Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-12 / 289. szám

NÉPLAP 1951 dec3nibcr 12 szerda AKIK m TARTJÁK KE BCJOH AZ ÁLLAMI FEIiYELMET Ha Bujon idős Marsó Tál, házá­ban szóbakerlil a műit, az öregek sok keserves történetet tudnak tue sélni róla. Arról az időről, mikor még Ibrányban laklak és Gravák. Brencr földbirtokosok harmadosai voltak. — De milyen harmados földet adták — magyarázza ilyen kor idős Marsó Pál — a leghitvá­nyabbat, amibe sose jutott trágya Persze, hogy alig termett valamit az olyan föld. — De munka az volt vele — toldja meg a beszédet a felesége — meg aztán még menni kellett az „urakhoz'’ potyamunkát is végez­ni, ha azt akartuk, hogy jövőre is kapjunk egy pár holdat harmadá­ba hitvány födjeikből. Mert más munka híján, csak arra szorultunk minden évben. Nagyon sokan voltak akkoriban akiknél ketten, sőt hárman is hord­tak télen egy pár bakancsot. Na­gyon sokszor megtörtént, hogy va­dászatra mehetett volna egy-egy nincstelen, hajtónak az , urak” szó­rakozását kielégíteni, de nem tu­dott, mivel nem volt lábbelije. Pe­dig de kellett volna a vízbefőtt krumpli mellé legalább egy kis sót venni, ha már zsír nem jutott. 80 fillért fizettek a hajtónak, is volt olyan év is Marsó Pálék életében, mint az 193G-os, mikor valóban nem kaptak egy darab földet sem harmadába az „uraktól”. Marsó Pál így emlékszik vissza : — Úgy volt náluk szokásban, ha valamelyik harmados, vagy napszá­mos egyszer-kéíszer ki merte nyit­ni a száját, el lehetett készülve, hogy a másik évben nem dolgozha­tott. Így jártam 1930-ban én is. El­keseredésemben meg mertem mon­dani az igazat. Ezt érezte a csalá­dom egy évig. Még az a három­négy zsák krumpli sem volt a há­zunkban 1930 telén, amit máskor h sovány harmados föld adott. A következő tavaszon még ebédért is jártunk napszámba, csak hogy a gyerekeknek is jusson egy-két falat. A bajokat még csak tetőzték az altjától, testvérétől érkező liirek, „Csináljatok valamit, mert fejünk felől árverezik el a kis házat, meg a két hold földet”. — Csináltam volna én, csak tehetetlen voltam még saját családommal is — em­lékszik vissza tovább idős Marsó Pál. 1942-ben ideköltöztünk. Gon­doltam, hogy megpróbálom itt Bu­jon. De egykutya lett volna, ha az ország bármelyik részébe is men­tünk volna. A munka és az éhezés n mienk volt, a pénz pedig az „uraké"... — Nem ligy, mint most... — akarja folytatni a felesége, de idős Marsé Tál elkapja a szőtt és csak ő beszél tovább. — Bizony, földet kaptunk 3 holdat A nős fiam is 3 holdat. Az a flauty amelyik itthon van velünk, so hat sincs munka nélkül, nem úgy, mint én voltam azelőtt. Az árverés sem fenyegeti már Márton testvéremet, aki a-régi szülői házban lakik, fin is kibővítettem a felszabadulás után kis házamat — tekint szét büszkén a szép családi házban. A nős fiam is épített azóta szép há­zat és nemsokára mindhármunk házában villany is lesz... De nemcsak ő kapott. A község is. Beszél a fürottkútról, a köror­vosi lakásról, a napközi otthonról, a moziról, az új országúti hiúról, meg a többi létesítményről, ami mind a 3 és az 5 éves terv ideje alatt készült a községben. Piaszkon Mihály Is nincstelen napszámos, harmados volt, éppúgy, mint idős Marsó Pál. Ifjú