Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-15 / 292. szám
VII. évfolyam. 292. Si ám. ÁRA 50 FILLÉR 1951 december 15. izo, dl A kommunisták harcoljanak a tervteljesítés első vonalában ! Rákosi elvtárs íeLUtóbbi be- szédéöen ügy elmezt ette az ipari üzemek dolgozóit: minden részletében teljesítenünk kell 1951 tervét, hoöy adósság nélkül hozzáláthassunk 1952 tervének teljesítéséhez. Rákosi elvtárs figyelmeztette a falu népét is: a dolgozó parasztok elsőrendű érdeke, hogy maradéktalanul teljesítsék beadási kötelezettségeiket Rákosi elvtárs szavai az egész dolgozó néphez szólották Elsősorban azonban a kommunistákhoz. Rákosi elvtárs szavai arra figyelmeztetnek minden párttagot és tagjelöltet, hogy álljon a terv túlteljesítéséért folyó küzdelem élére. Éppen a kommunisták azok, akiknek az első sorokban kell harcolniuk akkor, ha a haza ügyéről a béketábor erősítéséről van sz. A kommunisták az üzem a község legjobbjai. S ez nem lehet egyetlen párttagnál egyetlen tagjelöltnél sem puszta cím, hanem tettekben megnyilvánuló ténv! A kommunistákra úgy tekintenek üzemeinkben és falvainkban, mint egy fejjel kimagasló emberekre. S ezt a tiszteletet, ezt a megbecsülést ezt a szerete- tet nem a régi érdemekre való hivatkozással kell elsősorban kivívni és megtartani, hanem azzal, hagv szakadatlanul élenjárnak a Párt tagjai a termelésben, a munkában, a kötelezettségek teljesítésében. Ez vonatkozik a mostani időszakra is, amikor az esztendő végéhez közeledve, minden erőnket még kell feszíteni a győzelem érdekében. Kommunistáink gondoljanak a Nagy Bolsevik Párt tagjaira és tagjelöltieire _ akik harcban és munkában bizonyították be, hogy a világ első emberei, Gondoljunk a nagy Lenin és Sztális neveltjeire, akik világító példaképei a világ valamennyi kommunistájának. Nem véletlen az, hogy tisztelettel és megbecsüléssel emlegetik a büdszentmihályi Alkaloida gyárban idős Reszegi Sándor elvtársit. Nem véletlen az hogy Tárnái Gyula elvtárs, az üzem munkáslevelezője ezeket írja róla: .Méltó küldötte üzemünknek a megyei pártérteke,zleten Reszegi elvtárs sztahanovista“ Reszegi elvtársat az jellemzi, hogy egyre nagyobb célokat tűz lei m?ga elé s azokat szívós vasakarattal megvalósítja. Nem egyszer modották róla az üzemben egv-egv tervével kapcsolatban: nem sikerül. S annál nágvob.b lett a tekintélye. amikor a nehezebbnél- nehezebb feladatokat vc-Jrehai- iottá s a legelsők élére küzdötte fel magát a tervteljesitésben. Most a megyei pártértekezletre készülve, olyan ú> módsiert dolgozott ki, amelv 40—50.000 forintos megtakarítást jelent népgazdaságunk számara. S beszélhetünk itt Zsoltánszkí elvtárs tói Soltész elvtársról a kisvár- dai Vulkán vasöntöde sztahanovistáiról. akik már 1952 év- tervének második felében tárnak s ru|Mát mutatnak a párton kívüliekek Nem máról-ho’naora érik e! eredményeiket a komriunisták sem. Ezeket ír:a levelében Mó ricz Jolán nagyhalász! kender- gyári sztahánovista, a megyei pártértekezlet küldötte: .,Az első időkben nem ment könnyen a munka. Örültem, ha elértem a 100 százalékos teljesítményt. A Pártkongresszusi Héten azonban már 140 százalék volt az eredményem. Ezt a Kongresz- szus ideje alatt túl is szárnyaltam. ...Ma már a 170 százalék körül járok". A kommuDistákat az jellemzi, hogv szívósén törnek előre. S most., üzemeink kommunistáinak minden erejüket meg kell feszíteniük, hogv példamutatásuk nyomán győzelem szülessen az évi terv teljesítése területén A beadási kötelezettségek teljesítésében, az adó kifizető sében falvainkban ,s az elsők között kell lenni dolo'ozó paraszt kommunistáinknak. Ök legyenek a kezdeményezők — jelenleg a begyűjtési hét motorai. Párttaghoz méltóan cselekedett Márkus Imre, kemecsei ötholdas dolgozó paraszt aki értesülve a tiszaszentmártoniak kezdeményezéséről, azonnal felkereste a tanácselnököt mert, mint mondotta: ,,A kemecsei dolgozó parasztoknak is csatlakozniuk kell a tiszaszentmár-, tornákhoz, meg kell kezdeni a begyűjtési hetet Nem is ünnepelhetnénk méltóan Sztálin élvtárs születésnapiát, ha beadásban még adósa lenne Kemeese a,z államnak!" Úgy kell cselekedni minden falusi kommunistának, ahogy Szappanos Mihály elvtárs, besztereci dolgozó paraszt cselekszik. Ezeket iria levelében, mint a megyei pártéré- tekezlet küldötte: ..Kezdettől fogva becsülettel fizetem minden évben az adómat.. A ter- ménvbeadá'ban