi többlet mutatkozik, addig a kapitalista országok államház­tartásában —; katasztrófa, po­litikájuk nyomán — állandó a hiány. Olt elvtárs ezután rátért az 1952 évi költségvetés ismertetésére. Az 1952. évi költségvetés be­vételei 42 milliárd 599.7 millió forintot, kiadásai 43 milliárd 314.2 millió forintot lesznek ki, a költségvetés mérlege te­hát 285.5 millió forint feles­leget mutat. A költségvetés kiadási oldalának fööisszege 12.8 millióiddal több, mint az 1951. évi. A költségvetés 61.5 százalékát fordítjuk a népgazdaság fejlesztésére községfejlesztésí beruházások ösz- szege 1952-ben nyolcvan százalék­kal nő az idei évhez képest. A beruházásoknál azonban rá -kell mutatnunk arra, hogy Az összkiadások 61.5 százalékát Irányoztuk elő népgazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dol­gozó népünk kulturális és szociá­lis igényeinek kielégítésére. Békés építő munkánk, szocialista építé­sünk biztonságát a kiadások 14 százalékát kitevő védelmi és állam­biztonsági kiadások szolgálják. Az igazgatási kiadások aránya az össz­kiadásokhoz képest fél százalék­kal csökken az 1951. évivel szem­ben. A népgazdaság fejlesztését szol­gáló kiadások között első helyen áll a beruházásokra előirányzott 15.3 milliárd forint. E kiadásoknak negyven százalékát a nehézipar további erőteljes fej­fordítjuk. lesztésére Beruházásainkn ak tizen három százalékát fordítjuk a. mező- gazdaság fejlesztésére — elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítőiére. A gazdasági célú beruházások mellett meg kell említeni az új lakásokat, — amelyek közül egye­dül Sztálinvárosban többszáz ké­szül el, az új iskolákat, óvodákat és, tanulóottbociokat. A város és a szocialista gazdálkodásra jellemző takarékosság nem min­dig érvényesül maradéktala­nul. A beruházásokra fordított ki­adások jelentékeny részét teszik ki az építkezések. Építőiparunk fejlődésének a Szovjetunió gazdag tapasztala­tainak átvétele hatalmas len­dületet adott. Építőiparunk azonban még mindig magas önköltséggel dolgozik, ami egyebek között, összefügg a mun­kafegyelem terén fennálló lazasá­gokkal. A költségvetés 1952-re 960 millió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. \ tartalé­kokra azért van szükségünk, hogy népgazdaságunkban a tervtúltelje- sítés előfeltételeit biztosítsuk, to­vábbá. hogy a kapitalista orszá­gokkal folytatott külkereskedelem­ben jelentkező esetleges tervsze­f Előre a begyűjtési hét sikeréért ! ' Az ülést Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Szabó l’iroská elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának az országgyűlés 1951 május 18-án berekesztett és az 1951 december 14-én megnyi­tott ríj ülésszaka közötti időben végzett munkájáról.: Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács munkájáról szóló beszámolót tudomásul vette.

Next

/
Thumbnails
Contents