Budi dános, meg mint községi kerülő tengette életét. Ma nekik is földjük van. amit az állam adott. A saját földjükön gazdálkodnak, gyerme­keik munkában vannak, jó fizetést kapnak. Ifjú Bódi János is meg­erősödött, mióta saját földje vau. Két tehene, anyakocája, süldői, hí­zói vannak, ami azelőtt bizony nem volt. Mindannyian bizonygatják, hogy .sokkal könnyebb, jobb az életünk most, mint volt régen az urak idejében”. Csakhogy mindannyian: idős Marsó Pál, ifjú Marsó Pál, Piasz­kon Mihály, ifjú Bódi Sándor és még többen megfeledkeznek arról hogy a megszépült életért kötelezettségeik is Tannak Kötelezettségeik: a beadás teljesíté­se és az adó rendezése is. Csak­hogy ezzel mindannyiuknál hiba ven. Idős Marsó Pál például már három év óta nem fizeti rendesen az adóját és bizony az azóta fel­gyülemlett. Jelenleg 1230 forint pénzzel és 130 kiló búzaföldadóval tartozik. De még 100 tojás és 0 kiló baromfibeadási tartozás is jön ehhez. így van fiánál, ifjú Marsó Pálnál is. ő is tartozik őőO forint­tal és 300 kiló búzafüUladóvnl. Ez a helyzet Marsó Mártonnál. Plasz- kou Mlhálynál, ifjú Bódi Jánosnál is. Mindanny i í megfeledkeznek, hogy mit köszönhetnek a nép álla­mának. Cs. Fazekas János nem fe­ledkezett meg róla, hogy 4 hold földjét 2 tehenét, fiasliocáiát. 4 süldőjét, 3 hízóját a Pártnak, az államnak köszönheti. Nem is tarto­zik se beadással, se adóval Cs. Fa­zekas János, hanem „G"-re beadott kukoricával, burgonyával, naprafor­góval is segítette a községet a be­adási terv teljesítésében, fis bizony méltán ítéli el Cs. Fazekas János azokat, akik tartoznak az állam­nak. — Ezek űzök, akikre ltákosi elvtárs célzott Bessenyesi Ferenc példáját elmondva — magyarázta legutóbb a tanácsházán Cs. Fazekas János. — Nekünk kötelességünk fi­gyelmeztetni'őket, hogy tettük hely­telen. hiszen nekik is épp olyan kö­telességük betartani az állami fe­gyelmet, mint a többieknek. Sőt jobban, mert nekik velem együtt még meghálálni valónk is több van. Ne feledkezzenek meg erről Mar­só Pálék. —fass— A tunyogmatolcsi népnevelők komolyan hozzáláttak a sajtóterjesztéshez A tunyogmatolcsi népnevelők Rákosi elvtárs beszéde után ko­molyan hozzáláttak a pártsajtó terjesztéséhez, hogy ezzel is elő­segítsék a begyűjtési munka sike­rét. A népnevelők versenyre hív­ták ki egymást. Tóth János Ko­vács Lajost hívta versenyre. Da versenyre léptek a tölíbiek is: Tóth Lajos, Tóth István, Mészá­ros Szilárd, Varjú Vilmos, Szászt Lajos, Szabó Zsigmond, Tóth Imre, Pethő Józsefné, Rád! .Tenő, Kadácsi Józsefné, Szabó Antalné, Széles Lajos, Farkas Gyula, Va­daid József, Tapp Sándor, Varga Lajos, Lőrincz Lajos elvtársiak. Munkájukat azzal kezdték, hogy saját maguk rendelték meg a párt- sajtót. Jó munkájuk eredménye lett: egyetlen nap alatt 147 új olvasó! Különösen Tóth János és Kovács Lajos elvtársak értek el szép eredményt 48 új előfizető to­borzásával. A munkát nagyban elősegítette az, hogy maga a párt- szervezet vezetősége is szívügyé­nek tekinti a pártsajtó terjeszté­sét. Ricz Lajos. A karácsonyi szünet december 23-tól január 2-ig tart az iskolákban Valamennyi általános és közép­iskolákban, a dolgozók általános és középiskoláiban, a szakérettsé­gis tanfolyamokon a