ió példával jártam elől. Kenvérgabonsbeadási kötelezettségemet a gép alól teljesítettem Takarmányga^o- nabeadási kötele,zettségemet 259 százalékra, burgonvabeadási kötelezettségemet 200 százalékra, to:ás-, baromfi- és tejbe- adási kötelezettségemet 100 százalékra téliesítettem. Ezenfelül 15 mázsa burgonyát adtom | el a demecser' ipartelepnek. Az őszi vetést idő előtt elvégezem. az őszi mélyszántást is. Most azzal készü'ök a merf-veí oártértekez’ei-re hogv felvilágosító munkát végzek, dolgozó naraszttársaimat a beadási kötelezettségek túlteljesítésére serkentem. Azt akarom, hogv mindenből eHrje a község a 109 százalékot" Márkus és Szappanos elv- társak vállalkoznak arra hogy jobb beadásra serkentsék dolgozó paraszttársaikat. Miért? Azért, mert ők nem azok közé tartoznak, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Márkus és Szappanos elvtá-sék becsületes helytállásukkal, példaadásukkal adtak kősziklánál is szilárdabb alapot felvilágosító szavuknak Rájuk hallgatnak a dolgozó parasztok és becsülik őket, mint minden olyan párttagot és tag- elöltet. aki tettekben bizonyítja be a Párt, a nép iránti hűségét, szeretetét, Vívjanak ki minden üzemben minden községben még nagyobb megbecsülést maguknak kommunista nárttag'aink aczal, hogy a terv- íeüesítés első vonalában harcolnak mindenkor! Az 1952. évi költségvetés népgazdaságunk hatalmas fejlődését mutatja Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ezévi második | ülésszaka. Az új ülésszakon Népköztársaságunk jövőévi költségvetését tárgyalják meg. A képviselők és a karzaton lie- lyetfoglaló dolgozók felállva, hosz- szantartó lelkes tapssal köszöntötték terembelépésekor Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rónai Sándor elvtársat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsainak elnökét, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kormány tagjait. Olt Károly elvtárs beszéde Ezután Olt Károly elvtárs, pénz- ’ ügy-miniszter beterjesztette az 1952. évi állami költségvetést és az 1952. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd megtartotta költségvetési expozéját. Az 1051 évi II. törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresz- szusának kezdetűén,verésére — jelentősen megemelte ötéves tervünk feladatait. Ezeknek ’a Hatalmas feladatoknak a megvalósítása szükségessé tette, hogy az- 1-951-—es esztendőben is az eredetinél nagyobb célkitűzéseket állítsunk dolgozó népünk elé. Tizenegy hóuap eredményei alapján megállapítható, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, fi Magyar Dolgozók Pártja szilárd vezetése mellett megvalósítjuk az 1051 évi feladatokat. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelentik, hogy az 1951 évi feszített tervfeladatot végrehajtották és további száz és száz üzem vállalta, hogy tervét Sztálin elvtárs születése napjára befejezi. Üzemeink egész sora növekvő versenylendülettel már 1952 évi tervén dolgozik. Gyáriparunk termelése a folyó év első tíz hónapjában huszonkilenc egész egy tized százalékkal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tört előre az ipar , szíve’’, a gépgyártás, amelynek termelésé közel ötven százalékkal emelkedett. A Horthy-rend- szer idején a magyar ipar termelése évi átlagban 0.S százalékkal nőtt. Ez évben pedig iparunk átlagosan . tizenkét naponként fejlődött annyit, mint a kapitalista ipar egy egész év alatt. Ipari termelésünk színvonala ma már oléri a háborít előtti* nek két és félszeresét. Iparunk a gyorsütemű fejlődés ellenére 99.3 százalékra teljesítette tervét, de üzemeinkben hatalmas lendülettel folyik a munka, hogy az év végére a terv maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését biztosítsák. Ezután Olt Károly elvtárs számos a közelmúltban elkészült új létesítményről számolt be. Megemlítette, hogy jelentős a fejlődés a kisipari termelőszövetkezeteknél, amelyeknek szama az éveleji 1 tűről 1200 fölé emelkedett. Számottevő előrehaladást tettünk a mezőgazdasági termelés területén is — folytatta. — A termelőszövetkezetek szántóterülete 1 év alatt kőt és félszeresére emelkedett. Megnőtt az állami gazdaságok szántóterülete is, úgy, hogy a szocialista szektor ma már az ország szántóterületének csaknem egynegyedét foglalja el. A betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sokévi átlagot. Nagy haladást értünk el a mezőgazdaság gépesítése terén. A folyó év III. negyedében a gépáthv másokon a traktorok száma negyvenhét százalékkal, az arafógépeké pedig száznyolcvannyolc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva! Állatállományunknak a felszabadulás óta tartó fejlődését a tavalyi rendkívüli szárazság visszavetette. Az Idei kedvező takarmánytermés azonban biztosítja az állat- állomány újabb növekedését. Jelentősen kibővült az áruforgalom is. A szocialista kiskereskedelem forgalma a harmadik negyedévben a ruultévíkez képest 3S.5 százalék kai emelkedett. Közlekedésünk teljesítménye a személyszállításban a múlt évihez képest 31.6 százalékkal az áruszállításban 21.6 százalékkal emelkedett. Kulturális és szociális eredményeink közül kiemelem, hogy a társadalombiztosításba bevontak száma egy év alatt tizenöt százalékkal növekedett. A hÖcsödökbe felvett gyermekek száma egy év alatt 54 százalékkal nőtt. Az új tanév kezdetén száztízen- hatezerrel több tanuló iratkozott be az általános iskolákba, mint 1038- ban, a középiskolai tanulók létszáma pedig több, mint kétszerese a háború előttinek. Ej egyetemek, főiskolák kezdték meg működésűket. Tovább fejlődött egészségügyi hálózatunk is, a kórházak befogadó képessége egy év alatt károm- ezerhatszáz ággyal bővült. Dolgozóink számára számos klubot, kultúrházat építettünk és adtuk át rendeltetésének. 1951 évi költségvetésünk egyensúlya bizonyítja gazdálkodásunk tervszerűségét, pénzügyi helyzetünk szilárdságát. A továbbiakban Olt elvtárs a példák egész sorával bizonyította- be, hogy míg a béketúbor országiban mindenütt jelentékeny bevételi többlet mutatkozik, addig a kapitalista országok államháztartásában —; katasztrófa, politikájuk nyomán — állandó a hiány. Olt elvtárs ezután rátért az 1952 évi költségvetés ismertetésére. Az 1952. évi költségvetés bevételei 42 milliárd 599.7 millió forintot, kiadásai 43 milliárd 314.2 millió forintot lesznek ki, a költségvetés mérlege tehát 285.5 millió forint felesleget mutat. A költségvetés kiadási oldalának fööisszege 12.8 millióiddal több, mint az 1951. évi. A költségvetés 61.5 százalékát fordítjuk a népgazdaság fejlesztésére községfejlesztésí beruházások ösz- szege 1952-ben nyolcvan százalékkal nő az idei évhez képest. A beruházásoknál azonban rá -kell mutatnunk arra, hogy Az összkiadások 61.5 százalékát Irányoztuk elő népgazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dolgozó népünk kulturális és szociális igényeinek kielégítésére. Békés építő munkánk, szocialista építésünk biztonságát a kiadások 14 százalékát kitevő védelmi és állambiztonsági kiadások szolgálják. Az igazgatási kiadások aránya az összkiadásokhoz képest fél százalékkal csökken az 1951. évivel szemben. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között első helyen áll a beruházásokra előirányzott 15.3 milliárd forint. E kiadásoknak negyven százalékát a nehézipar további erőteljes fejfordítjuk. lesztésére Beruházásainkn ak tizen három százalékát fordítjuk a. mező- gazdaság fejlesztésére — elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítőiére. A gazdasági célú beruházások mellett meg kell említeni az új lakásokat, — amelyek közül egyedül Sztálinvárosban többszáz készül el, az új iskolákat, óvodákat és, tanulóottbociokat. A város és a szocialista gazdálkodásra jellemző takarékosság nem mindig érvényesül maradéktalanul. A beruházásokra fordított kiadások jelentékeny részét teszik ki az építkezések. Építőiparunk fejlődésének a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele hatalmas lendületet adott. Építőiparunk azonban még mindig magas önköltséggel dolgozik, ami egyebek között, összefügg a munkafegyelem terén fennálló lazaságokkal. A költségvetés 1952-re 960 millió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. \ tartalékokra azért van szükségünk, hogy népgazdaságunkban a tervtúltelje- sítés előfeltételeit biztosítsuk, továbbá. hogy a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelemben jelentkező esetleges tervszef Előre a begyűjtési hét sikeréért ! ' Az ülést Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Szabó l’iroská elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1951 május 18-án berekesztett és az 1951 december 14-én megnyitott ríj ülésszaka közötti időben végzett munkájáról.: Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót tudomásul vette.