karácsonyi szünet 1951. évi december 23-tól 1952 január 2-ig tart. A szünetet megelőző utolsó tanítási nap, de­cember 22, a szünetet követő első tanítási nap: 1952 január 3. Az szerinti délutáni tanítási 1951. évi december 22 én iskolában meg kell tar­órarend órákat minden tani. Az óvodákban a kollektív szerző­désben meghatározott munkaszü­neti napokon szünetelhet a foglal­kozás, a többi napon rendes fog­lalkozás van. Népnevelőértekezletek elé A nyugati kapitalista országok­ban egyre nagyobb a dolgozók nyomora. Angliában például anélkül, hogy a dolgozók keresete emelkedne, a megélhetési költségek egyre magasabbak lesznek. A ma­gas árak és az élelmiszerhiány kö­vetkeztében Anglia friss és fagyasz­tott búsfogyasztása 1951 februárjá­ban 50 százalékkal volt alacso­nyabb, mint az elmúlt év ugyan­azon időszakában. Ugyanakkor a tőkések haszna nz év első kilenc hónapjában közel 30 százalékkal emelkedett. Beszéljünk Olaszország­ról? Augusztus közepéről származó jelentések szerint Olaszországban hivatalosan 2.5 millió munkanélküli volt. Egy munkás átlag havi 30.000 lírát keresett. A legszerényebb meg­élhetéshez legalább havi 00 ezer líra kellett. Az US News and Word Report cíinfi amerikai folyóirat ok­tóberben beszámolt - arról, hogy az olasz dolgozók nem tudnak megél­ni keresetükből s a dolgozók tízez­rei külföldre vándorolnak. ]9ől-lv'n 110.000 olasz vándorolt ki hazájá­ból. Ám Amerikában sem rózsás a helyzet. Az egyik reakciós ameri­kai lap is kénytelen volt megái la­pítani: ,.A megélhetési költségek egyre emelkednek s még sóim n történelem folyamán nem voltak ilyen magasak”. Ugyanebben az időben, az amerikai kapitalisták profitja 1951 első felében 1950 azonos időszakához képest 45 szá­zalékkal emelkedett. Újabb begyűjtési győzelemről számoljunk be a megyei pártértekezíeteu Amíg nyugaton Ilyen a helyzet addig népi demokráciánk újabb nagy győzelmet aratott. A jegy­rendszer eltörlése a mezőgazdasági termékek forgalmi korlátozásának megszüntetése, mind azt hirdeti, hogy jól harcoltunk Fúrtunk veze­tésével. Azt hirdeti, hogy népi de­mokráciánk erős, megingathatatlan és szilárdan halad előre a szocla lizmus építésének útján; A népneve­lőértekezletek foglalkozzanak ala posan e gazdasági rendszabályok jel ént őségé vei. U gy ami k kor kövessék a népnevelők B. Sann Gyula 3 holdas her kész i népne­velő példáját, aki Rákosi elv- társ beszédének megvitatása után felállóit cs ezt mondta: „Eddig 200 százalékban teljesí­tettem beadási kötelezettsége­met. Most még két mázsa bur­gonyát eladok az államnak!" Rákosi elvtárs beszédében hangsú­lyozta, hogy a rendszabályokat ak­kor hajtjuk végre, ha a beadásban lemaradók azonnal teljesítik beadá­si kötelezettségeiket. Éppen ezért: a népnevelők egyik legfontosabb fel­adata a következő betekben az, hogy a- megyei rt értekezletre újabb győzelmekkel, terménybeadá­si eredményekkel készüljenek a dolgozó parasztok! Nem egy köz­ségben követelték az élenjáró dol­gozó parasztok, hogy Harcoljanak továbbra is a munkafegyelem megszilárdításáért a magyi állami gazdaság pártcsoportvezetői A magyi állami gazdaságnak több, mint 400 hold földje van. A múltban Graczka Mihály földbir­tokos uralkodott, basúskodott cse­lédei felett. Ma a föld a nép álla­mának tulajdona. Az állami gazda­ság dolgozóinak nagyrésze Graczka cselédje volt. A munkások jól is­merték az „úr” gyalázatos szoká­sát: hiszen nem egyszer porzott a dolgozók hátán nádpálcája. Megis­merték az „ispán úr” botját is, amely ütéssel kényszerítette mun­kára őket. A dolgozókat ma már nem Gracz­ka, se nem az ispán botja kénysze­ríti munkára, hanem az öntudat. Lelkesen és jól dolgoztak, amit bi­zonyítanak az elért eredmények. Az állami gazdaság a jól megszerve­zett, fegyelmezett munkával a ve­hérlói sertéstelep raktárosa mérés nélkül adja ki a kukoricát, árpát ami oda vezet, hogy nem tud el­számolni. A munkafegyelem az irodai al­kalmazottakra is kötelező. Náluk különösen rossz a munkafegyelem. Vékony József vezető könyvelő ha­nyagul és bürokratikus módon ke­zeli a határidős jelentéseket. Több­ször kapott már ezért bírságot és természetesen kimaradt a jutalom­osztásból is. Ez a magatartás nem vezetőkönyvelőhöz illő. Hogyan ve­gyenek példát róla a hozzá - beosz­tott munkatársak? Horváth Ferenc, a kállósemjéni gyümölcstelep vezetője hanyagul, nemtörődöm módra kezeli a munka- bérjegyzékeket, a ki- és bevételi utalványokat. Ezeknek egyezniük kellene a napi jelentéssel, de azok soha nem egyeznek. így hátrál­tatja azok munkáját is, akik a je-, lentéseket készítik. Ezekkel a dolgozókkal a párt- szervezetnek és a pártcsoportveze- tőkuelc sokkal többet kell foglalkoz­niuk. A pártcsoportvezetők állítsák eléjük példaképül Pásztor, Kántor, F. Tóth és Révész Imre elvtársat, akik mindenkor pontosan ki tudják mutatni, hogy melyik dolgozó hány százalékot ért eh Világítsanak rá a pártcsoportvezetők, hogy fegyelme­zetlenségükkel hátráltatják a terv teljesítését. A fegyelmezett munká­sok lépjenek fel szigorúan a fe­gyelmezetlenekkel szemben, mert a „munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minél ha­marabb teremtünk e téren rendet, annál erőteljesebb lesz további fej­lődésünk". tést határidő előtt két nappal fe­jezte be. Az őszi mélyszántást no­vember 20 helyett, november 15-ig végezték ol. Rákosi elvtárs a l’árt II. Kongresszusán azt mondotta, hogy állami gazdaságainknak min­tagazdaságokká kell válniuk. Pél­daképül kell állni az egyéni dolgo­zó parasztok előtt. A magyi állami gazdaság dolgozói Igyekeznek is hogy mintagazdasággá váljanak. Kukoricából 30 mázsa tormást ér­tek el egy holdon rossz talajon. Eredményük mögött jóval elmarad­tak az egyéni gazdák, akik csak S— 10 mázsás terméseredményt tudtak elérni egy holdon. Ezek az eredmények azt is bizo­nyítják, hogy jó a pártszervezet az állami gazdaságban. A. pártcsoportvezetők állandó felvilágosító munkát ve- a múltban ugyanezen a geznek a dolgozók között. Rákosi elvtárs beszédét is ismertették, s azóta még jobb a munkafegyelem. Pásztor Ferenc, a kocsisbrigád pártbizalmija is sokat beszél a munkafegyelemről. Maga is példát mutat. A munkát mindig pontosan kezdi, munkaidejét végigdolgozza. Teljesítménye 140 százalék. Hozzá hasonlóan Kántor Béla, F. Tóth György és a brigád valamennyi tagja fegyelmezetten dolgozik. Ott munkahe- kizsúkmá- liaza ja­Jyen, csak elnyomott, nyúlt cseléd volt: ra,a a vára s a maga hasznára dolgozik. Ez a tudat még jobb munkára ser­kenti Kántor Béla elvtársat. Eddig 140 százalékot ért el. Havi fizeté­se 700 forinton felül van, melyből családjával együtt szépen meg tud élni. Most Rákosi elvtárs beszéde nyomán fizetését 21 százalékkal emelik, még jobban élbet ezután. Az eredmények mellett vannak hibák is. A fegyelmezettek mellett él a tudat Kántor elvtársban, aki vannak fegyelmezetlen munkások is Például a máriapőesi gyümölcsös- dal a nép vagyonát. Balnyák Illés telepen nines meg a kellő munka-.félérett korúban rázta le az almát fegyelem. Nem kezelik kellő gond-«*az egyik fáról. Csabák Pál, az ófe­a késlekedőkre, a terv hátrál­tatóira szigorúan sújtson 1c a törvény. Ezt a szellemet kell megteremteni minden községben. Tartsák n becsü­letes dolgozó parasztok súlyos gya­lázatnak a beadási lemaradást, az adófizetési lemaradást. Különösképpen a kukoricabe gyűjtést szorgalmazzák népne­velőink. Még jócskán vannak teljesíteni va­lók ezen a téren. Természetesen a beadás egyik ágáról sem lehet el­feledkezni. Leplezik le a népneve­lők az ellenség rémhíreit. Nem egy helyen akadályozza még például a napraforgóbegyüjtést az. hogy az ellenség így sugdos: ,,Ne add be, mert az olajutalványt nem váltha­tod be később-’. Ez aljas rágalom a dolgozó parasztok félrevezetésé­re. Az igazság az, hogy az olaj- utalványt akkor váltja be a dolgo­zó paraszt, amikor éppen szüksége van rá 1 üzemeink pedig mutassanak pél­dát. Az Alkaloida, a Vulkán —. megyénk élenjáró üzemel s a töb­biek is tettekben bizonyítsák b? most is mint minden alkalommal: •a tervet nemcsak teljesíteni, ha­nem túlteljesíteni is lehet. Segítsék elő a népnevelők, hogy a megyei pártértekezletre való készülődés so­rán, a Sztálin elvtárs születésnap­ja tiszteletéi'» indított munka ver­seny tiizében megszülessenek a győ­zelem hírei. Ne feledkezzenek meg a népne­velők a legfontosabb feladatukról: a falu szocialista átalakításának elősegítéséről sem. Hogyan segítsék elő a cso­portfejlesztést? Úgy, hogy a falvak- minden egyes dolgozó parasztjához elvigyék u csoport eredményeinek híreit. Termelőszövetkezeti csoport­jaink nagyrésze már önmaga agi­tál eredményeivel, ez azonban nem jelenti, hogy ml ne beszéljünk a dolgozókkal erről a kérdésről. Hir­dessék a népnevelők a gacsályi cso­port eredményét, ahol nem egy tag visz haza a zárszámadásról 7—8 ezer forintot. Vagy ott van a csen- gersimai „Petőfi”, amelynek vagyo­na egy év alatt majdnem meghá­romszorozódott. Az eredmények ál­landó hirdetése segítsen új és új tagokat a csoportokba. A párttitkár elvtársak a mostani népnevelőértekezleten pontosan szá­moltassák be a népnevelőket az el­múlt hét munkájáról. Itt kiderül : ki végzett lelkiismeretes munkát, ki volt hanyag e megtisztelő pártmeg- blzatús teljesítésében. A beszámol­tatás, a rendszeres, alajios el­lenőrzés oda vezet, hogy egyre in­kább jobb lesz a népnevelő gárda, amely megtudja mozgatni az egész falu népét a Párt által elénktüzött fel adatok végreli a j tá Sára. Páríhír A középfokú káderképzö taniolyam Bolsevik Párt-szakos nyíregyházi hallgatói szombaton délelőtt 9 órától tartják máso­dik konferenciájukat a Pártokta­tók Házában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents